A VALLASPSZICHOLOGIA FEJLODESENEK TORTENETE IRTA : DR. VASADY 138LA
•
11
TA RTALOMJEGYZEK : Bevezetes 1 I. A vallaspszichologia torteneti fejlodese a modern, mOdszeres, empirikus pszichologia felviragzasa elott 2-17 A) Nem-tudatos vallaspszichologiai inditasok a XVIII-ik szazaclig . 2-7 B) A vallaspszichologia elliallasa a XVIII-ik szazadban 7-11 C) A vallaspszicholOgia fejlodese a XIX-ik szazadban • II. A modern, madszeres, empirikus vallaspszichologia kialakuldsa s kiilonbozo 11-17 irdnyai 17-134 A) Az amerikai vallaspszichologia fejlodestortenete 17 1. Az els6 amerikai vallaspszichologusok. A Clark-iskola 17-20 2. Starbuck D. Edwin valldspszicholegiaja ....... . . . 21-24 3. James Vilmos valldspszicholegiaja 24-31 4. Stratton G. M. vallaspszichologiaja 31-32 5. Leuba H. Jakab vallaspszichologiaja 32-35 6. Ames E. Scribner vallaspszichologiaja 35-43 7. Coe Gy6rgy Albert valldspszichologiaja 43--59 8. Pratt Jakab Bissett vallaspszichologiaja 59-63 9. Thouless H. R6bert vallaspszichologidja 63-64 B) A francia vallaspszichologia fejl6des tortenete 65 1. Ribot és Murisier valldspszichologial 65-66 2. Flournoy Th. vallaspszichologiaja 67-69 C) A nemet vallaspszichologia fejltidestortenete 69 a) A nemet valldspszichologia vallastortdneti csoportja 69 1. Wundt Vilmos vallaspszichologiaja 69-77 2. Osterreich T. Konstantin valldspszichologidja 77-79 3. Otto Rudolf valldspszichologidja 79-81 4. Heiler Frigyes valldspszichologidja 81-84 b) A nemet differencialis vallaspszichologiai csoport 84 1. A differencialis pszichologia problemakore 84-86 2. Spranger E. és szellemtudomdnyi differencialis pszicholOgidja 86-92 3. Miiller—Freienfels Richard differencialis vallaspszichologiaja. 92-98 c) A nemet kiserleti valldspszichologiai iskolak 98 1. Freudnak és iskolajdnak vallaspszicholegidja 2. A rendszeres kiserleti onme g figyeles modszeren felepiilt vallds- 98-103 pszichologiai iskola . . . . . . . 103 Girgensohn Kdroly vaaspszicholOgiaja 104-123 13) Gruehn Werner vallaspszichologiaja 123-134 III. Tanulsagok 134-136
DEBRECEN. KULONLENYOMAT A „THEOLOGIAI SZEMLE"-BOL (III. IVFOLYAM 1. SIAM.) 1927.
ICtilonlenyomat a Theologiai Szemle III. evtolyam 1-3. és 3-6. szama 63-194. lapjar61. Szerkeszti : Csikesz Sandor. Megjelenik : Debrecen, 1927. Kiadja : azOrszagos Reformatus Lelkesz-Egyestilet.
BEVEZETIES. Dante maga volt az, ki ez.egesz vilagot atolelO koltemenyet, a Divina Commediat opus polysensuum-nak nevezte el. Hason16 erteleniben batran nevezhetjuk a vallast is phaenomenon polysensuumnak. A vallas a leek melyen szendergO miiveszet ; az a „titokzatos es csodaszerii kepesseg", amelynek potencialitasbel aktualitasba torten6 onkenytelen altalrezdtilese az emberi lelek horizontjanak hatarait a vegtelensegig kiterjeszti s ugyanakkor a lelek kimelytilt tavlatait egyszersmind maradek nelkiil betOlti. Gyakran szeretik emlegetni : a vallasnak Janus- (kettOs-) area van. Egyikkel az Isten fele nez, a masikkal pedig• az ember fele. A vallas sokoldalusagat azonban meg ez a tetszetOs szemleltetes sem kepes felttintetni. De gondoljuk el csak magunkat egy pillanatra a lelek kamrajaban, amely kamranak minden oldala beszedes tiikrokb61 tev6dik ossze, amelyek viszont minden pillanatban ezerszeresen visszatiikrozik s ezaltal pillanatrol-pillanatra titokzatosabba teszik a tiikros-fahl lelekkamra.kozponti melysegeb61 elObukkan6, janus-arcianak nevezett, de immaron tobb, mint ezerarctiva sokszorozodott phaenomenon sui generis-et az emberi lelek Osmehenek : azt, amit mi vallds-nak nevezunk, nemde, akkor onkenytelentil is megrezdul bennfink a tab, mint felelemnek, a titokzatos irant erzett tiszteletnek, hodolatnak hangja : Ember, hozza mersz-e nyulni ehhez a finom, sokretegii valosaghoz, amely olY titokzatosan ott hullamgyiirtizik lenyednek melyen s beiveli egesz eletedet ? De mar a kovet7 kez6 pillanatban felebred benniink a mindnyajunk egeszseges lenyebe oltott Osztonszerii kivancsisag ; felzug a parancs : „Ismerd meg magadat", — s a lelek megindul onmaga vizsgalatara, „mert a Lelek mindeneket vizsgal, meg az Istennek melysegeit is." (I. Kor. 2 : 10.) A vallaspszicholOgia egyike azon csatornaknak, melyeken keresztill az emberi ertelem megprobalta megkozeliteni a vallasnak nevezett phaenomenon sui generis-et, mely vizii tengeret az emberi 10eknek. Rogton hozzatehetjuk : egyszersmind a legfiatalabb csatorna is. S fiatalsaganal, tljszeriisegenel fogva vonzO, igezetes. A lezajlott utolso ket evtized alatt sokan probaltak e leglijabb csatornan at megkozeliteni a vallas tengeret, csoda-é hat, ha az eredmeny rovidesen az lett, hogy e fiatal, zsenge csatorna csakhamar elbizta maga, a tobbi csatorna megsztineset kovetelte, egyeduralmat, hegemoniat igenyelt maganak, s a hullamain tovahalado hajosoknak, akiket a modern gondolkozas vallaspszicholegusoknak nevez, azt igerte, hogy hamarabb és konnyebben celhoz juttatja Oket, mint a tobbi csatornak az 6 rajtuk utazokat. — Jelen tanulmany celja megismertetese annak a kalandos utazasnak, amelyet eddig e fiatal csatorna utasai, a vallaspszichologusok megtettek, tovabba azoknak a kiilOnboz6 hajoknak, csonakoknak, galyaknak, tutajoknak, — tudomanyos nyelven : modszereknek, amelyeket ez ifju csatorna hajosai eleddig igenybe vettek, és amelyeknek legnagyobb resze celhoz nem erve, haj6torest szenvedett. Voltakepeni feladatunk tehat a vallaspszicholOgia torteneti fejlOclesenek kritikai ismertetese. A jelentOsebb vallaspszichologusok ismertetesenel mindig a kovetkez6 szempontok fognak szemiink elOtt lebegni : Miben latta az illet6 vallaspszichologns a vallaslelektan lenyeget, targyat, feladatat ? Mily modszert tartott a legalkalmasabbnak vallaspszicholegiai kutatasanal, és mennyiben ismerte fel azokat a legszuksegesebb demarkacios vonalakat, amelyek a vallas.:. 1
br. Vasady tiela : A vallaspszichologia fejliklesenek tortenetel
pszichologiat, mint onallo tudomanyt, a tobbi vallastudomanyoktol elvalasztJák, és amelyeket a vallaspszicholOgusnak semmi esetre sem szabad atlepnie, hacsak iks& nem akar mondani :vegleg mindannak, ami Ot eppen vallaspszicholOgussa teszi. Ott, ahol az alkalmazott m6dszer hasznossagi erteket is szemleltetni ohajtjuk és szuksegesnek talaljuk, igyekezni fogunk minden egyes alkalommal az altala elert vallaspszichologiai eredmenyek reszletes és behato kritikai ismerteteset nyiljtani. Tanulmanyunk azutan a vallaspszicholOgia torteneti fejlodese folyaman leszilrOdott tapasztalatok, eredmenyek osszegezesevel és rendszerezesevel fog vegzOdni s nagy korvonalakban a valLaspszicholOgia legkozvetlenebb feladatait fogja befejezeskepen roviden kijelolni.1
I. A vallaspsziehologia torteneti fejliidese a modern, mOdszeres, empirikus pszieholoola felviragzasa A) Nem-tudatos vallaspszichologiai inditasok a XVIII-ik szazadig. Amit Ebbinghaus az altalanos pszichologiara vonatkozolag megallapitott, hogy t. i. „nagy mOltja van, de rovid tortenete",2 ugyanazt, és talán sokkal inkabb allithatjuk a vallaspszicholOgiarol, amelyet a hivatasos pszichologu.Sok az „alkalmazott c Izichologia" egyik aganak tekintenek. Mig tehat egy.: fe161 harm' allithatjuk a;_ i, hogy a vallaspszichologia, mint onallOsult tudomany, teljeseri a modern kor gyermeke, miutan sajatos modszereire csak a legtijabb korban ebredt ra, addig masfe161, ha nem is Ontudatos, de mégis jelentOs vallaspszichologiai inditasokkal talalkozhatunk mindenkor ott, ahol a vallasos kegyesseg és a gyakorlati onmegfigyeles szerencses egyesiilese jelentkezik. Epp azert, midOn a vallaspszicholOgia torteneti fejlOdeser61 Ohajtunk kritikai attekintest nyujtani, meg ken , emlekezniink a vallaspszichologia „nem-tudatos" mAltjar61 is, vagyis azokr61 a .melyen vallasos lelkekrol, akik gyakorlati, avagy mas celb61 vallasos eletiikre vonatkozo onmegfigyeleseiket papirra vetettek, s ezaltal gazdag, reszben mar fel is dolgozott, reszben pedig meg feldolgozasra van!' anyagot hagytak hatra a vallaspszicholOgiaval hivatasszertien foglalkozo jelenkor kutat6 tud6sai szamara.3 Tehat a vallaspszichologiaval kapcsolatos ismeretkritikai, metafizikai és tortenetfilozofiai problemak reszletes targyalasara itt nem teriink ki. Mindez oly uj feladatok ele allitana benniinket, amelyeknek a megoldasa mar csakis egy uj tanulmany keretei kozott volna lehetseges. 2 Ebbinghaus : Kultur der Gegenwart. I. 6. 178. old. 3 A vallaspszichologia fejlOdesenek tortenetere a kovetkez6 munkak, tanulmanyok adnak felvilagositasokat : Dr. Georg Traue : Die neueren Methoden der Religionspsychologie, Giitersloh, 1923. — Wunderle : Einfiihrung in die moderne Religionspsychologie, Miinchen, 1922. — Herman Faber : Das Wesen der Religionspsychologie und ihre Bedeutung ftir die Dogmatik, Tubingen, 1913. — Scheel: Die moderne Religionspsychologie. Zeitschrift fiir Theologie and Kirsche, 1908. — Georg Wobbermin : Die Religionspsychologische Methode in Religionswissenchaft und Theologie. Leipzig, 1913. — George Wunderle : Aufgaben und Methoden der modernen Religionspsychologie. Eichstatt, 1915. — Wobbermin : Zum Streit und die Religionspsychologischen Arbeit. (Abderhalden, Handbuch der biologischen Arbeitsmethoden. Abt. VI. Teil C.) 1921. T. K. Oesterreich : Einfiihrung in die Religionspsychologie als Grundlage fiir Religionsphilosophie und Religionsgeschichte. Berlin, 1917. — W. Koepp : Einfiihrung in das Studium der Religionspsychologie. Tübingen, 1920. — Johannes Leipoldt : Sammlung wissenschaftlicher Handbficher fur Studierende und den praktischen Gebrauch. III. Band. Friedr. Beta Religionspsychologie. Berlin, 1922. — J. B. Pratt : Religions-psychologie in den Vereinigten Staaten, Zeitschrift fiir Religionspsychologie, II. 1909", 89-98. A t6bbi forrasmunkakat vagy a szovegben magaban, vagy pedig a kes6bbi jegyzetekben fogjuk felemliteni. A teljesseg kedveert itt foglaljuk azonban ossze a magyar nyelven Irt vallaspszichologiai vonatkozasti munkakat és tanulmanyokat : Katholikus irokt61 megjelent may& : Wiedermann Karoly : A vallas lelektana, 1911. Czako Ambro : A vallas lelektana, 1915. Kiihcir Fleris : Bevezetes a vallas lelektanaba. Protestdns froktol megjelent milvek : BartOk Gyorgy : A vallastudomany targya -es medszere. Reformatus theol. fakultas ertesitoje. lc.olozsvar, 1910. Bartok Gyorgy : A vallaspszichologia fobb torvenyei. (Magyar Tarsadalom.
tor: Vasady Bela :- A vallaspszichologia fejl6desenek thrt6nete.
Mindenekel6tt az egyes nagy vallasok irodalmi forrasaihoz kell fordulnunk, s mar is gazdag vallaspszicholOgiai anyag All a rendelkezesfinkre. A mithoszok, ritualis szokasok, varazslasok, imak, aldozatok, és altalaban veve minden oly vallasos tevekenyseg, amelyekben a vallasos szemelyisegeknek sajatosan vallcisos magataricisa jut kifejezesre, mind gazdag megfigyelesre és pszichologiai megertesre melt() anyagot nytljtanak szamunkra. Eppen azert, nyilvanyaloan, a kfilfinboz'O vallasok fisszehasonlitasaval foglalkoz6 fisszehasonlito vallastortenelern a vallaspszicholOgia szamara is jelentOs szolgalatokat tett és tehet. A ttilzas.ba vitt egyoldald hisztoricizmussal szemben ramutatott arra a tenyre, hogy a kfilOnbOz6 nepeknel elOfordulO hasonlo vallasos jelensegek nem vihetOk vissza minden esetben kfils6 tfirteneti befolyasra, hanem inkabb a lelek azonos, avagy hasonlo sziiksegleteib61, viszonylataibOl erthetOk es magyarazhatok meg. igy azutan, amint erre Wunderle4 felhivja a figyelmiinket, a stoikusoknak gvv.:31t gondolata a vallaspszicholOgia mezejen fijra jelentest nyert. E kozos alapmeggyozOdesek szinte programszerti, mert szfiksegkepeni jelentkezesenek megallapitasa mellett azonban nem szabad megfelejtkeznunk azokrol a sajatos szinezeti és arnyalati kfilfinbsegekr61 sem, amelyeket ezek az egyes vallasos zseniknel, avagy az egyes nepeknel nyernek. Mint majd kesObb latni fogjuk, ezzel a kerdessel a vallaspszichologia egyik agazata, az u. n. differencialis vallaspszichologia foglalkozik. A régi vallasos irodalombOl gazdag tarhazkent magaslik ki minden vallaspszichologus szamara az 0- es Ujszovetseg. Ketsegtelentil, pusztan vallaspszicholOgiai szempontokbOl a Szentirds egesze meg nem erthet6, meg nem m.agyarazhatO. Hiszen a Szentiras irOinak celja nem az volt, hogy nektink vallasos elmenyeiknek és tapasztalataiknak leirasat nytljtsak, hanem 6k a lathatatlan Istennek fizenethordozoi voltak, az Cr prOfetai és heroldjai, akik -Leila az Isten kijelentett akaratat akartak tudtul adni az emberisegnek. De minden egyes irasukbol elenk tarul az fidvossegre, valtsagra vagyo embereknek vallasos lelki magatartasa. A , vallaspsiicholOgust pedig elsOsorban eppen ez a magatartas erdekli. Az Oszoyetsegben kfilonfisen JObnak a konyve, a Zsoltarok, a PrOfetak irasai, a Peldabeszedek Konyve és az Enekek Eneke, a maga szimbolikus miszticizmusaval, -egyt61-egyig gazdag_tarhazai a pszichologiai megfigyeleseknek és megallapitasoknak. Ha pedig az Ujszfivetseghez fordulunk, tigy rfigton szemtinkbe kell tfinnie Pal apostolnak, a minden id8k egyik legnagyobb, bar szinten nem-tudatos vallaspszichologusanak, kinek levelei telve vannak lelki eletere vonatkozo pontos leirasokkal, utalasokkal. igy pl. a Romabeliekhez in level 7-ik reszeben, amidon oly megrendit6 es megelevenitO hfiseggel rajzolja meg azt a harcot, amelyet a „testi ember" a „lelki emberrel" folytat, a legklasszikusabban juttatta eddig kifejezesre az emberiseg legegyetemlegesebb vallaserkolcsi tapasztalatat. Nem kevesbbe nagy es mely pszicholOgiai eleslatasarOl és megfigyelesi kepessegerol tanuskodik a II. Kor. 12-ik resze is, ahol eksztatikus elmenyenek leirasaval talalkozunk, anelktil azonban, hogy az egyoldalfi miszticizmus fitvesztOire tevedne. A vallaspszichologus nem mehet el figyelmetlenfil az I. Kor. 14 mellett . sem, ahol Pal apostol a nyelveken beszeles hasznalatar61 irva, fijra kivalo vallaspszicholOgusnak bizonyul. Vegtil felemlitjfik meg a Romai level els() reszet is, amelyben a politheizmus kialakulasanak leirasakor Pal apostol klasszikus peldajat nyfijtja a manapsag figynevezett genetikus Vallaspszichologianak. Azonban nem Munk ez alkalommal a Szentiras valamennyi irojanak nemtudatos vallaspszichologiai megallapitasait és megfigyeleseit reszletesen felemliteni. Hanem inkabb tovabb megyunk torteneti ismertetestink megkezdett lantudomanyi Szemle, 1911. IX. szam.) Ravasz Laszlo : Megjegyzesek a vallas lelektanahoz. („Emberelet utjanak felen" c. konyve els() lapjain. Eredetileg a Protestans Szeinle 1915... evfolyamaban.) Makkai Sandor : A vallas lelektana. (Protestans Szemle, 1914..evf.) Mak/ad Sandor : A vallas lenyege és erteke c. konyvenek vallaspszichologiai vonatkozasd reszei. Egyeb magyar nyelven megjelent vallaspszichologiai jellegu tanulthanyokra Vala hivatkozasok es utalasok megtalalhatok az itt felsorolt munkakban és tanulmanyokban. 4 Wundeile : Einfiihrung .etc., 9. oldal.
4
Dr. Vasacty 13ela : A vallaspszicholOgia fejlesdesenek tortenete.
colatan. Lassuk, mily nem-tudatos vallaspszichologiai inditasokkal talalkozhatunk az egyhazi atyaknal és az Os-keresztyen apologetaknal ? A sorozatot talán Tertullicinusszal kezdhetj-iik meg, aki „De anima" cimii munkajaban telj es hatarozottsaggal szembeallitja a keresztyen vallaspszicholOgiat egy Plcitonak és egy Arisztotelesznek „pogany" pszichologiajaval. A sardesi Melillo : i;ept couxtc zal c6p.ocsoc i) vok c. munkaja mar a cimeben kifejezesre juttatja az akkori vallaspszichologia trichotomikus felfogasat. HasonlOkeppen felemlftesre meltek (7cEp. pkilc co; Ity GcNkcp49 M2xptvaY 8t0■010c), Nemesios erepi Onto.; Nizzai Gergely; civapckcov), Claudianus Mcimertusnak Faustus Regiensis ellen irt (libri tresde statu animaf), Kassiodoros (de anima) és Nagy Gergely (de aeternitate animarum) nem-tudatos vallaspszichologiai inditasokkal telitett klasszikus munkai. Az eddig emlitett egyhazi atyak és Oskeresztyen ir6k reszint apologetikus, reszint pedig exegetikai-dOgmatikai modszereket alkalmaztak munkaikban. Az elsO, akinel ezek a szempontok inkabb hatterbe szorulnak s eppen azert vallaspszicholOgiai inditasokkal nala gyakrabban talalkozhatunk : Augusztinusz. Augusztinusz munkai, kiilonoskeppen V allomasai kiaknazhatatlan kincsesbanyai a modern vallaspszichologusoknak. Nem csodalkozhatunk tehat, ha meg a vallaspszicholOgia legmodernebb modszereivel dolgozo vallaspszichologusok is figyelemre meltatjak e nagy vallasos zseni irasait. igy pl. Girgensohn, aki a rendszeres kiserleti onmegfigyeles modszerenek a vallaspszicholOgia terilleten vale erienyesitese Altai nyert eredmenyeinek helyesseget munkaja vegen a nagy AugusztinuszbOl vett idezetekkel probalja igazolni, alatamasztani.5 Es meltan. Mert, mint Harnack Adolf mondja rola :6 „Augusztinusznak, sokkal inkabb, mint barki masnak, megvolt az a kepessege, hogy IstenrOl vale spekulaci6it bens6 elmelyedessel, *szemlelodessel kapcsolja egybe, timely nem elegszik meg egyes hagyomanyos kategOriakkal, hanem inkabb a kedelyallapotoka t es a tudattartalmakat elemzi. Ez elemzes teren yak) minden egyes sikerteljes elOrelepes szamara egytittal az Isten megismereseben is haladast jelentett és viszont... Igy lett aztan Augusztinusz az egyhazi atyak koranak pszichologiai zsenijeve ugyanakkor, midon egy:fatal theolOgiai zseni is volt. Anelktil, hogy jaratlan lett volna az objektiv vilagismeret teruletein, mégis teljes hatarozottsaggal figyelmen kiviil hagyta ezeket,nem Agy, mint neoplatonikus mesterei, akiknek ktilonben sokat koszont, bar ugyanakkor tAlszarnyalta Oket... Anna! energikusabban fordult a bels6 tapasztalatok megfigyelese és ezeknek pszithologiai elemzese fele, amelyre pedig edes keves biztatast kapott a neoplatonikusoktol. A szkepticizmustol Open az a meggyOzodese mentette meg, hogy, ha minden killso tapasztalas ketseges is volna, a benso lelki elet tenyei meg akkor is fennallanak és benniinket okvetlentil bizonyossaghoz juttatnak el. Lehet, hogy nincs rossz, amde mi feliink s maga ez a felelem mar bizonyara egy rossz. A hitnek nines lathato tragya, de latjuk a hitet sajat magunkban (ipsam tamen fidem, quando inest in nobis, videmus in nobis ; de trinit. XIII., 3.). igy azutan nala — ismeretelmeletileg — a deus és az anima a legszorosabb kapesolatba jutottak egymassal és ez a kettOjiik kozott fennall6 bensO szoros kapcsolat csak megerositette Augusztinuszban azt a hitet, hogy a kettO kOzott metafizikai osszefiigges is van. Igy azutan a lelki elet vizsgalata theolOgiai szukseglette lett szamara. Semmi ily iranyti vizsgalodas nem tont fel elOtte kozombosnek, hiabavalonak ; inkabb meg volt gyOzadve arrol, hogy Isten megismeresehez vezetnek. A gnothi seaiiton-Istenhez vezer16 At lett szamara." Harnack szemei elOtt, midon e sorokat irta, ktilonoskeppen Augusztinusz kovetkezo hires mondasa lebegett : Deum et animam scire cupio, Nihilne plus ? nihil omnino. 5 Karl Girgensohn : Der Seelische Aufbau des Religiosen Erlebens, Leipzig, 1921. 630. s kiiv. old. 6 A. Harnack Lehrbuch der Dogmengeschichte, III. 97. s kov. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejl6desenek tortenete.
5
E ket sort Wobbermin is idezi7 és helyesen allapitja meg, hogy Augusztinusz e mondasaban bizonyos tekintetben (gewissermassen) egy hataroz ott vallaspszicholOgiai programm jut kifejezesre. De az ily és hasonlo mondasoktol eltekintve is, batran allithatjuk azt, hogy Augusztinusz onmegfigyeleseiben és ezeknek lehetO pontos leirasaban sokkal jobb vallaspszichologusnak bizonyul, mint sokan azok koziil, akik a modern korban modszeres vallaspszichologusoknak tartjak magukat s ugyanakkor hianyzik be101iik valami abb61, amit talán egyelOre vallaspszicholegiai.erzeknek nevezhetnenk el. „Csodalatos kepessege volt arra, mondj a ugyancsak Harnack, hogy benso megfigyeleseit szavakba ontse ; eppen ebben rejlik kiilonlegessege és nagysaga."8 El kell azonban masfe161 ismerniink azt, hogy barmily j6 onmegfigyelo is volt Augusztinusz és barmily kival6 nyelvkeszseggel is rendelkezett elmenyeinek pontos leirasara, mégis psZichologiai megfigyeleseinek és altalaban veve vallasos elbeszeleseinek objektiv pontossagaban telj es j oggal ketelkedhetiink. Nagy ido telt el ugyanis elmenyeinek lezajlasa és irasba foglalasuk kozott. egyhogy, ha a lailso momentumokra pontosan emlekezhetett is Augusztinusz, megis a legfinomabb motivumok és momentumok, amelyek ez elmenyeket elOideztek es teljesse tettek, a nagy, kOzbeesO intervallum folytan bizonyara kimosodtak emlekezeteb61. Ugyhogy itt teljes hatarozottsaggal igazat kell adnunk Girgensohnnak, mikor Augusztinusszal kapcsolatban tobbek kOzott a kovetkezOket mOndja : „Augusztinusz vallomasai nem masok, mint kesobbi evekbOl torteno visszapillantasok lelki eletenek esemenyeire, melyek termeszetesen oly megvilagitast nyernek, amilyennek annak idejen Augusztinusznak feltiintek. Eppen azert elsorangii torteneti dokumentumok Augusztinusz lelkirajzat illetOleg, de csak arra az idare vonatkozolag, amidon a Vallomdsokat irta. De, ha korabbi elmenyeinek pontos raj zakent szemleljiik Oket, figy csak a legnagyobb_kritikai elOvigyazattal vehetjfik hasznukat. Semmi sem garantalja u. i. azt, hogy a visszatekinto emlekezes és az elmenyek tenyleges lefolyasa teljesen azonosak voltak. A torteneti kutatas u. i. eszrevette, hogy a Vallomdsok leirasai nem mindenben egyeznek meg az Augusztinusz fejlOdesere vonatkozo objektiv bizonysagokkal, vagyis korabbi miiveivel. Es ez semmiesetre sem meglepetesszerii és egyedii1a116. Emlekiratok, amelyek nem naploszerii jegyzetekb61 tevOdnek ossze, hanem csupan lies& evek visszatekint6 reflexi6i, rnegfigyelesei, egesz termeszetesen lenyeges tevedesek hordoz6i és nem fedik minden esetben a megtortent, objektiv valosagot. Aki az allitasoknak, tandvallomasoknak pszichologiajat ismeri és tanulmanyorta azokat a finom elvaltozasokat, amelyeknek minden egyes benyomasb61 szarmazo elmenyiink kozvetlentil atelesiink utan ala van vetve, nem annyira a hibaknak és tevedeseknek sokasagan fog elcsodalkozni, mint inkabb az ily emlekiratok relative csodalatra, melt6 pontossagan. Augusztinusz egyes tevedeseire mar ramutattak a kutatok. Hasonlo tevedesek bizonyarai miivei tab reszeiben is elofordulnak. Eppen *azert azokat a kutatasokat és eredmenyeket, amelyeket eddig egyes pszichologusok a tanfivallomasok pszichologiaj at illetoleg Vegeztek es elertek, a torteneszeknek és pszichologusoknak sokkal inkabb meg kellene szivlelniok, mint azt eddig tettek. Idevag6 vizsgalatok, kiserletek igazoljak, hogy minden oly lelki processzus, amely 7 Wobbernin : Die Religionspsychologische Methode etc. 298. old. Termeszetesen Wobbermin egyoldahl pszichologizmusba esik, midon u. n. vallaspszichologiai m6dszere erdekeben Augusztinusz mondasanak szavait felcsereli : animam et deum scire cupio (lasd id. m. 424. old.). Eppen azert e helyen igazat kell adnunk a killonben nem egyszer szinten egyoldaltsagba es6 E. Brunnernek, midon utal arra, hogy Augusztinusznal e helyen nem arra]. van sz6, amit Wobbermin e szavakbol kiolvasni vet: t. i. deum ex amina scire, hanem az „animam" és „deum" szavakat az „et" sz6 IOU ossze, amely tehat mindkett6nek ona.116, targyias voila biztositja. Mikor azonban Brunner eppen ebben az egymasntahisagban latja azt a nagy kiilOnbseget, amely bibliai hit és misztika kozott van, akkor viszont masfelol elfelejtkezik arra]., hogy ker. hit és altalaban veve vallasi misztika kozott erintkezesi pontok is vannak. E kozos vonasok, erintkezesi pontok kimutatasa pedig eppen a vallaspszichologia feladata. Lasd az egeszre vonatkozokag : E. Brunner : Die Mystik and das Wort, Tubingen, 1924. 178. s Milt. old. 8 Id. m. 269. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejlodesenek tortenete.
negy-ot masodpercnel hosszabb ideig tartott és amelynek jegyiokonyvi leiresa tobb percet vett igenybe, finomabb szerkezeti sajatossagaiban mar -Labe vissza nem adhat6."9 A rendszeres onmegfigyeles mesterenek kell tehat lennie annak, aki a legkisebb ontudatlan tevedeseket is el tudja kertilni elmenyeinek irdsba foglalasakor. Tevedesek azonban semmiesetre sem keriilhetok ki abban az esetben, amikor a messze multban lezajlott lelki elmenyekre valo visszaemlekezesr61 van szo, mint eppen most az Augusztinusz eseteben. A legfinomabb elmenymozzanatok ilyenkor okvetlenul elkerfilik az emlekez6 figyelmet. Mar pedig a vallaspszichologusok Augusztinusz lelki fejlodeseben eppen ezeket a hajszalfinomsagli elmenyarnyalatokat keresik és mert termeszetszeriileg nem talalhatjak meg, fajdalmasan kenytelenek nelkiilozni Oket. Mindez azonban semmit sem von le Augusztinusz megfigyelo és leiro kepessegenek sajatos ertekebtil. Inkabb csodalatunkat valtja ki az, hogy vallasos elmenyeire ennyire is kepes volt visszaemlekezni es azokat irdsba, foglalni. Es hogy a vanes pszichologiai lenyeget elmenyeinek leirasa kozben teljesen kifejezesre juttatta, mutatja az is, hogy Girgensohnt Augusztinusz irasainak elemAse ugyanoly eredmenyekhez juttatta el, mint rendszeres kiserleti onmegfigyelesi mOdszere. Augusztinusz bels6 szemlelOdesi mOdjat azonban semmiesetre sem szabad a modern vallaspszichologia megfigyelesi modszereivel tisszehasonlitani. Pszichologiai viszszapillantasai és attekintesei szinthetikus termeszetfiek s ugyanakkor nem ludomOnyos cilbol irodtak, hanem nagyon is gyakorlati celokat szolgalnak : vallasossagot akarnak olvasoikban ebreszteni. Egy azonban bizonyos : Augusztinusz azert volt kepes iijra felfedezni a vallesban a vallast (amint ezt rola Harnack megallapitotta), mert nem-tudatosan is kivalo vallaspszichologusnak bizonyult. Ezt talán meg az egyoldahl objektivistak sem fogjak tole megtagadni. Augusztinusz hatasa ereztette magat a skolasztikan és az egesz kozepkori misztikan. Minket most mind a ,ketto csak psziChologiai szempontbOl erdekel. Mennyiben fedezhetok fel nem-tudatos vallaspszicholOgiai hajlandOsagok, inditesok a kozepkor nagy vallasos szemelyeinel ? Itt van mindenekelOtt Szent Berndt. Augusztinusz hatasat sok tekintetben eszrevehetjiik nala, bar pszichologiai kifejezeseinek plasztikussagaval nem egyszer meg Augusztinuszt is feliilmulja. Szent Berrwitot kiilonoskeppen az jellemzi (Lasd beszedeit.), hogy ellensege volt minden elmeleti megismeresnek,_ ktilontisen, midon a lelek Istennel valO egysegenek megismereser61 volt sz6. A tudast a tudasert egyszerfien „gyalazatos kivancsisagnak" tartja. Ismeretelmeleti iranya a vallasos pragmatizmusnak egy sajatos fajtaja. Ha ir, nem konyvekre és theolOgiai elotanulmanyokra tamaszkodik, hanem a „tapasztalatok konyvere" és e konyv mindenkori olvasasat hallgathi elott ellandOan hangsillyozza. Bernet talan meg nagyobb sulyt helyez az elmenyre és a heist,' tapasztalasra, mint nagy elodje, Augusztinusz s az „experire", „sentire", „gustare" szavakkal nagyon gyakran talalkozunk nala. Az „elmeny anal valO megertes", a „tapasztalat altal valo tanulas", ezeknek alland6 hangsiulyozasa a vallas szubjektiv oldala feleforditj a olvasOi figyelmet, mar pedig Open a vanes szubjektiv oldala az, amely irant a vallaspszichologia ktiltinoskeppen és hivatasszertien erdekloclik. Kival6 vallaspszicholOgiai erzeker61 tamiskodik az is, hogy Istennek a lelekbe val6 belepeset az „experimentum" szoval jeloli. Szent Bernatot koveti a „misztikus theologia fejedelme", Bonaventura, aki Itinerarium mentis in deumjaban leirj a azt az &at, amelyet a leleknek az Istennel valO teljes eggyeleveseig meg kell tennie. A gondolkodo megfontolasnak elebe helyezi az erzelmi elmenyt. Gyakran beszel a misztikus tapasztalasrOl, az „experimentalis cognitio"-rOl, amelybol a vallasos elmeny emOcionalis es gondolati elemei egyarant fakadnak. Hasonlokeppen Aquindi Tamdsncil is a misztikus tapasztalas, mint lelki telly (exercitium theologiae mysticae) a tudomanyos misztika szaksegkeppeni elofeltetelei koze tartozik. A „cognatio experimentalis", a „certitudo experimentalis" és a „notitia experimentalis` kifejezesek iresaiban igen gyakran el6fordulnak. De kivalO vanes9
Id. m. 8-9. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejliidesenek tortenete.
pszichologiai forrasmunkaknak mutatkoznak, melyek meg nagyreszt most is feldolgozasra varnak, a tobbi, meg nem emlitett kozepkori misztikusnak irasai is.. igy pl. a „nemet misztika" legkivalobb kepviselOinek, Eckhartnak, Taulernek etc. vallasos elmelkedesei. A kesobbi misztikusok kOzott vallaspszichologiai szempontNil a legjelentekenyebb Szent Terez, aki vallasos elmenyeit visszatekintO onmegfigyeleseinek segitsegevel papirra vetette. TudOsitasai annyira vilagosak es meg a legaprObb mozzanatokra is oly pontosan kiterjednek, hogy pontossagukkal peldat mutatnak a mai leir6 vallaspszicholOgianak is. Az egyetemes vallaspszichologiai irodalom keves oly forrasmunkaval rendelkezik, melyeket nagyobb haszonnal forgathatna, mint Szent Ter& irasait. Nem csodalkozhatunk tehat azon, hogy a legtobb vallaspszichologus, mid6n a misztikat lelektani szempontbol tanulmanyozza, mindenekelOtt Szent Terezhez folyamodik.'° Vallaspszichologiai szempontbol megemlitesre meltO a karmelita Szenthciromsdg Fiilop (Philippus a Sanctissima Trinitate), aki misztikus theolOgiajanak rendszereben sok olyan kerdest, problernat vet fel, amelyeket ma a, vallaspszicho= logia mezejere utalunk. Kiilonosen, mid6n a lelek erOir61 s kepessegeir61 beszel, s arrol, hogy ezek a misztikus elmenyben mennyiben vesznek reszt. Vagy mikor az Istennel valo eggyeleveshez vezerl6 s a neoplatonizmusbOl szarmazo harmastitnak : a via purgativcinak, a via illuminativcinak és a via unitivdnak lelektani elemzeset és leirasat nytljtja. Gazdag, a vallaspszichologusok feldolgozasard varo anyagot nyAjtanak Fenelon és Madame de Guyon munkai is. Altalaban mindazok irasai, akik az A. n. szubjektiv vallast elebe helyezik az objektiv vallasnak. A nagy misztikusokat pedig Open ez jellemzi. A legtalalobban eppen ezert Scholz jellemzi a misztikusokat, midOn vallasukat a „pszichocentrikus kijelentestudat vallasa7 nak" nevezi e1.11 Az oly vallas pedig, amelynek tobb-kevesebb pszichocentrikus szinezete van, a legkecsegtetObb megfigyelesi mez6 a vallaspszichologia szamara. B) A vallaspsziehologia eliifillasa
szazadban.
A vallaspszichologia onallesulasarol, fiiggetlen tudomannya leveser61 csak a XVIII-ik szazadban beszelhetunk. Egy tudomany elOallasanak, keletkezesenek elOfeltetele és kriteriuma az, hogy milveloi ontudatosan felismerjek tudornanyuknak sajatos targyat es rdebredjenek arra, hogy e sajatos targy megismerese uj utakat, uj eszkozoket, vagyis uj modszerek igenybevetelet kiiveteli meg. Vallas-; pszichologiai kutatasrol es vizsgalodasrol is csak . ott beszelhetiink tehat, ahol ez uj tudomanyos szempontnak modszertani kovetkezmenyeit Is felismertek a kutatOk, ahol tehat a vallaspszichologia sajatos elvi, targyi és modszertani problemai megvitatas targyava lettek. Ez pedig csak a XVIII-ik szazad masodik feleben kezdett csiraszerfien jelentkezni, s voltakeppen csak a XX-ik szazadban jutott igazan jelentOseghez. Lassuk tehat azokat a ktilonboz6 szellerni Aramlatokat, amelyeknek egymast-keresztezese, csomosodasa, osszefutasa a vallaspszichologia kialakulasat elOsegitette. A vallasnak minden idOben voltak, nemcsak a gyakorlatban, de elmeletben is, ellensegei. Gyakorlatban ellensege a vallasnak mindaz, aki a vallas problemai irant egyaltalaban nem erdeklOdik. Elmeletileg pedig ellensege a vallasnak az, aki azt puszta illuzionak tartja, egy reg lezajlott kor „survival"-jenek, ami tehat mar nem alkoto tenyezoje a mai kor embereinek. Es erdekes jelenseg az, hogy nem-tudatos vallaspszichologiai inditasokat, hajlandosagokat felfedezhetiink a vallas elmeleti ellensegeinel is, legyenek bar Ok altalaban a vallasnak, vagy pedig csak egy tradicionalis vallasformanak az ellensegei. Es e megallapitasunk egy1° Lasd p1. az angol—amerikai vallaspszichologiai irodalombel Underhill, Von Hugel, Jones, Pratt, Thouless, Coe, stb. miiveit, vagy a kivalo dan filozafusnak, Hoffdingnek legajabban nemet nyelvre is leforditott vallaspszichologiai munkajat : „Erlebnis and Deutung` , melyben kulon fejezetet szentel Szent Terezia vallasos eletenek pszichologiai elemzesere. 11 L. : Religionsphilosophie, 179. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlodesenek torteneta.
arant ervenyes figy a keresztyenseg elotti korra, mint a keresztyensegen kiviil esti teruletekre altalaban. Ily nem-tudatos, embrio-vallaspszicholegus volt pl. Xenophanes, aki midon Homeros es Hesiodos isteneit cstifolta,u ez isteneket az emberi kepzel6 ero alkotasainak tiinteti fel. Eszerint Istenet mindenki a sajat alakja, formaja, sziiksegei és vagyai szerint gondolja el. Ennelfogva az ethiOpok istenei feketek és laposorrilak, a thrakok istenei viiroshajtlak es kekszemfiek. Es ha a Iovaknak és okroknek keziik volna, amellyel festeni tuclnanak, ugy isteneiknek bizonyara 16 es szarvasmarha format kolcsOnoznenek. Ugyanide sorozhatOk Prodikusnak, Kritiasnak, Lucretiusnak és masoknak vallaskritikai megnyilatkozasai is. A szorosabb ertelernben vett vallaspszicholOgiai felfogast és szempontot azonban naluk hiaba keressak : csak azutan erdeklodnek, hogy a vallasos kepzeteket mennyiben befolyasoljak a termeszeti tapasztalatok mozzanatai és motivumai, maganak a vallasos elmenynek elemzese irant azonban, amely elmeny pedig voltakeppen mindennek a hatteret es alapjat nytijtja, nincsen erzekiik. Ugyanez t allithatjuk a keresztyen kor sok más vallaskritikusarol is. Igy pl. Spinozcirol, akinek Tractatus theologico-politicus-at Mayer irgy tiinteti fel, mint amelytO1 a vallaspszichologia kezdetet szamithatjuk.'3 Azonban helyesen jegyzi meg Wobbermin," hogy bar Spinoza ketsegteleniil a vallaspszichologiai szempont iranyaban tapogatozik, vallaspszichologusnak mindazonaltal 61 sem tarthatjuk, mert a sajatos vallasi elmenyek irant neki sincs erzeke, s csupan azoknak az erkolcsi sztiksegleteknek szerepet vizsgalja, amelyek aztan a vallasban kielegiilest nyernek. A vallasos elmeny sajatossagainak vizsgalata irant az angol empirizmusnak sincsen erzeke, amely kiilonben a XVIII-ik szazad masodik feleben nagyban hozzajarult ahhoz, hogy a szupranaturalis eredetek vallasi igazsagainak orthodoxus rendszeret az emberi felvilagosodas koranak lassankint sikerult attornie, tlgy, hogy rovidesen mind tobb és tobb vallaspszichologiai problema nyomult be a vallastudomany teriiletere. Angliaban az egyhazi szupranaturalizmussal szemberr mindenekelOtt a racionalisztikus deizmus jelentkezik, amely szinten dogmatikai rendszeralkotasra torekszik ugyan, meg pedig erOsen racionalis alapokon, elofelteteleit azonban, amelyekre epit, az empirikus kiindulas adja meg.15 — Az angol empirizmus mindentitt a tapasztalasb61 indul ki, hogy azutan a tapasztalas Altai nyert adatokbol megkonstrualhassa azt, amit „termeszeti vallasnak" (natural religion) nevez. Erre torekszik Hume is, Natural history of religion cimii munkajaban, amelyben aztan kimutatni probalja, hogy a vallas a felelem es a remenyseg Altai meginditott kepzeletben és az emberi tudatlansagban gyokerezik. Ami a vallasos elmenyben sajatosan vallasi, az irant neki, es altalaban veve az angol empirikus deizmusnak sincsen erzeke. Mindazonaltal Hume-ot, Herbert von Cherbury-t és Locke-ot tekintjiik azon littorOknek, akik a pszichologizmust az emberiseg vilag- és eletfelfogasaba, tehat a vallasfilozofiaba is az els6 alkalommal bevezettek és az empirikus gondolkozasmodot az addigi metafizikai dogmatikus gondolkozassal szembehelyeztek. Az angol empirizmus gondolatai csakhamar atjutottak Nemetorszcigba is. Akkorara a régi megcsontosodott orthodoxia egyoldalli metafizikai-dogmatikus gondolkozasmodja itt is alabbhagyott, leginkabb azert, mert a tobbi vallasokkal -yak, megismerkedes kezdte megingatni a keresztyenseg abszolutsagaba vetett hitet, viszont masfe161 a lutheranusok, reformatusok és katholikusok kozott folytatott hitvitakba is kezdtek mar a vallas irant erdeklOdOk belefaradni. Mig azonban Angliciban Humenak és tarsainak hatasara az empirizmus csakhamar egyhazi és keresztyenellenes jelleget oltott magara, addig Nemetorszagban az angol empirizmusnak és a nemet pietizmusnak szerencses talalkozasa és egybeomlese a legtermekenyebb hatassal volt a vallasos és theolOgiai gondolkozasra. 12 L.: Xenophanes fragmentumait. Zeitschrift fiir Theo. and Kirche, 1908. 296. old.
13 Ober Religionspsychologie, 14 I. m. 267. old. 13 TOrltsch : Deisnms.
L. :
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
Csak e ket szellemi aramlatbol ertheto meg teljes egeszeben a XVIII-ik szazad nemet gondolkozasanak az a hatalmas elOrehaladasa, amely azutan a vallasnak és theolOgianak egymastO1 valo pontos es tiizetes elhatarolasat, megkiilonbozteteset vonta maga utan. Semlerben talalkozott ossze eloszor, ha talán nem is a legontudatosabban, az angol empirizmus és a nemet pietizmus. Es amikor a vallaspszicholOgia kialakulasdrol, eloAllasarol beszeltink, errOl a ket szellemi aramlatrol semmi esetre sem szabad megfelejtkeznunk. Az angol empirizmus és a misztikus pietisztikus hatas-elemek, mint motivumok, ott szerepelnek ebben a korban mindeniitt, ahol a theologusok, filozofusok es altalaban veve a gondolkodok a metafizikai dogmatikus gondolkodasnak hatat forditanak, s a vallasos eletformak irant erdeklOdnek. Ett61 kezdve a relativizalo pszichologizmus és az individualizmus mindinkabb az erdeklOdes eloterebe lepnek. A vallas normativ elgondolasa helyett a pszichikai és szocialis milieu vallasformalo ereje erdekli az embereket, s a vallas igazsagtartalma, in abstracto, egyaltalaban nem problema tobbe a szamukra. Els& sorban a primitiv vallasformak lelektani elemzese IOU le a figyelmeket, s kulonos elOszeretettel foglalkoznak a vallas erzeimi oldalaval. Mint mar emlitettiik, Semler meg nem ebredt rd teljes tudatossaggal a lelektani empirizmus nagy horderejii jelentosegere. Sokkal inkabb ott luktetett meg benne a keresztyenseg normativ ervenyessegebe vetett meggyOzOdese, semhogy atadhatta volna maga teljesen a relativizalO pszicholOgizmusnak es empirizmusnak. Sokkal batrabb és hatarozottabb kepviselOje volt az ilj iranynak Lessing, aki aztan Semlernel is ontudatosabban hangstllyorta a vallas es theologia korti killonbsegeket. Herder viszont a vallasi kepzet- és erzelemvilag egyeni killonfelesegei irant mutatott nagy megertest. Igy jutunk aztan el Pascalon, Jacobin és Hamanon keresztill a nagy filozOfushoz, Kanthoz, akit szinten a vallaspszichologiai vizsgalodas egyik elokeszitojenek, elomozditojanak tekinthetiink. Kant tOrteneti jelentosege, mely a mi vallaspszichologiai torteneti attekintesiinkre is fontos jelentOsegii, abban leli gyokeret, hogy az erkolcsi tapasztalatnak az emberi szellem teruleten a racionalis gondolkozas mellett kulon Onallo helyet biztositott, es ezaltal a gondolkozast egy jelentos lepessel kOzelebb vitte a vallasos tapasztalas sajatossaganak felismerese fele. Es ha a vallaspszicholOgia m6dszertananak szemszogebOl nezziik Kant eme lepset, ugy annak nagy horderejet mindenesetre el kell ismernunk. Mereszseg volna azonban azt allitani, mintha Kantndl magandl tudatos vallaspszichologiai vizsgalodassal talalkozhatnank. Inkabb teljesseggel sajnalnunk kell azt, hogy Kant nem tette meg eziranyban dont45.1epest, behodolt az erkolcsi erdek szempontjanak, és igy nem jutott el a vallasos tapasztalas sajatos és onallO voltanak elismereseig. Igy azutan igazat kell adnunk Wobberminnek, midOn Kantrol paradoxonszeriien azt allitja," hogy megallott egy kritikatlan vallaskritikai vizsgalatnal, azaz egy oly vizsgalatnal, amely az empirikus vallast teljesen figyelmen kivtil hagyja és igy nelktillizi a vallaspszichologiai elOmunkalatokat. Az empirikus vallaspszichologiai vizsgalOdasra a &into lokest, inditast a Kant altal sok tekintetben befolyasolt, de Vile mégis fiiggetlen nagy theologus, Schleiermacher adta meg. 0 fedezte fel a vallasos elmenyben a vallasos .elmenyt, 0 indult ki elOszor teljes hatarozottsaggal az gmpiriabol s lett a modszeres vallaspszicholOgia eleddig szinte hermetice elzart lathatatlan birodalmanak kapunyitoj ava. Schleiermacher ameny theolOgicija (igy szokas nevezni az 0 és kovet0i theolOgiaj at) a maga egeszeben e helyen kevesbbe erdekel benniinket. Kritikai megvilagitasa is más helyre tartozik. Nekunk ezen a helyen egyetlen kotelessegiink targyilagos kimutatasa annak, hogy Schleiermacher mennyiben mozditotta elo a vallaspszichologianak, mint onallO, empirikus tudomanynak, eloallasat ? 16 I. m. 269. old. : „so ist Kant bei einer religionskritischen Betrachtung stehen geblieben, aber— paradox zu sprechen—bei einer unkritischen religions-kritischen Betrachtung."
10
Dr. Vasady Bela : A vallaspsziehologia fejlodesenek tortenete.
A vallasPszichologia el6Allasat sietteto, elosegit6 dramlatok, iranyok, tendenciak szerencsesen talalkoznak Schleiermacherben. Kanti, herderi, schellingi hatasok, romantikus hajlandosagok, a herrenhuti orokseg, esztetikai-spinozisztikus motivumok egyestiltek szemelyisegenek gazdag Osszeteteld szovedekeben. A vallasrOl tartott hires beszedeiben jutott teljesen djszerd vallasfelfogasa elOszor kifejezesre. A vallasos elmenyt, az univerzum szemleletet es erzelmet allitja az e16terbe. A kepzetek és dogmak nem tartoznak a vallas lenyegehez. A vallas szubjektiv oldala a fontos, a mervadO, minden más csak masodlagos jelentOsegii. Miutan pedig a vallas az egyeni vallasos elmenyben oldodik fel, nyilvanvalOan nem beszelhetiink egyetemes, permanens, valtozatlan, egyforma ervenyii vallasrol, hanem a vallas minden egyenben maskent jelentkezik. Nines tehat egyetemes vallas, nem beszelhettink a vallasr61, hanem inkabb beszelnunk kell vallasos egyenisegekr61, akikben a vallas realizalodik, mikozben egydttal egyeni kontost is vesz fel magara. Schleiermacher beszedei a metafizikatol vale) elfordulas klasszikus peldai. A vallasrOl vale) reflexio szerinte nem lenyeges eleme a vallasnak, mert hiszen a vallasos nezetek, felfogasok mar magukbol a vallasos egyenisegekbOl nonek ki. Aki tehAt a. vallast meg akarja ismerni, forditson hatat minden reflexiOsziilte vallasi termeknek, szarmazeknak, a fontos a vallasos tapasztalat, az Isten-tudat vegtelen sokfelesegenek konstatalasa és megismerese. Mi sem ter meszetesebb, mint az, hogy. Schleiermachernek eme, a szubjektiv vallas sokfelesege, egyeni eletformainak tanulmanyozasa mellett vain hatarozott allasfoglalasa, a &into lokest adta meg a vallaspszichologia elOallasara. Es ha Semler meg nem volt kepes magat a felvilagosodas racionalisztikus theolOgiajatO1 minden tekintetben emancipAlni es ha Herder és Lessing csak alig erezhet6 inditasokat nydjtottak, Kant egyoldald ismeretelmeleti és erkolcsi erdeklOdese folytan szinten megakadt a fejlOdes, elOrehaladas vonalan, amely a vallas kOvetkezetes pszichologizalasa fele haladt, ugy batran allithatjuk, hogy Schleiermacher bator és meresz fordulataval megvetette alapjat az empirikus vallaspszicholOgia kialakulasanak es szemleletmodjanak, amelyre azutan Schleiermacher és az Ot kovet6 theolOgusok és pszichologusok tabora batran epithetett. Schleiermacher ez empirikus vallaspszichologiai tendenciaj a ervenyestil hittandban is. „Semmi más nem all rendelkezesiinkre, mint a lelek és azok a kegyes megindulasok, amelyeket ebben felfedeziink", mondja egy helyen.17 Es a hittan sajatos feladatat nem latja masban, mint ,die Erregungen des christlichen frommen Gemutes in der Lehre darzustellen".18 Itt tehat az elmeny minden s a vallasos elmenyt szabalyozO normativ, objektiv kijelentes-tartalomrol beszelni nem lehet. Ami a vallasos elmenyben megnyilatkozik, az az ember termeszeti vallasanak tartalma csupan, egyszertien vallasi adottsag. Schleiermacher azonban hittandban nem vezette vegig teljes kovetkezetesseggel empirikus tendenciajat. PszicholOgiai felfogasat teljes egeszeben nem engedte ervenyre jutni spekulativ filozOfiai elet- és vildgnezete, elannyira, hogy vegre is a vallas pszichologiai meghatarozasat alajarendelte filozofiai vilagnezetenek, amely filozofiai vilagnezet viszont pantheisztikus szinezetii volt, tehat olyan, amely a termeszet és szellem kozotti killOnbsegeket mintegy megszunteti és a vallasos elmenynek teljes egeszeben ellene monde) metafizikaba torkollik bele. Igy azutan Schleiermacher hitrendszeret egy else) pillanatra fel nem fedezhet6 bensO fesziiltseg jellemzi, amely fesziiltseg az empirikus pszichologiai vallasfelfogas és Schleiermacher spekulativ, pantheisztikus vilagnezete, mint ket ellentetes pOlus kozott kiengesztelhetetlendl allandoan jelentkezik. Melyen fajlalnunk kell, hogy a minden id6k ez egyik legnagyobb és tegyuk hozza, legvallasosabb theologusa nem tudta magat mentesiteni a hagyomanyos, spekulativ, filozofiai hatasoktol s igy azutan vallasszemleleteben a vallasos erzelem individualitasa és elenksege 17 18
Glaubenslehre, 7. paragrafus. tlaubenslehre, 3. paragrafus.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszieholOgia fejIoclesenek tortenete.
11
s ennek lelektani •elemzese vegre is a hatterbe szorult, helyet adva az elmenyek elenkseget elfatyolozo spekulativ-filozOfiai gondolatoknak. Schleiermacher egesz elete a filozOfia es a vallas ellenteteinek megszuntetesere vale) torekvesbol alba s halalos agyan meg is ezekkel a szavakkal kellett Meta befejeznie, melyek egy"Mal theologiai palyafutasanak tragikumat is kristaly-stiritettseggel kifejezesre juttatjak : ,,Ich muss die tiefsten spekulativen Gedanken denken and die sind mir vollig eins mit den innigsten religiosen Empfindungen."" Meg halalos agyan is azzal foglalkozott es csititga tta magat, hogy a legmelyebb spekulativ gondolatok és a legbensO'bb vallasi erzelmek kozott bizonyara nincsen ktilonbseg. Az empirikus vallasbol vale, kiindulas és a spekulativ gondolkozas iranti vonzalma meg akkor is egymassal szemben hadakortak benne. Mindazonaltal a vallaspszichologia draga oroksegkeppen fogadja tole azt az elsO dOntO lOkest és inditast, amelyet 6 adott az empirikus vallaspszichologiai vizsgalodas, kutatas megindulasahoz. Schleiermachert meltan nevezhetj ilk a vallaspszicholOgia egyik megalapitojanak, aki tijra felfedezte s tudOsoknak es nem-tudOsoknak egyarant ramutatott a vallas szubjektiv oldalara. Ha az altalanos lelektan mOdszertani kibontakozasa nem varatott volna magara a XIX-ik és a XX-ik szazadig, Agy Schleiermachernel mar bizonyara modern, modszeres vallaspszicholOgiaval is talalkozhatnank. Vallaselmelete igy is kivalo vallaspszichologiai erzekrol taniiskodik, amelyre legtijabban Girgensohn mutatott ra igen szep sikerrel. A Schleiermacher altal elejtett fonalat egyfelO1 a XIX-ik szazadban, Nemetorszagban theolOgusok, masfe161 pedig a XX-ik szazadban Amerikaban hivatasos pszicholOgusok (elsOsorban W. James) ragadtdk meg s lettek pionirjeive a vallaspszichologianak. A vallaspszichologia torteneti kibontakozasaban azonban mindenkoron Schleiewnacher maradt az ,;else) mozgatO". C) A vallaspszieholOgia fejliklese a XIX. szazadban. A vallaspszichologia elOallasara a XVIII. szazadban a kutatok megtettek a dont6 lepeseket. Mindazonaltal a kovetkez6 szazad folyaman is a vallaspszicholOgiai problemak inkabb csak a vallasfilozofiaval, vallastortenettel és theologiaval kapcsolatban jelentkeznek s a vallaspsiichologiat onalloan a tudosok meg nem mfivelik. A fejlOdes szalai azonban Osszeszovodnek s ami a XVIII-ik szazadban elsO akkordkent jelentkezett, az most a fejlOdes skalajaban folytatodik. A konnyebb szemlelhetOseg celjabOl ki lon fogunk szolani azokrO1 az inditasokrol, motivum.ok rol, amelyekkel az gngol szellemi leilodes jarult hozza a vallaspszichologiai problemak onallosulo nafivelesehez, tovabba azokrol, amelyekkel a francia pozotivizmus es szenzucilizmus lepte meg a gondolkozast es vegiil szolani fogunk egyfe161 e ket iranynak sajatos talalkozasarO1 a nemet Feuerbachban, masfe161 pedig azokrol a hatasokrol, amelyeket e ket irany, a Schleiermacher vallasfelfogasaval egybefonodva, a XIX-ik szazad nemet theologusainak kolcson adott. Itt mar nehezebb a fejlOdes kritikai attekintesenel az egyseget betartani s jO1 tudjuk, hogy minden kolcsOnhatasban van valami misztikus, titokzatos mozzanat, amelyet meg a legnagyobb Ovatossag es legfeszultebb figyelmezes mellett sem lehet kell6leg eszrevenni és feltuntetni., Angolorszagban az empirikus-naturalisztikus irany, mely a XVIII-ik sza zadban kezdOdott, a XIX-ik szazadban egyenes iranyban folytatodik. A vallasellenes magatartas meg most is ervenyesiil s a Hume vallasfelfogasa megadja e kornak vallasellenes szinezetet. ,,Any of the human affections may lead us into the notion of invisible, intelligent power", adja ki a jelszot a mar idezett munkaja ban Hume s e megallapitasaban benne van az elkovetkez6, az Ot nyorn.on kovet6 vallastorteneszeknek, anthropologusoknak egesz munkaprogrammja. Kezdik vizsgalni, tanulmanyozni a vallasok tapasztalati vilagat s mialatt a vallas Oseredete utan tudakozOdnak, vallastorteneti és anthropologiai kutatasaik kozben ketseg16
Aus Schleierniachers Leben. In Briefen II. 511.
12
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlocldsenek tortenete.
telentil nem egyszer kivalo vallaspszicholOgiai erzekiiknek is,bizonysagat adjak. Az azonban nem jut eszilkbe, hogy a jelen vallasos eletenek tanulmanyozasabO1 induljanak ki, csupan a primitiv nepek vallasanak eredetet prObaljak megmagyarazni s nem gondolnak arra, hogy maga a vallasos elmenyt, tapasztalatot tegyek vizsgalat targyava. Minden empirizmusuk mellett is egy apriorisztikus elOfeltetelre epitenek : a vallas szerinttik nem lehet phaenomenon sui generis, az emberi lelek egyeb funkcioibOl kell tehat levezetni, megmagyarazni : a felelemb61, vagyb61, remenykedesb61 stb. Ez irany kivalo reprezentansai : Spencer, Tylor, Goblet. A legtanulsagosabb lesz talán, ha a Spencer vallasfelfogasara vettink egy rovid pillantast. Spencer a vallast primitiv pszicholOgiakent kezeli. Szerinte a vallasi kategOriak kepzesenek, alkotasanak gyokere a lelek és a szellem-hit. Az empirikus vallas meginditoja a primitiv ember ama meggyOzodese, hogy a pszichikai es a kozmikus energiak teljesen azonosak, 'azaa, hogy a vilagban rejlO erOk ugyanazok, mint a tildatunkban felmer816 és mfikod6 era. Vagy, amint ezt maga Spencer kifejezi a vallasos eszmealkotas mogott az empirikus vallas minden egyes, meg a legmqgasabb fokan is ott All a vallasos ember ama hitbeli meggy6z6dese, hogy az a hatalom, er6, amely tudatvilagunkban megnyilvanul, csupan más feltetelek kozott mozgo formaja ugyanannak a hatalomnak, amely a tudatunkon kiviili vilagban is jelentkezik.20 Az Osember tehat spekulaciOi k8zben jut el arra a gondolatra, hogy az az erO, hatalom, amely az anyagi vilagban nyilvanul meg, ugyanaz az er6, hatalom, amely mi bennunk is, a tudat formajaban felpatakzik.21 Spencernek ez a vallaselmelete ketsegtelenill pszichologiai alapokra epit, azonban, mikor a pszichikai és kozmikus energiak metafizikai azonossaganak hiteben keresi a vallas eredetet s a vallasban primitiv pszicholOgiat lat, a vallas sajatos lenyet megsztinteti, metafizikai monizmusban oldja fel, ilgyhogy a vallcis ncila megszeinilc phaenomenon sui generis Tenni. Az empirikus vallas vizsgalatat hangsillyozza egyfe161, ugyanakkor azonban elkerilli figyelmet maga a vallasi elrneny, .a vallasi empiria s a vallas Oseredetenek vizsgalataba, magyarazataba metafizikai spekulativ elemeket visz bele, igy azutan oda jut, hogy a vallas nala nem jelent semmi pluszt, semmi tobbletet a filozofiai monizmussal szemben. A vallas egyszertien a theoretizaki fantazia alkotasakent szerepel. Az angol empirizmus vallastorteneszeinek és anthropolOgusainak tendenamelyeket Spencer vallaselmelete arnyoldalaikkal egyetemben klasszikusan szemleltet, atjutottak rOvidesen Franciaorszcigba is, ahol a legtermekenyebb talajra talaltak a mar akkor uralkodO pozitivizmus és szenzucilizmus kepviselOinel. Legjellegzetesebb rep.rezentansai e francia pozitivizmusnak és szenzualizmusnak D' Alembert, Turgot és Comte. A pozitivisztikus gondolkodas legsajatosabb vonasait organumaban, mOdszereben és onkenyesen elhatarolt targykoreben kell keresnunk. Modszer szempontjabol a pozitivizmusban a megfigyeles jut ervenyre. Targykoret viszont a tapaszt alati, jelenseg vilag korlatai koze fokozza le s nem is akar ezen az erzekeink Altai megragadhatO, megtapasztalhato vilagon till egy masik vilagot elismerni. A pozitivisztikus vizsgalOdas a jelensegek pontos megfigyelesevel kezd6dik és a jelensegek egymashoz valo allando vonatkozasainak, viszonyulasainak kutatasaban mertil ki. Minden lenyeg-, ok- és celkerdest kizar tehat vizsgalodasi tertileter61. Eszmenye a termeszet uralrna a torvenyfogalmak Altai. Azonban eppen ez az egyoldalil termeszettudomAnyos-mathematikai tendencia nem engedte meg a pozitivizmusnak azt, hogy keretein belul kibontakoztasson egy oly vallaspszichologiat, amely elsOsorban a vallasos tapasztalat, elmeny irant erdekl6dik. A pozitivizmus is, csak ilgy, mint az angol naturalisztikusempirizmus, sot talan meg inkabb, mint ez utobbi, egy elOfeltevesre epit, amely 2 ,,The truth, that the power which manifest itself in consciousness is but a differently-conditioned form of the power which manifests itself beyond consciousness..` 2 1 ,,that the Power manifested throughout the Universe as material, is the same Power which in ourselves wells up under the form of consciousness."
Dr. Vasady 13ela : A vallaspszichol6gia fejl6des4nek tortenete.
13
aztan egyenesen lehetetlenne tesz minden szorosabb ertelemben vett vanslelektani erdeklOdest. Ez elOfelteves pedig nem más, mint az a meggyOzOdes, hogy a vallas nem phaenomenon sui generis, hanem csak survival egy reg lezajlott korbol, hirmondo az emberiseg gyermekkorabol, amelyet meg most nem lehet ugyan teljes egeszeben elcsititani, de a termeszettudomAnyos — pozitivisztikus -szenzualisztikus gondolkodAs lasso terfoglalasaval bizonyara sikerulni fog vegiil is teljesen figyelmen kivul hagyni. A pozitivizmus nem hisz causae primariae-ban, nem hisz a relativum mogott letez6 abszolutumban, csak az erzekelhet6 dolgok megfigyelesere es kiserleti Aton valO igazolasara epi.t. Vallas és metafizika nala minden alapot nelkfiloz6 illuziOk. A pozitivisztikus gondolkodast -Lelia a materialisztikus alafestes jellemzi. Ehhez jarult meg a Condillac altal Angolorszagb61 importalt szenzualisztikus asszocicicias elmelet, amely az emberi lelket atomizalni igyekezett és a lelkivilagot teljesen a filiologiai mechanizmus fuggvenyeve tette. Az ember lelkieletet az idegizgalmakra vezettek vissza, minden lelki tevekenyseget az emberi agy mechanikus funkcinjanak tekintenek es az emberi kepzeteket az agy valadekaikent kezelik. E pozitivisztikus es szenzualisztikus gondolkodasmOdnak a lelektanba yak) bevitele teremtette aztan rovidesen meg a francia patholOgikus pszichologiat, mely kiilonosen a XIX-ik szazad vegen es a XX-ik szazad elsO eveiben oly nagy kozkedveltsegnek orvendett. Mi sem termeszetesebb, mint az, hogy e patholOgiai szinezetet az emberi szellem legtitokzatosabb tunemenyet vizsgalo tudomanyba is belevittek s nemsokara megjelennek a vallas pathologikus pszichologiai magyarazoi. A vallast most mar nemcsak a primitiv ember tudomanytalan gondolkozAsanak, hanem nagyon gyakran a fiziologiai patholOgia egyik momentumanak tartjak s benne az anachronizmus és atavizmus beszelo peldajat latjak. A vallas pszichopatholOgiajaval foglalkozOk aztan nagy elOszeretettel vizsgaljak a vallas, alapitok es altalaban veve az A. n. vallasos zsenik eletet s sajatos vallasos eletnyilvanulasaikban rendellenes idegizgalmak hat4sait kutatjak. Emesztesi zavarok, rogeszmek, epilepszia, hiszteria, ilyen es hasonlo okokra probaljak visszavezetni a vallasos zseniknek minden oly killonos elmeny-mozzanatat, amelyet a mindennapi embernel nem tapasztalnak, nem eszlelnek. S mindezt pedig csak azert teszik, mert pszichogenetikai vizsgalataikba egy el6feltevest visznek bele, s kozben elfelejtkeznek arrol, hogy semmifele pathologiai, avagy pszicholOgiai modszer alkalmazasa nem mondhat vegs6 iteletet a tunemenyekben jelentkez6 szellerni tartalmak erteke es jelentese fe161. Nagyon tanulsagos az a kritika, amelyet James Vilmos gyakorol e fiziologiai pszichologia, vagy patholOgikus vallaspszichologia felett.22 „Ez az orvosi materializmus, mondj a James, vegez Szent Pallal azaltal, hogy egyszerlien epileptikusnak mondja s a damaszkuszi Aton la-Lomas Altai tortent elhivatasat a nagy .agy kergenek sertileseb61 vezeti le. Szent Tereziat egyszerfien hiszterikanak tartia, Assziszi Ferencet pedig sztiletesenel fogva terheltnek stb.... Es mik6zben e nagyobb bens6 fesztiltseget igeny16 lelki jelensegeket vizsgalja és magyarazni prObalja, rOvidesen felfedezi, hogy yoltakeppen valamennyien a diathezis kfflonbozO' megnyilvanulasaikent szerepelnek, melynek ,eloidezOje a fiziologia Altai eleddig meg fel nem fedezett mirigyeknek rendellenes mfikodese." Es ezek utan ez az egyoldalA, orvosi materializmus Agy velekedik, hogy e magyarazatokkal, hipothezisekkel sikeresen ala is asta e nagy szernelyisegeknek szellemi tekintelyet. Pedig, mondja nagyon helyesen James, ,,megha igaz is az, hogy Pal epileptikus volt, hogy Assziszi Ferenc terhelt volt, Carlyle pedig szervi bajnak a hordozoja, meg akkor is batran feltehetjuk a kerdest : vajjon ezek .a lelki es torteneti tenymegallapitasok levonnak-e valamit is e szemelyisegeknek nagy szellem7erkolcsi jelentOsegeb61 ? Hiszen a pszicholOgia megallapitasai és 22 L. The Varieties of Religious Experience c. konyvenek elso fejezetet : -Religion and Neurology.
14
Dr. Vasady Bela : A valIaspszlchol6gia fejlesdesenek thrtenete.
kovetelrnenyei szerint nincsen egyetlen egy beteg, avagy egeszseges lelkiallapotunk sem, amely ne feltetelezne bizonyos szervezeti processzust. A tudomanyos theoriakat epp annyira befolyasolja szervezetunk, mint -vallasos erzelmeinket: Es ha belelathatnank a rejtelyek vilagaba, figy rovidesen rajohetnenk arra, hogy a maj nem kevesbbe befolyasolja a legelszantabb atheista nyilatkozatait, mint a metIrdistanak lelke idvessege fe101i gyotrOdeseit. Ha a rajta keresztiil aram16 vert az egyik iranyban befolyasolja a maj, tigy eredmenytil a methodistat kapjuk, ha pedig a masik iranyban, figy az atheista elmet... Valamennyi lelki allapo tunkat, legyenek bar vallasos, avagy nem-vallasos tartalmaknak hordozei, egyarant befolyasolja tehat fiziologiai osszeteteliink, testi szervezettink." Mindazonaltal be kell ismerniink, hogy ez orvosi, patholOgikus vizsgalodas7 nak is voltak gyakorlati eredmenyei. A hasznossagi erteket sok tekintetben tole sem tagadhatjuk meg. Ravilagitott sok olyan tenyre, amelyeket eddig a tudom.any nem tudott megmagyarazni s amelyek tevhitek formajaban meg a vallas egeszseges kifejlOdeset is nem egyszer megakaddlyortak. Fenyt deritett az automatikus cselekvesekre, a hipnotikus és szuggesztiv hatasti jelensegekre, megmagyarazta a vizionak, hallucinaciOnak jelensegeit. Aldasta ezaltal a keresztyensegen-kiviili vallaslelektani felfogasok hiperfizikai animizmusat s a szubliminalis tudatnak segitsegiil hivasa altal egyszeriien leszerelte mindazokat, akik a hipnotikus és automatikus tiinemenyekben és cselekmenyekben a termeszetfeletti vilag kij elenteseit lattak. Mihelyt azonban ez a pathologikus vallaslelektan egyuttal itelkezni is prObalt a nagy vallasos szemelyisegek vallasanak erteke es jelentOsege fe16l s cselekedte pedig ezt rendesen ugy, hogy tOltik minden szellemi erteket es jelentOsecret megtagadott, a ilET2Pciatc etc aXXo 7dvog hibajaba esett, amelybOl azutan csak XX6-ik szazadban tudott James es tarsainak gyogyito kritikai hatasa folytan, vegleg megszabaduIni. Az angol naturalisztikus-empirizmus és a francia pozi tivisztikus fiziologiai vallaslelektan talalkoznak ossze egymassal a nemet Feuerbachban is, akinek vallaselmeletet mindenekfelett a lelektani megalapozas jellemzi. Feuerbach vallasellenes kritikaja nagyon nagy kozkedveltsegnek orvendett- a XIX-ik szazadban, meg nagyobbnak, mint a Hume é a XVIII-ikban. Voltakeppen 6 a csucsa es a vegallomasa annak a vallasellenes vallaspszichologiai felfogasnak, amely az angol empirizmus naturalisztikus felfogasan és a francia pozitivizmus termeszettudomanyos-mathematikai vilagnezeten athaladva, vegre is Feuerbach ban talalja meg legzsenialisabb kepvisel6j et. Feuerbach vallasfilozofiaj at es- vallaspszichol6giajat Vorlesungen fiber das Wesen der Religion, 1845 c. munkajaban talalhatjuk meg. Vallaselmeletet a legreszletesebb . vallastorteneti tenyhalmazra epiti fel. Szerinte a vallas alkotO szerve a kepzel6 er6, a fantazia. A vallas az ernOcionalis gondolkozas alkotasa. E tetelb61 kiindulva, Feuerbach azutan felallitja a maga egyoldahi vallaspszichologiai vallaselmeletet. Es pedig annyira kovetkezetesen viszi kereszttil allaspontj at, hogy logikai kovetkeztetesei vegiil is odaj uttatj hogy a vallas ruila is megsztinik phaenomenon sui generis lenni. VizsgalOdasai soran megallapitja, hogy a vallasban jelentkez6 fligges-erzelem mogott, mint vegs6 tenyezo, az egoizmus all, meg pedig az onfenntartas osztonenek formajaban. Ez osztonben keresend6 a vallas vegs6 szubjektiv alapja. Az ember fiiggOnek erzi magat, masfe161 pedig vagyai, celjai, ohajai vannak. Teremt tehat maganak oly lenyeket, amelyek azutan celjait sikerre viszik. S miutan pedig az ember erzelmi vilagaban a legjelentosebb szerepet a halaltO1 valO felelem jatsza, nyilvanvaloan a vallasi eszmealkotasnak eppen ez a f6forrasa. „Ha az ember nem halna meg, ha mindorOkke eine, ha nem lenne halal, tigy nem lenne vallas sem" — mondja gondolkoz6nk. Am az ember nemcsak osztoni eletelt el, hanem idealokat, eszmenyeket is tfiz ki maga ele. Rovidesen raebred azonban arra, hogy ez eszmenyeket nem tudja megvalOsitani. Igy azutan fijra fantaziajara tamaszkodik s teremt maganak oly lenyt, akiben idealjainak megyalOsulasat es megvalositojat latja. Ez a leny lesz azutan az idealizmus istene, szemben az elObbiveI, mely a naturaliz-
-
-
Dr. Vasady 1361a : A vallaspszichologia tejlEid6senek torUnete.
15
mus istenenek mondhatO. A kett6 kozott a lenyeges sajatsagok azonosak, mert hiszen mindkett6 a vagy és a fantazia Altai alkotolt leny. „Amive az ember a valosagban nem kepes lenni, de amive lenni szeretne, azt isteneve teszi : az az 6 istene" — mondja Feuerbach. Ha tehat az embernek nem lennenek vagyai, figy dacara minden fantaziaj anak és erzelemvilaganak, nem lenne vallas sem. „Az ember hisz az istenekben, mivel el benne a boldogsagra torekves Osztone ; hisz egy boldog lenyben, miutan 6 maga is boldog akar lenni. Hisz egy halhatatlan lenyben, miutan nem Oh* meghalni. Amive az ember.lenni Ohajt, azt allitja maga ele az istenekben, mint letezOkben ; az istenek valosagos lenyekbe oltortetett vagyai az embereknek." „Nem 'az Isten alkotta tehat az embert az 6 kepere és hasonlatossagara, hanem az ember az istent", — ime, a Feuerbach egyoldalA vallaspszicholOgiai felfogasanak vegs6 konzekvenciaja. (A Xenophanes Altai kiest:dolt homerosi vallasfelfogas megismetlOdese ez.) Ket szempontbed tehetj uk Feuerbach vallaselmeletet vizsgalatunk targyava.23 Ha fenomenologiai szempontb61 nezziik, figy a vallas atalakul egy oly legnagyobb lenybe vetett hate, akiben az ember eszmenyeinek, vagyainak megvalOsulasat és megvalositojat latja. Viszont kritikai szempontb61 nezve, Feuerbach szerint a vallas nem más, mint az ember onistenitese. MindenekelOtt meg kell allapitanunk azt, hogy Feuerbach eleslatasil pszicholOgus volt. Feltarta elOttiink oly szerkezeti osszefUggesek rejtelyes vilagat, amelyek pszichologiailag a vallasban ma is kimutathatOk, igazolhatOk. Vallaspszichologiai elemzesere epitett kritikajat pedig sok tekintetben megcafolhatatlannak kell tartanunk. Igy pl. igaza van Feuerbachnak, midOn azt a fenomenolOgiailag is igazolhatO megallapitast teszi, hogy az ember vagyainak, remenyeinek, eszmenyeinek megvalOsitOjat az Istenben latja. Es minden kritikai megallapitas, amely egyediil a Feuerbach-fele elemzesre epit, ha kovetkezetes akar lenni, csakis, azokhoz az eredmenyekhez juthat el, amelyekhez Feuerbach is eljutott. Ha a vallas az emberi szuksegletek fOggvenye, ha az Isten csak azett j6 letre, mert az embernek vagyai, remenyei, kivansagai letrejottet megkovetelik, tigy e felfogasnak kovetkezetes vegiggondolasa csakis az lehet, ami a Feuerbach konkluzioja is volt : az ember az Istent a maga kepere teremti. Ime tehat a vallaspszicholOgia tOrteneti fejlOdese folyaman az elsO alkalom, midOn a vallaspszichologiai szempont a legegyoldaltibban meg a vallas kritikai vizsgalatanal is ervenyesill. Es annak, aki Feuerbachot meg akarja cdfolni, meg kell probalnia ramutatni arra, hogy van a vallas fenomenolOgiai vilagaban oly eset is, midOn az ember nem a sajat sziik segleteinek kielegiteset kers és varja az Istent61, hanem egyenesen az istenseg akaratanak teljesOleseert konyorog. Rd kell mutatnia arra, hogy a vallcis igazciban ott kezcloclik, ahOl a Feuerbach szilkseglet-vallcisa veget ert es hogy. bar Feuerbach elsOsorban vallaspszichologus volt, elannyira, hogy a vallaspszichologiai szem, pontot meg vallaskritikajaban is megprobalta a legnagyobb kOvetkezetesseggel keresztul vinni, mégis legnagyobb fogyatekossaga eppen az volt, ami Spinozcie; az angol empiriz muse es a francia pozitivizmuse : csak azutan erdeklOdott, hogy a termeszeti tapasztalatok mozzanatai és motivumai mennyiben ervenyesfilnek az ember vallasos kepzetalkotasanal; azaz az ember tobbi lelki fun.kciOibol:prObalta meg a vallast levezetni, a vallasi elmeny es tapasztalat sajatos voltdnak elemzese irant azonban meg neki sines meg a keno vallaspszichologiai erzeke. Mig tehat egyfe161 megallapithatjuk azt, hogy Feuerbach mint a vallas ellensege, egyfittal a vallaspszicholegiai szempont kOvetkezetes keresztfilvivOje is volt, addig masfe161 mar most leszOgezhetjOk azt a masik tenet is, amelyre azutan kesObb gyakran lesz alkalmunk meg visszaterni, hogy t. i. elOfeltevesekre epitett vallaspszichologiai szempontjat nem alkalmazta, terjesztette ki a vallaspszicholOgia sajatos feladat es targykorere : a sajatos vallasi elmeny lelektani elemzesere es nem ismerven fel a vallaspszichologiai ,szempont termeszetes hatarait, azt olyan teren is ervenyesi-; teni probalta, amely tul esik a vallaspszichologia hatarain (a vallas .nala illuziova "
V. o. Scholz : i. m.
16
•
Dr. Vasady Bela ; A vallaspszichologia fejl6desenek tortenete.
lesz, mert .a vallas ismeretkritikai vizsgalatanal is egyoldahlan a vallaspszichologiai szempont ervenyesill.) Feuerbach ekkeppen klasszikus peldaja a vallaspszichol6gusok egyoldallisagokbOl és szels6Segekb61 taplalkozo szubjektivizmusanak. — Hasonlo esetekkel vizsgalOdAsaink soran meg nagyon gyakran fogunk talalkozni. MielOtt vegleg bticsilt mondanank a XIX-ik szazadnak, meg roviden ismertetni Ohajtjuk azt a hatast, amelyet Schleiermacher vallaspszicholOgiai ositOnzesei valtottak ki az 6t kovet6 nemet theolOgusokban és filozofusokban. Riividen meg kell emlekezniink p1. Biedermannrol, aki dogmatikajaban szOksegesnek talalja azt, hogy a vallas pszichologiai lenyenek kifejto targyalasa megelOzze a vallas metafizikai tartalmanak feltarasat. igy antan dogmatikaja egyik fejezetenek time : A valhis ' pszichohigiai fogalma. Biedermannhoz hasonloan cselekszik Hartmann is, aki Vallas f ilozo f iaja masodik reszeben, melynek' time A szelleni vallcisa, a V allcispszichologicit a V allcis Metafizikof a ele helyezi. KOlon meg kell emlekezniink Friesrol is, akinek vallaselmelete, mint ahogy egesz eljarasi mOdja, elsOsorban pszicholOgiai tendenciakat tar elenk. Ebben mutatkozik Schleiermacherrel yak) rokonsaga is. Sajatos vallaspszichologiai vizsgalOdasrOl azonban Friesnel sem beszelhettink, miutan vallaspszicholOgiai szemleletebe csakhamar onkenyes vallaskritikai iteleteket visz bele s igy egesz vallaselmelete az alapjabanveve ellentetes racionalizmus és pszichologizmus egymasnak feszO16 kettO's Nen OW fel. Az erlangeni theolOgusok kozOl a leginkabb Hofmann az, aki a vallaspszichologiai vizsgalOdas jelentOseget és fontossagat hangstilyozza. Azonban a keresztyensegnek a tobbi vallast61 az Odytortenet szempontjabol vale) izolalasa nem engedi meg nala sem a vallaspszichologiai szempont egyontetii ervenyestileset. Hofmann igy azutan nem is annyira vallaspszichologiat, mint inkabb hitpszicholOgiat nyujt, amelyet viszont a dogmatikai tradicionalizmus nem enged a maga tisztasagaban kibontakozni. VallaspszicholOgiai szempontb61 hasonlo nehersegekkel kiizd a masik kival6 erlangeni theologus, Hofmann tanitvanya, Frank is. Megis azaltal, hogy mind a ketten erOsen hangstilyozzak azt, hogy a keresztyen hit saj at magat veszelyezteti, ha mint normativ tan t, olyasmit tanit, ami nem magabol a hitbOl sarjadzott ki és hogy a hitet mint atelt valOsagot, mint elmenyt kell felfognunk, — a. lutheri—schleiermacheri orokseget atmentettek a nemet theolOgia kesObbi eveibe s egyuttal a vallaspszicholOgiai vizsgalOdasra is djabb osztonzeseket adtak. Killon meg kell emlekeznunk vegul Ritschl Albertrol. A vallaspszichologiai szempont tudatos formaban nala sem ervenyestilhet egeszen. Mig azonban az erlangeni theologusoknal a tradicionalis-dogmatikai megkotottseg jelentkezik, addig Ritschlnel az 6 egyoldalti hisztorizmusa az, ami a vallaspszichologiai vizsgalodas kibontakozasat hatraltatja. Wobbernin helyesen allapitja meg,24 hogy Ritschl vallaspszicholOgiai tendenciajat theolOgiai rendszerenek kovetkez6 negy mozzanatab61 olvashatjuk ki : 1. Luther vallasfelfogasahoz vale) visszatereseb61. 2. Kant ismeretelmeleti allaspontjanak theolOgiajaban vale) ervenyrejuttatasabOl. 3. Minden metafizikatO1 vale) elfordulasab61 és 4. Az ertekiteletekr61 szolo elmeleteb61. A vallaspszicholOgiai szempont kOvetkezetes 'keresztOlvitelevel azonban nala sem talalkozhatunk, meg pedig egyfelO1 a mar emlitett hisztorizmusa miatt, masfe161 pedig azert, mert az ertekiteletekf61 sz616 elmeleteben neki sem sikeriilt tilljutni a kanti pozici6 altalunk mar emlitett fogyatekossagain s igy a vallasos tapasztalat sajatossagat az erkolcsivel szemben kell6leg biztositania. Ennyiben Ritschl meg Schleiermacherrel szemben is hanyatlast mutat, akinek theolOgiaja kiilonben a most ismertetett theologusoknal egyarant erezteti hatasat. S ketsegtelenfil megallapithatjuk azt, hogyha Schleiermachernek es utana Hofmannak és Ritschlnek stb. nem sikeriilt volna a régi merev vallasfogalommal vegleg szakitani s a vallas uj szempontbol, igy tobbek kozott a vallaspszichologiai szempontb61 vale) vizsgalata fele is a dont6, indite) lokeseket megadni, tigy a vallaspszicholOgiai modszernek a theolOgiaban vale) ervenyesitese erdekeben torten6 torekvesek, 24
L. ; L m. 272. s 'coy. old.
Dr. Vasady Dela : A vallAspszicholOgia fejliidesenek tOrtenete.
17
amint ezt a XX-ik szazadban kiilonoskeppen Wobbermin koveteli, nem lephetnenek fel oly hatalmas erOve1. 25 Schleiermacher, Hofmann, Frank, Ritschl, Wobbermin egy hosszu fejlOdesi folyamat egymasb61 foly6 lancszemei s rajtuk keresztfil az U. n. nemet elmenytheologia es altalabanveve a theologia vallaspszichologiai orientalodasa diadalmenetet iili. Nem Munk ez alkalommal a vallaspsziCholOgiai modszernek a theologiaban vale, ervenyrejutasat kritikai bonckes ala venni, hanem inkabb igyeksziink osszegytiiteni azon kiilonboz6 szellemi aramlatok hatasait, amelyek a nemet vallaspszicholagiailag orientalod6 theologiat a XX-ik szazad else, ket evtizedeben kiilonOskeppen befolyasoltak. MindenekelOtt Mesa kell mondanunk, legalabb egy id6re az europai kontinens vallaspszicholOgiai fejlOdestortenetenek, hogy megismerkedven az amerikai vallaspszichologiaval, ramutathassunk azokra az inditasokra és hatasokra, amelyeket az amerikai vallaspszichologia es az altala befolyasolt francia vallaspszichologia kOlcsonortek a nemet theologusoknak és vallaspszichologusoknak. Eddig meg csak a vallaspszicholOgia multjciban kalandortunk. Voltakepeni tortenetebe meg csak most zOkkentink at. Es ha Ebbinghaus szal rovidnek is mondtuk e tortenetet, annal inkabb duzzad6nak es esemenyekt61 gazdagnak kell kijelenteniink, mikor maid egymasutan vonulnak fel elOttiink azok a killOnbozo hataskomplexumok, amelyeknek csomosodasai és differencialodasai, talalkozasai és szetvalasai a mai modern, m6dszeres vallaspszicholOgici kibontakozasban levO diadalirtjat fogjak elOttiink lepergetni.
-
II. A modern, modSzeres-empirikus vallispszieholOgia kialakulasa s ki lonbozI iranyai. A) Az amerikai vallaspsziehologia fejliklestortenete. 1. Az else, amerikai vallcispszichologusok. A Clark-iskola.
Ha kutatni probaljuk annak okat, hogy a vallaspszicholOgia Onallo kialakulasa miert varatott magara egeszen a XX-ik szazadig, Agy _erre a kerdesre csupan egyetlen feleletet adhatunk : az embereket a XIX-ik szazadban egyszerilen nem erdekelte a vallas. Elmentek az ember szellemi -eletenek egyik legnagyobb realitasa mellett, anelkiil, hogy tudomast szereztek volna rola. A pozitivisztikus és naturalisztikus szellem elOiteletei, el6feltevesei megbabonaztak az emberek gondolkozasat, elannyira, hogy meg a tudomany mtivelOi is inkabb csak elspekulalni a vallast, és nem tartottak erdemesnek az emberi elet erne szegyenpirt arcrahivo survivaljenek a modszeres megfigyeleset. S mig Schleiermachernel annak idejen meg volt a mely vallasos lelkiilet, azonban hianyzott a pszichologiai elOkepzettseg, mert hiszen altalaban veve a lelektan modszertana is az 6 koraban teljesen fejletlen volt, addig a XIX-ik szazad tudOsainal viszont a vallasos lelkiilet hianyzott, s igy tudomanyos apparatusukkal legfeljebb. csak artani tudtak a vallas hitelenek: A vallaspszichologia kesOi elOallasanak okat tehat feltetlentil az embereknek a vallas irant yak, kozombossegeben kell keresniink. Es igazat kell adnunk Fabernek, midOn a vallaspszichologia kesOi elOallasanak okait kutatva, a k6vetkezOkepen it :26 „A tudomanyos vallaspszichologia kesOi elOallasanak oka nem annyira az, hogy a pszichologiai tudomanyban hosszil idOn keresz till a quantitativ meresekkel dolgozo kiserleti modszert alkalmaztak a tudosok, es hogy a lelki elet bonyolultabb jelensegeit kauzalis mechanisztikus ilton az egysiertibbekb61 probaltak levezetni, amint ezt gyakran allitani szeretik, hanem sokkal inkabb az, hogy az emberek a vallast egy elintezett, lei art dolognak tartottak." Mihelyt 25 „theologiai vallaspszichologianak" ismerteteset egy killon tanulmany szamara tartjuk fenn. Eppen azert ez alkalommal eltekinttink Wobbermin transzcendentalis-pszichologiai modszerenek es a vele kapcsolatos Husserl—Winkler-fele fenomenologiai vallaspsztcho-, lOgiai modszernek ismerteteseted. 26 L. : Faber : Das Wesen der Rpsychologie' etc. 9. old.
br. Vasady 13ela : A vallaspszlcliologla fejl6des6nek t8rtenete., azonbah a vallas irant az emberekben fijra felebredt az erdek1O'des, mihelyt a vallasnak lelki elettikben yak, jelentkezeset tijra eletbevag6 kerdesnek tartottak, a vall'd§pszicholOgia elfidllasdnak is meg volt a legfobb biztositeka, lehetOsege. Es ha, tovabb menve, ujra kerdezni probaljuk, hogy 'theft Open EszakAmerikdban indult meg a valldspszichologia ond116, mOdszeres miivelese és nem pedig a, europai kontinensen, kozelebbrol Nemetorszagban, ahonnan pedig maga a kiserleti lelektan és a pszichologiai esztetika is szarmazott, figy feleletet iljra a vallas titan valo erdeklodes erossegeben (Amerikat illetOleg), illetve teljes hianydban (Enrepat illetOleg) kell keresntink. Az amerikai nep dllandoan sokkal inkabb erdeklodott a vallas tenyei, kerdesei, problemai irant, mint azt mi, europaiak gondolnl is mertiik volna. Ndlunk, EurOpaban, a XIX-ik szdzadban a tudomanyos szellem és kepzettseg csoddlatos lepesekkel haladt elOre, ellenben a valldsossagunk mindinkabb elsekelyesedett. Amerikaban viszont a vallasossdg intenzitasa alland6 tenyezOltent szerepelt a nep es az egyenek lelkiileteben es elete6en, s mihelyt a keno tudomanyos elOkepzettseget is megszerezte e fiatal, igeretekkel teljes, kiforrashan levO nep tanultabb retege, azonnal megindult a vallas titokzatos mozzanatai irant valo tudomanyos, mOdszeres erdeklodes is.- Amerika sok dllama, igy az egesz New-Englandnak nevezett keleti resz a legszebb vallasos multtal rendelkezik : a Vallds vetette meg alapjukat; a vallas horta letre &et, s az amerikai nemzet elettorteneteben a vallas oly tenyez6, amelynek kikiiszobblese, kiragaddsa, erOszakos kiirtasa egyszeriien az amerikai gondolkozds meghaldsat is jelentene. Igaz ugyan, hogy manapsag az amerikai gondolat fejlOdeset nem egyszer puritanizmustO1 a pragmatizmusig" jelzovel szeretik leginkdbb jellemezni, mindatdnaltal az amerikai valldsossag meg a pragmatizmusban rej16 relativ ertekeket is a legnagyobb sikerrel konzervalni tudta, s a pragmatizmus, mint dollartilozOfia a keresztyen vallas vilagnezetenek'sziirOjen kereszttil megtisztulva kezd lassankent az amerikai nep gondolatvildgaba felszivOdni. Keressiik meg mar most k-ozelebbrOl azokat az okokat, kortilmenyszillte tenyezOket, hatasokat, amelyek a vallaspszicholOgianak amerikai eloallasat nagyban elOsegitettek, lehetOve tettek. Amerika egyik legnagyobb predikatordt és gyakorlati theologusat, Cadmant szeretik a „man of facts" (a tenyek embere) kifejezessel jellemezni. Az amerikai nep eppen azt szereti latni vezereiben, s igy predikatoraiban is, ha azok a tenyeknek birtokosai. Az amerikai nep a tenyek imadOja. Minden tenyben egy tenyeat ldtnak,27 s a mindennapi eletet 616 amerikai taldn meg 401 is tartozkodik, hogy Testy es Lenyeg kozott kiilonbortessen. A tenyek komplexumat elebe helyezik az elmeleteknek,28 s igy lesz azu tan erthetOve szamunkra, ha elsOsorban a manapsag tigynevezett tenytudomcinyok irant val6 erdeklodes nagyobb ardnyti jelentkezeset és fejlOdeset vehetjtik eszre e gyakorlatias ne-p elOretortet6 vilagdban. Ahova a nemet theolOgiai és lelektani vilag hosszas mOdszertani vitatkozdsok utan erkezett el, t. i., hogy a vallaspszicholOgidt is tenytudomcinynak deklaralja, azt Amerika tud6sai praktikus intuiciOval megsejtettek, meg mielOtt a vallaspszicholOgia tudomanyos alapjait leraktdk volna. A masik ok, koriilmeny, amely a vallaspszichologidnak Amerikaban val6 kialakuldsat elosegitette, az amerikai nep vallasi kedely-vildgaban keresendO. „Anticipation is more important than recollection" — mondja az amerikai "empirikus-pragmatikus filozOfia legnagyobb 616 mestere, Dewey. E szavakban kifejeiesre jut az amerikai nep egesz lend habitusa, s igy vallasossaga is. A multba 27 „Every fact must be a factor" volt kozkedvelt mondasa egyik amerikai professzornak. A Husserl-fele „lenyegszemlelettor, mellyel más alkalommal fogunk a vallaspszichologiaval kapcsOlatban foglalkozni, milyen messze esik az amerikaiaknak ez a pusztan a tenyek irant val6 erdekladese. `'8 Az amerikaiak egyoldal6 pszichologiai vilagszemleletere nagyon jellemzo, hogy meg az Istenrol is nem egyszer pszichologiai terminusokban beszelnek. igy ,p1. nem mindennapi eset Amerikaban, hogy a pszichologia leglelkesebb, de keves tudomanyos elokepzettseggel bir6 hivei meg azt is megallapitjak, hogy az Istennek is, csak figy, mint nektink, megvan az A. n. tudatalatti, tudatfeletti stb. En-je.
Dr. Vasady 13ela : A vallaspszicholOgia fejlodesenek tortenete-. ,
19
tekintes, a multon \Tab') elmerenges, az elmelkedes nem amerikai jellemvonasok. Ez a fiatal nep az anticipalasra, az elO'retortetesre, az aktivitasra sztiletett. Eppen azert a vallasossaga is egeszen más format OltOtt magara, mint az europai nepeke. A vallast nem kenyszer-zubbonynak tekintik, allamegyhazakrol meg beszelni sem szeretnek, tradicionalis, dogmatikus megkotottseg kevesbbe tud uralkodni felettiik, annal inkabb kifejezesre jut azonban a vallas spontaneitasanak jellege. Az amerikai nep meg vallasos eleteben is anticipal, s mert meg vannak gy8z6dve arrpl, hogy a vallas eletformal6 erO, hatalom, es mert senki sem kenyszeriti oket arra; hogy vallasosak legyenek, mi sem all toliik messzebb, mint az, hogy a vallast survivalkent kezeljek, es miatta egyenesen szegyenkezzenek. 56t, az amerikai tarsas eletben a vallas csaknem annyira beszed targya, mint az autoicobi09 A vallasos amerikai, ha talalkozik egy masik melyen vallasos tarsaval, egesz bizonyosan meg fogja erdeklOdni tole, hogy a vallas spontan jelentkezeset rnikor eszlelte elO'szor a .lelki eleteben ? Ha hozzavessziik mind ehhez meg azt, hogy az amerikai nep alapjaban veve.naiv es szentimentalis nep, és hogy szentimehta-: lizmusat kitlonosen vallasos eletenek csatornazatan at vezeti le, csak egeszen termeszetesnek vehetjuk, hogy a vallas irant valo tudomanyos, pszicholOgiai erdeklodes is hamarabb jelentkezett naluk, mint minalunk, tradicininkat kielt es mégis mindig csak azokban bizo europaiaknal. Ha pedig felemlitjtik azt iS, hogy a vallasos elet onkenytelensegenek hangsUlyozasa folytan az amerikai vallasos elet a legnagyobb valtozatossagokat mutatja, hogy a gyogyito szektaknak, aprOcsepro vallasos alakulatoknak igazi hazdja Amerika," Agy meg inkabb meg tudjuk magunknak magyarazni azt, hogy az amerikai pszichologusok, figyelmet csakhamar lekOtotte a vallas, amely az emberek lelki eleteben oly szamtalan formaban jelentkezhetik. „Az elsO dolgokat az els6 helyre" (First things first), „Minden embert a maga helyere", ilyen és hasonlo mondasok ravilagitanak az amerikai gondolkozas egy masik sajatossagara : technikai szinezetere. A pszicho-technika igazi hazdja szinten Amerika. Miutan pedig a vallast is az emberi szellem egyik techne-jakent kezelik, csak egesz termeszetes, ha a pszichologusok a vallas tenyei utan is erdek7 lodtek. Ez magyarazza meg egyUttal azt is, hogy a vallaspszicholOgia kalif miert erdeklOdtek kezdett61 fogva a pedagOgusok is. A pszichotechnikanak ugyauis a vallasos nevelesnel oriasi szerepe elvitathatatlan. Meg kell emlitentink tovabba a biolOgia nagy jelentoseget es befolyasat az amerikai nep goridolkozasara. AZ amerikai szellem minden szellemi funkcionak elettani jelentoseget is tudni 6hajtja. Nagy szeretettel erdeklodik tehat a vallas irant is, mint az ember szellemi eleteriek egyik legosszetettebb jelensege irant. Keresi, kutatja a vallas elettani jelentoseget. A vallaspszichologia mutatkozott az els6 eszk6znek, amely a vallas biologiai jelentoseget is megkozelitoleg kirimtathatja. Az amerikai pszichologusok feladatava tetetett tehat a vallas elettanilag nelktilozhetetlen voltanak kimutatasa. . Vegtil meg meg kell emlitentink egy utolso kOzrejatszo hataSt. Amerikat a ,,gep-orszag" kifejezessel szeretik jellemezni. Nem minden alap nelktil. Amerika nepe sok tekintetben gepies eletet el. A jOzan esz anal diktalt torvenyekr& epiti fel egesz vilagat. A makrokozmosz gepezetenek analogiajara a mikrokozmoSzra is atviszik a gepiesseg hipotheziset s pszich ,logusaik egyik legfobb feladatuknak a lelki mechanizmus pontos feltarasat es ieirasat tekintik „Empirizmus", ,pragma tizmus", „mechanizmus", „technika" „pszichclogiai" „szoeiologia" és „biologia",' ime, az amerikai tudomanyos v'14; leggyakrabban szereplo szavai. Igy alakul ki naluk a vallaspszichologia is, mint empirikus tenytudomany, amelynek, feladata egyilttal a vallas elettani es tarsadalomformalO, tehat pragmatikus jelentosegenek 29 Innen magyarazhat6 meg az is, hogy a kes6bb targyalando Iterd6ivrendszer alkalmazasa sokkal gytimolcsozobb volt Ameriltaban, mint Europaban. Cadman-t61, a tenyek emberet61, egy alkalomtnal megkerdeziek : Hany vallasfelekezet van az Egyestilt Allamokban ? Szazhatvannyolc, valaszolt a tenyek embere 'es A." 169-ik most van keletkezOben a 9-ik utaban.
20
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek thrtenete.
kimutatasa, a vallasos lelek mechanizmusanak pontos felkutatasa Altai. Lassuk mar most kozelebbrO1 e sajatosati amerikai kezdemenyezest : a vallaspszicholOgianak, mint onallO tudomanynak kialakulasat és modszertani fejlOdeset. Ha egyaltalaban nev szerint meg akarjuk jelolni azt a ps7ichologust, illetve pedag6gust, akinek a nevehez a vallaspszichologiai kutatasok megindulasa Amerikaban filzOdik, Agy G. Stanley Hallra, a Clark-egyetem elnokere hivatkozhatunk. Nemcsak hogy fittOrO munkat vegzett a vallaspszicholOgia teren, hanem egytittal a fiatal pszicholOgusok egesz taboranak figyelmet rairanyitotta a vallaspszichologia mezejere. Igy azutan rovidesen a vallaspszicholOgusoknak egesz iskolaja alakult ki az Egycsult Allamokban es batran nevezhetjuk ez iskolat az amerikai pszicholOgia Clark-iskolcijonak. 1822-ben jelent meg dr. Hallnak egy ertekezese a „Princeton Review"-ban The moral and religious training of children cimmel, amelyben a gyermek szellemi és testi fejlOdese figyelembevetelenek a neveles celjaira valo fontossagat hangsayorta. Ramutatott arra, hogy a gyermek a 12-= 16 evek kozott, a pubertas koraban mily nagy fiziolOgiai és szellemi valtozasokon , konvulziekon megy keresztiil és hogy mikeppen lesz ez a nehany ev irj erzelmi és indula ti centrumoknak megerle16 és kibontakortato korszakava. Hasonlo iranyu ertekezeseket kozoltek azutan tanitvanyai : William H. Bumham31 és Arthur H. Daniels32 is, akik kerdOivek kibocsatasnak igenybevetelevel a vallasos Metre vonatkozOlag szamtalan adatot osszehalmortak, azokat rendszerezni prObaltak s lettek ezaltal Hallal egyutt a vallaspszichologiai kutatasok meginditoiva. 1890-ban jelent meg az elsO tanulmany, amely mar cimeben is elarulta a vallaspszichologiai jelleget, meg pedig Leubcit61 : The psychology of religious phenomena cimmel. Leuba vallaspszichologiai iranya azonban csak kesObben bontakozott ki a maga onallosagaban. Vallaspszichologiai munkassaga inkabb tartozik az amerikai vallaspszichologia fejlOdes-tortenetenek harmadik korszakaba, mint az elsO, bevezet6 korszakba. Itt meg meg kell emlekezniink dr. Hall ket masik tanitv anyarOl : E. G. Lancasterro133 es Edwin Starbuckr61.34 Az elsO a serdillOkor altala nos pszichologiai tanulmanyozasaval foglalkozik, az utObbi pedig azokat a pszichologiai és fiziolOgiai hatasokat kutatta, amelyek a vallasi megteresnel kozrejatszottak. Starbucknak a konyve annyira jellemz6 az egesz Clark-iskolcira és oly nagy hatassal volt a kesObbi vallaspszichologiara, hogy mi is erdemesnek tartjuk hosszabb,, kritikai ismerteteset. Meg harom mas koriyvr61 kell megemlekezniink, amelyek szinten a Clark-isko1061 keriiltek ki. Hylan konyve Public worship (Chicago, 1901), az istentiszteleti és kultikus szokasok lelektani elemzeset nyirjtja. Dr. Hall: Adolescence -(Newyork, 1904) c. ketkOtetes munkajaban szinten gazdag vallaspszichologiai anyagot dolgoz fel. Moses konyve Pathological aspects of religion cimmel inkabb anyaggyiijtO, mint sem feldolgozo jellegii. Altalaban veve a Clark-iskola legnagyobb erdeme talan az, hOgy a pszichologusok figyelmet rairanyitotta a feldolgozando anyag gyujtesenek kiilonbozO modozataira; kiilonoskeppen a kerd6-iv rendszerre. A Clark-iskola jelzi az amerikai vallaspszichologia elso korszakat. -A mosodik korszak James Vilmosnak es legkozvetlenebb tanitvanyainak korszaka. A harmadik korszakot az etnologiai kutatasok és a biologiai, szociolOgiai hatasok eloterbe nyomulasa jellemzi. Itt Leuba, King és Ames az iranytadOk. Vegul az utolsd, a legkiforrottabb korszakaba az utolso tiz ev alatt jutott el az amerikai vallaspszicholOgia, tehat , a haborti alatt és utan s legkivalobb kepviselOikent Coenak, Prattnak és Thoulessnek vallaspszichologiajat fogjuk majd szinten kritikai ismertetes targyava tenni. Burnham : „A Study of Adolescence", Pedagogical Seminary, I. 1891. 174. s kov. old, Daniels : ,,The New Life-; a Study in Regeneration", American. Journal of Psychology, VI. 1895 s koy. old. 33 Lancaster : ,,The Psychology and Pedagogy of Adolescence", Pedagogical Seminary. V. 61. s VINT. old. Starbuck : The Psychology of Religion, 1903. Nemet forditasban is megjelent. 31
32
Dr. Vasady Bela : A yallaspsziehologia fejlodesenek tortenete.
21
2. Starbuck D. Edwin valldspszichologicija. Starbuckot figy emlitettiik fel, mint a Clark-iskola legmeltobb kepviselojet. Valldspszichologiai munkajdnak pontos time The psychology of religion. An empirical study of the growth of religious consciousness. (A vallds lelektana. Empirikus tanulmany a vallasos tudat fejlOdeserOl.) E helyen a legaltaldnosabb és leglenYegesebb vondsaiban jellemezni es ismertetni Ohajtjuk, hogy miben latja Starbuck a valldspszicholOgia lenyeget es feladatat s mily modszerek igen.ybevetelevel remeli feladatainak sikeres megoldasdt ? A valldspszichologia feladata Starbuck szerint nem mds, mint a vallasos tenyeknek tudomanyos mOdszerek, azaz empirikus m6dszerek igenybevetelevel tOrten6 felkutatdsa es azutan feldolgozdsa. A termeszettudornanyi:empirikuS mOdszereknek a szellemi elet ternletere val6 dtviteleben idtja Starbuck a modern kor legnagyobb vivmanyat. Egy torvenyekre epitett univerzum vesz koriil benniinket..SOt nemcsak a fizikai vilagban, de a szellemi vildgban is vannak uralkodO, megvaltozhatatlan torvenyek. „A vallaskutati5 ma ott van, ahova az asztron6mia és a chemia mar negyszaz evvel ezelOtt eljutottak. A vilag megszabadult vegre a jOsoktol, az alchimistakt61, az asztrolOgusokt61 és a torveny uralma ald rendeltetett. Meg negyszaz esztend6 és az emberi lelek minden vagyaval, tOrekvesevel és remenykedesevel egyetemben ki lesz szolgaltatva a Mrvenyeknek." A vallaspszichologidnak kotelessege tehat az ember vallasos eletenek torvenyeit felkutatni és megallapitani. MindenekelOtt azokat a tUrvenyeket kell megtalalnia, amelyek a valldsos fejlOdes menetet biztositjak. Ezert is adja Starbuck konyvenek az alcimet : „Empirikus tanulmany a vallasos tudat fejlodeser61." KOnyve hdrom fOreszre tagozodik. Az els6 reszben a megteres pszicholOgidjat adja. A masodik reszben az oly vallasos fejlOdes alaptorvenyeit tarja fel,- amelynel a. megteres jelensege nem fordult elO. A harmadik reszben pedig osszehasbnlitja egymdssal a ketfele (megterest magaba zdro és megterest nelkiiloz6) vallasi fej- lodes legjellegzetesebh sajatossagait. A vizsga1.6das kozeppontjaban tehat mindenkor a megteres jelensege all. A megteres voltakeppen az a legjellegzetesebb vallasi fejlodesi processzus, mely a vallasos elet legsajdtosabb mozzanatait és torvenyeit tarj a fel elOttiink. Ha a megteresnek, mint lelki tiinemenynek, torvenyeit sikeriilt teljes pontossdggal megallapitani, figy a valldspszicholOgia feladatanak legfontosabb reszet mar megoldotta és eredmenyeit a pedagogia rendelkezesere bocsathatja. A megteres tiinemenyenek altaldnos tbrvenyein kiviil Starbuck meg azokra a saj atos arnyalati es intenzitdsbeli kiilonbsegekre is igyekszik ramutatni, arnelyeket a megter6 szemelyek kora, neme, temperamentuma és szellemi kepessegeik komplexuma kolcsonoz a sokszeriien differencialodo valldsos eletnek. MindazonAltai megallapithatj uk azt, hogy Starbuck nem erdeklOdik kiikinoskeppen a vallasos tapasztalatok sokfelesege, valtozatossga utan, amint ezt kesObb Jamesnel ldtni fogj uk, hanem inkabb megmarad eredeti celkitilzese mellett : a valldsi megteres tiinemenyenek legaltalanosabb torvenyeit igyekszik felkutatiii. A valldspszichologia legelsO, lenyeges feladata a vallasi fejlOdes torvenyeinek megallapitasa. Ehhez kapcsolodik azutan a vallaspszicholOgia masodik feladata : azoknak a vallasi tudat-tenyeknek, tudatbeli mozzanatoknak ertelmezese, megmagyarazasa és a UNA lelki jelensegek osszefiiggesenek vildgdba val6 beillesztese, amelyek a valldsi fejlOdes folyamdn Onkenyteleniil is jelentkeznek. Azonban termeszetesen Starbuck is beldtja azt, hogy a pszichologiai magyardzat egyedul sohasem lesz kepes a vallas miszteriumanak -megfejtesere. Mindazondltal nagysegitsegiinkre lehet, ha sikeriil neki osszefiiggeseket és dllandosagokat konStatalni ott, ahol minden orokOs folyamatban van es ismeretleniil hiimpolyog tova : a vallasos tudat titokzatos regioiban. Mily modszer segitsegevel renieli Starbuck feIadatanak sikeres megoplasat ? Eljarasaban mindenekelott hdrom mozzanatot kiilonhortethettink meg. I. Az
22
Dr. Vasady Bela: A vaIlaspszichologia fejltidesenek tortenete.
anyaggyiijtes, adathalmozas mozzanatat. 2. A gyuj tott anyag feldolgozasat. 3. Az igy nyert eredmenyek ertelmezeset és megmagyarazasat. Az anyaggyfijtes empirikus uton, reszinf szObeli kikerdezes, reszint pedig az u. n. kerdoivrendszer igenybevetelevel tortenik. Az egyes kiserleti szemelyeknek bizonyos keidesekre, melyekben Starbuck vallasi eletiik mozzanatai utan erdeklOdik, elfogulatlan feleleteket kellett adniok. A kerdesek lehetOleg figy 'voltak megfogalmazva, hogy redjuk kitero valaszt adni nem lehetett. A kerdesek kOzeppontjaban voltakeppen a megteres (conversion) jelensege utan val6 erdeklOdes allott. A megkerdezett szemelyek 14-25 evesek voltak, ktilOnboz6 foglalkozast tizOk, de nagyobbara egyetemi hallgatok, mindket nemhez tartoz6k és vagy 10-12 kiilonbozo protestans felekezetnek a tagjai. Igy azutan sikerult Starbucknak hatalmas anyagot osszegyfijtenie, amely kel101eg megvilagitotta a- gyermek vallasat, de fenyt deritett a serdii16 kor vallasi fejlodesenek kiilonbOz6 fazisaira is (onkenytelen vallasi ebredesre, a Sturm és Drang korszakra, a ketelyre, az ethidegillesre, az En kitagulasanak, megnovekedesenek periodusaira stb.) es vegtil a felnOttek vallasos eletere. A gyiljtott nyersanyag feldolgozasa szinten kiserleti exaktsaggal tortent.A kerdOivek 'irtjan nyert feleleteket azutan Starbuck statisztikailag feldolOzta. E. helyen nem Munk reszletesen ismertetni a Starbuck statisztikai eljarasat. Mividen csak annyit emlitiink fel, hogy az anyag statisztikai feldolgozasa tisztan psziehologiai_es fiziologiai szempontok szerint tortent. Az, igy nyert eredmenyek ertelmezese, meginagyarazasa, jelentessel yak, felruhazasa kepezi azutan Starbuck feladatanak utolso fazisat. Starbuck u. i. nem all meg a vallasi fejlOdes torvenyeinek feltarasanal, hanem igyekszik azokat meg is magyarazni, a jelentesek es osszefiiggesek vilagaba beilleszteni. Es, ez utols6 feladatanak megoldasat azaltal prObalja eszkozolni; hogy igyekszik kimutatni a vallasos lelki torteneseknek a szociologiai, biolOgiai, fiziolOgiai és az altalanos pszichblogiai jelensegekkel val6 benso 'osszefiiggeset. Itt azonban teljes homaly borul arra a kerdesre, hogy vajj on ezek a von.atkozasok a vallasos eletben csupan mellek jelensgek-e, avagy pedig a kauzalis osszefiiggesek vilagaba utalnak benntinket ? Egyszer pl. -Starbuck azt ailitja, hogy a fiziologiai fejlodes parhuzamosan halad a vallasi fejlOdessel, más aIkalommal viszont a vallasi fejlOdest a fiziologiai fejlOdes fiiggvenyeve teszi. De lassuk roviden, mily osszefiigges all fenn Starbuck szerint az ember vallasi fejlOdese es, szociologiai, biologiai, fiziolOgiai, valamint pszicholOgiai meghatarozOttsaga kozott ? •A szociologiai szempontbel torten6 vizsgalat ramutat arra az osszefuggesre, ainely a megteres, mint vallasos lelki ,folyamat es-az egyennek a tarsas elethez vale) vonatkozasa kozott all fenn. Mig pl. a gyermek eletenek elsO eveiben alapjaban veve egoisztikus, és csak a sajat kicsiny vilaganak el, -a megteres utan vilaga kiszelesedik, egoizmusa megsztinik, s egyeni akaratat és &deka a tarsas kozosseg akaratanak és erdekeinek alaja rendeli. A biologiai szempont azokat a-vonatkozasokat tarja fel, amelyek az emberi szervezet termeszetes fejlOdese és a vallasi megteres tiinemenye kozott mutatkoznak. Igy pl. a nemi elet els6 jelentkezese a vallasi megteres periOdusaval legtobb esetben osszeesik. Ez az az ido, midon az egyik egyen a masikeban kezdi Meta megtalalni. A vallasi ebredes tehat a nemi &let ebredesenek fiiggvenyekent lesz itt bemutatva. A fiziologiai szempont feladata a megteres processzusa és a serdiilo kor agyes idegfolyamatai kozott fennallo kapcsolat feltarasa. Starbuck szerint a vallasi megteres, areas ket fiziologiai mozzanatra vezethet6 vissza : vagy az idegelagazodas uj vege jut el a funkcionalis erettseg fokara, vagy pedig a mar megBrett idegelagazodasok lepnek hirtelen miikodesbe. A pszichologiai szempont pedig a megteres folyamatanak és a tudatszf era kitagulasanak, a tudatmezo kiszelesedesenek bens6 osszefuggeseire mutat r a. A vallasi megteresben voltakeppen semmi más nem tortenik, mint hogy az egyen egyszeriien felaidozza alsobbrendii En-jet egy sokkal magasabbrendliert.
Dr. Vasady Bela : A valldspsziehologia fejlodesenek tiirtenete.
23
' Ezek utan roviden osszefoglaljuk Starbuck vallaspszichologiajanak kritikajat. Mint lattuk, Starbuck tisztan termeszettudomanyi alapokon igyekszik a vallaspszichologia intinkamezejen forgolOdni. A teljes exaktsagra torekszik, mindeniitt torvenyeket keres. Batran kerdezhetjiik azonban, hogy tiszta induktiv eljaras-e a Starbuck vallaspszichologiai eljarasa ? Ketsegteleniil mvallapithatjuk, hogy termeszettudomanyos gondolkozasa folytan Starbuck sem terhetett ki bizonyos elOfeltevesek felallitasa e101. Vallaspszichologiaja harom nagy maximan, el6feltevesen eptil fel, melyek a kovetkezOk : 1. Beszelhetiink az egyennel vallasi fejlklesrol. 2. Beszelhettink olyan vallasi fejlOdesr61, amelynel a megteres jelensege dontO szerepet jatszik és olyan vallasi fejlOdesrOl, amelynel a megteres j elensege teljesen hianyzik. 3. Az alapveto, fundamentalis el6felteveS pedig az, hogy a vallas az emberi tapasztalas realis tenye es hogy fejlOdese meghatarozott torvenyek szerint tortenik. Ketsegtelenill, elofeltevesmentes tudomany, nincs. A vallaspszichologia is, barmennyire is igyekszik magat minden elofeltevestol mentesiteni, mégis csak kenytelen hipothezisekre epiteni, amelyeknek helyesseget azutan az induktiv eljaras kotelessege és feladata igazolni. Starbuck eme kovetehnenynek igyekezett is eleget tenni, azonban reszint egyoldalusagai, reszint pedig modszertani gyongei miatt, feladatat teljesen megoldani nem tudta. Igy pl. mindenekelott meg kell allapitanunk azt, hogy vallaspszicholOgiajaban nem annyira a lelektani, mint inkabb a biologiai szempont uralkodik. A vallas elettani jelentOsegenek kimutatasa iranyado elykent jelentkezik egesz kiitatasanal. Ehhez ftizOdik azutan vallaspszichologiajanak 'gyakorlatias, utilitarisztikus szinezete is. A vallasos egyen all vallaspszichologiai kutatasainak ktizeppontjaban, meg pedig a vallasos egyen nevelese erdekeben. - • Meg egy harmadik vonasat szeretik Starbuck vallaspszichologiajanak felhozni. Hatranyanak tudjak be azt a tenyt, hogy a megteres fogalmat es jelenseget annyira vizsgalodasainak a kozeppontjaba allitja. A megteres fogalma dogmatikai fogalom, a vallaspszichologiaba valo bevezetese tehat yeszelyes és nem celszerii. Starbuck europai kritikusai azonban nem veszik figyelembe azt, hogy a megteres fogalma Amerikaban nem elso sorban dogmatikai4heologiai fogalom, mint nalunk europaiaknal. Amerikaban a vallasos korOkben megteresrOl beszelni voltakeppen annyi, mint magarol a vallasrol beszelni. Azt azonban mi is allitjuk, hogy mig Starbucknak lehetseges volt Amerikaban a megterest tenni kerdeseinek kozeppontjava, addig Europaban ez semmi esetre sem viheto keresz7 tii1.35 Dogmatikai befolyasrol tehat Starbuck vallaspszichologiajanal nem igen beszelhetiink. De annal inkabb beszelhetunk vallaspszicholOgiai modszereinek fogyatekossagairol. A kovetkezOkben roviden meg ezekre a fogyatekossagokra akarunk ramutatni. •MindenekelOtt meg kell emlitentink azt a tenyt, hogy a Starbuck Altai megkerdezett szemelyek 25 even aluliak voltak, s nagyobbara egyetemi hallgatOk. Ketsegtelenul mar ez is korlatozottsagot jelent egy statisztikai .modszernel. Tovabba a megkerdezettek nagy reszenel bizonyara hianyzott a kellO visszaemlekezesi kepesseg, s vallasi elmenyeiket, amelyek a milltban zajlottak le, aligha tudtak keno sikerrel reprodukalni, s egesz bizonyosan hianyzott naiuk az onmegfigyeles es az onismeret keszsege. Pedig, mint mar Augusztinusz ismertetesenel is emlitettiik, meg ha meg is vannak ezek a kepessegek, a veszelyek teljes egesziikben meg akkor sem kiiszobolhetOk ki. Hozzajdrul meg mind ehhez az, hogy a feleletek pontos megszovegezesehez a nyelvkeszseg is feltetlentil sztikseges. — Vajjon varhatunk-e pontos leirast olyanok reszer61, akik vallasi elettikrOl soha A kerdoivrendszert Nemetorszagban Pfenningsdorf Emil és Lehmann Hugo alkalmazmentesitven azt a Starbuckncil felfedezhett; fogyatekOssagok nagy reszet61. 'A kerd•Mvrendszer kivalas kritikajat nyiljtja W. Stahlin : az Archie fur Religionspsychologie elso koteteben. A kerdoivrendszert alkalrnazO nemet theologusok nem a megterest tett& kerdeseik idevonatkozOlag : Wobbermin : Die Methoden kozeppontjaba, hanem a vallast altalaban. der religionspsychologischen Arbeit. 33
24
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejllidesenek tortenete
azel6tt egymas kozOtt nem beszeltek, s igy a kifejezO kepesseg sem bontakozhatott ki benniik egeszen ? Es az onamitas veszelye is nyilvanvalO. A kerdezettek akaratlanul is szebben és szinesebben probaljak meg leirni vallasi elmenyeiket, mint ahogy azok eredetileg lejatszodtak. Maskor viszont a lelki szemerern visszatartja Oket az 6szinte valaszadast61. Tovabba a hozzajuk intezett kerdesek szuggeralo hatasSal vannak rajuk, nagyon gyakran az autoszuggesztio is kOzrej atszik, a kerdezettek atveszik a kerdesek terminolOgiajat és kategoriait, s miutan ezek sok esetben tovabbra is homalyosak maradnak elOttiik, valaszuk is felrevezet6 es megbizhatatlan lesz. A szuggeszti6 veszelye nyilvanval6an a legkezerrfekvObb és a legkevesbbe kikiiszobolhetO. A kerdesek ugyes megszerkesztesehez pedig oly kivalo vallaspszichologiai erzek és jartassag szukseges, hogy azt legfeljebb csak hosszas gyakorlat utan szerezheti meg maganak a kerdez6. Masktilonben k&desei a kerdezett elott homalyosak és nagyon is a periferiakon mazgok maradnak. Meg tobb veszely forog fenn a vAlaszok statisztikai ,feldolgozasandr. A statisztika legnagyobb hibaja, amely a szellemi jelensegek tabellazasanal meg inkabb erezteti hatasat, az, hogy ott is gerieralizal, ahol eppen az individualizalas mutathat ra csupan az individualis sajatossagok komplexumara. A szellemi elet statisztikajat nem lehet quantitativ meresekkel, fogalmakkal és szamokban kifejezesre juttatni. Viszont a statisztikai eljarasnal szerep16 csoportok felallitasa onkenyesen felallitott jegyek el6feltetelezese alapjan tortenik. Ha mar most e j.egyek, amelyek a csoportokra jellemzOk ugyan, de a csoportok ala szubszumhlt individualis eseteknek nem eppen a leglenyegesebb vonasait tiintetik fel, figy konnyen megtortenik, hogy a statisztika 61tal felallitott egyes csoportokba a legheterogenebb elemek kerillnek ossze. Mert, ami statisztikailag a- szellemi vilagban megragadhato, az mindig csak a periferia marad. A vallasi tapasztalat kozponti melysege, lenyeg-centruma statisztika altal megkozelithetetlen es kifejezhetetlen. Starbuck vallaspszicholOgiajanak legnagyobb mOdszertani hibaja azonban a statisztikai eredmenyek ertelmezesenel, magyarazatanal tarul elenk. Itt tiinik ki leginkabb Starbuck vallaspszicholOgiajanak utilitarizmusa és biologiai meghatarozottsagai. A vallas nala voltakeppen elveszti sui generis voltat s szinte a szellemi es testi fejlOcles irradikioja, kisugarzasakent jelentkezik csupan. Valoban az emberre Starbuck egesz vallasmagyarazata azt a benyomast teszi, hogy 6 a vallasnak kerdOivek és statisztikai tabellazas fitjan, tehat pszicholOgiailag megragadni Ohajtott folyamatait egy hipothetikusan megszerkesztett fiziologiai semaba erOszakolta bele. (L. Wobbermin i. m. 254: o.) Osszefoglalva roviden az eddig mondottakat; Starbuck vallaspszichologiajaval kapcsolatban a kovetkezoket allapithatjuk meg : Starbuck, mint a Clark-iskola legkivalobb vallaspszicholOgusa, hangstilyozza a vallaspszichologia empirikus jelleget, amely tehat termeszettudomanyi exaktsagot és az induktiv eljarast koveteli meg. Vallaspszichologiajanak pozitivizmusa és materializmusa azonban letagadhatatlan. VallaspszicholOgiai modszere, bar sok tekintetben gyengenek es celra nem vezetonek bizonyul, teljes egeszeben meg sem mellOzhet6. Azonban azt, ami a vallasi elmenyben sajatosan vallasi mozzanat, nem kepes megragadni, megkozeliteni. 3. James Vilmos vallcispszichologicija. Az amerikai vallaspszichologia Clark iskolajatol fiiggetleniil kezdte el vallaspszichologiai vizsgalOclasait az amerikai vallaspszicholOgia ktilonosen Europaban legnagyobb hirnevnek orvend6 kepviselOje : James Vilmos, a Harvard-egyetem kival6 pszichologusa: FilozOfiai és pszichologiai elOkepzettsege, eletkoriilmenyei egyarant .hozzajdrultak ahhoz, hogy a vallas utan erdeklOdni kezdjen, s mint hivatasos pszichologus, ffiggetlenitse a vallaspszicholOgiat att61 az utilitarisztikus jellegtol, amelyet a Clark-iskola kolcsonzott neki, miutan, mint lattuk, Starbuck voltakepen pedagogiai celokbOl vegezte kutatasait. Azonban, ha az egyik oldalon sikertilt is Jamesnek megmenteni vallaspszichologiajat minden alarendelt szerep-
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlOdesenek .tortenete.
25
t al, ugyanakkor a masik oldalon mégis csak eszkozze lett ncila is a vallcispszichologiai vizsgolodcis egy mos eel erdekeben, s vallaspszichologiai kutatasaival voltakepen pragmatikus-pluralisztikus filozofiajat akarta alatarnasztani. Igy azutan bele-. esett abba a nagy- hibaba, amely lepten-nyomon egyutthalad a legtobb vallaspszicholOgussal, midOn nem veszik figyelembe azokat a termeszetes hatarokat, amelyek a vallaspszicholOgiat kozelebbrOl a vallasfilozofiatol elvalasztjak. Jamest szeretik Starbuckkal egyutt meg most is „az amerikai vallaspszicholOgia" kifejezes alatt emlegetni. Minden ily egy kalap ala fogas azonban ket okb(51 kifogasolhatO. ElOszOr is azert, mert James és Starbuck kozott nemcsak elvi, de modszertani killonbsegek is vannak, masodszor pedig azert, mert Jamesszel és Starbuckkal meg nem merult ki az amerikai vallaspszichologia, amint azt kesObb latni fogjuk. James vallaspsziehologiai munkaja The varieties of religious experience cfmmel 1902-ben jelent meg.33 1901-1902-ben Edinburghban tartott 20 GiflordMegismerhetjuk be101e mindazt, ami ez alkalommal elOadasnak foglalata e bennunket kozelebbrOl erdekel : miben latja James a vallaspsziehologia lenyeget, feladatat es micsoda raódszert talalt a legalkalmasabbnak vallaspszicholOgiai kutatasainak sikeres megvalOsitasara ? • James mindenekelOtt celszeriinek latja kijelenteni, hogy Ot a vallas nem mint theolOgust, nem mint vallastorteneszt, sot meg csak nem is mint anthropolOgust erdekli. Sokkal inkabb, mint pszichologus fog hozza a vallas vizsgalatahoz. A pszicholOgiat pedig, mint tenytudomanyt, empirikus mOdszerekkel dolgozO tudomanynak ismerven el, tavol all tole minden ertekelesi kiserlet : csak letiteletek felallitaga a celja, mert az ertekiteletekt61 valo tartozkodas minden pszicholOgusnak elemi kotelessege. Tehat a vallasnal is Ot csak az erdekli, hogy mi a vallasi elmenynek, tapasztalatnak szerkezete ? Honnan ered, hogyan jo letre, ? A vallaspszicholOgia celja es feladata tehat csupan az adott vallasos tenyeknek pontos elemzese. A vallasi elmenyben eppen a sajatosan vallasi elemeket akarja megragadni. Azokat az elemeket, amelyek a vallast vallassa teszik. „A fiziolOgiaban helyes eljarasi mod az, — mondja James, — hogy midOn egy szervnek ertelmet ohajtvan megtudni, sajatos es killOnleges rendeltetese utan kutatunk, és keressiik azt a fontos szerepet,camelyet • csakis 6 tolthet be a szervezet tobbi funkcioi kozOtt. Hasonlokepen jarhatunk el a vallassal is. A vallasos tapasztalat lenyege, amely utan azt megitelhetjuk, eppen az a sajatos eleni, minOseg, araelyet csakis a vallasos tapasztalatnal fedezhetiink fel."37 A vallasos kedelyvilag lenyeget alkotO sajatossagok felkutatasaban (the essential peculiarity of religious happiness), a sajatosan vallasi elmenyek szferajanak a -megallapitasaban (the distinctively religious sphere of experience) latja James vallaspszicholOgiai vizsgalOdasainak feladatat. MindenekelOtt, bar beismeri azt, hogy a vallasrOl szolo altalanos fogalmi meghatarozasok egytOl-egyig hiabavalOk, miutan a vallasban rejlO alkotO elemek rangsorozatat teijes egeszeben kifejezni nem tudjak, mégis szOksegesnek latja meghatarozasat adni annak, amit 6 ert vallas alatt, midOn vallaspszicholOgiai kutatasaihoz hozzafog. ElsOsorban is ktilonbortet „institucionalis vallas" és ,,szemelyes vallas" kozott. Az institucionalis vallast a maga tdrteneti-objektiv organizacioival, kultikus és ritualis szokasaival, dogmatikai hitteteleivel teljesen figyelmen kivul hagyja. Csupan az individualis-§zubjektiv-szemelyes vallast -vizsgalja, elernzi, a nagy vallasos szemelyisegek lelki eletet igyekszik feltarni. Ennek a celnak megfelelOen a vallasban az egyes ember azon erzeseinek, cselekedeteinek és tapasztalatainak osszeseget latja, amelyek kifejezesre juttatjak az istenseghez yak) viszonyat, mikor is teljesen figyelmen kivul hagyja azt, hogy mit ertenek az emberek istenseg alatt. Az egyhazak és a theolOgia altalaban masodkezbol vett tradiciokbol elnek (live at second hand' tradition). A szemelyes Nemetre Wobbermin forditotta le. Mi az angol kiadast hasznaljuk. „.The essence of religious experience, the thing by which we finally must judge them, must be that element or quality in them which we can meet nowhere else.`` 35
37
26
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejl6desenek tortenete.
vallas ezzel szemben a vallasi elmenyek forrasat nyitja meg elOtttink., A vallaspszicholOgus feladata pedig eppen az eredeti forrasokhoz vale) eljutas, vagyis vizsgalasa, elemzese a vallasnak ott, ahol az meg a maga tisztasagaban jelentkezik. A vallasos erzelem a vallas legmelyebb gyokere, a theologiai és filozofiai formula csak masodlagos jelentOsegiiek. Termeszetesen a vallasos erzelmek is onallOak, minden mastol fuggetlen lelki mozzanatok, valosagok, azonban az embed elme vallasos meghatarozottsagat nemcsak az erzelinek teszik. Sokkal inkabb a vallasos kedelyvilag alkoto tenyez6i az erzelem és ennek egy bizonyos, meghatarozott targyra vale) vonatkozasa.38 A szemelyes vallasban, mely a vallast meg a maga tisztasagaban patakortatja el6, ez a targyhoz yak) erzelmi vonatkozas a legkozvetlenebb, szivnek a szivhez, leleknek a lelekhez, embernek a teremtOjebez vale) kozvetlen viszonyulasa. Ha a vallaspszicholOgusnak sikeriil ez erzelmi viszonyulas mozzanatait megragadni, irgy celhoz jutott : megtalalta a vallasban azt, arrii azt eppen vallassa teszi. Mely mOdszer segitsegevel remeli James kitfizott celjanak lehet6 megkozeMesa, avagy eppen megoldasat ? Medszeret egy helyen „purely empirical method of demonstration"-nak neven. Vorbrock James egyik nemet biralOja a „biografikus-pszicholOgiai" medszer nevet adta neki. Traue egyszerfien „kollektiv", „sajatosan amerikai", mert a „hatartalan, lehetOsegek mOdszerenek" mondja, Wobbermin es Wundt pedig a „kittin6 -esetek mOdszerenek" nevezik. ,Legjobb lesz talán, ha egyelOre megmaradunk a James jelzese mellett, s kerdezziik, miben all a James Altai emlitett demonstrativ-empirikus m6dszer ? Mint lattuk, James teljesen figyelmen kiviil hagyja az institucionAlis vallast. Csak a szemelyes, a szubjektiv vallast teszi vizsgalat targyava. A szemelyes _vallas azonban nem jelenik meg mindenhol egyforman, hanem eppen valtozatossaga, sokszerfisege adja meg neki minden egyes esetben a szemelyes jelleget. A szemelyes vallast tehat kifejezesformainak sokfelesegeben, individualis sajatossagainak kiilonlegessegeiben kell felkutatnunk és megvizsgalnunk. Hogy ezt elerliesse, James felkutatja minden idOknek és minden nemzetnek "vallasos irodalmat, s elsOsorban oneletrajzokra, naplokra, vallomasokra és imakonyvekre tamaszkodva igyekszik a vallas lenyeget alkotO pszichikai mozzanatokat peldak, felsorakortatasaval empirikus uton demonstralni. Es talan eppen ebberi rejlik James vallaspszicholOgiajanak legnagyobb erdeme : eles vallaspszicholOgiai erzekkel tudja peldakeszletet elemzes Altai Allitasainak igazolasara felhasznalni. A kerdOivrendszert, melynek m6dszertani biztossagara Starbuck rd merte maga bizni, James nem veszi igenybe. Starbuckra, Coera, Leubdra és a tobbi amerikai pszicholOgusokra azonban nem egyszer hivatkozik. Termeszetesen forrasanyaganak kivalogatasanal és megitelesenel James teljesen egyenileg, mondhatnank, hogy egyenesen onkenyesen jar el. Egy azonban bizonyos : a kivalogatas egyik vegs6, bar ontudatlan iranyado dye mindenkoron a James egyeni vallasos eletenek OsztOnszerii, immanens ismerete. Egy bizonyos fokti onmegfigyeles es onismeret nelkul semmifele vallaspszicholOgiai modszeres eljaras sem lehetseges. K6zben azonban meg egy fontos modszertani lepest kell Jamesszel megtennunk. Anyaganak kivalogatasanal u. i. meg egy meghatarozott elvet Allit fel. S itt ertjiik aztan meg, hogy miert neveztek Wobbermin es Wundt a James vallaspszicholOgiai mOdszeret a „kitiinO esetek mOdszerenek". James szerint nem erdemes a kOzonseges, mindennapi, atlag embereknek, hivOknek vallasat tanulmanyozni. Az ilyenek egyszerfien vakon kOvetik kornyezettiknek konvencionAlis vallasos szokAsait. Vallasukat masoktol kaptak ajandekba, a hagyomanyok &An jutottak hozza, az utanzas torvenyeire tamaszkodva tett& magukeva, és szokas utjan biztositottak fennmaradasat. Az ily masodkezb61 ONTO vallasos eletnek, „second-hand religious life"-nek az elemzese, vizsgalAsa haszontalan, hiabaval6 38 ,,As concrete states of mind, religions emotions (are) made up of a feeling plus a specific sort of object."
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlodesenek tortenete.
27
dolognak bizonyulna. Tanacsos lesz tehat, ha inkabb az eredeti vallasos elmenyekhez, a vallasalapitOk vallasi tapasztalataihoz fordulunk, a vallasos tomeg utanzo magatartasanak mintaadoihoz, peldakepeihez. A vallasos elet virtuozainak, geniuszainak, a vallasos zseniknek tanulmanyozasa, a vallasi elmenyek kitfinO, szelsOseges eseteinek vizsgalasa, elemzese anal remeli James a vallas sajatos lenyegenek pontos megismereset. A vallasos tapasztalat sajatos lenyege ugyanis, mint mar emlitettilk, eppen abban a momentumban rejlik, amely semmifele mas termeszeti tapasztalatnak nem alkatresze. Ezt a momentumot, mozzanatot pedig a legvilagosabban es legkonnyebben a vallasos tapasztalatok legegyoldalubb, legerOsebb es legintenzivebb eseteinel fedezhetjtik fel, talalhatjuk meg. A szelsOseges, kittinO eseteknek elve egy utolsO methodologiai kovetkeztetest von azutan maga utan, amely mint nagy horderejii mOzzanat erezteti magat James egesz munkajaban. Ez elv ugyanis mintegy alkalmat ad Jamesnek arra, hogy vizsgaladasai soran a beteges, pathologiai es excentrikusan felfokozott vallasossagot allandoan elOnyben reszeSitse. Sot ez elOnyben reszesitest egyenesen szfiksegszeriinek tartja. Meg pedig tobb okbOl. Eloszor is, az elnyomhatatlan, a belenk oltott és lecsillapithatatlan tudasvagy, kivancsisag hajt bennunket a vallasos elet patholOgikus eseteinek tanulmanyozasara. Masodszor, mivel „egy dolognak, ktilOnosen szellemi jelensegnek jelenteset, ertelmet, annal konnyebben megragadhatjuk, mivel inkabb figyelembe vessziik azokat az eseteket, midtin elfajulva, eltorzultan jelentkezik." Szellemi teren ugyanis a pathologikus eseteknek megvan az _a mOdszertani szempontbol kifejezhetetlen es kelloleg megbecsulhetetlen jelentOsegfik, hogy a szellemi elet egyes faktorait mintegy izolaljak es igy lehetOve teszik szamunkra azt, hogy azokat a normalis eseteknel osszeszovOdott to nyezOktO1 elvalasztva, onallOan ffiggetlenfil megfigyelhessuk es tanulmanyozha ssuk. Miutan pedig a vallasi geniuszok elete is nem egyszer pathologikus eseteket tar elebfink s miutan a vallas pszichikai tenyezOinek szovedeke az ily beteges szinezetfi es excentrikusan felfokozott vallasi elmenyekben, mintegy alkotO elemeire, tenyezOire bomlik, James nemcsak tanacsosuak, de egyenesen sziiksegszeriinek latja a pathologikus eseteknek tanulmanyozasat. Az ekkeppen osszegyfijtott és kivalogatott anyagot aztan James pszichologiai elemzes targyava teszi. Felvonultatja eltittfink a vallasos tapasztalatokat a maguk sokszerfisegeiben, valtozatossagaiban es differencialodasuk alapjan megallapitja a vallas sajatos von4sat, a vallas lenyeget : az, ami a vallast vallassa teszi, az isteni jelenletenek erzete,-az erzekfeletti realitasanak megtapasztalasa. A vallasos elmenyben ugy tfinik fel, mintha az emberi tudatban egy sajatos realitasnak erzete jelentkeznek, egy objektiv jelenletnek erzese, kepzete annak, hogy ,,valami ott van", valami, ami sokkal melyebb es sokkal altalanosabb, mint akarmelyik a tObbi erzetek kozfil, amelyek ntjan a pszicholOgia a letezO valOsagok eredeti megnyilvanulasait, tudatunk szamara valO jelentkezeseit gondolja.39 Az isteninek ez a kozvetlen jelenlete elsosorban is komoly, iinnepelyes hangulattal told el az ember lelket, majd pedig boldog megnyugvast es hatartalan oromOt kOlcsonOz neki. A vallast eppen ez a tnlaradO orom es boldogsag erzete jellemzi. A vallas lenyeges mozzanatanak megallapitasa utan James, anelkiil, hogy a rendszeies osztalyozasra kiserletet tenne, a vallasossagnak kfilonbozo tipusait dolgozza ki, mikozben a sajatosan vallasi mozzanatoknak a lelkielet tobbi mozzanataival valo vegyilleset, egymasbaiimleset tanulmanyozza s kfilonos plasztikussaggal rajzolja meg a vallas jelentkezeset az emberi kedelyvilag ket nagy vanfajaban : az optimista és a pesszimista eml?erek lelki eleteben. A vallasos eletnek ket nagy tipusat, kategorialat irja le : 1. az egyszer szilletettek, az egeszseges kedelytiek (once-born men, healthy-mindedness, Leichtmfitigen) vallasossagat es a ketszer szuletettek, a beteges kedelyfiek (twice-born men, morbid-mindedness, 3) ,,It is as if there were in the human consciousness a sense of reality, a feeling of objective presence, a perception of what we may call „something there", more deep and more general than any of the special and particular „senses" by which the current psychology supposes existent realities to be originally revealed."
28
Dr. Vasady ABela : yallaspszichologia fejlOdesenek otrtenete.
Schwermutigen) vallasossagat. Az egyszer sztiletettek a tdlarado orom boldog birtokosai, a dolgokr61 alkotott rendszeres vilagnezettikben mindent fenyesnek, j6nak és ragyogonak latnak. Ebbe a kategoriaba tartoznak azok, akiknek lelki elete minden killonosebb bens6 megrazkodtatas, konvulziO nelktil a vallasos elet sikjaban bontakozik ki. Ide tartoznak azok, akiknek nines sztiksegiik megteresre, akik csak egyszer sziilettek, a sangvinikusok, az optimistak, az evolucid elmelet baratjai, a lelekgyOgyitas (mind-cure) és a keresztyen tudomany (christian science) hivei. Nevszerint James M. Eddyt, Dowiert, Spinoza, Dressert, Woodot és Trinet emliti fel. A ketszer sziiletettek vallasa egeszen más szinezetd. Szemben az egyszerszuletettekkel, Ok mindenutt csak az elet sotet oldalat latjak. Mindent bekormozott uvegen keresztul szemlelnek, lelki eletfikbol hianyzik az osszhang, egyensdly. Egesz elettik egy beszedes meghasonlottsag, mindaddig, mig csak a megteres, az Ujjasztiletes, a masodszori szfiletes Altai elettiknek hianyz6 egyenstilya vissza nerd all. A megteres, az djjasztiletes a dj a vissza meghasonlott Enjuknek azt az egyseget, amely eddig hianyzott nala. A vallasi realitasok megragadasa teszi lehetO've a megteresben helyreallO egyseget. A megteres folyamatanak 4pszichologiai magyarazatat pedig abban talalja James, hogy a lelek eleddig tudattalan regiojabOl bizonyos erok a tudatos regioba aramlanak. Ilyen ketszerszilletett egyenek voltak pl. a multban Augusztinusz, Luther, Tolstoj, Bunyan: Ilyenek altalaban veve a szuletett pesszimistak és a melankolikus kedelyiiek. E ket vallasi tipus megnevezese és elemzese utan James vegtil atter más vallasi kedelyallapotoknak tiszta empirikus leirasara és elemzesere : igy pl. a meg. teres, a szentse, a misztika allapotainak behatO tanulmanyozasara. Ez elemz6 leirasok bovebb ismertetesebe azonban ezen a helyen nem szukseges bocsatkozflunk. A mi celunk csak a James elvi és modszertani felfogasanak ismertetese volt. Roviden -Leila meg azt emlitjiik fel, hogy micsoda eljarast kovet James e vallasi kedelyallapotok leirasanal ? ElOszor is Osztalyozza az egyes vallasi folyamatokat. Majd a lelki tOrtenesek legaltalanosabb keretei koze illeszti be Oket. Ezaltal azonban nem akarja a vallast sajatos onallosagatol megfosztani. Hanem sokkal inkabb tartalmi leirasat akarja nydjtani a vallasi tudatallapotoknak. Szerepel tovabba Jamesnel az U. n. genetikus leiras is. Minden egyes vallasi jelenseg vizsgalatanal megkiserli azoknak a killOnbozo fazisoknak és alakulatoknak a pontos leirasat, amelyeken at a vallasi jelensegek az egyszertibbtOT az osszetettebb formakba fejlO'dtek. Ugyanakkor pedig mindig szigortian kdlonbortet genetikus modszer és kritikai modszer kozott. A genetikus modszer feladata a vallasi tudatallapotok keletkezesenek feltarasa. Barmily eredetre mutatnak is vissza a vallasi tudatallapotok, ertektiket ez nem befolyasolhatja. Az ertekiteletek alkotasa mar kritikai feladat. A pszichologia kotelessege leirasa és megmagyarazasa azoknak a mozzanatoknak, amelyek a vallast vallassa teszik. Celjat termeszetesen a pszicholOgia sem tudja teljesen elerni s mikent Starbuck emlitest tett a vallas megoldhatatlan miszteriumarOl, eppdgy James is beszel a vallas titokzatos, megmagyarazhatatlan, megfejthetetlen voltarOl. „Ha kerdezed — mondja James —, hogy a vallas mikeppen dtil neki az elet tdskeinek és mikeppen nez szembe a halallal es mikeppen semmisiti meg e nagy megsemmisitOt, tigy kerdesedre nem tudok magyarazattal szolgalni, mert ez maganak a vallasnak a titka (it is religion's secret) és hogy ezt megerthesd, magadnak is a tdlaradd vallasossag tipusahoz kell tartoznod". Ime, a vallaspszicholOgus Onvallomasa, amelybOl ket dolgot olvashatunk ki : elOszor is azt, hogy jó vallaspszichologus csakis az lehet, aki maga is vallasos, masodszor pedig azt, hogy a vallast maradektalanul csak a vallas tudja megmagyarazni, megertetni \Think. A tudomany minden kiserlete csorbat fog szenvedni a vallas, sajatos titkanal. Mindeddig James vallaspszicholOgiajar61 beszelttink nagy altalanossagban. Sajnos, azonban, mint mar ismertetesiink bevezet6 soraiban emlitettiik is, James voltakeppeni celja nem pusztan vallaspszicholOgia nyujtasa, hanem az osszegyfijtott és vallaspszicholOgiai elemzes altal interpretalt hatalmas adathalmazzal
)
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholCgia fejltidesenek thrtenete.
29
pragmatikus-pluralisztikus vallasfilozofiajat akarja aldtdmasztani. Kiilonosen munkaj Anak masodik reszebOl hamisitatlanul kittinik vallasfilozOfiai tendencidja. S barmint forgatjuk is a telly:Midst, egy dolog bizonyos marad : Jamesnel vegeredmenyben a vallAspszicholOgiai elemzese nem once', de eszkoz. Pragmatikuspluralisztikus vallasfilozOfiajdnak igazolo eszkozetil lesz felhasznalva. Eszkoz voltdban .pedig benne rejlik tragedidja is : elveszti onallosagAt és tisztasagat, annyira, hogy midOn James sajatos vallaspszichologiai modszererOl beszelank, emlitest kell tenni arr61 a keretr61 is, amelyen beltil e modszert munkaba Igy lesz aztan James vallaspszichologiai modszere vegeredmenyben „a kittinO Egy esetek mOdszereve, James individudlis pluralizmusdnak keretein modszerre, amelyriek vegzete eppen az, hogy keretek koze lett szoritva. Ha mar mostan James vallAspszichologiai modszerenek elvi kerdeseit akarjuk biralat targyavA tenni, Ilgy mindenekelOtt kritikank gyakorlAsdt azori megktilonbortetO eljardsnAl kell kezdentink, amellyel James ktilon vdlasztja egymdstol az institucionAlis-obj ektiv és aszemelyes-szubjektiv vallast. Beismerjiik, hogy az ily megktilonbortetes a vallds pszicholOgiai vizsgalatandl sztiksegkeppeni kovetelmeny, azonban er6sen tiltakoznunk kell az ellen a merev és er6szakos elvAlasztasi, sot mi tab, izolalasi elj dras ellert,_amellyel James probalja a kettOt egymastol elktiloniteni. Mintha bizony az A. n. szemelyes vallas az istitucionalis vallAstO1 teljesen ftiggetlentil, Onalloan bontakoznek ki az ember kedelyvilAgaban és semmifele kolcsonossegi viszony nem volna a kettO kozott. Egy' helyen, mintha James is tudatdval birna ennek, mikor t. i. beismeri,. hogy a theologia tevekenyen resztvesz a szemelyes vallds kialakulasandl (29. oldal). Mindazondltal pszichologiai elemzeseinel teljesen figyelmen kivul hagyja azokat a hatasokat, amelyeket a szubjektiv szemelyes vallasossag az objektiv-instituciondlis vallasossagtol nyer. Igaza van Jamesnek, mikor azt allitja, hogy, minden institucionAlis vallas a szemelyes valldsbol nOtt, bontakozott ki. Azonban mihelyt a vallasos instituciok kialakultak, feltetlentil el6All a forditott viszony is s az egyes embernek vallasossaga nem kevesbbe fog ftiggni az instituciondlis valldstol. Miutan pedig a vallasi instituciOk tenyallornanya a vallasi hittetelekben koncentrdlOdik, eppen azert a valldspszichologusnak is feltetleniil figyelemmel kell lennie arra a kolcsonossegi viszonyra, amely a hagyomanyos hitkepzetek és az egyeni szemelyes vallasossag kozOtt all fenn. James azonban vizsgalodasai kozben e kolcsonossegi viszony 1.61 mit sem akar tudni. A valldstOrteneti szempont ndla teljesen a hAtterbe szorul, sot mi tobb, a torteneti mozzanatok szereperOl sem ohajt tudomast szerezni. Mar pedig, ktilonosen a magasabb valldsoknal, a torteneti meghatArozottsag dOntO szerepet jatszik. A kozosseg vallasdnak pszichologiajdt James teljesen figyelry?.rx kiviil hagyja. Vallaspszichologidja egyoldaluan individualis valldspszichologia, MOdszerenek ez a korlatozottsaga és egyoldalusaga erezteti azutan hatasL, valldspszichologiai anyaganak osszehordasandl és kivalogatasdnal is. A kittin6, excentrikus valldsossAg kepviseloinek tanulmanyozdsa mOdszertanilag csak azal tal lesz lehetOve, hogy Jamesnel az instituciondlis vallAs, a tradiciondlis hitformak telj e; ;en figyelmen kivul maradnak. A patholOgikus szinezetti vallasossag elO'nybehelyezesevel mindig karoltve jar a tortenelmi meghatarozottsag negligaldsa. Azonban eppen ezert a patholOgikus esetek puszta felsorakortatasa sohasem fog tudni eljuttatni bennunket a sajatos vallasi mozzanatnak megragaddsdhoz es megertesehez. Igazat kell tehat egy bizonyos fokig adnunk Wundt kovetkez6 megjegyzesenek ,,Az ily kittin6 esetek halmozdsa mindenesetre megfelel a vallAsi pathologia kazuisztikajdnak, azonban valldspszichologidnak nem mondhato."40 Es helyesen jegyzi meg Traue,41 hogy James munkaja voltakeppen sohasem lesz befejezhet6, miutan individualis pluralizmusdnak modszere a pathologikus és nem-patholOgikus eseteknek puszta felsorakortatasaval soha veget nem erhet és igy egyetemes ervenyti normakhoz sem juthat el. 40 41
W. Wundt : Viilkerpsychologie. IL 3., 733. old. Traue : Die neueren Methoden etc. 23-ik old.
30
Dr. . Vasady Bela : A vallaspszichologia fejliidesenek Ortkete.
A leginkabb azonban James azon megindokolasat kell visszautasitanunk, amellyel a pathologikus esetek tanulmanyozasanak sziikseges vol tat probalj a igazolni. A patholOgia nyilvanvaloan a vallasos elet legkirivObb, legszembettinObb jelensegeit tarja elebiink. Hogy azonban a vallas legfontosabb alkatelem?,i, nyezoi ezekben a pathologikus esetekben jobban és konnyebben felismerhetOk volnanak, ez oly hipotezis, amelynek valosagat csak az empiria tanulmanyozasa • igazolhatja. Es mint Girgensohn is kimutatja, James allitasat semmi mas tudo manyos analogia nem tamogatja. igy pl. senki sem fogja a tudomanyos gondolkozas lenyeget elsosorban a gondolkozas pathologiajab61 m3gmlgyarazni akarni, bar masfe161 ketsegtelen, hogy a pszichologust. a patholOgikus esetek is erdeklik. „A vallast a pszicholOgus csak azert kezeli elOitelettel, mert naturalisztikus kOrok ben nagyon elterjedt az a felfogas, mintha a vallas csak beteges atavizmus volna. Be kell ismernunk, hogy szellemes. apologetikai cselfogas az az erveles, a -vallas eme felfogasa ellen fordulnak : Meg ha pathologikus Allapot is a vallas, az emberiseg szamara mégis ertekgyarapodast jeletit, mert a vallasos elet felreismerhe%tlentil patholOgikus allapotai is feleme101eg es gazdagitolag hatnak birtokosaikra. Azonban minden ily James Altai is felhozott ervnek semmi tennivaloja nines az empirikus pszicholOgiaval. Az ut6bbi sokkal inkabb megkovetelte volna azt, hogy James a maga allitasanak igazolasat necsak egyes kimagas16 peldakon, hanem az ideggyengeknek, hiszterikusoknak és lelkibetegeknek hatalmas tomegen is megkiserelte volna. Tovabba nem lett volna szabad csupan az ily kimagaslo vallasos szemelyisegeknek az Onvallomasaira tamaszkodnia, hanem ki kellett volna terjeszkednie eletfolytatasuk aprO reszleteinek vizsgalatara is. James azonban mind a kettOt teljesen figyelmen kiviil hagyta."42 A kittinO esetek m6dszere csak egy esetben elfogadhato és eredmenyre vezeto : ha a vallasos elet geniuszainak, virtuOzainak tanulman,yozasat a minden-, napi elet vallasos embereinek tanulmanyozasaval egeszitjuk ki. A vallasos elet terilleten is minden szokatlan eset csakis a vele bennso kapcsolatb an all6 mindennapi elmeny-sorozat szinthetikus fokozodasa Altai valik lehetove. Es barmennyivel is erdekfevitObb a vallasos zseniknek pszichologiai elemzese, mint a mindennapi emberek vallasossaganak tanulmanyozasa, a kettO kozOtt eloadodo atmeneti alla,potok figyelembevetele sokkal inkabb mindkettonek a pontosabb megismeresehez vezetne, mint a hater eseteknek egymastO1 valO elkulonitett vizsgalata. Mindaddig azonban, mig a mindennapi vallasossag sajatossagait meg nem ismerjtik, valamint azon atmeneti vallasos allapotoknak sajatos vonasait, amelyek az atlag ember vallasossaga és a vallasos zsenik kozOtt fennallanak, nehez lesz eljutni azon kiillinbsegek ismeretehez is, amelyek az altag ember vallasossaga és a zsenik vallasossaga kiizott vannak. Es kerdes az is, hogy a kettO kozott fennall6 kiilonbseg csupan fokozati, avagy egytittal minOsegbeli kiilonbseg ig ? Mindenesetre James egyoldalti mOdszere, amely egyedul a kittin6 esetek felsorakortatasat favorizalja, nem helyeselhet6. Ahol tehat Starbuck modszerenekJ erossege jelentkezik, ott James modszerenek gyengesegeire ismeriink rea. Starbuck t. i. az atlag emberek vallasossagat tette tanulmany targyava. Vogul meg a James Altai nytijtott vallaspszichologiai tipologiaval kapcsolatban kell egy par szOt szOlanunk. Voltakeppen a tipusok felallitasa, elemzese a vallastudomanyban nem Uj. Az osszehasonlito vallastortenet ezt mar James elott is regen hasznalta. Uj azonban Jamesnel maga a tiszta pszichologiai szempont, amely szerint az anyag kivalasztasa tortenik és maga az osszehasonlitas vegbemegy. Egyebkent azonban a pszichologiai szempont ervenyestilesen kiviil James tipolOgiaja minden meghatarozott merteket nelkilloz. Sok tekintetben onkenyesen jar el s voltakeppen nem jut tovabb, minthogy a mar reg ismert vallasi tipusokat uj pszicholOgiai megvilagitasba helyezi. TipolOgiajanak egyetlen tijszertiseget tehat csak a James vallaspszichologiai iskolazottsaga es peldainak sokoldaldsaga kolcsonoz. 42
L.: i. In. 18 old.
Or. Vasady 1361a : A vallaspszicholOgia fejlodesenek tortdnete.
31
Mindez azonban semmit sem von le a James vallaspszicholOgiai miivenek egyebkent sok tekintetben elvitathatatlan ertekeb61. Es ha talán munkajat ma mar nem is mondhatjuk az angol-amerikai vallaspszicholOgiai irodalom „Standard work"-janak, egy bizonyos : a XX. szdzad eurcipai elmeny-theologicifciban Schleiermacher mellett James vallcispszichologioja lett a mdsodik mozgatovci. 4. Stratton G. M. vallcispszicholOgicija. James nagy vallaspszicholOgiai munkajanak hatasa leginkabb erzik Strattonon, kinek Psychology of the religious life (1912) c. miiver61 ez alkalommal nehany sorban ohajtunk csupan megemlekezni. Stratton caul tiizi ki maga ele a vallas nehany jelentekeny vonasanak leirasat és azoknak az okoknak a felfedeset, amelyek e vonasoknak eppen a sajatossag jelleget kOlcsOnzik. Celja eleresehez felkutatja a killonbozO nepek vallasos irodalmat, a nagy kanonikus gyiijtemenyeket, a vallasos jellegii, epikai irodalmat, a szokasokrOl es ritualis cselekmenyekr61 szOlo megbizhatO feljegyzeseket. Csak masodsorban veszi igenybe es csak nagyon jelentektelen szerepet juttat az egyeni Onmegfigyeles tudOsitasainak. Vallaspszichologiaja tehat a James demonstrativ-empirikus modszeret koveti, azonban az anyagat mashol talalj a meg. Mert mig James-nel a kittino és pathologikus esetek figyelembevetele volt elsOsorban az iranyadO modszertani elv és vallaspszicholOgiaja tisztara individualis vallaspszichologia maradt, elannyira, hogy egyenesen fogyatekossagakent kellett felemliteniink, amiert a vallastorteneti meghatarozottsagot az egyen vallasossagaban nem tekinti konstitutiv mozzanatnak, — addig Stratton a torteneti vallasok dokumentumaibol, kultikus és ritualis szokasair61 szol6 feljegyzeseib61 felhalmozott anyag kivalogatasan igyekszik a vallas jellemzO vonasait pszichologiai szempontokb61 demonstralni. igy aztan viszont Stratton vallaspszichologiaja inkabb osszehasonlite vallastOrteneti miinek mondhato bizonyos meghatarozott pszicholOgiai szempontok egisze alatt. Stratton tisztan latj a a vallaspszichologia feladatat. A vallaspszichologia kotelessege a tudomany kovetelmenyeinek megfelelOen magyarazattal szolgalni a vallas tiinemenyevel kapcsolatban. Ez azonban nem jelenti egyirttal azt is, hogy mar most a vallaspszichologusnak gondoskodnia kell a vallasnak olyaten megmagyarazasarol, amely azutan ennek sui generis voltat veszelyezteti. Masfe161 a valldspszicholOgus arra sem tOrekedhetik, hogy magyarazataival a vallas objektiv ervenyesseget alatamassza. A vallaspszicholOgus nem birO, aki ertekeles ajar' a vallas elfogadasa mellett &int, avagy annak ellene hataroz. Az ertekiteletek kivill esnek a tudomany -fertile-ten. Azonban Stratton nyiltan megvallja, hogy e szabalynak felallitasa sokkal konnyebb, mint betartasa. El6re jelzi, hogy vallaspszichologiai vizsgalOdasai alatt nem egyszer el f ogja hagyni a tiszta empirikus, pusztan a kauzalitas erdekere epitO talajt es az ertekelest sem fogja tudomanyos magyarazatabol kizarni. Ezzel azonban Stratton meg is sziinik szorosabb ertelemben vett vallaspszichologus lenni s 6 is elarulja azt, amit az eddig ismertetett vallaspszichologusok szinten elkovettek : vallaspszichologiajat eszkozze teszi, illetve ertekelesi szempontokat visz bele s igy eredeti tisztasagabel kivetkezteti. Eljarasanak menete a kovetkez6 : nagy altalanossagban csoportositja a vallas jellemzO vonasait es vonatkozasba hozza Oket az emberi lelek killonboz6 kepessegeivel, miutan szerinte ezek adjak meg a vallas jellemzO vonasainak a szukseges format. A lelki tevekenysegeket harom nagy csoportra osztja : az erzelem és indulat, az akarat es kiils6 magatartas és a tudas vagy gondolkozas csoportjaira. Azutan igyekszik kimutatni azokat a hatasokat, amelyeket a mindennapi elet erzelmei es indulatai, az emberek mindennapi viselkedese es gondolkozasmodja kolcsonoznek a vallas szamara. igy azutan az egyenek és fajok kiilonbozO temperamentumbeli eltereseiben keresi az okat a vallasos elet és eszinek nagy valtozatossaganak. A vallasos eletfolytatas és eleteszmek valtozatossagat harom nagy okra vezeti vissza : vagy az egyenek, illetve fajok erzelmi és indulat vilagaban adjAk elo—magukat bizonyos konfliktusok, vagy pedig cselekveseikb,en.
32
fir. Vasady 13ela : A vallAspszichologia feji6desenek tiirthi0e.
szokasaikban jelentkeznek bizonyos ellentetessegek, avagy veg81 a vallasi gondolkozas mezejen mutatkoznak stirlOdasok és differenciak. E harom hatas-ok jelentkezesenek az iisszehordott vallastorteneti anyaghalmazon valo feltuntetese kepezi Stratton vallaspszicholOgiajanak lenyeget. Nagy erdeme, hogy a biolOgiai pragmatikus szempontokat konyveb61 kiktiszObolte, viszont nala pedig az individualis vallaspszicholOgiai szempont nem ervenyesul elegge. Stratton elj arasa sok tekintetben hasonlit a Wundt neplelektani modszerehez, altalaban veve az U. n. nemet „vallastOrteneti vallaspszichologiai csoport" eljarasahoz, amelyek szinten a vallastOrteneti anyag kellO figyelembevetelen epulnek fel. Az amerikai vallaspszichologia fejlOdes-torteneteben a harmadik allomast Leuba, King es Ames munkai jelzik. Termeszetesen min-dharmOjuknak egy csoportba foglalasa kiss& mesterkelt cselekedet, amennyiben pl. Ames sok tekintet-__ ben k8zel all a Coe felfogasahoz, akit viszont az utolso csoport tagjai kozott ohajtunk ismertetni. Viszont Leuba meg most is tevekenyen- munkalkodik a vallaspszicholOgia terfileten s csak nemreg jelent meg ,,The Psychology of MysticiSm“ c. terjedelmes munkaja s igy ha tisztan kronologiai szempontbOl probalnok 6t regisztralni, Ugy voltakeppen az altalunk felallitott negy fejlOdesi fok mindegyikenel fel kellene Ot emliteniink. Vannak azonban bizonyos kozOs saj atossagok, amelyek Leubcit, Kinget és Amest egymashoz ffizik. Es pedig a kovetkezOk : Az amerikai vallaspszichologia Clark-iskolcijonak lasso hatterbe- szorulasa utan, amely mint lattuk, pedagogiai celokbol vegeite a maga vallaspszicholOgiai kutatasait, mindinkabb az anthropolOgiai és ethnologiai szempontok ervenyresUlnek. A primitiv nepek vallasossagat kezdik pszichologiai szempontbOl Vizsgalni s a fejlOdes elvet beleviszik a vallas pszichologiai magyarazataiba is. S mig a Clarkiskolciban es Jamesnel az- individualis vallaspszichologia miivelesevel talalkozunk csupan, addig ez az Iljabb vallaspszichologiai irany a vallas individualisztikus felfogasaval szemben annak szocialisztikus eredetet és fejlodesmenetet hangstilyozza. Jellemz6 tovabba ez uj vallaspszichologiai iranyra a tiszta naturalisztikus szempont teljes ervenyesitesere valO torekves s az empirikus vallaspszicholOgia reszere a tobbi vallastudomanyokkal, a vallasfilozediaval és a theologiaval szemben a hegemOnia igenylese. Ez alkalommal nagy korvonalakban csupan a Leuba és az. Ames vallaspszichologiai- elveivel, megallapitasaival és modszertani felfogasaival akarunk r8viden foglalkozni: Reszletkerdesekbe, vallaspszichologiajuk maradek, nelkiili ismertetesebe itt sem bocsatkozhatunk. Csupan vallaspszicholOgiajuk elvi, targyi es modszertani kerdesei erdekelnek benniinket. Lassuk mindenekelOtt Leubcit. 5. Leuba H. Jakab valldspszichologicija. Leuba vallaspszichologiai elveit fOkepen A psychological study of religion, its origin, function and future, Newyork, 1912 c. munkajaban fejtette ki. E munka magaba foglalja Leuba elOzetesen megjelent tab vallaspszichologiai tanulmanyat, igy tobbek kozott az 1909-ben megjelent The psychological origin and the nature of religion cimiit is. Nagy vallaspszichologiai move negy reszre oszlik. Az elsOben a vallas lenyeger61, a masodikban a vallasnak és magianak egymashoz valO viszonyarol és eredeter61 szOl. A harmadikban a vallasnak a moralhoz, mithologiahoz, metafizikahoz es pszicholOgiahoz valo viszonyat fejtegeti. Vegfil a legutolso fejezetben a vallas legUjabb formairol es a vallas jovOjer61 szol. Ez alkalommal kiilonoskepen az erdekel benntinket, hogy Leuba mily modszerek igenybevetelevel prObalja a vallast pszichologiai szempontbOl megkozeliteni, es altalaban veye miben latja a vallaspszicholOgia feladatat ? A killonboz6 vallaselmeletek behatO kritikaja utan Leuba kifejti, hogy a vallast nem lehet az emberi lelek egyetlen funkciojabol levezetni, megmagyarazni. A vallas sokkal inkabb az egesz embert igenybeveszi és az ember letert yak) klizdelmenek nagy reszet magaban foglalja. Igy tehat a vallas nem csupan az ember erzehni, emOcionalis es gondolati vilagaban jelentkezik feltartortathata tlanul, de piagatartasaban is, Az emberi viselkedesek, magatart4sok pszichologiai elem.
Dr. Vasady Dela : A vallaspszichologia fe llidesenek tortenete.
33
zese adja meg Leuba szerint az alapot a vallas ke116 és pontos megertesehez.
Leubat ezekutan reszint mint ethnologust, reszint pedig mint pszichologust a ki lonboz6 nepeknek, killonOsen a primitiv nepeknek viselkedesi, magatartasi modjai erdeklik, s ezeket tanulmanyozza nagy eloszeretettel. VizsgalOdasainak eredmenyekep azutan Leuba felallitja a maga vallaspsiicholOgiai alapvet6 tetelet : az ember, a killonboz6 targyakkal és erOkkel szemben, amelyekkel viszonyban erzi maga, haromfele magatartast tanusithat. Leuba illusztracioja e haromfele tipusti magatartasra, viselkedesi mOdra nezve a kovetkez6 : A filth' a hajO testeben, mialatt szenet lapatol a kazanba, az emberi magatartas egyik fajat mutatja be. Celja a hajo hajtO. erejenek, energiajanak fokozasa. Ugyanaz az ember, ha este kill kartyazni és hossZu ideig folytonosan csak veszit és veszit, hirtelen felall és hattal egy parszor kOrilljarja az asztalt, hogy ezaltal a szerencsejen valtortasson. Ebben az esetben az emberi magatartas masodik fajtajat mutatja be. Ha pedig hirtelen vihar fenyegetne a hajOt, esetleg a kovetkez6 pillanatban mar a terdein lathatnank a fiitOt, kezeit az eg fele emelve s lathatatlan hatalmakhoz szenvedelyes szavakkal konyorogve. Ezaltal az emberi magatartas harmadik tipusat mutatja be ugyanaz a ffit6, mialatt eletenek fenntartasara tOrekszik és a letert folytatja kiizdelmeit. A haromfele viselkedesi m6dot Leuba harom kulonbozO nevvel jeloli. Az else) az emberi magatartas mechanikus tipusa. A masodik a koercitiv tipus, a harmadik pedig az anthropopathikus tipus. A mechanisztikus viselkedes Altai az emberi szellem kibontakortatja a tudomanyt. A koercitiv viselkedes alai arra tOrekszik, hogy mindinkabb Urra legyen a vilagegyetem lathatatlan er6i felett. Ez tehat a magia letrehozOja. Az anthropopathikusviselkedesben, magatartasban az embereknek az emberekhez és allatokhoz, a lathato es lathatatlan lenyekhez yak, viszonya jut kifejezesre, tehat a vallas is anthropopathikus magatartasi mod. Arra szolgal, hogy keresse és megadja a vagyak, erzehnek, sztiksegletek, impulziok Ugyanakkor azonban a vallas egy nagy intenzitasil emocio is. A felelern erzesehez kapcsol6dik, amely a primitiv embert allandOan foglalkortatta es amely voltakepen az elsO teljesen kibontakozott es organizalt emOcio a civilizalatlan embereknel. Ez a jelelemerzet azutan lassankent atalakul fele) tisztelette (awe), mig csak at nem adja helyet a magasabb vallasokban más emOciOknak is, pl. a hala, csodalat, szeret6 gyengedseg stb. eizelmeinek. A vallas fejlodesenel tehat azt tapasztalhatjuk, hogy az u. n. negativ emOciOk atalakulnak pozitivokka. Ez atalakulas azonban nem a vallas fejlOdesenek eredmenye, hanem inkabb az intellektualis és erkOlcsi neveles, valamint az fij ismeretek befolyasa alatt az emberi vagyak és impulzi6k altalanos evoluciOjanak az eredmenye. A vallas tehat voltakepen fUggvenyeve lesz az ember erkOlcsi es kulturalis meghatarozottsaganak. A vallasi emOciokat a tobbi emOciOkt61 cSupan a targyuk kiilonbOzteti meg. Ugyanerre az eredmenyre jutunk, ha a fogalmak fe161 kozelitiink a vallashoz. A segitsegill hivott erOknek, hatalmaknak termeszete, tehat az objektiv vonatkozas killOnbOzteti meg a vallast minden Inas anthropopathikus viselkedesi .mOdtol. lgy tehat az istenfogalom és a killonbOz6 istenkepzetek tanulmanyozasa tarja fel elOttiink a vallas lenyeget. Mit fejez ki az Istenfogalom es honnan ered ? E kerdes fejtegetesenel teljesen eredeti Leuba. Az istenseg fogalmanak szerinte nemcsak egy eredete van. Tobb gondolattsOl tevOdik ossze, amelyeket oly kulso es bels6 jelensegek ,hoznak letre, amelyek a primitiv ember lelki vilagat valarnikepen megerintik, befolyasoljak. Az istenfogalom eredtet6 forrasai a kOvetkezOk : I. Az emberi ontudati allapotok ideiglenes megsztinesenek tilnemenyei : trance-ok, ajulas, alvas stb., elvezetik a primitiv embert a kettOs En gondolatara, a halal utani elet hitere s altalaban veve a lelek es szellem hitre. 2. Latomasok az alomban, hallucinaciOk stb. szinten hozzajarulnak a szellemhit es a halalutani eletbe vetett hit kialakulasahoz. 3, A harmadik forras, amely a lathatatlan szemelyes agensekben vale) hithez vezet, a frappans, meglep6, terrneszeti jelensegek onkenytelen megszemelyesitese. 4. A teremtes probleinaja utan vale) kerdezOskodes szinten vele szuletik a gyermekkel es bizonyara a primitiv nepeknel is koran jelentkezett. A teremtes tenyenek gondolata
34
Dr. Vasady 13ela : A vallaspszichologia fejlesdesenek tOrtenete.
pedig egy teremt5 lenynek - felvetelet teszi sziiksegesse. E negy fOforrashoz azutan kapcsolOdnak, tarsulnak meg az emberi ontudat egyeb jelensegei, tenyei; igy pl. a kategOrikusz imperativusz, a lelkiismeret, az emberi szenielyiseg atalakulasa a megteres jelensegeben. Tovabba mas jelensegek, mint pl. a clayrvoyance, divinaci6 stb. jelensegei, es vegul a motOrikus es szenzOrikus abnormalitasok, a hiszteria. Az istenfogalom eredete ime ennyi forrasbol vezethet6 le. Azt azonban, hogy Mikepen hozzak lei re ezek a kiiliinbozo lelki jelensegek az istenfogalinat, Leuba nem igyekszik megmagyarazni. Az istenfogalom szerinte amilgy sem fix, allandOsult kepzetek egybefoglaloja, hanem allandO valtozasnak van alavetve.: A politheizmusbol pl. lassankent kifejlodott a monotheizmus. KesObb Isten abszolutta lett, a metafizika abszolutjava. A szernelyes istenek szemelytelenftesere valo torekvessel lepten-nyomon talalkozhatunk (pozitivizmus, immanentizmus, Christian Science stb:). A vallasnak tehat sajatos erteket tulajdonitani nem lehet. A vallas egyszertien az emberi emociok fejlodesere redukalOdik es az evolucio' egyetlen fix pontjan sem lehet a vallast megragadni. Bizonyos vallasi ismeretrOl tent nem lehet szO. A theolOgusoknak minden idevonatkozo igenyiik puszta AZ egyetlen lehetseges theolOgia az empirikus vallaspszichologia, mely a vallasi folyarnatokat egyszertien leirja. Ezek utan roviden osszefoglaljuk Leuba vallaspszieholOgiajanak - kritikajat: MindenekelOtt az elobbiekbol lathatjuk, hogy Leuba vallaspszicholOgiaja teljesen mas iranyokban tapogatOzik, mint a Clark-iskolcie, avagy Jaines-é,. Mig ez utobbiak az individualis vallaspszicholOgia kepviselOi s a rendelkezesiikre alio nyers anyagot vagy a kerdo-iv rendszer igenybevetelevel, vagy pedig az irodalombol vett anyagok demonstralasaval igyekeznek egybegyfijteni, addig Limb(' elsOsorban az ethnologiai kutatasokra tamaszkodik. Vallaspszichologiaja voltakeppen" nem mas, mint az ethnologiai, anthropolOgiai es psZicholOgiai ismeretek egybekapcsolasa, az evoluciO dogmajara felepitve. A vallas individualis eredete helyett annak szocialis kelet.;. kezeset keresi. S mig Jinnes es Starbuck a vallastOrteneti meghatarozottsagot talc teljesen figyelmen kiviil, addig Leubci a vallas individualis mozzanatainak figyelembevetelet hanyagolja el. Az emberi Ennel nem szamol elegge. Nem veszi figyelembe azt az En-t, amelyen beliil a vallas kibontakozik, lejatszodik es amely En szinten kOzbelep az istenfogalom megalkotasanal. 'Az En, az individuum,*mint konstitutiv mozzanat, Leuba vallaspszicholOgiajaban nem szerepel. A vallasrol szolo felfogasa, elmelete teljesen elvonatkoZik azokt61 a reakciOktol, amelyeket a lelki En gyak:irol az adottsagok vilagara azaltal, hogy azokat egyenesen atalakitja, magahoz formalja, idomitja. A vallasi elmenyek szemelyesek is. Eppen azert e szemelyes jellegti koteleknek, amely a vallasi emociOkat, indulatokat stb. egybekapcsolja, centralizalja, a figyelembevetele nem mellozheto. Mert ez is oly lelki mozzanat, amely dontOleg reszt vesz a vallas evoluciojaban. Leuba vallaspszichologiajaban voltakeppen szemelytelen és ores allapotokat tanulmanyoz. Mikor a harom viselkedesi tipust felallitja, meg mindig csak aItalanossagokban mozog, azok a jellegzetes forma, amelyeket e kiilonbozo viselkedesi modok lnagukra olthetnek,- nala nem jutnak pszichologiailag kello meltatasra. — Arni Jamest annyira jellemezte, epp az hianyzik Leuboncil : az individualis vallasossag sokszertisegenek, valtozatos voltanak figyelembevetele. Leuba egesz vallaspszicholOgiaja szociologiai prernisszainak ffiggyenye s igy hianyoznak belole a valid'spszicholegia tisztasaganak es onallosaganak mozzanatai. Ktiloriben egesz munkajan vegigvonul a theizmus rnetafizikajaval szemben valo allasfoglalasanak sajatos ereztetese s mig egyfelO1 az empirikus vallaspszichologianak egyenesen olyan nagy jelentoseget tulajdonit es igenyt kovetel, amilyen szerintunk csak a. theolOgiat illeti meg, masfe161 mune vegen vallaspszichologiajanak empirikus jellege is veszit tisztasagabol azaltal, hogy altala a ONTO vallasat, tehat a norma vallast Ohajtja bemutatni. A vallas szocialisztikus eredetenek hangsulyozasaval talalkozunk Leuba mellett King-riel. is. 0 azonban semmi uj szempontot, mOdszerbeli fijitast, sajatos
35
13r. Vasady tiela : A vallaspszicholOgia fejlIidesenek tiirtenete.
elvi Allasfoglalast nern kepvisel Leubdval szemben. Az empirisztikus vallAspszicho16giat igyekszik teljes egeszeben ervenyrejuttatni, ugyanakkor azonban a vallas felismerese nala is csorbat szenved, miutan a vallast ,,in terms of the rest of the world", azaz a vilag egyeb terminusaival probalja maradek nelktil megmagyarazni. fTgyhogy King-nel vallasosnak lenni annyit jelent, mint szocialis eletet folytatonak lenni. A tarsas leny vallAsos leny, a vallasos leny tarsas leny. Ugyanezt sulyozza a csoport harmadik tagja, Ames is. Miutan azonban 6 a funkcioncilis pszicholOgiai szempont ervenyesitesevel uj iranyokat is je101t ki, ez alkalommal az 6 kritikai ismertetesere reszletesebben is ki kell ternfink. 6. Ames E. Siribrier vallcispszicholdgicifa. Amei 428 oldalas vallAspszichologiaja The psychology of religioUs experience cimmel 1910-ben jelent meg. MAr konyve elOszavaban hatarozottan rnegjeloli azt az iranyt, azokat a szempontokat azokat a modszereket, amelyeket munkajaban kovetni es ervenyrejuttatni 6hajt. Celja a normAlis emberi tapasztalat vallasos oldalanak vizsgalata. Vallaspszichologiajaban a funkcioncilis lelektan szempontjait igyekszik ervenyesiteni, ami sziikskgkeppen maga utAn vonja azt, hogy' vallaspszichologiaja egyuttal genetikus es szocialis pszichologiAVA legyen: A feldolgozasra varo anyagot az anthropologiatol, a -vallastortenett61 es mas tarsadalomtudornanyoktol kolcsonzi, ugyanakkor azonban anyagat pSiichologiai szempontb61 csoportositja és ertelmezi. Ames hangsfilyozza, hogy a vallaspszichologia ugyanazon elvek alapj an 6011 fel és ugyanoly modszerekkel dolgozik, mint az Altalanos pszichologia. -S miutan ez utobbi mar nem bajlodik azzal, hogy az ontudatot valamikeppen meghatarozza s a kiilonboz6 targyakkal es koriilmenyekkel szemben megnyilvanul6 reakciok ladonboz6 tipusait és a lelki elet , funkcioit tanulmanyozza, — hasonlokeppen a vallaspszichologia mfivel6je is, anelkul, hogy a vallas valamilyen meghatarozAsara torekednek, egyszerfien elfogadja, tudomasul veszi 'a vallas tenyeit, a papokat, a templomokat, a szent konyveket es ceremoniakat s altalaban a vallasos szokasokat, amint ezek -szerte a vilagon jelentkeznek. Megismerni igyekszik azokat a szuksegleteket, impulzusokat, inditasokat es vagyakat, amelyek-, b61 a vallasos instituciok es cselekedetek szarmaznak. Kutaitja azokat a kortilmenyeket, amelyek kozott ez utObbiak' a faj es az egyen eleteben jelentkeznek. -Igyekszik kovetni fejl6desiiket, mindaddig, mig megallapodott instituci6kban, dogmakban es emociokban testet nem oltenek. Megjeloli azt a szerepet, athelyet a vallasos instituciok es cselekvenyek jatszanak, azokat a funkciOkat, amelyeket vegeznek az egyenek es a tarsadalomnak tapasztalati vilAgaban. Mindezt peclig,A funkcionalis pszichologiai szempontok es az ebb6t,sarjadi6 modszereknek igenybe vetelevel igyekszik megvalositani. Mit - eft mar most Ames .funkcionalis lelektan alatt A funkcionalis lelektan a lelkieletet 1. az alkalmazkodas eszkolenek, instrn-, menturnanak tekinti, amelynek segitsegevel az emberi organizmus a kornyezetehez igazodik. 2. Eppen azert a funkcionalis lelektan elsOsorban azokat a cseleke7 deteket es lelkifolyamatokat vizsgalja, amelyek Altai az ember lelkielete bizonyos celok eleresere iranyul es ahhoz iga.zOdik. 3. A szocialis, avagy fizikai kOrnyezethez yak) igazodas es alkalmazkodas eszkozlOje az ember pszicho-fizikai organizmnsa es eppen azert meghatarozott idegtevekenysegekben, avagy mas objektiv hatasokban jut kifejezesre. -Azt a felfoOst, mely szerint az elme az ember alkalmazkodasAnak es igazodasanak eszkozloje, a pszichologia a biologiatol vette at s vele egyiitt az eyoluci6 tanat is. Az emberi elme az az eszkoz, amely Altai az uj es komplex koriilmenyek kozott az emberek alkalrnazkodasa letrejon' s ezaltal a legfontosabb, te,nyezove van a legmagasabb organizmusok eletben tartAsarial. Az ember az- egyetlen e101eny, amely alkalmazkodni kepes az uj es bonyolult korfilmenyekhez. Ez alkalmazkodasi kepessege azonban nem vele szuletik, hanem azt_valOsAggal megszerZi 3*
36
Dr. Vasady Bela : A vallAspszichologia fejl6deseriel: t6rtenete.
maganak. A genetikus pszichologia nSromon koveti e szellemi kepesseg kibontakozasat az osztonszerii reakciok kezdetleges kordtol" el egeszen a fegyelmezett kep, zelet es a tevekeny akarat idoszakdig. A funkcionalis pszicholOgiai felfogas szerint, maga az ,emberi ontudat As az organizmus stirgetO es eget() szuksegei kozepette jO letre. - Miutan pedig a lelkielet alapvet6 funkcioj a bizonyos celok eleresi eszkozlese és bizonyos tevekenysegek lehetOvetetelenek Ategyengetese, eppen azert az eniberi ontudatot és altalaban veve az ember lelkieletet inkabb egy dllando folyamatnak - kell tekinteniink s nem pedig egy megallapodott tenynek. A lelki eletet minden egyes idopontban nem az hatdrozza meg, hogy valOjaban micsoda, hanem az, hogy mit /oz. „Itt tiinik ki leginkabb az az analOgia, amely a funkcionalis lelektan és a fiziolOgia kOzOtt fenndll. A testi szerveket a fiziolOgiaban azon szempontok szerint ismertetjuk, hogy micsoda szerepet toltenek be az elet-processzusban ? Tehat• onniaglikban, mint statikus valosagokat, teljes egesziikben meg nem erthetjak, meg nem magyardzhatjuk Oket. Hasonlokeppen a lelektanban is, az erzetek, kepzetek, emlekkepek stb. nem tekinthetOk elsOsorban Agy, mint onallo, fiiggetlen realitdsok és csak masodsorban azon viszonylatban, amelyben a tobbi tapasztalati mozzanattal allanak, hanem mindenekelott a haladO, folyamatos, elet fezisainak kell tekintentink Oka, amely azonnal absztraktta és mestersegesse mihelyt toredekes, fagyott metszeteiben vizsgaljuk". A funckiondlis lelektan kotelessege tovabba ravilagitani arra a tenyre, hogy az emberi alkalmazkodas mindig a pszicho-fizikai organizmus.altal tOrtenik. Testet es lelket egyarant foglalkortato tortenes ez. („It is a mind-body process.") A modern pszichologia munkai-hipothezise (working-hypothesis) a testi és a lelki allapotok kOzott fennallO kolcSonbssegi viszony. Nincs tehdt eles ellentet, athidalhatatlan szakadek eszme es 'fiziolOgiai tevekenyseg kozOtt. Lehetetlen kiilonvalasztani a gondolkozasi processzust a, testi tenyezoktOl. Az eddig ismertetett elvi meghatdrozottsagok mellett a funkcionalis lelektantmeg ktilonoSkeppen volunldrisztikus szinezete jellemzi. Gondolkozas és erzes nala teljesen a hAtterbe szorulnak, s els() sorban az akarcisi folyamatokat tanulmanyozza. A lelki- eletet mint akar() akaratot, mint akarati tevekenyseget, folyamatban levo eletmegnyilvdnulast vizsgalja. A racionalis pszicholOgia szempontjai tehat teljesen-figyelmen kiviil maradnak. A racionalis pszichologia csupan az titan tudakozodott, hogy mi a tiszta gondolat, mi a tiszta elme, a tiszta erzes stb. --A funkcionalis pszichologia problemdi ezzel szemben a kovetkezOk : Mit csindl az organizmus, a _test és lelek egysege, es micsoda az a gepezet, amelynek segitsegevel'tevekenyseget kifejti ? Mas szavakkal : Mit hoz letre az akarat, a celzatos tevekenyseg, es melyek azok az eszkiizok, pl. az oszton, utanzas, szokas, figyelem, kepzettarsulas,.erzekles és okoskodds, amelyeket igenybe vesz ? Tovabba a funkcionalis lelektan nem , hisz tobbe tiszta tudatban. A_tudatot mindig bizonyos meghatarozottsag jellernzi. Nem csupan _erziink, hanem mindig valamit erziink. Nines Altalanos erzelem, hanem mindig bizonyos targyi vonatkozds anal meghatarozott erzelem. Hasonlokeppen nines altalanos tudat, hanem csakis bizonyos meghatdroiotts.agu tudat. Es az Ontudat folytonosan no, fejlOdik. Ennek figyelembe vetele -altal a 'funkcionalis lelektan eldrulj a pragmatikus tendenciait. A csecsemOben 'az -ontudat meg nagyon csekely, a gyermekben mar nagyobb, a felnOttnel pedig mar relative oriasiva niTheti ki magat. Ez a novekedes, fejlodes azonban nem .mds, mint a sajatos tapasztalatok Altai letrejovo tartalmi nOvekedes. Az ontudatnak'minden fajtdja, igy pl. az uzleti tudat, a tudornanyos tudat, az erkolcsi tudat, avagy a vallasi tudat, sajatos tartalmak és tapasztalatok rezervoirjai. EgyikOjiik.sem okvetlentil szukseges az emberi elethez. A szemelyisegek elhetnek barmelyik nelktil is es valamennyinek megszerzese fokozatos fejlodes anal lehetseges. Az ontudat vilagan beltil tehat fokozati ktilonbsegek is eloadjak magukat, Nem minden lizletember egyforman'iiileties, es nem minden vallasos ember egyforman vallasos. A funkcionalis lelektan, amikor kimutatja az emberi ontudat tartalmi fejIodeset, egyattal , kello magyardzattal szolgal ez ontudati fokozati killOnbsegek felterasat illet6ieg is.
Dr. Vasady Bela A vallaspszichologia fejliklesenek tOrtenete.
-37
Vegul igen jellernz6 a funkcionalis-lelektanra az a. mod, 'amint a pszicholoegyfeI61, hang,: gianak és filozofianak egymashoz val.() viszonyat kezeli. Mig sillyozza, hogy a pszichologia elsOsorban a biologiai tudcmanyok koze tartozik, iddig masfe161, elismeri, hogy pszichologia és filoi6fia kozott sajatos viszony, kapcsolat all fenn. A funkcionalis pszicholOgia- allitja, hogy a filozOfiai tndomanyok nem masok, mint a pszicholOgia meghatarozott fazisainak kidolgozasaL Ethika, eszthetika, logika, episztemologia és metafizika vegeredmenyileg ugyanazokkal a problemakkal foglalkoznak, mint a funkcionalis .pszicholOgia: (Igy pl.. a meta, fizikaval kapcsolatban (hogy csak legutolsot illusztraljuk) a funkcionalis pszichologia miivelOje a kovetkezOkeppen gondolkozik : midOn . az ontudat termeSzetet es funkciOjat kisereljiik megerteni, elkerulhetetlenul beletitkoziink.a valOsag termeszetenek megmagyarazasaba, de nem annak a valosagriak a megmagyardrazasaba, amely az ontudatunkkal szemben, azon. kivill van, hanem annak, amely reszt vesz a megismeresi processzusban, tehat az emberi 6ntudaton bail]. van.) Hasonlotkeppen a vallaspszichologianak és, vallasfilozofianak egymashoz yak) viszonyat is teljes egeszeben tisztazza a funkcionalis- pszichologia fellOgasa. A vallasos tapasztalat pszicholOgiaja egyenesen •feltete4rzo tudomanyava lesz a theologia valamennyi agazatanak, avagy jobban mondva, a vallaspszichologia az a tudomany, amely fejlettebb formAiban theolOgiava, avagy vallasfilozofiaya lesz.43 Majd igy folytatja Ames : Ha a valOsag adva van a tapasztalaShan (es vajjon hol lehetne adVa mashol ?), ugy ennek a tapasztalasnak a tu-domany nyujtja egyatal az egyetlen és gyilmOlcsoz6 modszert a valosag megismeresehez, tehat 'a vallas valOsaganak a megismeresehez is: A vallaspszichologia j elentosege elven azert Oriasi. Nem csupan elOkesziti a theologia utjat, hanem mar a legkezdetlege, sebb formaiban a theologia es a vallasfilozofia lenyeges és alapvet6 nroblemaival Masfe161 pedig, a: vallasfilozofia vegs6 problemaiban és fejlettsegenek az istenlegmagasabb fokan sem transzcendalja a pszicholOgia alapelveit. Igy eszmet, amely a theologia kozponti gondolata, a lelki elet ugyanazon torvenyei hatarozzak meg, mint a tobbi eszineket, es igy az isteneszme is csupan,a pszichologia modszereivel kozelithet6 meg. A vallaspszichologia tehat, mint, az altalanos pszichologia egyik alkalmazott agazata, a vallasos meghatarozottsagu ember ontu datvilagat .tanulmanyozza . A funkcionalis 1 elektan mOdszere; Ames szerint, mint mar emlitettiik; a genetikus és a torteneti mOdszer; A vallastortenet anal nyiljtott anyagot a -leg, nagyobb lelkesedessel Meson veszi, s altalaban. veve tanulmanyozza azokat a legaltalanosabb felteteleket es kOriilmenyeket, amelyek kozOtt az egyes Opek; kfilonosen a primitiv nepek elnek, mert ezeknek a felteteleknek es koriihn.enyek nek ismerete feltetlentil sziikseges ahhoz, hogy az illet6 nepek mentalitasat, lelki eletet is, kiilonosen pedig vallasos eletet maradek, nelkul megmagyarazni tudjuk. A funkcionalis vallaspszicholOgia a vallas korai es primiti-v formait tanulinanyozza, nem mintha nagyobb ertekek hordozOi volnanak, mint a kesObbi vallasfejlOdesi fokok, hanem inkabb azert, mivel egyszerribbek Cs nem oly. komplikalt osszeteteliiek, mint a kesobb jelentkez6 vallasi eletformak. Tehat egyatal konnyebben is inegerthetOk. Tovabba a lelki fejlOdes els6 fokozatainak tanulmanyozasa tisztazza szamunkra azt a processzust is, amely Altai az emberi ontudat differencialodasa tortenik. A vallasos elet primitiv formainak tanulman.yOzasa lehetOve teszi a vallas permanens elveinek megismereset es az esetleges vallasi tartalmaktO1 valO megkiilonborteiteset. A torteneti es genetikus mOdszern.ek - az alkalinazasa a funkcionalis lelektan szempontjainak keretein behil : ime az Arne& vallaspszichologiajanak elvi és modszertani sajatossaga. Vallaspszichologiaja harom reszre tagozodik. Az elsOben a vallasnak eredetet es fejlOdeset tanulmanyozza a faji elet keretein beliil. A genetikus es torteneti medszer alkalmazasaval és a funkcionalis pszichologia elveinek ervenyesitese Altai 43_ ,,The psychology of religious experience becomes the-conditionin# science for the various brancheS of theology, or rather, it is theseience which in its developediornibecornes _theology of the philosophy of religion."
38
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejllidesenek tOrtenete.
vizsgalat targyava teszi a primitiv vallast meghatarozo impulzusokat, a. kiilonbOzO vallasi szokasokat, ceremOniakat és a magiat, a szellernekben valo hitet, az aldozat es imadsag jelensegeit. A masodik reszben a vallas keletkezeset tanulmanyozza az egyeni elet keretein belul. Itt a gyermeknek, a serdillo kornak vallasossaga, tovabba a normalis vallasi fejlodes es a megteres jelenSege jonnek flgyelembe. VallaspszicholOgiaja utols6 reszeben a vallasnak azt a szerepet jeloli ki, amelyet az az egyen es a tarsadalom tapasztalati vilagaban jatszik. A vallast, mint az ember egesz lelki eletet igenybevev6 tevekenyseget tiinteti itt fel, tisztazza az eszmeknek, az erzeseknek es a vallasi tapasztalatoknak egyrnashoz val6 viszo:nyat, targyalja a vallasi geniuszoknak es a vallasi inspiraciOnak, a vallastalan szernelyeknek, a vallasi szektaknak pszichologiajat, s vegul szol egy par szot a vallasi oritudatnak a demokraciahoz es a. tudomanyhoz valO viszonyarol. Vallaspszichologiai vizsgalodasai soran a kovetkezo legaltalanosabb eredmenyekhez jut. A vallas eredetet a szocialis ontudat eredeteben kell keresniink.. Ma's szavakkal : a vallasi ontudatot identifikalja az elet legnagyobb ertekeinek tudataval. A primitiv ernbernel az egyen erdekei es a tarsas elet, a torzs es a faj erdekei teljesen azonosak. A vallas tehat tisztan szocialis produktum. A vallas azonban nem marad meg allandOan ezen a primitiv f okon, hanem fejlOdik is. Adzes a vallas fejlOdeset szinten csak a szocialis tudat fejlOdeseben latja. Az ember szocialis erdekei, mind inkluzivabbak, finomabbak es elagazobbak lesznek. A szocialis fejlOdes gazdagitja a tradiciokat, finomitja az eszthetikai, ritualis erzeket, es melyiti a faj moralis eletfelfogasat. Mindaddig, mig szocialis fejlOdes nem jelentkezik, vallasi elOmenetelrOl -- sem beszelhetiink. Kiilonben a gazdasagi felteteleknek valtozasa es a szocialis organizmus gepezeteben elOfordulo gyOkcres valtozasok segitik elo a vallas fejlO'deset. Az igazi vallas vitalitasanak es ereienek egyetlen fokmerOje a mind inkabb nOvekedO szocialis ontudat. Es ez a szociffis tudat marad az embed tapasztalas egyetlen allandO, mindInkabb kibontakoz6 realitasa. Es bar Ames killon( reszben targyalja a, vallasossagnak az individualis elet keretein beltil valo jelentkezeset, voltakeppen itt sem nyujt mast, mint a vallas sZocialpszicholOgiajat. A gyermek vallasarol sz616 fejezetet p1. igy kezdi : „Miutan a vallast identifikaltuk a legteljesebb és legintenzivebb szocialis ontudattal, a vallasnak az egyen eleten belul torten6 jelentkezesenek problemaja a szocialiS tudat jelentkezesenek a problemajaban oldOdik fel." „A vallaspszicholOgia feladata tehat a gyermek termeszetenek' vizsgalata valldsi es szocialis (kerdezhetjiik : miert kell a kettOt szetvalasztani, mikor elOzOleg mar azonositotta Oket Ames ?) eszmeire es tevekenysegeire tekintettel, és annak megallapitasa, hogy az egyen eletenek mely periodusaban és mily koriilmenyei Vat teszi magaeva azokat a kepessegeket és erdekeket, arnelyek aztan a tarsas eletben val6 teljes reszvetelre kepesitik in." A normalis vallasi fejlOcles az egyeni elet keretein belul ennek megfeleloen a szocialis tudat kibontakozasaban keresendo. A vallasi megteresnek jelensege a szocialis ontudat hirtelen es nagy intenzitastl jelentkezeseben magyarazando. Miutan a szocialis eletfolytatas az ember egesz lelki eletet, valamennyi kepessegevel egyetemben igenybe veszi, eppen azert a vallasos eletfolytatas is az egesz ember lelki eletet igenyli. A szocialis elet az erkolcsi eszmenyek megvalositasara, kibontakortatasara torekszik. Miutan pedig a vallas azonos a szocialis tudat legintimebb es legvitalisabb fazisaival, erkolcsiseg es vallas kozott valodi ktilonbseg nines. Az ember lelki Mete nem mas, mint komplex, funkcionalisan organizalt tevekenyseg. Mint minden mas biologiai organizmus, figy az ember is kepes kiilOnbozO iranyu tevekenysegeket kifejteni, de minden egyes tevekenysegeben egy és ugyanaz a lelki elet szerepel. A kiilonbozo erdekek, amelyek foglalkortatjak : iizlet, milveszet, tudomany, politika, igenybe veszik egesz valejat. A' lelki Met differenciai tehat mindig csak az iranyulasban, a hangsfilyban és a modszerekben keresendOk. A tevekenysegeknek ez a funkcionalis specializalOdasa kifejleszti a szokasoknak és magatartasoknak egesz rendszeret, ezeket rendszereket egyszertien kiilonbozO Er-eknek (selves) nevezhetjiik, az ily En-ek kozOtt fennall6 killonbsegek azonban mindig relativok
Dr. Vasady Bela : A .yallaspszieholOgia fejliidesenek tortenete.
39
és csupan ideiglenesek, atmenetiek. A vallas teha t, mint az emberi elet barmely más erdeke, a szokasok és viselkedesek terminusaiban oldhatO fel. A vallasi termeszet nem valarni mechanikus és exkluziv Ilton killonbortethet6 meg, es nem valaszthatO el az emberi lelek tobbi termeszetet61. Minden egyes .ily „termeszet" funkcionalis és relativ ertelemben veve csak egy a sok emberi .n kozott. De mint ilyen En, akarcsak a tobbi funkcionAlis En (az ember mfiveszi, tudomanyos, tizleti stb. En-je) igenybe veszi es foglalkortatja az ember egesz terrneszetet. Nines tehlt ktilon yanks' termeszet, stalikus ertelemben, de van Vallasi En, dina,7 mikus, funkcionalis ertelemben. A vallasi En pedig nem mas, mint az ember legintimebb és legintenzivebb szocialis elettevekenysege. Az eszmek eredetet, keletkezeset a funkcionalis pszichologia a lelki tevekenysegek osztiinszerii és megszokott tipusaib61, forrn4ibol vezeti le. Az eszmek, fogalmak voltakeppen nem masok, mint a motorikus tevekenysegek es alkalmazkodasok hosszabb és teljesebb rendszerenek xnegroviditett szirnbolumai. BiolOgiai es genetikus szempontbOl nezve az eszmek, fogalmak kesoi es mAsodlagos fejlodmenyek. Az ontudat rno tOrikus fazisaiban tortenik az eszmek allando. folyamatban lev6 valtozasa is. A fogalmak az egyen és a -Lamas ma tovahompolygo aradataban allandO valtozasnak vannak kiteve: A szavak jelentese, ertelme valtozik. Valtozik az egyeni es a tarsas ele,t kOriilmenyeinek megfelelOen. Hasonlokeppen..az isteneszme is, amernyiben az emberi tudatban jelentkezO eletet lehello eszme, fogalom, =Oval hordozza ezt a dinamikus jelleget. AZok a viselkedesek es tendeneiak, amelyeket az isten-eszme valt ki az emberben, teljesen azokt61 a tarsas viszonyoktol es folyamatoktol ftiggenek, amelyek maga az isten-eszmet is letrehortak az egyeni es a tarsadalmi elet kereteid beltil. Az isten-eszme mindig az egyen, illetve a tarsadalom legmagasabb es legidealisabb erdekeinek foglalata. Az isteneszme szocialis produktum es ugyanakkor szocialis tevekenysegek es impulzusok kiserik. Az isten-eszme -Lelia, mint minden más eszme, a szokasoknak egesz rendszeret foglalja inagaban, es az isten-eszme jelenlete jelzi egyirttal a szokasos vallasi tevekenysegeknek, viselkedeseknek es torekveseknek a megindulasat. Az isten-eszmenek megfele16 realitas magaban foglalja a faj tortenelmi és szocialis tudatanak osszes tartalmi es ertekbeli mozzanatait. Jelzi az igazsagossagot; amelynek felderitesere a tudomany torekszik, a szepet, amelyet a ,mtiveszet igyeksiik kifejezesre juttatni. Az isten-fogalomban szereplO attributumok epp oly szamosak, mint a ini eszmenyi erdekeink, celjaink, mert voltakeppen a mi vagyainknak es ertekeinknek a kifejez6i. A szocialis ertekek mennel teljesebb felismeref set61 ftigg az isten-eszme attribUtumainak telitettsege is. nagy szemelyisegek, a geniuszok azok, akikben a szocialis tudat a legA teljesebb mertekben jelentkezik es akik ugyanakkor a szocialis tudat fejlodesehez is hozzajarulnak. Uj momentumokat és impulzusokat adnak a csak halvanyan sejtett eszmenyek kibontakortatasahoz. Alapjaban veve, mar amennyiben a pszichologia egyaltalaban megallapitast tehet idevonatkozolag, a nagy vallasi tanitoknak, prOfetaknak, vezereknek, tehat a vallasos elet virtuoiainak megktilonbortet6 vonasai azonosak az emberi elet egyebb teriiletein jelentkezo geniuszoknak inegkiiliinburteto vonasaival. A geriiusz, barmily jellegii es iranyd tevekenysegben is jelentkezzek kiValOsaga, mindenkOron oly egyeniseg, akiben a velesztiletett tehetseg a szocialis ontudat . telitettsegevel parosul es a ketto egyiittes hatasa ez utObbinak mind teljesebb es vilagosabb ervenyrejutasat eszi lehetOve. Szemben a vallasi geniuszokkal, az emberek masik szelsOseges csoportjat a kifejezetten vallastalanok csoportja alkotja. A pszicholOgusok semmi sajatosan vallasos osz Vint, avagy tehetseget nem tudnak felfedezni az emberi lelekben. Ellenben az ember kepes sajat magan belul kibontakortatni oly szokasokat és magatartasokat, amelyek of vallasossa teszik. A primitiv nepeknel nem talalkozhatunk vallastalan emberekkel. A tOrzs es a faj anal letrehozott szocialis szokasok minden egyenre nezve elkertilhetetlenek, kotelezo erejiiek voltak. Ellenben a modern elet a maga individualizmus(n, al lehetove teszi a szocialis kotelekek Meglazulasat s igy elOallanak a vallastalan emberek is. Miutan pedig
40
Dr. Vasa(V Bela : A ivallagpszichologla fejloclesenek tortenete.
Ames a vallas alatt a szocialis tudat eszmenyi ertekeiben valO reszesalest erti, kovetkezeskeppen egeszen term:?szetesnek talalja, hogy azok, akik nem vesznek reszt a szocialis tudat eleteben, egyszeriien vallastalanok. „PszicholOgiai szemponthol magatol eri- etodO, hogy az, aki vallasossagat akkor is meg akarja tartani, ha teljes egeszeben szakitott a szocialis tapasztalag vilagaval, voltakeppen vallastalanna lesz, barmit is allitson magarol. Az az ember viszont, aki teljes egeszeben belekapcsolodik kora szocialis mozgalmaiba, epp oly mertekben vallaos is, bar 6 maga egeszen maskent velekedik." Ha mar mostan mindezek utan Aims vallaspszichologiajat kritika tar'gyava ohajtjuk tenni, Ogy mindenekelott figyelemmel kell lenniink arra, hogy a pszicholOgia funkcionalis szempontjai mennyiben elegsegesek a lelektan problematikajanak maradek nelkiili megoldasahoz ? Elegend6-e csupan a funkcionalis szempont ervenyesitese es ha igen, Ogy elfogadhato-e a funkcionalizmusnak oly felfogasa és ervenyrejuttatasa a vallaspszichologia tertileten, amint azzal Amesnel talalkozunk ? Tovabba es talán ez a legnagyobb kerdes, amely Amessel kapcsolatban elenk tarul : mennyiben adhatunk igazat Ames azon . eljarasanak, amikor a vallasi tudatot a tarsadalthi tudattal azonositja ? Hogy a funkcionalis szempont mellett a itrukturcilis szempontnak is ervenyre kell jutnia, a vallaspszicholOgia keretein beliil, ha azt akarjuk, hogy vallaspszichologiank a vallasrol, mint tudat-tenyroli teljes kepet nylljthasson, azt a rovidesen ismertetesre kerii16 Coe vallaspszichologidj a mindennel vilagosabbah és szemleltetObben fogja peldazni elottiink, szemben Ames egyoldalii felfogasaval, aki megelegszik a funkcionalis szemponttal, behOdol a funk, donalizmusnak es a vallasi tudat strukturajanak elemzeseral szinte egeszen megfelejtkezik. Azonban Ames funkcionalizmusa ellen i, eles kifogasaink vannak. Amit Starbuck-kal kapcsolatban allitottunk, azt talán most meg fokozottabb mertekben allithatjuk Amesr51 : vallaspszichologiajaban lepten-nyomOn fennforog a pszicholOgiai materializmus veszedelme. A vallas funkcioit mintegy a biolOgiai szempontbOl kiserli megkonstrualni (Coe kritikai megjegyzese szerint : from a quasi-biological point of view), kozben azonban a zaVarossag és a homalyossag hibajaba esik. Az „alkalmazkodas" kategOriaja szerepel nala, mint alapveto kategoria, de hogy mi alkalmazkodik és hogy mihez alkalmazkodik, erre nem talalunk nala vilagos és kovetkezetes feleleteket. Egy helyen pl. azt mondja, hogy az organizmus alkalmazkodik a kornyezetehez, viszont mashol pedig azt allitja, hogy ez az alkalmazkodas a pszicho-fizikai organizmus altal tortenik, mintha ez utobbi puszta eszkoz volna. Maskor megint azt olvassuk, hogy az alkalmazkodas magciban a pszicho-fizikai organizmusban tortenik. (L. 15. és 18. oldalakat.) Mindez nyilvan mutatja, hogy a vallas funkcioinak xneghatarozasanal a puszta biologiai szempont nem elegseges. Ames funkcionalis magyarazatai meg talán ott a legobjektivebbek, ahol a primitiv vallasformakat targyalja, mert itt a vallas osztoni oldala meg a leginkabb kifejezesre jut, tehat a biologiai kategOriak meg nagyon is hasznos eszkoziiknek bizonyulnak. A magasabb vallasi eletformak magyarazatanal azonban Ames mar nem forgolodik oly hatarozottsaggal es ha szociologiai premisszai nem segitenenek valamit rajta, biologiai kategoriainak elegtelenseget bizonyara maga is kenytelen volna tehetetlensegeben nyiltan bevallani. De menjiink tovabb. Mint lattuk, Ames a vallast a „legmagasabb szocialis ertekek tudataval" azonositja. Azonban itt is homalyos marad elottiink ket Urdas : Eloszor is az, hogy miert korlatozza Ames a vallast csupan a szocialis ertekek es pedig a legmagasabb szocialis ertekek tudatanak keretei kozze, masodszor pedig az, hogy mi akkor a voltakeppeni killOnbseg Amesnel szocialis tudat és vallasi tudat kozott ? Baran kerdezhetjtik Amestol biraloival karoltve : hat nem vallasos az oly egyen, aki ketsegbeesetten igyekszik a sajat lelke idvessegenek elnyeresere, avagy a vilagtol és a tarsadalomt61 teljesen elvonatkozva az egyeni ahitat szentelyebe menekiil ? Vajj on az ily egyeni vallasi tapasztalatok nem funkcionalis folytatasai-e azoknak a vallasi tapasztalatoknak, amelyekben az idvesseget, mint tarsadalmi jot fogjak fel az emberek ? Es mit ert Ames legmagasabb szocialis
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejlodesenek tortenete.
41
ertekek alatt ? Hiszen vallaspszichologiajaban- kestibb nem egyszer csak altalanossagban beszel a szocialis ertekekrol es egyaltalaban nem kfilonbortet tobbe legm.agasabb es kevesbbe magas szocialis ertekek kozott ? Es mi ertelme van akkor annak, hogy vallasrOl beszeljfink, amikor vallas és erkolcsiseg kozott voltakeppen Ames szerint semmi kfilonbseg nines ? A leghatarozottabban igazat kell adnunk Prattnak, miclOn Ames ez azonosito eljarasaval kapcsolatban a kOvetkezoket mondja :44 „Senkit sem akadalyozhatunk meg logikailag abban, hogy a vallast erkOlcsisegnek tfintesse fel. Azonban arra mindenesetre rd kell mutatnunk, hogy minden ily eljaras egyatal nyelvszokasainknak valo hatat forditast is jelent. Es ha Ames professzor es tarsal a vallas szOt ki akarjak kfiszololni a hasznalatb61, csak azert, mert jelentese szinonim az erkolcs szo jelentesevel, figy legalabb meg, tehetnek nekiink azt, hogy egy 1.1j szot .alkossanak a szamunkra, amelyet 'azutan mi hasznalhatnank a régi helyett. Mert, akarhogy is akarjuk nevezni, az emberi eletben mindenkor jelentkezik a Sorsunk Intezojevel szemben valo sajatos magakolas, amelyet egyszerfien nem azonosithatunk a tarsadalmi igazsagossaggal, avagy az erkolcsiseg barmely mas fajaval. Ez a magatartas pedig sokkal inkabb megkozeliti a religio szonak a jelenteset, mint 'az a mindenesetre csodalatramelto doiog, amelyet a vallas szo terminusanak eqUivalensekent Ames ajanl. Ez a sajatos magatartas az s nem pedig az erkolcsosseg, amir61 mindenki olvasni akar, miclOn egy vallasrOl szolo konyvet a kezebe vesz." Tovabba, mint Pratt felhivja rd a Tigyelmunket, Ames egyik allitasa ketsegtelenfil megcafolhatatlan. ES pedig a kovetkezO : „Ha a vallast a tarsadalmi tudat legkOzvetlenebb és legvitalisabb fazisaival azonositjuk, ugy voltakeppen nines ktilonbseg erkolcs és vallas kozott." A &into szo ez allitasban a legelso : ha. A kerdes tehat az, hogy azonositjuk-e mi is a vallast a tarsadalmi tudattal, amikent azt Ames tette, avagy nem ? Ha igen, Agy Ames logikai kovetkezteteset is el kell fogadnunk : vallas és erk8lcs kozott valosagos kfilonbseg fenn nem allhat. Ha azonban vallasi es szocialis tudat kozott mi tovabbra is kulonbseget latunk, figy az Amesnel fennforgo veszelyt is konnyeden elkerfilhetjfik s a logikai kovetkeztetes nem sodor bennfinket hasonlo veszedelmekbe, mint Amest. A vegeredmeny, ahova jutottunk, tehat voltakeppen az, ahonnan kiindultunk s most fijra fel kell tenniink Amesnek a kerdest, hogy mi a voltakeppeni kulonbseg szocialis tudat es vallasi tudat kozdtt ? Azonban Arnesnel erre vil igos feleletet nem kapunk. SIR meg azt is megteszi Ames, hogy mig egy alkalommal a szocialis tudatot és a vallasi tudatot egymassal azonositja, addig masfelO1 nem egyszer ugyanabban a mondataban egyarant hasznalja a vallasi és a szocialis jelzoket. Kerdezzfik : hol itt a kOvetkezetesseg ? A vallast nyilvanvaloan nem lehet pusztan tarsadalmi produktumnak tekintenunk. A vallaspszicholOgust elsOsorban, az individualis vallas erdekli. Termeszetesen az' individualis vallas -618 individuumban jelentkezik, de mindenkoron a tarsadalmi elet keretein azonosithato-e az individuum a Ursadalommal és az individualis vallas a vallassal, mint tarsadalmi jelenseggel ? Aki ezt allitja, az mindenesetre legalabb is oly foku ellenmondasokba fog keveredni, mint pl. Ames. Hiszen az nyilvanvalo, hogy a Buddhizmus Gautaina nelkfil, a keresztyenseg Jezus nelkfil, altalabanveve a tarsadalom vallasa a tarsadalmat alkoto egyenek egyeni vallasossaga nelkfil olyan, mint Hamlet Hamlet nelkfil. Amesnek a vallasrOl sz616 meghatarozasa (a vallas a legmagaSabb szocialis ertekek tudata) voltakeppen nem más, mint empirikus irton nem verifikalt elofelteves, eloitelet. S2ociologiai premissza, amelynek leektani munkaban semmi helye nines. Bar a vallaspszichologianak a theologiahoz val.() yiszonyat teljes, reszletesseggel e tanulmany keret& belt] nem ohajtjuk targyalni, mindazonaltal meg kell emlekeznfink arrOl a hatarsertesrOl, amelyet, mint lattuk, Ames kovet el akkor, midOn a funkcionalis lelektant azonositja az ethikaval, eszthetikaval, episztemologiaval es metafizikaval ; a funkcionalis vallaspszichologiat pedig a theologiaval es vallasfilozofiaval. Tesszuk pedig ezt ez alkalommal elsOsorban a 44
Pratt : The Religious Consciousness. 9. old.
Dr. Vasady Bela: A yallaspszichologia fejlodesaek tOrtenete.
42
theolOgia erdekeb61. Beltran kerdezhetjiik pszichologia es csak rnasodsorban Prattal egyutt Amest es tobbi lelkes funkcionalis pszicholegus tarsait, hogy miert allanak meg a filozofia ktilonboz6 diszciplinainak felsorakortatasanal es a fuqkcionalis lelektannal valO azonositasanal es miert nem azonositjak a fizikat, kemiat, asztronomiat es a tobbi termeszettudomanyokat is a funkcionalis lelektannal ? Mert, hiszen, a termeszettudomanyok is a tapasztalatok altal szerzett ismeretekkel foglalkoznak, s nyilvan kerdezhetjak : avagy nem magaval a tapasztalassal fog7 lalkozik a pszichologia ? Ha tehat az a valOsag, amivel a rdetafizika és a tobbi filozofiai- diszciplinak foglalkoznak, a tapasztalasban van csupan adva és igy egyediil a tapasztalaa tudomanya, vagyis a pszichologia nytijthat red vonatkozalag bizonyos ismereteket a mi szamunkra, ugy batran kerdezhetjiik, iniert nem allitja ugyanezt Ames a fizikai tudomanyokban szereplo s tapasztalas Altai megismert valosagokkal szemben is ? „Ugyanazok az ervelesek allanak fenn a fizika eseteben, mint a metafizika eseteben", mondja Pratt.45 Majd igy folytatja : „Minden bizonnyal,. ha az „Isten-eszme a lelkielet ugyanazon torvenyeinek van alavetve, mint a tobbi eszmek" (Ames), ugy hasonlokeppen itelkezhetiink pl.. a naprendszer eszmejer(51 is. Es ez bizonyara vilagossa teszi elOttiink mind a hamissagat, mind pedig a veszedelmes voltat ennek a „pragmatikus" felfogasnak. A pszichologia' az isten-kepzetet tanulmanyozza es a naprendszer kepzetet, de itt azutan meg is all. AzonBan sem az asztronomia, sem pedig a theologia nem Ohajtja targyat pusztan az eszmekre, kepzetekre korlatozni. Mindketten az objektivitas igenyevel- lepnek fel... Es ha az objektivitas eme igenyet a theolOgiatO1 megtagadjuk, a fenyeget6 veszelyek elkeriilhetetlenne lesznek. A theologia ki lesz teve a szubjektivitas veszelyenek, erzeseink puszta leirasava lesz csupan. Az isten-eszmet, kepzetet az isten helyere helyettesitjiik s igy az egy kepzet kepzeteve lesz,: más szavakkal : egy nyiltan megvallott illuziova. A vallaspszichologia pedig, miutan mindent, ami csak a vallasban objektiv 'volt, magaba olvasztott, egyszerre csak arra ebred ra, hogy semmi sem maradt szamara, amit tanulmanyozhatna s legjobb esetben az abnormalis pszichologia egyik fejezeteve lesz csupan." Osszefoglalaskepen roviden felsorakortathatjuk Ames vallaspszichologiaj anak erenyeit es hatranyait, kivalosagait es hibait. A funkcionalis szempont ervenyesiteset nala csak helyeselhetjuk. Azonban az oly egyoldalil funkcionalizmus, amely a vallasos tudat strukturajanak elemzeset teljesen figyelmen kiviil hagyja, amint ezt Amesnel talaljuk, a legnagyobb mertekben elitelendo. A genetikus és torteneti mOdszer alkalmazasa szinten a legnagyobb helyeslesiinkkel talalkozhatik. A baj itt ra csak az, hogy a pragmatikus-biologiai szempontok szolgalataba allittatik s igy legfelj ebb csak a primitiv nepek vallasi formainak tanulmanyozasanal vezethet biztos sikerre, ahol a pragmatikus felfogas valosagos egyoldaldsagai meg nem jelentkeznek oly erOsen. Az egyoldald szubjektivizmus és psziehologizmus veszelyei, amennyiben a pszicholOgia szamara tartja fenn a theologia problematikajat is, elkertilhetetlenek. Mar pedig Ames ezt cselekszi. Ugyanoda jut tehat, ahova Feuerbach ; a vallas nala is yegeredmenyeben illuziava lesz, amelynek legfeljebb csak biologiai praktikus erteke van. Az isten objektivitasa eltiinik, helyet az isten-eszme, isten-kepzet veszi at. A vallas individualis saj atossagai figyelmen kiviil maradnak, csak mint tarsadalmi tiinemeny jon vizsgalat ala, elannyira, hogy vegul is, mint Leubcincil, ugy Amesnel is, a vallasfejlOdes a kiils6 szocialis, gazdasagi, politikai és technikai fejlOdesek szuksegkepeni kezmenyekent szerepel, a vallas talk, amint ezt King kifejezte : ,,in terms of the rest of the world", megmagyarazhatOva, feloldhatova valik. Ime, ide jutott az Ames funkcionalis vallaspszichologiaja : ahelyett, hogy feltarta volna elottiink azt, ami a vallasban specialisan vallasi mozzanat, egyenesew megfosztotta a vallast a maga sajatos onallosagatol. Es eppen ez jellemzi az amerikai vallaspszicholOgia fejlo-destortenetenek harmadik fazisat, amely Ames vallaspszicholOgiajaban jut a legvilagosabban kifejezesre : a hilleszitett cs korldlokat nem ismero empirizmus 45 I.
m. 27. old.
43
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek Iiirtenete.
es biologizmus nem a vallas megmagyarcizdsdra, megertesere, de a vallas feltildozciscira vezetett. Csak orvendezhettink tehat annak, hogy a haborti evei alatt és utan at amerikai vallaspszichologia atfordult fejlOclesenek negyedik fazisaba és Coe, Pratt es Thouless munkaiban oly alkotasokat produkalt, amelyekben az eddigi egyoldaldsagok és hatarsertesek lehet6leg kikiiszOboltettek. E harom vallaspszichologus koziil kdlonoSen a ket utObbi a legpontosabban elhatarolja a vallaspszicholOgiat a tobbi tudomanyoktol s az amerikai vallaspszichologia sok hibajat Ova tenni igyekeznek. HarmOjuk kozdl mindenekelOtt Coe vallaspszichologiajaval fogunk foglalkozni, reszint azert, mert felfogasai a legkOzelebb allanak az Amesehez, reszint pedig azert, mert vallasPszicholOgiai fOmunkaja .is elObb jelent meg, mint a masik' kettO'e. 7. Coe Gyorgy Albert vallcispszichologioja. Coe professzor a newyorki Columbia-egyetemen es a vele kapcsolatban alio Union Theological Seminary-ben a vallaspedagogiai és a vallaspszicholOgia elOadO professzora. Nem nagyitunk Jakkor, miclon azt allitjuk, hogy tobb, mint ket evtizedes munkassagaval e ket intezet falai kozdl kikerdlt hallgatOin keresztiil azok koze a tudOsok k.oze emelkedett, akik a vallasos nevelesre a legnagyobb hatast gyakoroltak s ennek pszicholOgiai alapokra valo fektetese erdekeben a legtObbet faradozfak. LegelSO 'vallaslelektani konyve 1900-ban jelent meg The spiritual life cimmel. Csakhamar (1902-ben) kovette ezt masodik vallaspszicholOgiai niunkaja : The religion of the matured mind, amelyben a felnOtt ember vallasossagaval f oglalkozik pszichologiai szempontbOl. TObb kisebb ertekezese, tanulmanya utan, — melyeket a kdlonbozO amerikai theologiai, pszicholOgiai es filozofiai szaklapokban jelentetett meg, vegre 1916-ban publikalta nagy vallaspszicholOgiai OsszefoglalO miivet The psychology of religion cirnmel. E mu 365 oldalon felvonultatja elOttiink ket evtizedes munkanak eredmenyeit s bemutatja nekiink Coe t, mint rendszeres vallaspszicholOgust, akinek vallaslelektani problematikaj an a m6dszertani kovetkeztesseg, mint hatarozottsagot nydjto gerine hazodik vegig. Az utols6 30 oldalon az 1916-ig megjelent amerikai, nemet es francia vallaspszichologiai mlivek és tanulmanyok teljes bibliografiajat nyajtja Coe s ha valaki vegigolvasta az itt emlitett miiveket és ertekezesek cimeit, csak akkor tud maganak teljes kepet alkotni arr61 a hatalmas munkaterr61, amely a vallaspszichologusok elOtt all s arrel az eletteljes lenddletr61, amely a vallaspszichologia teren az amerikai pszicholOgusok és theolOgusok, pedagOgusok és szociologusok kozott megnyilatkozott. De lassuk mar most Coe vallaspszichologiai elveit, mOdszertanat es fObb eredmenyeit, amint ezeket f6 vallaslelektani munkajaban elOttunk osszeftigg6 folytonossaggal felsorakortatj a. Mint Ames, Agy Coe is mar munkajanak bevezet6 soraiban feltarja azokat a celokat, elveket és szempontokat, amelyek Ot vallaslelektani vizsgaloclasai soran iranyitottak es amelyek konyvenek lapjain fokozatosan ervenyre is jutnak. Az Ames Altai pontosan megformulazott funkcionalis szempontnak vallaspszichologiai alkalmazasat igyekszik Coe tovabb fejleszteni s az Ames egyoldald funkcionalizmusk kiegesziteni s altalaban veve a funkcionalizmust a biologiai kategoriak uralmatol mentesiteni. A funkcionalizmusnak a lelektanban ra kell ebrednie arra, hogy nemcsak az Osztonok, de az ertekek vilaga is munkaterehez tartozik. Ha ezt a vallaspszichologus figyelemre meltatja, Ugy eredmenykeppen a Coe felfogasahoz jut el, amely a vallast nem valasztja el az osztonok vilagatol, sajatos funkcioit azcinban valahol mcishol talalja meg. Coe beismeri azt, hogy minden figyelmezes magaban hordja a szelekcio torvenyszeriiseget. Minden vizsgalodast a valami irant val6 nagyobbfoku erdeklodes motival. Ha valaki, Agy a vallaSpszicholOgia tanulmanyozOja nein mondhat le pszichologizalasanak, lelekbdvarkodaSanak pszichologiajarol. Coe a vallaspszichologiajaban jelehtkezO szubjektiv tendenciakat nyiltan feltarja dot-bank, nem akarvan azt, hogy azokat, mint az allitolagosan szemelytelen gondolkozas elnyo-
-
44
Dr..Vasacly
A-vallAspsziefiologia- fejlodesenek tiirtenae.
mott premisszalt hurcolja Allandoan Magaval. Minden tudomanyos vizsgaleidas az adatok kivalasztasan és a kivAlogatott adatoknak egy sajatos szempontbi51 torten6 feldolgoz asap epul fel. Ai egyeni tetszes, a sz ubjektiv tendenciak tehAt teljesen: ki nem kiiszobOlhetak. MindazonAltal hangstilyozza Coe, hogy az exakt tudomanyossagra val.() -torekvesnel el6feltetel az, hogy higyjunk annak az Abrandnak a valosagAban, mintha sikerfilne magunkat „tiszta, hideg logikai gepekke" szemelytelenitenfink. (Let us keep up the delusion that as sci'entific men, we depersonalize ourselves into „clear, cold. logic-engines").
A vallAssal_es a vallAslelektannal szemben vale) magatartasAt Coe a kOvetkezOkbeir foglalja ossze : L A vallasos feladatok eletunk leglenyegesebb, konstitutiv mozzanatai. A vallasnak ez a jelentOsege szuksegkeppen Maga utan vonja a vallas elemzesenek fontossagAt. 2. A tekintely elvet vallasos kerdesekben nem hajlando elismerni. Senkinek a vallAsos tapasztalatat nem fogadja el iranyadenak a vallasi kerdesek megoldasanal. Minden vallasos tapasztalatot, kivetel nelkul, csupAn adatkent kezel, mint amely meg az elemzes miiveletere vArakozik. Miutan pedig a vallasi dogma lenyegehez hozzAtartozik a nnak Allitasa, hogy valaki — a papa, a zsinat, a profeta oly vallasi tapasztalatok AtelOje volt, amelyek bizonyos vele kapcsolatos pszicholOgiai kerdeseket egyszerfien megoldanak (ilyenek pl. az egyes tapasztalatok kozotti kulonbsegek, az a mid, ahogyan bizonyos eszrnek elmenkbe jutnak stb.), ez a teny, tovAbba a tudomariyos mOdszernek es a tortenelemnek Altalanos tanulmanyozAsa es megfigyelesei lehetetlenne teszik Coe szamArd a dogmatikai tekintelynek és a vallAslelektannak egymasSal vale, kiengeszteleset. 3. Masfe161 azonban keresztyen tradiciokban nem egy hideg, megmerevedett masszat lat, hanem 616, fejlOdo es fejlesztesre \Tare) valo:Agot. Az intellektuAlis tekintelyt61 vales szabadsAg es a vallasi tenyek pszicholOgizAlAsanak gyakorlasa megerOsitettek of azon meggyeizOdeseben, hogy 1. a keresztyen vallAs torteneti fejlOdesmeneteben az emberi szellem eletigenye a legteljesebb kifejezesre jutott, azaz a keresztyen vallasban bontakozott ki az elet-ingerek legnagyobbika és hogy 2. ez az inger egy es ugyanazon pillanatban egy valOsAgtol szArmazik, és ugyanarra a valOsAgra utal. 4. Coe vallasos elmenyei teljesen mentesek voltak a miszticizmustol és a dogmatizmustol. A vallas kozepponti magvAt az erkolcsi akaratban latja. Sem nem tamaszkodik intuiciokra, sem pedig nem mehekill a tudatalatti vilagAhoz eletenek kritikus pillanatiban. Az eletet pusztan ethikai feladatok megvalOsitAsra - varo szinterenek tekinti. 5. Az erkolcsi akarat Allaspontj arol nezve a szemelyes Istenbe es, a halhatatlansagba vetett hit teljesen eszszerfinek tetszik szamara és nagyhorderejii jelentosegliket elvitathatatlannak tartja. Az erkolcsi mozzanatokat tArsadalmi terminusokban fogja fel s igy szamAra a szemelyek az iranyado valosagok. Hacsak individualis Entudatunk volna, a halal utani eletbe vetett hitnek sem sok ertelme és erteke volna. Eletunk szocialis. jellege folytAn jut ertelemhez, jelenteshez, vAlik valOsagga. Has'onlo az eset az Istennel kapcsolatban is. Tarsadalmilag kivanatos az, hogy egy „eszmenyi szociusz" letezzek. Coe szemelyes vallAsossaga Open azert szocialis vagyainak, kivansagainak emancipAlasAban all. Vegul 6. hangsillyozza, hogy mindenkoron idegenkedett nemcsak a vallasi, de a tudomanyos dogmatizmussal szemben is. A tudomAnyos korokben epptigy, mint a vallasban, politikAban és az Uzleti vilAgban, talalkozhatunk orthodoxiakkal es eretneksegekkel, azonban ne felejtsiik el, hogy ligy az orthodoxia, mint az eretnekseg magAn visel heti a dogmatizmus jelleget. Coe megvan gyozOdve arrOl, hogy a tudomany nem egyszer nagyon is komolyan gondolkozik sajAt magarol. HasonlOkeppen a vallaslelektan is. „Minden bizonnyal a vallAspszichologiatO1 elvArhatjuk azt, hogy bizonyos mertekben modositani fogja vallasi gyakorlasainkat, theologiai velemenyeinket, azonban aligha fog a vanspszichologia valamikor is odaig jutni, hogy sikeresen betolthetne azt a szerepet, amelyet ez idO szerint a profeta, a papa, avagy eppen az Uzletvezet6 jatszanak." E bevezetei sorok utan Coe Atter rendszeres vallAspszichologiAjanak felepitesere. Wive- els6 fejezeteben, melynek time A vallas; mint a pszichologiai vizsgoladds farm, a vallaspszichologia ravid fejlOdestortenetet nyiljtja, majd
Dr. Vasady 13ela : A vallaspszichologia fejlodesepek Virt4nete.
45
felveti a kovetkez6 problemakat : Kepes-e a vallaspszichologia eljutni a vallas szivehez ? Hogyan ertheti meg olyan valaki a vallast, aki nem kepes azt sajat magaban Atelni, megtapasztalni ? S az ily erzesek, elmenyek, ha elOfordulnak, mennyiben fejezhet6k ki szavakban ? Tovabba, a ,legfensegesebb és legeredetibb vallasi tapasztalatok mennyiben sui generisek, termeszeten.kivfiliek, és :amennyiben ilyenek, figy a megszokott m6dszerek és fogalmak segitsegevel elemezhet6k-e maradek nelktil ? Coe a felsorakortatott kerdesekre a kovetkez6 feleleteket adja : Valaki, akinek megvan a latasi kepessege, de hianyzik a hallasi kepessege, sok minden fontos mozzanatra raj Met, amelyek mind egy szimfonikus hangverseny alkoto reszei, reszint kozvetlen megfigyeles Altal, reszint pedig a hangversenyrOl in ismertetesek olvasas reven. Hasonlokepen a vallaspszichologiat meglehetOs sikerrel mtivelheti oly egyen is, aki nem „elvezi a vallast` (does not enjoy religion). Ugy a szimfOnikus hangversenyt, mint a vallasi ttinemenyeket vizsgalat targyava tehetjiik, mint idOben es terben torten6 folyamatokat. Vagyis mcgAllapithatjuk azt, hogy beszelhettink Ugy a vallasnak, mint a zenenek a mechanizmusAr61. Masfel61 azonban az is bizonyos, hogy ahhoz, hogy a vallast és a zenet megerthessuk, sztikseges az is, hogy a vallas és a zene elvezetere, aterzesere, Atelesere Vagyis a vallas tenyleges megertese a vallasos._elmeny bensOleg kepesek Ateleset elOfeltetelezi, s nem csupan ktils6 szemleletet. Igaz ugyan, hogy az elm& nyek, más egyenekkel valO kozles celjabol, szavakkal ki nem fejezhetok, mindazonAltal, amint beszelhetnnk az erkolcsi elet pszicholOgiaj ATM, niiiitan az erkolcsi tapasztalas egyetemleges, epp Ugy beszelhettink a vallasos elet pszichologiajarol is, miutan az emberek hasonlO vallasi erzelmek es emociok jelzesere meghatarozott vallasos szO-kepeket, fogalmakati •kifejezeseket fOgadtak el és hasznalnak. eletnek egesz szotara, szokeszlete van az- embereknel hasznalatban. Azoriban'ha vallasi erzeseiriket, elmenyeinket nem tudnank is egyetemlegesen kifejezesre juttatni, es ha az emberisegnek nem -volnAnak is egyetem-legesen lambs vallasi tapasztalatai, meg abban az esetben is beszelhetnenk vallaspsziehologiardl, mint a vallAs mechanizmusaval foglalkozo tudomanyrol. A vallAs megerteserol ,azoinban le rkell mondanunk. A vallaspszichologus Coe szerint, nem hihet termeszetfeletti tapasztalatokban. A vallaspszicholOgia ellensege minden intuicio elmeletnek, valamint minden oly torvenyelmeletnek, amely a lermeszet torvenyei fOle meg a termeszetfeletti yilag torvenyeit Allitj a. Tudomanyos Aton a vallasi -folyamatok es egyeb lelki tOrtenesek kozott semmi lenyeges ktilonbseg nem eszlelhet6. Az ily ktilonbsegek Allitasa nem empirikus verifikaciek, hanem termeszetfeletti elOfeltevesek 'kOvetkezmenye. A pszichologianak mar ktilonben is sikertilt elemeire .bontani sok,n. n. rendkiviili vallasos , tapasztalatot. Ugy, hogy ezek • imniaron nem kepeznek tudomanyos terra incognita-t a vallaspszicholOgia szamara. Mi mar mostan a vallaspszichologia targy- es feladatkore ? ElOszor is, minden vallasi tiinemeny egy lelki komplexum, amelyet. alkoto elemeire kell bontanunk. igy pl. a megteres jelenseget, amint ezt Starbuck teszi, vagy a misztika jelenseget, amint ezt Leuba es Delacroix munkaiban lathatjuk. Tovabba, midOn a vallbSnak az- egyenben és a faj eleteben val6 jelentkezeset es fejlOdeset tanulmAnyozzuk, akkor is voltakeppen a vallasnak, mint lelki komplexumnak, , bens6 szerkezeti osszeffiggesnek alkoto elemei utan kutatunk. Vizsgaihatjuk azonban Coe szerint a vallast mas szempontbol is.'Midon egy vallasi jelenseget tanulmanyozunk, ngy nem csak alkoto elemei titan tudakozOdunk, hanem feltehetjtik azt a .kerdest is : mi az, amit a vallasos -ember demi ohajt, eleri-e azt, amit meg akar szerezni maganak, es roily viszony :All fenn a kozott, amit demi ohajt es a tobbi javak kozott az .emberi elet onmegvalOsulasi processzusaban ? Lathatjuk tehat, hogy a vallAs sajatos Niszonyban all tapasztalataink, elmenyeink erteke/o fazisaval. Es. a vallasi eletfolytatas ez ertekelO fazisat nem kevesbbe figyelembe kell venntink, mint a vallAsi ttinemenyek lelki kothplexumanak alkoto elemeit
46
br. Vasady Bela : A vallaspszichologia fell6clesenek thrtenete.
logy egy lelki komplexumnak alkoto elemeire valO bontasa meg nem up:1j t kielegito feleletet a pszichologia valamennyi kerdesere a tapasztalatok termeszetet illetOleg, azt Coe a kovetkezOkeppen illusztralja : Gondoljuk el pl., hogy megkernek benniinket arra, hogy teljes es pontos pszichologiai leirasat nyiljtsuk egy edes anya lelkitletenek, midon az kisdeclet becezgeti. Azonnal eszrevehetjtik, hogy ez anyai becezgetes lelki processzusanak komplexumaval Allunk szemben, amelyet reszeire kell bontanunk. Az anyai dedelgetes lelki komplexumat alkoto elemeket egymas utan felsorakortathatjuk : beszelhettink latasi es tapintasi erzetekr61, gondolkozasi aktusokrol, emociokrOl, osztOnOkrol, a mind ezeknek megfelelO idegfolyamatokrol, a kozponti idegthic gzereperOl stb. igy azutan reszeire bontjuk a bonyolult lelki komplexumot. A gepezetnek minden reszet pontosan elhataroljuk a tobbi reszt61, s ugyanakkor valamennyit egyszerre munkaban lathatjuk. Vajjon azt mondhatj uk-e mindezek utan, hogy ime az anyai becezgetes, az anyai gondoskodas lelki komplexumat maradek nelkiil meg isertetttik ? Korantsem. Valami meg mindig fenn marad. Es ez nem más, mint maga az anyai szeretet, amelrol eddig meg egy szOt sem szolottunk. Eddigi pszicholOgiai elemzestinknel az anyai becezgetes lelki komplexumaban a gyermek csupan mint latasi és tapintasi inger szerePelt, mint az idegvegzOdesek ingerlOje, a mechanizmusnak egyik alkatresze. A kerdes azonban az, hogy az anyai szereteten beltil, vagyis a becezgetes elrnenyenek aktusdn beliil mi a szerepe magdimk a gyerm-eknek ? Mi maga a kisded ? Vagyis, hogy mit jelent a gyermek edes any anak és mit jelent az anyasag gondolata az edes anyanak, most, hogy mar gyerrneket a keblere olelheti ? E megkapo illusztracio, Coe szerint, mindennel jobban szemlelteti a valKspszichologia kettos feladatat is : „Valoban egyfe161 elemezniink kell a lelki processzusokat, epp ugy, mint a bolygOk keringeset, tisztan mechanisztikuS szempontbOl. Es egyetlen egy emberi elmennyel, tehat a vallassal sem tehetiink kivetelt, midon mechanikus alkatreszeinek elemzesehez, darabokra tOrdelesehez keriil a sor. Ugyanakkor azonban e szemelyes elmenyek, realizaciok megkovetelik kolteszetben, ami Mink azt is, hogy megertesiikre torekedjiink. Van valarni nem verstan (metrika), van valami a zeneben, ami nem csupein hangrezgesek osszesege, van valami tarsadalmi es ethikai tapasztalasunkban, ami nem azonos tudat-allapotaink komplexurnaval. Es ezt a valamit sohasem .fogjuk tudni megerteni, a mechanizmus tijra és tijra yak) elemzese Altai. Mert akkor egy verssort is konnyeden megmagyarazhatnank szillabusai mennyisegenek puszta jelzese altal. Tehat tovcibb kell haladnunk az ertekek, funkcidk és az onmegvalosulcisok (selfrealizations) pszichologicija fele." Mielott befejezne vallaslelektananak ez elso alapveto fejezetet, meg megemlekezik Coe anal a sajatos bizalmatlansagrol, amellyel sok vallasos ember a vallaspszicholOgusokkal szemben viseltetik. Nem minden alapot nelktilozo jelenseg ez a bizalmatlansag, mondja Coe. Mert ketsegtelen, hogy a megertesben és a t8bbi vallasi tiinemenyekben is mindig van valami tablet, mint az ezeket alkoto resz-folyamatoknak osszesege, s a pszichologusok figyelme a legtobb esetben ezt a tobbletet, ezt a „meg valamit" (something more) figyelmen kivtil hagyta. Azonban a vallaspszichologia vallasos kritikusai a legtobbszor egy tudomanyos torbe, kelepcebe kertilnek. Azt hiszik, hogy ez a tablet, ez a „meg valami" egy teljesen más, az elobbi folyamatoknak (amelyeket mar a pszichologusok elemeztek es itt talán es megmagyaraztak) egyszertien men* rendelt folyamat, holott a legeredetibb Coe, — a hianyzo dolog nem egy masik ker.& a gepezetben, avagy egy , uj esemeny az esemenysorozatban, hanem az onmegvalosulds egyeni teljessige (the individual wholeness of self-realization). Bolcsebbek, Coe szerint, a vallaspszichologia vallasi kritikusain41 azok, akik egyszerfien igy szolanak : „l3armi is legyen a megteresnek, az imadsagnak folyamata, avagy mechanizmusa, az ember altaluk csak jobba lesz, s az elet nagyobb teljesseget, valosagat mondhatja maga& nak, mint azelott." A Lelki mechanizmusok lelektana es a szemelyek lelektana cimii kovetkezo fejezetben Coe reszletesebben kifejti a vallasPszicholOgia kelt& feladatat. A vallasi
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejllidesenek teirtenete.
47
tiinemenyeket egyfe161 a tudatnak, mint olyannak, az allapotaikent kell kezelMink, s az ily egyes tudatallapotainkat elemeire bontanunk. Ez a strukturcilis szempont ervenyestilese a pszicholOgiaban. A vallasi jelensegek mechanizmusarol keszittink itt preparatumot. Azonban ez meg nem meriti ki a pszicholOgia feladatat. A konkret tapasztalas, amelyboi a . tudatallapotokat elemZes celjabol En-ek .mintegy absztrahaljuk, voltakeppen annak megtapasztalasa, hogy .szemelyes vagyunk. Minden erzet, erzes, avagy a lelki struktura barmely más eleme voltakeppen maganak az onmegvalosulO eletnek egy sajatosan megkillonbortetheto szempontj at alkotja. Miutan pedig az onmegvalosulasi folyamatok nem kevesbbe valOsagos aktusok, mint az erzetek, hanem talán meg inkabb azoknak mondhatok, mint ezek, és miutan minden viselkedesiink megvalosult jelentesek kozlese is egyAttal, Open azert beszelnurik kell az On-megvalosulcisok, azaz az En-ek pszichologiajarol is. (We must have an empirical science of self -realizations, or, in short, of selves.) Az ily pszicholOgia a voltakeppeni par excellence pszichologia, mert adatai a legkonkretabbak és a legsajatosabbak. A vallasi mechanizmus mellett figyelemmel kell lennunk a vallas funkcioira is. Azokra a celokra és ertekekre, amelyeket a vallasos ember elerni ohajt. Vagyis az &let megvalosulasara, realizalodasara is. E realizalodasi folyamat pedig a funkciok Altai j6 letre. A vallaspszicholOgia tehat fokeppen funkcioncilis pszicholOgia. A kovetkezOkben a funkcio fogalmat teszi Coe behato vizsgalat targyava. Megallapitj a, hogy a funkcio fogalma teleologiai fogalom. Jelzi, hogy valamely szerv, avagy folyamat valamiert van, tortenik. A funkcio és az osztOn fogalmait nem szabad iisszetevesztentink és felcserelniink egymassal. A lelki fejlodes nem azonosithato a biologiai funkciOk puszta kiterjesztesevel, hanem inkabb uj funkciOk eletrekeltesevel kell magyaraznunk (az Allah, szekszualis elet, a fajfenntartasi oszton mellett az embereknel uj funkciok is jelentkeznek : a szerelmesek egymasnak a szemelyiseget ertekelik elsOsorban). A funktionalis pszichologia 16 kategOriaja, mint mar Amesnel is lattuk, az „alkalmazkodas" kategoriaja. Azonban Coe e kategoriat kiemeli biologiai latyolozott voltabol s mindenekelott ramutat arra, hogy az elme feladata nem annyira sajat magunk alkalmaikodasa a kornyezethez, mint inkabb ennek rnegforditottja : a kornyezetet formalja, idomitja mi hozzank. — Tovabba ket szemely, mondjuk, a kettonk kozott tortenO alkalmazkodasi folyaEgyikonk sem matban egyikonk sem szerepel irgy, mint puszta kornyezeti puszta targy, amelyet a masik magahoz formalna, idomitana, hanern mindketten a szemellye leves processzusaban vagyunk, mialatt a tarsas elet anal eloirt alkalmazkodasi aktusoknak teszunk eleget. Eppen azert, azt, amihez tarsas funkcioink Altai alkalmaZkodunk, oly eszmenynek kell feltiintetniink, ami fele mind a ketten haladunk s aminek a megvalOsitasara egymassal kooperalunk, egymast kolcsonosen tamogatjuk. Az emberi funkci6k tehat az igazi emberi en kibontakortatasanak, megteljesiilesenek elosegito funkcioi. A funkcionalis pszichologianak tehat mindenekelOtt a szernelyes on-megvalOsulcisok pszichologiajava kell (Psychology of personal self -realizations.) A vallaspszichologiajanak is mindenekfelett ezt a celt kell szemelOtt tartania. A szemelyek lelektananak targy- és feladatkore, Coe szerint, a koyetkezo 1.. Sajatos anyag-forrasa, maga a tarsadalom, vagyis a szemelyisegek, akik celjaikat egymassal kozlik s kozben egymassal kooperativ, avagy ellenseges kapcsolatokba jutnak. 2. A figyelem fOkuszaban a lelki funkciOk allanak. 3. A mOdszer tetmeszetszerfien genetikus, azaz az anyagot ugy igyeksziink elemezni és elrendezni, hogy mindennel vilagosabban szemleltesse irgy az egyeneknek, mint a . fajnak onmegValosulasi processzusat..4. Ennek megfelel6en minden lelki tartalmat abbol a szempontbol kell megvizsgalnunk, hogy mennyiben hasznalhato fel az elet - &Lelmenek, jelentesenek megmagyarazasanal, a lelki mechanizmust pedig az eletcelba vett iranyitasanak szempontjabol: 5. A legjellegzetesebb problemak az ertekelmenyekkel kapcsolatosak : a) Mely targyakat tartanak az emberek ertekeseknek ? b) A targyak egyes csoportjait mi teszi ertaegse ? c) Az ertekek killonbozo osztalyai ray viszonyban vannak' egymassal'? :(1) LossztapasztalaUsunk mely
48
Dr. Vasady 861a : A vallaspszichol4gia fejlod6senek tortenete.
reszleteiben valOsulnak meg az ertekek egyes osztalyai ? e) Mily modszer szerint és roily fokozatokon at fejlOdnek az ertekelesi aktusok ? A kovetkezo fejezetben, melynek time Az, adatok és a hozzdjuk valo eljutds, sorra kritika targyava teszi Starbuck, James és a tobbi vallaspszichologus modCoe szereit. Nem hajlandO egyetlen modszer onmagaban elegseges volta mellett sem allast foglalni. Es bar pszicholOgiajAban a genetikus modszer az iranyado modszer, mindazonaltal nem osztozik a :kesObb ismertetend6 Wundt felfogasaval, aki szerint a vallaspszichologia nem mas, mint a vallas anthropologiai-genetikus vizsgalata. „Nines jogunk hozza — mondja indokolasaban Coe --, hogy azt higyj ilk, hogy eredetek csupan a multban vannak. A fejlOdes minden ponton eredeti meglepeteseket nydithat s lehet, hogy sajat elmenyeinkben uj eredetek, itj kezdetek kiindulopontj ai j elentkeznek." Nem annyira az egy mcidszerhez valo ragaszkodas, mint inkabb a melyebbrelcitcis, a tobbet meglatas kepessege,. vagyis az, amit vallaspszichologiai erzeknek és gyakorlatnak nevezhetiink, vezethet benntinket biztos sikerhez. Felhivja Coe a figyelintinket Hoffdingre, aki vallcisfilozOlicijcinak vallaslelektani reszeben alig veszi az anthropologia anal nyiljtott adatokat igenybe, valamint a vallasos irodalomban, vallomasokban, irnakban stb. felhalmozott anyagot, avagy a kerdOivrendszer gyakorlati alkalmazasat. Megis a vallasos elmenyr61 szolo elemzesei elsorangfiak. Ennek oka, hogy bar keves uj adattal jarul hozza a tobbihez, azonban a mindennapi tenyeknek jobban a melyere lat. Az ily eleslatas tobb, evi pszichologiai vizsgalOclas aldott gyiimolcse. „Mig tehat egyfe161 uj anyagnak a felkutatasara kell torekedniink, addig masfe161 fontos az, hogy lijra és tijra elemezziik a . keznel fekvo, legkozonsegesebb, mindennapi anyagot. A vallasos tudat bevezetO elemzese c. fejezeteben Coe a vallas ideiglenes, e16zetes, formai ineghatarozasat nyiljtja. A legtobb; szerinte, amit nekiink egy formai meghatarozas nyilj that, nem annyira uj ismeretek kozlese, mint inkabb segedkezes a mar meglev6 ismereteink elrendezeseben. Nem sziikseges tehat a vallas norma-fogalmat nyajtani, hanem inkabb ra kell mutatnunk arra az organizalli eszmere, iranyitO szempontra, arnely a leghasznavehetObbnek mutatkozik a vallaspszichologia szamara. Miutan pedig Coe a vallaspszichologia funkcionalis, avagy dinamikus szempontja mellett foglalt elozetesen allast, csak egeszen termeszetes, hogy midOn most a vallas ideiglenes, formai meghatarozAsat akarja nyiljtani, a vallasos tudat leirasat az ertekek terminusainak igenybevetelevel eszkozli. A vallasos tudattal ugyanis egyiitt jar a .celok es ertekek tudata. — A vallas kozponti funkcioja azonban nem ez ertekeknek eszkozi igenybevetelere iranya hanem a vallas az ertekeket, mint MegvalOsitando eszmenyeket szemleli. A vallasos funkciok az ember vagyainak, eszmenyeinek, cell ainak realizalodasat s ugyanakkor az emberi en onkifejleset szolgaljak. Az, emberi vagyak elemzese kozben Coe a kovetkez6 of megallapitashoz jut el : 1. Az emberi vagy nem szfinik meg, midOn kozvetlen celjat elerte. Pl. az Ai ismeretekhez jutas meg iljabb ismeretek szerzesenek vagyat ebreszti fel benniink. 2. Az emberi vagyak az individuum egysegestileset celzo folyamaton mennek keresztul. Az ember szemlet tart vagyai felett, osszehasonlitja Oka, rangsorba allitja Oka s igy funkcionalis szempontbol nezve az ember tObb, mint puszta vagyak osszessege. 3. Az emberi vagyak koze tartozik tehat maga a vagyak utan valo vagyodas is. A neveles nem más, mint szocialisan elismert vagyak kozlese, hogy azok es ne pedig más vagyak iranyitsak az emberi eletet. 4. Az emberi vagyak nemcsak az egyen; de a tarsaselet egysegestileset celzo organizalli folyamaton is keresztul mennek. Vegi.11 5. az emberi vagy az ORA hogy novekszik, azaltal, hogy itelkezik maga felett, nemesbiti, jobbitj a, atszitalja, atkefeli magat, az altal, hogy organizalja rnagat, atalakul oly vagyodassa, amelynek celja az emberi tapasztalas eme vagyodo es kielegillO tipusanak -konzervalasa. (human desire becomes desire for the conservation of the human desire and satisfaction type of experience.) igy pl. a nevelesre mar nagyon sok koltseget forditanak manapsag az emberek, jollehet a neveltetesi koltsegek voltakeppeni megterillese csak akkor erkezik el, midOn mar a koltsegek fedezOi meghaltak
49
Dr. Vasady Bela : A yallasps'zichol6gia fejl6desenek tortinete.
(a szOlOk meghalnak nagyon gyakran, midon gyermekeikre forditott tanittatasi kOltsegeiknek megterfileset elvezhetnek.) Ime, vcigy a vdgyban, ertekelesi folyamat az ertikelesi folyamatban : ezek fejlesztenek benntinket egyenekke és organizalnak mindnyajunkat tarsadalomma. Melyek mar most, Coe eszrint, azok az ertekek, amelyek szerint az emberi vagyak organizalOdnak ? Hamm ily ertek van : az eszthetikai, az ethikai es a szellemi (noetikus) ertekek csoportja. A vallcis maga semmi di erteket nem jelent sub-m.01km. Ha egyaltalaban beszelhettink vallasi ertekrol, Agy csakis az ertekek ertekenek tekinthetjtik azt, az organizalodO és megteljest116 elet ertekenek, szemben az impulziv es reflexio-nelkiili elet tetszes-szerinti ertekeivel. Eletank valaruennyi vcigy- es reakcio-aktuscit oly mertekben nevezhetjuk vallasi aktusnak, amily mertekben az magcit az eletet igenyli, az ertekek egysegesitese, teljesse tetele es konzervdlcis anal. Mar 1-16//dingnek a vallasrol szolo meghatarolasa megkozelitette ezt a Coe altal propagalt felfogast. Mig azonban Hof/ding szerint a vallas ,,az ertekek konzervalasa", addig Coe szerint maga a konzervalas csak egyik faZisa ennek az egesz
vagy a vagyban folyamatnak. Ami a vallasi vallassa teszi, az az ertekek konzervalasan kivOl egy bens6 kritikai mfivelet, amely altal az, ami killonben csupan a vagyak es kielegiilesek puszta sorozata Jenne, a szemelyes és tarsas eletek egysegebe organizalodik, dgyhogy vegeredtnenyben, csakis ezeknek van egyedtil ertektik: A vallasi ertek semmiben sem killonbozik, Coe szerint, az ethikai, avagy barmely mas ertekt61. Hanem midein az ethikai ertek, kapcsolatban a tobbi, hasonlatoskeppen eszmenyi es teljes ertekekkel, a maga eszmenyi megteljestileset megkiserli, elOttOnk all maga a vallas. A vallcis tehcit nem mcis, mint- a szemelyes es tdrsadalmi elet keretein belfil az ertekek megteljesulesere, egysegesitesere és konzervdlcisdra vale) torekves. Coe, miutan a vallasnak ily elOzetes'meghatarozasat nyajtotta, a kovetkezo
lejezetben atter a vallasnak a fajok eleteben yak) else) jelentkezesenek targyalasara. A primitiv vallas funkcionalis jellegzetessegeit a. kOvetkezOkben latja : 1. A vallas mar az Osembernel jelentkezik, miutan az ertekekre vonatkortatO vallasi funkciokkal mar itt talalkozunk, s nem pedig azert, mintha a gondolkozasnak es hitnek sajatos tipusairol beszelhetnenk naluk. 2. A vallas kezdetben magaba olvaszt minden oly erdeket, amit a faj, a torzs fontosnak tartott. 3. A vallas kozvetlentil osztoni viselkedesbol bontakozik ki, amilyenek pl. eledelszerzes, hazassag, hart stb. 4. A vallas a tarsas Osztonb61 no ki sajatos uton es modon, a torzsi, a faji szokasok es berendezkedesek keretein behil. 5. Valid's, magia es spiritizmus kozos eredetre mutatnak, egyirttesen fejlodnek, bar a vallas nem egyszer a masik kettOtOt vale) onallosulasra torekszik. 6. Vegill, bar megallapithato az, hogy az. allati istenek megelOztek az emberi formajti isteneket, mindazonaltal az anthropomorfisztikus szinezet az egesz proceskzusnal eSzrevehet6. Mika erdemesnek tartjuk felemliteni azt, hogy miben latja Coe az alapveto killonbseget vallas es magia kozott ? A kettonek, mint mar emlItettilk, kozos eredete van, egyiittesen jelentkeznek, tOrtenetileg és pszichologiailag egyutt fejlOdnek, es mégis hatalmas ktilonbseg van kortilk. Mig u. i. a vallas az elet ertekeit organizalja es szocialis uton tor utanuk, addig a magiabol hianyzik a vallas szocialis jellege, minden csodat es minden erkolcsi jelleget 11611d:116V:1" rendkiviili esemenyt dicsOit, magasztal. Innen van az, hogy a magia oly nagy elOszeretettel kutatja a termeszetnek tlgy vat, allttolagos, titkos tOrvenyeit, csak azert, hogy uralkodhassek az esemenyek felett, ezzel szemben a vallasban a kegyes ember az eszmenyi tarsas lenyek felett nem uralkodni ,akar, hanem azoknak onkent alaj arendeli maga. Az isten-eszme keletkeiesenek, genetikus vizsgalatanal, Coe szerint megallapithatO az, hogy az isten-fogalom fo forrasai az Osember organikus es szocialis szfiksegletei: Ezek mellett a kivancsisag, mint produktiv , tenyezO, csak masodlagos szerepet. jatszott. 4
50
IDr. Vasad3r- tela : A vallaspszichologia fejl6cles4nek tort4nete.
Az isten-eszme pszicho-genetikus vizsgalatanal lathatjuk, hogy a legtobb esetben az isten-fogalmak emberi tulajdonsagokkal ruhazzak fel azt, ami voltakeppen emberfeletti. Ezt altalaban veve az emberi en kepzeleti projekciojakent szoktak emlegetni. Azonban az &ember maga nem beszel ily projekciokrol. Ha az Oseinbert megkerdezhetnenk idevonatkozolag, és ha mondanivaloj at pontosan meg tudna formulazni, tigy Coe szerint koriilbeliil. a. kovetkezOkeppen valaszolna : „figy erzem, hogy olyankor elek a legintenzivebben, amikor torzsemmei egyiitt kiizdok valamilyen kozOs baj ellen, avagy egyiitt orVendezek valami kozos Oromnek.. Minden ily pillanatban rajovok arra, hogy erzeseink nemcsak a mieink, hogyerzeseink era vesznek rajtunk, és hogy oly lenyek (Osok, szellemek;terineszeti erOk) is reszt vesznek benniik, akik az eletert folytatott kOzdelmeinkben kozel varmak:hozzank: Ugyanazt akarjak Ok is, amit mi akarunk. Egyutt dolgozilak velfink, -hogy elnyerhessiik azokat. Es azok, akik veliink vannak, erOsebbek, mint azok, akik elleniink vannak." Roviden Osszefoglalva, mondja Coe, megallapithato az, hogy az istenfogalom keletkezese abbOl az onkenytelen, salmi masb61 nem szarmaztathatO meggyOzodesbO1 vezetheto le, hogy ami nagyon fontos szamunkra, az a valoscigban is fontos, vagyis az a valosag is elismeri és gondoskodik rola, akitol mi magunk is fiiggiink. Az .6sember szamara -Lelia az ertekek vilaga valOsagos vilag. A vallcis és a vallcisok cimti fejezetben Coe ramutat arra, hogy miutan az einberi es altalaban veve a faji, nemzeti erdekek folytonosan differencialodtak, ez a differenCialodasi folyamat maga Utan vonta a vallasok kialakulasat. A vallas ,ugyanis ,nem egy kiilonal16, sajatos erdeknek a megvalositasat ,celozza, hanem mod kolcsonoz neki Ajszertiseget, amely szerint a inkabb-az_ alsajatos At bozo erdekekkel banik ; a vallas . a kultura barmely fokan felismerhet6 ertekek organizal6 principiuma. : Ai• ertekek felisrnereset61 fiigg u. i. az erdekek alakulasa is. Ha tehat a vallasok eredetet tanulmanyozni ohajtjuk, figy lepest:kell tartanunk a kiilonbOz6 :erdekkorok kialakulasaval is. Ugyanakkor egyirttal figyelemmel- kell lenniink az emberisegben rejlO és szervez6 tendenciakra, amelyek szinten, mint Onall6 tenyezok 'szerepelnek, a vallasok kialakulasanal. Coe a vallasok differencialodasi lOgiai magyarazatanal het kozrejatszo tenyezOt emlit fel : -folyarnatainak pszicho 1. a foldrajzi meghatarozottsag ; 2. a gazdasagi fejlOdes ; 3. a tarsadalmi es poli-tikai berendezkedes ; 4. a 'nepeknek egymassal vale, erintkezese ; 5. a kultura (filoz6fia, tudoniany, miiveszet) befolyasa a vallasra ; 6. a vallas institucionalizalodasa-; 1: az egyeneknek a befolyasa. Altalaban veve megallapithatO, hogy a yallasok differencialOdasa nem annyira strukturalis, mint inkabb funkcionalis -Okokra ve,zethet6, vissza. Az elet sajatos celjaiban elOallo kiilonbsegek es azon sajatos: targyak kulonbsegei, amelyek Altai a kielegiiles letrejOri, az egyenek, -nepek eS fajok gondolatait más es. Inas iranyban kOtik le. S miutan a vallas njabb es ujabb celok, felismert ertekek és megvalositasra \Taro erdekek organizalO principiumakent -szerepel, csak egeszen termeszetes, hogy a vallaSok differencialodasa is, megindul s lepest tart az emberi funkciok sajatos differencialOdasaval. Munkaja kovetkez6 fejezeteben Coe mar a legvilagosabban vegigvezeti es ervenyesiteni igyeksiik Ogg a strukturoliS, mint a funkciondlis szempontokat. A kinds, mint a kozosseg megtartdsa e fejezet time, s benne killonbortet a kozosseg viselkedeseriek mechahizmusa (a viselkedis strukturcija) és azok kozott a kielegilleSek kozOtt, amiket e magatartasi aktusok hoznak rnagukkal ( a viselkedes funkcioi). A vallasi kozossegek harom tipusat kulonborteti meg : 1. a vallcisos loineget ; 2, a papi kozOsseget ; 3. a tailcieskozo, fontOlkodo kozosseget - (the religious .crowd; the sacerdotal group, the deliberative group). A vallasos tomeg strukturajanak fenntart6 pillerje a tomegszuggesztiO tOrvenye. FunkciOi koze tartozik a tarsas -6".szton kielegiilese, az egyhanglisagtol vale, mentesites uj erzeki elemek és emociOk altal, a minden_fontolkodast kerii16 cselekedeteknek gyors vegrehajtasa, az oszto-noknek es-impUlzusoknak nagyobb mervii felszabadulasa stb. A papi, intezmenyes, ceremOnialis kozosseg strukturajanak allandOsagat a tekintely .elve biztositja.:
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
51
E vallasi kozosseg funkcioi a torzsi és a nemzeti elet erdekeinek kielegtileset" szolgaljak. A vallasos tomeg egyseget azaltal biztositja, hogy alkoto elemeinek, az egyeneknek egyeni sz6hoz jutasat a tomegszuggesztio hatasa folytan meg nem engedi. A ceremonialis vallasi kozosseg egyseget viszont a tekintelyelv alapjan elOirt normak biztositjaki amelyek szerint a kozosseget alkoto egyeneknek cselekedniiik kell. A harmadik tipusu, a tanacskozo, fontolkodo vallasi kozosseg egyseget viszont az biztositj a, hogy a kozosseget alkot6 egyeneknek - alkalmat ad egyenisegiik felszabadulasara és teljes kibontakortatasara. Ez utobbi kozossegi csoport strukturaja a kOvetkez6 ket principiumon epul fel: EgyfeI61 elosegiti, mintegy osztonzi az egyent sajat enjenek a felfedezesere (the individual is 'stimulated to selfdiscovery ), azaz annak felderitesere, hogy mi az, amit 6 maga mindennel tObbre becsul. Itt tehat az En-nek organizalOdasi folyamataval talalkozunk. Masfe161 az egyent a tanacskozo kozossegben yak, reszvetel arra is osztonzi, hogy masoknak a vagyait, akaratat, mint adatot kezelje, amelynek segitsegevel azutan a preferalas miiveletet sajat magaban dulore vigye. Igy azutan a tanacskozo csoportban kialakul a szocialis akarat, amely ugyanakkor az alkot6 egyenek megfontolt akarata is. S mig az elsO ket tipusu vallAsi kozossegben a kitiizOtt celokat vagy az oszton, vagy pedig a szuggesztiO szabja ki es irja el6 az egyeneknek, addig a tanacskozO csoport tagjai Szabadon valasztjak meg és hatarolja el funkciOikat. A szabad, onallo megfontolas es a kritizalas altal nytiitott kielegiilesek a tanacskozo kozossegben fordulnak csupan e16. A tanacskoz6, ethikai kozosseg meglailonborteto funkci6ja tehat a tarsadalom kritikaja es rekonstrualasa tagjainak szabad es onkentes cselekedetei Altai. A. tomeg cselekedetei a tarsadalmi rekonstrualodast csak nagy ritkan, veletlenal segitik elo. A papi tekintely e16segitheti ,ugyan a tarsadalmi rekonstrukciot, azonban ugyanakkor lehetetlenne teszi a tarsadalom kritikagyakorlasat. A tanacskoz6 kozossegben ellenben egyenesen oly kozossegi strukturaval talalkozunk, amely a kritika felkeltese es a rekonstrukciora iranyulo inditvanyok el6terjesztese altal tartja fenn sajat magat. A tanacskozo vallasi kozosseg legteljesebb mertekben azoknAl a felekezeteknel alakult ki, amelyeknel az istentisztelet kozeppontjat a lelkesz imaja (amelyben ez a kozosseg vagyait, aspiracioit juttatja kifejezesre) es a predikaciO foglaljak el. Ilyenkor az egesz istentisztelet azt a telt szolgalja, hogy a kOzosseg tagjai.onmagukat felfedezzek. és sajat egyeniseguknek kifejezest adjanak. Az oly vallasi kozossegek, amelyek a tanacskozasi tipus strukturajan eptiltek fel, az egyeni elmenyekre, tapasztalatokra szivesen hivatkoznak, s idegenkednek az • exakt . dogmatikai formulat61. A kozossegi magatartasok harmas tipusanak, Coe szerint; megfelel, az egyeni magatartasok llamas tipusa. KiilonbOztet impulziv, szabdlyozott es onmagdt emanciptil0 egyenek kozott (impulsive, regulated, self-emancipating individuals). Az onmagat emancipal6 egyen termeszetesen szabadon csak a tanacskozo kozosseg jelleget magan visel6 kozossegnel fejl6dhetik ki. Sem a tarsadalom, sem: pedig az egyen nem mondhatok statikus valosagoknak. Mindkett6-az egymast formalas, alakitas processzusaban van. A vallas Agy a tarsadalomnak, mint az egyennek a teljes kifejlOdeseben kiveszi a reszet. Az egyeneket nem szabad csupan onmagukban vizsgalnunk. A genetikus lelektan legnagyobb vivmanya, hogy figyel7 miinket felhivta arra a tenyre, hogy az egyeniseg kifejlOdese csakis a tarsas kOzossegen bail lehetseges. Más szavakkal : egy es ugyanaz a fejlOdesi folyamat formalja es produkalja az egyent és a tarsadalmat: Az. ember termeszetenel fogva tarsas leny. Az En-tudat per se tarsas tudat, s maga az 'egyeniseg is tarsadalmi teny. Viszont a tarsadalom is az individuaci6 folyamata altal jon letre az emberek mindinkabb figyelemre meltatjak egymast es sajat magukat, mint tapasztalo es ertekel6 egyeneket. Egyen es tarsadalom tehat ugyanannak ,a fejloclesi matnak egymast kiegeszito fazisai. Miutan pedig a vallas is szocialis jelenseg, ebb61 termeszetszerfileg kovetkezik, hogy az individuaci6 folyamatat elOsegiti. A vegeredmeny, ahova Coe jut, az, hogy a vallas 'az egyen szempontjabol tekintve nem mas, mint IL fokozatosau
52
Dr. Vasady Etela : A vallaspszicholegia fe 16d6senek t8rtenete.
noveked6 individuacio folyamata. Elosegiti Agy az egyennek, mint a tarsadalomnak a differencialodasat. Az En-tudatot inkabb megerOsiti, mint elnyomja, és ezt Open azaltal teszi lehetOve, hogy gyOkere oly melysegesen a tarsas tudat vilagaban rejlik. Ezek utan Coe a vallasi ffiegteresnek szentel egy nagyon tanulsagos fejezetet. Azonban ez alkalommal, barmennyire erdekesnek is bizonyulna, e fejezet reszletesebb ismerteteset sziiksegtelennek talaljuk. Csak megemlitjiik, hogy a mar emlitett kett6s szempontot itt is kovetkezetesen vegig vezeti : egyfe161 beszel a megteres jelensegenek strukturajar61, masfe161 pedig feltarja azokat a sajatos funkciokat, amelyek a megteresnel reszt vesznek. A megteres strukturajarrak alkatreszei : 1. az egyen korabbi elmenyeinek lelki reprodukciOi ; 2. uj erzeki elemek ; 3. meghatarozott osztonszerii inipulzusok ; 4. a suggesztio torvenye, amelynek keretein beltil ezek az elemek egymassal jellegzetesen kombinalodnak. Funkcionalis• szempontb61 nezye, viszont a .vallasi megteres nem más, mint az egyeni tudatnak, amely egyattal szocialis tudat is, sajatos differencialOdasi esete. Az onmegValOsulas folyamata a tarsadalmi eleten belul kepezi vallasi elmenyeinknek egyik jelentOs fazisat. S midOn ez a vallasi onmegvalOsulasi folyamat sajatos intenzitassal és meglep6 varatlansaggal jo letre, akkor, Coe szerint, elOttiink all a vallasi megteres jelensege. A uallcisos vezerek lelki tulajdonscigai time fejezetben- Coe lelki rajzat adja a samannak, a f6papnak és a profetanak. Kiilonosen Megkapo az a resz, midOn A ket elobbivel szemben a prOfetai tipus alapvonasat bban latja, hogy nala a tarsas elet iranti erzek sokkal intenzivebben jelentkezik, mint az elObbi kettOnel, és ez erzekt61 vezettetve, a puszta in.stitucionalizmuson felul emelkedik es az embereket, mint a szeretet targyait individualizalja. A profeta a legmagasabb ethikai szempontbol nezve az, aki szeret, es kepes vezer lenni eppen szeretete altal, amellyel egyszersmiird is-tent is kepviseli. A vallasi fejlodesben a vezerek és a vezetettek egymasra kolcsonos hatassal vannak. Voltakeppen mindketten a vallasi fejlOdessel egyiitt haladnak (religious evolution is a movement in which both the leaders - and the led are carried along). A vallas sem nem a vezernek, sem nem a vezetetteknek alkotasa, hanem mind a ketten reszt vesznek benne. A vallasi vezerek kozul azonban a leghasznosabb es leginkabb szolgalattev6 a profeta, mert szOcialis_eriekevel elosegiti a tarsadalmat alkoto egyenek vallasi Onmegva.1OsulaSi folyamatat azaltal, hogy szeretetvel a tarsas kozosseg minden egyes tagjat az individuaciO folyamataban elosegiti. Ezek utan a tudatalattinak, mint organizalt automatizmusnak a szereperol szOlva, atter Coe vallaspszicholOgiajanak harom legfontosabb fejezetere. Ezek Valli az elsOnek time : Az ertekek vallasi dtertekelese (Religious Revaluation of Valdes Mindenek elOtt megallapitja itt, hogy a lelki struktura és a lelki funkciO kOzOtt valO kulonbortetes nagyon elosegiti az emberi elme fejlOdesenek pontos inegrajzolasat. Eddig ez azert nem sikeriilt elegge, mert nem killonbortetttink a struktura fejl6dese és a funkcio fejlodese kozott. Pedig, Coe szerint, egesz nytigodtan beszelhettink a lelki funkciOk fejlOdeser61, miutan az ember preferalasi aktusaiban is valtozasok allanak e16. Az ember ugyanis nemcsak az Altai fejlOdik, hogy uj minOsegii eledelekhez jut, melyekkel kezdettO1 fogva meglevo ehseget csillapithatja, hanem azaltal is, hogy eredetien uj szuksegleteket tamaszt, viv ki Magaban. Az elme fejl6deseben a legszemmellathatobb folytonossagot a struktura elemei alkotjak. A lelki fejlOdesnek kizarolag strukturalis szempontbol vale) vizsgalata eppen azert nem elegseges. Killonben is a lelek eleten beltil jelentkez6 valtozasok mindig dinamikus terminusokban jutnak kifejezesre. Az emberi elme eleten beliil azert vannak valtozasok, mert az elme allandoan tesz valamit, allandean halad valamerre, s megvannak a maga sajatos funkciOi. I-logy mi tortenik valakivel, az nem kis mertekben attel firgg, hogy mire vagyik valaki. Mfg tehat egyfe101 megallapithato az, hogy a lelki fejlodesnel a legszemmellathatobb' fotytonossagokat a struktuialis- elemek alkotjak, addig masfe161 az, is
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejlodesenek iortenete.
53
bizonyos, hogy a lelki funkciOk vilaga a valtozasok vilaga. Mindenekielett beszelhettink a lelki funkciok fejlOdeserOl. Ez a fejl odes termeszetesen nem tortenik bens6 lelki megrazkodtata sok, konfliktusok nelkiil. Az ember a maga celjait, tortenO, folytonosan novekv6 organizaci6ja altal, valoeletenek eszmek saggal kiktizdi maganak. Ahhoz, hogy celjat elerhesse, lepten-nyomon kenytelen régi vagyait uj iranyba terelni, mar pedig minden ily fij iranyba terelesi aktus ellenallasi kepesseget igenyel. Mindaddig a foly6 nem fog gabonet orolni, mig csak egy bizonyos fokig vissza nem tartjuk sekelyes folyasaban. Az emberi termeszet tehat nem hasonlithato magahoz a folyamhoz, amely a gravitacio tOrvenyenek megfeleloen, akadalytalanul tovahompolyog. Ellenkezoleg, azzal a sajatos kepesseggel rendelkezik, amely altal megszokott folyasat megallithatja és uj iranyba terelheti. Ha mar mostan, mondja Coe, meg tudjuk allapitani azt, bogy mi az, aminek az emberi termeszet minden egyes alkalommal ellene all, és bogy ez uj iranyba terelesnek mi a voltakeppeni iranya, akkor a funkcionalis fejlOdes torvenyeinek a megallapitasara is kepesse tetetttink. Ez azonban nemesak a primitiv elmenek, de az emberiseg egesz kulturtortenetenek behato elemzeset koveteli meg. Hogy inindez nagy fontossaggal bir a vallas lelektandra is, az azonnal nyilvanvalova valik, mihelyt, Coe szerint, figyelembe vessztik, bogy eppen azok a pontok, ahol a regi es az fij funkciok kozott a legelesebb konfliktusok jelentkeznek, jelzik egyfittal a vallasos tudat legnagyobb intenzitasat is. Az ily pontokon a vallasos tudat atalakul az ertekek aterteke16, az elet vallalatainak, feladatainak rekonstrualo folyamatava, s csakhamar ugy a vagyak, mint a viselkedest iranyit6 celok kozOtt valtozas all e16. A lelki funkciOk fejlOdeseben, s altalaban veve az elet rekonstrualo folyamataban, Coe szerint, reszt vesz az embereknek onmaguk fogyatekossagaira valo • raeszmelese is. Az emberi biintudat azonban nemcsak individualis tudat, de egytittal tarsadalmi tudat is. A keresztyen tarsadalom mindinkabb aterzi azt, hogy amikeppen Minos voltunk is koz6s, kooperativ jellegu, hasonl6keppen idvessegtink veghezvitelet is csupan tarsadalmunk TekonstrukciOja altal eszkozolhetjtik. A tarsadalmi lelkiismeret kialakitasat segiti tehat el6 az ertekek atertekelese. Ime, Coe szerint, az elme funkcionalis fejlbdesenek a lepesei. Mindez termeszetesen a legszorosabb kapcsolatban all a vallassal. A• primitiv vallas és a fejlettebb formaju Vallasok kozott ley6 osszekot6-kapocs az anthropomorfizmus, amely mindennek baratokkal es ellensegekkel valo benepesitesevel kezd6dik es vegul azon hitben csucsosodik ki, hogy az emberi szivek melyen ott el a szemelyek iranti tisztelet. Eppen azert Coe a vallasrol szolo, elOzetes, ideiglenes, formai meghatarozasat, amely szerint a vallas torek'ves ertekeink teljesse tetelere, egyse. gesitesere és konzervalasara, most meg pontosabb formulazasban tarj a elenk, midon megallapitja azt, hogy bar ez a torekves nagyon sok, gyakran egymassal egyenesen konfliktusban allo format olthet magara, megis van egy sajatosan vallasi At, amely a kozottiik valo valasztast lehetOve teszi. A valicis valOban egyfelol annak iginylese, ami utan killonoskippen vagyodunk, azonban masfelol vagyaink bens6 kritikcija is. Az ertekek atertekelese tehat az a funkcio, amely a valicisos tudat kii$ikus fordulopontjait, 12gy az egyen, mint a tarsadalmi del keretein beliil, a legsajci(osabban jellemzi es ez atertekelesi folyamat kozponti tendencicija- a szemelyek ertekes voltdnak novekv6 felismerese es hangsdlyozcisa. („Mit hasznal nektek, ha az egesi vilagot megnyeritek is, a lelketekben pedig kart vallotok.") A szemelyek ertekelesenek parhuzamos oldalat a tarsadalom ertekelese alkotja, amely nem más, mint a szemelyeknek egymas iranti , organizalt tisztelete. Az eredmeny, amire Coe e tartalmas fejezetben eljut, a kovetkez6kben foglalhato Ossze : a lelki funkci6k a fejlOdes folyamataban vannak. E fejlOdes toryenyet •az alkotj a, hogy az emberi szuksegletek a szemelyes es tarsadalmi onMegvalosulasok terminusaiban reintegralodnak. Ez a torveny az ertekek vallasi atertekelesenel nyilvanul meg a legelesebben és ez a legjellegzetesebben a prOfe7
54
13r. Vasady Bela: A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
cianal, a biin-tuclatnal, istennek erkolcsi jellemmel valo felruhazasanal, a halal utani Met remenyenel és a teljes egeszeben tarsadaimiasult emberi tarsadalom lehetOsegebe vetett hitnel jelentkezik. A kovetkez6 fejezetben, melynek time : A vallcis, - niint felfedezds (Religion as Discovery), Coe a mar eddig mondottakat meg tovabb fejti. E szerint a tarsadalmi ertekeles .mar magaba zarja a valOsagnak elismereset. A tarsadalmi ertekelesek fejlO'dese -magaba zarja a szemelyeknek, mint valosagoknak progressziv felfedezeset. A szemelyeknek legintenzivebb ertekelesenel, amennyiben ez a reflexio jelleget magara OW, mindinkabb jelentkezik az a tendencia, hogy onmaga a tarsadalmi jelleggel biro kozmikus valOsagnak terminusaiban hatarozza meg. Nem mas ez, mint a .1elki integralOdas torvenye.- Az elme_azaltal, hogy szetszaggatott • figYelmet osszpon.tOsitja, impulziv i tevekenysegeit organizalja es a jelentesek egeszet realizalja, szoval egy sajatos tarsadalmi folyamat altal, onmaganak az urava lesz. Ez a- folyamat pedig egy es ugyanazon pilla-natban ertekelesi folyamat es -a szemelyek felfedezesenek folyamata is. Ha eddig Coe a vallast mint az egyen és tarsadalom onmegvalosulasi proceszszusat, mint az &Oka, atertekeleset, mint a szemelyeknek a felfedezeset mutatta be, figy a kOvetkez6 fejezetben a yallas meghatarozasat illetOleg megteszi az utolso lepest, midOn azt, mint Tarsadalmi Kozvellenseget hatarozza meg. Mit ert 6 ez alatt ? A pszichologiabol indul ki, melynek 6 maga is a mtivelOje. A pszichologia, mialatt az emberi elme allapotaira és torvenyeire figyelmez és mialatt feltetelezi, hogy vannak individualis elmek, amelyekre ezek a torvenyek alkalmazhatOk, nagyan. gyakran megfelejtkezik arrol a tenyrol, hogy ezek az . emberi elmek egymeissal tarsalognak is. Pedig maga a pszicholOgia is az egyenek korti tarsalgason epitl fel. A pszicholOgia tarscilgas. A tisztan strukturalis pszicholOgia megkonstrualja a tapasztalast, tekintei nelkul magara a tenyleges tapasztalasra es a tapasztalora. Nem tifel sem toth-rol, sem Kovacs-rol, hanem csupan a Toth, avagy a, Kovacs eszmeir61. Ellenben, ha mint pszicholOgusok konkret tapasztalatainkat vessztik figyelembe, ügy rOgtOn rajovtink arra, hogy mi nem ennek vagy annak az eszmei vagyunk csupan, hanem Kovacsok és TOthok, vagyis tapasztal6k. PszicholOgiank, miutan a mienk, egyuttal tapasztalas is, miutan pedig tarsalgas, egytittal egyetemleges tapasztalas is. Ez a tarsadalmi elofelteves t. i. az egyeni tapasztalok kozossegenek valOsagos letezese — epptigy benne rejlik minden egyes tudomanyban, mint a gyakorlati eletben. Kozvetitett, azaz, tudomanyos nton szerzett ismereteinken beliil ott el a tarsadalmi kozvetlenseg tudata, vagyis az a tudat, hogy az egyeneknek sokasaga es ugyanakkor az egyeneknek egysege letezik. Es ez a tarsadalmi kozvetlenseg a legszorosabb osszefitggesben, kapCsolatban all, mindazzal, amiket Coe elOzetesen a vallas legjellegzetesebb momentumaikent emlitett fel, t. i. a vagyak alto ,e16idezett bensO krizisekkel és konfliktusokkal, amelyek csak elesitik az En-tudatot, amely viszont egytIttal tarsadalmi-tudat is, miutan az En Onkenytelenill beismeri azt, hogy tapasztalasaban nem egyediil All, hanem abban, masok is osztoznak vele. Minden kozvetitett ismeretunk, tudasunk, tarsadalmi kozyetlensegen eptil fel es 401 nyeri ertelmet, jAenteset. Az En-tudat nem fudatallapotok puszta aggregatuma. Hasonlokeppen a tarsadalom, zarja bar magalia csupan az embereket, avagy az emberek mellett az Istent is, nem azonosithato:az egyeneknek ,puszta Osszessegevel. Nem kaphatjuk eredmenykeppen egyikonket, avagy masikOnkat aialtal, hogy eredetileg on.allo; elszigetelt egysegeket egymeshoz adunk, hanem csakis azon koron beliil valo folytatolagos differencialodas anal; amelyben egyrnas szamara, mint egyenek adva vagyunk. Senki sem- ismerheti a sajat En-jet, ha teijesen elvonatkozik a tobbi elmekt61. Senki sem jutott el felebaratja letezesenek ismeretehez az Altai, hogy elOszor sajat maga letezeset ismerte fel és csak azutan talalta meg az titat kifele. A tapasztalas ego-fazisa és alter-fazisa egyuttesen es kolcsOnOsen n6nek. Az introspekci-o is, ha 'minden erdeket nelkaloz, sohasem juttat el 8n-tink igaz isme-
Dr. Vasady Bea : A vallaspszichologia fejlodesenek tottenete.
55
retere. Csakis valamely erdek szempontjabol pan az En .szonak jelentese. Magamat csak az altal talalom meg, hogy baratja vagyok sajat magamnak. A tarsas tudat kozvetlensege, Coe szerint, nem statikus, de dinamikus jellegil. Arra kesztet bennUnket, hogy masokat magunkban, magunkat pedig mindinkabb masokban fedezziik fel. Az emberi termeszet e dinamikus elve vallasban a kovetkezokeppen jelentkezik : A vallas szellemei és istenei az emberek eltitt mindenkor valosagosak voltak, a szeretetre és a gyfiloletre kesztetes bens() ereje altal, vagy ha az emberi tarsadalmat vesszuk tekintetbe, Agy az idealizalaS és szeretet bens() kenyszerito ereje folytan. Ezek a fensObb lenyek egyszertien a kozvetlen szocialis tudat megszokott motion letrejOvo differencialodasai. Oseink durvabb isteneit egyszerfien tuleljuk, miutan gyillolettink, de ktilonoskeppen szeretettink szarnara nagyobb és szabadabb tert ohajtunk. A kereSztyen embernek isten-elmenye, amelyben Istent, mint: szeretetet tapasztalja meg, -Coe szerint, hasonlOkeppen ezen a bens() kozvetlen szocialis dinamikus mozzanaton 601 fel. Amikeppen a szerelmesek egymas kortitti ismerettsege az idealizalason eptil fel, rigy a keresztyen isten-felfedezesenek egyetlen lehetseges modja is csupan az igen-szeretes. A keresztyen nem talalja meg elOszor Istent és csak azutan szereti. Sot, az anal, hogy egymas iranti Szeretetiinket ismet és ismet feldjitjuk és mialatt tUltesszak magUnkat minden gyaileten • es kozombossegen, vegill is maganak a szeretetnek motivumitra iranyitjuk figyelmunket es e motivummal szemben a helyesleS allaspontjara helyezkedunk, egy oly magatartas allaspontjara, anielyet egymassal szemben is gyakorhink. Isten onmagat manifeSztalja eppen .abban a szeretetben, amellyel mi vagyunk egymas iranyaban, Agyhogy a vele valo kOzOssegiinIcabban a magatartasUnkbari jut kitrjezesre, amelyet mi magaval a tarsadalmi motivummal szemben" Mennel jobban szeretjiik embertarsainkat, annal kiinnyebben tudurik hinni az Istenben. Ebben a szocialis kozvetlensegben nyilvanul meg • tehat a vallas. -A vallas ennelfogva nem mas, mint a kozos szocialis akaratrtak, mint Istennek, benn.Unk valo felismerese es ez a „felismeres" voltakeppen egy megismerkedesi aktus, amely teljesen megfelel a barat-talalas folyamatanak. Meg negy fejezetnek rovid ismerteteset kell nyAjtanunk. A koyetkeztiben Coe a miszticizmussal foglalkozik. Mindenek elott bebizonyitja azt, hogy tigytop tenetileg, mint pszichologiailag a jelensegek egeSz sorozataval talalkozhaturik, amelyeket mind a' „miszticizmus" kategoriaja ala fOghatunk. Majd megailapitja a misztikus tapasztalatok strukturajanak voltakeppeni gyokeret s - ezt a tudattalan automatizmusban veli feltalalni. Miutan a misztikus elmenyek Jelki fUnkcioit is reszletesen ismertette, mondanivaloit egy nagyon tanulsagos fejtegetessel vegzi, melynek kozeppontjaban a kovetkezO kerdes all : a miszticizmusnak voltakeppeni gyokere a tarsadalmi kozvetlenseg-e, avagy pedig nem ? Fejtegetesenek eredmenye : a JeZus vallasa az egeszseges misztika kepviselOje, amely a tarsadahni kozvetlensegen epul fel, tehat oly kozvetlensegen, amely legalabb ket szernely folytatolagos jelenletet es megmaradasat igenyli. Az egeszsegtelen misztika azohban nem a tarsadalmi kozvetlenseg torvenyen eptil fel, miutan itt minden .valaszfal., may a Te es az En kOzOtt fennall, szinte leromboltatik."Az - egeszsegtelen :misztikanal szerepel az U. n. via negativa, arnely szinten csak azt- arulja el, hogy ,a" vallas i. IVIig lenyege, a tarsadalmi kozvetlenseg, vele homlokegyenest a tarsadalmi kozvetlenseg, vagyis a mas jelenletenek felismerese az egysegeti beliil eszreveszi es fixalja az egyeni kulonbsegeket is es a masikkal szemben egyenesen aktiv magatartast kOvetel, addig a via negativat j aro rnisZtikus egyenesen elfordul felebaratjatol, szociuszatol, elfordul attol a sZfe:ratol, iamelyen haul a szeretet tevekenykedesere lag ter nyilik. A talvilcigi elet bite, mint lelektani problema c, fejezete titan, Melyben-szinten e hit strukrurajat es- funkcioit irja le, ramutatvan arra, bogy az altala mar eltiZoleg leirt szocialis lelki integralOdas a halal utani elet hitet sziiksegszeriien hoiza' magarval,, Coe a kovetkezo fejezetben atter az imcidscig pszicholOgiai _elemzesere. Itt is ket problema tarul eleje : egyfelO1 az irnadsag., strukturajarrak problegiaja
56
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek thrtenete.
keppen •en at valaki ima kozben az Isten es az En kettassegenek elmenyet — Masfelol az imadsag funkcioit kutatja fel : Mi inditotta az embereket oly AllandOan arra, hogy imadkozzanak és mily elonyok szarmaztak az imadkozasbol ? Az imadkozas strukturaja azonos a bens6 tarsalkodas strukturajaval. Az imadkozas funkcioi : benne az En lelkenek teljet kibontakortatja, szetszOrt kepessegeit mozgositja és ossZpontositja, üj erOhoz jut 'és üj lendtilethez. Az imadsag az Ennek elmenyet tarsas elmennye teszi, midi% imadkozasi aktusaban az En megtapasztalja azt, hogy az, ami az 6 maganiigye, egy masik szemelynek (t. i. az Istennek) az tigye is egytittal. Az imadsagnak eppen ez a legnagyobb erteke : kifejleszteni szemelyes onmegvalosulas tersadalmi formaj at. Fosdick beezel az imadsagrol, mint uralkodo vagyrol. Coe ramutat arra, hogy az imadsag elosegit bennunket abban, hogy tirra legytink a vAgyain.k felett. Az imadsag ugyanis egyfeI61 ketsegtelenttl on-cillitcis (self-assertion). Masfe161 azonban, ugyanabban az aktusban egy En feletti valosagnak vale, oncitadds (submission) is. Ime, tehAt az imadsag funkciojanak az ittja. : Valamely vciggunk eloferiesztesevel kezdoclik és En-iink vdgyainak oly migyak rendszeribe valo foglaldscival veyzi;dik, amelyeket a magunkeindl magasabbaknak ismeriink el és amelyeket ippen ezért saicitunkka tesziink.46 A keresztyen imaban Isten és az.imadkozO egyarant resztvesznek. Coe idez egy 6sregi thnitest, amely szerint imainkat maga az Isgen ihleti, meg pedig tigy, hogy a mi imainkban 6 maga is imadkozik. Maskeppen kifejezve ez annyit tesz, hogy az imadkozas aktusaban tigy az Isten, mint az imadkozo egyen, megtalalj a maga, az Altai, hogy vagyat a masikeval azonositja. Ebben kulminalodik a _tarsadalmi kozvetlenseg tudata, amely benniinket szemelyekke tesz. Az imadsag ,funkeioja tehAt ezen a fokon nem más, mint szemelyes eletiinknek, amely egytittal tarsaselet is, a legteljesebb kibontakortatAsa. Ezek utan eljut Coe vallAslelektani konyvenek utolso fejezetehez. E fejezet minden egyes el6terjesztett tetele elobbi fejtegeteseinek sztiksegkeppeni kovetkezn*nye. Az ember vallasos termeszeter61 beszel itt s felelni Ohajt arra a kerdesre, hogy mennyiben igaz Sabatier azon mondasa, hogy az ember gyogyithatallanul vaildsos? vagyis, hogy a vallas termeszetessege az emberi termeszetben gyokerezik-e ? MindenekelOtt a „termeszet" terminusat teszi alapos elemzes targyava. Szerinte vallasos termeszet alatt rendesen a kovetkezOket szoktak erteni : 1. hogy van it. ii. vallAsos intuicio ; 2. hogy van vallasos oszton ; 3. hogy a vallas, mint sajatos vagy, nyugtalansag es Onmagaval \Tab:5 elegedetlenseg, az ember termeszeteben gyokerezik. Vegtil van egy negyedik lehet6seg is, mely szerint, ha bar minden ily emlithtt oszton, emocio, intuiciet hianyzik is, mégis beszelhetiink tapasztalasunk sajatos onkenytelen organizalasarol. Itt jut el Coe ujra az Altala allandoan hangstilyozott ktilonbsegtetelhez : a struktura és a funkcio kozotti ktilOnbseg figyelembevetelehez. „Ha termeszet alatt esupan strukturat ertank és ha struktura alatt csupan azokat az elemeket ertjtik, amelyekre az egesz felbonthato, tigy nagyon konnyen megeshetnek, hogy semmi vallasos elemre nem bukkanhatnank rd az emberi termeszetben, bar ugyanakkor az emberi termeszet alkoto elemeinek organizalodasa a vallasossag jelleget oltene magara." Coe ez utobbi Allaspontra helyezkedik és a 'Icovetkezo ket megallapitasra jut : 1. Az ember vallasos termeszete tapasztalasunknak az eszmenyi ertekek terminusaiban torten6 organizAlOdasi folyamata. Ez a folyamat minden normalis emberben felfedezhet6. 2. Igaz ugyan, hogy ez organizabidasi folyamatban barmely tosztonszerii erdek kontrollirozo erOve valhatik, tnegis a szocialis osztonlik és erdekek iranyito hatAsa elvitathatatlan. Az emberi termeszet sohasem fog felhagyni a maga eszmenyi szemelyes és tarsadalmi vilAgAnak konstrualasaval, hogy eletet es otthonat ez Anal talalja meg. Es ez a folyamat az isteni rendbe vetett " ,;Prayer starts as the assertion of any desire, it ends as the organization of one' s- desires into a system of desires recognised as superior and then made one' -s own."
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlodesinek tortenete.
57
hitnek formajaban folytatodni fog az eszmenyi megvalosulasig. Munkajat a kovet. kez6 szavakkal zarja Coe : „Az isten-eszme, gondol-at meg sok valtozason mehet keresztfil, de valamilyen formaban allandOan meg fog tljulni, mint tarsadalmi tapasztalatunk és tarsadalrni aspiracionk melysegenek es magassaganak a fejez6je." Coe-nak vallaslelektani elveit s modszeres vallaslelektananak eredmenyeit a lehet6 legbOvebben és reszletesebben isrnertettuk. Tetttik pedig ezt tab okb61.. Mindenek elott azert, mert szerintiink eddig Coe az egyetlen amerikni vallaspszichologus, aki a legkovetkezetesebben, kitart irgy .elvi, mint medszertani ektani f6munkajanak egyontetti tekintetben allaspontja meilett, s ez vallaslel és konnyen attekinthet6 egyseget zavartalanul biztositja. Tovabba o voltakeppen az elso vallaspszicholegus, aki nem kototte le magat egyetlen modszer rnellett sem, bar az is bizonyos, hogy a genetikus mOdszer az anyaggyiijtes tobbi madszerevel szemben nala allandOan elOnyben reszestil. Kivalo, talAn legnagyobb erdemenek azt tartjuk, hogy kezdettol• fogva ktilonbortet lelki struktura es .lelki funkci6 kozott, s a strukturalis es funkcionalis szempontokat parhuzamosan és a legkovetkezetesebben vegig vezeti vallaspszichologiajan. A kesObb ismertetenc16 Wendt-tal szemben nagy elOnye és erdeme az, hogy nem hisz azon Wandt Altai be nem bizonyitott elOfeltevesben, mintha a primitiv ember fejletlen funkcieinak tanulmenyozasa tobb eredmennyel kecsegtetne, mint a kulturember vallasanak tanulmanyozasa. Nagy erdeme, bogy a funkcionalis modsiert a vallasfejlOdes egesz lancolatan vegig vezeti s nemcsak a tdrsas kozosseg, hanem az egyenek vallasossaganak megertesenel is alkalmazza. fTj szempont nala, hogy a szorosabb ertelemben vett empirikus vallaslelektan mellett, melynek feladata a vallas mechanizmusanak a feltarasa, meg felallitja az altala par excellence-nak nev-ezett vailaslelektant, amely a szemelyes onmegvalOsulasok pszichologiajat nydjtja. Nagy erdeme Coe-nak, killonosen Ames-szel szemben, bogy a biologizmus veszelyeit vallaslelektanaban szerencsesen elkeriilte. MasfeI61 azonban sajnalnunk kell azt, bogy 6 sem mentes bizonyos apriorisztikus befolyasoktol. Igaz ugyan, hogy ezeket az apriorisztikus befolyasokat, illetve elOiteleteket o ,maga is a legjobban ismeri, miutan munkaja elejen sorban felemliti O'ket, de talan meg 'sem voln a szabad egy komoly tudomanyos munkanak ugyanazon lapjan egyfe161 megallapitani azt, bogy az igazi tudomanyos vizsgalodas az elOiteletmentes vizsgalodas, masfe161 pedig a legnagyobb nyw-,ialommal felsorakortatni azokat az elofelteveseket, empirikus nton nem verifikalt elOiteleteket, kivii1r61 eroszakolt szempontokat, amelyeket tudomanyos vizsgalOdasaba belevisz. Coe egesz vallaspszichologiajanak egyetlen nagy gyengeje eppen az, hogy a vallasrol szolo felfogasat mar akkOr megalkotta, midOn meg vallaslelektani vizsgalodasaihoz hozza sem fogott. S miutan az 6 egyeni vallasossagaban a moralis elemek dorninaltak, elannyira, hogy a vallas kozponti magvat az erkolcsi akaratban latta, csak egesz termeszetes, hogy vallaslelektani vizsgalodasai sem vezettek toyabb, meg pedig azert nem, mert eleve lehetetlennek tartotta, hogy a vallasban ez erkoIcsi elerneken kivtil más elemek is szerepeljenek. Pedig a vagyak, erdekek, erkolcsI celok konfliktuseban meg nem meriil ki a vallas. Sokkal inkabb a vallas erzelmi oldalara is ra kell nnitatni. Es ha mar az ertekelesi aktusokat oly fijszertien . figyelemre meltatta Coe, ugy bizonyara nagyon is hasznos es gyiimolcsoz6 eljaras lett volna, ha az ertekelesek pszichologiajaval behatabban foglalkozik. Akkor nagyon konnyen rajohetett volna arra, hogy az erzelmi mozzanatok sokkal nagyobb szerepet jatszanak a vallasnal, mint azt 6 az erkolcsi rnozzanatok rnellett meg csak sejteni is merte volna.. Hibaja tovabba az, hogy a vallas ertekelmeleti oldalara nem fektetett eleg stllyt, s igy pl. nagyon gyakran egyszer ertekekr61, maskor pedig ertekelesrol beszel s a ketto alatt rendesen ugyanazt erti. A filozofiai ertekproblemanak objektiv oldalat teljesen figyelinen kivill hagyja. Erdekesnek tartjuk killonben megjegyezni, hogy a modern nemet vallaslelektan tegyik kival6 kepviseloje, Gruehn is, bar egeszen mas titon es más modszerekkei, szinten az erte-kelesi aktusok 'vizsgolasabol indul ki és arra epiti vallaslelektanat, azonban 6
58
Vasady. Bela : A vallaspszicholegia fejl6desenek tOrtenete;
Coe-val ellentetben az ertekelesi aktusok erzelmi, mozzanatait is, - nelyeket En-funkciOknak nevez, behato elemzes targyava teszi. Szerettak- volna, ha Coe egy,ket helyen kovetkezetesebben keresztiil vitte volna genetikus szernpontjat. igy pl. akkor, midOn papi, ceremonialis es tankskozo kozosseg kozott kiilonbortet, nagyon is erdekes problema lett volna a'nnak kimutatasa, hogy .mikOpen allott ela az egyik, rnikeppen a masik, jobban mondva, hogy mikeppen fejlodott ki az utobbi az elobbibol. Mert Coe csupan arra mutat ra, hogy a tanacskozO -kozossegil tipus magasabbrendii, mint a papi, ceremonialis, arroL azonban megfelejtkezik, hogy. azt a fejlodesi processzust vegigkiserje, amelyen a tarsadalmi kozossegnek keresztiil kellett jutnia, mig az eltibbi tfpusbol az utobbi kibontakozhatott. _ Coe vallaslelektananak egyoldalitsaga i mondhatnam, dogmatizmusa akkor jut a leginkabb kifejezesre, midon a vallasrol, mint tarsadalmi' kozvetlensegrtil beszel. Az Istent itt „kozos szocialis akaratnak" ttinteti fel. Azt azonban nem veszi eszre, hogy nemcsak az egyeni akaratnak, de a kozds szocialis akaratnak is lenyegehez hozza tartozik a feljebb-emelkedni akards, az onmagaval valo elege_ detlenseg, ,a masra valo raszorulas sziiksegszerusege. Bar egyfe10 . 1 igaz az, amit Coe mond, hogy t. Isten abban . a szeretetben, amellyel a tarsal kozosseg tagjai egymas irant vannak, onmagat ,manifesztalja, masfelO1 azonban teljesen hamis Coe azon allitasa, mintha az emberek elOszor egymast szeretnek es csak azutan helyetkednenek az Istennel _szemben is a tafsadalmi kozvetlenseg erne szeretetteljes rnegnyilvanulasanak az alapjara. Az Isten-elmeny tab, mint puszta fel-. ismerese annak, hogy az egyen ugyanannak a kozos szocialis akaratnak a birto. kosa, mint a tobbi tarsadalmat alkoto egyenek. Istenben nem azert mert, egymast szeretjiik, hanem azert szeretjuk egymast, inert Istent inindriyajunk kozos teremtojenek és mennyei Atyjanak tekintjuk, A vallas ketsegtelenfil szocialis kozvetlenseg. Ebben igaza van Coe-nak: Azonban ezen szocialis kozvetlenseg elmenye, vallasos elmennye csak akkor lesz, ha vonatkozasi targyakent maga az Isten szerepel, aki viszont tobb, mint a felismert kozos szocialis akarat. Coe eppen ezt a tObbletet nem tudja megragadni; meglatiii, meg pedig vallaslelektani dogmatizmusa miatt, amely a vallasban csupan az erkolcsi elemek jelenletet isrneri el: Ebb61 egyuttal kovetkezik az is, hogy Coe-nal a szocialis kozvetlenseg elmenyenek behatO elemzesevel sem talalkozhatunk. Pedig batran megallapithatjuk azt, hogy a legingerlObb vallaslelektani feladat eppen itt kezdodott volna. Nem azonosithatjuk magunkat Coe azon allitasaval sem, mintha a misztikus elrnenyek strukturajanak .voltakeppeni gyokere a tudattalan (tudatalatti) automatizmusban volna. Coe-nak s vele egyiitt a legtobb amerikai vallaspszichologusnak nagy hibaj a, hogy a tudatalatti mellett nem ismerik fel .a tudatfeletti j dentoseget a vallasos elmenyeknel. De nem is csOda. Ehhez csupan modszer igenybevetele juttathatta volna el Oka, amelyet azutan a nemet Girgensohn iskoltif a tett magdeVa. Coe-val teljesen egyetertunk azonban abban, hogy nines kulon vallasos oszton, avagy sajatos vallasi intuicio. A vallas gyokere a lelki funkciOk sajatos iranyitottSagaban rejlik. A vallasos elnienyben az egesz ember, valamennyi funkciojaval egyetemben• reszt vesz, vagy amint ezt Coe maga. kifejezi : a vallasos elmenyt vallasos elmennye az onmegvalosulas egyeni telj essege teszi. Halasak lehettink Coe-nak azert, amiert legyozve a régi racionalis es asszociacos -pszicholOgia korlatozottsagat, a lelki eletet, mint egeszet, mint egyeni teljesseget allitotta pszichologiaja kozeppontjaba, s ugyanakkor kimutatta, azt is, hogy ez az egyeni tellesseg, szemelyes onmegvalosultsag voltakeppen egy allando processzus, amelynek letrehozatalaban . a vallas j atsza a legnagyobb szerepet. AnnYit azonban zarszo.gyanant rpegallapithatunk, hogy Coe vallaspszichologiaja egyoldaluan tarsadalmi és- genetikus vallaslelektan, amelyet azutan, mint latni fogjuk, szerencsesen fog kiegeszitent Girgensohn es Grtiehn .vallaslelektan
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejloclesenek tortinete.
59
8. Pratt Jakab Bissett yallaspszieholoaifija. Coe és Leuba professzorok mellett az amerikai vapaspszichologusok Vaal a legszamottevObb munkassagot Pratt fejti ki. 1907-bed - jelent meg elsO vallaslelektani munkaja The Psychology of Religious Belief cimmel. Tobb kisebb ertekezesenek, tanurmanyanak megjelentetese utan vegill 1920-ban publikalta nagy, 'osszefoglalO vallaspszicholOgiai milvet The Religious Consciousness, A psychological Study cim alatt. E 488 oldalas hatalmas munkanak elOszavabOl megtudjuk, hogy tizenket esztendei vallaslelektani vizsgalodas es tanulmanyozas aldott gyilmOlcse. Ugyanakkor azonban Pratt mar az eloszoban kinyilvanitja vallaslelektananak egyetlen celjat, amelyet azutan mfivenek lapjain a legnagyobb sikerrel meg is valosit: Eszerint egyetlen celja a vallasos tudatnak a leirasa, anelkiil azonban, hogy leirasaba barmin6 szempontot is bele akarna vinni. Mint elfogulatlan, elOitelet nelkiili megfigyel6 nyill a vallaspszichologiai anyaghoz, s - a tiszta empirikus m6dszert kovetve, csupan a vallasos tudat egyszerii leirasara szoritkozik." Mint barki más-: nak, ugy nekem is, meg vannak a sajatos vallasfilozofiai felfogasaim, mondja Pratt, azonban ennek ellenere is folytonosan arra torekedtern . (es ugy hiszem kello sikerrel), hogy a vallasos tudatot e felfogasokt61, filozofiai elmeletektol mentesen egyszeriien leirjam. Magahoz a tapasztalashoz folyamodtam mindig és azutan irasba foglaltam azt, amit talaltam. E Wei mellett Pratt ell:At kii1OnOsen a kOvetkez6 harom mellekcel lebegett, amelyeket. azutan szinten a legnagyobb sikerrel Meg is valOsitott : eleget tenni vallaslelektandban ugy a tudomany, mint a vallas j ogos igenyeinek, kovetelmenyeinek ; kelloleg felttintetni azokat a hatasakat; amelyeket egyfe161 az egyen, rnasfe161 pedig a tarsadalom kolcsOnoznek a vallas letrejovetelehez ; miivet tigy megirni, hogy az ne csak az avatott pszichologusnak, _de az atlag olvasonak is konnyen megerthet6,_legyen. Wive elS6 fejezeteben icime :- A vallas) a vallas meghatarozasat nylljtja. Hangsdlyozza azonban, hogy minden, a vallasrol szolo meghatarozas tobbekevesbbe esetleges, otletszerfi, s inkabb posztulatumnak kell tekinteniink, mint ervenyes axibmanak. Mikor tehat 6 a 'vallas rneghatarozasat nyujtja; korantsem igenyli maganak annak elismereset, mintha 6 ezaltal a vallas norma fogalmat allitana elenk. Meghatarozasat kiserleti meghatrozasnak inondja, amelyet egy vallaslelektani munka modszertani sziiksegkeppeniseggel megkovetel : a vallasos tudat jelensegeinek leirasat nyiljt vallaspszicholOgusnak okvetleniil tudtul kell adnia azt, hogy mit ert 6 maga a vallas szo alatt ? Prattnak a vallasrol sz616 modszertani meghatarozasa a kovetkez6 : A vallas az egyeneknek és kozossegeknek komoly és szocialis magatartasa ,oly er6vel vagy erOkkel szemben, amelyeket sorsuk es erdekeik vegs6 kontrollirozoinak tekintenek.47 Pratt eme meghatarozasanak tobb modszertani elOnye van: MindenekelOtt az, hogy a vallast magatartdsnak mondja, s ezaltal az emberi tudat valamire reagalo sajatossagat a vallasnal is kifejezesre juttatja. A tudat eme reagalo tevekenyseget okvetlenul el kell valasztani a tudat „tartalmatol", amely mindenkor passziv. A tudat magatartasi tevekenysege_ mar mindig el6feltetelez egy tcirgyat, .amely a reakciot kivaltja, s igy mindig tudat-tartalmat is involval egyirttal. A tudat eme magatartasi tevekenysege az adottsagok terminusaiban nyilvanvaloan 1e nem irhato, mert hiszen mindig szubjektiv reflex-mozgast jelent magukkal az adottsagokkal szemben. Ar tudat magatartasi tevekenysege tehat nem korlatozhato egyetlen egy hagyomanyos lelki kepesseg sziik korere sem, hanem involvalja az emberi lelek valamennyi kepesseget, tenyezojet : az &zest, tudast es akarast egyarant. HasonlOkeppen a vallas is, mint lelki magatartas az egesz embert involvalja. A 'vallas sziiksegszerfien szubjektiv magatartas, s 'Open ebben kiilonbozik a tuclo47 ,,Religion is the serious and social attitude of individuals or communities _toward the power or powers which they convey as baying ultimate control over their interests and destinies," -
60
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejloclesenek tOrtenete.
manytol. A tudomany inkabb a tudat-tartalmat hangsalyozza, a vallas pedig a tudat magatartasi tevekenyseget. Miutan azonban minden magatartas valamire iranyul, eppen azert a vallas is, mint tudatunknak magatartasa, elofeltetelez valami objektiv valosagot. A vallds tehat az en-nek magatartdsa oly szemben, amelynek letezeseben hist. Pratt azonban nemcsak magatartasnak mondta a vallast, hanem ,,szocialis" magatartasnak is. E jelzovel azonban pusztan azt akarta kifejezni, hogy a vallas nem valami mechanikus rnagatartas, mint amilyen pl. a tudomanyos magatartas. A Sorsunk IntezOjevel szembeni magatartasunk mindenkoron magaban hordozza azt a legfinomabb szocialis minOseget, amely bennank altalaban veve a dolgok altal kivaltott. reagalasi mozzanatokban jelentkezik. A vallas nem elmelet a vatosagrol, hanem maga is valosag. Ugyanakkor azonban nem, szabad _megfelejtkezniink arrol, hogy a vallas oly valosag, melt egy sajatos,elmeletet zar magaba. A vallas nem csupan erzelem, hanem, mint James mondja, : „egyattal uj tenyeknek a posztulaloja is". Nem elegszik meg azzal, ha csupan ,,hasznosnak" mondjak. Hanem egyszersmind az igazsag igenyevel is fellep. A vallasos tudat a vallaSt nemcsak szubjektiv valosagnak, de objektiv valosagot igenylo es egy objektiv valosagra is utalO valOsagnak tekintL Ames-szel, Durkheimmal és a tobbiekkel szemben hangsdlyozza Pratt, hogy a vallast nem szabad sem a morallal, sem a tarsadalonamal osszeteveszteni. KalOnben is a vallaspszicholOgust, bar elismeri, hogy a vallas nemcsak az egyennek, de egyiittal a tarsadalomnak is produktuma, mégis a.vallas els6sorban: csak annyiban erdekli, amennyiben ez az egyenek gondolataiban, erzeseiben es tevekenysegei7 ben jelentkezik. Az egyen vallasa erdekli a vallaspszicholOgust, de a tarsadalorn egyeneinek a -vallasa. Pratt az egyeni vallasossag negyfele tipusat killonborteti meg : 1. a tradiciondlis vallasossag tipusa. Ez a mult tekiritelyen epal fel, s szalOkre, tanitokra, egyhazakra, hagyomanyokra, stb. tamaszkodik. 2. A.- racionalis vallasossag tipusa, amelyik igyekstik minden tekintelyt61 rnegszabadulni, s pusztan az eszre es a verifikalhato tapasztalatok tenyeire tamaszkodni: 3. A misztikus vallasossag tipusa, amely egy sajatosan szubjektiv, tehat- tUdornanyos aton nem igazolhate elmenyre, tapasztalasra hivatkozik. 4. A ggakorlati;avagy moralis vallasossag tipusa, amely inkabb azokat a dolgokat hangstilyozza, amelyeket cselekedniink kell, s ugyanakkor mellOzi azokat a dolgokat, amelyeket erezniink, avagy hinntink kellene. A vallasnak ez a negy szejnpontja, konstitativ mozzanata minden eredeti vallasossagban felfedezheto, azonban az egyerli temperamentum, a koralmenyek es a kor rendesen befolyasoljak az egyen vallasossagat annyira, hogy a negy elem koziil az egyik veszi at az egyeduralmat és a masik harmat maga mellett elnyomja, eltorpiti. Igy pl. a gyermeket a tradicionalis tipusti vallasossag jellemzi, a serdill6 kort a racionalis vallasossag, neha a misztikus vallasossag. A meglett korban mind a negy elem rendesen megvan, azonban ilyenkor mar inkabb a gyakorlati, moralis elemek dominalnak. Pratt megengedi azt, hogy a vallasossag ez altala felemlitett szempontjai mellett meg tobb szernpontot is fel lehet emliteni. De 6 nem talaltaszaksegesnek. A hormalis vallasossagban mind a negy altala emlitett vallasi mozianat, tendencia egyarant jelentkezik, és egymast kell6leg .ellenstilyozza. De ahhoz, hogy valaki valamikeppen is vallasosnak mondhatd- legyen, az emlitett negy elem (a tradicionalis, racionalis, misztikus és moralis elem) kozill legalabb is kettOt magaba kell olvasztania. Miutan az els6 fejezetben a vallasnak es vallasossagnak legaltalanosabb leirasat nyajtotta, a masodik fejezetben a vallaslelektan feladatat hatarozza meg és irja korai a legnagyobb pontossaggal. Ha a vallaslelektan tudomany akar tenni, ugy a tudomany altal igenyelt feladatokat kell maga ele eel gyanant kitiiznie. Minden tudomany vegs6 MO a leiras. Szoktak ugyan beszelni a leiras mellett tudomanyos generalizaciOrOl es kauzalis rnagyarazatrol is, mint onallo felada-
Dr. Vasady Bela : A vallaspszfeho 6gia -fejl(ktese-nek-
6i
tokrol, azonban ha ktizelebbi vizsgalat targyava tessztik ezeket, ugy konnyen rajohetiink arra, hogy pl. a generalizacio elvileg ,semmiben sem killonbozik a leirastOl. A generalizaciot inkabb nevezhetjilk altalanos leirasnak, mint a leirds mellett jelentkez6 onallo tudomanyos mOdszeres eljarasnak. HasoillOkeppen a kauzalis magyarazat voltakeppen nem //las, mint megroviditett leiras. Ahelyett, hogy egy esernenyt elOzmenyeivel es kiivetkezmenyeivel egyetemben a legreszfletesebben leirnank, a kauzalis magyarazat Altai egy mar elozOleg j 61 ismert osztalyba sorozzuk, epp ugy, mint midi% egy allatot leirunk azaltal, hogy valamely allatfajhoz sorozzuk. igy tehat a tudomany vegs5 celja maga a leircis. A tudomany nem irhatja el6, hogy a dolgoknak mikeppen kell tortennitik, sem azt nem tudja rnegindokolni, hogy a dolgoknak miert kell szabalyszerti en tortenniiik. Mindazonaltal a dolgok torteneseiben jelentkezO szabalyszeriis eg minden tudomanyos vizsgalodas elofeltetele. Epp azert a tudomanynak joga van ahhoz, hogy a 'csodak nem-letezesenek hitet posztulalja. Azonban a tapasztalat vilaga, melynek leirasara a - tudomany ttirekszik, nagyon is toredekes. Inkabb hasonlithath egy szigetcsoporthoz, -mint egyetlen szigethez. -Ora, szakadekok, nyilasok vannak k orte, vagy legalabb is ugy tunik fel, mintha volnanak. Ezeket a reseket az emberi kepzelet igyekszik kitolteni. Minden ily sejtesszerti kitoltesi eljaras• azonban nem tudomanyos eljaras. Lehet jó metafizika, de mindaddig nem tudOmany, mig csak valosagat empirikus titon nem igazoltuk. A pszichologia, ha tudomany akar tenni, szinten csak a leirast ttizheti ki celul maga ele. A pSzichologus leirja a lelki folyamatokat az Altai, 'hogy . megfigyeleseit koziilheto terminusokban megfogalmazza, empirikus . torvenyekbe altalanositja es a ktillinoset az altalanossal megmagyarazza. A vallaspszichOlogus ugyanezt teszi, of azonban a vallasos tudat folyamatai erdeklik; vagyis az a magatartas, amelyet ,a vallasos ember sorsanak intezojevel szemben t anusit. A' vallaspszichologusnak semmi esetre sem kell a- vallasi elmenyben „metafizikai valami" („a metaphysical Somewhat", „ein thetaphysisches Etwas-") utan kutatnia. Ei mar filozofiai es nem lelektani feladat Mikent. Coe, ugy Pratt sem kiiti le maga egyetlen egy eddig ismertetett sajatUS vallaspszichologiai anyaggyiijto modszer mellett sem, azonban nala .viszont sok helyen leginkabb a kerdoiv-rendszer modszerenek javitott formaja doming. Szemben az Ames-fele funkcionalis lelektannal, amely a filozofiai es theologiai -diszciplinak feladatkoret is maganak igyekszik tulajdonitani, Pratt langsitlyozza, hogy a vallaspszichologianak ra . kell ebrednie arra, hogy voltakeppen nagyon is szereny az- a feladatkor, amelynekl a betoltese reavarakuzik s ugyanakkor ennek eszmenyi inegvalosulasatO1 meg nagyon is messze Van. A vallaslelektan nem lephet fel metafizikai es theologiai igenyekkel, csupan a vallasos -tapasztalatok- leirasara szoritkozhatik. EbbOl azcinban. nem koVetkezik :mar most az, hogy a vallaslelektan mint cel ertektelen, avagy, hogy mint eszkoz, haszontalan. „Ha a vallas tizedresz, ben annyira ertekes, mint amilyenriek hivei tartjak, .ugy feltetlentil erdernes arra; hogy kultivaljuk is Ha pedig bolCsen:eS gyilmolestizoen kultivalni .akarjuk, ugy elozoleg gondosan es vilagosan tanulmanyoznunk ken.: Ha a vallasi &telt& egy massal és az elet fobbi reszeivel bizonyos vonatkaasokban vannak; Ugy feltetleniil nagyfontossagti rank nezve, hogy e vonatkozasok torvenyeit ismerjtik." -E tor= vallaslelektan juttathat - et benntinket. Es az, aki venyek ismeretehez pedig rendszeresen kultivalni akarja vallasos eletet, mar most sok gyakorlati Atmutatast ha a vallasWektannak es - segitseget nyerhet a vallaslelektantol. De _meg akkor semmi gyakorlati haszna nem volna vallasos elettink kultivalasanak elomozditasara, meg abban az esetben is a vallaslelektan erteket , kepvisel mindazok szamara, akik Aristoteles kifejezese -szerint : „tertheszettiknel forigVa tufts' utan 1,i4&:7, vale"% Az igazsag ismerete a legnagyobb njavak koze:tartozik, s :mint 'Minden Más tudomany, tlgy a vallaslelektan is az .igazsag inegiSnieresere, felfedezeSere storeksZik. A tudomanynak, -s _Jo -a - valIaslelektatinak is * 151theltIgaga elvitathatatlan.-Ezek utan Pratt atter a vallaslelektan specialis4eladatainak-]a" ntegeldasara.
6?
Dr. Vasacty 1361a A vatiaspszichologia fejl4des6nek tortenete.
KOnyve kiilonbozo .fejezeteiben leirja a vallasos tudat tenyeit, 48 amint ezek kiilon. b6z6 formaban el6ttiink megjelennek. -Modszere mindenutt tisztan ernpirikus es induktiv, anelkiil, liogy egyontetiisegre es ,nagy osszeftigg6 vallaslelektani tetelek felallitasara torekednek. Ez alkalommal mi meg roviden A tcirsadalom es az eggen cimu fejezetef ohajtjuk ismertetni, meg pedig azert, inert Pratt ebben a fejezetbeb, szemben Jarres-szel, aki csak az individiumok vallasossaganak tanulmanyozasara fektetett sulyt, es szemben Ames szel, Leubcival es Kinggel, akik viszont a tarsadalom produktumakent kezeltek a vallast, /igyekszik ugy az egyennek, mint a tarsadalomnak, a vallas letrehozasaban, az oket megillet6 szerepeket biztositani. Pratt szerint a tarsadalmat az egyenek alkotjak, viszont az egyenek a tarsadalom produktumai. Ebb61 a paradoxonszerii igazsagbol kell kiindulnunk, ha ugy az egyennek, mint a targadalimmak biztositani akarjuk az Oket megillet6 j ogokat. Nem eleg tehat csak a vallas szocialis eredetet kutatni, hanem a vallaspszichologasnak mindenekelOtt fel kell vetnie a kerdest : mibol taplalkozik a tarsadalmat alkoto individuumoknak a vallasa ? Az egyen vallasanak kettos forrasa van : egyfeI61 azok a bens6 kepessegek, tendenciak es diszpozici6k, amelyeket magaval hoz a vilagra, masfeI61 pedig a nagyobbara szocialis termeszetu tapasztalatok, amelyeket a vilag dolgaival es tarsaival valo erintkezesei kozben sajatit el. Mindazonciltal sakitos vallasi osztonrbl Pratt szerint sem beszelhetiink. Mert ha a vallas is osztonos tevekenyseg volna, ugy minden emberi gondolkozasi mOdot,, amely pedig nem osztonszeru, szinten OsztOninek kellene mondanunk. Akkor pedig az oszton, mint lelektani terminus, egyszerre csak mindent jelenteni kezderie, elannyira,- hogy inegsziinnek egyaltalan valamit is jelenteni. Mindazonaltal minden emberben meg van a kepesseg arra, hogy Sorsanak Intez6j eve! i,:emben tudatos magatartast tanusitson. Ezt a vallasi magatartast azutan bens6 osztonszerfi tendenciai es diszpozicioi egyarant szinezik. Es mig egyfe161 ketsegtelen az, hogy tarsadalmi, tehat kiils6 befolyasok nelkiii a vallas sem bontakozhatnek ki az egyen lelki eleteben, masfe161 azonban nem szabad megfelejtkeznunk az egyen eletenek gazdag osszeteteler61 sem. Igy pl. maga az a telly, hogy a tarsadalom az egYenre befolyast gyakoroihat, az egyennek azon bens6 jellemvonasan alapszik, hogy meg van benne a befolyasolhatOsagra valo kepesseg. A tarsadalom hatasait felfogo kepeSseg, a szuggesztibilitas, az utanzas torvenyei, valamennyi az egyen sajatos tulajdona, amelyeket nem a tarsadalomtolnyer. Eppel' azert az egyen velesztiletett termeszete hatarozza meg a vallasos eletnek a formajat. A tartalmat viszont -a tarsadalom nyuj tj a . Az elszigetelt, elktilonitett vallas, Pratt szerint, a tapasztalat altal nem ismert absztrakciO, epp ugy a tarsadalmi vallas is, ha azt az egyenekt6I elvonatkozva gondoljuk el. Az igazi valosag az oly vallas, amely az eletben tovadramlik s amelyet individualis és szocialis szempontbol egyarant tanulmany targyava tehettink. Azonban sohasem szabad elfelejteniink,- hogy a vallas ugy az egyennek, mint a tarsadalomnak az alkotasa. S bar a tarsadalomnak a befolyasat is allandoan figyelernre kell meltatni, a vallaspszichologia feladata megis csak elsOsorban az individualis vallas tanulmanyozasa. Pratt erosen hangsillyozza, hogy vigyaznunk kell, nehogy a lelektan feladatat a szociolOgia, anthropologia avagy tortenelem feladataival Osszetevessziik. Pratt vallaslelektani elveivel batran azonosithatjuk magunkat mar csak azert is, inert Pratt az els6 amerikai vallaspszichologus, aki. a vallaslelektannak a tobbi vallastudomanyhoz és altalaban veve a theologiahoz és filozofiahoz val6
-
48 Pratt vallaspszicholdgiaja a kovetkezo temakat tdrgyalja : A vallds es_ a tudatalatti. A tarsadalom és az egyen. A gyermek vallasa A serdillo kor vallasa. A megteres ket tipusa. A megterest munkal6 tenyezok. Torneglelektan és vallasi revivalok. Az Isten-hit. A halhatatlansdg hite. A kultusz és ennek okai. Mikent vegzi a kultusz funkcidit ? Objektiv és szubjektiv istentisztelet. Imadsag és magdnos istentisztelet. A misztikus elmeny enyhebb megnyilvanulasi formaja. A misztikusok es medszereik. Az eksztazis. A misztikus elet. — A miszticizmus helye és erteke,
Br. Vasady 1361a : A ,vallaSpszichologia - fejl6desenek - tOranete.
83
viszonya fe161 a legegeszsegesebben gondolkozott. Most pedig..attertink 'az - angol amerikai vallaspszichologia utolso kivalo kepviselOje vallaspszicholOgiai :nezetei= nek rovid ismertetesere., 9. Thouless H. Robert valhispsziehologiaja.
KOnyvenek cime An Introduction to The Psychology of Religion. Megjelent 1923-ban. Mint Pratt, Ogy 6 is, mindenekelOtt a vallas m6dszertani meghatarozasat nyujtja. A vallas szerinte oly lennyel avagy lenyekkel szemben erzett gyakorlati viszonyulas, akiket emberfelettieknek tartunk.41- A vallaslelektan feladata a validsos tudatnak és a vallasi viselkedesnek a tanuhrianyozasa. A puszta leirassal azonban a vallaspszichologia meg nem elegedhetik. A legtobb vallaspszichologuS szamara a vallas lelektananak gyakorlati erdeke —az igazsag problemaj ara es a vallas ertekere vale) jelentOsege sokkal nagyobb,mint a pusztan elmeleti erdek. A vallaslelektan szuksegkeppeni elgeltevese, hogy az embed, elme ugyanazon tarvenyek szerint milkodik vallasi meghatarozottsagaban is, mint barmely más tevekenysegeben. A vallaspszicholOgust azonban egyaltalaban nem- erdekli az, vajjon az egyen lelki vilagaban, jelentkez6 vallasi elmenyt egy rajta kiviil erO, hatalom idezte-e elO, epp ugy, mint ahogy ,a,fizikust nem erdekli az anyag valosaganak a problemaja. Thouless szinten ismerteti es kritika targyava teszi az anyaggyiljtes 6.1taitink mar ismertetett killonbOzo mOdszereit. O maga elsOsorban az oneletrajzokban es a vallasos szernelyek onvallomasaiban talalhatO anyagra epiti fel vallasIelektanat. Mindazonaltal figyelemmel van azokra az eredmenyekre is, amelyekre onmagunk megfigyelese es a masok megkerdezese juttat el bennilnket. Az els6 problema, amellyel a vallaslelekthnnak Thouless szerint foglalkoznia kell, a kovetkezOkeppen formulathatO meg : Melyek az Istenbe vetett hit tudatos gyokerei az individuum eleteben ? Thouless tigy talalja, hogy az egyen vallasossaga a kovetkez6 elemekb61 tev6dik ossze -; 1. a tradicioncilis elem, 2. a lapasztcdati elan, 3. a raciondlis elem. A tapasztalati elem Ofra harom reszre oszlik : 1.-A vilagban rejlo szepnek, osszhangnak es jotekonysagnak a megtapasztalasara (ez a ternieszeti elem) ; 2. az erkolcsi konfliktusok Altai nyujtOtt elmenyekre (ez a moralis elem), es 3. az isten-eszmevel kapcsolatos beast, emocionalis elmenyekre (ez az erzelmi elem). Thouless azutan sorban pszichol6giai vizsgalat targyava teszi ezeketktilonbOz6 eletneket es. tlgy talalja, hogy a konkret vallasossagi formakban egyik elem a masikat elnyomj,a. Ugy, hogy 6 is sztiksegesnek tartja a vallasi tfpusok felallitasat, igy pl. beszel tradicionalis tipusr61, moralis tipusr61, racionalis tipuSrol stb. KtilOnosen erOsen kritizalja azokat a vallaspszichologusokat, kozOtttik els& sorban Coet, akik a vallasban csak a moralis demeket fedezik fel, s megfelejtkeznek a vallasrol,.mint bensO lelki, emocionalis elmenyr61, a vallasrol, mint a Ternteszetfeletti Leny kozvetlen megtapasztalasar61. Vallaslelektananak LkOzeps6 reszeben Thouless az ember iisztoneit teszi pszicholOgiai vizsgalat targyava es az emberi osztOnoknek az ember vallasos eletehez valo.viszonya. Az onfermtartcisi, a item/ es a tarsas osztonoket feltetlenul figyelentre kell meltatnunk akkor, midOn a lelki elet jelenseg-vilagat tanulmanyozzuk, mint most a vallasos lelkuletet. A vallaspszicholOgusnak annal is inkabb figyelemre kell meltatnia ezt az,.egesz kerdest, mert vOltak pl. eOresek, akik a vallast pusztan a nemi osztonie Vitt& viSsza. Ezek az A. n. erotogenetis Itepvisel6i. MaSok visiont a vallasban csupan az Onfenntartasi es tarsas osztonok megnyilvanulasat latjak. Thouless h4rom fejezetben igyekszik a legnagyobb sikerrel kimutatni azt, hogy minden ily osztonokre vale) visszavezetesi kiserlet hiabavalo. Ketsegteleniil szerepet jatszanak az, emberi osztonok is a vallasossagban, azonban a vallas tobb, mint osztonok puszta osszefuto= csornOpontja.. Es ha kulon OsztOttrol ,nem is 49 „Religion is a felt Practical relationship with .what is believgd'in:':64snrierhuinaii being or beings." '
Vii.: Vatady Reid A vallAspszieholOgia fejlifdesenek tortenete.
64
iiegzelhetiinkr és ha 'teljes bizonyossagra az osztoniik szerepet illetaleg nem is juthatunk, annyi inegis megallapithatd, hogy pl. az onfenntartas osztone kapcsolatban all a vallasban az A. n. gondviselesi elemmel es a halhatatlansag igenylesevel. A nemi OsztOn hasonlOkeppen benso kapcsolatban all a vallassal akkor, midOn ez utobbi egy szeretetremelto targyat kOvetel es olyan valakit, aki, viszont szeretni is tud. A tarsas oszton pedig bens6 kapcsolatban Vali a vallasoS kOzosseg mindennel felettebb valo ertekelesevel, s pl. az, egyennek a tradiciok iranti tiszteleteyel. Thouless eme fejteetesei fbIyaman a freudizinus eddigi eredinenyeit is igenybe veszi. A fieudizinus vallaslelektan1 jelent6Seger61 alabb bOVen fogunk szolani. Ezek utan Thfouless Won fejezetet szan, az istentisztelet es imadsag, a megrteres- es a vallasi misztika jelensegeinek pszichologiai elemzese szamara. Konyve ,utolsO fejezeteben pedig. Altaidnos, Megfontoldsok cim alatt a vallaslelektannak a vallasfilozofiahoz valO viszonyat targyalja, feleletet ohajtvan adni arra a nagyon is eget6 kerdesre, hogy a vallas empirikus vizsgalata mennyiben segiti elo a vallas igazsaganak a problernajat. Minder azonban mar kiviil esik jelenlegi vizsgalo&sunk koren. Pratt es Thouless vallaspszicholOgiaja,,mikent- a James-6, individucilis vallaspszichologia. Azonban a Jaines fogyatekossagait szerencsesen elkerfilik, Megpedig azaltali hogy figyelemmel.vannak azokra a tarsas mozzanatokra is, amelyek szinten a vallas konstitutiv alkatelemei koze tartoznak. Munkaikban az amerikai vallaspszichnIogia. elerte eddigi fejlOdesenek csticspontjat s fogyatekossagait, thlzasait es torzkinoveseit szerencsesen .lenyesegette, eltavolitotta magato1. 50 Az amerikai vallagpszicholOgia sok tekintetben hatassal volt az europai vallaspszichologiara. Igy pl. elsosorban 'a francia vallaspszicholOgiara, masodsorban a nemet theologiara és Vallaspszichologiara. Mindezeknek kritikai ismertetese kozben Open . azert meg nagyon gyakran fogunk talalkozni tijra es fijra az amerikaiakkal. Az amerikaik konnyebb attekinthetbsege vegett most meg a kovetkezO ket tablazatban foglaljuk ossze egyfelol azt, hogy mikent velekedtek Ok a vallas- . pszichologiarol, 'masfe161 pedig art, hogy mikent velekedtek a vallasr61 A VALOSpSZICHOLOGI4
utititarisztikus jeltegii :
STARBUCK (pedagogiat szolgalja).
elnyeli a vallcisfilozdficit, a valkis metafizikcifdt es a theologidt :
termeszetes hatdrok koze szoritott &weld tudomciny :
JAMES (pragmatizmu- LEUBA, sanak ,6s individuaiis KING, pIuralizmusanak szolgaAMES. - lataba allitja).
STRATTON, COE, PRATT, THOULESS.
A:VALLAS, mint individucilis njelenseg : mint tarsadalmi produktum :
mint individucilis plusz tcirsadalmi produktum :
STARBUCK, :JAMES.
LEUBA, KING, AMES.
STRATTON, COE, PRATT, THOULESS.
60 Erdemes lett volna targyalni a tlibbi amerikai vallaspszicholegusokat is, igy pl. Hocking, McComas, Cullen. Snowden, Pyrn stb. vallaspszichologiai konyveit, azonban miutsfin az amerikai vallAspszichologiar61 az eddig ismertetett vallaspszicholOgusok kiinyveib61 vilagos es attekinthetO kepet nyerhet az olvase, ez alkalommal eitekintiink ez Ira kOnyveinek tovabbi ismerteteset61.
65
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejlodesenek tortenete.
B) A francia vallaspsziehologia fejlUdestortenete.
1. Ribot es Murisier vallcispszichologicii. Troltsch ErnO, a kivalO nemet vallasfilozofus 1905-ben a kOvetkez6ket irta a francia vallaspszicholOgiarol : „A nemet lelektannal targyunkra (t. i. a vallaslelektanta) nezve sokkal hasznosabb és gazdagabb a francia, amely nagyobb mereszseggel szenteli magat az osszetettebb lelkijelensegek vizsgalatara."51 Termeszetesen Troltsch ezen megjegyzese ma mar idejet multa s ma mar senki sem mereszel ily iranyil megjegyzeseket tenni. A modern nemet vallaslelektan hatalmas fellendOlese sok tekintetben nem csak a franciaket, de meg az amerikaiaket is felulmulta. Azonban mindenesetre kel101eg ravilagit Troltsch ezen nyilatkozata arra a nagyaranyti erdeklOdesre, amelyet kiilOnosen a XIX-ik szazad veg.& és a XX-ik szazad elejen a francia pszichologusok a komplex lelki jelensegek, tehat a vallas itant is tanusitottak. MidOn a XIX-ik szazad vallaspszicholOgiai fejlOdeset ismertettiik, mar bOven volt alkalmunk ramutatni arra a tenyre, hogy az angol empirizmus és a francia pozitivisztikus gondolkozas mikent horta letre a pszicho-pathologiai vizsgalodast, amely a vallast „survival"-kent kezelte. Az, hogy a vallas survival, egy reg lezajlott, idejetmult kornak a korcs maradvdnya, nem empirikus uton verifikalt eredmeny volt, hanem a pozitivisztikus felfogas elOitelete, amelyet azutan a hivatasszerti pszichologusok kivOlrOl belevittek lelki blivarkodasaikba. A survivalelmelet tehat filozOfiai dogma volt és nem empirikus, induktiv kutatds eralmenye. Ezt a tenyt feltetleniil hangstilyozmink kell. Igazi vallaspszichologia sem azt nem allithatja, hogy a vallaspan ilyen es ilyen ertekek halmozodtak fel, sem pedig nem mutathatja ki nekiink azt, hogy a vallas survival. MidOn. tehat a fraricia pszichologusok a vallast survivalkent kezeltek, mindenkoron vallasfilozOfiai fel-, fogasukat vitt& bele vallaslelektani vizsgalodasaikba és nem rnegforditva : ez utobbibol bontakortattak ki es ez utobbira epitettek fel vallasfilozofiai felfogasukat. S midOn most roluk roviden megemlekezni Ohajtunk, elsOs orban arra a szempontra kell figyelemmel lennOnk, hogy mennyiben sikerult ne kik mentesiteniok magukat a pozitivisztikus gondolkozas elOiteleteit61 s vallasle lektani vizsga1Odasaiknak a tisztasagat biztositani ? A pozitivisztikus gondolkozas elOiteleteinek . s altalaban yew- a kritikai szempontoknak a vallaslelektani vizsgaloclasba valO bevitelenek a francia pszicholOgusok kozill elOszor Ribot és tanitvanya, Murisier forditottak hatat. Az 6' neviikhoz ffizOdik voltakeppen a vallas els6 komoly lelektani vizsgalata is. Ribot52 ugyan pozitivista volt s 6 is hangsillyozza, hogy a vans survival, merO anachronizmus, a kritikatlan gondolkozas metafizikai korcsmaradvanya, mindazonaltal, az eddigi francia pozitivisztikus v allaspszichologiaval szemben Oriasi elOnye az, hogy a vallast mégis, mint lelki tenyt, empirikus vizsgalat targyava teszi. „M eg ha igaz is az, hogy a vallasi erzelemnek minden egyes megnyilvanulasa merO csalas es illuziO, meg akkor is telly marad, hogy ez a csalas es illuzio lelkiallapotok és mint ilyenek a lelektani vizsgalodas targyat kepezik. A lelektan szamara a vallasos erzelem oly terry, amelyet neki, anelkill, hogy objektiv erteke és jogossaga utan tudakozOdnek, egyszertien elemeznie és valtozasait figyelemmel kisernie kell. Ha tehat a kerdest ily szempontbol fogjuk fel, tigy mindenekelOtt ket fO mozzanatra kell figyelemmel lenniink : eloszOr a vallasi erzelem Oseredeti megnyilvanulasaira, azutan pedig fejl6desere, illetve azokta a kiilonbozO elemekre, amelyeket a vallasi erzelem torteneten.ek kiilonbozo szakaszaiban letrehozott." Ribot szerint a vallasban ket elem jelentkezik : egyfel61 az intellektualis elem, amely mindig a vallasos erzelem targyaban jelentkezik, masfe161 pedig az 51 Troltsch
Psychologie and Erkenntnistheorie. 13. old. Minket erdeklo munkaja : La Psychologie des Sentiments. Paris, 1896., nemet forditdsa C. Wert6I. 52
5
66
Dr. Vasady 1E30a : A vallaspszichologia fejhid&enek tortenete.
erzelmi elem, amely a vallas targyat kiseri és a wallas targyahoz \Tali) vonatkozast cselekvesbe lenditi at. A vallas fejlodesenek harom peri6dusa : 1. a fantazia periodusa, midOn a felelem és a haszon uralkodnak ; 2. az altalanositas periodusa, mely a moralis elemek kialakulasat eszkozli ; 3. a magasabb fogalmasitas periodusa, amely alatt a vallasi erzelem egybeomlik és osszeforr az intellektualis erzelmekkel, amilyenek a logikai és esztetikai erzelmek. Az elsO periodusban a fantazia segitsegevel az emberi leek Istent teremt maganak. Ez a fetisizrnus, polidemonizmus, animizmus. korszaka. Az embereknek az istenekhez vale) viszonyat a haszon és a kar szempontjai, hatarozzak meg. A vallasi erzes elemei itt az egoizmus, felelem, gyonged, kezdetleges szimpatia, a szocialis erzulet kezdetleges formaja a samanisztikus rend kialakulasaban. A masodik periodust az intellektualis es erzelmi iranyti altalanositas jellemzi. Ek kor j6n letre a fizikai es az erkolcsi vilagrend, a politheizmusbol pedig a monotheizmus fele indul meg a fejlOdes. Az erzelmi mozzanatok itt mar sokkal gazdagabbak és valtozatosabbak : egyfelol a felelemmel kapcsolatos erzelmi elemekkel, az irtoz at, tisztelet és becsiiles erzelmeivel, • masfelO1 pedig a szeretet erzelmi csoportjaba tartoz6 mozzanatokkal a csodalkozasnak, bizalomnak, szeretetnek és exsztatikus lelk esedesnek az erzelmi mozzanataival talalkozhatunk. Ebben a masodik periOdusban a szeretet erzelmi csoportja gyOzedelmeskedik a felelem csoportja felett és igy lehetOve teszi a moralis erzelmeknek a vallasi erzelmekhez vale) kapcsolOdasat, amelyek eredetileg nem tartortak a vallasi erzelemhez, mely alapjaban veve egoisztikus szinezetfi. Vegill a harmadik periOdusban az erzelmi oldal mindinkabb hatterbe lep, az eszszerti elemek folytonos erOsodese mutatkozik, amelyek azutan az istent, mint vegsO okot es Mt, mint vilag-elvet es erkolcsi eszmenyt allitjak az ember ele. Ugyancsak ebben a periodusban a tarsadalmi organizaci6 erOsOdesevel talalkozhatunk, mig azutan az erzelmi elem a tarsadalmi ertekek hangstilyozasa mellett teljesen eltorptil, sot egeszen ki is halhat, hogy azutan ellenhataskent a miszticiz– must hozza letre. — Az erzelmi vilag kiilsO megnyilvanulasait is figyelembe veszi. Ribot. Minden erzelem voltakeppen testi rezonanciaval jar egytitt s testi aktusok vegzeset vonja maga utan. A vallasban ily testi rezonancia a ritualis szokasok s altalaban veve a vallasi kultusz. Menne' nagyobb szerepe van a vallas eleteben az erzelmi elemnek, annal szindusabb és gazdagabb annak a vallasnak a ritusa is. Az igazi vallas a gazdag, szines és eleven ritussal rendelkez6 vallas, a racionalisztikus szinezetii vallas azonban mar csak fel-vallasnak nevezhetO, inert hianyoznak be101e az erzelmi elemek, melyek pedig a vallasi ritusok lendit6, eletet ado kerekei. Mint lathatjuk, 'Ribot vallaslelektani vizsgalOdasai elsosorban a vallas erzelmi es emocionalis oldalanak elemzeset nyujtjak. Vallaslelektana voltakeppen nem- mas, mint a genetikus mOdszer alkalmazasa az altalanos erzelem — pszicholOgia keretein beltil. Az amerikai vallaspszicholOgusok koziil Leuba, King, Ames, sot meg Coe is sokat tanulhattak volna tole, ha keno figyelemre meltattak volna Ribot vallasi erzelem-pszicholOgiaj at. Ribot legnagyobb erdernet abban latjuk, hogy vallaslelektani vizsgalodasaival utat t6r a vallas irracionalis oldalanak felismerese fele és hogy a vallasi erzelem sui generis voltat — meg ha objektiv erteke és ervenyeSsege nines is — felismerte és pszichologiailag igazolni igyekezett. Ribot tanitvanya Murisier53 csaknem kizarOlag a vallasos elet pathologiai jelensegeivel foglalkozik. EgyfelO1 az eksztazissal, Mint az egyeni- erzelmi vilag beteges formajaval, masfelO1 pedig a fanatizmussal, mint a beteges lelki elet tarsadalmi formajaval. Miive elOszavaban igy it : le fait essentiel est bien l'unification des tendences realisee par des procedees individuels ou sociaux, d'elimination ou d'assimilation. Atveszi Ribottol a megfigyeles modszeret és a tudomanyos elemzes eljarasat es altalaban veve tartozkodik attol, hogy a vallast materialisztikus magyarAzatokban oldja fel. 53 Munkaja : Les Maladies du Sentiment. religieux. Paris, 2. kiadas 1903. ; le sentiment religieux, dans le`extase. Revue philosophique. 46-ik kotet, 449. s kov. old. — Le fanatisme religieux etude psycliologique. Revue philos. 50-ik kotet, 561. s kov. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
87
2. Flournoy Th. vallcis pszichologicija. A francia vallaspszicholOgusok koziil a leljelent6sebb és killonOsen jelen tanulmarry celjainak es feladatainak keretein beliil a legtobb figyelemre melto Flournoy. Batran allithatjuk, hogy 6 volt az els6 vallaspszicholOgus, aki a vallaslelektan elvi és modszertani kerdeseit a legnagyobb hatarozottsaggal és a legelesebb megvilagitassal targyalta es korvonalazta. Vallaslelektani allaspontja sok tekintetben magan hordja az amerikai vallaslelektan hatasait. S 'killonosen a Clark Iskola, Starbuck es James vallaspszicholOgiai methodikaja voltak ra dOntO befolyassal, bar valamennyiojuk fogyatekossagat sok tekintetben sikeriilt neki keno-leg ellensitlyoznia. Vallaslelektani elxiit és modszertani felfogasat azonban egy-ket tanulmanyan kiviil oly nagy arair munkakban, mint azt az amerikai vallaspszichologusok tettek, nem igyekezett gyakorlatilag is megvalositani, formaba Onteni. Elvi= és modszertani szempOntbOl killonOsen „Les principes de la psychologie reltieuse, Archives de psychologie, II. 33-57" es „Observations de psychologie religieuse, Archives de psychologie, II. 327-371" cirnii -tanulmanyai jonnek figyelembe. A kovetkezOkben elsosorban e ket tanulmany alapjan rovid. osszefoglalasban Flournoy vallaspszichologiai elveit ohajtjuk ismertetni.54 Flournoy vallaslelektani mOdszeret yorbrodt-tal megfigyelo-leiro miodszernek, avagy meg pontosabban. Traue-va onmegligyelo-leiro mOdszernek nevezhetjtik. Flournoy voltakeppen nem akar mast, mint a Clark-iskola Methode de experimentcition-jat a Methode de observation-nal kiegesziteni. lgy tehat modszertani szempontbol a Clark-iskola és James kozott helyezhet6 el. Vallaslelektani anyagul oly tudOsitasokat hasznal fel, amelyeket az illetOk egyfe161 teljesen Onkentesen, masfe161 pedig Flournoy felkeresere, de minden kals6 befolyastO1 es kerd6ivrendszer alkalmazasatol mentesen irtak le. Hogy azonban Flournoy mOdSzeret meg jobban és vilagosabban megerthessak, mindenekelOtt kiilonbortetni.ink kell az altala hangsOlyozott kettOs principium kozott. E ket alapelv koltil az els6 negativ, a masodik pedig pozitiv. Flournoy negativ principiuma principe de l'exclusion de la*transcendannce, pozitiv principiuma pedig : le principe de l'interpretation biologique des pheno menes religieux. Az els6 principiuni a vallaslelektan, feladat- es problema korevel van szorosabb kapcsolatban, a masodik pedig fakent a mOdszerrel. Azonban a feladat- és problema-kOrnek is kettos oldala van. Flournoy maga kiilonbOztet pozitiv és negativ oldal kozott. A pozitiv szempont feltarj a eltittiink azt, ami a vallaspszichologiust erdekli : -a szubjektiv szemelyes .vallast, mint lelki folyamatot, a vallasos eletet, amely az egyes emberek lelkiileteben A szubjektiv vallasos elet leirasanal is elsOsorban az emocionalis es akarati jelensegek johnek figyelembe, az intellektualis elemeknek csak masodlagos jelent6segilk van. A vallasos elet eme leirasa tisztan tudomanyos celokat, az igazsag puszta megismereset szolgalja s minden konstrualasi szandek messze all tole. Mindezekben Flournoynak James-szel yak, rokonsaga és hasonlatossaga elvitathatatlan: Flournoy azonban a porzitiv oldal mellett sokkal nagyobb gonddal korvonalazza a feladat és problema7 beallitas negativ oldalat, amely a transzcendens vonatkozasok kizarasaban nyilVanul meg. Mit ert 0 ez alatt ? Voltakeppen semmi tijat nem mond a mar elObb emlitetteken kivill, hanem csupan megvilagitja az eddig ,mondottakat a negativ oldal szemszogeb61 is. Miutan a vallaslelektannak feladata a szubjektiv vallaSnak, mint lelki elmenynek, tisztan tudomanyos leirasa, Open azert a transzcendencia kerdese, illetve az igazsag kerdese nein tartozik a vallaspszichologia feladat-kOrebe.. Az ervenyessegneli a kerdeset a vallaslelektan nem vetheti fel. Ebb61 azutan maga= .161 kovetkezik, hogy a vallasnak minden atavisztikns avagy pathologikus levezetese, szarmaztatasa es megmagyarazasa _a vallaspszichologia korebol apriori ki van zarva. Flournoy ezen felfogasat kulonosen a nemet Wobbermin a leghatarozottabban: 54 Flournoy tanulmanyai nemet forditasban is megjelentek. L. idevonatkozelag : S. Bresler : Religionshygiene. Halle, 1907. 38. s- kov; :és Zeitschrift fiir .ange.Wandte Psychologie. 1910. 524. s k5v. old.
Dr. Vasady 1341a : A vallaspszichologia fejltidesenek t5rtenete,
68
megkerdOjelezte, azonban Traue helyesen mutat 1.4,55 hogy Flournoy itt voltakeppen a francia intellektualisztikus dogmatikai rendszer egyoldalti igazsag-igenyenek az akkori vallaspszicholOgiaba valo er5szakos betolakodasat utasitja vissza. De lassuk mar most Flournoy pozitiv alapelvet s az ehhez fag:1'th)- mOdszertani meghabdrozasat. Flournoy pozitiv alapelve a biolOgiai meghatArozottsag hordozOja. Masodik alapelvet (Le principe de l'interpretation biologique des phenomenes religieux"), melynek segitsegevel a vallasi jelensegeket, mint biologiai funckciOkat, mint az emberi pszichikai és organikus szeryezet bens5 processzusainak ktilsO megnyilvAnulasait vizsgalja, mOdszertani szempontbol negy iranyban agaztatja szet. 1. A fiziologiai mOdszer, amely a vallasi processzusok fiziologiai el6felteteleit kutatja. Mindenekelott a vallasi folywatoknak thegfelelo ideg-folyamatokat kell meghataroznunk. Igaz ugyan, hogy az gnatOmianak és fiziologianak jelenlegi allasa keno sikerrel ezen a teren nem kecsegtet benniinket, azonban Flournoy er6sen remeli, hogy idOvel a fiziologiai modszernek a vallas vizsgalata tertileten valO alkalmazasa is gyiimolcsozO lesz. 2. A genetikus m6dszer a vallasos elet keletkezeset és fejlOdeset tanulmanyozza és a killso és bels6 tenyezOkt61 valO faggeset igyekszik kimutatni. 3. Az iiSszehasonlito (komparativ) mOdszer vizsgalata targyava teszi a kulonbozo vallasbs egyeneket, csak azert, hogy azutan a bennuk mutatkozo sajatossagok osszehasonlitasa altal feltarhassa a vallasos elet mezejen mutatkozo hasonlatossAgokat és kiilonbsegeket. A vallaspszichologia a tenyek tiszteloje és az osszehasonlito mOdszernel mindennel inkabb vigyaznia kell arra, hogy valami kfilsO, apriori elOiteletet bele ne vigyen osszehasonlitO eljarasaba. 4. Az utols6, dinamikus modszer az egyen vallasos eletet, mint 616, liiktet5, Allandoan tova aramlo folyamatot fogja fel, amelyet az emberi szervezetben rej15 erOk hatAroznak meg. Vorbrodt Flournoy nemet forditasAhoz irt eloszavaban a fiziologiai és komparativ mozzanatokat altalanos, a genetikus és dinamikus mozzanatokat pedig sajAtos biolOgiai modszertani elveknek mondja. Flournoyai mindenekelott kifogasolnunk kell modszerenek biologiai meghatarozottsagat. Ez bizonyara az amerikai vallaspszicholOgia hatasat mutatja nala, de minden koriilmenyek kozott elitelendo. Mert mi mast jelent e biologiai meghatArozottsag, mint a vallas keletkezesi processzusanak az emberi organizmus egyetemes pszicho-fizikai fejlodesebe vain beekeleset. Ez a beillesztesi eljArds azonban nem sok Aj mozzanatot fog felszinre hozni. Viszont az ily felszinre hozott vallasi mozzanatok is elsOsorban a periferikus mozzanatok csoportjat alkotjak s altalaban veve a vallasi fejlodesnek a pszicho-fizikai organizmus fejlodesenek keretein beltil valO tanulmAnyozasa, mint azt mar Starbucknal is lattuk, az egyoldal6 biologizmus es egy sajatos fajta pszicholOgiai materializmus veszelyeit rejti magaban. A biologiai fogalmaknak a vallAslelektan tertileten valO egyoldalti alkalmazasa (emlekezzunk csak tObbek kozott Amesre vissza), homalyossagot es zavart szfil csupan. Mert a biologiai, fiziologiai, fizikai és kemiai torvenyek nem azonosak, hanem gyakran egyenesen ellentetesek a pszichologiai torvenyekkel. Mindezt az amerikai vallaspszicholOgusok kimerito ismertetese utan mar teljesen sziiksegtelennek tartjuk tijra reszletesen targyalni. Nagy kAr az, hogy Flournoy inkabb csak vallaspszicholOgiai programmot adott, s ennek gyakorlati kivitelevel nala nem igen talalkozunk. Ktilon meg kell azonban meg emlekezMink „Le genie religieux" cimu dolgozatArOl. Itt a vallasos szemelyisegekr61 megAllapitja, hogy vallasos eletiik ket egymasba Om15 es egymast AthatO mozzanatb61 tevodik iissze : egyfe161 a misztikus mozzanatb61, mely a transcrendens realitas jelenletenek az erzelmeben nyilvanul meg, masfe161 pedig az erkolcsi rnozzanatbol, melynek legjellegzetesebb megnyilvAnulasa a kotelessegteljesites erzelMe. E ket elemb61 tevOdik ossze a Jezus szemelyisege is, amely 55
adt a ki.
I. M.
57. old. Beget : Beitrage zur Rpsychologie von Dr. Th. Flournoy I. Vorbrodt
69
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
szernelyiseg klasszikus peldaja marad a heroizmus, az ertelmiseg es a nagylelkiiseg magasabb szinthezisbe torkolld egysegenek. Ezen a ponton ketsegtelendl megallapithatO killonosen Ribot nagy hatasa Flournoyra, s mint Ribotrial, figy nala is meg kell emlitentink azt a nagy el6nyt, amelyet Flournoy vallaspszichologiaja az amerikaiakeval szemben eldrul : a szorosabb ertelemben vett vallasi (misztikus) mozzanatokat nem azonositja az erkolcsi mozzanatokkal. Flournoy legnagyobb erdeme az volt, hogy James szel szemben elsosorban a mindennapi atlag emberek vallasanak a tanulmanyozasat hangsdlyozza és hogy a Clark-iskola egyoldald es kezdetleges kerdOiv és statisztikai modszeret az on- es masok megfigyelesenek modszerevel helyettesitette, illetve egeszitette Vallaspszichologiai erzekenek leginkabb azonban talán akkor adott kifejezest, midon bar a vallasi elmenyben jelentkezO igazsagigenyt tenykent konstatalta, de a vallaslelektan tudomanyos mezejerOl a vallas objektiv igazsaga kerdesenek a felveteset és targyalasat kizarta. Flournoy és a mar emlitett ket masik vallaspszichold.guson kivtil az utolso ket evtizedben tobb francia pszicholOgus foglalkozott a valras pszichologiai -demzesevel. Azonban valamennyien inkabb csak a vallaspszichologia reszletproblemaival foglalkoznak behatobban (pl. a misztika, imadsag, megertes, stb. jelensegek elemzesevel), amelyeknek behato elemzese viszont nem tartozik jelen tanulmany feladatai koze. Itt csak utalhatunk a kiilonboz6 valaspszichologiai munkalsfa," hogy azutan atterhessiink a nemet vallaspszicholOgia fejlOd.estortenetenek kritikai ismertetesere, amely kiilonosen utolsO fordulojaban oly hatalmas lepessel vitte el6re a vallaspszichologia egyetemes fejlOdes menetet.
-
C) A nemet vallaspszieholOgia fejl5destortenete. a) A nemet vallaspszichologia vallastorteneti csopbrtja. 1. Wundt Vilmos vallcispszichologicija, Az amerikai és a francia vallaspszicholdgiaval ellentetben a nemet pszicholOgia nagyon lassan -kezdett hatarozott iranyokban kibontakozni. Igaz ugyan, hogy nemet foldon egyik vallaspszichologiai programm a masikat erte, azonban a kivitel rendesen hianyzott : rendszeres vallaspszichologiai munkakkal csak az utolso nyolc-tiz esztendoben talalkozhatunk. Igaz ugyan tovabba az is, hogy Vorbrodt és Wobbermin mindent elkovetnek a nemet vallaspszichologiai munkassag meginditasara (az elObbi azaltal, hogy Starbuck vallaslelektanat lefordittatja, az utobbi pedig azaltal, hogy James „Varieties"-et iilteti at nemet nyelvre), mindazonaltal a "vallaslelektan irant vale) erdeklOdes csak nehezen tudott nemet foldon a pszichologusok koreben meggyokerezni. Anna! nagyobb erdek16dessel fordultak azonban feleje a nemet liberalis theologusok, amely aztan a methodologiai vitak egesz legiojat vonta maga utan, amint azt kesObb latni fogjuk. A hivatasos pszichologusok koziil tgyetlen egy volt csupan, aki a XX. szazad else) eVeiben onalld iranyban, hatarozat elvekkel es teljesen onallo modszerekkel rendszeres vallaslelektani munkakat adott a vallas irant erdekl6d6 tudosok kezebe és ez, a hatalmas es minden iranyti munkassagot kifejt6 lipcsei pszichologus, Wundt Vilmos volt. Az 6 vallaslelektanat ohajtjuk a kOvetkez6 oldalakon ismertetni.:57 56 Joly : Psychologie des Saints, 1897., Poulain : Des Graces d'Orison: Traite de Theologie mystique 1909., Pacheu : L'Experience mystique et L'Activite subconsciente, 1911., P. Marechal : Science empirique et Psychologie religieuse, 1912., P. de Murdignck : Introduction generale a l'Etude des Phenomenes religieux, 1914., G. Berguer : Psychologie religieuse Revue et bibliographic generales, 1914. Ez utebbi bliven tajekortat benniinket nemcsak a francia, de a vilag osszes nyelvein in yallaslelektani tanulmanyok fe161 egeszen 1914-ig. 57 L.: Wundt : Volkerpsychologie, 2-ik resz : Mythus und Religion, killonosen a 6-ik fejezet : Das Wesen der Religion ; Die Religion als psychologisches Problem ; Probleme der Volkerpsychologie, kiillinOsen az else) fejezet : Ziele und Wege der VOlkerpsychologie es a
70
Dr. Vasady Bela A yallaspszichologia fejlodesenek tOrtenete,
Wundt vallaslelektananak harom alaptetele a kovetkezO : 1. A vallaslelektan neplelektan ; 2. A neplelektani vallaslelektan genetikus vallaslelektan, 3. a genetikus vallaslelektan empirikus vallaslelektan. 58 Lassuk, mit ert Wundt ez elvi allitasai alatt ? A: vallcislelektan-neplelektan. Ez azt jelenti, hogy nem individualis lelektan. Tehat teljesen mas valami, mint ami a James v allaspszichologiaja akart lenni. A neplelektan kdlonbozik az individualis lelektantol. EgyfelO1 azaltal, hogy mindkettOnek mas es Inas a targya, masfelO1 pedig azaltal, hogy mindkettO más és más mOdszerrel dolgozik. Az individualis vallaslelektannak feladata Wundt meghatarozasa szerint „a kOzvetlen tapasztalas tenyeinek kutatasa, amint azok a szubjektiv tudatban jelentkeznek és e tenyek elOalla sanak és kolcsonos osszeftiggeseinek a vizsgalata' .59 Ezzel szemben a neplelektan „a pszicholOgiai vizsgalOdasok oly terdlete, amely azon pszichikai folya mato kra vonatkozik, amelyek elOallasukban es fejlOdestik felteteleiben a szellemi kozOssegek ftiggvenyei".60 Ennelfogva az individualis és a neplelektan kozott lev6 kdlonl3seg letrehozoja az egyeni és a tarsadalmi meghatarozottsagd lelki jelensegek kozott fennallo kiilonbseg. Az individualiS lelektan az egyvizeriibb, a neplelektan pedig a komplikaltabb es osszetettebb lelki jelensegekkel foglalkozik. Az elsO az egyeni elet keretein beliil lefoly6 tudattorteneseket tanulinanyozza, az u tebbi pedig azokat a bonyolultabb funkciOkat, amelyek a maguk teljessegeben a kozossegi elet keretein belul bontakoznak ki. Termeszetesen az individualis Ps zichologianak es a neplelektannak teruleteit sohasem lehet egymast61 teljes ponfossaggal elkilloniteni, mindenekelott azert nem, mert a ,peplelektani jelensegek hordozOja minden egyes esetben eppen .az individuum, és a koZosseg Altai kitermelt szellemi realitasok feltetelei eppen az egyenek lelkebe vannak beleagyazva. Ezt a tenyt Wundt is elismeri.61 Mindazonaltal rijra és frjra hangsdlyozza, hogy a kOzOsseg szellemi alkotasait sohasein lehet teljesen megmagyarazni az egyenben rejlO elOfeltetelekbOl, hanem a koZosseg Mete oly frj torvenyeket hoz. letre és oly uj torvenyeken 6011 fel, amelyek nem azonosithatOk az individualis elet torvenyeivel. Felkutatasuk és vizsgalatuk eppen azert a neplelektan feladata. Mi mar mostan a neplelektan sajatos modszere ?' Az individualis lelektan sajatos mddszere a kiserleti modszer; mondja Wundt. Ezt mindenekelOtt az jeilemzi, hogy tiles ellenteben all az onmegfigyeles mOdszerevel. A kiserleti modszer igyekszik a megfigyelesre meltO ttinemenyeket tervszeriien elOidezni és a tunemenyeket elOidez6 feltetelek onkenyes valtortatasa Altai a tfinemenyek sajatossagait a legpontosabban megfigyelni. Azonban ez a kiserleti mOdszer legfeljebb csak az egyszeriibb lelkifolyamatok, tortenesek elOidezesere és megfigyelesere kepes, az Osszetettebb szellemi jelensegeknek, mint amilyen pl. a vallas is, a tanulmanyozasara azonban mar nem alkalmas. Kiserleti mOdszerrel mindig csak a • periferiaknal maradnank s a vallas sajatos magva, lenyege, mindenkor kisiklana a kezeink Igy tehat az individualis lelektan a vallas megismeresere benniinket el nem vezethet. Ezzel szemben a neplelektan a szellemi tortenesek komplikaltabb formainak, igy a vallasnak is a megismeresehez egeszen más m6dszert alkalmaz. Az individualis lelektan kiserleti modszere helyebe tehat a neplelektani-modszer lep. Ez a mOdszer a szellemi kozossegi elet alkotasainak ethnologiai osszehasonlitasaban es megfigyeleseben all. Ily szellemi kOzOssegi produktumok peldaul a nyelv, mithosz, erkolcs, vallas, stb.62 Ezeket az ethnologiai tenyeket termeszetesen pszicholOgiailag csak akkor kozelithetj irk és ismerhetja meg, ha vizsgalodasaink kozben az onmeg4-ik fejezet : Pragmatische and genetische Religionspsychologie. — Wundtra yonatkozOlag
lasd : 0. Klemm, R. Otto; K. Thieme, H. Faber, G. Traue, Wunderle és a legtobb pszichologus munkait, melyek jelen tanulmany keretein beliil elofordulnak. 58 L. : Pragmatische Religionpsychologie c. fejezetet. 59 L. : Volkerpsych. I. 1., 1 old. 60 L.: Logik II., 2-ik kiadas, 2=4k oldal, Logik II. 232. old. Volkerps. I., 1., 2-ik old. Grundziige der physiologischen Psychologie, I. 1. 29. old. 81 L, : Grundrisz der Psychologie, 5-ik kiadas, 24-1k oldal, 82 L.: Grundziige etc., I. 28. old,
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tifortenete.
71
figyeles mOdszeret is igenybe vesszOk. Ezt Wundt is beismeri. SOt meg ennel is tovabb megy, midOn azt is teljes hatarozottsaggal allitja, hogy „egyetlen lepest sem lehet tenni a neplelektani tunemenyek megismerese fele, hacsak nem a kiserleti lelektanbol indulunk ki".63 A neplelektari lenyeget azonban Wundt szerint csak akkor ismerhetjiik meg igazan, ha a tOrtenethez valo viszonyat tessziik vizsgalat targyava. Wundt szerint a tortenet feladata az altalanOs kulturfelteteleknek a vizsgalata és ez a vizsgalodas teljesen figyelmen kivill hagyja azt, hogy vajjon ezek a kulttirfeltetelek maganak a nepnek a termeszeteben, avagy torteneteben, avagy pedig az emberi tudat altalanos sajatossagaiban gyOkereznek-e ? Ezzel szemben a neplelektan a jelensegek lelki motivumainak az emberi tudat altalanos sajatossagaival valO osszefOggeset tanulmanyozza, s figyelmet csupan azokra a feltetelekre iranyitja, amelyek az emberi tudatban fedezhetok fel. Igy tehat lathatjuk, hogy a kett6 koz01 a tOrtenet a nagyobb atfogojd diszciplina, viszont a neplelektan pedig csak a kozossegi elet kezdeteinek tanulmanyozasara szoritkozhatik, miutan a kezdeteknel az egyes szemelyisegek hatasa alig erezhet6 es igy csak itt lehetseges a torteneti fejlOdes egyetemes ervenyii pszicholOgiai fejl6destorvenyeinek a konstrualasa. A fejlOdesnek kesObbi fokain ezzel szemben ktils6 és belsO, szingularis hatasok folytan az egyetemes ervenyii psziehikai motivumok mindinkabb a hatterbe szorulnak és a fejlOdesek sokszerfisege vegul is egyedul a torteneti Ossifeltetelek tanulmanyozasat teszi lehetOve. A neplelektan tehat itt mar elveszti sajatos jelentOseget és munkamezej et." • Wundt masodik tetele : a neplelektani valldspszichologia genetikus vallcispszichologia. Mit ertsfink ez alatt ? Wundt niindenekelOtt a genetikus eljaras meghatarozasat adja. Szerinte ketfele genetikus eljaras van. A genetikus vallaspszicholOgianak egyfelO1 a vallastorteneti fejlOdes altalanos organikus osszeftiggesenek keresztmetszeteit kell nyujtani, masfe161 pedig tortenet-pszichologiai hosszmetszetekben a meg megragadhato kezdetekt61 a vallasi tiinemenyek egyes csoportjanak a fejlOdesrnenetet. kell tanulmanyoznia.65 A genetikus eljaras feladata lenyegeben tehat nem mas, mint felderitese annak, hOgy „az objektiv ertelemben vett vaIlas mikeppen all el6 és melyek azok a szubjektiv motivumok, amelyekre a vallas objektiv alkotasaibtil visszakovetkeztethetiink ?" A genetikus vallaslelektan es a neplelektan kozotti osszefuggest kOlonben harom alkoto tenSTez6 munkalja. Ez osszeffigges mindenekelOtt a lelektaft lenyegeb61 és felaciatabol folyik. A lelektan feladata u. i. nem más, mint a _jelensegek lelki genetikus magyarazata. Ugyanez a feladata a neplelektannak is. Tovabba a vallasos jelensegeknek, mint torteneti alkotasoknak a meghatarozasa kepezi a neplelekta•n és genetikus vallaslelektan kozott az osszekot6 kapcsot. Vegfil a genetikus vallaspszicholOgia szuksegesseget a vallasi processzusok bonyolult volta is megkoveteli. Mintan ugyanis a vallasi jelensegek komplikalt szellemi folyamatok, csak egeszen termeszetes, hogy hosszn fejlOdes eredmenyei s eppen azert sajatos voltuknak ke116 megismerese csakis a. genetikus magyarazat segitsegevel lehetseges. A neplelektani vallaspszichologianak tehat mar csak ezert is okvetlentil genetikus vallaspszichologianak kell lennie; Wundt azonban nemcsak programmot ad, hanem nala a kivitellel is talal, kozhatunk. Nemcsak meghatarozasat .adja a genetikus vallaspszichologianak, hanem azt a gyakorlatban is igyekszik megvalositani. ,Szerinte a genetikus vallaspszicholOgia feladata, a mithosz és a vallas fejlodesi torvenyeinek a felkutatasa. Miutan pedig mind a mithosz, mind pedig a vallas a fantaziabol patakzanak el6, mint vegs6 forrasbol, eppen azert Wundt rnindenekelott a fantazia lenyeget és funkciOjat igyekszik kimutatni a mithosz, illetve a vallas letrehozasanal. A fantazia sajatos lenyege a lelki elet kettOs principiumara Vezetheto vissza.66 Probleme, 25. old., Grundzfige. I., 25. old. L. Probleme u. o. 65 Probleme .114. etc. old. 66 Volkerpsychologie. II. 1., 62 old.
63 64
72 -
Dr. Vasady Bela : A yallaspsziehologia, fejliklesenek tortenete.
Az egyik a „megelevenitO appercepcio", avagy a „beleerzes" (beleeles) (die „belebende Apperception", die „Einfiihlung"). Ez abban all, hogy a targynak szemlelOje En-jet valOsaggal belevetiti, projicialja, a szemlelt targyba elannyira, hogy azzal valOsaggal egynek erzi maga s kozben nemcsak a megelevenitett targy, de meg az 6 En-fie is magara OW a targyiassag. jelleget. A masodik principium „az illuzio erzelem fokozO erejenek principiuma` Ez abban nyilvanul, hogy a szubjektiv tenyezok, amelyek a targy szemleletenel az objektiv tenyezOkkel egybefonOdnak, kOlcsonzik egyuttal a targynak az erzelmi ertekeket s 6k nyujtjak a benyomas dontO erzelmi mozzanatait. Mikent az els6 principium, tigy ez utobbi is atoleli a lelki elet valamennyi formajat. Wundt ezutan a mithoszkepz6 fantaziarol besze1.67 Ez nem lenyeg szerint, hanem csak fokozatilag, sajatos formaja szerint kiilonbozik magatol az egyszer(i kepzelett61 és a mtiveszi fantaziatol. Sajatossaga a megelevenit6, megszemelyesit6 appercepcioban rejlik, amely erzelmeket, affektusokat és akaratinditasokat belevetit magukba a targyakba ugy, hogy a targyak valOsaggal megelevenitett, szemelyes lenyeknek tiinnek fel. E mithologikus megszemelyesitesek egyszertibb eseteib61 kiindulva, az asszociaciO torvenyeit kotvetve, a mihologiai kepzetekb61 eltiall maga a mithosz, amely azutan ujra más mithoszokkal kapcsolatba jutva a legbonyolultabb szellemi tiinemeny hordozajava valik. A mithosztO1 megkiilonbortetend6 a vallas.68 Wundt szerint Open ez a megkiilonbortetesi elj Ards kepezi a vallaspszichologia egyik legegetObb feladatat. Szerinte a mithosz primitiv tudomany, a vallas ellenben gyakorlati eletmagyarazat. Termesietesen a valosagban ez a ktilonbseg sohasem jut teljes elesseggel es vilagossaggal ervenyre, mert egyfe161 a vallas csirdit mar a mithosz fejlOdesi kezdeteinel felfedezhetjiik, masfe161 pedig hosszil idOn keresztul nem talalkozhatunk a fejlOdesmenetben oly vallassal, amely ne a mithologiai forma kontoset oltene magara. Mindazonaltal feltetleniil fontos az, hogy a kettO kozott ktilonbortessiink. Ezek utan Wundt genetikailag megkiserli nyomon kiserni a mithoszt és a vallast fejl6destortenetenek fontosabb mozzanataiban. Ez eljarasnak és eredmenyeinek reszletes ismerteteset61 azonban e helyen eltekinthetiink. Wundt harmadik tetele a ktivetkez6 volt : A genetikus vallcislelektan empirikus valicislelektan. NE tetelnek fejtegetese kozben Wundt a vallaslelektani vizsgalodas hatarait a legelesebben megvonja és sok tekintetben halasak lehetiink neki, amiert kiilonosen a vallaslelektan és a vallasfilozofia targy- és feladatkoret egymastol a legpontosabban kiilonvalasztja. Fejtegetesei . azonban nem inentesek az egyoldahl tevedest61 sem. Wundt mindenekel6tt az amerikai vallaspszichologia ellen hddakozik. Az amerikai vallaspszicholOgiat egyszerfien „pragmatikus" vallaspszichologianak nevezi, szemben az 6 neplelektani; genetikus vallaspszicholOgiajaval, amely egyediil math az „empirikus" vallaslelektan elnevezesre. Az empirikus vallaslelektannak s igy az 6 neplelektani vallaspszicholOgiajanak is ket jellemvonasa van, amelyek ennek empirikus jelleget biztositjak. ElOszor is tavol tart magatol minden oly ,tendenciat, amely a tenyek megallapitasanal idegenul es zavarolag hatna, masodszor pedig tartOzkodik attol, hogy a tudatfolyamatok vizsgalataban eleje tarulo feladatkort onkenyesen kiszelesitse. A vallaspszicholOgia feladata, ha empirikus jelleget meg akarja tartani, csupan a vallasos tudat tenyeinek es jelensegeinek vizsgalata lehet. Eppen ezert megkillonbortetendo minden vallasfilozofiai eljarasto1.69 Marmost Wundt szerint az amerikai vallaspzsicholOgia azert nem nevezhet6 empirikus vallaszpszicholOgianak, mert vizsgalodasaiba a vallaslelektan szamara idegen pragmatikus tendenciakat visz bele. A vallaspszichologiai elnevezesre tehat igenyt egyaltalaban nem tarthat. Wundt er6sen kritizalja azokat a nemet liberalis theologusokat, akik ennek ellenere is kozremiikodtek abban, hogy az U. a. II. 1., 579. s kay. old. U. a. II. 3., 729. old., u. a. II. 1., 4. old. 69 Probleme, 111. s koy. old,
67
68
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejl5desenek tOrtencte,
73
amerikai pragmatikus- vallaslelektan Nemetorszagba is bejuthasson. Ezeket a theologusokat o „theologiai pragmatistaknak" nevezi s „Probleme der Volkerpsychologie" cimii konyvenek harmadik fejezetet, melynek time : „Die Reception des Pragmatismus durch die deutsche Theologie"; e theolOgusok tiles kritikajanak szenteli. De lassuk mindenekelOtt kozelebbrol azt, hogy mi kifogasolni valoja van Wundtnak az amerikai „pragmatikusnak" mondott vallaspszichologiaval szemben ? Wundt az amerikai vallaspszichologiaval gzemben yak' kifogasait a James vallaspszichologiai munkajanak kritikajara epiti fel. Ez ,a munka szerinte a prag matikus vallaspszicholOgia klasszikus peldaja. A James konyveben demonstralt peldak nem vallaspszichologiai celokat, hanem inkabb pragmatikus vallasfilozOfiai celokat. szolgalnak. Valamennyi azt igyekszik - kifejezesre juttatni az olvaso elOtt, hogy a vaIlasnak elettani szerepe es jelentOsege eppen abban rejlik, hogy az embert boldogitja es megnyugtatja. A pathologikus vallasformak rendszertelen felkuta tasa es bemutatasa is pragrnatikus celok szolgalatat arulja el. James vallaspszichohigiajaban sem nem igyekezett a kiilonboz6 vallasossagi tipusok szubjektiv motivumait felkutatni, sem pedig nem t6rekedett altalaban veve a szubjektiv vallast pszichologiai elemzes targyava tenni. Mindez abbol magyarazhato meg, hogy James eredeti celja nem is vallaspszichologia nyujtasa volt, hanem inkabb vallasfilozofiaja pragmatikus szinezetenek és jellegenek az alatamasztasa. Es ezt a pragmatikus vallaslelektant prObaltak Troltsch és Wobbermin a nemet vallaspszichologiai es theologiai tiszta talafba attiltetni. Troltschnek szemere yeti Wundt, amiert megkiserelte James vallaspszichologiaja mintajard a vallaspszicholOgianak a vallastudomanyok koreben szerepet juttatni és azutan erre a vallaslelektanra az 6 sajatos apriorisztikus vallasi ismeretelmeletet felpiteni." Ez apriorisztikus racionalizmusnak Troltsch szerint a feladata nem más, mint a vallasos tudat ziir-zavaros szovedekeb61 vallasi apriorinak a kiemelese. Ez tehat tisztan vallasfilozofiai feladat, amely ismeretelmeleti modszerek alkalmazasat igenyli. Amde Troltsch tisztan latja azt a kiilonbseget,amely a vallaslelektani és vallasfilozofiai feladatok, kozott fennall. Eppen azert kereken vissza kell utasitanunk Wiindt azon allitasat, mintha Troltsch csak azert, mert James vallaspszichologiai munkassagat figyelemre meltatta és annak mintajara a vallastudomany keretein beltil a vallaslelektannak is helyet kOvetelt, — egytittal az amerikai pszichologus utilitarisztikus pragmatizmusat nemet talajon theolOgiai pragmetizmussa valtoz= tatta volna at. Mert hiszen az apriorisztikus racionalizmus filozOfiai allaspontja merev ellentetben van minden pragmatisztikus lelfogassal. HasonlOkeppen nem erthettink egyet Wundttal akkor, midon Wobbermint is azzal vadolja meg, hogy James mfivenek a leforditasa reven az amerikai pragmatikus vallasfilozOfiat a nemet theologiaba is attiltetni igyekezett. Helyesen mutat rd Wobbermin arra,71 hogy erre a vadra 6 mar csak azert sem szolgalt ra, mert hiszen eppen azzal a celzattal nem forditotta le James konyvenek utols6 fejezetet nemetre, nehogy ennek pragmatikus szinezete egyatal a nemet vallasfilozofiai es theolOgiai gondolkozast is karosan befolyasolja. Es mi abban sem latunk Wobberminnel semmi pragmatikus tendenciat (bar Wundt maga ilyesmit velt felfedezni benne), amiert James mfivenek jelesseget killonosen abban latja, hogy a misztikanak a vallasban yak) jelentOsegere és figyelembevetelere felhivta a tudosok erdekl6deset. Abban a tenyben, hogy Wobbermin az irracionalis misztikus elmenyekben keresi és -talalja meg a sajatos vallasi motivumokat, meg semmi pragmatikus tendencia sem jut kifejezesre. Inkabb beszelhetnenk a pragmatikus tendenciahoz nemileg hasonlithato tendenciakr61 Wobbermin u. n. transzcendentails pszichologiai modszerenel, azonban Wendt ennek btivebb kritikai ismertetesehez hozza sem fog. Wobbermin sajatos transzcendentalis pszichologiai mOdszerenek kritikai ismertetese jelen tanulmanyunknak keretein kiviil esik. Most meg mindenekelOtt Wundtnak Jamesszel kapcsolatos kritikajaval 7
° Psychologie and Erkenntnistheorie in der Rswissenschaft. 1905, L.: Die Methoden der rpsych. Arbeit. 27. old,
71
Dr. Vasady Bela : A vallaspSzichologia fejl6desenek tortenete.
74
akarunk roviden foglalkozni, hogy azutan atterhessiink Wundt neplelektani vallaslelektananak reszletes kritikajara is. Amikor James vallaspszicholOgiajaval foglalkortunk,mi is ramutattunk arra, es sajnalkozasunkat fejeztiik ki a felett, hogy James vallaspszicholOgiajat individualisztikus pluralizmusanak es altalaban veve pragrnatikus vilagfelfogasahak szolgalataba allitotta. Es csak ortilhetiink annak a hatarozott megnyilatkozasnak, amellyel Wundt James pragmatizmusaval es altalaban veve minden pragrnatisztikus felfogassal szemben a vallaspszicliologia tisztasagat és empirikus jelleget megvedeni 6hajtja. Azonban masfe16I Wundt tajekozatlansaganak szamlajara kell felirnunk azt a tenyt, hogy az amerikai vallaspszichologian csupan a James vallasL pszicholegiajat erti es igy, amikor pragmatikus vallaspszichologiar61 beszei, akkor mindig az amerikai vallaslelektant erti ez alatt. Meg ha el is ismerjiik azt, hogy sakkor, mid6n Wundt neplelektani munkait irta (1906-1913), Leuba nem igen volt Europaban ismetetes ; Ames, Coe, Pratt es a tobbi amerikai vallaspszichologus pedig meg kevesbbe, meg akkor is melyen csodalkoznunk kell, hogy Mind' egy-altalaban figyelemre sem meltatja az amerikai Clark-iskolcit és ennek legkivalobb kepViselOjet a Starbuck szenielyeben. Pedig, mint lattuk, az amerikai vallaspszichologia megalapitOi es els6 muvelOi nem James, hanem eppen ezek voltak. Es Jamesszel szemben is egyoldahlan itelkezik Wundt. Ketsegtelen, hogy a prag-matikus tendencia, lolab kilog James vallaspszicholOgiajabol,• mindazonaltal a kifejezetten oncelir vallaspszichologiai tendenciat sem lehet, teljesen megtagadni jamestol. Ugy hogy itt Wobberminnek kell igazat adnunk, midon tobbek kozott Jamessel kapcsolatban igy it : „Wundt kritikajanak es e kritika jogos voltanak ellenere megallapithatO, hogy James individualis pszicholOgiai eljarasaban sokkal tobb a sajatosan vallaspszichologiai mozzanat, mint a Wundt-eban."72 Hason16keppen igazat kell adnunk Fabernek is, mid6n Wundt-tal és James-szel kapcsolatban ezeket irja : ,Eppen abban all James munkajanak az erteke, hogy nem csupan regisztralni probalja szigord exaktsaggal a vallasos elet folyamatait és nem csupan altalanos fogalmakban és meghatarozott torvenyekben igyekszik a vallasi funkciokat feloldani, hanem, hogy a vallasi folyamatokat bensO ertekiik szerint elrendezi, hogy lenyeges es lenyegteleft kOzott kulonbortet, hogy mindentitt a sajatosan vallasi mozzanatot igyekszik kimutatni. Tovabba abban is, hogy nem csupan egyszerfien regisztralja és rubrikalja az adott anyagot, hanem rajta mintegy keresztiilhatol ettekel6 megertesevel. Kiilonben is semmifele vallaspszicholOgia sem nelkiilozheti az ily ertekiteleteket, meg a wundti vallaslelektari sem, termeszetesen csakis egy kikeriilhetetlen elOfelteves alapj an s nem pedig abban az esetben, ha csak egy sajatos vizsgalodasi methodusr61 van szo."73 -E kritikai megjegyzesek idezesevel azonban mar megkozelit6leg kritikat is gyakoroltunk maganak. Wundtnak a neplelektani modszere felett, amelyet a kiivetkezOkben Ohajtunk reszletesen kiegesziteni. MindenekelOtt megallapithatjuk azt, hogy onall6 neplelektanrol oly ertelemben, mint ezt Wundt teszi, nem beszelhetiink. A neplelektani diszciplinariak és modszernek OnallOsagat és jogossagat ketsegbevonjuk, miutan a neplelektannak allandoan az individualis lelektan megismeresi eszkozeire (legyen bar ez az onmegfigyeles, avagy a kiserlet modszere) kell tamaszkodnia. Sigwart, H. Maier, R. Otto, E. Triiltsch, Wobbermin, Faber és altalaban veve Wundt legtobb kritikusa, nem latnak a neplelektani modszerben semmi mast, mint a torteneti tenyhalmaz felett yak) puszta reflektalast es e tenyhalmaznak individualis pszicholOgiai eszkoiokkel torten6 megmagyarazasat. Scheel is a kovetkezOkeppen nyilatkozik : ;,Wundt neplelektani modszere nem nevezhet6 onallo, egyseges modszernek, sokkal inkabb nem egyeb, mint a torteneti eljarasnak és Wundt sajatos pszichologiai modszerenek kompozituma."74 Ebb61 azutan onkent kovetkezik az is, hogy Wundt neplelektani modszere ugyanoly nehersegekkel ktizd; mint a vallastorteneti Zeitschrift , fur angewandte Psychologie. 1910. 517. old. Faber : Das Wesen etc. 54. old. 74 Zeitschrift fiir Theologie land Kirche. 1908. 21. old. 72
73
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
75
modszerek altalaban, t. i. amennyiben ezek megkiserlik azt, hogy a primitiv vallasformakra valo visszateres Altai 'a legfejlettebb vallasformakat is genetikailag megmagyarazhassak. Amikeppen a vallastorteneti modszernek csak annyiban van jogosultsaga, amennyiben magat a torteneti leir6 és magyaraz6 eljaras legaltalanosabb felteteleinek alaveti, amely eljarasnak kauzalis magyaraz6 elve viszont a jelensegek es esemenyek spontan és 6s-eredeti voltarol elore iteletet alkotni nem tud, hanem legfeljebb csak utolag konstatalja azt, vagy pedig meg16176 torteneti vonatkozasok felfedezese Altai azokat vagy modifikalja, vagy pedig teljesen feloldja, epp irgy a vallaslelektani m6dszer is, mar amennyiben a torteneti m6dszernek csupan egyik formaja, nem nyujthat kielegitO iteletet, a vallasos tudat tartalmat illet6leg. Sokkal inkabb, miutan a vallassal is, mint barmely más szellemi tudattal, egyutt jar az os-eredetisegnek es a spontaneitasnak igenylese, tigy logikailag teljesen egyertelmii es egyforma jelentOsegfi az, hogy egy primitiv, mithologiai sziriezetii vallasformaval, vagy pedig a fejlOdes magasabb fokan allo vallassal van-e dolgunk. A sajatossagra es eredetisegre Valo szarno ttartas igenyevel mindkettonel egyarant talalkozhatunk. Es ez igenylesi mozzanatot a neplelektani modszer is, csak Agy mint barmely Inas vallAstorteneti modszer, legfeljebb csak utOlagosan megallapithatja és regisztralhatja, a vallasos ttinemenyek sajatos voltaig és e sajatossagi - mozzanat megragadasaig azonban a neplelektani redukcio sem tud benniinket elvezetni. Wundtnak teljesen igaza van akkor, mid6n James-szel szemben hangstilyozza, hogy a vallas objektiv megnyilatkozasi formai is forrasul szolgalnak az egyen vallasossaganal. Jamesnel mi magunk is neliezmenyezttik azt, hogy a vallas torteneti meghatarozottsaganak konstitittiv mozzanatat az egyeni vallasossag elemzesenel teljesen figyelmen kiviil hagyta. Azonban viszont, mikent az amerikai ethnolOgiai és szocialisztikus szinezetii vallaslelektani iskola ( Leuba, Ames, King), tigy Wundt is a rnasik ttllsagba csap akkor, midOn a vallast egyszertien kollektiv i tinemenykent mutatja be. Sot ez az eljaras nala meg hatarozottabb jelleget Olt, mint az amerikaiaknal. Pedig az. egyeni vallasossag csak akkor Olt magara egyeni jelleget, ha az egyen a tradiciokbol meritett vallast egy sajatosan egyeni meghatarozottsagit aktussal a magaeva teszi és ezaltal arra raiiti az egyeninek belyeget. Neplelektani modszerrelAz egyeni szinezetet, a vallasban jelentkez6 egyenien sajatos, de feltetlentil konstitittiv mozzanatokat megragadni nem lehet. Meg kevesbbe lehet a nagy vallasos szemelyisegek vallasat neplelektani modszer segitsegeVel megisrnerni. Mert hiszen az egyeniseg meg az individualis lelektan modszerei elOtt is megkozelithetetlen osszetetelti pszicho-fizikai.realitas (individuum est ineffabali), hat meg akkor egy neplelektani modszer szamara, amely az egyeni elet konstitirtiv szellemi mozzanatait és e mozzanatok egymasba ornleseti osszeOlelkezeset és fonodasat az altalanos torteneti feltetelekb61 6hajtja maradek nelkiil megmagyarazni. A vallas tehat se nem pusztan individualis lelektani m6dszert, se nem csupan neplelektani modszert igenyel, hanem egyarant problema mindket modszer szArnara. Es ha James-szel szemben hangsfilyortuk a vallas objektiv oldala (a vallas tarsadalmi oldala) figyelembe vetelenek sztikseges voltat, itgy most Wundttal szemben feltetlenal hangsitlyozni kell az individualis lelektani modszer irgenybevetelenek sztiksegesseget is. Mert midOn Wundt az ut6bbi modszer celravezet6 voltat ketsegbevonja, akkor e ketsegbevonasi eljarasa a modszer-kerdeset illetOleg egy petitio principiit zar magaba, miutan nemcsak a kozossegi vallas lehetoseget, hanem altalaban veve mindenfele vallasossagot teljesen és csakis az emberi kozossegi, elett61 tesz ftiggOve. Miutan pedig az ember lelki elete az emberi kozosseg eletetol teljesen fiiggetlentil is elkepzelhet6, eppen azert a vallasos meggyOzOdessel egyatt jar a vallasossag minden mastol ftiggetlen voltanak a tudata is. Ebben a viszonylatban es vonatkozasban ugyanis nagy kiilonbseg van egyfe161 a vallas, masfe161 pedig az erkoIcs, nyelv, jog, miiveszet kozott. Ez a ktilonbseg a leginkabb az imadsagban tarul szemeink ele, amely viszont a vallasossag legintenzivebb megnyilvanitlasi mOdja. Rs Heiler hiresse \Tait monografiaja az imadsagrol mindennel jobban igazolja azt, hogy a vallasossag problemaja ep tigy neplelektani; mint individuAlis lelektani
76
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
problema. Ha a WUndt methodologiai principiumai ervenyesek volnanak, dgy Heilernek nem sikertilhetett volna pusztan a neplelektani modszerre tamaszkodva az imadsag kiilonboz6 tipusait oly gyonyorilen elenk rajzolni. Mint eralitettilk, maga Wundt is nem egy helyen beismeri, hogy a magasabb vallasformak tanulmanyozasanal a neplelektani m6dszer alkalmazasa hajOtOrest szenved. Eppen ezert Wundt csupan a primitiv vallasokat tanulmanyozza. Es ebben mutatkozik leginkabb az 6 egyoldaltisaga. A vallas és a mithosz elOallasanak és kezdetleges fejlOdestortenetenek tortenetipszichologiai elemzese u. i. meg nem meriti ki a vallaslelektan feladatat. De egytittal modszertani visszassag az is, tuition Wundt a vallAs objektiv alkotasaib61 igyekszik a szubjektiv motivumokra visszakavetkeztetni és az ily visszakOvetkeztetesi eljaras altal a jelen vallasanak szubjektiv motivumait is felismerni. Sokkal inkabb eppen az ellenkez6 modszer vezethet benrainket celra, miutan a multban lezajlott vallasformaknak mindig csak a jelenben atelt szemelyes vallasi tapasztalatoknak analOgiajara tudjuk pszichologiai magyarazatat nyujtani. Vegiil meg meg kell jegyeznunk azt is, hogy a kauzalis-genetikai medszernek a vallas teriileten vale) alkalmazasa csak a legnagyobb elOvigyazatossag mellett lehetseges. A naturalisztikus kauzalitas fogalmanak a szellemi teraletre vale) atVitele, amint ezt mar más helyen is volt alkalmunk hangsfilyozni, nagyon ve-szedelmes. Wundt felfogasa szerint is a vallas nem-vallasi tenyezOkb61 allott elo. Hogy mikeppen, annak titkat szerinte a „teremt6 szinthezis" elve oldja meg. Es semmi sem tudja kirivobban megvilagitani a wundti „genetikus" neplelektan egyoldaltisagat, mint eppen ez az oly gyakran igenybeyett magyarazati eszkoz. Lenyegeben azonos ez a „pszichikai reztiltaturnok elvevel", amely szerint „minden lelki alkotas oly sajatossagokat mutat fel, amelyek ugyan alkotO elemeiknek sajatos vonasaiban megragadhatok, amelyek azonban ugyanakkor az alkoto elemek sajatos Vonasainak puszta summajakent semmiesetre sem foghatok fel."75 Ha mar most a teremt6 szinthezis elvet a- vallas ferilleten is alkalmazni probaljuk, Agy (Wundt szerint) koriilbeltil a kovetkez6 eredmenyekre juthatunk : a fantazia alkotja a mithoszt, a mithikus hosok istenekke lesznek, az isten-eszme elszellemiesiil, vegul az egy szellemi isten megjelenik, nemcsak mint teremt6, de egyirttal, mint erkolcsado is. A vallas tehat, amely az ily fejloft folyaman elOall, hogy hogyan és hol, nem lehet tudni, semmi Oseredeti mozzanatot nem rejt magaban, hanem pusztan a killturfejlOdesnek és a kozosseg tapasztalatainak eredmenye. Az egyoldaltl empirizrnus és szociolOgizmus itt nyilvanvalo, masfe161 azonban megallapithatjuk azt, hogy Wundt teremt6 szinthezise voltakeppen osszeegyeztethetetlen minden kauzalis torvennyel, miutan ez utobbi szerint az egesz letrejov6 kompozitumnak lete es lehet6sege csirakent jelen van magukban a kompozitumot alkotO és letrehozO elemekben, tigy, hogy ez elemekkel .szemben a teremt6 szinthezis nem jelentkezhetik tigy, mint olyasvalami, ami szo abszolirt ertelmeben veve djszerii. Wuridt teremt6 szinthezisenek elvevel drulja el igazi gyengejet. HasonlO elvek felvetelere mindig csak az asszociacios pszichologia hiveinek van szilksegtik, miutan Ok rendesen az elemekb61 indulnak ki, hogy azutan a lelki elet egeszenek magyarazatahoz eljuthassanak. Pedig, mint kesObb latni fogjuk (1. Sprangernel es Girgensohnekncil) a lelki eletet elOszor is, mint egeszet kell vizsgalnunk, és csak azutan megprObalni elemeire yak) bontasat. Wundt Vilmos vallaslelektana a nemet vallaspszicholOgianak azon csoportj aba sorolhatO, amelyet vallcistortineti csoport nev alatt foglalhatunk ossze. Igaz ugyan, hogy Wundt sajatos és egyoldalti neplelektani vallaslelektanat egyik vallaspszichologus sem koveti, mindazonaltal az a telly, hogy a nemet vallaspszichologusok egyresze Wundtot kovetve a vallastOrteneti tenyhalmazra epiti fel a maga analitikus vallaslelektanat, alkalmat ad nekiink arra, hogy Oket egy csoportba sorozzuk. Ide tartoznak Wundton kivill meg Osterreich, tovabba R. Otto és Fr. Heiler, legtijabban pedig I. W. Hauer. KoziilOk Osterreich teljesen onallo iranyban halad, 75
Grundriss. 8-ik kiadas, 398. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejllideseneks tortenete,
7'7
Hauer a sved Soderblommal egyutt inkabb a neplelek vallasi elmenyeit analizalja, 76 Otto es Heiler viszont a vallastortenet keretein beltil az egyeni vallasi elmenyek elemzeset nyujtjak. Koziilok mindenekelott Osterreichot ismertetjuk roviden. Hauer 'nave meg befejezetlen, Heiler nagy vallaslelektani munkaja pedig, mely az imadsagrol sz61, mar mintegy atvezet a nemet vallaspszichologia differencialis csoportjahoz, amely csoportnak ismerteteset kekObbre hagyjuk. Osterreich T. Konstantin vallospszicholOgicija.
Osterreich vallaslelektani elveit es vallaslelektani munkassaga eredmenyeinek egyreszet 191.7-ben adta kozre Einfiihrung in die Religionspsychologie als Grundlage fur Religionsphilosophie und Religionsgeschichte cim alatt." A vallaslelektan feladatat a vallasos elet elemzeseben latja. A vallaspszichologianak vegig kell tisernie a vallásoaéIetet fejlodesenek minden egyes pontjan es minden egyes megjelenesi formajabah. A vallaslelektannak nein feladata az, hogy egyes egyenekkel foglalkozzek. Az egyen és annak vallasossaga •minden egyes esetben csak Idiridulasi pont. A pszichologusnak feladata a vallasi lelki tortenesek tipusainak a felkutatasa. A pszichologus mindeniitt a hasonlosagokat.keresi. A vallaspszichologus pedig a vallasos egyenek lelki eleteben mutatkozo hasonlosagokat. A keresett hasonlosagok Ujra ketfelek lehetnek. Lehetnek hasonlosagok a lelki allapotok kozott és lehetnek hasonlatossagok a lelki folyamatok, processzusok kozott. Eszerint a vallaspszicho-lOgus kOtelessege egyfe161 a lelki allapotok elemzesenek nyujtasa, masfe161 pedig a lelki processzusok tipikus lefolyasa lelektani mozzanatainak figyelemmel kiserese. Igy pl. a vallaslelektan feladata egyfe161 a biinbanattal egyntt j ar6 lelki allapot elemzese, masfe161 pedig a• megteres processzusanak pszichikai hossz- es. keresztmetszetekben yak* tanulmanyozasa. Osterreich elesen elhatarolja a vallaslelektant a VallastOrtenett61.,-Migu. szerinte a vallastortenet a meghatarozott torteneti vallasformaknak_ leirasavai foglalkozik, addig a vallaspszieholOgia feladata sokkal egyetemesebb es atfogobb jelentOsegii. A vallaspszichologia kutatja azokat a legaltalanosabb- alapformakat,ameIyekben a vallasos elet egyaltalaban jelentkezhetik. IgY . pl. az Osterreich anal kesObb reszletesen targyalt vallasi jelensegek, amilyenek pl. a vizio, inspiracio„: glosszolalia stb. jelensegei, meg teljesen, kivül esnek, jobban: mondva, megelozik a vallastortenet feladatkoret. Igy azutan a vallaslelektan a vallasfiloz6fianak es a vallastortenetnek megalapozo diszciplinajava valik. -Osterreich kifejezetten ellene van annak, hogy a vallaspszichologia teraleten a kiserleti m6dszer alkalmazast nyerjen. Szerinte a vallaslelektan rnOdszere inem kiserleti, hanem leir6 jellegii. A vallasos lelki folyamatoknak eppen az a sajatossaguk, hogy nem lehet Oket kiserleti Oton vizsgalat targyaiva tenni. A vallasos eletet nem lehet lelektani laboratorium falai kort kiserleti uton tanulmanyozni, A vallasyszichologus tehat csupan az U. n. lefro analitikUs- niOdszerre szoritkozhatik. Osterreich maga is erre a modSzerre tamaszkodik. Ez a m6dszer pedig elsOsorban masok lelki eletenek bensO megertesere torekszik. Tehat nem tisztan racionalis, intellektualis eljarast igenyel. A szellemtudomanyi vizsgalodasnal lelki erO'ink osszessege miikOdesbe jon es a fogalmi gondolkozas, a puszta ertelmi munka nem vezethet itt..benntinket sikerre. A fantazianak ktilonos kepessege az, hogy segitsegevel magunkat masoknak a lelki eletebe valosaggal belehelyezhetjiik, s masok lelki elmenyeit utanelve3 azokat megerthetjak. Fantaziank segitsegevel tehat a szellemi vilag rejtett melysegeit is megerthetjuk, amit viszont a fizikai-testi vilaggal szemben soha el nem erhetiink. Ez a megertesi eljards, amelynek segitsegevel magunkat masok . vallasos eletebe valosaggal bele-. eljnk, Thelehelyezza, kepezi a vallaspszichologia voltakeppeni kiindul6 pontjat. erdeme az, hogy erre ismetelten es a leghatarozotEs Osterreichnak kivaltkepeni , Hauer I. W. : Die Religion, ihr Werden, ihr Sinn, ihre Warheit. I. 1923. Osterreich más munkaiban is targyal vallasszichologiai vonatkozasti temakat, de . . ez az a munka, amelyben vallaspszichologiai elveit egysegesen kifejti. 76
77
78,
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejllidesenek tortenete.
tabban felhivta a Valldspszichologusok figyelmet. A szellemtudomanyi vizsgalodds e voltakepeni megert6 mOdszerere, az andlitikus utanelesre és beleerzesre mar Herder is felhivta a figyelmet. Legmarkansabb formuldzasat azonban Hegel kozvetitesevel Diltheynd nyerte, akire Osterreich is ismetelten felhivta a figyelmet. Az utdneles kepessege velunk szuletik. Azonban meg egymaga nem kepesit bennunket arra, hogy jo tudomanyos pszichologusokkd lehessunk, mert hiszen akkor a kolttik és a dramairok lettek volna a legjobb tudomanyos pszichologusok, miutan Ok kiilonoskepen rendelkeztek azzal a tehetseggel, hogy thasok lelki eletebe valosaggal beleeltek magukat és mialatt hOseiket szerepeltettek, sajat magukrol teijesen megfelejtkeztek. Az utdneles kepessege a lelekbuvarkodds alapja, azonban nem egyetlen el6feltetele. Hanem egyenesen rdszorul meg a szettaglalO elemzesre. Minden egyes, az utdneles dltal megragadott elmenyt elemezniink kell es darabokra tordelniink, hogy azutan a lelki elet tipusait is megallapithassuk. Mert hiszen a lelektan vegs6 feladata tipusoknak a feldllitasa. A vallaspszichologus vegs6 celja sem .lehet mds, mint az utaneles es az elemzo eljdras utan a vallasos elet tipikus megjelenesi formainak pontos feldllitasa és leirdsa. A valldslelektan tertileten azonban Osterreich szerint is kOlonos nehersegekkel kell megktizdentink. Vannak u. i. oly erOssegii vallasos elmenyek, amelyeket a valldspszichologus nem tud utanelni. Ilyenek pl. a nagy misztikusok eksztatikus vallasi elmenyei. Csak egesz termeszetes, hogy az ily elmenyeket a valldspszichologus legfeljebb csak tigy tudja maganak megmagyarazni, hogy egyszeriien a normdlis vallasos elet funkcioinak nagyobbardnyti és nagyobb intenzitdsti jelentkezeset ldtja benniik. 1 telni, utanelni nem. tudja Oket, s igy az ily rendkiviili vallasi elmenyek megertesenel és megmagyardzasanal a valldspszichologia is raszorul a lenyegeben tisztan raciondlis megismeresi eljardsokra. Honnan meriti mar most Osterreich vallaslelektana szamara a forrasanyagot ? Kifejezetten hangstilyozza idevonatkozOlag, hogy a vallastortenet es a valldslelektan feldolgozdsra \Taro forrasanyaga ey es ugyanaz. Csupan a ket diszciplina szempontjai 101Onboznek egymastol. Osterreich a kovetkezo forrasanyaghalmazt emliti fel, amelyet aztan maga is feldolgozott vallaslelektani kezikonyveben : 1. A vallasos embereknek tudatos Onvallomdsai, autobiografidi (Marcus Aurelius, Epiktetus, Augusztinusz, Szent Terezia stb. Onvallomdsai, Oneletrajzai) ; 2. nagy valldsos emberekrol masok altd1 Trott eletrajzok (pl. Porphyriusnak Plotinus eleterOl Trott tanulmdnya, az evangeliumok, az apostolok cselekedeteir61 Trott konyv, a kozepkor szentjeinek eletrajzai, Buddhanak, Konfuciusznak és a tObbi nagy vallasalapitonak eletrajzai) ; 3. az u. n. „objektiv" vallasi dokumentumok : liturgidk, himnuszok es minden oly dokumentum, amely a vallasi kultusszal osszefOggesben all ; 4. koltoi alkotasok, amelyekbol a kOlonboz6 vallasos allapotok felismerhetOk. Ilyenek pl. a homeroszi koltemenyek ; 6. az egyes korok kolteszete altalanossagban ; 7. az egyes korok mtiveszete es miiveszi alkotdsai. A forrasanyag felhasznalasdnal Osterreich szerint az egyetlen iranyadO elv : minel tobb szellemi produktum vizsgalat targyava tetele, de a kitfizott tudomanyos celrol sohasem szabad elfelejtkezni. Erdekes Orterreichnak a vallasrol szoM meghatdrozasa. A vallas szerinte eletvonatkozasban; all, meg pedig ,,oly emberfeletti lenyekhez valo kedelyi es akarati vonatkozasokban, amelyek bizonyos kortilmenyek kozott, de nem szOksegkepen egytittal szernelyes tapasztalas targyaiva is lehetnek, de mindenesetre letezOknek kell felfognunk Oka. A. vallasossag intellektudlis bazisa az isteni lenyekbe vetett hit. Ahol ez hianyzik, ott csak vallasi fantdziakepzetekkel, azonban semmiesetre sem valeidi vallasossaggal van dolgunk ... Az egyennek tehat amaz emberfeletti lenyekhez affektiv és voluntativ viszonyba kell lepnie". Mint Traue felhivja rd a figyelmunket, 78 Osterreich Schleiermacher, Kant és Hegel vallasfelfogasat kombinalja és egy magasabb szinthezisbe egybeomleszti. Erzelem, intellektus, akarat egyarant helyhez és szerephez jutnak az Osterreicli 78 I.
m. 28. s kov. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete,
79
vallasmeghatarozasnal. Nagy fogyatekossada azonban Osterreichnak az, hogy leiro-analitikus modszerenek gyakorlati alkalmazasa kozben vallasmeghatarozasarel megfelejtkezik, a vallasos embert, mint vallasos embert teljesen figyelmen kiviil hagyj a. és csupan az altalanos vallasos elet tapasztalati vilaganak kollektivisztikus felkutatasara szoritkozik. Vallaspszichologiaja az elvi resz utan ket nagy reszre oszlik. Ezek kortil az elsOben a kijelentes formait, a masodikban pedig a vallasossag fejlOdesi fokozatait teszi lelektani vizsgalodas targyava. A kijelentes formai gyanant a kOvetkez6 jelensegeket emliti fel : 1. viziok, mint lelki allapotok (hallucinatorikus kepzelodesek, intellektualis viziok), 2. a glosszolalia, 3. a gondolkozasnak es az irasnak az inspiracioja, 4. a bens6 lelki kijelentes. A vallasossag fejlOdesi fokozatainak ismertetesenel Osterreich a neplelektani-genetikus szempontbol indul ki. ElOszor ismerteti a primitivek (a pigmeusok) vallasat, 2. a fejlOdes magasabb fokan alio primitivek vallasat. (Itt elesik a tiszta egoizmus es az erkolcsiseg jelentkezeset tapasztalhatjuk.) 3. A magasabb vallasossag fOkara yak:, felemelkedest, amellyel egyutt jar a magasabb ertekelmenyhez valO felemelkedes is, tehat az esztetikai es ethikai ertekek atelese. A magasabb vallasossagra valO felemelkedesnel ket fokozatot ktilonbortet meg. 1. Az Isten fensegessegenek a felismeresi foka (a veda vallas, az asszirbabiloni vallasosag, a fOniciaiak es, a karthagoiak vallasa). 2. Az istenseg erkolcsi jellegenek felismeresi foka. (Monotheizmus, gOrog vallasossag, a gorog filozofia jelentOsege a vallasossagra, a perzsak vallasa, a zsidO vallas, Jezus, az izIam és Mohammed, a magasabb folui kijelentesek, kontemplacio, vallasossag Isten nelkiil, a vallasossag egybekapcsolasa más elmenyekkel.) A vallaslelektan jovendobeli parapszicholOgiai problemainak rovid ismertetese utan, amely az okkultizmus es spiritizmus kerdeseivel foglalkozik,.Osterreich be is lejezi vallaslelektanat. Egesz munkajan erezheto, hogy ktilonosen a habortis viszonyok miatt nem ajandekozhatott meg benniinket oly alapos es terjedelmes vallaslelektani munkaval, mint azt 6 maga is szerette vOlna. Vallaslelektandban mindenesetre tobb a leiras, mely torteneti kezikonyv sajatos feladata, mint a sajatos pszichologiai elemzes. Teljesen a kollektivizmus alapj an all, csakhogy mig James a kiilonOs eseteket, Wundt pedig a nep-elet tunemenyeit gyujtotte ossze, addig Osterreich a mult tOrteneteb61 es a jelenbol vett vallasi elmenyek es tapasztalatok leirO halmazat nyujtja vallaslelektanaban. Egy dolog bizonyos : barmennyire elesen is latta Osterreich elmeletileg a kulonbseget vallastortenet és vallaslelektan kozott, midOn vallaslelektanat olvassuk, gyakran kenytelenek vagyunk azt hinni, hogy voltakeppen vall4storteneti konyv van a keziinkben. Wundttal szemben azonban mindenesetre nagy, haladas nala, hogy n.emcsak a primitiv vallasossagot vizsgalja, hanem egyirttal a magasabb vallasformak tanulAnanyozasat is Magdeva teszi. Igy azutan feliilemelkedik Wundt egyoldald neplelektani modszeren es az egyen vallasossagaban is felfedezi a vallaspszicholOgust erdek16 konstitutiv mozzanatokat. Mindenesetre sajnalnunk kell azonban azt, hogy a 'kiserleti eljaras valamennyi vallfajat egyenesen kilaiszobOlte tanabol. Hogy ezen a teren mennyire konvencionalisan gondolkozott 6 is (ebben kiilonben az ujabb vallaspszichologusok eleg nagy szama osztozik vele), azt mindennel jobbau igazolj a elOttiink Girgensohnak és islcoldjcinak hatalmas vallaslelektani munkassaga, amely mindenekelOtt a kiserleti mOdszeren 601 fel. 3. Otto Rudolf vallcispszichologicija. Ottora, mint vallaspszichologusrol Das Heilige cimii konyvenek inegielenese ota beszelhettink. E kOnyv teljes cime : Das Heilige. Ober das Irrationale in der Idee des Gottlichen and sein Verhaltnis zum Rationalen. 79 Konyveben egyaltalaban 79 Otto konyve mar sok kiadast ert el. Ujabban angolra is lefarditottak. Konyvet legUrabban egy masodik resszel is kiegeszitette, rnelyben a Numinose-re vonatkoz6lag ujabb vallastorteneti anyagot dolgozott fel.
80
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejl6desenek t5rtenete.
nem beszel vaIlaslelektani modszerekr61, avagy feladatokrol, hanem minden methodologiai bevezetes nelktil egyszeriien hozza fog pontosan el6re megkorvonalazott feladatanak a megoldasahoz : az Isten-fogalomban jelentkezO irracionalis jegyek vallastorteneti és vallaslelektani leirasahoz és megelemzesehez. Megallapitja ugyanis azt; hogy az Isten-fogalomban nemcsak racionalis, de irracionalis jegyek is vannak. Racionalis jegyek pl. a szellemiseg, az ertelem, az akarat, a mindenhatosag stb. Az Isten-fogalomban jelentkez6 irracionalis vonas pedig a „szentsegesnek" vonasa. Az Istenfogalmat /sten-fogalornma eppen a szentseges vonasa teszi s Otto voltakeppeni feladatat e szentseges irracionalis vonasainak lelektani elemzeseben latja. Az Istent, mint irracionalis, szentseges valOsagot, racionalis 6ton elkepzelni, megalkotni nem lehet. Az olyannak egyaltalaban nines Istene, aki spekulativ uton prObalja Ot megkOzeliteni. A szentseges Istent csakis egy megraze', megrenditb elmeny Altai ragadhatjuk és ismethetjiik :meg. Az embereknek saj at magukban kell rnegtapasztalniok Isten szentsegesseget, vagyis azt a teljesen irracionalis tenyt, hogy az Isten tab, mert teljesen Inas, mint ez a vilag es _e vilagban 616 torpe ember. Otto azutan annak a lelkiiletnek leirasat es elemzeset nyujtja, amely a kegyes emberberi akkor tamad, midair az az Isten irracionalis lenyeget, szentsegesseget magaban megrendit6en ateli, megtapasztalj a. Szerinte ezt a lelktiletet a legmarkansabban- I. Mazes, 18 : 27. verse juttatja kifejezesre „Imrnaron mereszkedtem szolani az..en Uramnak, noha en por es hamu vagyok." E felkialtasban a „Kreaturgefithr (teremtmeny mivoltomnak erzelme) fejezi ki a szentseges irracionalis tenyenek ertelmileg kifejezhetetlen tartalmat. A szentsegesnek eme megtapasztalhato és a-When' tartalmat Otto a ,;Numinose" kifejezesseI jelzi, amellyel a vilag szemei el61 elrejtett Istent jeloli. A ,,Numinose"-t megtapaszta16, atelO lelkiilet elemzese kozben Otto nagy szolgalatokat tesz a vallaspszichologianak azaltal, hogy a vallasos elmenyben megnyilatkozo szeretet es felelernrerzelmeket a legpontosabban és a leggondosabban elemzes targyava teszi. A ,„Numinose" tartalmaban u. i. ket vonast killonbortet meg : az egyik a „Mysteriurn treinendurn" vonasa. Ez negy mozzanatbol tev6dik ossze : 1. a felelmetesnek, 2. a mindenhatonak, 3. az energikusnak, 4. a „teljesen. masnak" a mozzanataibol. Az emberi lelek felelemmel es rettegessel torpan meg a felelmetes fensegesseg, a titokzatos Isten elOtt. A Orofetaknal a ;,mysterium tremendum" vonasa, mint Isten haragja jut kifejezesre. Azonban nem szabad elfelejtentink azt; -hogy a felelern-erzelmek csupan a vallasossag alacsonyabb fokozatain jutnak jelentOsebb szerephez (a szeretet kizar minden felelmet, I. Janos 4 : 18.). A kegyesseg magasabb fokan a felelem csupan mint MO tisztelet, hodolat (Ehrfurcht) jelentkezik. Es Otto vallastorteneti meghatarozottsagat eppen az jellemzi leginkabb, hogy a felelem erzelmet teljesen egyoldahlan hangsirlyozza és hogy az altala feldolgozott vallastorteneti anyagot nagyobbara a primitiv nepek vallasos• dokurnentumaib61 meritette. Ebben hasonlit ktilonben Ribot hoz, akinek erzelempszicholOgiajat sok tekintetben erdekes volna osszehasonlitani az Otto Numinosep,tzichalegiajavaI. A „Numinose" tartalmaban jelentkez6 masodik vonas Otto szerint az elObbinek Open ellentete : a „fascinosum" vonasa. Mig u. i. az elObbi egy visszataszito vonds, addig az utobbi egy lenyiigozO, lebilincselO, megkOtO vonas. Isten szentseges Voltanak fascinosum vonasa altal elvalaszthatatlanul magahoz vonja, koti, maga Vire fonja a tOrpe embert. igy azutan a szentseges atelesenek reflexekepen egy oly lelkulet j6 letre, amelyben egy erzelem-kontrasztharmonia jut el a maga teljessegere : a „Mysterium tremendum" és a „fascinosum" altal kivaltott erzelmek egymassal teljesen ellentetesek és mégis a szentseges tartalmaban, mintegy magasabb szinthezisbe olvadnak egybe. Nyilvanya16, hogy egy ily erzelem-kontraszt-harmonia ertelmileg megkozelithetetlen, racionalis formulakbari kifejezhetetlen. Ezt csak atelni lehet s legfeljebb csak utolagosan a vallastorteneti leiras és a vallaslelektani elemzes altar ontudatositani. Otto konyvenek tovabbi ismertetesetO1 ezen a helyen eltekinthetunk. Wive masodik resze u. i. a vallasfiloz6fusokat erdekli elsosorban, kiilonosen azokat, akik a ne ofriezianizmus vallasfilozOfiai iranyaval behatObban szeretnek foglal-
-
81
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlodesenek tortenete.
kozoi.- Otto konyvenek eddig ismertetett reszletei is nyilv an mutatjak, hogy batran sorolhatO a nemet vallaspszicholOgia vallastorteneti csoportjaba. Mindenat vallastorteneti adatokra szoritkozik es hivatkozik. Nala szerencsesen talalkoznak egymassal egyfe161 az utaneles, a szellemtudomanyi megertes kepessege, másfe161 pedig a lelektani elemzes tertileten valO alapos tudomanyos felkesziiltseg. Nagy erdeme az is, hogy konyveben ramutatott a misztikus és a hiv6 kegyesseg kOzOtt meglev6 killonbsegekre. Mikent Ribot, Agy 6 is els6sorban a vallasi erzelmeket elemezte, azonban erzelem-elemz6 eljarasa, a mint erre legujabban Girgensohn is felhivta a figyelmiinket,80 nem hatol le a vegs6 motivumokig. Ez a veszely rendesen egyiittjar a vallastorteneti iskolahoz vale tartozassal. A vallasi és a misztikus erzelmek pontos es alapos elemzeset, mint azt Girgensohnikncil latni fogjuk, csupan a kiserleti modszer igenybevetele nyujthatj a. A vallastorteneti vallaspszichologiat mindenkoron jellemezte a feltiletesseg es az esetlegesseg. Ennek oka rendesen az egyseges modszer hianya. Ottondl pedig egyseges es pontosan korvonalazOtt, exakt vallaslelektani modszerrel nem tale lkozhatunk, sot vallaspszichologiajat mintegy erOszakosan kell kiemelniink konyveb61, amely a neofriezianus vallasfilozOfia keretei kozott Mott napvilagot.
4. Heiler Frigyes valldspszicholOgicija. Heiler hires vallaslelektani vonatkozasil munkaja 1918-ban jelent meg elOszor. Cime : Das Gebel. Eine Religionsgeschichtliche and Religionspsychologische Untersuchung. E infinek celja az, hogy az imadsagnak, mint centralis Jelensegnek az emberiseg torteneteben killOnboz6 formakban valO jelentkezeset vegigkiserje. Vallástörténeti adathalmaz vallaslelektani• f eldolgozasat nyujtja ez a kivalO munka, melynek vegs6 celja nem annyira a vallasos elmeny altalanos elemzese, mint ezt Otto konyvenel lattuk, hanem inkabb az imadkozo elet killonboz6 tipusainak a vallastortenelem lapjain vale; felvonultatasa. Wive bevezet6 reszeben" Heiler pontosan és vilagosan korvonalazza voltakeppeni celjat, meghatarozza a killonboz6 vallastudomanyi cliszciplinak feladatat és nem egy megszivlelesre melte megjegyzest tesz a vallaspszichologia feladat 'és problemakoret illetOleg is. A vallastudomany feladata, ezek szerint, a vallas megismerese. Mig a vallastOrtenet csupan egyes nepek vallasanak torteneti fejlOdeset, kibontakozasat irja le, addig a vallastudomany magara a vallasra iranyitja a figyelmet, amint az az ember lelki vilagaban letrejon es azutan az emberek tarsadalmi es kozOssegi eleteben kiterebelyesedik. A vallas megismeresere a vallastudomany legfijabban ket Aton igyekszik. Az egyik a neplelektan es a vallasok osszehasonlitasanak fitja, a masik pedig az individualis lelektani elemzesnek az irtja. Az elObbinek targya a vallas keletkezese es fejlOdese a nep-lelek vilagaban. Az utObbinak feladata viszont a finoman differencialOdott individualis yallasossag sajatosan vallasi mozzanatainak kielemzese és leirasa. Azonban egymagaban egyik vallaspszichologiai modszernek sem sikerillt a vallasos tiinemenyeket a maguk sajatos voltaban megragadni. A neplelektani modszer elmegyen a vallasos elmeny legtisztabb és leggazdagabb megnyilvanulasai mellett, anelkill, hogy azokat figyelemre meltatna, miutan az individualis tenyezOknek a vallas keletkezesenel konstitutiv jelentOseget nem tulajdonit, viszont az individualis vallaslelektani modszer nagy fogyatkothsa, hogy a vallasos elmenyt mintegy absztrahalja osszes torteneti es szociolOgiai e16felteteleit61. (E ket fogyatekossagra mar mi is boven ramutattunk, midOn egyfe161 James-t, masfe161 pedig Wundt-ot ismertettuk.) Tehat csakis a vallasos ttinemenyek valamennyi jelensegforrnajanak es tipusanak felkutatasa, vagyis a ket modszer egymast kiegeszit6 alkalmazasa Altai remelheti a vallaslelektan es a vallastudomany a maga celjanak és feladatanak pontos elereset. A vallastudomany tehat feladatat elsOsorban pszichologiai modszerek igenybe-
80 I. m. 400. old.
81 Minket ez alkalommal voltakeppen csupan ez a bevezeto resz erdekel, miutan Heiler itt beszel a vallaspszichologiarol altalaban es nem csupan az imadsag pszicholegiajarol.
6
8L
Dr. Vasady 1341a : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenen.
vetelevel prObalja megoldani. Kiindulasi pontja mindenekelOtt a tiszta, naiv vallasos-
sag. A vallast elsOsorban forrasanak, jelentkezesenek csucspontjainal kell tanulmanyoznunk, tehat oly helyeken, ahol az ember vallasos szellemi ereje a legerosebb lelki elmenyekbol meg a maga tiszta naivsagaban és Spontaneitasaban patakzik elO s tavol all minden stabilizalodast61 és konvencionalis formakban yak) letilepedestOl. A legtanacsosabb tehat mindenekelOtt a vallasos elmeny primitiv megnyilvanuldsainak tanulmanyozasa. Miutan azonban a primitiv nepek vallasossaga nagyon gyakran szinten magara olti a konvencionalizmus oltozetet és masfe161 nagyon gyakran mithikus vilagnezetekkel keveredik, eppen azert, hogy voltakeppeni celunkat elerhesstik és hogy azt, ami naiv és spontan, attol, ami megkotott es konvencionalis, a legkonnyebben megkulonbortethessuk, a primitiv nepek vallasa7. nak vizsgalasa mellett elsOsorban a nagy vallasos zseniknek a tanulmanyozasat kell elkezdentink, mar amennyiben ezek gazdag és finoman differencialt teremto tapasztalatainak megismeresehez onvallomasaikban hozzajuthatunk. Az onmegfigyeles is nelkillozhetetlen elOfeltetele a vallaslelektannak. Aki nem erezte magaban a vallasos impulzusok tiszta elopatakzasat, az sohasem fog tudni a vallasoS elmeny vegs6 gyokereig lehatolni. Mert, mondja Heiler, amit a dan ptispok, Minrod, az imadsagrOl mondott, az a vallasr61 altalaban is all : „Az imadsag egy onmagaban zart vilag, csak azok elOtt ismeretes, akik benne elnek." Heiler elsOsorban a vallastorteneti anyagot veszi mindentitt figyelembe. " A kerdoivrendszer utjan nyert anyag csak rnasodsorban johet figyelembe és legfelj ebb az elObbinek csak kiegesziteseiil szolgalhat. Az imadsag vizsgalatanal az elso feladat az empirikus, azaz._ tisztan torteneti és lelektani feladat. Itt tart6zkodnunk kell minden ertekitelettol ésemetafizikai magyarazattol. Azonban, mint annak idejen Coe, figy most Heiler is beismeri, hogy lelektani lehetetlenseg vallasos eletet akeppen tanulmanyozni, hogy vele szemben allast ne foglaljunk. Spinoza alaptetele : „Az emberek cselekedeteit es erzelmeit ,olykeppen ohajtom elemzes targyaiva tenni, mintha csak vonalakkal, sikokkal es testekkel volna dolgom." = a vallas vizsgalatanal keresztiilvihetetlen. Eppen a vallasos elet ktilonbozo tipusainak tanulmanyozasa _ juttat el benntinket lepesr61-lepesre az ertekel6 allasfoglalas sztiksegkeppenisegehez. A vallaspszicholOgus nem lehet egyszertien lelek-geometer, avagy lelek-anatomus. A szigoritan empirikus beallitas kovetelese nem jelenti azt, hogy minden allasfoglalasrol lemondjunk, hanem csupan a vallassal szemben val6 allasfoglalasnak az .empirikus vizsgalOdas mOge val6 szoritasat koveteli meg. A vallas empirikus vizsgalatanak alapveto feladata a apologia vagy tispustan, vagyis a vallasnak avagy a vallas egyik sajatos jelensege ktilonboz6 formainak osztalyozasa, leirasa és elemzese. Ez a tipizalas azonban semmiesetre sem tortortenhetik ertekelesi szempontok szerint, aminthogy ez a vallasfilozOfia feladata, hanem a tipusok felallitaSanal kizarolag a torteneti és lelektani jegyek a merves iranyadok.. Torteneti kutatas és vizsgal6das nelkiil az egyes tipusok elemzese lehetetlen. A tipustan vagy tipologia egybeesik az osszehasonlito vallastortenettel, mar t. amennyiben ez ut6bbi a vallas valamennyi jelensegformajat s nem csupan az alacsonyabb rendtieket veszi figyelembe. A tipusoknak egymasutanisagat azonban nem szabad egyseges torteneti fejl6desvonalkent kezelni. Az egyik tipus genetikailag korantsem szarmaztathato az of idOileg megeloz6 tipusbol. A tipusok kozotti viszony torteneti-genetikus szempontbol a legkomplikaltabb s vegs6 gyokereiben- nem is elemezheto. Eppen azert az osszehasonlito, lelektani vizsgalodas kepezi az egyes vallasok torteneti leirasanak voltakeppeni alapjat. Az altalanos osszehasonlito vizsgal6das, amely -a vallasos jelensegre, mint -olyanra vonatkozik és az individualis torteneti vizsgalat kozott, amely a vallasos jelenseget meghatarozott egyedi jelentkezesi formajaban igyekszik megragadni, kolcsonossegi viszonynak kell fennallania, amely gyiimolcsozOleg hat mind a ket oldal szamara. A tipustan, vagy osszehasonlito vallastortenet és az individualis torteneti
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejl&lesenek tortenete.
83
vizsgalodds azutan elvezetnek benniinket a vallas fenomenologicijcihoz (a fenomenologia szOt itt Heiler a Husserl filozofidja ertelmeben hasznalja). A nemes, tiszta és naiv vallasos elmenyben u. i. a vallasos jelensegekleglenyegesebb vondsai Onkenytelentil is nyilvanvalokka lesznek. A vallas fenomenolOgiajdnak sajatos feladata pedig nem mds, mint eppen ezek mogott a leglenyegesebb vondsok mogott a vallasi „Osjelentesnek" a felderitese és a vallds lenyegenek („eidos"-anak) a megraga.dasa. A vallas lenyeget pedig a fenomenolOgia a transzcendens valosdg jelenletenek és e valosdg és az ember kozott fennallO erintkezesnek a hiteben ldtja. A vallas fenomenologidja mellett Heiler killon emlitest tesz a szorosabb ertelemben vett vallaspszichologiarol (dltalanos, kauzalis lelektanrol). Ennek feladata az egyeni yallasos elmenyben uralkodo torvenyszertisegnek a feltardsa és a vallasos elmeny motivurnanak, lefolydsdnak és hatasdnak a meghatdrozdsa. A lelki eletet barmely iranyban befolydsolo transzcendens, termeszetfeletti hatasnak a figyelembe vetele e szorosabb ertelemben vett vallaspszichologiandl teljes egeszeben kikiiszoMend& A vallasnak ez a kauzalis pszichologiai vizsgdlata a vallasos elmenyben jelentkezo valamennyi egyeni lelki folyamatnak a figyelembevetelere irdnyul és egyarant vonatkozik a kegyesseg produktiv és reproduktiv, naiv és spontan, valamint tudatos es reflexi6szerii megnyilvanulasaira. A szorosabb ertelemben vett valldslelektan vegs6 eredmenyekent azutdn kimutatja, hogy a vallasos elmenyben u. a. a torvenyszeriiseg jut kifejezesre, mint amelyik az ember szellemi eletenek egyeb teruletein uralkodik. Heiler miive azonban az imadsagnak e szorosabb ertelemben vett lelektani vizsgalatara, sajnos, nem terjed ki, vagyis az imddsagban jelentkez6 torvenyszeriisegek feltdrasara. Csupan az imadsdg killonboz6 tipusainak osztalSrozdsara, leirdsdra és elemzesere szoritkozik és az imadsag fenomenologidj dval, azaz az imadsag lenyegenek a meghatdrozdsaval vegz6dik. Heiler ez eljdrasa celszerfisegi szemponttortent. Mert egyfe161 a katzdlis-pszicholOgiai vizsgallidds egy teljesen uj modszertani bedllitast igenyelne, masfe161 pedig Heiler nagyon felt attol, hogy az imadsag mechanisztikus thrvenyszerfisegeinek kauzdlis pszichologiai vizsgalata Altai esetleg veszelyeztetne azt a szerencses benyomast, amelyet olvasOi szamdra az imadsag fenomenologidja es tipologidja anal az imadsdg irraciondlis sajdtossagai fe161 nyujthat. Mi azonban csak fajlalni tudjuk azt, hogy. Heiler teljesen figyelmen kiVill hagyta az imadsag immanens torvenyszertisegeinek a kutatasat és feltardsat. Itt ketsegtelenal leginkdbb valldstorteneti meghatarozottsdga és egyoldalusaga hatraltatta ot. Ebb61 a szempontbol tekintve Heiler teljesen mogotte marad ph az amerikai Coenak, aki p1. az egyes vallasi tiinemenyel "lelektani elemzesenel es leirdsdnal elsOsorban bens6 szerkezeti torvenyszerfigegek ,feltardsdra és struktUrdlis szempontok kereszttilvitetenek es ervenyesitesenek a megvalOsitasdra tprekedett. Igy azutan Heiler tipolOgidj anal is az irdnyado szempontok nem, egyszer kivii1r61 megkonstrudlt szempontok, tehat nem rnagabol a bens6 lelki torvenyszertisegb61 nOnek ki. Ha Heiler igenybe vette volna az empirikus, kauzalis pszichologiai eljardsnak ktilonosen tliabban ervenyre juttatott sajatos kiserleti mofdszeret is, Ugy bizonydra nagyon hasznosan felhaszndlhatta ,volna ennek eredmenyeit tipologiajdnal es fenomenologidj anal. Es bar Heilernek - kasegtelenal igaza van abban, hogy a vallas szigoruan kauzdlisztikus-pszichologiai vizsgalata veszelyezteti a vallas irracionalis mozzanatainak a felismereset, mindazondltal egy kival6 pszichologus mindenkor be fogja ismerni azt, hogy a vallds, mint az ember szellemi eletenek egyik legsajd tosabb tfinemenye, korantsem oldhatO fel maradek nelkiil lelektani terminusokban és kategOriakban. A legujabb kiserleti yalldslelektani iskola mindennel jobban igazolja, hogy a szorosabb ertelemben vett pszichologiai szempontnak a vallds vizsgalatandl valO ervenyesitese meg korantsem vezet a vallds racionalizaldsdra, silt a vallas irraciondlis mozzanataira is egyenesen felhivja figyelmtinket. Heiler muve tehat csupdn az imadsag tipologiajara es fenomenologiajdra terjeszkedik ki. Az imadsag fObb tipusaikent, jelentkezeSi formaikerit a kovetkezOket. 6*
84
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejl(desenek tOrtenete.
emliti fel és irja le a legreszletesebben : 1. a primitiv ember imadsaga, 2. ritualis imadsagformak, 3. a himnusz, 4. az imadsag sajatos jelentkezese a hellen nep. kulturvallasaban, 5. a filozofiai gondolkozas imadsag-kritikai és imadsag-eszmenyei, 6. az imadsag tipikus jelentkezesi modjai a nagy vallasos szemelyisegek egyeni kegyessegeben. Itt azutan rater Heiler a szemelyes kegyessegnek altala felallitott ket fo tipusanak : a misztikus és profetai kegyessegnek a lelektani elemzesere. Kiilon reszletezi a misztikusok irnadsagainak sajatossagait es killon a prOfetai kegyesseg imadsagait, 7. a nagy embereknek (koltOknek és mtiveszeknek) individualis imadsagai ; itt ktiltin targyava az imadsag kontemplativ-esztetikai és affektiv etikai tipuSait, 8. az istentiszteleti, kozossegi imadsag, vegiil 9. az egyeni imadsag, mint vallasi kotelesseg és jOcselekedet a torvenyalkotasokban. Heiler tipologiaja, amelyet o a vallastorteneti adathalmazra epit fel, mar kozel all a vallaglelektan ama csoportjahoz, amely a vallasossag egyeni differenciainak kimutatasaban latja valodi feladatat. Heilert tehat voltakepen Agy tekinthetjUk, mint akinek vallaslelektana atvezet bennunket a nemet vallaspszicholOgia u. n. vallAstorteneti csoportjatol a masik csopcirtjAhoz, az A. n. differencialis valloslelektani csoporthoz. Ez ut6bbi csoport kepviseloinek rovid ismertetese kepezi tehat legkozelebbi feladatunkat. b) A nemet differencialis vallaspszichologiai csoport. 1. A differencialis pszichologia problemakore.
,
A differencialis pszichologia az egyeni, lelki kfilonbsegek vizsgalataban merfil ki..A differencialis pszicholOgianak mindenekelott azokat az egyformasagokat kell megallapitania; amelyek az egyen lelki eleteben eloadjak magukat. Tehat els6 es legfontosabb feladata a lelki tipusok felallitasa. Foglalkozik azutan a normalls, hipernormalis és abnormis lelki elettel es igyekszik ezeket egymastO1 fogalmilag elhatarolni. -A differencialis pszichologia tartalmi feladatai koze tartozik vegUl a temperamentumnak, intelligencianak, zseninek a kerdese. Az egyeniseg maradeknelkuli elemzese szinten a differencialis pszicholOgia feladata, azonban ezt a feladatat aligha fogja tudni valamikor is elerni : individuum est ineffabile, ezt a tetelt a pszicholOgusok sem fogjak tudni megdonteni. A differencialis pszichologia kivalo nemet miivelOje, W. Stern (alapvet6 munkaja : Die differentielle Psychologie- in ihren methodischen Grundlagen, 1911.) e lelektani diszciplinanak negy agazatat kUlonbOzteti meg. Az elso ezek kozill a lelki variaciokat, valtozatokA vizsgalja. Elhatarol egy altalanos lelki jegyet es azt kiilonbozo 'egyeneknel vizsgalat targyava teszi. Killonosen nagy figyelemmel van e lelki jegynek az egyes egyenekben valo sajatos valtozasaira, jelentkezesi modjaira, Iformaira. Ide tartoznak a temperamentumok, az emlekezettipusok es az intelligenciafokok vizsgalatai. A differencialis lelektan masodik agazata viszont megall egyetlen egyennel. Ennek szamos jegyet felkutatja s igyekszik e jegyeknek egymashoz yak, viszony4t es egymassal valO sajatos osszefiiggeset kimutatni. A differencialis pszichologia ez agazata a lelekrajz (pszichografia). Igy pl. a pszicholOgus nyujthatja szamunkra a Goethe lelki eletenek elemzeset, avagy mas nagy szellemi Virtuoznak a lelkirajzat. A differencialis pszichologia harmadik agazata ket vagy tobb lelki jegyet egyszerre tab egyenen figyel meg, csak azert, hogy megallapithassa, vajjon az egyik jegy a masikkal kolcsonosen, parhuzamosan, avagy pedig ellentetesen jelentkezik-e, vagyis, hogy a killonboz6 jegyek fUggenek-e egymastol, avagy pedig nem ? Ez tehat a lelki tulajdonsagok viszonyanak — korrelaciojanak — a vizsgalata. A negyedik agazat sajatos feladata pedig nem más, mint oly egyenisegeknek egymassal valo osszahasonlitasa, akiknek mindegyiket sajatos lelki jegyeikre, tulajdonsagaikra vonatkozolag mar megvizsgaltunk. Itt tehat az osszehasonlitcis feladataval allunk szemben. Ilyen pl. ha ket nagy Minot vagy festOt vagy filozofust egymassal osszehasonlitunk, miutan mar mind a kettOnek lelki rajzaval tisztaban vagyunk.
85
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tOrtenete.
A differencialis pszichologia tobb fogalmaval kell meg megismerkedniink. Legfontosabb ezek kozill a tipusnak es az eggenisegnek a fogalma. A pszicholOgiai tipust Stern utan helyesen hatarozza meg Kornis : „A pszichologiai tipus negy mozzanatot rejt magaban : az emberek egy csoportjara nezve bizonyos tulajdonsag kOzOs ; ez a tulajdonsag allandO (diszpozicionalis) termeszetfi ; lefele es felfele oly fokozatokat mutat, hogy a szomszedes tipusba folytonos az atmenet ; lelki eletnek csak egy reszere van korlatozva... A pszichologiai tipus bizonyos lelki tulajdonsagok kapcsolata, melyek az emberek egy csoportj anal Osszehasonlithato mOdon talalhatok, anelktil azonban, hogy ez a csoport más csoportokkal szemben egyertelmiien és minden oldalrOl el volna hatarolva, vagyis a szomszedos tipusokba folytonos atmenet van s a tipikus sajatsagok köre nem az egesz lelki eletre, hanem ennek csak egy reszere szoritkozik."82 Mar most a killonbozO tipusok vagy szoros bensO kapcsolatban allanak egymassal. Ilyen esetben elOall a komplex tipus. Vagy pedig egymas mellé vannak csupan rendelve, anelkill, hogy kozottiik sZorosabb kapcsolat lenne : ez az A. n. tipus komplex. Komplex tipus pl. a festOmiivesznel a vizualitas, esztetikai erzes és teremtOkeszseg egytittes jelentkezese, tipus-komplex esete. forog fenn, ha pl. a vizualitas és melankolikus kedely egy és ugyanazon egyennel egyszerre fordulnak elO. A tipus mellett a differencialis pszichologia masik torzsfogalma az egyeniseg. Voltakeppen a tipus kerdese az egyeniseg kerdesebe torkollik bele. A tipusok csomosodasa es egyuttes jelentkezese egyenibbe teszik az egyent. Tetelkent allithatjuk fel, hogy minel bonyolultabb a tipus, annal kevesebb egyenre ervenyes, Ilgy, hogy az egyen vegiil is megszamlalhatatlan tipus keresztezO pontjava valik. A differencialis pszichologia vegsO feladata tehat voltakeppen nem lehet más, minthogy az egyeniseg keretein beliil jelentkezO ,tipusokat mennel pontosabban• felismerje es kielemezze, vagyis, hogy az egyeniseget a tipusok mennel nagyobb szamaban feloldja, kimeritse. Ezt a vegsO feladatat a differencialis pszicholOgia megoldani teljes egeszeben nem tudja. Szamara az egyeniseg hatarfogalom marad es ha meg is talalja mindazokat a tipusokat, amelyekbOl az egyeniseg osszetevOdik, ki biztositja a differencialis lelektant arrol, hogy e tipusoknak egymashoz vale sajatos kapcsolatat, amely kapcsolat, osszefugges pedig az egyeniseg konstitutiv mozzanatakent jelentkezik és szerepel, valarnikor is fel fogja tudni fedezni. Eppen azert a differencialis pszichologia sajatos_ es legkozelebbi feladata -rnindenkoron tipusok kutatasa es felallitasa marad és csak ezen tul allhat elOtte tavoli feladatkent az egyenisegnek a lelektani megmagyarazasa. A differencialis pszichologia feladatkore termeszetesen kiterjed a vallas terilletere is. Es amiket Stern a differencialis pszichologiara altalaban tOrvenyekkent felallitott, az a vallaslelektan differencialis agazataira is ervenyes. A vallaspSzicholOgusnak is kotelessege a vallasos egyenek lelki ktilonbsegeit és egyformasagait kutatni. A vallasos egyenek lelki valtozatait vizsgalni. Nagy vallasos egye:neknek, szemelyisegeknek a lelekrajzat nyiljtani. Kutatni azt, 'logy a lelek vallasossaganak konstitutiv mozzanatai mily viszonyban vannak a lelki elet tobbi mozzanataival. Mindennel igezobb es megkapObb feladat a differencialis vallaspszichologia szarnara ket nagy vallasos zseni vallasos eletenek egymasSal yak) lelektani osszehasonlitasa. Termeszetesen, ha valahol, figy Open a vallas terilleten ezeregy akadallyal kell megkilzdenie a differencialis pszicholOgianak, hogy celjait elerhesse: A vallasos zseni, egyeniseg az emberi eletnek a legnehezebben megkozelithetO virtuoza. Eppen azert a differencialis vallaspszichologia is legfeljebb csak a tipusok es lelkirajzok nyujtasaban lathatja legkOzelebbi feladatat s attOl, hogy a kiilonbozO nagy vallasos egyenisegeket maracleknelkill megmagyarazza, avagy, hogy Oket egymassal egyenesen osszehasonlithassa, meg nagyon messze all. Tipusok felallitasaban és egymassal szemben_ vale elhatarolasaban a -vallaslelektan sohasem sziikolkodott. Csak emlekezzilnk vissza James ket kedely-
-
-
82
Kornis : A Lelki Elet. 1-so ktiteteben.
86
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejllidesenek tortenete.
tipusara, avagy Starbuck felfogasara a megterest-nelkiillizo és a - megterest magabafoglalo vallasos elet ket tipusara vonatkozolag. Avagy Pratt negy vallasos tipusat, Coe tipusait, avagy csak az iment ismertetett Heiler tipolOgiaj at kell emlekezettinkbe ideiniink. Mindazonaltal sajatosan differencialis pszichologiai torekvesekkel naluk meg nem talalkozunk s tipusaiknak felallitasaval inkabb más mOdszertani torekveseiknek sikeres elereset szolgaltak. Viszont, azok a pszichologusok, akik a vallas differencialis pszichologiaj ahoz jelehtOsen hozzaj drultak, nem azert tett& ezt, mintha Ok a vallas irant killonoskeppen erdeklOdtek volna. A vallas oket csupan mint a szellemi elet egyik tiinemenye erdekelte. Es miutan altalanos differencialis pszicholOgiai kezikonyveikben a szellemi elet minden tell:Ile-ten jelentkezo tipusok kidolgozasat allitottak celkent maguk ele, csak egeszen termeszetes, hogy a vallast is be kellett vonniok vizsgalodasaik korebe. Kozillok killonoskeppen ket pszicholOgust fogunk ez alkalommal reszletesebben ismertetni. Az else) e ketto koziil Spranger Eduard, aki A. n. szellemtudomcinyi pszichologidjcival keltett nagy erdeklodest a nemet tudomanyos korokben. A masik pedig aki differencialis pszicholOgiai munkajaval es altalaban veve filozofiai és lelektani miiveivel nagyban hozzajarul manapsag a nemet filozofia irracionalisztikus iranya mind intenzivebb jelentkezesenek elomozditasahoz. 2. Spranger E. és szellemtudomanyi pszichologicija. Sprangernek killOnosen Lebensformen c. munkaja erdekel ez alkalommal benntinket, amely 1925-ben otoclik kiadasban jelent meg. E mtiveben fejti ki a szellemtudomanyi- pszichologiara vonatkozo elveit, hogy azutan ez elvek alapjan felepitett milveben kidolgozza szamunkra a szellemi elet ktilonboz6 tipusait. Spranger mindenekelott szellemtudomanyi pszichologiaj at elhat4rolj a attol, amit altalanossagban termeszettudomanyi pszichologianak szoktunk nevezni Spranger viszont az „elemek pszichologiaj a" nevvel ruhazza fel. (Heiler ezt nevezte szorosabb ertelemben vett kauzalisztikus pszichologianak.) Az ember, mint alany, mondja Spranger, targyi kornyezetettil elvalaszthatatlan. Az alany és targya kolcsOnos vonatkozasban vannak egymAssal. Ha mar mostan vizsgalOdasaink kOzben a hangsdlyt a targyi oldalra helyezztik, tigy elOall a szellemtudomany (Geisteswissenschaft). A szellemtudomany foglalkozik 1. a torteneti elet transz-szubjektiv és kollektiv alkotasaival, amelyek mint egyenentilli hataskomplexumok magukat az egyeneket is atolelik ; 2. azokkal az idealis, szellemi normakkal, tOrvenyekkel, amelyek szerint az egyen azt, ami kritikaiobjektiv ertelemben-veve szellemi, magaban letrehozza, vagy az adequat megertes anal magaba fogadja. Ha azonban a hangsulyt az individualis alany oldalara tessziik, Agy a pszicholOgiarol beszeliink. A pszichologia feladata 1. azon elmenyeknek vizsgalata, amelyek az alanynak a transz-szubjektivvel es a kollektivvel vale) Osszefonodasabol szarmaznak ; 2. a zoknak a lelki aktusoknak és elmenyeknek a vizsgalata, amelyek a kritikai obj e ktiv siellem torvenyeinek megfelelnek, vagy attol elternek. Mar ebbol is lathato, mondja Spranger, hogy a pszichologia ily ertelemben csak abban az esetben miivelhet6, ha a legszorosabb osszefuggesben van az objektly szellemtudomany iment vazolt kettos feladataval : a torteneti-leirO és a kritikai-szabalyozo szellemtudomanyi feladatokkal. „Amikeppen a megismeres pszicholOgiaja minderikoron mar a befejezett tudasnak egy darabjat és egy meghatarozott ismeretelmeletet elofeltetelez, azonkeppen a lelektan is eltifeltetelezi a szellemtudomany egeszehez vale, viszonyulast. Azt, ami szubjektiv, mindenkoron el kell hatarolnunk azzal szemben, ami objektiv. Rppen azert batran beszelhettink szellemtudomcingi pszichologicirol." A szellemtudomanyi pszichologiat a maga problema és feladatkorevel azonban nem mindeniitt ismertek fel a lelekblivarok s a mai lelektari inkabb all a termeszettudomany uraltha, mint a szellemtudomany iranyitasa alatt. Ktilonosen harom mozzanatban mutatk ozik; Spranger szerint, a pszicholOgianak a
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
87.
termeszettudomany erdekeitO1 és modszereit61 vale fiiggese. E fligges elsO ismertetO jegye a mindnyajunk Altai ismert „Jest és lelek" problema. Nem a szellemi osszeftiggesek utan erdeklOdnek a pszicholOgusok, amelyeknek a lelki folyamatok csupan kifejezOi, hanem csupan a lelki folyamatoknak a testi folyamatokhoz, az idegprocesszusokhoz yak) viszonya erdekli &et. Masodszor, abban jut kifejezesre a mai pszichologianak a termeszettudomanytol vale ftiggese, hogy a lelki jelensegeket az En-en kiviil fekvO vilagnak csupan egy reszevel (az anyagi reszevel) hozzak vonatkozasba. Ugy a fiziologiai-p-szichologia, mint a pszicho-fizika vizs-7 galata targyava teszi az alanynak a targyhoz yak' viszonyat ; azonban a targy, amelyre a lelki elmenyek vonatkoznak, csupan a materialis vilag. A szellemi vilaghoz vale lelki vonatkozasokat a termeszettudomanyi-pszicholOgia teljesen figyelmen kiviil hagyja. A harmadik mozzanat, amelyben a lelektannak a fizikatol vale fuggOsege kifejezesre jut, a lelektani fogalomalkotas eljarasaban - nyilvanul meg. Amikeppen a fizika arra torekszik, hogy a testi jelensegeket az Oket alkotO elemeknek torvenyszerti kapcsolatabOl'magyarazza meg, azonkeppen a tole fiiggO termeszettudomanyi lelektan is a lelki tortenesek komplexumat az azt letrehozO elemekbOl igyekszik megrnagyarazni. E mOdszertani eszmeny folytan Spranger ezt a termeszettudomanyilag orientalodott lelektant az elemek lelektancinak nevezi. Az elemek lelektana sziiklatokorti. A lelki . elet egeszet nem kepes 'maradek nelkiil megmagyarazni. Mert nagy killonbseg az, vajjon en egy komplex lelki folyamatot elemeire bontok csupan, avagy azt, mint egeszet, tovabbi jelentesbeli osszefiiggesekbe allitom bele. Aki egy torteneti szemelyiseg szandekait és elhatarozasait akarja megvilagitani, az nem oldja fel Ot csiipan kepzetekben, erzelmekben és megindulasokban, hanem minden egyes esetben kutat azon motivurn utan, amely neki a cselekveseihez sziikseges vegs6 osztonzest szolgaltatta s Open ezaltal a torteneti szemelyiSeget nem izolalja, hanem egyenesen bennehagyja. a torteneti jelentesek és ertekek ,osszefitggesenek vilagaban. Erre a termeszettUdomanyi lelektan nem kepes. Legnagyobb fogyatkozasa eppen abban all,'hogy a lelki esetben jelentkez6 es kifejezesre jute jelentesbeli Osszeftiggest valosaggal szejjeltordeli. Pedig lelki eletiink vilagaban mindig az ertelmi osszefugges az elSO es csak azutan beszelhetiink az elemek analiziser61, amely sohasern elegend6 lelki elet egeszenek megertesehez. Ezt Wundt is belatta és eppen azert ,allitotta fel a mar altalunk ismertetett teremtO szinhezis elvet. Ez elvt61 teljesen fiiggetlen szerinte az egymassal vonatkozasban allo elemek analizisenek elve. MindazonAltai mar Wundt is hangsillyozza, hogy a kiilonboz6 elemekbOl osszetevOdO alkotasok oly tulajdonsagokkal is rendelkeznek, amelyek az egyes elernek tulajdon.sagaibel le nem vezethetOk. Azonban Wundt-tal szemben helyesen mutatra Spranger arra, hogy a teremtO szinthezist61, mint torvenyr61 nem, beszellietiluk, mert hiszen., ha ezt megtehetnenk, figy ezt oly torvenynek kellene felfOgnutik, amely egy irracionalis, torvenyben tehat kifejezhetetlen osszefliggest juttatna kifejezesre. Eppen .ezert Wundt-lelektani modszerenek mindenkori hibaj at Mutatj a ki a teremtO szinthezis hipothetikus dye. A leiekben és a lelek Altai leiajlo szeh lemi osszefiiggesek vilagat nem lehet elemekbOl felepiteni, mint pl. a testetanYagi reszeib61. Hanem sokkal inkabb a lelki eletet, mint egeszet, illeti meg az'else hely es az analizisnek csak abban az esetben van helye és jelentOsege, amennyiben -a felfedezett elemeket es mozzanatokat az egeszre vonatkoz6lag gOndoljuk Eppen azert Spranger szerint a Wundt szempoiitjait valosaggal fel kell eSerelni és a teremtO szinthezis elvet az elemekre .bonto elemzes elvevel helyettesiteni. Mig tehat Wundt szerint a pszichologia methodikaja a kovetkezO elvi fit irai4aban halad : szetbonto elemzes elve plusz teremtO szintezis elve, addig Spranger szerint epp a megforditott irany felel meg az Met valosaganak : teremtO szinteziSelN•re plusz szetbontO elemzes elve. A szellemtudomanyi pszichologia a teremtO szintezis elvebol indul tehat ki, vagyis a pszichikumot meghagyja az ertelmi osszeffiggesek keretei kozott. A pszichikumot, mint egeszet, teszi vizsgalata targyava. _Az egyeni leiket
88
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejltidesenek tortenete. -
funkciok jelentesbeli osszeffiggesenek tekinti, amelyekben a killonbozO ertekiranyok az En-tudat egysegen kereszttil egymassal vonatkozasban allanak (jelentes csak ott allhat elO, ahol- ertek-vonatkozas van). Az ertek-iranyokat sajatos normativ ertek-torvenyek hatarozzak meg, amelyek viszont a killonbOz6 ertekosztalyoknak felelnek meg. Az empirikus En az egyenen-tali szellemi ertekek vilagaba valOsaggal beleagyazva talalja magat. Amennyiben mar most az egyeneken-tnli szellemi hatas-osszeffiggesek szerkezete utan kutatunk, az altalanos, leiro-szellemtudomany mezejen talaljuk magunkat. Amennyiben viszont a normativ ertek-torvenyek és a szabalyszerii szellemi ertekalkotasok utan erdeklodtink, az altalanos kulturethika mezejen forgolOdunk. Amennyiben pedig az egyen jelentes-elmenyeit és aktusait helyezziik az elOterbe, tekintet nelkill arra, vajjon az eszmenyi normakkal egybeesnek-e, avagy azoktO1 teljesen eltitnek, a szellemtudomanyi pszichologia mtivelOjeve lesziink. Mert a pszicholOgia leiro és megert6 es korantsem normativ tudomany. Nem- szabad azonban azt gondolnunk, mintha a pszichologia lehetseges volna a normativnak és a kritikai-objektivnek kell6 ismerete nelkiil. Sokkal inkabb a leIektan voltakeppeni feladatat eppen abban kell latnunk, hogy azt, ami szubjektiv, az objaktivvel szemben kel101eg elhatarolj a. Az elemek pszicholOgiaja is mindig elOfeltetelez .bizonyos fizikai és fiziologiai tudast, ismeretet. HasonlOkepp en a szellemtudomanyi pszichologianak is elOfeltetelkent kell kezelnie a szellemi objektivitasokat. Spranger a szellemtudomanyi pszichologianak kettOs agazatat kiilonborteti meg. EgyfelO1 az ciltalcinos, masfelO1 pedig a differencidlis szellemtudomanyi pszichologiat. Az elsO az ember lelki strukturajat altalciban teszi vizsgalata targyava, amennyiben t. i. ez az objektiv és normativ szellem ossz-strukturajaval vonatkozasban all, a differencialis szellemtudomanyi pszicholOgia pedig az individualizcilt strukturaknak azon tipusait igyekszik egymassal szemben elhatarolni, amelyekben az objektiv és normativ szellem egy-egy oldala ttilnyomorag kifejezesre jut. Spranger koriyvenek altalanos szellemtudomanyi pszichologiai reszeben kiilonosen az erdekel benniinket, amit az egyeni szellemi aktusokrOl, kozottiik is ktilonosen az, amit az egyeni vallasi aktusokrOl mond. Szellemi aktus alatt Spranger az En-nek azon tevekenyseget erti, amely a killonbozO lelki funkciokbol, strukturalis uton fonOdott egybe és amely anal egy En-feletti jelentest hordozo szellemi tevekenyseg jon 'etre. Negyfele szellemi aktust kiilonbOztettink mega Az els6 a theoretizcilo aktus : ez a targyiasra Irak) altalanos vonatkozas altal letrehozza az elmeleti jelentest. A masodik az eszthetikai aktus, amely az eszthetikai jelentes letrehozOja. A harmadik az olconomiai aktus, amely azaltal jon letre, hogy az egyen merlegeles targyava teszi a maga pszicho-fizikai erOkeszletet es figyeleinbeveszi realis eletceljait. Vegiil az utolsO a vallcisi aktus. Az egyen ugyanis nem elegszik meg az elmeleti, eszthetikai és okonomikus ertekekkel, hanem az egyes ertek-elmenyeket az egyeni elet szellemi ertekeinek totalitasara is vonatkortatja. Igy azutan letrejOn egy sajatos lij tartalom, amelyet vallasi jelentesnek nevezhetunk. Nem mulaszthatjuk el, hogy ezen a ponton ra ne mutassunk arra a letagadhatatlanul kozeli rokonsagra, amely Spranger vallaselmelete és Coe altalunk bOven ismertetett felfogasa kozott van. Amikeppen Coe, Ugy Sprcmger is elsOsorban a funkcionalis szempontbOl vizsgalja a vallast. Amikor 6 vallasi aktusrol, avagy altalaban veve szellemi aktusokrol beszel, voltakeppen a funkciOnalis pszicholOgiai szempontot juttatja kifejezesre. Meg vilagosabba lesz a kettOjiik gondolkozasa kozotti hasonlatossag, ha figyelembe vessztik, hogy mindaket0 tulteszi magat az egyoldaldan biologiai kategOriakkal és terminusokkal dolgozo pszichologian, es amidOn ertek-vonatkozasokrol beszelnek, a legtisztabb' szellemi ertekeket leptetik fel és figyelmen kivul hagyjak az onfenntartast szolgalO, tehat csupan biologiai ertekeket. Sot meg tovabb menve, a kettOjfik kozotti rokotisag akkor is felfedezhetO, midOn a vallasi aktusrol, a vallasi funkciorol beszel mind a kettO. Kiilon valIasi erteket a tobbi mellett egyikOjiik sem vesz fel. Hanem mind a kettO az ertekek
Dr. Vasady Bela : A Vallaspszichologia fejlodesenek tOrtenete.
89
totalitasehoz yak, vonatkozasban, latja a vallast. Termeszetesen, miutan mindkettO más es más terminol6giat hasznal, elsO pillanatra ngy tilnik fel, mintha kett6juk allaspontja kozott erintkezesi pontokat nem is lehetne talalni. Ha azonban kOzelebbrO1 vizsgalat targyava tessznk felfogasainkat, Agy csakhamar rajoviink, hogy az, amit Coe szemelyes és tarsas ertekek teljesse tetelere, egysegesitesere és konzervalasara yak) torekves alatt, vagy az ertekek atertekelese alatt, azaz a vallas alatt ert, az voltakeppen egybeesik azzal, amikor Spranger azt allitja, hogy az ember, meg nem elegedve az elmeleti, eszthetikai es okonomikus ertekekkel,. ertek-elmenyeit az egyeni elet szellemi ertekeinek totalitasara vonatkortatja és ezaltal letrehozza magaban az ngynevezett vallasi aktust. Ha mar ennyire parhuzamot vontunk a ket pszichologus kozott, tigy ra,mutatunk a kett6juk kozott fennall6 killonbsegre is. Mig ugyanis Coe, mint lattuk, vallaslelektanaban, a strukturalis és a funkcionalis szempontokat egyarant parhuzamosan vegigvezeti, s beszel Mon a lelki mechanizmusok lelektanarol és knlon a szemelyek lelektanarol, addig Spranger mtiveben teljesen figyelmen kiviil hagyja n. elemek psiichologiajat es csupan a szellemtudomanyi pszicholOgiaaz altala ban latja a pszichologia egyetlen. feladatat. (Zarojelben kenytelenek vagyunk a Coe és Spranger killonboz6 terminologiajara figyelmeztetni az olvasot, nehogy zavart okozzanak. Amit Coe strukturalis pszicholOgianak, avagy a lelki mechanizmusok pszichologiajanak nevez, az Sprangerriel a termeszettudomanyi lelektan, avagy az elemek lelektana nevet viseli. Viszont midOn Spranger szellemtudomanyi pszichologiarol beszel, voltakOpen ugyanazt erti, amit Coe a szemelyek lelektana es altalaban veye a funkcionalis lelektan alatt ert. Hasonlokeppen midOn kesObb Spranger a knlonboz6 lelki struktura-tipusokrOl, „eletformakrol!-' beszel, nem ugyanoly ertelemben hasznalja a struktura szot, mint Coe tette. Coe-nal a struktura lelki mechanizmust jelent. Spranger-nel viszont a struktura tipusok a lelki funkciOk sajatos jelentkezesi formajat.) Coe tehat ketsegtelentil kovetkezetesebben jart el, mint Spranger. Nemcsak felismeri a ket szempontnak es a ketfele lelektannak egyrnast61 val6 knIonbozeset, hanem a vallast mind a kettO anal vizsgalat tar= gyava is teszi. Igy azutan vallaslelektananak eredmenyei gazdagabbak is, mint a Sprangerei, aki nagyon is hamar atter a vallas „differencialis szellemtudomanyi pszichologiai" vizsgalatara. Viszont Coe-nal a differencialis lelektani szempont ervenyesitese nem jut, oly teljesen kifejezesre, mint Spranger-nel. Lassuk mar most, miben latja Spranger a differencialis szellemtudomanyi lelektan sajatos feladatat és e feladat egyeni megoldasa kozben mily eredmenyekhez jut ? Spranger voltakeppeni celja eppen itt jut kifejezesre : karakterologiat, ethologist, avagy az egyeniseg szellemtudomanyi pszichologiaj at akarja nyujtani. Az egyeniseg alaptipusait akarja elenk tarni, azonban — és ebben rejlik Spranger szellemtudornanyi pszicholOgiajanak legsajatosabb vonasa, el6re bejelenti, hogy azok az alaptipusok, amelyeket 6 felallit, nem a valOdi eletb61 vett fotografiak, hanem egy sajatos izolal6 és idealizalo m6dszer Atjan jutott el hozzajuk. Az 6 celja idOtlen idealtipusoknak a konstrualasa, amelyeket azutan, mint semakat, avagy normativ jellegii,strukturakat, a torteneti és tarsadalmi elet jelensegeiben annyira-amennyire feltalalni igyekszik. J61 tudja azonban, hogy a tortenetileg feltetelezett tipusok kOlonfelesegenek vizsgalata voltakeppen teljesen mss eljarast kovetelne meg, mint amilyen az ove, és Open azert, anelkill, hogy ez individualizalo eljaras voltakeppeni feladatanak megvalOsitasahoz hozzafogna, megall az egyeniseg idealis alaptipusainak a vizsgalatanal. Hat ilyen idealis alaptipust 'Olt fel. Ezek a 'covetkezOk : az e/me/et embere, az olconomikus ember, az eszteta, a szocici/is ember, a hatalom embere, (a politikus) (Macht Mensch) es a vallcisos ember. Spranger ez idealis alaptipusokat, legaltalanoabb eletformakat a legalaposabban leirja; s kozben mindenhol azt is igyekszik feltOntetni, hogy mily kapcsolat allhat fenn az egyes tipusok kozott..Miutan bennunket ez alkalommal csupan a vallasos ember erdekel, a tobbit figyelmen kiviil hagyjuk es csupan arrol emlekezi.ink meg, amit Spranger a vallasos emberr61 mond.
Dr. Vasady Bela : A yallaspszicholOgia' fejlodesenek tortenete.
90
Filggetlentil minden torteneti meghatarozottsagtol, Spranger mindenekelOtt harom f6 vallasos tipust killonbortet meg. E harom tipus azaltal all el6, hogy az egyes ertek-elmenyek az eletben jelentkezO szellemi ertekek totalitasahoz pozitiv, -avagy negativ, avagy pedig vegyesen pozitiv és negativ vonatkozasban vannak-e ? Az elsO esetben elOall az immanens misztikusnak tipusa, amely az elet minden egyes pozitiv ertekeben az isteninek csirdit latja. Az abszolut elet-igenylesben jut ez a legmarkansabban kifejezesre. A masodik a transzcendens misztikusnak tipusa, amely a legmagasabb erteket a vilag ertekeinek teljes megtagadasa Altai Ohajtja elerni. A harmadik tipusnak Spranger nem ad onallo nevet. Isniertet6 jegye az, hogy az e tipus ala tartozok az elet javaival szemben Ugy az igenles, mint a visszautasitas allaspontjan allanak. Ez a tipus tehat voltakeppen a ket elObbinek sajatos egybeomlese, egyuttes jelentkezese. Ezekutan atter Spranger a vallasossag az on formainak leirasara, melyek a vallasnak egyfelol a tudcishoz, masfe161 pedig az elet okonomikus vonatkozasaihoz, avagy az eszthetikai elmenyhez, a tarsadalmi elet alapjat kepezO szeretethez és a politikai tudathoz valo viszonyulasaibol erednek. Majd pedig az egyenisegek kiilonbozOsegeinek megfelel6en a vallasos tipusok, vallasi eletformak kovetkez6 uj valtozatait allitja fel : egyfe161 kiiliinbortet teremto és receptiu tipusu vallasos emberek kOzott. Az elObbiek azok, akik eredeti validsossaggal rendelkeznek. Legmagasabb megnyilvanulasa e tipusnak a prOfetaban, vallasalapitoban jelentkezik. Az utObbiak pedig azok, akik vallasossagukat egyszerfien csak masoktel atvettek, avagy OrOkOltek. LegszelsObb jelentkezesi formaja e tipusnak a tradicio hitben leledzOk es a merev orthodoxia kepviselOi. Erdekesen esik egybe e ket tipus James ket tipusaval. Mint lattuk u. i., James is kiilonbortet „first hand religious life" és „second hand religious life" kozott. Ujra e16allhatnak kiilonbOz6 vallasi eletformak azaltal, hogy mik voltak a dontO motivumok a vallasos tudat kiformalodasanal ? A termeszet, az ember, a vilag, az En, a politika, a jog-e ? Ujabb vallasi tipusokhoz juthatunk el, ha a vallasos elmeny ritmikajat és mOdszertanat vesszuk figyelembe. Vannak, gkiknek egesz eletet figy kiseri a vallas, mint szelid, halk zene. Pl. Schleiermacher. Viszont vannak, akikben a vallasos elmenyek robajszerfien jelentkeznek, pl. az eksztatikus misztikusok. Ujabb tipusokhoz jutunk el, ha a vallasos szinbolumok valtozatait tessztik iranyadO elvve. A vallasos szimbOlumok lehetnek a legmagasabb szemelyes elvnek, avagy egy teljesen szemelytelen elvnek a kifejezOi. Vegul a vallasos elmenynek negativ tipusat irja le Spranger, az irgynevezett atheistaknak, vallastalanoknak tipusat. De batran kerdezhetjtik ezekutan, hogy voltakeppen hogyan is jutott el Spranger az 6 struktura-tipusaihoz ? Mily lelektani modszereket vett igenybe és mennyiben sikeralt neki „elet-formait"- valoban a realis elethez Mien felallitani ? Spranger legkivalObb kritikusa Girgensohn volt, aki a Spranger Altai „megertesnek" nevezett szellemtudomanyi eljarast, „makroszkopikus megfigyelesi" modszernek hivja.83 Szemben az 6 sajatos kiserleti mOdszerevel, amelyet azutan „mikroszkopikus megfigyelesi" modszernek, avagy „lelekfotografianak" nevez. Anelkiil, bogy mar ez alkalommal Girgensohn- sajatos mikroszkOpikus megfigyelesi modszerenek ismertetesere kiternenk, roviden szOlani kivanunk arrol, hogy mit ert Girgensohn makroszkopikus megfigyelesi modszer alatt, és hogy mennyiben alkalm azta ezt a modszert kell6 sikerrel a targyalas alatt lev6 Spranger ? A makroszkopikus megfigyelesi mOdszer nemcsak a Spranger sajatos pszicholOgiai modszere, hanem Spranger voltakeppen csupan egy tagja a pszicholOgusok ama tarsasaganak, amelyet struktura pszichologusok csoportjakent emlegetnek, és amelynek voltakeppeni megalapitoja Dilthey volt. A mOdszertik harmas mozzanaton epiil fel. ElOszor oly irodalmi termelesek pszichologiai elemzesen, amelyekben a legmarkansabban kifejezesre jut a torteneti nevezetessegii vallasos emberek bens6, lelki elete. Masodszor : a gyakorlati intuitiv emberismereten. Es harmadszor : az alkalomszerfien adodO, tehat nem kiserleti onmegfigyelesen. Voltakeppen ugyanezzel a modszerrel dolgortak az altalunk reszletesen ismertetett James, Heiler és 0116 is.
-
83
L. : Religionspsychologie, Religionswissenschaft _und Theologie. 10. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejlOdesenek tOrtenete.
91
Barmennyire is elismeressel adozunk e modszeralkalmazOk altal produkalt eredmenyekkel szemben, mégis kenytelenek vagyunk Girgensohnnal ket kerdest intezni hozzajuk.84 Eloszor is azt kerdezziik, hogy mi biztosit benniiknet arrOl, hogy a makroszlOpikus mOdszer alkalmaz6i az altaluk felallitott es leirt tipusokban a valOsagban is letez6 tipusokat fedeztek fel és nem csupan a sajat maguk Altai felallitott individu6lis tipusokat probaltak a valosagba mintegy belenezni ? Masodszor pedig batran megkerdezhetjuk tOliik azt is, hogy mi garantalja szamunkra azt, hogy az altaluk nyujtott elemzes a tipusokat letrehozO valamennyi konstitutiv tenyezOt valoban felolelte ? Vegyuk figyelembe elOszor az els( kerdessel kapcsolatos problemakat. A makroszkOpikus mOdszer alkalmazoi, amint erre Girgensohn is ramutat, nagyon is ki vannak teve az egyeni jotetszes veszelyeinek. Igaz ugyan, hogy tigy Spranger, mint a tobbi struktura-pszichologus, ellensnlyozni prObaljak a tipusok felallitasanal jelentkezo izlesiiket, mondhatnank onkenyiiket a zaital, hogy lehetOleg igyekeznek a szellemi elet objektiv, lefilepedett valosagahoz alkalmazkodni, mindazonaltal a veszely itt mindenesetre oly nagy, hogy meg az objektiv szellemi elethez val.() alkalmazkodas sem nyujt eleg biztositekot, a tudomanyos, pszicholOgiai szempont puszta ervenyesillese szamara. Sot tovabb menve, batran allithatjuk azt, hogy a makroszkopikus megfigyelesi mOdszer meg mindig nem rendelkezik deg kriteriummal arra nezve, hogy azt, ami individualis jellegii, attol, ami egyetemes ervenyii, lepten-nycimon es a legpontosabban megkillonbortesse. Tovabba a nagy torteneti szemelyek irodalmi hagyatekanak tanulmanyozasa ezer alkalmat ad arra, hogy a makroszkopikus m6dszer alkalmazoi vegul is a sajat ,egyeni felfogasukat, tehat torteneti lehetetlensegeket magyarazzanak bele az elemzett szovegbe. A makroszkopikus modszerre yak) tamasikodas tehat meg nem biztositek a tiszta tudomanyos szempont ervenyesiilese mellett. Ha mar mostan a felvetett masodik kerdessel kapcs olatps problemakat vessziik figyelembe, tigy ketsegtelentil megallapithatjuk, hogy Spranger strukturatipusai elsOsorban is sernatikusak, masodsorban pedig-onkenyesen megkonstrualtak. A yak). eletben ketsegtelenal aligha talalkozhatunk egyetlen struktura-tipussal is, Agy, amint az a Spranger leirasaban elOttiink megjelenik. Annal inkabb talalkozunk azonban oly emberekkel, akikben a Spranger anal leirt struktura-tipusok egesz raja egyszerre jelentkezik. Igaza van tehat Girgensohnnak, mid6n a Spranger tipusaival kapcsolatban a kovetkeaket mondja : „Pszichologiai szempontbol sokkal ertekesebb es jelentOsebb, ha egy tenyleg el6 embernek valOsagos és reszletekig hato16 lelki kepet nyiljtjuk, nem felejtkezven el a bensejeben jelentkez6 irracionalis feszilltsegekrOl es sajatos ,OnellenmondasokrOl Sem, minthogy ha megallunk a Spranger Altai leirt szellemdds, 'onmagukban zart, azonban teljesen leegyszeriisitett és a termeszetben egyaltalan fel nem talalhato tipusoknal."85 Spranger maga sem tagadja, 'fogy az. altala felallitott es leirt tipusok az egyeniseg idealis alaptipusai. Baran kerdezhetjiik azonban, hogy vajjon a differencialis wzichologia vegsO feladata idealis alaptipusok felallitasa-e, s nem inkabb epp ennek az ellenkezOje : kiindulva a - realis elet empirikus vizsgalatabol, a valosagban is elOfordul6 alaptipusoknak a kidolgozasa ? Ketsegteleniil megallapithato az is, hogy ha Spranger a realis elet empirikus pszichol6giai vizsgalatabol indult volna ki, Agy tipusainak a felallitasanal es = egymastol vale) izolalas anal, elsOsorban a pszichologiai erdek ervenyesiilt volna. Ezt azonban Spranger-nel csak nehezen és csak masodsorban talalhatjuk meg. A tipusoknak felallitasa es kivalogatasa nala nem annyira pszichologiai erdekbOl tortent, mint inkabb a gyakorlati, mindennapi elet és a szocialis differencialtsag erdekeinek megfelelOen. Az altala leirt szocialis, elmeleti, vallasos stb. emberekkel a mindennapi elet hivatasokra skatulyazott aradataban és a szocialis differencialtsag -vilagaban talalkozhatunk. — A pszicholOgiai tipusok felallitasanal azonban nem a szocialis elet valtozatossaga az iranyado, hanem az egyes embereknek a lelki osszetetele. Es Spranger miive is 11. old. V. 6. i. m. 13. s kov.
84 I. m.
85
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
92
csak annyiban nevezhete lelektani menek; amennyiben az altala felallitott eszmenyi struktura-tipusoknak lelki osszetetelet utelag elerezes targyava teszi. Saj nos, azonban move olvasasa egyaltalaban nem gyez meg benntinket arrel, hogy Spranger riek kelonos etzeke lett volna az egyeni, arnyalatszerii kelonbsegek felismeresehez. Pedig a mindennapi eletben eppen ezek a hajszalfinomsage egyeni lelki kfilenbsegek jat§zak a legfontosabb szerepet. Az izolalas és idealizalas kettes ,miivelete Altai letrehozott struktura-tipusokban azonban az ily differenciak sohasem fognak tudni kifejezesre jutni. Tisztelettel allunk meg Spranger elett, amiert a vallasos elet objektiv s szellemi oldalanak a figyelembevetelere is felhivta a pszichologusokat. Amiert hatarozottan ramutatott arra, hogy pusztan egyeni tenyezokbel a vallast megmagyarazni nem lehet. Az altala alkalrhazott n-rakroszkopikus megfigyelesi modszert azonban nem tartjuk elegsegesnek és onmagaban megbizhatonak arra, hogy struktura-tipusaiban az individualis elet arnyalatszeril differenciait is kifejezesre juttathassa. De ettel eltekintve is ejra hangselyozzuk, hogy a differencialis pszicholegianak, meg ha a szellemtudomanyi jelzovel meg is ajandekozzuk, akkor sem lehet kotelessege az 11_ n. idealis struktura-tipusoknak apriori eton vale megszerkesztese es azutan azoknak a mindennapi szellerni elet jelensegformaira vale raolvasasa. A differencialis pszichologianak magabol az empirikus eletbel, ennek valtozatokban gazdag aradatabel kell kiindulnia. Ha pedig egyaltalan idealis avagy fiktiv tipusokat akarunk felallitani, egy "ezeknek a tipusoknak is a vale eletben jelentkeze ember-tipusok valamennyi konstitutiv mozzanat-tenyezeit is magukba kell foglalniok. Sprangernel azonban az ily teljessegre vale torekvest sem talaljuk meg. Az o tipusai ultra-fiktiv, avagy mondhatnank hyper-idealis, azaz a teljes valetlansagig elizolalt alap-tipusok. Differencialis szellenthidothanyi pszicholegiaja messze all azoktel a tudomanyos elvektel, modszerektel es feladatoktel, amelyeket Stern ttizott ki a differencialis pszichologia ele. De messze all azoktel az eredmenyektel is, amelyeket legejabban a .reridszeres kiserleti Orimegfigyelesre epitett vallaslelektan mtivelei (Girgensohn és Grtiehn) a differencialis vallaspszichologia tereleten is elertek. Mielottazonban ez utolso nemet vallaslelektani csoport ismertetesere raternenk, meg meg kell emlekezthink akieek differencialis vallaslelektani eredmenyei sokkal inkabb megkozelitik a vale eletet, mint a Sprangerei.
-
3. Muller FreienfelS Richard differencialis vallcispszicholOicija.
-
Muller Freientels differencialis pszichologiai elveit és eredmenyeit Personlichkeit und' Weltanschaung, Die' PsycholOgischen Grundtypen in Religion, Kunst and Philosophie cimii s 1923-ban masodik kiadast is ert munkajaban foglalta ossze. Nagy elenye Sprangerrel szemben, hogy hatarozott pszichologiai alapokon all, tipusait is tisztan lelektani szempontek szerint allitja fel, set move else reszeben onallo fejezetet szentel a pszichologiai tipus fogalmanak tisztazasara. Az altala felallitott tipusok nem idealis tipusok, mint a Sprangerei, tehat a norma jelleget egyaltalan nem igenylik, hanem az empirikus adottsagok vilagabel tudomanyos medszerek igenybevetelevel kielemiett pszichologiai tipuSok. Meller-Freienfels meg van gyezedve arrol, hogy a szemelyisegek és a kelonbozo vilagnezetek kozott a legszorosabb kapcsolat all fenn. A vilagnezet mindig valakinek a vilagnezete és igy a szemelyisegek tipusaibel a vilagnezetek kfilonbozo tipusaira is batran kovetkeztethetenk. Eljarasunk azonban megforditott is lehet : a kfilonboze Vilagnezeti tipusokbol kovetkeztethetunk a szemelyisegek kelonbozo pszichologiai tipusaira is. Minket ez alkalommal itt is roviden csak az erdekel, hogy Mtiller-Freienfels mily pszichologiai modszerek igenybevetelevel igyekszik celj at megvalositani és hogy mily pszichologiai tipusokat sikertilt neki felallitania ? A pszichologiai tipusokhoz vale eljutasnak valamennyi modszeret reszletesen ismertetve, Muller Freienfels a direkt es indirekt rnedszerek kozel az
-
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlOdesenek tortenette.
93
utobbiak mellett foglal allast. Direkt,modszer pl. az ernberek onmagukr6.1- szO16nyilatkozatainak, onelemzeseinek felhasznalasa.. Azonban ezek kevesbbe megbizhato adatokat nyujtanak a psziehologus szamara, miutan az emberek _legtobbszor sajat magukkal szemben .a legkevesbbe Oszintek. Eppen azert Freienfels szerint sokkal tab es megbizhatobb eredmenyeket varhatunk az indirekt modszerek alkalmazasatol. Indirekt modszer pl. az, midOn bizonyos elejtett nyilatkozatokbOl, avagy cselekedetekbol magara az egyeni lelekre visszakOvetkeztettink. lly szolgalatot teljesit legujabban a grafologia, amely a kezirasbol koVetkeztet az egyen jellemere. Indirekt modszer tovabba, amelynek segitsegevel a lelki tipusok ismeretehez kozelebb juthatunk, a pszichotechnika Altai ad hoc alkalmazott „test"-ek, vagy prObakiserletek, amelyeknek segitsegevel a kiilonboz6 szemelyek intelligenciajat és jellemet prObaljak megallapitani. Ez indirekt modszerek mellett. Muller-Freientels emlitest tesz egy altala bevezetett itj indirekt modszerrOl : a vilagnezetek sajatos .valtabol visszafele kovetkeztethettink a szemelyekre, melyek azokat letrehortak. Es Muller-Freienfels elsOsorban ezt, a modszert veszi igenybe. Az ö „test"-jeinek targyai a 'naveszettortenetben, vallastortenetben es tudornanytbytenetben keszen allanak. Muller-Freientels a multat laboratoriumnak tekinti, amely az 6 celjainak megfele16 anyaggal bOven rendelkezik. Ez anyaggal azutan 6, eppen Ugy banik el, mint a pszichotechnikusok az 6k kiserleti szemelyeikkel. Beismeri ugyan, hogy e modszernek_ megvannak a maga hatranyai, igy pl: a vizsgalat targyava tett torteneti szemelyek mar nem elnek, igy utolagos felvilagosito kerdeseket hozzajuk intezni nem tudunk, azonban masfe161, szemben a pszicho-, technikusok Altai alkalmazatt probakiserletekkel, az 6 modszerenek sok el6nyei is van. lgy pl. az emberekre vonatkozo legtobb adat rendesen halaluk utan, Jon napvilagra. Goetherol ma tobbet tudunk, mint halala elOtt tudtak az emberek. Thvabba nagyon gyakran akar tiz probakiserlet,- „test" sem fog bennunket informalni arr61, hogy a kiserleti szernely mely tipushoz tartozik. Mihelyt azonban egy milvesz embernek elate folyaman produkalt osszes muveit figyelembevesszuk, Ugy teljes bizonyossaggal megallapithatjuk a henna jelentkez6 pszichologiai tipust is. Sot az illet6 muvesz eleteben a benne kifejezesre jutO tipus sajatos ingadozasait, kilengeseit is figyelembevehetkak. Az ily ingadozasok, kilengesek viszont a legtObbszor az illet6 egyen onallosagara, szuggesztibilitasara es fejlodesere vonatkozOlag a legtanulsagosabb szimptoma ertekekkel birnak. Ugyanily eredmenyre a pszichotechnikusok Altai alkalmazott „test"-ekkel el nem juthatunk. Az eddig. felemlitett modszerek mellett Miiller7 Freienfels alkalmazza meg az U. n. rezonancia-modszert. Ez abban all, bogy azokbol a hatasokbol, amelyeket valamely mtialkotas masokra gyakorol, maganak a milalkotonak a tipusara visszaktivetkeztettink. Muller-Freienfels e pszichologiai rezonancia modszert a Stern Altai alkalmazott fiziologiai rezonancia modszer mellé allitja és nem csak a muveszetek, de a vallas es filozofia tertileteq•is alkalmazza. Masik segedeszkoze pszichologiai tipusainak felallftasanal a pathologiai vizsgalodas. A pathologiai esetekben u, i. oly lelki vonasoknak torz megnagyobbodasat latja,- amelyek a normalis lelki eletben is megvannak, de nagyon.gyakran alig, hogy felfedezhet6k. Ezen a ponton talalkozik Muller-Freienfel s .A James felfogasaval, aki tisztan a pathologiai esetek vizsgalatara tamaszkodott; Vegul egy Oszinte beismeressel all elenk Muller-Freienfels.. Beismeri u. i. azt, hogy bar vegs6. celja az egyeni elet racionalis formakban vale) maradeknelkuli megragadasa es kifejezesrejuttatasa, megis eljarasa alapjaban veva irracionalis S barmennyire is igyekszik a felsorakortatott tudomanyos modszerekkel, es segedeszkozokkel vegsO celjahoz eljutni, 16 eszkoze megis a beleeles, vagy intuicio, avagy megertes marad. Az individuum irracionalis valami, amely racionalis keretekben meg nem ragadhat6, ki nem fejezhet6. A differencialis pszicholOgia a maga tipusaival ketsegteleniil csupan az individuum racionalis von.asait mutatj a: be, a Maller-Freienfels altal felsorolt tudomanyos modszer4 igenybe).fetelevel. Azonban ezt nem lenne kepes megtenni, ha ugyanakkor hatter gyanant a. racionalis
Dr.
94
Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
vonasokbol alakult vaz mogott ott nem allana az irracionalis egyeniseg, amelyet csupan a beleeles avagy intuitiv megertes altal lehet maradek nelkul. megragadni. „Minden differencialis pszichologiai \ T - izsgaloclas lenyegehez hozzatartozik az, mondja Muller- Freienf els, hogy sematizal, leegyszertisit. Mindebben azonban csak methodikai fikciot kell latn.unk és sajat magunknak arra kell torekednUnk, hogy a semak mogott magat az eleven valosagot meglathassuk és a beleeles miivelete altal a fiktiv titon racionalizalt valosagot tijra irracionalis valOsagkent ismerjUk fel." Ha Milner- F relent els modszereit és segedeszkozeit a Sprang erevel osszehasonlitjuk, Agy azonnal lathatjuk, hogy voltakeppen 6 is az U. n. makroszkopiktis megfigyel6 modszerrel dolgozik.. Sprangerrel szemben azonban modszertani szempontbOl is megvan at a nagy elOnye, hogy minden rendelkezesere all() eszkOzt igenybevesz, hogy mennel pontosabb eredmenyhez juthasson. Legnagyobb erdeme azonban az, hogy tipusait pszichologiai osszetetela alapj'an csoportositja. Ezekr61 a tipusokrol 6hajtunk meg roviden megemlekezni. Muller Freienf els mindenekel6tt az emocionalis elet valtozasainak megfele16 tipusokat allitj a fel. Az ember lelki eletenek emocionalis resze az, amely a legsajatosabban az ove, amelyben szellemi funkcioinak minden valtozasa gyokerezik. Az emocionalis elet konstitutiv elemei azonban nem a gyonyor es fajdalom (Lust rind Unlust) erzelmei,_ amint azt legtobb pszicholOgus gondolja, hanem ezek csupan kiser6 jelensegek az emocionalis elet voltakeppeni -konstitutiv mozzanatai mellett. Az emocionalis elet alkotO mozzanatai sokkal inkabb az osztonok, vagyis az En mindenekelOtt fiziologiailag meghatarozott diszpozicioi. Azok az osztonok azutan tudat-vilagunkban vagy mint aktiv akarati inditasok, vagy pedig, mint reaktiv affektusok, erzelmek és hangulatok jutnak kifejezesre. Mikor tehat Muller- Freienf els az emocionalis elet tipusairol beszel, e tipusokat nem a gyonyor és fajdalom erzelrneinek alapjan allitja fel, hanem csoportositasuknal es osztalyozasuknal a mindenkori dominal6 osztont veszi iranyadonak. Muller-Freienf elS erzelmi eletUnk tipusait a kovetkez6 ot kimagaslo affektus, indulat szerint csoportositja : I. II. III. IV. V.
A lefokozott én-erzelem affektusai. egyenen-beltili affektusok. A felfokozott én-erzelem affektusai. Az aggressziv osztonok affektusai. egyenek-korti affektusok. A szimpatikus osztonok affektusai. A szekszualis elet affektusai: ) a fajfenntartas affektusai. Az erzelmi elet minden más valtozata minden erOszak-tetel nelkul ez of csoport valamelyikenek tfikortoresekent kezelhet6. A lefokozott én-erzelern affektusai koze tartoznak : a nyomottsag, szomordsag, ijjedelem, borzaddly és felelem-erzelmei. Ezekben oly osztonok jutnak kifejezesre, amelyek a fennmaradasaban veszelyeztetett én-nek vedelmere sietnek és az en ellen iranyulo minden tAinadasnak, megrazkodtatasnak és lefokozasnak legalabb is jelzOlampaikent szolgalnak. Az en ezekben az affektusokban juttatja kifejezesre, hogy elmenyei er6sebbek, mintsem hogy 6 maga megbirhatna Oket. Az oly emberek, akik allancloan ily affektusok uralma alatt allanak, a „depreszsziv" tipushoz tartoznak. Az elObb emlitett erzelmek valamennyien a fajdalom erzelmek sorozatahoz tartoznak. Ezeknek sajatos keveredesebol allanak el6 pl. az alazatossag, rezignaltsag, a fensegesnek és a tragikusnak erzelmei. A felfokozott én-erzelmekben az en kifejezesre juttatja azt, hogy a kornyez6 vilagnal er6sebbnek erzi magat s eppen azert oly osztonok uralkodnak benne, amelyek a vilaggal szembeni Melly& és aktivitasat juttatjak kifejezesre. A felfokozott én-erzelmek csoportjahoz tartoznak pl. az orom, a vidarnsag, eletkedv erzelmei. Ezekkel azutan a biiszkesegnek, onhittsegnek, onistenitesnek erzelmei is egyfitt jarhatnak. Mindazok az emberek, akikben a felfokozott én-erzelmek uralkodnak, az, „euphorikus" tipushoz tartoznak. Az egyenek kOzti 'osztonok es erzelinek nem az En fennmaradasat és fokozasat szolgaljak elsOsorban, hanern az enek-nek egymaskozotti erintkezeset. •
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejlodesenek tortenete.
95
-
Eppen azert Muller Preientels ezeket szocialis affektusoknak is nevezi. Ha mar most egy ember tarsaival szemben inkabb ellenseges mOdon viselkedik és a benne uralkodO osztonok elsOsorban a masok megsemmisitesere iranyulnak, irgy MullerFreienfels szerint az ilyen az „aggressziv` tipushoz tartozik. E tipushoz tartozo erzehnek a harag, irigyseg, gytilolet, bosszu stb. affektusai. Ha azonban az egyen tarsaival baratsagos es bekesseges viszonyban el, tigy az ilyen a „szimpatia" tipushoz tartozik. Osztonei a masokkal valo kapcsolat, egyestiles elOsegitOi és a lelktileteben uralkodo erzelmek, affektusok, a minden szekszualis vonatkozast kizar6, tiszta szeretet, vallfajainak erzelmei, amilyenek pl. a csaladnak, hazanak, vagy altalaban veve a baratnak szeretete és a veliik valo ,rokonerzes. Ktilonallo csoportot kepeznek az „erOtikus" tipus tagjai. 'Ezekben a faj fenntartas osztone oly nagy mertekben jelentkezik, hogy a ktilonbozo nemek egymaskorti vonatkozasai elettiknek kozeppontjaba tolulnak. Az ily emberek egesz eletet a szekszualis oszton iranyitja - és egesz erzelmi vilaguk az er6tikus szinezet hordozoj a. MielOtt atterne a szellemi elet tipusainak ismertetesere, Muller Freienfels az embereknek rijabb harom- tipusat allitj a fel, aszerint, hogy az En emocionalis oldala elmenyeikben mily intenziven jut kifejezesre ? Vannak emberek, akikben a lelek szellemi oldala jut inkabb kifejezesre, vannak viszont olyanok, akikben elsOsorban az emOcionalitas uralkodik. Ezt a kiilonbs eget a mindennapi eletet elO emberek.es a tudOsok egyarant mar reg felfedeztek. Aszerint, hogy valakiben az emocionalis allasfoglalas er6sebben, avagy gyengebben -jelentkezik, batran beszelhetiink szubjektiv es objektiv emberekr61. Akikben azutan az em6cionalis -szubjektivitas inkabb passziv mOdon jelentkezik, azokat az „erzelem embereinek" nevezi el, akikben pedig az emocionalis szubjektivitas aktiv modon jelentkezik, azokat viszont az „akaras, avagy cselekves embereinek" hivja. KettOjiikkel szemben all az „ertelem emberenek". tipusa, amely mindennel szemben, az. elmelet allaspontjara helyezkedik. Az emocionalis tipusokkal szemben Muller-Freientels felallitja a szellemi elet alaptipusait. Hangsnlyozza azonban azt, hogy midOn 6 a szellemi elet tipusairol beszel anelkiil, hogy az egyen emocionalis oldalat ugyanakkor ktilonosebben figyelembevenne, korantsem hisz abban, mintha egy, az egyen eletetO1 teljesen ftiggetlen „tiszta szellem" leteznek. Csupan azert beszel killon a szellemi elet tipusairol, mert a tapasztalat is mutatja, hogy az egyenek meghatarozott szellemi funkcinik trilnyomo volta szerint ktilonboznek egymast61. Es e funkcioknak tulnyomo uralkodo volta ketsegtelentil egyreszt az egyenek emocionalitasanak modjat61 és erOsseget61 ftigg. A szellemi elet tipusait az intellektus harom legfontosabb funkcioja sz erint osztalyozza. E harom funkcio : az erzeki eszrevetel, a fantazia és az elvont gondolkozas funkci6i. Ezek szerint Muller Freienfels megkiilonborteti az erzeki embereknek, a fantazia embereknek és az absztrakt gondoIkozas embereinek tipusait. E szellemi alaptipusok azonban medosulhatriak is. igy pl. Muller Freienfels beszel kiilon-kiilon „sajatossagokat meglato" es „altalanossagokban gondolkode embertipusokrol. Az el6bbi tipus mindeniitt a let sajatossagait és valtozatossagait veszi eszre, az utObbi pedig mindentitt az altalanossagokat latja és keresi, az adottsagok vilaganak egyseget ragadja meg. Az elObbi tipussal azutan egyutt jar az a sajatossag, hogy mindenben a valtozatOssagot, a sokszerfiseget keresi, mig az utobbi tipus mindent sernatizalni, egysegesiteni, leegyszeriisiteni igyekszik. igy azutan elOall a „pluralistak" és a „szimplificistak" vagy „leegyszeriisitOk" tipusa. Ujabb tipusokat fedez Muller Freienfels fel, mid6n a kiilOnboz6 erzek. szervek szerepet veszi figyelembe. lgy pl. vannak emberek, akiknel a Masi kepzetek uralkodnak, ezek a „vizualis" tipushoz tartoznak. Masoknal, viszont a halIasi kepzetek uralkodnak. Ezek kepezik az „akusztikus"tipust. Vegiil vannak olyanok, akiknel a mozgasi kepzetek j utnak leginkabb vezet6 szerephez.. Ezek alkotjak a „motorikus" tipust.
-
-
-
-
96
1)r. Vasady Bela : A vallaspszichologla fejlOdesenek tortenete.
Ujabb tipusokhoz jut iljra akkor, m idon az elmenyek anal eloidezett megindultsag fokat veszi figyelembe. Vannak emberek, akik minden •tij eszrevetelt a legnyugodtabban konyvelnek el, kepzeteik szilard kepekben rogzillnek s gondolkozasuk a vilagot, mint valami szubsztancialis, statikus valosagot ragadja meg. Az ily emberek alkotjak a „statikusok" tipusat. Veliik szemben allanak azok az emberek, akik az orokos aktivitas emberei. A legpasszivabb lelki elmenyek is a megindultsag legmagasabb fokat va ltj ak ki naluk es meg a. legnyugodtabban level targyakban is az aktivitasra vale) p'otencialitast latjak. Az ilyenek a „dinamikus" tipus csoportjahoz tartoznak. Vegill meg felemliti Miiller-Freienfels az u. n. „abnormis" tipusokat. Abnormitasok elsOsorban az emberek erzeki eletenel jelentkezhetnek. Igy pl. vannak szinvakok, rovidlatOk stb.. Ezeknel az erzekszervekkel kapcsolatos abnormis elmenyek lesznek tipus-formalokka. Masoknal viszont a kepzelet tnlfeszitett volta idez elo abnormis Jelensegeket, amilyenek pl. a hallucinkid, vizio, illuzio stb. Kiilon, Orland tipus a „misztikusok' tipusa. E tipus lelki gyokere az En es a Vilag kozOtt fennallo alapvet6 ellentetnek az eltiinese, amely pozitiv form6han, mint az En es a Vil5g egyFeg-tudata jelentkezik. A misztikusok tipusanak legsajAtosabb ismertetOjegye az eksztazis elmenye. Miii/er-Freienie/s ezutan tObb pszicholOgiai tipust nem is emlit fel. Hangstilyozza azonban, hogy az altala felsorolt tipusokkal a tipusoknak szinte vegtelennek rnondhato sorozata meg nem meriilt ki. O . csupan a legmarkansabb tipusok felallitasara torekedett. Hogy azonban meg jobb attekintest nyerhes§iinkaz altala felsorolt tipusokrOl, erdemes lesz oket egy tablazat keretein beliil iijra osszegezni : I. Az emociondlis diet cdaptipusai. c) Az agressziv tipus. a) A depressziv tipus. d) A szimpathia tipus. b) Az euforikus tipus. e) Az erdtikus tipus. II. Az emocionolis es a szellemi diet kilionbozoreszvdteli fokai szerintingadozo tipusok. b) Az akarati tipus. a) Az erzelmi tipus. c) Az ertelmi tipus. III. A szellemi diet alaptipusai. b) A fantazia tipus. ) Az erzeki-ember-tipus. c) Az absztrakt gondolkozok tipusa. IV. A szellemi diet modijikcicioi folytdn eloallo tipusok. b) Az altalanossagokban gondolkodok a) A sajatossagokat meglato tipus. tipusa. d) A szimplificistak, leegyszeriisitOk c) A pluralistak tipusa. tipusa. V. Az uralkodo drzdkek szerint igazodo tipusok. b) Az akusztikus tipus. a) A vizualis tipus. c) A motorikus tipus. VI. Az elmenyek dltal eloidezett megindultscig fokai szerint igazodo tipusok. b) A dinamikusok tipusa. a) A statikusok tipusa. VII. Abnormis tipusok. a) Erzeki abnormitasok Altai letrejott tipusok. b) Kepzeletiink okorta abnormitasok tipusai. c) A misztikusok tipusa.
07
Dr. Vasady Bela : A vallaspsiicholOgia fejlodesenek tOrtenete.
-
Osszesen tehat huszonharom kiilonboz6 tipust sorol fel Muller Freienfels. Ezeket azutan sorra vegigvonultatja a szellemi elet valamennyi teriiletein. Igy pl. bemutatja elOttiink a depressziv, euforikus, aggressziv, szimpathikus, erotikus tipust1 vallasossagot. Sorban felvonultatja elOttiink a kii.lOnbozO tipusokhoz tar-, tozo erzelmeket, affektusokat, amelyeketnnak idejen a tipusok ismertetesenel mi is felemlitetttink es azutan pontosan ramutat arra, hogy ezek az •erzelmek, affektusok rmikent jelentkeznek a ktilonbozo tipusokhoz tartozO vallasossagnal, miiveszi lelkuletnel, filozofiai gondolkodasnal és Altalaban veve az egyes egyenek vilagnezetenek kialakulasanal. Minket ez alkalommal is termeszetesen ktilonoskeppen az erdekel, hogy az egyes nagy tOrteneti vallasoknal, valamint a nagy egyenisegek eleteben MullerFreienfels a killonboz6 tipusoknak mily szerepet juttat. AzOnban ez alkalommal mindennek reszletesebb ismerteteset61 el kell tekinteniink. Eleg volt, ha felsoroltuk a Muller Freienfels Altai felallitott huszonharom tipust és ha megemlitettiik azt, hogy e huszonharom opus konstitutiv mozzanatait 6 a nagy szemelyisegek vallasossaganal es a nagy vallasos kozossegek eleteben egyarant megtalalta. Tipusait illetOleg Muller Freienfels nem lep fel az abszolut ervenytiseg igenyevel. Sot pszicholOgiai vizsgalOdasai folyaman lepten-nyomon ramutat arra, hogy egy és ugyanaz a szemelyiseg nem csak egy, de tObb tipushoz tartozik és hogy a szemelyiseg voltakeppen a killonboz6 tipusoknak egymast-keresztezeseb61 és kombinaciojabol all el.6. Ha Muller Freieniels tipusain vegigtekintiink, azonnal eszrevehetjtik, hogy nala valObah a pszichikai mozzanatok Voltak az iranyadok akkor, mikor tipusait felallitotta. Kimondhatatlanul nagy elOnye ez neki Sprangerrel szemben. Termeszetesen az 6 Altala meginditott differencialis pszichologiai vizsgalOdAst meg tovabb is lehet majd folytatni es az Altala felallitott es leirt tipusokat mindig Ujabb es Ajabb tipusokkal kiegesziteni. Ezen a ponton a differencialis pszichologia teljesen az Altalanos pszicholOgiatO1 fugg. A vallasos lelki elet mennei.tobb uj Altalanos torvenyet fedezik fel a jovOben a pszichologusok, annal tobb iranyadO szempont fog a differencialis pszichologusok rendelkezesere Allani, amelyek szerint azutan iijabb tipusaikat felallithatjak. Muller Freienfels erdemeit azonban meg nem soroltuk fel teljesem Legnagyobb erdeme u. i. az, hogy nem all meg az eddig elert eredmenyeknel, hogy t. i. a killonboz6 tipusokat felallitotta, amelyben Stern a.differencialis pszichologianak els6 feladatat latta, hanem miive utolso reszeben Atter a Stern Altai masodik helyen emlitett differencialis pzsichologiai .feladat megvalositasara s az ismertetett tipusok alapj an igyekszik a nagy szemelyisegeknek és azok vilagnezetenek pszichologiai elemzeset, vagyis lelekrajzat (pszichografiajat) nyujtani. Felreertes elkeriilese vegett felemliti, hogy e lelki rajzok nyujtasa kOzben nem az irracionalis vonasok pontos feltiintetesere torekszik, mert hiszen minden ily tudomanyos kiserlet voltakeppen brake csak kiserlet maradna, hanem a szemelyisegekben jelentkez6 Altalanos, maradandO, idOtlen, pszicholOgiai tipusokat igyekszik kimutatni. Igy pl. Luther Mcirton pszichografiatanal gyonyoriien kimutatja, hogy Luther ehiszor a depressziv tipushoz tartozott. A kemeny lelki kiizdelmek azonban annyira megedzettek, hogy a depressziv tipus bilincseit teljesen levetkOzte Os lassankent Atalakult az eufOrikus opus kepviselOjeve. Kimutatja tovabba, hogy Luther nem tartozhatott az absztrakt gondolkodok tipusahoz, hanem nala elsOsorban a latasi erzetek és a fantazia jatszottak igen nagy szerepet. Hasonlokeppen ,nem hianyortak nala a pathologikus vonasok sem. Konkret termeszete es minden absztrakttol valo osztonszeru tartozkodasa leginkabb sakramentum tattaban jut kifejezesre. Miutan .erOsen az erzelmek, emociok embere volt, gondolkodasabol tereszetszerifen hianyzik a •reridszeresseg. Egyenisegenek legerdekern sebb vonasa azonban az agressziv tipushoz valo tartozasa, amelynek Mete folyaman nem ,egyszer tanujelet is adta. Vallasfelfogasaban is kifejezesre jut ez, aminthogy szemelyisegenek legtipikusabb vonasai vallasos vilagnezeteben is visszatiikrozod`nek Os 'Willer-Fre/en/els valoban mesterien mutat ra minderre.
-
-
-
-
08
fr. Vasady Bela: A vallaspszichologia fejiiidesenek tOrtenete.
-
Muller Freienfels hasonlo lelekrajzat mutatja be Goethenek, Wagnernek, Darernek es Kantnak. Es inikozben Talamennyinek lelki rajzat nyujtja, bar nem mindig ontudatos biztonsaggal, de teljesen megvalOsitja a Stern altal elOirt harmadik és negyedik differencialis pszichologiai feladatot is, midon ramutat -a szellemi elet eme ktilonboz6 virtuOzainak szemelyisegeben j elentkezO lelki tulaj donsagok egymaskozotti korrelaciojara, tovabba osszehasonlitja egymassal e nagy szemelyisegeket. Mtlye egeszeben eldrulja tehat hogy kivalO pszichologiai erzekkel rendelkezik. A differencialis pszichologia egesz mezej et atOleli anelktil, hogy a pszichologizmus veszelyeibe merulne. SOt milve utolso fejezeteben egyenesen a pszichologiai relativizmusnil nyujt nekiink tanulsagos gondolatokat. Zaradekul mi is feltetlentil erdemesnek tartjuk mtive zaroszavai nak , az idezeset : „Az egyenisegek csupan hullamok, melyeknek mindegyike a maga sajatos meghatarozottsagaban, kicsinysegeben a vilagot megtorten tiikrozi vissza. Egy oly folyamnak a hullamai,, amely az egyes hullamokban meg nem meriil ki, amelyrOl nem tudjuk, honnan j6 és hova megy, melyrtil csupan az erezhet6, hogy aramlik. Ebben a folyamatban, ebben az egyeneken-tali eletben, tul minden fesziiitsegen, amely az En es a Vilag kozott eloallhat, egy oly abszolutat erziink ki, amely magasabb szinthezisben talán egynek mondhato azzal, ami tudatunkban mint vilagon-tali jelentkezik. 1Vem tudjuk, micsoda jelentes ftizOdik ahhoz, hogy a hullamok mindegyike a vilagot csupan vazIatszerfien tiikrozi vissza es hogy a ktilonbozO egyenisegek vilagnezeteket alkotnak, azonban &ppm az egymasra utak) és egymast kiegeszit6 sokasag mogOtt megsejtunk egy oly jelentest, amely minden egyenisegen till fekszik, az eletnek egy sajatos mettilizikcijdban, amely azonban mégis tobb, mint puszta &let, miutan minden elet csupan annak megmagyarazasa altal gondolhato el, amely az eleten till van. Ugy,,hogy , az eletnek metafizikaja az neten-tillinak metafizikaja is egyszersmind, az abszoldtnak' metafizikcija, arnely voltakeppen az eletnek es az, eleten-tillinak szinthezise, meg ha altalunk csupan e kettOs szempontbol ragadhatO is meg. Azonban minden tudat és minden „vilagnezet" csupan az elet és az eleten-tilli kettOssegenek sajatos formaja, egy oly kettOssegnek, amely a vegs6, amelyen till ismeretiink nem hatolhat, amely az Os-ok, s amelyb61 egyenisegek és vilagnezetek egyarant szarmaznak;" C)
A nemet kiserleti vallaspszichologia.
Tanulmanyunk folyaman tObb alkalommal talalkortunk oly vallaspszicbologusokkal, akik mereven szembehelyezkedtek a kiserleti mOdszer vallaspszicholOgiai alkalmazasaval és azt a vallaspszichologiai vizsgalodas mezejerol teljesen kikilszobOltek. Tobbek kozOtt csak Osterreichra kell visszaemlekezniink;aki a vallaspszichologia sajatos voltat Open abban latja, hogy a kiserleti mOdszer vizsgalodasi tertileten nem alkalmazhato. Osterreichon kivul, mint a kiserleti modszer vallaspszichologiai alkalmazasanak ellensegeit, felemlithetj ilk meg Koeppet, Wobbermint stb. MidOn azonban a kiserleti lelektan iljabb es iljabb eredmenyeket produkalt a lelki elet vizsgalatanak mezejen, el kellett kovetkeinie az idOnek, amely mintegy magaval horta a kiserleti vallaspszichologia kialakulasat is. Az eddigi kiserleti vallaspszichologianak ket nagy iranyarol Ohajtunk itt megemlekezni. Az egyik a Freud anal meginditott pszichoanalizis iskoldja, a masik pedig a kiserleti onmegfiggeles mOdszeren felopillo vlalcispszichologiai iskola. Lassuk tehat elOszOr a pszichoanalizisnek a vallaspszicholOgia szamara vale) jelentOseget.
.1, Freudnak es iskoldjdnak valldspszichologidja. Wundt 'Vimos titan Freudnak erdeme az, .hogy a finomabb kiserletezest, mint tudomanyos modszert a lelki elet alkoto tevekenysegenek felderitese vegett igenybevette. Freud elsOsorban orvos, akit azonban orvosi praxisa mindinkabb a pszichologia tenyeinek megismeresere- kesztetett. A hiszteria es az Alomelet terilleten vale) korszakalkote felfedezesei felhivtak figyelmet egyatal a nem!,
99
Dr. Vasady Bela :.A valIaspszichologia fejlodesenek tortenete.
tudatos és felig-tudatos „pszichikai komplexumokra". E komplexumok felkutatasara igertybevette egyfelO1 a hipmizist, mint segedeszkort, masfe161 pedig az asszociaciO torvenyen feleptilo kiserletezes mOdszeret. INTiutan azonban Freudnak a vallasos elet specifikuma irant sajatos erzeke nem volt és miutan pszichoanalitikus modszerenek gyakorlati jelentOseg et és horderejet nagyon is tillbecsillte, eppen azert az altala kijelolt tlfon val6 -folytatOlagos fejlOdes sokaig varatottmagara. Mindazonaltal Freud erdemenek tudjuk be azt, hogy bar sok nehezsedge' és ellenszenv vel kellett megkuzdenie, megis a haborti utani evekben modszerenek és pszichoa nalitikus elmeletenek tovabbepitesen faradozik. Freud iskoldjanak manapsag mar tobb iranyaval talalkozhatunk. Az iskola legregibb iranyanak kepviseltii 0. Pfister, egy svajci pap, 0. Rank, Th. Reik, J. Kinkel etc. Freud fiatalabb kOveted ellenben egyfelO1 Adlernek, masfe161 pedig Jungnak a vezetese mellett, reszint pedig teljesen onalloan ( Stekel, Schilder) a pszichoanalizis methodikajanak exaktabb kiepitesere torekszenek..86 Minket ez alkalommal nem a freudizmus pszichiatrikai technikajanak modszertana erdekel, hanem elsosorban az, hogy a vallastudomany mit varhat a Freud-fele pszichoanalizistol és kiilonoskppen az, hogy megoldhatok-e a vallaspszichologia feladatai a pszichoanalizis modszerenek puszta igenybevetelevel ? Ily iranyban Freud mar „Totem und Tabu" cimil wunkajaban (1912) vazlatos kiserletet tett, legiljabban azutan kiilonosen Reik Theodor nevii tanitvanya igyekezett a vallasnak és tOrteneti fejlodesenek megismeresehez a pszichoanalizis egyoldahl mOdszeret hasznalni. Mar most a Freud-iskola vallaselmeletenek rnodszertani principiuma eppen azon az egyoldahl hipotezisen nyugszik, hogy a vallasos elet minden egyes megnyilatkozasaban a nemi osztonnek rendellenes és patliologikus jelentkezesi-modjat kell latnunk és igy a freudizmus vallas vizsgalatanal a nemi osztOn onkentelerail. az erdeklodes kozeppontjaba tolul. Freud es iskolaja minden normalis es beteges lelki tiinemenyt az emberi elet legerosebb es leghatalmasabb szervi erzetere : a szekszudlis libidora vezet vissza. Ez a szekszualis libido a legkillirabozobb formakban jelentkezhetik, anelkul, hogy az egyen tudomast szerezne rola. Ha pedig az egyen azt mintegy visszaszoritja es elnyomni igyekszik-, tidy csakhamar, mint felelemerzet és mint gonosz Mom jelentkezik az egyen eleteben. Ha azonban semmi gat es akaddly nem tornyosul jelentkezese de, tidy elvaltozva es „szublimalodva", mint alkothero a leghasznosabb es legnemesebb szerepet jatszhatja a lelki elet mezejen azaltal, hogy egytittal iranyitja a muvesz produkcieit es a legnagyobb . szellemi tevekenysegeket. Mindez azonban nem-tudatosan tortenik. Ez a szublimalt nemi vagyakozas, Freud terminologiaja szerint „szekszualis libido" az, ami a vallast is letrehozza; miutan a vallas nem mas, mint a sztilokkel szemben erzett gyermekkori szekszualis elmenyek szublimalt jelentkezesi formaja. A mindket nemhez tartozo gyermekeknek az atyjukkal es anyjukkal szemben taplalt baratsagos, avagy feltekenyen ellenseges erotikus erzelmeikb61 fejlodott ki az Atyaistennek eszmeje, az isteni dolgok irant yak, szeretet, rajongas és az istenseg irant val6 fel6 tisztelet. Freud legiljabb munkaiban tovabbfejti ez elmeletet és a nemi oszton mellett meg az Agynevezett halal=iisztonrol (Todestrieb) is beszel, mint a riem-tudatos lelki elet 61106 tenyeiojer61. Ezzel egydttal mindennel jobban elarulja, hogy nala es iskolajanal mennyire tudatossa lett az az aliaspont, hogy a nemi osztonnel, a libido-erosszai edyiitt, meg ha ezt teljesen szellemi86 Freud legiljabb rhunkai kozill felemlitjiik : Das Ich und das Es. 1923. Jenseits des Lustprinzips, 3-ik kiadas, 1923., Massenpsychologie und Psychanalyse. 24k kiadas. 1923. Miiveinek egy resze magyar forditasban is megjelent. — Pfister : Die Aufgaben des Wissen7 schaft vom christlichen Glauben in der Gegenwart. 1923., Die Prommigkeit des Grafen L. Von Zinzendorf, 1910. Die Entratselung der religiOsen Glossolalie und der automatischen Kryptographie. 1912., Die psychanalytische Methode. Pedagogium. I. kotet, 1913. -- • Ein neuer Zugang zum alten Evangelium, 1918. DiezReleigionspsychologie am. Scheidewege, Imago, 8-ik evfolyath; 1921. Reik Th. : Probleme der Religionspsychologie, I. 19194 Kink4 I.: Ziir Frage der Psychologischen Grundlagen und des Ursprungs der Religion, Imago VIII. 1922.
7*
100
Dr., Vasady 8ella : A vallaspszichologia fejliidesenek tortenete.
nek és szublimalthak is fogfuk fel és nem a maga nyers erzeki forrnajaban, lelki eletet maradek nelkOl megmagyarazni nem lehet. Fre udnak és iskolajahak vallaslelektani szempontbol a legkivalobb kritikaj at a nagy Girgensohn es tanitvanya, Gruehn nyujtj A. A kovetkezOkben nagyobbara 6 rajuk fogunk tamaszkodni, midOn most roviden Freudot és iskolajat kritikai elemzes targyava tesszuk.87 MindenekelOtt beismerjuk azt, hogy a freudizmus pszichoanalitikus modszere es eljarasa sok kivalo eredmeny felmutatasArol tanuskodhatik. Sok, eleddig ismeretlen lelki tenyre hivta fel a figyelmet (pl. a tudat-alattira, a tudat-elOttire, az II. n. pszichikai komplexumokra, az elevacio es szublimaciO nem-tudatos torteneseire stb.). KOlonosen a freudizmus erdeme az, hogy a tudattalan lelki folyamatok nagy jelentOsegere felhivta a pszichologusok és az orvosok figyelmet. Csak elismeres illeti a freudizmust a lelki elet rejtett melysegeibe hatolO mely es eles meglatasaiert, kOlonosen pedig az ernberi biinnek es veteknek reszletes es megkap() lelektani elernzeseert. Ezen felsorolt erden-iek mellett azonban ra kell mutatnurik a freudizmus nagyfolui tevedeseire is. I. A pszichoanalizis kiserleti modszerenek gyakorlati alkalmazasa nelkOlOzi az idObeli pontosSagot és egyontettiseget. Pedig, mint kesobb Girgensohn es Gruehn kiserleteinel latni fogjuk, az tigynevezett vallaspszicholOgiai kiserleteknel az idO rovidsege és poritossaga nagyon fontos, mert egy-ket pillanat mulva, talán mar eppen az a legfontosabb mozzanat hianyzik a, vallaSi elmenynel, ami azt eppen vallasiva teszi. A pszichoanalizis mOdszerenek igenybevevOi ezzel szemben az ido rovidsegenek fontos mozzanatat teljesen figyelmen kivul hagyjak es a kiserletr61 vett naplOjegyzeteiket rendszertelenO1 es esetlegesen, Ora, napok, hetek es evek szerint is vezetik. , IT. A pszichoanalizis a legchirvabb asszociacios pszichologiai sablonszerfiseggel dolgozik, miutan az asszociaciok hasonlOsagi torvenyenek hipotezisere epitve keresztkerdesek Altai az egyen lelki eletenek nemtudatos pszichikai komplexumai utan kutat. Csak egeszen termeszetes, hogy a finomabb lelki folyamatok, amilyenek pl. a vallasi elmeny-mozzanatok is, az asszociacio to'rvenyere epitett kikerdezesi mOdszer nagyhezagu szitajan teljesen eszrevetlentil atsikamlanak. A szokepzetek es az emlekkepek asszociativ osszefuggeseinek felderitesenel a pszichoanalizis ketsegtelentil nagy szolgalatokat tehet. Azonban a finomabb lelki atmenetek es_osszefOggesek irant, arnelyeket az u. n. nem-szemleletes tudattartalmak kOzVetitenek, a pszichoanalizisnek egyaltalaban nincsen erzeke. III. A pszichelanalizisnel az analizalt szemelynek a szuggesztiO legerOsebb ostromait és viharait kell kiallania, mig - azutan vegill is ttirelMesen inegadja maga sorsanak, felold magaban minden ellenallasi kepesseget és vallomast tesz arrOl, amit tole a pszichoanalitikus kiserletez6 eppen hallani akart. Terrneszetesen mi sem konnyebb, mint az, hogy a pszichoanalitikus minden egyes szemelybOl szekszualis vonatkozasti vallornasokat ccsaljon ki, kOlonosen, ha celtudatos eszkoZokkel a kiserletvezetO a kiserleti szemely figyelmet arra iranyitja, avagy neki egyenesen beszuggeralja, hogy csak abban az esetben fog lelkileg meggyOgyulni, ha lelki eletenek szekszualis vonatkozasait, le egeszen a legmelyebb gyokereig, az orvosa elOtt feltarja. Igy azutan termeszetesen nagyon konnyen elOallhat annak latszata, mintha a magasabb szellemi elet és az ember szekszualis osztone kozott a legszorosabb osszefOgges allana fenn, meg pedig oly modon, hogy_ az elObbi teljesen az utObbinak van alarendelve. IV. Midon a vallast, mint szellemi tOnemenyt pszicholOgiai szempontbol vizsgaljuk, tigy nemcsak a szekszualis osztonnel kapcsolatos szervi erzethez vale) viszonyAt kell vizsgalat targyava tenntink, hanem Altalaban veve valamennyi szervi-erzethez vale) viszonyat. (Kornis a szervi-erzet •szo helyett az elet-erzet szot hasznalja. Mi azonban tovabbra is megmaradunk a szervierzet szo mellett.) 87 V. 8. Girgensohn mar eddig idezett munkait és Gruehn: Religionsipsychologie, 1926. c. munkajat.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tOrtenete.
101
A freudizmussal teljesen egyetertunk abban, hogy a testi folyamatok nemcsak fiziologiailag, de mint szervi erzetek, egyirttal pszichologiailag is a legnagyobb jelentOseggel birnak. A testi rezonanciaknak mindenkori nagy szerepe az erzelmi elettink erOsiteseben mutatkozott s Open azert bdtran 011ithatjuk azt, hogy lelki elettinkben aligha lesz valamikor is oly erzelem, amely a szervi-erzetektal teljesen mentes maradna. Eppen azert a tobbi szervi erzetek mellett a siekszudlis erzesnek, mint testi rezonancianak es hatalmas lelki energia-forrdsnak a magasabb szellemi elet felepitettsegenel nagyobb jelentoseget kell tulajdonitanunk. Hiszen a vallastortenet nem egy mozzanata is pelddzza elattink azt, hogy a szekszudlis erzesek erOsebb jelentkezese és a vallasossag intenzitdsa kozott a legSzorosabb kapcsolat All fenn. MdsfelO1 azonban _Girgensohnnal egyiitt hangstilyozni kivOnjUk, Freuddal es iskoldjcival szemben a kovetkezoket : A szervi-erzetekr61 szOlo legtobb elmelet, igy a freudizmus szerint is, a testi mozzanatok nem csak anyagkent, de egyOttal, uralkodo es irdnyadO vezetOkent is szerepelnek a szellemi elet meehyilyanulasaitehat a vallasi elmenynel is. Sierintiink azonban a testi mozzanat csupan a beteges, elfajult lelkiallapotoknO1 veheti at az iranyadOnak és az uralkod6 vezernek a szerepet. Normans feltetelek mellett azonban vannak oly irOnyadO tendenciak, amelyek a komplikdlt folyamatok sajatos titkOt letrehozzak és ugyanabbol a testi nyers anyagb61 valami teljesen frjat vorazsolnak el6. Girgensohn szep hasonlataval elve : „Amikeppen az epitesz ugyanabb61 a tegla és kOanyagb61 egyszer egy gotikus domot, maskor egy varat, maskor megint egy diszes orszdghazat, vagy mhlatocsarnokot vardzsol elo, azonkeppen a szellemi elet produktiv tendenciai a neutrOlis szervi-erzet-halmazbol jot és rosszat, magassagosat és alacsonyrendift, szellemdirs es szellemet nelkiilozO, lelki realitdsokat egyarant letrehozhatnak."88 Mert hiszen mar az allatvilagnal is talalkozhatunk oly j.elensegekkel, amelyeket az elmenyeknek erzet-jellegeb61 maracleknelkal megmagyarOzni nem lehet. Mennyivel inkabb igy van ez az emberek szellemi vildgdban, ahol mar a magasabb szellemi tunemenyeknel a produktiv szellemi tendenciOk • nagyobb ardnyban jelentkeznek és egy-egy elmeny nem vezethet6 vissza csupan a szervi erzetekben mutatkozo testi rezonanciakra. A lenyeg tehOt a kovetkezo mondat-_ ban foglalhate ossze : Freud és tarsal szerint a szervi-erzetek, kozdttiik ktilonoskeppen a nemi-erzes, nemcsak a nyersanyagnak, de egyrittal a produktiv tendencianak a szerepet is jatsza szellemi elettink Orneny-skaldjOban. Szerintank pedig a szervi-erzetek csupdn felhasznOld.sra varakozo anyaghalmaz, melyhez meg a szellem VegsOkig nem elemezheto, produktiv és ti-tokzatos, de mindenekelOtt ftiggetlen és on011o tendencidinak egesz sorozata jdrul .s ezek a tendenciak azok, amelyek a szellemi elettinket irOnyitjdk. A vallOs tehat nem szublimdlt szekszudlis libido, hanem szervi erzeteink komplexumOn keresitiil-sugdrz6 és azt meghatdrozott irOnyokba terelO produktiv szellemi tendenciak aktiv szovedeke. V. De menjtink toydbb. A freudizmus legnagyobb erve az, hogy a szekszualis motivumok csak nemtudatosan leSznek hajto motorava a szellemi elet folyamatainak. Hogy szellemi elettinknek szekszudlis szinezete van, azt mi tudatosan egyOltalOban nem erezhetjtik, miutOn a szublimOl6dds folyamata Oita' a szekszualis motivumok teljesen dtvaltoznak és ez atvaltozas dna' konstitutiv mozzanatkent a szellemi. Met szerkezetebe beleepitodnek. Azonban Freud és tarsainak ezen allitasaival szemben frjra csak a nagy Girgensohn ellenerveit tehetjiik magunkevO. ElOszor is a freudizmus tirlsOgosan elhamarkodottan a tudattalannak és a tudatalattinak, ez asylum ignorantiaenak a vilOgOhoz folyamodik, ahol viszont a verifikalds és ellenbizonyitAs mtiveletei csak a legnehezebben \Tibet& kereszttil. Sot a legtobb esetben keresztiilvihetetlenek. Freud és tarsai az asszociacio torvenyere tamaszkodva igyekeznek a szellemi jelensegek vegs6 eloidezO okait feltdrhi. De batran kerdezhetjuk : Freud es tarsai koziil ki garantdlja nekinik azt, hogy az asszociacio osvenyein haladva minden egyes esetben a leglenyegesebb cs a 88
L. : Der Seelische Aufbau etc. 416. old.
102
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete,
legfontosabb kauzalis motivumokhoz fogunk eljutni ? Masodszor : A szekszualiserzes, mint motivum, csak szublimdlt allapotban jelentkezik a szellemi tiinemenyeknel, mondjak a pszichoanalizis hivei. Ez Allitasuk is tele van nehersegekkel. A szekszualis-erzes teljesen dtvaltozik a szublimal odds fplyamata anal. Am, ha teljesen massa lesz, meg pedig nemtudatosan, Ogy mirol tudhatjuk mi meg azt, hogy egyes szellemi tiinemenyeknel nekiink voltakeppen csu pan megvaltozott szekszudlis erzessel van dolgunk és semmi missal ? Es ha mar teljesen megvaltozott, figy miert nevezik a pszichoanalizis hivei azt meg mindig szekSzualiserzesnek és miert nem adnak neki valami mas nevet, ami azt inkdbb megilletne ? Tovabba : más szervi-erzetek teljesen valtozatlanul jelentkeznek magaban a vallasos elmenyben. Miert kellene csak a szekszualis-erzeseknek megvaltozniok, hogy resztvegyenek a vallasi eltheny letrehozdsdban ? • Miert, rendelkeznenek egyedul Ok azzal a privilegiummal, hogy megvaltozhassanak és hirtelen teljesen massa lehessenek, mid6n ily hasonlo jelenseggel a veliik teljesen egy osztdlyba tartozO pszichikai mozzanatoknal nem talalkozhatunk ? Ketsegtelentil, mint mar elOzOleg is elismertiik, Agy most is hangsulyozzuk, hogy a vallasi elmeny szoros kapcsolatban all az ember szekszualis oszton6vel es eletevel. A vallastortenet folyamdn a kett6 egymdssal egybekapcsolva jelentkezik. Azonban rogton hozzatehetjiik, hogy a szekszudlis-erzes mindeniitt tudatos formaban jelentkezik. A maga dtvaltozatlan formajaban „Elevalt", de nem „szublimdlt" allapotban. A legnagyobb nehersegek azonban a szublimalodds fogalmaban rejlenek. Mi az, ami az erzeteket dtvdltortatja ? MaguktO1 vdltoznak-e at, avagy van valami iranyito- és vezer16 erO, hatalom, amely a szublimdlds folyarnandl a szervi-erzeteken, kiviil munkdban all ? Be kell ismerniink, hogy a freudi pszichologia nem egyszer kozel van annak feltevesehez, hogy ily tiszta szellemi tenyezO,, vezer16hatalom valOban letezik. Freud neha nagyon kozel all annak elismeresehez, hogy voltakeppen a gondolat az, amely a magasabb lelki elet valamennyi pszichikai mozzanatat uralkodoan iranyitja es hogy ennek a gondolatnak, szemben a puszta kepzettdrsuldssal, onallo valosdga van. Azonban, mint Girgensohn megallapitja, „Freud dfirva asszociacios-pszicholOgiai eljarasmodja mindig megakaddlyozza Ot abban, hogy ezt a tenyallast teljes egeszeben fel- és elismerje es fijra és ujra az epiiletkoveknek tulajdonitja azt, amit voltakeppen csak az epitOmester, a katonak es a hadvezer erhetnek el. Ahelyett, hogy elismerne, hogy a siublimalOdds Altai a szekszudlis-erzes masnak az uralma ald kertil es igy eredeti Iunkciejat tobbekevesbbe elveszti és mint eptiletkO, egy teljesen uj kombinacioba lep, Freud tovabbra is megmarad ama régi allaspontja mellett, hogy a szekszudlis erzes, mint szekszudlis-erzes onmagdt potencidlja és szublimalja. tgy azutan szekszualizalja a magasabb folyamatokat, ahelyett, hogy teljesen megforditva, annak kimutatdsara torekednek, hogy az eredetileg nyers szekszualis-erzesek, szellemi tenyezOk hatasa folytdn mikent szellemiesiilnek at és dicsOtilnek meg sajat magukban." Freuddal es tarsaival szemben tehat hangstilyozzuk, hogy a szervi-erzetek csak azdltal lesznek a magasabb szellemi elet alkotOreszeive, epiiletkoveive, hogy Os-eredeti és onallO jelentesiiket elvdsztik. f1j vonatkozasi Osszefiiggesbe jutnak és ezaltal oly uj jelenteshez jutnak, amellyel azelOtt nem rendelkeztek. Es eppen ebben az tij vonatkozasi osszefiiggesben és fij jelentesben rejlik a vallasi struktura uralkodo mozzanata. Egy sajatos szinthetikus tevekenyseg reven a szervi-erzet, miutan analitikus uton régi, Os-eredeti jelenteseb61 és osszefiiggeseb61 teljesen kiszabadult, egy uj jelentesbeli es szellemi osszefiigges szerkezetebe olvad bele. A szervi-erzetnek, mint szervi-erzetnek a vallasi osszeftiggesek vilagaban semmi jelentOsege nincs. A vallasos tudat szerkezetenek koinponensei koziil egyiket sem mondhatjuk lenyegesebbnek és konstitutivabbnak a mdsikndl, hanem az egyseget adO szellemi kapocs, mondhatnank : szellemi abroncsozat az, ami a vallasi elmenyben a kiilOnbozO, legheterogenebb komponenseket sajatos elmenyegysegbe varazEolja at. A szervi-erzetek; tehat a nemi-erzes sem kepes ezt az egyseget biziosito abroncsozatot a valldEos &briefly szamara nyujtani. Ahol a szervi erzetek
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fej16desenek tortenete.
103
ily ertelemben vannak jelen, ott csupan erzet-elmenyekrol beszelhetiink, de semmiesetre sem magasabb szellemi vonatkozasokrol. Ez egyseget adO kapocs, abroncsozat . nem is puszta ujszerii csoportositasa a szervi-erzeteknek es a tobbi komponenseknek, hanem egy aktiv, iranyado, szinthetikus szellemi er6, amely teljesen kivtil esik a szemleletiesseg hataran es termeszetesen a legszorosabb kapcsolatban all lelki elettink gondolati- es funkcionalis oldalaval. Minderreil azonban a 'freudizmusnal nem beszelhettink, miutan itt a szervi-erzet maga jatsza azt a szerepet, ami szerintunk csupan egy aktiv, sajatosan szellemi ereit ,fillet meg : az elmeny-egyseg adas szerepet. Ennek kimutatasa viszont Girgensohnnak és Greuhnek az erdeme (elOrevetett arnyekat,mar Coencil is megtalaltuk), akik sajatos kiserleti onmegfigyelei modszeriikkel ezeket a vallaspszichologiai tenyeket exakt igaisagokkent verifikaltak. Osszefoglalva a pszichoanalizisrol szolO kritikankat, roviden meg a kovetkezOket mondjuk : a pszichoanalizis sok tenyre hivja fel a figyelmunket, melyeket azOta mar verifikalt is. Kiiliinbortetniink kell azonban mindenkor a pszichoanalizis anal megallapitott tengek és e tenyek ertelmezeset szOlgalO inaggarcitcisi mithosz kozott. A pszichoanalizis irodalma az utobbi evek alatt hatalmas mereteket oltott magara. E-ppen azert nagyon nagy hatrany az, hogy meg eddig ele nem akadt egyetlen egy pszichologiailag és tortenetileg egyarant kivalOan kepzett theologus sem, aki a Freud-iskola vallaspszichologiai eredmenyeit és tanulsagait teljesen objektiv szempontbol tanulmany targyava tette volna Os a maradandOertekeket be101iik kiemelte volna. Pfister, Reik es a tobbiek elindultak ugyan mar ezen az uton, azonban valamennyien fennakadtak a Freud- fele magyarazas mithologiajanak halOzataban. Az amerikai vallaspszichologusok, kiilonosen Thouless, Coe es Pratt igenybeVeszik ugyan a freudizmus tanitasait, azonban naluk viszont az erezhetO, hogy magaval a pszichoanalizissel nem igen vannak tisztaban. A leginkabb Thouless az, aki a pszichoanalizis eredmenyeit vallaslelektanaban a legiigyesebben felhasznalja, mikozben a ,Freud Altai libidonak nevezett pszichikai komplexumot a Jung ertelmezese szeriiit hasznalja.89 Jungruit ugyanis libido szo tobbet jelent, mint Freudnal. Ez utobbinal a libido tisztan szeksznalis vonatkozasban szerepel, Jungncil ellenben meg az erdekleides pszichikai mozzanatat is magabafoglalj a. Jung viszont egyszeriien „pszichikai energianak" nevezi és nem libidonak, mint Freud és Thouless. Jung ktilonben a Freud-iskola pszicholOgiajanak és ethikajanak szerencses tovabbfejlesztOje. Iranyado tetele, melynek minden vallaspszichologianak lenditOkerekeve kellene valnia, a kovetgyogyulas. Amennyiben a freudizmus a szemelyikezei : A szemelyiseg fejlodese seg fejlOdeset es gyogyulasat valoban elosegiti, f eltetlentil tisztelettel allunk meg elate, egyoldahVes nyers vallaspszichologiai mit hologikus magyarazatat. azonban el nem fogadhatjuk. 2. A rendszeres kiserleti Onmegfigyeles modszeren felepalt vallcispszichol6giai iskola: A rendszeres kiserleti onmegfigyeles modszeren felepi It vallaspszichologiai iskola a vallaspzsicholOgia legfiatalabh iranya, azonban ugyanakkor a vallaspszicholOgia fejlodestortenetenek a csncspontjat is jelzi. MiivelOi nemet theologusok, illetve pszichologusok, akik maris kivalo vallaspszichologiai munkakkal killonosen kettOnek a reszletes ismerteajandekortak meg benniinket. teset ohajtjuk iti nyujtani. Az elso kortillik Girgensohn Kciroly, a tavalyi ev folya 7 man elhunyt kivalo lipcsei theologus es vallaspszichologus, aki Der Seelische Aufbau des Religiosen Erlebens, 1921 cimii hatalmas aranyll vallaspszicholOgiai munkajaval a nemet theologusok, pszicholOgusok, filozofusok es a NiallasoS embe7 rek figyelmet egyarant felhivta magara. A masodik pedig Girgensohn tanitvanya és vallaspszichologiajanak tovabbfejlesZtoje : Gruehn Werner. Lassuk minclen.ekelOtt Girgensohn vallaspszichologiai munkassagat. 89 L.: An Introduction etc. 212. old.
104
Dr. Vasady Bela: A Vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
a) Girgensohn Kftroly vallaspsziehologiaja.
Girgensohn vallaslelektani fejl6deset erdemesnek tartjuk lehetoleg roviden, de teljes pontossaggal mi is vazolni, tigy, ahogy azt 6 maga leirja nagy vallaslelektani munkaja els6 fejezeteben. Ha az 6 vallaslelektani fejlOdeset nyomon kiserjuk, tigy lehetetlen, hogy a legmelyebb tisztelettel és csodalattal meg ne alljunk e nagy tudos elOtt, akiben a legmelyebb vallasossag, a theologiai kepzettseg legmagasabb foka, a legfinomabb egyeni ktilonbsegek iranti kivalo pszichologiai erzek és altalaban veve a legmesszebbmeno psziCholOgiai tajekozottsag és iigyesseg egyesult. Abbol a meggyOzOdesbOl kiindulva, hogy a vallastorteneti anyaghaimazra epitett vallaslelektani elemzes szilard eredmenyekre benniinket el nem vezethet, Girgensohn tetelkent allitotta maga ele, hogy a tudomanyos vallaspszichologiat uj iranyok és tij modszerek igenybevetele altal kell megalapozni. Es uj mOdszerkent csakhamar ajanlkozott is neki a kiserletezes mOdszere. Azonban rogton atlatta azt is, hogy a vallassal magaval kiserletezni nem lehet és sajat magarol tudta, hogy vallasos bens6 eletrOl senki szivesen nem beszel, kiilonosen akkor, ha azt lelektani elemzes és kiserletezes celjabol kerik tole. Ha azonban magaval a vallassal nem is lehet kiserletezni, meg mindig rendelkezesunkre all a vallasos ember. Kiserletezhettink oly emberrel, avagy emberekkel, akiknek voltak vallasos elmenyeik. Mert el6szor is felkutathatjuk azokat a nyomokat, arnelyeket az egyen lelkiileteben es jellemeben a vallasos elmenyek hatrahagytak. Masodszor, a -kiserleti vizsgalodas segitsegevel megallapithatjuk • az egyen altalanos lelki habituSat avagy tipusat és ennek segitsegevel vallasos elmenyere vonatkozOlag is, mihelyt fel6le bizonyos tudositast nyeriink, biztosabb ismeretekhez juthatunk, miutan a vallasos elmenyt a lelki elet egeszevel vonatkozasba hozhatjuk. Vegtil, harmadszor, kiserletezhetiink az egyeneknek a vallas fe161 taplalt gondolataival, felfogasaival is, anelkiil, hogy 'Oket vallasossagukban barmikeppen is megsertenenk, felsebeznenk. Azonban mindez meg nem segitette volna el6 Girgensohnt munkajaban. Hozzajdrult meg mindehhez az a dont6 meggyOzOdese, hogy a vallaslelektannak feltetleniil arra a telly es adathalmazra kell tarnaszkodnia, amelyet mar a kiserleti lelektan Cs a pszichiatria feldolgortak. Az experimentalis lelektan iranyaival, fO modszerevel és segedeszkozeivel yak) kozvetlen ismerettseg nelkiil a vallaspszicholOgiaban sem juthatunk el bizonyos ismeretekhez, eredmenyekhez. A vallaspszichologus feladata annyira nehez és komplikalt, hogy a killonboz6 szakpszicholOgusok segitsege nelktil nem boldogulhat. Eppen azert az experimentalas technikajat igyekeznie kell eltanulni azoktOl, akik abban teljesen jartasak. Mert hiszen a kiserletezesnek a vallaspszichologiaba tortent bevezeteset korantsem a vallas tudornanyos megertesere valO torekves bensO fejlOdesenek koszonhetjuk. ElOszor maganak az altalanos pszicholOgianak kellett odaig jutnia, hogy a kiserletezes modszeret a lelektan mezejen is sikerrel bevezethesse, hogy azutan a vallaspszichologiaban is igenybevehessuk (termeszetesen sajatos mOdositasokkal) ezt a sokak altal er6szakosnak és vallasellenesnek nevezett lelektani mOdszert. Maganak az altalanos lelektannak Cs a vallaspszichologianak ezt a sajatos fejlOdeset hiven tiikrozi vissza Girgensohn egyeni vallaslelektani fejlOdese. Girgensohn els6 vallaslelektani munkaja 1903-ben jelent meg. Cime : Die Religion, ihre psychischen Formen and ihre Zentralidee. Ez a munkaja teljesen a fiziologiai és asszociacios pszichologia hatasat mutatja. Lelki funkciokrOl meg nem`beszel benne, a leleknek csupan ktilonboz6 kepessegeit ismeri. W undt pszicholOgiaja, Lipps Th. és a tobbi funkcionalis pszicholOgusok konyvei csak kesObb jutottak Girgensohn kezeihez. KesObbi vallaspszichologiai fejlOdeset pedig kulonosen harom kortilmeny befolyasolta. ElOszOr Schleiermacher fin om vallas elemzeseiben vat() elmeriilese, masodszor az a koriilmeny, hogy of teljes even at, mint vallaspedagOgus milkodhetett es igy magaval az eleven vallasossaggal szemtO1 szembe
Dr. Vasady 80a : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
105
allhatott és rogton .lathatta, hogy az mennyire mas a pszighologusok Altai Ludomangos Aton konstrualt vallasnal.Vegtil, harmadszot, az ametikai'vallasps-zicholOgia (kAlonosen James és/ Starbuck), valamint Flournoy vallaslelektani tanulmanyai voltak ra igen nagy hatassal. KAlonosen megtetstett neki az amerikaiak empitizmusta vale) tOrekvese, vallaslelektani tipologiajuk -es altalaban veve • az a. teny, hogy • fOlhivtak a k-ozfigyelmet arra, hogy a vallas individtialis pszicholOgiajanak mezejen mily sok mozzanat van, amelyet meg a pszicholOgusok eddig figyelmen kivAl hagytak. AzonbaffeGirgensohn is csakhamar eszrevette azokat a fogyatkozasokat, amelyeket mi is -kritikank targyava tettiink akkor, midOn az amerikaiak lelektani mOdszereit es eljarasait ismertettiik. - Latta., hogy az amerikaiak altal alkalmazott eszkozOkkel es igenybevett - eljarasokkal hiztos •eredmeriyekre elj utni nem lehet. Eppen azert, ami az ,-amerikalaknal jOnak es hasznOsnak mutatkoZott, azt kesobb 6 maga is felhasznalta, azonban lgyekeiett megfele16- MOdszer titan mindenekelott az altalanos p-S.zichologia lertileten kutatni. Figyelme a pszichoanalizis modszetenek -alkalmazoi fele itanyult..1909-ben kezei koze jutott Plisternek : Psychoanalitische Seelsorge cimfi tanulmanya és -ettolkeidve allandoan erdeklOdessel .kiserte a pszichoanalizis •modsZertani fejlOdeset. Else) latasra minden a pszichoanalizis modszerenek helyessege mellett beszelt, es Girgensohn 'mar keszen volt arra, hogy e mOdszer .segitsegevel lat neki Aj iranyti kiserleti vallaslelektani munkajanak. Azonban 1910 elejen • kezei koze kerult Ach Narzissnak Willensakt -and Temperament cimti konyve, amelyben .elOszor talalkozott a nem-szemleletes tudattartalomnak .a fogalmaval. Nagy hataSsal volt ra az is, hogy Ach. teljes egeszeben felismerte a pszichikai funkcioknak,a pszichikai tartalmak mellett fennall6 nagy horderejti jelent6seget. A kiilOriboz6. psziehol6gusoknak maradando hatasa, akik els6sorban a gondolkozas tevekenyseget vizsgaltak pszichologiai szempontbol (Marbe K., Watt H. J., Taylor C. 0., .Messer A., Schultze F. E. O.,. Baler K.), kfilonose-n a rendszeres onmegfigyeleS ni6d-sZete fele iranyitottak Girgensohn figyelmet. KAlOnoskeppen azonban a lelki .funkciOk felveteleben latta és 'sejtette ez Aj lelektani iskola jovenc1-6 perspektiv.ainak - mind biztosabb .kibontakozasat. Feltetlentil meg - volt _gyozOdve arr61 is, hogy a vallisos elmeny lelki szerkezete egeszen maskeppen nez ki, ha a szemleleti tartalinak mellett nem-szemleleti tartalmak jelentkezeset is konstataljuk. Mikor azonban Wundt-. nak ez Aj pszichologiai. iskola ellen .intezett tarriadasat olvasta, aki es dszer ren onmegligyelesre epitett kiserletezesnek uj modszeret egyszertien „kikerdezesi as kiserletnek" nevezte es teljesen elitelte,, Girgerisohnlijra tanacstalanul allott. Latta, hogy az egyetlen ., kivezet6 tit szamara...az lesz, ha Ajra az iskola padj-ai koze Al; hogy hianyoS lelektani kepesiteset kiegeszitse es hogy az .11j lelektani iranyokkal pontosan megismerkedheSsek. • Miutan az Aj.:•pszichologiai koriyvek és tanulmanyok nagyresze allandOan az Killpe Oswald nevere hivatkoiott, .akiben a gondolkozas pszicholOgnsai -vezertiket lattak, Girgensohn . .egyenesen 6 hozza folyamodott. Kulpe, erre 'meghivta Ot Bonnba. igy azutan' Kulpe, Buhler, Selz, Kiihler, Wetphal es. Schannoth kivalO pszichologusok -vezetese,mellett Girgerisohn teljesen be , lett .avatva a pszicholOgiai laboratorium minden elOtte eleddig ismeretlen reszletebe. Wundt kritikajanak hatasa alatt, mint .a Kulpe iskolajanak ellensege ment el a szemeszter elejen Bonnba. A szemeszter vegere azonban, Girgensohn teljesen meggyoz6dott Wundt kritikajanak . teves -voltarOl . es -mint' az ai pszicholOgiai iskola hive mondott bticstit Bonn-nak és mestereinek, hogy elkezdje vallaslelektani. kiserletezeseit. Most mar tisztaban volt azzal is, hogy -a Freud, anal kezdeinenyezett pszichoanalitikus eljarast a Killpeek rendszeres kiserleti onmegfigyelesi modszere feltetlentil felulmulja. Freudek medszeret tehat elejtette ,es .k.esObb is csak igen csekely teszben vette igenybe. Kulpeek kiserleti m6dszere a kovetkez6 mozzanatokbol allott : 1. A kiserletiszemely elmenyet a kfserlet yezetOje -megfele16 .inger _alkalmazasaval 2. Alighogy az- elmeny elmult, a kiserleti 'szeinely elinenyenek lefolyasar61-szObell
106,
Dr, Vasady Bela : A vallaspszichologia fejllidesenek tortenete.
tudositast ad a kiserlet vezetojenek; aki azt jegyzOkonyvbe veszi. 3. A kiserlet vezetOje az elmenyre vonatkozOlag kerdeseket is tehet fel a kiserleti szemelynek: • Girgensohn ezt a mOdszert viszi at a vallaslelektanba. Azonban korantsem 6' volt az egyetlen, aki ebben -az iranyban munkahoz Mott. Sot Stahlin W., az „Archiv fiir Religionspsychologie"90 szerkesztoje és a „Nurnberger Arbeitsgemein schaft fiir Religionspsychologie" egyik megalapitoj a mar 1914-ben megj elentetett az „Archiv"-ban egy tanulmanvt,91 amely a Kulpeek nyomdokain haladva a \randslelektan ter-tile-ten az else kiserleti eredmenyekr61 szamolt be. Mindazonaltal Girgensohnt tekinthetjiik a kiserleti vallaslelektan els6 nagy konceptioja miivelOjenek, aki tiz teljes esztendOn keresztiil faradozott azon, hogy ez tij pszichologiai mOdszer segitsegevel a vallas lenyegenek ismeretehez kozelebb juthasson. Girgensohnnak meg vallaslelektani munkassaganak megkezdese elOtt felhivta a modern nernet theologia a figyelmet arra, hogy az ertekiteletek a vallasra nezve rnily nagy jelentbseggel birnak. Most pedig, midair az tij modszernek vallaslelektani alkalmazasara vallalkozott, rogtOn atlatta, hogy az uj modszer mennyire alkalmas arra, hogy vele kapcsolatban az ertekelesr61 altalaban és killonOskeppen a vallasi ertekiteletekkel kapcsolatban bizonyos uj ismeretekre szert tehessiink. Azonban sokkal nehezebb volt a modszer gyakorlati ervenyesitese a vallaspszicholOgia tertileten, mint az az else pillanatra latszott. Girgensohn keszen kapta Kulpetol a tanacsot : a vallasos elmenyt vallasos szovegeknek olvastatasa Altai kell a kiserleti szernelyben elOidezni. Nagyobb problema volt azonban az, hogy mily szovegek legyenek ezek ? Pr6zai, avagy pedig koltoi szovegek ? Olyanok-e, amelyeket a kiserleti szemelyek ( Girgensohn elnevezese szerint : rnegfigyelok) ismernek, avagy pedig elOttiik teljesen ismeretlenek ? Rppen azert a kiserleti szemelyek elOszor is egy elsO, elozetes inegbeszelesen estek keresztul. Girgensohn mindegyikt61 megerdeklOdte, hogy mely vallasos koltemenyeket, enekeket ismerik ? Igy azutan sikertilt neki het teijesen heterogen vallasos koltemenyt kivalogatnia, amelyeket a kiserleti szemelyek kOzfil egyik sem ismert. Egy masik szukseges elokeszit6 lepes a kiserleti szemelyeknek a kiserletezeshez val6 hozzaszoktatasa volt. Hosszil ido telt el, mig a kiserleti szemelyek megszoktak a laboratorium sajatossagait és hozzaszoktak ahhoz, hogy elmenyeikrO1 a kiserletvezetOnek jegyzOkonyvbe vetel celjabol beszamoljanak. Ez elOkeszito kiserletekre azert is- sziikseg volt, mert igy legalabb Girgensohn is ,megismerhette kiserleti szemelyeit, rigyhogy niidOn aztan a rendes kiserletezes kezdetet vette, EloGirgensohn mar teljesen tisztaban_ volt azzal, hogy a kiserleti szemelyek mindegyike mely pszichologiai tipusba tartozik. Vegul pedig ez elOkeszito kiserletek mar csak azert is hasznosak voltak, merta kiserleti szemelyek niindegyike mar most hozzaszokott ahhoz, hogy az elmeny lefolyasa alatt egyaltalaban ne gondoljanak arra, hogy az elmenytiket is megfigyeljek, hanem teijesen az elmenyre nezve eljeriek. Girgensohn allandoan figyelmeztette kiserleti szemelyeit, hogy mikozben az altala elOirt feladatoknak megoldasan gondolkoznak, teijesen szabadon adjak at magukat elmenyeiknek és egyaltalaban ne gondoljanak arra, hogy nekik kesobb elmenyeikr61 referalniok kell. Ez elokeszit6 kiserletezesek utan kezdetet vette a rendszeres vallaslelektani kiserletezes. Azonban Girgensohn csakhamar szembe talalta maga az elsO nehezsegekkel. RajOtt u. i. arra, hogy az ismert vallasos szovegek, koltemenyek, egyhazi enekek kiserletezesre egyaltalaban. nem alkalmasak. Igy pl. az egyik kiserleti szemely, rriidon 5t Girgensohn az egyik altala j 61 ismert vallasos koltemeny elolvasasa utan elmenyeinek leirasara kerte fel, valosaggal megtagadta a tovabbi kiserletezesben val6 reszvetelt. Az egesz miiveletet egyeni és legtitkosabb erzelmeibe 9 0 Eddig ket kotete jelent meg. Egyik a habort eliitt, a masik a habord utan. Sokkal tartalmasabb és minden tekintetben sokkal megfeleliibb volt, mint a Zeitschrift fur Rpsychologie. 91 Experimentelle Untersuchungen iiber Sprachpsychologie and Rpsych. Archiv fiir Rpsych. I., ugyancsak az Archiv-ban jelent meg Wunderle egyik hasonle mOdszerre felepitett tanulmanya : Die Psychologie der Reue.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
107
val6 erOszakos belenyulasnak tekin tette. Bizonyara regi emlekek nyomultak tudataba, midOn az altala jO1 ismert vallasos koltemenyt elolvasta es ez emlekkepek talan nem is voltak olyanok, amelyekre 6 szivesen visszaemlekezett volna. Girgensohnnak tehat be kellett latnia azt, hogy elfogulatlan ertekiteletekr61 ismert vallasos szovegek olvastatasanal szO sem lehet. Az ismert szovegek olvastatasaval tehat felhagyott, De meg kellett ezt tennie mas ok miatt is. Raj Ott u. i. arra is, hogy a jO1 ismert es begyakorolt szovegek, versek olvasasa kozben a benyomasok es a hozzajuk filzOdO elmenyek is gyorsabban es halvanyabban tovatuntek, mint az oly szovegek olvasasanal elOallO elmenyek, amelyek a kiserleti szemelyeknel azelOtt ismeretlenek voltak. Eppen azert az ismert daloknak, verseknek olvastatasat kiserletezeseriek teljesen a vegere hagyta. Mert midOn mar a kiserleti szemelyek a megfigyeleshez hozzaszoktak, kepesebbek voltak gyorsabb lefolyastl elmenyfolyamatokrol is szamot adni. Ha az ismert vallasos daloknak, koltemenyeknek olvastatasat nem is kiserte a kivant siker, annal tobb eredmenyre jutott Girgensohn a kiserleti szemelyek Altai nem ismert daloknak olvastatasa Altai. ElOszor a mar emlitett, egymast61 teljesen heterogen dalokat olvastatta el kiserleti szemelyeivel. A daloknak kiilonfelesege egyenesen elOsegitette Ot abban, hogy kiserleti szemelyeiben a legkiilonbOzObb vallasos elmenyeket idezhesse elO. Minden egyes koltetneny elolvasasa elOtt megkerte a kiserleti szemelyeket, hogy igyekezzenek azokat a legtermeszetesebb modon olvasni, mintha csak a sajat szorakozasuk, gyonyOrkodestik celjabOl olvasnak. Csupan ket korlatozast allitott fel. ElOszor is tudtara adta kiserleti szemelyeinek azt, hogy a koltemenyek fe161 elolvasasuk utan itelkezniOk kell. Tehat igyekezzenek a koltemenyekkel szemben allastfoglalni. Eleinte meg arra is kiserletet tett, hogy kiserleti szemelyeit ravegye arra, hogy elOszor teljesen „objektiv" iteletet mondjanak a koltemenyr61 es csak azutan itelkezzenek fe101e „szubjektive" is. Azonban csakhamar rajott arra, hogy az objektiv és szubjektiv iteletek kozott a hatarok nagyon is elmosodnak, tigyhogy nem tartotta erdemesnek a killonborteto eljaras tovabbi fenntartasat és csak altalanos iteletmondasra kerte fel kiserleti szemelyeit. A masodik korlatozas, amelyet Girgensohn allitott, az volt, hogy kiserleti szemelyeinek sohasem engedte meg az illetO kOltemeny egynel tobbszor yak) elolvasasat. Mert nyilvanvalo, hogyha ezt megengedte volna, itgy sohasem lett volna vege a kiserletezeseknek. Ellenben tudtul adta nekik, hogy a dalt, koltemenyt egyfolytaban kell elolvasniok és pedig oly lassan és oly figyelmesen, amint azt rendes kortilmenyek kozott szoktak, midOn valami olyasmit olvasnak, amirol azutan itelkezni is ohajtottak. Tovabba a kiserleti orak elejen Girgensohn arra is megkerte kiserleti szemelyeit, hogy elOszor magarol a koltemenyr61 mondjanak iteletet Os csak azutan szamoljanak be azokrol az elmenyekr61, amelyeket a koltemenyek olvasasa naluk elOidezett, Azonban Girgensohn csakhamar eszrevette, hogy az iteletnek elOterbe helyezese karos hatassal volt az elmenyek megfigyelesere, miutan a kettOs feladat a figyelem koncentraciOjat is ket iranyba terelte. Eppen azert kesObben Girgensohn nem is allitotta tobbe kiserleti szemelyeit kettOs feladat ele, hareem csupan a meginditott elmenyek jegyzOkonyvbe mondasara kerte fel Oket Os csakhamar be bizonyosodott, hogy mikozben a kiserleti szemelyek elmenyeikr61 tudOsitasokat adtak, a koltemenyekre vonatkozo biralataikat, iteleteiket sem hallgattak el. Girgensohn kiserleti eljarasainak emez els6 stadiumat azzal vegezte, hogy a freudi pszichoanalitikus modszer technikajanak leghasznosabb fazisat maga is alkalmazasba vette. Miutan u. i. valamennyi kiserleti szemellyel elolvastatta Os megbiraltatta a koltemenyeket, az egesz miiveletet ujrakezdte Os kiserleti szemelyeinek meghagyta, hogy a koltemenyeket tijra olvasnak el és azutan „asszocialjak", azaz teljesen szabadon engedjek, hogy a koltemenyek olvasasa kOzben esztikbe Ot16 gondolatok a felszinre jussanak, azutan pedig az ekkeppen felszinre jutott gondolatokat azonnal mondjak jegyzOkonyvbe. Ezek az it] eljarasok nagyban segitsegere voltak Girgensohnnak. KtilonOsen ket iranyban segitettek ot e16. ElOszor is, miutan ugyanazok a gondolatok, amelyek az els6 tudositasok alkalma-
108
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tOrtenete.
val a kiserlet vezetoje elOtt homdlyosaknak tantek fel, nagyon gyakran megismethidtek, csak egesz termeszetes, hogy ami akkor homdlyos volt, az most uj megvildgitast nyert és igy ez asszocialdst szolgalo kiserleti eljdrds mintegy kiegeszitette az elobbieket. Masodszor az asszociaciO segitsegevel most oly kepetkomplexumok is a felszinre jutottak, amelyeket azelOtt a tudositasokban a kiserlet vezetOje nem vehetett eszre, miutan a kiserleti szemelyek nem diktaltak jegyzokOnyvbe, barha ezek az elso alkalommal is kozrejatszottak a leirt elmenyek elOidezesenel. Azonban ez asszocialasi eljarasnak csakhamar kettos korlatozottlsaga is jelentkezett.. Eloszor is nem egyszer megtortent, hogy az asszociaciO a feneketlen vegtelensegbe juttatta tigy a kiserleti szemelyt, mint a kiSerlet vezetOjet. A gondolat-komplexumok oly szovedek-halmazdhoz vezetett, amelyek voltakeppen semmi .kapcsolatban nem dllottak a koltemenyek ertekelesevel és az azok megertesehez szukseges lenyegbevagO gondolat-komplexumokkal. Eppen azert Girgensohn kenyielen volt kiserleti szemelyei kortil azoknal, akik az asszocialassal koriynyeden a vegtelensegig ragadtattak el magukat, ez asszocialasi eljardst erOsen korlatozni, .vagy pedig vele teljesen felhagyni. Az asszocialds segitsegere voltakeppen csupan ott volt sztikseg, ahol oly gondolat-komplexumok felkutatdsdra kellett torekednie, amelyek az els6 olvasdsok alkalmdval a kiserleti szemely elOtt is homayosaknak tuntek fel. Eppen azert, az asszocialds miiveletet azokndl a kiserleti szemelyeknel vette Girgensohn igenybe, akiknek elobbi jegyzOkonyvi tudOsitasaiban a gondolat-komplexumok a maguk tisztasdgaban meg nem jelentkeztek, avagy a kiserleti szemelyeknek egyeni sajatosaga meg nem jutott elegge kifejezesre. Ezzel le is zarta Girgensohn kiserletezesenek els6 reszletet. Mikor iddig eljutott, azonnal Mt-La, hogy voltakeppeni feladatahoz meg csak most erkezett el. Hiszen egesz eddigi eljardsanak is az volt a vegcelja, hogy a vallasos elmeny azon forinai sajatossdgait, amelyek a valldsos elmenyt a nem-valldsostol kiilonvalasZtjak, feltdrhassa. Miutan pedig a nem-vallasos elmenyektO1 a vallasos Minenyekig szamtalan dtrneneti fokozat van, csak egeszen termeszetes, hogy az eddigi kiserleti eredmenyeket Girgensohnnak djabbakkal kellett kiegeszitenie. Eppen azert kivdlogatott 17 oly kiiltemenyt, amelyek a kialakuloban lev6 és teljesen kiforrott Isten-hit valamennyi fokozatat feltiintettek és negy oly koltemenyt, a melyek az Isten-szeretetet luttattak kifejezesre a legliraibb és a legkevesbbe dogmatikus stilusban. Ezenkiviil, hogy celjdt elerhesse, tij modszereket kellett segitsegtil hivnia. U. i. a koltemenyek a vallasos allasfoglalasnak rendesen csak egy7egy reszletet tiikrortettek vissza es korantsem juttattak kifejezesre azokat a legaltaldnosabb alapteteleket, amelyeknek alapj an" a kiserleti szemelyek feloluk itelkeztek. Azonkiviil nagyon gyakran oly anyaghalmaz jutott a kiserletvezet6 kezei koze, amely epp oly jol beillett volna a kiserleti esztetika keretei koze, mint a kiserleti vallaspszicholOgiaba. Mert nagyon gyakran hatnarabb nyilvanvalova lett a jegyz6konyvi anyagbol a kiserleti szemely esztetikai viselkedese, mint valldsi magatartasa. Eppen azert Girgensohn kiserleti szemelyeit kiilon-kiilon egy masodik megbeszelesre hivta egybe, mikor is egyenesen megkerte O'ket arra, hogy nyiltan mondjak meg, miben latjak Ok hitbizonyossaguk vegs6 motivumat ? Mindez keteszkOz igenybevetelevel tortent. ElOszor a kozvetlen megkerdezes segitsegevel, amint ezt Girgensohn az amerikaiaktel tanulta, masodszor pedig azaltal, hogy Girgensohn kiserleti szemelyeinek vallasi felfogasaval szemben koltott dialektikai ellenervekkel elt, amelyeknek kiveclese kozben a kiserleti szemelyek vallasossaganak vegs6 alapj a vilagosabban kifejezesre juthatott. Ezdltal Girgensohn ertekes kiegeszitesek birtokaba jutott, amelyeknek ugyan magukban semmi ertekiik nem lett volna, azonban az elOzetes jegyzOkonyvi anyaghoz oly tlj anyagot adtak, amely a valldsos lelki folyamatok benso szerkezetebe yak, melyebb behatoldst tette lehetove. A masodik megbeszeles azutan egy harmadik megbeszelest tett sziiksegesse, amelynek celja a bizalom fogalmanak tisztazdsa volt. U. i. a masodik megbeszeles
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegla fejladesenek tortenete.
109
alkalmaval a bizalom sz6 nagyon gyakran el6fordult, azonban epp oly hatarozatlan formulakent szerepelt, mint ahogyan a hagyomanyos theologiai vitatkozasok alkalmaval hasznalni szoktak. Girgensohn meghagyta kiserleti szemelyeinek, hogy gondolatban kepzeljenek el oly szemelyeket, akik irant a legnagyobb bizalommal vannak és azutan soroljak fel azokat a lelki elemeket, motivumokat. es vonatkozasokat, amelyek e bizalom-elmenyukben kifejezesre jutnak. Ez eljaras segitsegevel Girgensohn ketsegtelentil kozelebb jutott a bizalom elmenyenek megisineresehez, mint sokan azok kortil a theologusok kortil, akik altalanos absztrakt megallapitasok iftjan igyekeznek a bizalom fogalmat leszarmaztatni, kikOvetkeztetni. •Ezutan Girgensohn kiserleti szemelyeit gondolkozasi kiserleteknek vetette ala. Meghagyta nekik, hogy a katekhizmusukbOl vett fogalmakat gondoljanak el, mintha teljesen elvontan, elmeletileg csupan az elgondolas celjaert, tehat gondolkoznanak. Mikor azutan a kiserleti szemely a fogalmat tisztan elgondolta, adjon errO'l jelt az „igen" szoval es azutan mondja jegyzOkOnyvbe a fogalommal kapcsolatban jelentkez6 vallasi elmenyenek megfigyelt jellegzetessegeit. Azonban a kiserletet nem egyszer meg kellett szakitani, miutan a kiserleti szemelyek feladatuknak ,a megoldasahoz nagyon sok idOt vettek igenybe. Girgensohn beismeri, hogy ezt az eljarast nem vette annyira igenybe es nem szelesitette ki annyira, mint amennyire az megerdemelte volna,. Azonban igy is ertekes anyaghoz jutott altala, amely az eddigieket szerencsesen. kiegeszitette. Vegul meg az eddigi kiserleti eljarasok kontiollirozasa es kiegeszitese vegett, Girgensohn a felhasznalt vallasos koltemenyeket ifjra elolvastatta, azonkiviil pedig kiserleti szemelyeivel oly vallasos koltemenyeket es egyhazi dalokat is olvastatott, amelyeket a kiserleti Ora megkezdese- elOtt azok altaluk kedvelt 'avagy nem kedvelt dalokkent emlitettek fel. A kiserleti szemelyeknek osszesen. Mill 30 alkalommal kellett a kiserletezesi Orakon megjelenniok. Mialatt Girgensohn kiserleti szemelyeivel kiserletezett, ugyanazt vegfgcsinalta sajat magaval is. Ilyenkor 6 volt a kiserleti szemely és felesege volt a kiserlet vezetOje, vagyis a jegyzOkonyvvezetO. Termeszetesen Girgensohnal nem lehetett szo oly elfogulatlan tudositasrOl, mint az 6 kiserleti szemelyeinel, miutan 6t az egesz kerdes elsOsorban mint pszicholOgust erdekelte. Azonban ezek a kiserletek is csak hasznara voltak az egesz eljarasnak, miutan Girgensohnnak alkalma volt kiserleti szemelykent szerepelnie es igy magat a kiserleti szemelyek . zetebe annal konnyebben beleelnie. Mialatt kiserletezeseit vegezte, Girgensohn allandoan, erintkezesben Aloft Kt:11136ml. Kulpe adta neki azt a tanacsot is, hogy a jegyzOkohyvbevetel idotartamat Kulpevel. minden egyes esetben pontosan jegyezze fel. Killpe tanacsai kiilonben minden tekintetben hasznara voltak Girgensohnnak. Girgensohn az elsO kfserletezest 1911 februarjaban kezdte el. 1912 majus 29-en zarta le kiserletezesenek elsO reszletet. Kozvetlen ezutan .elkezdte masodik kiserletezesi eljarasat es csak 1913 aprilis 13-ikan zarta le vegleg a kiserleti Orak sorozatat. Ezutan kezdetet vette a jegyzOkonyvi anyag reszletes feldolgozasa. Kfserleti szemelyeinek nevet titokban tartotta. Csupan annyit jegyez meg fel6liik, hogy osszesen (Girgensohnnal egyiitt) 14-en voltak, het fedi és het no. A ferfiak mindegyikenek egyetemi oklevele volt, a nOknek pedig tanitonOi okleveliik. A jegyzOkonyvet mindeniitt maga Girgensohn vezette es igyekezett mindazt, amit csak lenyegesnek tartott, jegyzOkonyvbe foglalni. Azonban maga Girgensohn is beismeri, hogy a jegyzOkOnyvbevetel sohasem vezethet teljessegre. Csupan a fonograf és a mozgOfenykepfelvetelek vezethetnek itt teljes sikerre.. Nagyon gyakran u. i. egy sajatos arckifejezes, avagy a kiserleti szemelynek egy Baja-. szerfi megmozdulasa és hanghordozasa sokkal tObbet arul el, mint, a lefrt szavak, nak egesz aradata. Girgensohn eppen azert igyekezett itt es ott idevonatiozolag a legfontosabb mozzanatokat jegyzOkonyvbe venni. Mindazonaltal mint,, maga mondja : „Valahanyszor a jegyzokonyveket olvasom, mindig az a ,benyoinasom, hogy bennuk csiipan sziritelen, fotografikus lenyomata jelentkezik annak , a.
110
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholOgia fejllidesenek tortenete.
gazdag eletnek es benso valtozatos sa'gnak, amely szamomra oly erdekfeszitove tette az egyes kiserleti Orakat." Ket alkalommal egyeneseii oly mely hatassal voltak az olvasott koltenienyek a kiserleti szernelyekre, hogy Girgensohnnak jegyzOkonyvbe kellett foglalnia, hogy kiserleti szemelyei konnyes szemekkel irtak le elmenyeiket. Hogyan lehetne ily elmenyeket hamisitatlantil jegyzokonyvileg visszaadni ? Mindazonaltal igazat kell adnunk Girgensohnnak, miclOn azt allitj a, hogy ezek az altala nyert fotografiak ezerszerte inkabb megkozelitik a yak) eletet, mint az az anyag, amelyre az eddig ismertetett vallaspszichologusok tamaszkodtak. A kgerleti onniegfigyelesre epitett vallaspszicholOgia a legkozelebb all az ezeregyszinii valtozatokkal telitett vallasos elethez. Es Girgensohrit eme. meggyOzOdeseben meg pszicholOgiai ellenlabasai sem tudtak megingatni. De lassuk mar most Girgensohn vallaspszicholOgiai eredmenyeit. , A kiserleti szemelyeknek jegyzOkonyvbe mondott onmegfigyelesi tudositasainak pszicholOgiai elemzese alapjan Girgensohn mindenekelOtt felallitja a maga pszicholOgiai alapfelfogasait, kiilonoskeppen az erzelmek komplikalt vilagat illetOleg. Sorra kritika targyava teszi a ktilonblizo pszichologusoknak legelterObb felfogasait az erzelmekkel kapcsolatban es azutan a jegyzOkonyvi anyag pontos pszicholOgiai elemzese alapjan mindentitt igyekszik a maga felfogasat a legmesszebbmeno. fokig alatamasztani. Girgensohn ez altalanos erzelem-pszichologiai felfogasanak reszletesebb ismerteteserOl e helyen, sajnos, le kell mondandnk. Ellenben feltetleniil sztiksegesnek tartjuk ismertetni azokat a yallaspszichologiai eredmenyeket, amelyekre .Girgensohn az altalunk ismertetett rendszeres kiserleti onmegfigyeles modSzerenek segitsegevel, tiz esztendei munkassag utan eljutott. Ha valahol, Agy itt meltan ki kell terjeszkedniink — mar csak a modszer hasznossagi ertekenek igazOlasa vegett is — az ismertetes targyat kepezO vallaspszichologusnak a vallas pszichologiai lenyegere vonatkozo felfogasanak reszletesebb tetesere. _ Girgensohn elOzetes altalanos erzelem-elemi6 eljarasanak Zarotetele,, konkluzioja a kovetkezOkeppen hangzik : 92 Ugynevezett egyszerii. erzelmekkel a praktikuS elethen nem talalkozhatunk. Az erzelmek egyszerii volta csupan latszat, vagy pedig csak komplikalt elvonasi mfiveletek irtjan nyert s a valosagnak semmiesetre :meg nem feIelO allitas. Eppen azert a gyakorlati eletben A. n. egyszerti vallaso's alaperzelmekr61 sem beszelhetiink. Az „egyszeriiseg" allitasa magan-, hordja a helytelen megfigyeles belyeget. Ellenben batran és joggal tudakoiodhatunk az utan, hogy vajjon nincsenek-e a vallasos elmenyt alkoto es sokszerfien osszesz6vOdott erzelem-benyornasok koiott uralkod6 és vezerlO komponensek; iranyito tenyezOk ? Girgensohn negy ily lelki mozzanatot killonbortet meg a val, lasos elmenyben. Ezek a kovetkezOk : 1. a gyonyOr es a fajdalom erzelmei ; 2. a szervi erzetek ; 3. az intuiciOk és vegtil. 4. a vallasos elmenyben jelentkez6 Enfu:nkciok. Nagy vallaspszichologiai munkajanak voltakeppeni vallaspszicholOgiai resze a inasodik fOresznel kezdOdik, midOn a vallasos elmeny eme altala kielemzett negy alkotO mozzanatat folytat6lagos elemzes targyaiva teszi. Ez elemzesi mfivelet alatt allandoan kettOs szempont vezerli : egyfe161 igyekszik kimutatni azt, hogy a vallasos elmeny ez altala •felfedezett alkotomozzanatai a valOsakos elmenyben mily formakban jelentkeznek ; masodszor pedig kutatja azt, hogy a negy kortil melyek azok, amelyek a vallasos elmeny strukturajaban az uralkodo és iranyito szerepet jatszak ? MindenekelOtt a vallasos elmenyben jelentkez6 gyonyor és fajdalom erzelmeket teszi behat6 pszicholOgiai elemzes targyava. 93 Kiserleti szemelyeinek jegyzOkonyvbe vett onmegfigyelesi tudositasainak elemzese alapjan kimutatja, hogy a vallasos elmenyek minden egyes esetben magukon hordjak vagy a gyonyornek, vagy pedig a fajdalomnak erzelmi tOnusat. Azonban a vallasos elmenyben jelent92 I.' rn. 93 A'Lust
.old.
és Unlust szaVakat jobb hianyaban, Kornis utan mi is qyonyor es fajdalom szavakkal forditjuk.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
lii
kez6 gyonyor- és fajdalom-erzelmek a killOnfelesegnek, valtozatossagnak legrnesszebbmen6 skalazatat mutatjak. Girgensohn a jegyzOkOnyvi anyag alapjan a vallasos elmenyt kiser6 gyonyor es fajdalorn-erzelmek allapotainak , killonboz6 osztalyait allitja fel. Ezek a kovetkezok A vallasos elmeny fajdalom-erzelmeinek else' csoportjat azok a tudatallapotok alkotjak, amelyekben egy tobbe-kevesbbe gyotrO bdntalorn jut kifejezesre. A kiserleti szemelyek a legkillonbozobb kifejezesekkel igyekeznek ezt leirni .(hasznaljak a NI, gyotrelem, nyomortisag, szomortisag stb. kifejezeseket). — Kozos ismertetO jegyiik e fajdalom-erzelmeknek, hogy benntik a pozitiv fajdalom jelentkezik. A masodik csoportot mar a tobbe-kevesbbe negativ meghatarozottsagti fajdalmak alkotjak amelyeket Girgensohn fajdalmat okazo nelkiilozesekkent (schmerzfiches Vermissen) jellemez. A nelkillozes maga is fajdalom, azonban voltakeppen 'nem Onmagaban fajdalmas, hanem inkabb az Altai idezi el6 a fajdalmat, hogy tudatossa teszi annak hianyat, ami utari vagyedunk. Ebbe a csoportba tartoznak p1. a beketlensegnek, nyugtalansagnak, vagyedasnak, szegenysegnek, alacsonysagnak es keresesnek hangulatai. A harmadik csoportot a felelem killOnbOzo erzelmi cirnyalatai alkotjak. A fele' egyeneknel pozitiv fajdalom-erzesekkel nem talalkozhatunk ; allapotukkal és helyzettikkel voltakeppen meg vannak elegedve es megis a bizonytalansagnak es a jovO irant vale tehetetlensegnek gyotrelnies tudata tOlti el egesz lenyilket. Leginkabb vallasi vonatkozasti, termeszetesen, a halaltel vale felelemnek erzelme. A negyedik csoporthoz azok az erzelmek tartoznak, amelyekben az Onmegvete'snek és a biintudatnak allapotai jutnak 'kifejezesre. Ily allapotOk a jegyzOkonyvi tudesitasoknal negyfele fortnaban jelentkeztek : 1. az Istennel szemben vale erkolcsi kicsinysegnek es alacsonysaghak a tudatakent ; 2. az egyeni rosszasag es tisztatalansag tudatakent,; 3. annak tudatakent, hogy egy gyotrO allapotat az egyen saj at akaratabel idezett el6 ; 4. az IstentOl vale elszakitottsagnak tudatakent, amelynek oka eppen maganak az egyeimek a meltatlan volta. Az Istent61 vale elvalasztottsagnak tudata nagyon konnyen Isten ellen vale kifakadasokra vezethet. fgy all azutan el6 a fajdalom-erzelmekkel kapcsolatos tudatallapotok otodik csoportja, amely az Isten es az isteni dolgokkal szernben vale gyaloletben jut kifejezesre. Oly egyeniseg azonban, akiben az ily erzelmek hatarozott vonasokban meglettek volna, Girgensohn -kiserleti szernelyei kozott nem akadt. Ellenben Girgensohn felhivja figyelmunket ez erzelmi tipus klasszikus kepviselOire. Igy pl. az Isten gyfiloletnek, jobban mondva az Istennel szemben vale ellensegeskedesnek klasszikus reprezentaleja Nietzsche. Viszont ama masik tipust, amely az Isten-gyti101etb61 egyenesen a leghatekonyabb, pozitiv vallasi erOket meriti, meltan kepviseli Luther MCiTtOti. A fajdalom erzelnieinek killonbOz6 osztalyaival parhuzamosan Girgensohn felallitja a gyonyor-erzelem csoportjait. Az else'_ csoportot az iiromnek es boldogscignak erzelmei alkotjak. Ezekkel egyiittj dr a let meggazdagodasanak, felemelkedettsegenek tudata, az elet ero%. keszletenek és szepsegenek fokozottabb mertekben vale megduzzadasa. Idetartoznak az ahitatnak, csodalatnak, hedolatnak, iinnepelyessegnek, deriinek stb, erzelmei, altalaban veve a feleme16- és meggazdagite-erzelmek. A masodik csoportba a bekerzek es ngugalomnak .erzelmei tartoznak. A bekenek, megnyugvasnak, felszabaditasnak,- . megfejtesriek es az ezekkel kapcsolatoS" haladatossagnak erzelmeiben jutnak ezek a leggyakrabban kifejezesre. A hatarok az els6 és a masodik csoportot alkoto erzelmek kozott termeszeteseri nagyon_ gyakran elmosednak. A harmadik csoportba a Ova' irant taplalt bizakodcisnak es remenysegnek erzelmei tartoznak. A bizonyossagnak es a feltetlen hatarozottsagnak tudataban jutnak ezek leginkabb kifejezesre. A gyonyor-erzelmekkel kapcsolatos tudatallapotok negyedik esopaftjat azok az erzelmek alkotjak, amelyek a biintudat eliminedciscivai kaksolatbah j elehtkeznek. Leginkabb tehat a megboesatasnak es a tiszta, helves tcselekve§-
112
Dr.: Vasady 1361.A: A .-vAllaspszichologia .fejl6clesettek tortenete.
nek tudataban jutnak kifejezesre: S Mfg. a ,fajdalom erzelmek rendesen, az IstenvalO elvalasztottsagnak tudatat .kiserik,- -addig a gyonyorerzelmek az Istennel • valo. benso -65 mely eletkapcsolatnak a kifejeza Ha mar mostan e bens6 eletkapcsolatnak erzelme meg inkabb fokozodik, ugyi a vallasos elmenyben, jelentkez6•gyonyorerzelmek Otodik.'csoportjahoz jutunk, melynek alkotO tagjai a szeretetnek legkillonbozobb arnyalatai. Amikeppen az Isten-gyfiloletnek,azonkeppen az Isten-szeretetnek erzelmei sem. oltOttek Magukra lathatO format a kiserleti szemelyek leirasaiban. AzOnban nyamai• egy-ket helyen megis feltalalhatok. voltak. TerMeszetesen Girgensohn keszseggel elismeri, hogy a vallasos elmenyekben jelentkezO .gyllinytir- es _fajdalom-erzelmek intenzitasanak egesz jskalazatat meg ez a reszletes csoportositasi eljaras sem ,kepes maradek nelkiil az atelheth erzelemarn. yalatoknak egyeni: differecnialOdasa szinte . a v6gtelen.segig° fokozodhatik. Azt azonban batran allithatja, hogy a vallasban jelentkez6 gyonyores faidaloni-erzelmek .valamennyi- lenyeges es fontos osztalyat -fersorolta es ha akad is valami ilj gyonyor-, avagy fajdalom-erzelmi allapot, amelyet nem emlitett volna, ,az is. teljes bizonyossaggal alAfOghato az altala koriffirt allapot-Csoportok ,yalamelyikenek. A csoportokba . gytMyor-". 6s, fajdalom-erzelmek azonban nemcsak • kulon-ku lon,: de egyuttesen isrneghatarOzhatjak a vallasos lelki allapotot. A valla=sos elmeny , Sz.erkezeteben ra:gyopyor- 6s. fajdalom-vonatkozasok a - legnagyobb valtozatossagot-- mutatjak. Gyakrayk, Siembe talalta magat Girgensohru az u. n• vegges-erzehnekket es ezeknek tipikus jelentkezeseivel, midOn pl_ a jegyzokonyvb.e mondott • onmegfigyelesi tudoSitasok-a gyonyor- es fajdalom-erzelmek egyuttes jelenleterOl szamoltak be. A•ltalaban veve az. erzelmek annyi arnyalatot es iranyt olthetnek magukra, ahany iranyban es ahany variacioban az EN-vonatkozasok hUllamai tovahompolyognek. Az erzelmek..vegs6 forrasa az En . irracionalis. Wyedekenek legmelyebh rejtek-yilaga...• • Kercles mar most, hogy a gyonyor- és fajdalom-erzelmek- allapotai felfoghatok-e ugy, mint a vallasos elmeny dralkodO mozzanatai, vagyis : a gyonyores fajdalom7.0zelmek allapOtai meghatarozzak-e pszichologiailag a vallas,160yeget ? • Girgersohn .e kerdesre hatarozott - -„nem"-mel valaszOl. A .gyonyor- es fajdalom erzelmek mellett meg sok Inas lelki mozzanat is szerepel a - vallasos.elmenyben, sot a ,ggOngOr- .es fajelalorn-erzelmek-csapcin kiSero cillapotok es ondlldan sohasem lephet, nek fel. Ennelfogva teljesen kizart dolog az, mintha a gyonyor-. es fajdalomerzelmek allapotai • a yalliast egyedul meghatarozhatnak es letrehozhatn4k; A gyonyor- es fajdalom-tenyezOk .sohasem kepezik az elmeny kozeppontjat, mert a leger6sebben elOterbe lepo mozzanatok rendesen az En-vonatkozasok, a komgondolati elmenyek, a szervi-erzetek es k6pzetkomplexumok, amelyekhez azutan a gyonyor- és fajdalom-erzelinek csupan mint szinez6 arnyalatok jaruln.ak. Mindazonaltal, mondja ket ,felfogas uralkodik, amelyek a gyonyor- es fajdalom-erzelmek dominalO voltathangstilyozzak. Az. egyik szerint a gyOnyOr- es fajdalom-erzehnek, meg ha nem is hataroznak meg,egyediil a. wallas. pszichologiai lenyeget, megis a vallas elrejtett yegs6 osztoni tenyezoi...A niasik felfogas szerint csupan a gyOnyor-. 6s fajdalomerzelmi tOnusai.jUttatjak el a vallasi kepz6dmenyeket az 6n-feletti hatalomhoz, ilgyhogy• a vallasban adott kePzOdm6nyek csak.abban az esetben jutnak az egyen eleteben tinall6 -jelentoseghez ha a gyonyor- es fajdalom-erzelmek Altai salatos erteket nyernek. Az - ,else felf -ogAS hivei allitasuk valodisagat nem igazolhatjak, miutan a tudatalatti vilagban a gyonyor- es fajdalom-erzelmeken kivul meg ezeregy tenyezo is jelentkezhetik- es motivalhatja a vallasos elmenyt. De meg- abban az esetben is, ha a vallasnak egyik ..leghatekonyabb motivumat a gyonyor- es fajdalom-erzelmek kepezik,.. meg akkor sem allithato ai,-mintha ezek hataroznak meg egytittal az. empirikus.yallas lenyeget is. A -gyiinyor- es fajdalom-erzelmek legfeljebb csak. a gepezetet megindito',gOznek szerepet jatSzhatjak. A vallast letrehozO es -.munkalO gepezetet azonban l'intarozottan meg .kell kiOnbiiztetniink tole., A , vall4s. az ember prodUktiy-
Dr. Vasady Bela : A vallaspszieholOgia fejlodesenek tortenete.
113
szellemi eroin nyugszik és a gyonyor-fajdalom-erzeimek csupan munkaba lenditoi ez eroknek. Ez ertiknek lenyeget azonban a gyonyor- es fajdalom-erzelmekb61 le nem vezethetjiik. A masodik felfogas az eddigiek alapjan meg kOnnyebben megcafolhatO. A vallasos elmenyben ugyanis mindig egy sajatos eszmei tartalom is jelentkezik, tovabba oly jellegzetes funkcionalis tevekenysegek, amelyeket az elmeny emocionabs oldalatO1 ktilonvalasztva is elemezhetiink. Ezek nelktil a fajdalum- és gyonyOrerzelmek vallasos elmenyt letrehozni nem tudnanak. Tehat Girgensohn batran allithatja, hogy a gyOnyor- és fajdalom-erzelmek allapotai a vallas pszichologiai lenyeget egyedul meghatarozni nem kepesek, hanem az empirikus vallasnak csupan masodlagos és kiser6 mozzanatai. A gyonyOr- és fAjdalom-erzelmekkel kapcsolatos allapotoknak a vallasos elmenyben vain szereplesenek tisztazasa utan Girgensohn` atter a szervi erzetek szerepenek ismertetesere. MegallapithatO u. i., hogy a szervi-erzetek a vallasos elmenyben es altalaban veve- az ember szellemi elet-folytatasaban sokkal nagyobb szerepet jatszanak, mint azt a feltiletes megfigyeles veliink sej tetni probalia. A szervi-erzetek a vallassal kapcsolatban kulonosen harom szempontbol johetnek figyelembe : 1. mint intenziv es extenziv iranyban jelentkez6 testi rezonanciak ; 2. mint tertudatelmenyek ; 3. mint a lelki folyarnatokat szolgalo szimbolumok. Ha mar mostan, mondja Girgensohn, felvetjuk a kerdest, hogy a szervi-erzetek lehetnek-e a vallasos elmeny uralkodotenyez•31, ugy ketsegtelenul mindenekelott figyelmen kiviil kell hagynunk azokat az eseteket, niidOn a szervi-erzeteknek csupan szimbolikus ertekuk van. Mert hiszen, mint szimbolumok, semmiesetre sem vallalkozhatnak iranyitn- es uralkocio szerepre. A szervi-erzetek tehat csak ket formaban tarthatnak igenyt arra, hogy a vallas konstitutiv es 16 alkatreszeinek tekintstik Oket : elosztir is allithatjUk, hogy a vallas nem mas, mint szervierzeteknek a szovedeke, egymasba omieSe, egybefonodasa. Masodszor allithatjuk azt, hogy a vallas nem mas, mint az imaginarius tertudatb an jelentkezo jelenletelmenyek osszessege. Az elso allitast mar megcafoltuk akkor, midon eppen Girgensohnra ;es Gruehnre tamaszkodva a freudizmus biralatanal kinititatni igyekeztiink, hogy a vervi-erzetek esak azaltal lesznek a magasabb:szellemi eletnek, tehat a vallas:nak is alkatreszeive, ha Oseredeti es onallo jelentestiket elvesztik. A szervi-erzetek puszta osszessege eredmenyekeppen vallast nem ad szamunkra. Sot a .szervierzetnek, mint szervi-erZetnek a vallasban semmi onallo jelentOsege nines: A val'asps elmeny szellemi egyseget, elmeny-abroncsozatat egy aktiv, s'zinthetikus, szellemi erO adja meg, amely a lelki eletunk gonclolati es funcionaliS bldaJahoz sokkal kozelebb all, mint a szervi-erzetekhez. ArrOl tehat, mintha a szervi-erzetek puszta konglomeratuma a vallashoz vezetne, psziaholOgiar„szernporitb61 szo sem Girgensohnnak kulonos erdeme az, hogy a jegyzOkonyvi anyag pontos elemzese Altai ezt megCafolhatatlanul kimutatta. Kerdes mar most, hogy mennyiben felel meg a masodik allitas a valosagnak, hogy t. i. a vallas nem mas, mint az imaginariuS tertudatban jelentkez6 jelenletelmenyek osszessege ? Egyes vallaspszichologusok, igy pl. James, mint lattuk, eppen az isteni jelenletenek a megtapasAalasaban lattak a vallas lenyeget.. Girgensohn azonban kiserleteinek segitsegevel itt, is kimutatja, hogy a jelenleterzelmek egyaltalaban nem a leglenyegesebb alkoto elemei a vallasos elmenynek, tehat csuPan masodlagos es relativ jelentOsegtik van es a vallasos elmeny elsodleges es uralkodo mozzanatai koze egyaltalaban nem, is tartozhatnak. Girgensohn vallaspszicholOgiai anyaga a James Altai egybegyiljtott vallaspszichologiai anyagot ebbol a szempontbOl szerencsesen kiegesziti.. fames, u.:i. a jelenletelmenyek kimutatasa vegett a pathologikuS' es excentrikus eseteklegesz sorozatat felhalmorta mtinkajaban. Girgensohn visiont, a minclennapi vallasosSagot 616 egyenekkel vain kiserletezesei alapjan mutatta ki, hogy jelen.let7 elmenyek teljesen mindennapi es megszokott elinenYek, ,amelyek, mint periferikus elmenyek, valamennyi ember Alta], megfigyelhetOk A amelyek. az imagi-
-
8
114
Dr. Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlodesenek tortenete.
narius tertudat elrendez6 viszonyulasaira vezethetok vissza. Mert a ksierleti szemelyeknel Girgensohn egyfe161 nagyon gyakran talalkozott Masi kepzetekkel kapcsolatos j elenletelmenyekkel, amelyek a James altal leirt hallucinatOrikus elmenyeket megkOzelitettek, masfe161 pedig, altalanos tapasztalat az, hogy nemcsak szemelyek, de altalaban veve minden egyes tobbe, avagy kevesbbe kedvelt tudattartalom a tudat rnezejen kozelebb avagy tavolabb tiinhetik fel meglevOnek, avagy jelen nem levOnek és vegul Girgensohn kithutatja, hogy valamennyi kiserleti szemelye — meg a kepzeleti kepetiben legszegenyebb is rendelkezett az elrendezesi principium alapjan torten6 lokalizalas kepessegevel. Enj 601 kozelebb avagy tavolabb levOnek kepzelte el az egyes tudattartalmakat. Mindebb61 nyilvanyak) es erthetO, hogy voltakeppen nem is a jelenletelmeny, mint olyan, alkotja a vallasnak lenyeget, hanem csak a vallasosan ertelmezett jelenletelmeny. Csupan, isteninek jelenletelmenye viselheti magan a vallasosnak jelleget. Nyilvanvaloan kimutathatO tehat, hogy itt is a vallasos ertelem-adason van a hangsfily-, es azon a szinthetikus funkciOn, amely a jelenletelmenyt egy uj viszonyulasi osszeftiggesbe allitja és ezaltal neki vallasos szinezetet ad. Tehat, mint a testi rezonanciak esetenel, ugy itt is, erre a szinthetikus funkciora kell mindent visszavezetniink s nem a szervi erzetekben, avagy pusztan a jelenletelmenyekben, hanem ebben a szinthetikus szellerni funkciaan kell latnunk a vallas pszichologiai strukturajanak lenyeget. MidOn Girgensohn ki§erleti szernelyeivel hitbizonyossaguk vegs6 alapjai fe16l megbeszeleseket folytatott, ezeknek valaszai a jelenletelmenyekre kfilonos hangsillyt egyaltalaban nem helyeztek. A jelenletelmenyeknek és a szervi-erzeteknek tehat csak masodlagos szerepiik van a vallasi elmenyek letrehozasanal. Miutan Girgensohn mindezt kimutatta, nem volt más hatra, mint annak bebizonyitasa, hogy a vallasos elmeny egysegadO szinthetikus funkcioi jatszak a vallasnal az uralkodo szerepet. E szinthetikus funkciok a vallasos elmenyben ketfelekeppen jelentkeznek. EgyfelO1 mindig, mint megismeresi tevekenyseg szerepelnek. Itt a vallasos elmeny strukturajanak gondolati mozzanatara, a vallasos intuiciokra ismeriink ra. Masfe161 pedig maganak az En-nek is vona tkozasba kell lepnie ezzel az uj ismereti targgyal ; igy jutunk el azutan a vallasos elmeny strukturajanak funkcionalis oldalahoz, amelyet Girgensohn en- funkcia neve alatt foglal ossze. S rnig eddig annak kimutatasara tOrekedett, hogy a gyonyores fajdalom-erzelrnek, valamint a szervi-erzetek és jelenletelmenyek csupan kiserO jelensegei, mozzanatai a vallasos elmenynek, addig most a kovetkezOkben a valIasi intuiciOknak és az én-funkciokriak a vallasos elmenyben yak) szerepenek konstitutiv jelentoseget igyekszik kimutatni. A vallasos elmeny intuicioirol beszelve, Girgensohn ket dolgot igyekszik kimutatni. El6szor is azt, hogy a vallasos elmenyben a nem-szemleletes gondolatok és kepzetek jelentOs szerepet jatszanak. Masodszor pedig azt, - hogy a vallasos intuiciOk mily sajatossagokkal rendelkeznek és hogy mennyiben ktilonboznek mas intuiciOktol ? Az els6 tetellel kapcsolatban Girgensohnnak sikeriilt meg azoknal a kiserleti szernelyeinel is kimutatni a gondolati mozzanat jelenletet, akik kiilonben gondolat és erzelem kozOtt csak nehezen tudtak megfigyeleseik leirasanal kiilonbortetni. A masodik problemaval kapcsolatban pedig felhivja a figyelmiinket arra, hogy mindenutt, ahol egyaltalaban a vallasos elmeny jelentkezik, az egyen vallasos eletfolytatasaban az egyen korlatozottsaganak legyOzesere torekszik s magat egy nalanal nagyobb és magasabb erOnek rendeli ala, legyen bar ez az er6 teljesen meghatarozatlan és kortilirhatatlan. A vallasi in tuicio tehat killonbozik a rendes diszkurziv gondolkozastol, miutan ez ut6bbi mindig csak az egyeni korlatokon behil mozoghat, a vallasi intuici6 sajatossaga azonban eppen az egyeni korlatok legyOzeseben és attoreseben jelentkezik. Valamennyi kiserletlszemelyeinek .nyilatkozatai es tudositasailtelj es egeszeben meggyOztek Girgensohnt arra', hogy a vallasos elmeny intuitiv gondolatvazak nelkiil el nem lehet. A vallasos elmenyben szereplO intuitiv gondolatok viszont vagy a milieu dogmatikai konVencionalismusabol taplalkoznak, amelyben
Dr. Vasady Bela : A yallaspszichologia tejlodesenek tortenete.
115
a kiserleti szemelyek feln8vekedtek, vagy pedig sajatos egyeni kifejezesi form& kontOset oltik magukra, amelyeknek behat6bb elemzese viszont mar a differencialis pszichologia feladata. A vallasos elmeny gondolati, intuitiv mozzanatai azonban meg raszorulnak az én-funkciOk sajatos szerepere, melynek behatObb ismertetese kepezi Girgensohn pozitiv vallaspszicholOgiai feladatanak egyik legfontosabb reszet. A vallasos elmeny en-funkcioinak behatobb elemzesenel mindenekelOtt az en-vonatkozasok azon formajat veszi Girgensohn figyelembe, amely Altai az En egy elate eddig teljesen idegen es objektiv vallasos gondolatot a sajatjava tesz. A vallas az En legkomolyabb magatartasa, s eppen azert egy vallasos gondolat csak abban az esetben tekinthet6 a vallasos elmenyben konstitutiv mozzanatnak, ha azt az En sajatjava tette, s immaron .magaenak vallja. Meg a legegyszerfibb reprodukalt gondolatokkal is egyutt rezeg az En-vonatkozasok sajatos erzelmi arnyalata, mennyivel inkabb a vallasos elmenyben, amely az En legkomolyabb magatartasat juttatja kifejezesre. Ez elsajatitasi folyamatncil Girgensohn kiilOnbozo fokozatokat Oft fel. Eloszor is az Ajonnan fellep6 gondolat a tudat eddigi gondolat-tartalmaVal sajatos intellektualis feszultsegi viszonyba keriil. E fesztiltsegnek, konfrontacionak azert van intellektualis szinezete, Inert az En elsosorban az irj gondolat helyesseget, avagy helytelenseget altala igyekszik kimutatni. Alapjaban veve azonban mar az ily objektiv, avagy tiszta igazolcisi muvelettel is egyiitt jar az en-funkciok sajatos szereplese, ez azonban meg mindig csak a minimalis intenzitassal jelentkezik. Az elsajatitasi aktus mcisodik stadiumat abban a vcigyban latja Girgensohn, amely Altai az intellektualis irton igazolt, avagy hipotTietikusan atelt gondolatot az egyen sajatjakent Ohajtja kezelni, jollehet• egyeni gondolkozasaban meg sok minden akadalykent tornyosul fel e vagy teljestilese elOtt. Itt azonban a funkcionalis mozzanatok mar nagyobb aranyban munkaba lepnek és egy-egy ilyen vagyban az egesz En legmelyebb gyokereig miikodesbe jut. A harmadik stadiumban a jelentOs mozzanat abban all, hogy most mar az egyen a gondolatot teljesen sajatjanak jelenti ki, vagyis a gondolat-elsajatitasi folyamat befejezest nyert. Mindazonaltal meg egy negyedik stadiumot is megkillonbortet Girgensohn. Ez azonban nem maudval az elsajatitasi eljarassal kapcsolatos tobbe, hanem az elsajatitott gondolat itt mar mint egyeni produktum szerepel. NyilvanvalOan ,itt az en-vonatkozasok teljessegevel talalkozunk. Azonban, mint lattuk, mar az elsO stadiUmnal szerepeltek az en-funkciok, es mint a jegyzokonyvi peldak igazoltak, mar a harmadik stadium kepes allando és bens6, eleven vallasos elmenyeket letrehozni. Azonban Girgensohn nem elegedett meg ezzel az eredmennyel. Raj ott u. i. a jegyzOkonyvi anyag elemzese kozben arra, hogy az En-nek puszta gondolati allasfoglalasaval meg nem merul ki az en-funkciok szerepe. Az En gondolati aliasfoglalasaval karoltve kell haladniok az azon realitasokkal szemben yak) aliasfoglalasoknak is, amelyeknek a vallasi gondolatok csak kifejezoi. lgy all elO az en-funkciek mcisodik nagy csoportja, amely a vallasos elmeny letrejOvetelehez nelkiilozhetetlen. Az En-nek az istensggel szemben valO allasfoglalasa vagy az elutasitcis, vagy pedig az onotadas aktusaban jut kifejezesre. Az En onatadasi aktusat az Isten irant yak) bizalom, avagy az Istenbe vetett hit kifejezesekkel jelolhetjuk. A bizalomnak kettos alkoto mozzanata van : a bizalom egyfe161 onmagunk feltarasa a bizalom targya elOtt, masfelO1 pedig onrnagunknak a bizalom targyara valO rabizasa. Girgensohn mind .a ket mozzanatot tanulmany targyava tette, midOn kiserleti szemelyeivel eppen a bizalom kerde'Set beszelte meg. -Es, mindket mozzanatot megtalalta kiserleti szemelyeinek leirasaban és valaszaiban. -A bizalommal, mint en-funkcioval sok tekintetben rokon a szeretet, mint en-funkciO. Rokon vonas kozottuk pl. az; hogy a szeretetben is voltakeppen az 8*
116
Dr. Vasacly Bela : A vallAspszicholOgia fejl6desenek tortenete.
En-nek a masik En elott valo onmaga feltarasa és onatadasa tortenik meg. A kiilonbseg pedig ott all el6, hogy egyfe16I a szeretetben nagyobb szerep jut az egyeni cselekvesnek és tevekenysegnek, masfelO1 pedig a szeretet, mint szellemi onata.dag aktus, a legszorosabb kapcsolatban all az egyeni elet fiziologiai- es egoisZtikus erzeki vonatkozasaival és ezektol ftiggetlentil csak a legritkabban jelentkezhetik. Az en-funkciok eme csoportjanak a bizalom és szeretet mellett jelentkezo harmadik fajtaja a szell mi kozosseg fogalmaban jut kifejezesre. Az istenseggel valo eletkozosseg teljesen az én-funkciek masodik csoportjan alapszik. Mert hiszen egy idegen Ent is csak azaltal tesz magdeva. az En, ha az lassankent teljesen a sajatjava van. A szellemi eletkozosseg celj a eppen azert nem más, mint az idegen En-nek a sajat En-unkkel yak) lasso, de teljes identifikalasa. A mar emlitett en-funkciOk ket csoportj an kiviil meg egy harmadik csoportr61 is beszel Girgensohn. E harmadik csoportba tartozo en-funkciokbam az En extenziv es intenziv iranyu novekedeset eli at, amely azutan a vallasos elmeny kibontakozasat aranyosan elOsegiti. Mennel inkabb vonatkozasba lep az En a vallasi viszonyulas targyaval, annal nagyobbnak, erOsebbnek, emelkedettebbnek, gazdagabbnak és boldogabbnak erzi maga. Azonban az én-tudat extenzitasanak es intenzitasanak fokozodasa nem folytatOdik a vegtelensegig, hanem az én-tudat legboldogitobb és legmagasabb allapota egyatal annak kialvasat is legboldogitebb en-tudat pillanataban. jelenti, azaz az En teljes eltfineset megszunik elmeny targya lenni, mert vagy teljesen feloldodik Az emberi En az isteni En-ben, vagy pedig, mint Isten anal megszallott és birtokba vett En fejti ki tovabbra a maga tevekenyseget, tlgy, hogy tobbe isteni és emberi En kozott kiiliinbseg az elmenyben fenn nem allhat, j011ehet az utOlagos reflexi6 a kettOjiik_kozott fennallO kiilonbseget tijra tudatossa teszi. Itt tehat a misztikus allapotokat leiro terminologia paradoxonszerfisegehez jutottunk el. Mikeppen magyarazza meg mindezt Girgensohn pszichologiailag ? A kovetkezOkeppen : az En voltakeppen nem szlinik meg, hanem azaltal, hogy teljesen feltarja maga es atadja maga az Istennek, egyilttal Mesa mond régi, En-jenek és az Istennel yak') latszOlagos eggyeleves anal igazibb és "magasabb En-jehez 'jut. Az enfunkciOk harom csoportjat azonban Girgensohn csak az elemzesi eljaras lehetove tetele vegett valasztotta szet egymastol. A valosagban a harom csoport en-funkcioi osszetartoznak es egyiittesen, szetvalaszthatatlanul jelentkeznek. A vegs6 iranyitO és tevekenyseget kifejto tenyezo, a valamennyiok alapjat kepezti En azonban mindeniitt egy és ugyanaz. Az Enrol, mint empirikus realitasrol batran beszelhettink, mert hiszen az En az a voltakeppeni szinthetikus er6, amely iranyadoan maga az elmenyszinthezist befolyasolja. Girgensiehn ezzel voltakeppen vegere is ert a vallasi elmeny struktura-elemzesenek. A lelektani elemzes a vallasi elmeny strukturaj anak dualizmusdra hivta fel a Girgensohn figyelmet. Egyfe161 a mindennapi &let korlatait attoro isteninek gondolati mozzanata all, masfekil pedig az En-nek allasfoglalasa ezzel az isteni hatalommal szemben. Ebben a ket mozzanatban jelentkezik a vallasos elmeny ket egymas mellé rendelt, uralkode szerkezeti eleme. Mellettuk a gyony0- es fajdalom-erzelmek, tovabba a szervi-erzetek csak masodlagos szerepet. jatszanak. Azonban a vallasi elmeny szerkezetenek eme dualizmusa a valosagban nines meg. Csupan a pszichologiai elemzes szamara letezik. A valOdi vallasos elineny egy oly sajatos egyseg, amelyben a ket uralkode elem szetvalaszthatatianul uralkodik : t. i. az isteninek gondolata es az Ennek vonatkozasa. A valld.s vegso gyokere tehdt egy oly differencicilhatatlan kedelyi cillapotban ref lik, amely gonddlatot és én-funkcidt egyarcint magobaloglal. A vallasos elmenyben az En-nek gondolata es az En-nek onatadasa egy es ugyanaz. Csupan a pszicholOgiai reflexio és elemzes valasztja Oka kette. Ez az a vegs6; nagy és lenyegbevage konkluzio, amelyre Girgensohn a maga rendszeres kiserleti onmegfigyelesi eljarasaval vallaspszicholOgiajaban eljutott. Most meg csak egy problema var megoldasra : mily szerepet jatszanak a kepzetek és az akarati processzusok a vallasos elmenyben ? Girgensohn e kerdes
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
117
targyalasanak szanja vallaspszicholOgiaja harmadik fOreszet, melyet roviden a kovetkezOkben Ohajtunk ismertetni. Girgensohn szerint ilgy a kepzetek, mint az akarati folyamatok csak masodlagos, egeszen jelentektelen szerepet jatszanak a vallasos elmenyben. Ezzel az allitasaval teljesen szembe helyezkedik az asszociacios7pszichologiaval. Ez utObbi ugyanis minden magasabb lelki torteneSt a kepzetek sajatos asszocialOdasabOl vezet le. Az asszociaciOs pszicholOgia torteneti folytatasa a Locke és Hume atomisztikus pszichologiajanak es meg a XX-ik szazadban is sok kovetOre talalt. Csak a Wundt nevere kell iljra emlekeztetniink az olvasot. A Killpe pszichologiai iskolaja, amelyet a vallaslelektan tertileten elsOsorban Girgensohn kepvisel, teljesen szembehelyezkedik az asszociacios-pszichologia merev, egyoldald termeszettudomanyi gondolkozasmOdjaval es az emberi lelek funkciOira igyekszik mindent visszavezetni. Girgensohnek allaspontja teljesen ellentetje az asszociaciOspszicholOgia allaspontjangk. Mig u. i. az utObbi azon felfogasbOl indul ki; hogy a lelki elet onallo reszei szinthetikus irton egy egeszben egyesiilnek, addig Girgensohnek -Lade a kovetkezOkeppen hangzik : eloszOr van az egesz, a reszek az egeszbOl allanak el6 folytatOlagos differencialOdas,dtjan, és az II. n. elemek alapjaban veve nem masok, mint az egesznek absztrahalas utjan nyert es megfigyelt mozzanatai. Az asszociaciOs pszicholOgia elsO sorban a lelki tartalmak pszicholOgiaja. A Girgensohnek pszichologiai iranya pedig elsosorban a lelki elet szinthetikus funkcioinak szerepet vizsgalja.' Tovabba, mig az asszociacios pszicholOgia szerint a szemleletes tartalom a fontos, addig Girgensohne:k pszicholOgiaja a nem-szemleletes gondolatban latja 'a lelki elet legjelentOsebb mozzanatat, mert voltakeppen ez az, amely a maga sajatos intenciOi szerint a szemleletes anyagot iranyitja, es annak format és jelentest kolcsonoz. Itt van tehat a nagy ellentet a ket pszichologiai irany kozott : az asszociaciOs pszichologia szerint a szemleletes tudattartalom, az erzeki, szemleleti fiton nyert, konkrete atelhetO erzetel reprodukciOi, vagyis a kepzetek a lelki elet iranyito tenyezOi. Az uj, funkcionalis pszichologia szerint viszont a kepzetek csak alarendelt szerepet jatszanak, s a nem-szemleletes gondolatok az uralkodOk. Girgensohn mindeniitt jegyzOkonyvi anyagara tamaszkodva, reszletesen ki is mutatja, hogy kiserleti szemelyeinel is a vallasos elmenyben szerep16 kepzetek mind alarendelt viszonyban voltak a vallasos elmenyt iranyit6 s neki jelentest kolcsonzO nem-szemleletes gondolatokkal. A kepzetek csak kifejez6 eszkozei, tehat csak szimptomai a vallasos emberben vegbemen6 gondolati tevekenysegnek. A vallasos elmenyben szereplO kepzeteknek kiilonosen ket sajatossagara hivja fel Girgensohn a figyelmiinket. ElOszor is a kepzetek teriileten az egyeni kiilonbsegek sajatos tipusaival talalkozhatunk. A vallasos elmeny kepzetei is aszerint szinezik maga az elmenyt, amint az elmeny atelOje elsOsorban a vizualis, az akusztikus, a kineszthetikus, avagy a motOrikus tipushoZ tartozik. Masodszor a vallasos kepzeteknek a nem-szemleletes gondolatokhoz valO viszonyuknak sajatos differencialOdasara kell figyelemmel lenntink. Girgensohn kiserleti szemelyei kOzOtt killOnosen harom tipus szerepelt. ElOszor a tisztOn szemleletesen gondolkozOk tipusa. Ezeknel a kepzeteknek a normalisnal nagyobb szerep jutott. Azutan a /dig szemleletesen gondolkozok tipusa..Es vegiil a nem-szemleletes uton, tehat teljesen elvontan gondolkozok csoportja. E mellett azutan meg figyelemmel kell lenniink arra is, hogy a vallasos kepzetek a teljes lehetetlenseg és valOtlansag kontoset olthetik magukra es ugyanakkor megis teljesen megerthet6 es felfoghatO jelentesnek hordozoi lehetnek. Itt jutunk azutan a vallasos ismeret szimbolikus jellegehez. A kepzetek a szimbolumokban, mint szemleletes jegyek, a nem szemleletes tartalmat juttatjak kifejezesre. A szimbolumokban megnyilvanulo kepzetek legnagyobb szamaval elven a wallas tertileten talalkozhatunk, miutan a vallasos elmeny sajatsaga az, hogy a konkret irton atelhet6 vilagot attori es azt akarja latni, ami lathatatlan es hallani, ami emberi fiillel nem hallhatO. Amikeppen a kepzetek csak eszkOzi szerepet jatszanak a vallasos elmenyben, azonkeppen Girgensohn az akarati folyamatokban is csak masodlagos elemeit latja a vallasnak. Az egyoldahl voluntarIsztikus nezetek valamennyi allitasat
118
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
megcafolja a Girgensohn-ek pszicholOgiaja, midOn ramutatnak arra, hogy maga az akarati folyamat is tobb lelki mozzanatbOl tevOclik ossze, tehat korantsem osztatlan egesz. Tovabba, hogy bar minden lelki folyamat alafoghatO a lelki aktivitas fogalmanak, azonban masfelO1 megallapithato, hogy nem minden lelki aktivitas egyfittal akarat is. Szemben a voluntarisztikus felfogasokkal, amelyek minden lelki aktivitasban akarati megnyilvanulast latnak, Girgensohn erOsen hangsulyozza, hogy akarat alatt csakis oly folyamatokat erthetiink, amelyeknel a szabad onallitas és onelhatarozas tudataval kapcsolatos és valamely csekekvesre iranyulo én-funkciok viszik az uralkodo szerepet. Girgensohn jegyzOkonyvi feljegyzesei viszont mindennel vilagosabban a mellett tariskodnak, hogy az ily ertelemben vett akarati folyamatok a vallasos elmenynek csupan befejezO, mintegy megkoronazo fazisat alkotjak, azonbari korantsem tekinthetOk a vallasos elmeny e16idezO tenyezOinek. Girgensohn valamennyi kiserleti szernelye egyetert abban, hogy a vallas cselekvesben megteljesill6 akarati folyamgokban jut teljesen kifejezesre, és hogy a vallasi megteres folyamata csak az akar() En teljes Onatadasaban er veget. Masfe161 azonban valamennyi kiserleti szemely hangsUlyozza, hogy az akaratnak ez az En Altai tOrten6 munkaba szOlitasa nem onkenyesen tortenik, hanem elOzetes, melyebben rejlO lelki fo lyamatoknak kOvetkezmenye csupan, amelyek mintegy lehetOve teszik az akarat szarnara, hogy a vallas mellett kimondottan és szabadon Oast foglaljon. Az akarati funkciOnak tehat nyilvanvalOan csak masodlagos szerepe van a vallasos elmenyben. A vallcis ostitka nem az akaratban, hanem az En-nek az akardst es a szabadsdg tudatclt megelozo sajcitos becillitottscigciban rejlik. Az En-funkciok egesz Taj a, melyeket mar Girgensohn reszletesen elernzett, elozi meg az akarati folyamatot a vallasos elmenyben. Fennmarad talk Girgensohn alaptetele : a vallcisos elmeny szerkezetenek ket to alkoto eleme van. Egyfelol az of gondolati tartalom, a vallcist intuicio, mcisfelOI pedig a sajcitos en-funkciot, amelyek ciltal az En az trj gondolati tartalmat magdevci teszi. A kepzetek es akarati folyamatok pedig csak mosodlagos szerepet jdtszanak, hasonlokeppen a gyonyor es fcijdalom erzelmei, valamiht a szervi erzetek. Csak egesz termeszetes, hogy a Girgensohn teljesen itj iranyd és nagy koncep-
ciojd vallaslelektani munkaja nem maradt sokaig kritika és ellenkezes nelkiil. Kritikusai kozill meg kell emlitenunk mindenekelOtt Wund-ot. 94 Wundt azonban nem maga Girgensohnt biralta, hanem a rendszeres kiserleti Onmegfigyeles modszerevel dolgoz6 Killpe- fele pszichologiai iskolat altalaban. Wundt kritikajat Girgensohn mar nagy vallaspszichologiai mtivenek vegen a legpontosabb elemzes és biralat targyava teszi95 és kimutatja annak sok tekintetben teljes alaptalansaga és egyoldalUsagat. Ugyanakkor azonban beismeri sajat modszerenek gyengeit es fogyatekossagait is, amelyeknek kikiiszObolesere a jov6 vallaspszicholOgiajanak torekednie ken: Mi a magunk reszerOl Girgensohn igazi nagysagat eppen abban latjuk, hogy 6 maga is ramutat és nem leplezi azokat a nehersegeket, athelyekkel mOdszerenek meg kell kiizdenie, hogy teljes ekaktsagra juthasson el. Hangstilyozza azonban, hogy a termeketlen kritikaval mindezen segiteni nem lehet. Hanem a kritikusok jobban teszik, ha Ok maguk is elkezdenek experimentalni, epp Ugy, mint Girgensohn tette és akkor majd experimentalas kozben rajonnek arra, csakUgy, mint Girgensohn annak Idejen, hogy mennyire' igaztalanok voltak a kiserleti onmegfigyeles modszerevel szemben. Wundt szerint a Kiilpeek pszichologiai modszere, mint mar emlitettiik, egyszeriien „kikerdez6 modszer". A kiserletezes negy altalanos ervenyfi elOfeltetelenek, szabalyanak nem felel meg. E negy altalanos ervenyii szabalyt 6 a kovetkezOkben foglalja Ossze : 1. A megfigyel6nek, ahol csak teheti, a megfigyelend6 folyamatnak bealltat meg kell tudni hataroznia. 94 Uber Ausfrageexperimente and ober die Methoden zur Psychologie des Denkens, Kleine Schriften. II. kotet, 249. s kov. old. 95 I. m. 672. s kOv. old.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
119
2. A megfigyel6nek, amennyire csak teheti, igyekeznie kell a jelenseg bealltat es lefolyasat allandOan figyelemmel kiserni. 3. Minden megfigyelest, az eredmenyek igaz voltanak bizonyossa tetele vegett ugyanoly kortilmenyek kozott tobb alkalommal is meg kell ismetelni. 4. A felteteleket, amelyek alatt a jelenseg letrejon, a kiser6 Isortilmenyek sajatos varialasa Altai kell eszkozolni és mid6n mar letrejottek, az egymassa 1 osszefugg6 kiilonboz6 eljarasok Altai tervszertien meg kell valtortatni 6ket, meg pedig Agy, hogy egyes kiserleteknel teljesen kikiiszoboljtik, masoknal viszont csak erOssegiikben és minOsegiikben tompitjuk le 6ket. Wundt szerint e negy szabaly keresztulvitele jelzi egy kiserlet lehetseges voltanak kriteriumat. Amennyiben a lelektani kiserlet e negy feltetelnek eleget nem test, elvetend6 és nem er annyit, mint a lelektan Altai alkalmazott egyszeril onmegfigyelesi modszer. Mar pedig a Killpe-ek rendszeres kiserleti onmegfigyel6 modszere e szabalyok mindegyikenek nem felel meg. Ezzel szemben Girgensohn egyfe161 maga is meghatarozza a kiserlet lenyeget. A fOntos mindig az, hogy egyaltalaban mit erttink lelektani kiserlet alatt. Nemet nyelven idezztik Girgensohn meghatarozasat :96 „Ich definiere das Experiment als einen ktinstlichen Eingriff in den natiirlichen Verlauf der Ereignisse zwecks genauerer Beobachtung and besserer Beherrschung der Erscheinungen." Girgensohn szerint tehat, ahol a jelenseg termeszetes lefolyasaba mesterseges belenytilas tortenik, meg pedig oly celbol, hogy ezaltal a jelensegeket pontosabban megfigyelhessiik es felettiik biztosabban uralkodhassunk, ott kiserlettel allunk szemben. Ahol ez sikeriil, ott a puszta onmegfigyeles modszerenel tovabb jutottunk és a kiserleti modszer hasznossagi erteket is igazoltuk. Szemben a Wundt negy szabalyaval, Girgensohn a kovetkezO alapfelteteleket nevezi meg, amelyeknek a pszichologiai kiserletnek eleget kell tennie : 1. A megfigyelend6 jelenseg-vilag gyakran oly hatalmas quantitativ aranyokban jelentkezik, hogy azt valOsaggal le kell kicsinyiteni, hogy a megfigyeles ktizelebe ferkOzhessek. Itt tehat a kiserlet kotelessege a lekicsinyitesi eljaras lehetOve tetele. 2. A kiserletnek lehetOve kell tennie a jelenseget elOidez6 okokuak a leegyszeriisiteset, azoknak elvalasztasa és izolalasa 3. A kiserletnek kepesnek kell lennie arra, hogy egy gyorsan leperg6 mozza' natot fixalni tudjon. 4. Ha pedig a vizsgalat targya annyira kicsiny, hogy mesterseges eszkozok igenybevetele nelktil, meg sem volna figyelhet6, Agy a kiserlet Altai a dimen.ziok oly megnagyobbitasat kell tudnunk letrehozni, hogy ezaltal a vizsgalat targya teljesen hozza ferhetove valjek. Girgensohn reszletesen kimutatja, hogy a puszta onmegfigyeles modszere minderre nem kepes, viszont az 6 pszichologiai modszere minderre nemcsak hogy kepes volt, de egyenesen ezeken eptilt fel. Ezeken kiviil meg harom feltetelt Milt fel, amelyeknek az 6 modszere szinten eleget tett 6. A kiserletnel minden egyes megfigyelest lehetOleg ugyanoly feltetelek kozott tobb alkalommal is meg kell ismetelni. 7. Valamely jelenseg minden egyes stadiumat mesterseges Aton kell letrehozni. 8. A kiserleti eljaras minden fokozatanak arra kell torekednie, hogy lehetOleg pontos idOi meresek altal a jelensegek felett valO elmeleti és gyakorlati uralmat elOsegitse. Ha pedig egy pszicholOgiai modszer oly eredmenyek elereset is lehetove teszi, amelyek az egyszerd onmegfigyeles mOdszerevel el nem erhetok, dgy a pszicholOgiabol alkalmazdsa ki nem kiiszObolheto. Wundttal szemben tehcit Girgensohn hangsdlyozza, 96 I.
m. 675. old.
Vasady Bela : A vallaspszichologia fejliklesenek tortenete.
120
hogy az ei mOdszerere feltellenill szukseg van a pszichologia es kiizelebbra a vallcis7 pszichologia teriilete'n. Vannak azonban Wundtnak a Girgensohn-ek inodszere ellen oly argumentuma i is, amelyeket Girgensohn is erderneseknek tart kozelebbrOl megsZivlelni és maga is beismeri, hogy Wundt kritikajaban sok igazsag rejlik. ElOszor is Wundt ramutat arra, hogy oly. jelensegeket, amelyek rendes kortilmenyek kozott teljesen onkenytelentil jelentkeznek, nem lehet mesterseges Uton, onkenyesen, mintegy parancsszOra elOidezni. Girgensohnnal tehat nem magaval a tiszta vallassal van dolgunk, hanem csak egy milveszi produktummal, mondhatnank pszeudOvallassal.' Tovabba kiserleti szemelyei csupan muvelt emberek lehetnek, akiknek pszicholOgiai és ktilonosen megfigyel6i erzekiik eleg fejlett ahhoz, hogy kiserleti szemelyek lehessenek. A Girgensohn altal elert eredmenyek tehat csupan a magas intellektualis eletet 616 emberek vallasossaganak lenyegere, azon ban semmiesetre sem maganak a vallasnak a lenyegere vonatkoznak. Vegul, a kiserleti onmegfigyeles modszere figyelmen kiviil hagyja a vallas szocialis vonatkoz4sait es a kultivalatlan prirnitiv nepek vallasossaganak tanulmanyozA:s4ra egyaltalaban nem alkalmas. Girgensohn azonban ez ellenvetesekre talpraesetten valaszol Mindezeknek csak abban az esetben lenne dont6 jelentOsegtik, ha az 6 vallaspszichologiaja csupan a kiserleti onmegfigyeles mOdszerere tamaszkodnek es annak egyeduralmat hirdetne. Azonban mi sem all tole, tavolabb.Sot kifejezetten hangstilyozza, hogy a kiserleti onmegfigyeles mOdsz ere mellett igenybe veszi a vallastorteneti vallas pszichologiai csoport es altalabari veve az onmegfigyeles modszerere tarnaszkodok vall4spszicholOgiai eredmenyeit is. Az . Altala elert eredmenyekkel igyekszik Osszehasonlitani a nagy misztikusoknak, Augusztinusznak és Wichernnek onvallomasait és naplOjegyzeteit és kirnutatja,97 hogy ezek mind megegyeznek az altala kiserleti titon nyert vallaspszichologiai eredmenyekkel. Miutan azonban az 6 rendszeres kiserleti onmegfigyelesen feleptil6 m6dszere tobbet nyujt, mint az eddigi vallaspszichologiai mOdszerek, inert hiszen a szokasos onmegfigyeles altal egybehalmOzott anyag hianyart mintegy kipOtolja, es oly finorn lelki folyamatokat is figyelemre meltat, amelyek az elObbit kikertilik, nem hajlandO modszeret, annak minden fogyatekosSaga mellett sem, feladni. Masodszor, Wundt ramutat arra, hogy a szuggesztiO és autoszuggesztiO veszelyei A Girgensohn kiserleteinel sem kertilhetOk el. Tovabba a kiserleti szemelyeknek nem mindegyike rendelkezik a megfigy eleseit szavakban pontosan kifejezes keszsegevel. Ezzel szemben Girgensohn reszletesen felhivja a kritikusok figyelmet arra, hogy a szuggeszti6 es autOszuggesztio veszelyei a pszicholOgiai modszereknel altalciban veve elkeriilhetetienek. Ellenben a kiserletezesben szerzett gyakorlat &jail a szuggesztiO a minimumig fokozhatO le. Amikor Girgensohn egyikmasik kiserleti szemelye a vallasos koltemeny elolvasAsa utan egyenesen konnyekbe tort ki, ez bizonyara nem szuggeralas eredmenye volt. Hasonlokeppen a nyelvkeszseg problem4j6 is leegyszeriisithet6 és csaknem eg6szen kiktiszobolhet6. A. kiserleti sze melyek a kiserletezesek folyaman elmenyeik leirasaban mind nagyobb jartassagra t esznek szert. M4sfe161 pedig a kiserletvezetO is igyekszik a kiserleti szemely szokeszletevel es kifejezOkeszsegevel megismerkedni, Agyhogy rovidesen megtanulhatja azt, hogy bizonyos szavakhoz az egyes kiserleti szemelyeknel mily jelentes ffizOdik. Vegul Wundt utolsO ellenveteset veszi Girgensohn figyelembe. Wundt hangsulyozza, hogy a megfigyelend6 jelensegek, lelki folyamatok annyira komplikaltak, hOgy a Girgensohnek modszerevel azt maradek nelkul megragadni nem lehet. Girgensohri Wundt ez ellenveteset is keszseggel meltanyolja. Hangstilyozza azonban azt, hogy modszerevel mégis tobbert ert el, mint amennyi az onmegfigyeles puszta modszerevel elerhet6, mert hiszen ahol a puszta onmegfigyeles egyseget és egyszerilseget latott, ott a Girgensohnek mOdszere differencialtsagot fedezett fel. " I. m. 584. s kov. old.
Dr. Vasady Bela: A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
121
Egyebkent modszeret eppen ezen a ponton kell korrigalni és lehetOve tenni, hogy a Girgensohninal rovidebb reakci6 id6 alatt is vallaspszichologiailag ertekes szinthetikus processzusokat lehessen megragadni. (Lasd kesObb Gruehnt.) Wundt kritikaj a, mint mar emlitettiik, altalaban neve a kiserleti onmegfigyeles modszere es a Killpe iskolaja ellen iranyult. Es az 6 megjegyzesei mar akkor napvilagot lattak, midOn meg Girgensohn kiserletezeseinek teljesen a kezdeten allott. Girgensohn' mtivenek megjelenese .utan azonban egy egesz sereg biralat, kritika, tanulmany jelent meg, amelyek valamennyien a Girgensohn vallaslelektani modszerevel foglalkortak. Ezek kozill Girgensohn csupan a Spranger és a Hermann Rudolf kritikai megjegyzeseit meltatta kiilonosebb figyelemre. Spranger a mar altalunk ismertetett „Lebensformen" cimii munkajanak harmadik kiadasanak elOszavaban tette reszletesebb kritika targyava Girgensohn vallaspszichologiaj at. Hermann pedig egy egesz kis konyvet kitev6 tanulmanyt irt 98 a Girgensohn vallaspszichologiai modszerevel kapcsolatban, amelyet sok tekintetben helytelenitett. Eros kritika targyava tett& tovabba Girgensohn munkajat a pszichoanalizis hivei is, kozottiik ktilonosen Pfister." Azonban ez utobbinak minden egyes szava eldrulja azt, hogy kritik6jat Girgensohn elleni egyoldalu gyillolet fiiti, amiert ez utobbi nem maradt meg a pszichoanalizis modszere mellett, hanem azt maga mogott hagyva a Kiilpeek modszere mellett foglalt Oast. Pfister biralataval ez alkalommal mi sem foglalkozunk, miutan a pszichoanalizisre vonatkozo megjegyzeseinket mar mi is megtettuk, mar pedig Pfister biralata inkabb a pszichoanalizis vedelmeben, mintsem a Girgensohn modszerenek targyilagos kritikaj aban mertil ki. Ellenben rOviden meg kell emlekezniink a Spranger és Hermann kritikai megjegyZeseir61 és Girgensohn valaszarol, amelyet e kritikai megjegyzesekre adott. Girgensohn miive biraleinak Religionspsyehologie, Religionswissenschaft und Theologie 1923, cimii tanulmanyaban .valaszolt. E tanulmanyaban mindenekelOtt 6romenek ad kifejezest, amiert biralOi kozOtt egy sem akadt, aki teljesen elvetnf valonak nyilvanitotta volna az 6 mOdszeret. 0 maga nem is ohajt reflektalni minden aprO-csepr6 biralati megjegyzesre, a biralatoknak csupan a f6bb erveit igyekszik visszautasitani. Az els6 kifogas, amelyet miivevel szemben felhoznak az, hogy a Girgensohn anal alkalmazott vallaspszichologiai modszer nagyon korillmenyes, sok faradtsagot igenybeve6 és ugyanakkor hiabavalo és nelkiilozhet6 modszer. Mert mindaz, amit 6 modszere segitsegevel megallapitott, mas és pedig konnyebb irton, mar elOzOleg is megallapitast nyert es altalaban veve megAllapithato. Ezt az ervet Spranger horta fel Girgensohn ellen. Azonban Girgensohn viszont Spranger makroszkopikus modszerenek elegtelensegere mutat ra es hangsulyozza, hogy a Spranger makroszkopikus modszerenek e hezagos eredmenyeit csakis az 6 mikroszkopikus modszerenek gyakorlati alkalmazasaval lehet kiegesziteni. Elismeri, hogy sztikseg van a makroszkOpikus mOdszerre. Ugyanakkor azonban hangsulyozza, hogy a makroszkopikus modszer nem kepes azokhoz a finom egyeni differenciakhoz eljutni, amelyeket a kiserleti vallaspszichologia oly sikerrel felderitett. A Girgensohn kiserleti szemelyei az eletben mozg6 eleven tipusok voltak, nem Ugy mint a Spranger anal felallitott eszmenyi tipusok. Sprangernel sematizalt, elvont tipusokkal talalkozunk csupan, Girgensohn kiserleti szemelyeiben ellenben maganak az eletnek kepviselOivel allunk szemben. Spranger mintegy onkenyesen kiemeli az egyes fObb vonasokat, amelyeket a makroszkOpikus megfigyel6 alkalomszertien eszrevett. Girgensohnncil ellenben teljes , és onallO lelekfotografiakat talalunk, amelyek a jegyzOkonyvi adatokban az egyeniseg vallasossaganak legapr6bb mozzanatait is Hen visszattikrozik."9 Sprangernel a valosagban nem letez6 „szocialis" avagy „vallasos" avagy más ember-tipus szerepel. Girgensohnncil ellenben L.: Hermann : Zur Frage des religionspsychologischen Experiments. 1922. L.: Pfister mar idezett, tanulmanya az Imago 8-ik evfolyamaban. "° L. : Religionspsych. Rswissenschaft und Theo. A 16-17. oldalak elolvasandek. 98 99
122
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fej1150senek tortenete.
valosagos és igazi emberek. Es Girgensohn emberei, tipusai maguk beszelnek magukert, Spranger tipusai ellenben csupan a Spranger Altai mestersegesen konstrualt és tulzottan idealizalt struktura-tipusok. Ha tehat egy alkalommal mar megbiraltuk Spranger differencialis szelleintudomanyi pszichologiaj at, tigy most tijra alahtizzuk az akkor mondottakat, hozzateve egytittal azt is, hogy a Spranger modszere nemcsak hogy nem elegseges modszer a tipusok' felallitasahoz, de fel-. tetlentil kiegeszitesre szorul a Girgensohn m6dszere Altai. Altalaban veve megallapithatO, hogy a kiserleti mOdszerre szep jovo varakozik a differencialis pszichologia tett leten. A masodik nagy ellenvetes, amelyet szinten Spranger, de masok is ismetelten hangsfilyoznak a Girgensohn modszerevel szemben, nem más, mint a Wundt régi ellenvetese : Girgensohn mOdszere nem sajatos kiserleti mOdszer és az altala- nyert anyag nem deg terjedelmes ahhoz, hogy be101e indukci6 &jail biztos eredmenyekhez juthassunk. Ujra és Iljra szemere vetik Girgensohnnak, hogy az 6 mOdszere „kikerdez6 modsier". Ez azonban inkabb illik a -pszichoanalizis modszerere, mint a Girgensohnera. Elismeri azonban Girgensohn azt, hogy a kikerdez6 modszernek nemi maradvanya nala sem hianyzik. Hiszen 6 meg megtartotta a kiserleti onmegfigyeles mellett a megbeszeleseket is és a freudi m6dszer szabad asszociaciojat. Azonban hangstilyozza, hogy ezek csak kiegeszitO, kisegitO modszerek voltak és hogy sehol sem tamaszkodott csupan ezekre a mOdszerekre. Mindenesetre igyekezni fog joyObeli munkassagat a kikerdez6 modszerekt61 teljesen megtisztitani, és csupan a reakcio-mOdszerre tamaszkodni. Ezt a tovabbi lepest killonben 6 egy kesObbi tanulnianyaban mar meg is tette. Hasonlokeppen Gruehn is, kir6l kesObb lesz szo. A kritikanak tehat ez az ellenvetese is teljesen megsemmisiil és hatalyat veszti.. Az eddigi ellenvetesekhez csatlakozik Hermann nagy ellenerve : Girgensohn vallaspszicholOgiai eredmenyei a valosagnak teljesen megfelel6k, azonban mindezt 6 nem a pszichologiai elemzes irtjan nyerte, hanem azok mar az elemzes plOt t, tehat apriori fennallottak. Es ha mindaz, amit Girgensohn megallapit, mar apriori nem tigy volna, akkor ketsegteleniil kiserleti ilton sem lehetne eljutni hozza, mint eredmenyhez, mert egyfe161 Girgensohn csupan 13 kiserleti szemellyel dolgozott, akik mind ugyanabban a szocialis legkorben eltek, masfe161 pedig az 6 kiserleti szemelyei is tevedhettek, megpedig nem is egyfelekeppen. egyesen ellensulyozza Girgensohn Hermann ez erveit. ElOszor is ramutat arra, hogy 6 elOtte hanyan esupcin az erzelemre, avagy csupan az akaratra vezettek vissza a vallast. Nala viszont teljesen bebizonyosodott, hogy a gondolati elem nelkiil a vallasos elmeny nem lehetseges. A vallasfilozOfia utols6 150 esztendejenek tortenete mindennel vilagosabban igazolja, hogy Hermann allitasa a valosagnak nem felel meg, mert a vallasban szerep16 gondolati elemet nem tekintettek apriori &ton a vallas konstitutiv elemenek. MidOn tehat Girgensohn a gondolati elem fontos szerepere raj Ott, ezt 6 pszichologiai titon erte el es korantsem apriori okoskodasok és sztiksegszerfiseg Hermann elegtelennek tartj a a 13 kisOleti szemely7 szamat. Girgensohn ezzel szemben hangstllyozza, hogy a pszichologiaban nem a szatn, hanem a min6seg a fontos. Mert mit erne pl., ha ertektelen es rossz megfigyeleseket megszamlalhatatlan alkalommal megismetelnenk ? Ketsegtelentil sztikseg van a kiserletek és a megfigyelesek megismetlesere, ahonban nem sztikseges azt a vegtelensegig fokozni. Eleg, ha a kiserleti szemelyek miiteisege biztosit benntinket arrol, hogy a tevedesek lehetOleg ki vannak zarva. Ami pedig Girgensohn kiserleti szemelyeinek kozos szocialis legkoret illeti, ily vaddal sztiksegtelen Ot illetni, mert hiszen 6 kiserleti szemelyeivel az altalanos vallasossag, tehat a vallas szerkezeti elemeit igyekezett felkutatni es az csak letagadhatatlan, hogy a vallas legaltalanosabb és leglenyegesebb konstitutiv elemeinek minden egy6 egyenben jelen kell lenniok, tartozzek bar az barmely nemzetiseghez és barmely szocialis milieuhoz. Vegiil meg Hermann utolso ket kifogasat haritja vissza Girgensohn, Hermann
Dr. Vasady Bela : A yallaspszichologia fejlodesenek tortenete,
123
szerint is Girgensohn kiserleti eljarasaval a voltakeppeni vallasos elmenyt és annak pszichologiai lenyeget megkozeliteni nem lehet. Girgensohn ezzel szemben hangsitlyozza, hogy bar kiserleti szemelyei tudositasaikban nem egyszer esztetikai elmenyeikr61 szamoltak els6sorban be, mindazonaltal a pszichologus tiles szeme és megfigyel6 kepessege lepten-nyomon eszreveheti, hogy az esztetikai elmenyfolyamatokkal egytittrezegnek a melyebben fekvO és aramlo vallasi elmenyfolyamatok is. Es eppen ezen a ponton diil el a vallaspszicholOgus ken- felkeszultsegenek es vallaspszicholOgiai erzekenek problemaja : hogy t. i. kepes-e a sajatosan vallasi elmeny-mozzanatokat a nem-vallasi elmeny-mozzanatoktol megkillonbortetni ? Hermann masodik erve szerint, Girgensohn pszichologiai eljarasa mar csak azert is sztiksegtelen, mert inielOtt valaki a vallas vizsgalatahoz hozzafog, mar tudnia kell azt, hogy mi maga a vallas. Girgensohn ketsegtelenal elismeri azt, hogy mielOtt valamely Orgy vizsgalatahoz hozzafogunk, azt futOlagosan és ideiglenesen meg kell hataroznunk. Masfe161 azonban hangsillyozza azt, hogy killonhortetniink kell el6zetes orientolodasi fogalom es meghatarozott, Ora ervenyfi ismeretek kozott, vagyis a vizsgalodas kiindulasi targya es azon Orgy kozott, amelyhez vizsgalodasaink vegen eredmenykeppen eljutunk. Nem igaz Hermann azon allitasa, mintha a targyakb61 ki lehetne olvasni azt, amit eppen a kutatO kiolvasni ohajt, sot a kiserleti vizsgalodas allandoan tijabb es tijabb meglepetesekhez viszi a kutatOt. (Pelda a kemia kifejlOdese az alchimiabol : kiindulasi Orgy az aranycsinalas volt, az eredmeny pedig a kemiai folyamatoknak a felfedezese.) HasonlOkeppen a modern pszichologia fejlOdesenel is tapasztalhatjuk, hogy a pszicholOgusok „a lelek nelkiili pszichologia" hipotheziseb61 kiindulva, kiindulasi targykent a lelki elmeny killonfeleseget vett& es vegcel gyanant az emberi lelek ismere-tet tfiztek maguk ele. Kozben azonban ez a vegcel nagyon is a messzesegbe szorult, miutan a lelki elmenyek vizsgalata tijabb es iljabb meglepetesekhez vezetett s a lelki elet eleddig titokzatos szinezetei és hullaingyfirfizesei, amelyeket eddig csupan a koltOk es miiveszek ismerhettek intuitiv megertestik és utanelesi kepessegiik reven, legAjabban a tudomanyos pszicholOgia szamara is megkozelithe-take lettek. A mai pszicholdgia es vallaspszicholOgia meg nagyon messze van -vegceljatol : hatalmas munkamez6 all elOtte s eppen azert Girgensohn meltan intheti a fiatalabb es idOsebb theologus es pszichologus kritikusait egyarant arra, hogy ahelyett, hogy az 6 modszeret kritizaljak, alljanak Ok is az experimentalas mfiveszete melle s meglatjak, hogy akkor 6k sem fogjak -Labe a Girgensohn pszichologiaj at egy-egy kezlegyintessel elintezni 6hajtani. Ketsegtelentil vannak problemai a valiastudomanynak, amelyeket a vallaspszichologia meg nem oldhat, igy pl. a vallas igazsagtartalmanak problemaja, azonban Girgensohn tavol is all att61, hogy a vallaspszicholOgiaban lassa maga a vallastudomanyt és a theologist egyarant. Girgensohn idevonatkoz6 felfogasanak reszletes ismertetese és kritikaja azonban mar nem tartozik ide. Most tehat atterunk Girgensohn tanitvanyanak, Gruehnek kritikai ismertetesere. Gruehn Werner vallcispszichologicija. Mar tobb alkalommal volt alkalmunk emliteni, hogy Gruehn sok tekintetben tovabbfolytatta a Girgensohn Altai elliezdett vallaslelektani kiserletezest es egyfe161 a modszer tokeletesitesevel, masfe161 pedig az elert eredmenyek pontosabb elemzesevel, grafikai abrazolasaval es altalaban veve, pontosabb meghatarozasaival ketsegtelenill nagy szolgalatokat tett a kiserleti onrnegfigyeles modszerevel dolgozo vallaslelektannak. KtilOnboz6 vallaslelektani tanulmanyai es konyvei koziil killonosen harmat kell figyelemre meltatnunk. Az els6 ezek koziil meg 1920-ban jelent meg, mint magantandri dolgozat : Neuere Untersuchungen zum Wertproblem. Ein Beitrag zur experimentellen Erforschung des religiosen Phanomens.
124
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejl6desenek torteriete:
A nadsodik 1924-ben jelent meg s szinten az ertekelessel, mint lelki elmennyel foglalkozik a Girgensohn modszerenek tOkeleteSbbitett formaja segitsegevel. Cime : Das Werterlebnis. Eine religionspsycgologische Studie au/ experimenteller Grundlage. Vegfil 1926-ban hagyta el a nyomdat osszefoglalo vallaslelektani kezikonyve : Religionspsychologie cimmel. Mintan ez az elObbi kettOnek fontosabb eredmenyeit is magabafoglalja, Gruehn ismertetesenel killonoskeppen ez utobbi konyvere tamaszkodunk. Gruehn modszerbeli Lijitcisai. Mint lattuk, Girgensohn a kiserleti onmegfigyeles mOdszere mellett igenybe vette a F1'eud-iskola szabad asszociacios mOdszeret és a kikerdez6 modszert is. Gruehnnel ezzel nem talalkozunk. O csupan a kiserleti onmegfigyeles mOdszerere tamaszkodik, amelyet helyesebben „reakciOma dszernek" nevez. A reakciOmodszer technikai felteteleit pontos elemzes targyava teszi. Megallapitja 6 is a modszer harom fOmozzanatat : 1. az elmeny elOidezese a kiserleti szemelyben ; 2. az elmeny megfigyelese a kiserleti szemely altal és, 3. a kiserleti szemely tudositasai. Az elrneny, avagy jelenseg elOallasat a kovetkez6 feltetelek pontos meglete segiti el6 : 1. a kiserletvezet6 és a kiserleti szemely korti pontos munkamegoszlas. A kiserlet vezetOje igyekszik a kiserleti szemelyt minden munkatO1 mentesiteni, figy, hogy a kiserleti szemelyre csupan az elmeny atelese, annak utOlagos megfigyelese és jegyzOkonyvbe mondasa varakozik. 2. A nem-tudatos (unwissentliche) eljards. CsUpan a kiserletvezet6 elOtt ismeretes az egesz eljaras voltakeppeni celja. A kiserleti szemely semmit sem sejt felole. 3. Az utasitas (instrukciO). A kiserlet vezetOje Altai celszerfien koriilirt feladat iitjan a kiserleti szernelyben eloidezett elmeny kezde-Et61 fogva bizonyos meghatarozott iranyba tereltetik. 4. A „hivo-szo" vagy „inger-szO" (Reizwort). Ez a kiserleti szemely ele allitott feladat voltakeppeni targya és kivalto eszkoze. A hivOszO gondos és celszerii kivalogatasa reven elOidezett‘ és az utasitas altal egy meghatarozott iranyba osszpontositott elmenyt azutan a legvaltozatosabb yariacioiban és fokozataiban tanulmanyozhatjuk. A kiserleti szemely megfigyelesenek pontossagat viszont a kovetkez6 feltetelek és kortilmenyek szolgalj dk : 1. Az elmeny megfigyelesenek tOkeletessege, amelyet azaltal segithetiink el6, hogy a legkisebb elmenymetszeteket is egymastO1 mesterseges uton izolaljuk. 2. Az elmeny atelesenek és megfigyelesenek a laboratoriumban torten6 teljes zavartalansaga. 3. A kiserleti szemelynek a megfigyeles teren mindinkabb novekvO gyakorlata. 4. A megfigyeles kiegeszitese és kijavitasa a kiserlet idOi merese altal. 5. Ugyanazon folyamatnak mks kiserleti szernelyekkel valo megismetlese, ugyanoly, avagy mks feltetelek kozott. 6. Ugyanazon folyamat varialasa ktilonboz6 utasitasok és hivOszavak mellett. Vegiil a kiserleti szemely anal adott tudositast, leirast és annak pontossaga a kovetkez6 feltetelek segitik el6 : 1. Az azonnali jegyzOkonyvbe vetel, naplozas. 2. Az allando (sztenografikus) naplOzas a segitO, avagy segitak anal. (Girgensohn a jegyzOkOnyveket sajatkeztileg vezette. Ez ketsegtelentil nagy hatranya. Segit6 tarsakat sem hasznalt. Ebben azonban feltetlentil elOrelato volt. Vallaslelektani kiserleteknel eleg, ha sikertil maganak a kiserletvezetOnek megnyerni a kiserleti szemely bizalmat, nemhogy meg idegen segitO erOket is bevezessen a laboratoriumba.) 3. A kiserleti Ora kiils6 kortilmenyeire vonatkozo valamennyi kiegeszitO adat fixalasa. 4. A kiserleti szemelyek novekv6 gyakorlata a tudositasok pontossaga teren. 5. A tudOsitas kiegeszitese a kiserletvezeto kerdesei altal. Ha mindezek a feltetelek, avagy egyik-masik ezek koziil hianyzik, ugy a vallaslelektani kiserlet veszit pontossagabol és alapossagabol. Mint lathatjuk, Gruehn a felteteleket sokkal reszletesebben és egyontetiibben sorakortatja fel, mint Girgensohn. tette. Egyiket-masikat sikeriilt neki pontosabban is letrehozni, mint Girgensohnnak. tgy pl. a kiserlet idol megroviditeset és mereset.
Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejladesenek tortenete.
125
A kiserleti szemelyben a hivbszora el6idezett reakcionak ketfele fajat kiilonbOzteti meg. Vannak az A. n. szabad reakciok és a megkotott reakciok. A szabad reakcioknal a kiserlet vezetOje azt az utasitast adja a kiserleti szemelynek, hogy mindent, ami csak a hivOszOval kapcsolatban lelki vilagaban letrejon, 'el6all, sorolj on fel. A megkotott reakcional ellenben a kiserlet vezetOje azt az utasitast adhatja a kiserleti szemelynek, hogy csupan a hivOszoval kapcsolatban fellep6 kepzeteir61, avagy erzelmeir61 adjon felvilagositast. A szabad reakcio modszerrel a Freud-iskoldndl, Stahlinnel, Girgensohnndl talalkozhatunk. A szabad reakcio modszere alkalmas arra, hogy a kiserleti szemelyekben nagyobb atfogOjil és bonyolultabb vallasos elmenyeket idezhessiink el6 és hogy a vallasos elmeny lefolyasanak legaltalanosabb vonasait tanulmanyozhassuk: Az elmeny reszletesebb elemzesere azonban ez a modszer nem alkalmas. Mert a kiserletvezet6 altal nyujtott vallasos szovegek ( Stahlin), avagy vallasos koltemenyek (Girgensohn) olvasasahoz szukseges idotartam hossziisaga es pontos naplozasa oly sok idOt igenybe vesznek, hogy az elmeny finomabb mozzanatai rendesen elkerulik ligy a kiserleti szemelynek, mint a kiserlet vezetOjenek a figyelmet. Mindezen Gruehn a legnagyobb sikerrel azaltal probalt segiteni, hogy a hossal szovegek, avagy vallasos kOltemenyek helyett rovid mondatokat, avagy egyenesen csupan egyes szavakat olvastatott fel kiserleti szemelyeivel. igy azutan sikeriilt neki a Girgensohnencil sokkal rovidebb reakciOido'ket elerni. A reakciOvagy 7". id6 atlaga 10" volt, gyakran A megkotott reakcio mOdszert csak akkor lehet ha.sznalni, ha az elmenynek, megfigyelesnek es tudOsitasnak el6feltetelei valamennyien megvannak. Tovabba akkor, ha a kiserleti szemelynek adott utasitasok egymassal teljesen osszefiiggnek, egymasbol logikailag, Onkent kOvetkeznek. Vegiil akkor, ha a hivOszOk is a legszorosabb kapcsolatban vannak egymassal. A 'megkotott reakciO mOdszernel Gruehn tijra kiilonbortet lazcibban és szorosabban megkotott reakciO mOdszerek kozott. Az elsOvel megprobalt mar Girgensohn is dolgozni, akkor, mid6n kiserleti szemelyeinek meghagyta, hogy a kolteme= nyeket ne csak, olvassak, de iteletet is alkossanak magukban fe101iik, vagy amikor pl. a kiNTalogatott koltem.enyeket egymassal szemben fokozatosan elhatarolja. A .rnasodik tipusti megkotott reakciOmodszerrel azonban csak Gruehnnel talalkozhatunk, bar Girgensohn is erre epitette legiljabb kiserletezeseit.101 A megkotott reakciO modszere kulonosen a vallaslelektan analitikai feladatait szolgalj a, igy pl. segitsegevel konnyebben fellebbenthetjiik a fatylat azokrol a lelki szalakr61, amelyekb61 a vallasos elmeny szinthetikus osszefuggese. elOallanak. S valoban GrUehnnek meg Girgensohnncil is jobban sikerult a vallasos elmenyben_ jelentkez6 szinthetikus osstelliggesek lelki aktusainak reszletekbe mend pontos elemzese. A kovetkezOkben azokra az eredmenyekre Ohajtunk meg ramutatni, amelyekkel Gruehn `megkotott reakCio modszerenek segitsegevel a Girgensohn anal elert eredmenyeket tulszarnyalta. Gruehn mindenekelOtt a normilis ember vallasos elmenyet, vagyis a- normans vallasossagot teszi tanulmany targyava. Az ezzel foglalkozo vallaslelektant elnevezi : A normedis vallos lelektancinak.. Ez iijra ket reszre oszlik : analitikus es szinthetikus reszekre. A normalis vallas lelektananak feladat- és targykoret a Gruehn felosztasa szerint a kOvetkez6 szemleltet6 modon prObaljuk meg attekinthetObbe tenni :
101 L.
: Die Erscheinungsweisen religioser Gedanken. Zeitschr. fur Syst. Theo. 1923.
126
Dr, Vasady Bela : A vallaspszicholegia fejlodesenek tortenete.
A normcdis vallas lelektana. Analitikus vallcislelektan. Szinthetikus vallcislelektan. I. A tiszta vallasos elmeny. II. A vallasos elmeny funkcioi és vallfajai. a) A vallasos alapelmeny. 1. A vallasos en-funkciok. a) A vallasos alapelmeny 2. A vallasos gondolat. elOallasa. 3. A vallasos alapelmeny 1. A szubjektiv tenyez6, szinthetikus oldala. avagy beallitas. b) Az elmeriilesi fokok. 2. Az individualis tenyez6, c) A gondolati variaciok, avagy a kiserleti szeavagy az alapvelmeny may egyeni szerkezete. kiilonboi6 aktualis tar- 3. Az objektiv tenyezo, talma. avagy a hivO sz6. d) A vallasi alapelmeny b) A vallasos elmeny tudatfokozati és miszlefolyAsanak formai. tikus variacioi. c) A vallasos elmeny e) A tiszta valldsos elmeny kihatasa. egyeb variacioi. d) A vallasos elmenyf) A vallasos alapelmeny derivatumok. zaro leirasa. Az analitikus vallaslelektan feladata tehat elsOsOrban a tiszta vallasos elmeny elemzese. MindenekelOtt a vallasos alapelmeny alapveto, legaltalanosabb strukturaj At tarj a fel elOttiink. Itt Gruehn ugyanarra a ducilizmusra akad, amelyre Girgensohn is elj utott. Vallasi en-funkciok es vallasi gondolat kettOssege, illetve az eletben jelentkez6 szinthetikus egysege adja szerinte is a vallasos alapelmeny alapvet6 strukturajat. Nala azonban az en-funkciok sok tekintetben meg pontosabb elemzes targyaiva lesznek, mint Girgengohnncil. Epp azert erre roviden itt is ki kell terniink. Gruchn a megkotott reakcio modszer alkalmazasa utjan nyert jegyzOkonyvi anyag elemzese es interpretalasa Altai a pozitiv vallasi enfunkciok kovetkez6 hat vallfaj at allitj a fel : 1. A vallasi enfunkciok, mint az En-nek a Targya irant yak) bens6 oncitaddsi aktusa jelentkeznek. Az En bensoleg elmeriil- a vallasos TArgyban. 2. Vagy más oldalrOl a vallasi funkciO figy is szerepelhet, mint amely Altai az En-vonatkozas Targya az Ent bensOleg magcievci teszi és bensOleg magaban elmeriti. 3. Uj valtozat all elO, midOn az En teljesen a hatterbe szortil es az elmeny eloterebe teljesen a vallasos Targy lep. Ilyenkor azutan a Targy teljesen megragadhatja az Ent, s magahoz vonhatja, abszorbalhatja azt. Vagy pedig 4., a Targy magat az Enre ellenallhatatlanul mintegy rcieroszakolja, Ot bensOleg meglepi, teljesen rAsimul, az Enen athalad, az Enbe behatol, az Ent maga ala hajtj a, uralkodik felette stb. Nagyon ritkan bar, de azert szerepelnek a kiserleti szemelyek tudOsitasaiban oly esetek is, midOn egyaltalaban nincs szo sem az Enrol, sem pedig a Targyrol, hanem csupan magarol az erintkezesi elmengrol, egy benso kontaktusrol, amely vagy 5., az En és a Targy, vagy pedig 6., a Targy és az En kozott j6 letre, folytatOdik, avagy jatszoclik le. A felsorolt hat erzelmi allapot mind a vallasos en-funkciok meghatarozott csoportjait kepviselik. A kiilonbseg, amely kozOttiik fennall, egyfe161 a figyelem ircingultscigclban rejlik. tgy pl. a figyelem egyszer inkabb az En-re (1-2), maskor inkabb a Targyra (3-4), ismet maskor magara a kettOj ilk kOzott fennall6 vonatkozasra (5-6) iranyul. De a killonbseg elOidezOjenek az egyes esetekben jelentkez6 aktivitcis kiilembozo szinezeteit is tekinthetj ilk. tgy pl. az elsO ket esetben az En aktiv, szorgalmazO tenyezOkent szerepel. Meg pedig egyszer aktiv (1), maskor pedig passziv (2) formaban. A harmadik és negyedik esetnel viszont a Targy a szorgalmazo tenyez6, meg pedig egyszer, mint receptiv (3), maskor pedig mint aggressziv (4) tenyeZO. De az ,utolso ket esetnel (5; 6) is jelentkeznek ily arnyalati killanbsegek. ,
Dr. Vasady Bela: A vallaspszichologia fejl8desenek tortenete.
127
Azonban valamennyi én-funkcio, én-vonatkozas megegyezik abban, amit mar Girgensohn is hangsulyozott, hogy legegyszerfibb formajukban mint elsajcititcisi aktus szerepelnek, vagyis oly funkciekent, amelynek segitsegevel a hato Targy az atelfinek legbensObb tulajdonava lesz. E kivfilrfil hatO Targy, tenyez6 pedig lelektani terminologiaval elve nem mas, mint a „hivOszo", viszont tisztan vallasos terminologiaval elve nem más, mint az „Isten-gondolat". A Girgensohn altal ismertetett elsajatitasi aktus negy fokozatat Girgensohn nyolcra egesziti ki. Az els6 fokozat a tisztan intellektucilis megerte's fokozata. (Mint Girgensohn nal is.) A masodik fokozatnal a megertest mar kfinnyed es sajatszerii erzelmek kiserik, melyeket a kiserleti szemelyek gyakran csupan erzeteknek vagy erzfileteknek neveznek. Behatobb elemz6 eljaras azonban - feltarja, elOttfink azt, hogy ezek az erzelmek voltakepen a tudatmez6 szefen jelentkez6 en-funkci6k. Ha az elObbi az intellektualis megertesnek, Agy az utObbi az elmelyalt avagy szemelyes megertesnek fokozata. A harma'dik fokozatnal az erzelmek teljesen vilagosan, de meg mindig nehezen elemezhetfi mOdon jelentkeznek. A szimpathianak, bizalomnak, felo tiszteletnek, szeretetnek erzelmei ezek. Ez a fokozat az citerzett megertes fokozata. A negyedik fokozatnal azutan az en-funkci6 teljes vilagossaggal és hatarozgittsaggal el6lep es az elfibbi fokozatok erzelmi hallizatabOl mintegy kibontakozik. Az en-funkciO tehat teljesen tudatos intenciOva lesz.Wsszhangban all magaval az akarattal. Targyaban elmerfil, targyat megragadja,Tavagy az fit. Egyszoval a targy foglyava lesz. Az én-funkciO, mint elsajatitasi aktus, ennel a fokozatnal all elOttfink a legtisztabban, makulatlanul. E negyedik fokot Gruehn szerint, a szcinclekolt aktus fokozatanak nevezhetjiik. MielOtt azonban az elsajatitasi aktus e negyedik fokozatig eljutna, az En-nek kozben at kell esnie az U. n. beleerzesi, beleelesi folyamatokon, amelyeknek segitsegevel az En teljesen beleferkOzik az en-vonatkozas Targyaba. E beleelesi folyamatot mintegy a harmadik es negyedik fokozat kozotti atmeneti allapotnak tekinthetjiik. Az fitodik fokozatnal jut el az aktus legszebb es legmagasabb fazisahoz. Az elsajatitasi aktus itt teljessegeben kibontakozik. A kiserleti szemely azzal a meggyfizfidessel olvassa a szfiveg szavait, mintha azok az ova volnanak. Ez tehat az aktus teljessegbemenesenek fokozata. A hatodik fokozatnal mar folytatolagos emelkedesr61 tobbe nem beszelhetfirik. Az aktus egyszerfien tovabb rezeg az elert elmeny magassagaban. En és Targy bensoleg a legszorosabb kapcsolatban vannak egymassal.' Ez a szereto kontemplcicio fokozata. A hetedik fokozatnal mar az en-funkcio lassit tovarezgeset, elveszeset konstatalhatjuk csupan. Ez tehat az elveszesnek fazisa. Vegfil meg megemlekezhetank egy utolso, a nyolcadik fazisrol, amely az aktus nem-tudatos tovabbrezgeserfil, nem-tudatos utOhatasairOl tudOsit benniinket. Az en-funkcio u. i. lejatszodasa utan is tovabb rezeg, tovabb hat a lelek,vilagaban, legtovabb azonban a tudatalatti regiokban. Az elsajatitasi aktus eme nyolc fokozatat Gruehn egy grafikai gorbevel probalja szemleltetni. S mig e gorbe vonal a vallasos elmeny-folyamatot abrazolja, addig egy masik, teljesen egyenes es egeszen mas iranyu vonal a tisztan intellektualis gondolkozas folyamatat szemlelteti."2 Az intellektualis gondolkozasnal az en-funkciok kfilfinfisebb megduzzadasar61, akciObalepeser61 u. i. soha sem beszelhetfink. Itt tehat a lelki folyamatot csakis egy teljesen vizszintes iranyu vonal abrazolhatja. Vegtil ez els6 abrajaban sulyt fektet Gruehn annak kellfi szemleltetesere is, hogy a vallasos elmenynek a tudatban lefolyo fokozatai ket csoportba oszthatok. fel : az els6 csoportnal (1-3. fokok) az
-
102 Gruehn vallaslelektani munkajaban 8sszesen hat abrat talalhatunk. Nagyon szerettiik volna ez abrakat is lekozolni jelen tanulmany keretein belul, mert Igy a magyar olvaso el8tt is konnyebben megertheto es elkepzelheto volna mindaz, amit Gruehn elmeleti soraitanitanak. Teljes tisztelettel és halaval emlekeztink meg e helyerf Gruehn professzOrrol, mint aki kesz orommel hajlandonak is mutatkozott a klisek szabad, magyar felfrasil hasznalatanak engedelyezesere; csak azert, hogy igy a vallaslelektani munkassag irant valO magasabbfoku erdeklOdest magyar foldon is lehetove tegye. Sajnos azonban, Gruehn professzor konyvenek kiadejanal hasonlo megertesre nem talalhattunk, a klisek felhasznalasat na.la kieszkozolni nem tudtuk s fgy kenytelenk vagyunk a hat Ora irant kfiliinosebben erdekl6d6knek Gruehn professzor eredeti nemet munkajanak tanulmanyozasat ajahlani.
128
Dr.. Vasady Bela: A vallaspszicholegia fejlodesenek tortenete.
En aktivitasa Wig eszlelhet6, szinte egeszen hianyzik. A masodik csoportnal ellenben (4-7.) az aktus, mint tiszta én-aktus jelentkezik. A ket csoport kOzott az atmenetet az emlitett beleelesi elmeny kepezi. Ez volt tehat az II n. elsajatitasi aktus lelektani elemzese. Az elsajatitasi aktus,' avagy vallasos en-funkciok mellett azonban, mint alapvet6 komponens a vallasos gondolat is szerepel. Es pedig ugy, hogy egyszer az én-funkcio, maskor pedig ez a gondolati elem viszi a f6szerepet. Eppen azert Gruehn az analitikus lelektan kovetkez6 fejezeteben azokat az eseteket teszi elO'szor lelektani elemzes tArgyaiva, amelyeknel a gondolati elem viszi a fOszerepet. Elemzeset itt is a jegyzOkonyVi anyagra &pith Oly esetek ezek, amelyeknel a tiszta vallasi elsajatitasi aktus nem johetett letre, hanem helyette más aktusok jelentkeztek. 1. Az else), tehat a mar isntertetett tiszta vallasi elsajatitasi aktus, amelynel a gondolati elem az intuicilikent leirt és az én-funkciokkal egyiitt jelentkez6 konstitittiV mozzanat. 2. Ett61 kiilonbOzik a helgbenhagycisi aktus, amelynel a gondolati elem mar jobban az elOterbe lep. Mindazonaltal ez az aktus meg kozeli rokonsagban all az elobbivel, bar nala mar a diszkurziv gondolkozas jelei is mutatkoznak. 3. A gondolati elemek meg nagyobb szereperol tanuskodik a Lneltcinglas aktusa. Itt teljesen a gondolati folyamatok az iranyadok : elhatarozastk, osszehasonlitasok, stb. A hivOszOt logikai szempontokbol az En elfogadja. Az aktualis tartalom tehat itt mar minimalis, mindazonaltal meg itt is szerepel, mert En vagyok az, .aki a meltanylas allapotara helyezkedem. 4. Az aktualis tartalom a minimalis fokra sulyed ala az igaznak nyilvcinitcis tisztan gondolati elmenyenel. Az én-vonatkozas itt alig mutatkozik, ellenben az En anal elerhet6 legmagasabb absztrakcio viszi az iranyito szerepet. Ez a tisztan racionalis elmeny a vallasos elmeny lelektani ellenpOlusa. A ktilonboz6 aktusokat Gruehn egy kiilon (2-6s sz.) tablan abrazolj a. Ez aktusok korantsem minden jelent6segnelkiiliek. A mindennapi eletben is talalkozhatunk tulnyomoan racionalis, avagy tulnyomoan emocionalis tipusu vallasossaggal. Ezeknek oka nem mas, mint az abrazolt és leirt aktusoknak a vallasos embereknel vale) killonboz6 arnyalattl jelentkezese. A vallasos elmeny gondolati valtozatainak abrazolasa utan Gruehn egy harmadik abran a vallasos alapelmeny misztikus variacioit prObalja szemleltetni. E harmadik Ora alaprajza a Killpe iskolajanak egyik kivAlo reprezentansato], S. Behntol szarmazik. Gruehn azonban neini korrigalast vitt vegbe a Behntol atvett tablan, ame]yet a vallasos én-funkciok sajatos szerepe és jellegzetessege kovetelt meg. Ugyanakkor hangstilyozza, hogy az Ora teljessegenek és tokeletes voltanak elismereset egyaltalaban nem igenyli a maga szamara. Tokeletesse tetele meg mindig a jov6 fe]adata. A teglalap alaka abran fiiggoleges iranyban felfele és lefele minderiekelott a tudatallapotok harom nagy csoportj at prObalja szemleltetni : A) az ebrenlet-alatti allapotokat ; B) a normalis ebrenlet allapotat ; C) az ebrenlet-feletti allapotokat. A) Az ebrenlet-alatti allapotok a kovetkez6 sor szerint tavolodnak el mindinkabb a normalis ebrenlett61 : 1. az almodozas, 2. fesziilt alvas, 3. mely, alomtO1 kisert alvas, 4. a mely hipnozis allapota. B) A normalis ebrenletnel is sok fokozatot lehet megkiilonbortetni, azonban ez alkalommal e fokozatok kiilOn felsorolasara nines szukseg. C) Az ebrenlet-feletti allapotoknal a kovetkez6 fokozatokat kiilonbortethetjuk meg : 1. a vilagos ebrenlet (Hellwachsein), 2. az elbajoltsag, ihletettseg (excitacio), 3. az elragadtatas (exaltaci.6), 4. a beke és vegtil 5. az Onkiviiletnek (eksztazisnak, nirvananak) allapotAt. A tudatfokok e tablazatan vizszintes iranyban megprobalta Gruehn a mar leirt vallasi elmertiles nyolc fazisanak feltiinteteset is, s igy a vallasi én-funkciOk valtozatait minden kiilonosebb akadaly nelkiil abrazolhatta ezen a harmadik tablan is. Valamennyi en-vonatkozasi aktus a lelki elet nullpontj 061 a teglalapalakti abrat vizszintes iranyban kozepen ketteszel6 tengely baloldalabol indul ki, amely a tudat aktualis tenyezOinek telj es hianyaval esik egybe es az intellektualis tenyezOk
Dr. Vasady Beta A vallaspszicholOgia fejladesenek tdrfenete.
120
egyeduralmaval egy vonalba esik. A normalis vallasos én-funkcio, az elsajatitasi aktus a tudat ebrenlet-feletti allapotai kozott az ihltetetseg fokanal eri el telj essegbe jutasat, a lelki elet tudatalatti hataranal azutan talalkozik a tobbi aktussal es a tudatalatti vilagaba, vagyis az ebrenlet-alatti regiokba stilyed ala. Itt valamennyi aktusnal megszfinik a tudat aktivitasa, es az elmeny tisztan receptiv elmennye lesz. A misztikus vallasos elmeny kfilonboz6 fokainak vizsgalata kOzben azutan eszreveszi es abrajan szemleltetni is prObalja a Gruehn azt a lelektani tenyt, hogy mennel inkabb eltavolodik a vallasi aktus a normalis vallasossagot jelolO elsajatitasi aktustol, annal inkabb kozeledik a tudat felsO hatarahoz. MidOn a vallasi elsajatitasi aktus az exaltaltsag aktusava fokozOdik, tehat az ebrenlet-feletti allapot ihletettsegi fokaban bontakozik ki a maga teljessegeben, mar csupan egyetlen kepzetet, gondolatot hordoz magaval. A sajatosan misztikus aktus itt eljut addig a hatarig, ahol az intellektualis tenyeiOk teljesen elvesznek, ellenben az aktualis tenyezOk a legmagasabb szerephez jutnak. Az eksztazis fokanal azutan a vallasos elmeny eljut a tudat felsO hataraig. Az eksztazis azutan a teljes megmerevedes, a halal allapotaba vezet at, epp Ogy, mint az ebrenlet-alatti allapotoknal a mely hipnOzis allapota. Igy azutan a tudatnak latszolag egymastOlmindinkabb tavolod6 tudatfokai vegul is egy oly zartkort alkotnak, amelyben a tudat also és felsO hatarat jelzO pontok teljesen egybeesnek. Valamely elmeny-aktus sajatos allapotat és helyzetet tehat mindig ket dolog hatarozza meg. EgyfelO1 az elmeny-fok, avagy elmerfilesi fokozat. MasfelO1 pedig a tudat-fok, vagyis az ebrenlet-alatti, a normalis ebrenlet és az ebrenlet-feletti allapotot jelzO fokozat. A vallasos elmeny e sajatos, kett6s meghatarozottsagh helyzeteb61- és iltiranyabOl magyarazhato meg teremt6 jellege is. Igy pl. S. Behn az egyik fokrOl a masik fokra yak, atmenet Altai probalja a vallasos zseni alkoto kepesseget Megmagyarazni. E Gruehn Altai nyujtott harmadik tabla azonban a legtobb tanulsagot a misztikcival kapcsolatban nyhjtja. A misztikus allapotot eddig nehezen sikerfilt megkulonbortetni a normalis vallasi allapottOl. Gruehn ellenben itt mindennel vilagosabban kimutatja azt, hogy a misztikus - allapot harom mozzanatban ter el a normalis vallasi allapottO1 : 1. az én-funkcio a gondolati elemet a misztikus allapotnal elnyomja ; 2. a vallasi elmenytartalom sajatos fokozOdasat eszleljfik a misztikus allapotoknal (a vallasi elsajatitasi aktus az exaltaltsagnak, a misztikusnak, avagy az extazisnak fokara emelkedik) ; 3. ez Altai az elmeny szfiksegkeppen eltolOdik a legfels6 tudat-fokok fele. Igy tehat a differencialis vallaslelektan szamara is vonhatunk itt le kovetkezteteseket. A vallasos aktusoknal harom nagy alapformat lehet megkfilonbOztetni : 1. a racionalisnak, 2. a sajatosan vallasinak, 3. ,a misztikusnak formait. Ami pedig e harom tipusti vallasossagot egymastol megkfilonborteti, az voltakeppen nem más, mint a vallasos .elmeny strukturajaban szereplO En-funkcionak és gondolati elemnek egymashoz valo sajatos viszonya. A racionalis tipusti vallasossagban a gondolati elem a tfilnyomO. A misztikus tipush vallasossagnal viszont a funkcionalis elem kerul thlsOlyba a gondolati elem pedig mindinkabb redukAlodik. Az egeszseges vallasossagnal mindkettO egyarant megvan és egyik sem tor a masik elnyomasara. (E harom tipush vallasossag tartalmi mozzanatainak sajatos aranyil elosztOdasat Gruehn egy kfilOn [4-es sz.} &bran probalja szemleltetni.) A tudat-fokokat és a vallasos elmenynek ezekkel kapcsolatos sajatos valtozatait feltfintetO 3-ik sz. Gruehn fele abraval osszeffiggesben azonbah meg egy nagyon fontos tenyrOl kell megemlekeznfink, amit mi is a kiserleti vallaslelektan legnagyobb vivmanyanak tartunk és amelyet mar Girgensohn is hangshlyozott t. i. szemben Jamesszel, Starbuckkal, a Freud iskolcival, a kiserleti vallaslelektan kimutatta, hogy a vallasos alapelmeny letrejOvetele, kialakulasa nem a lelki elet tudat-alatti regioiban jatsiodik - le, hanem a normalis tudat fokozati allapotaiban. Gruehn elismeri, hogy az elmeny elOfeltetelei és utohatasai nem mindig tuclatosak. Ebben igazuk van az amerikaiaknak es a Freud iskolcinak. Azonban a vallasos sejtelem teremtO processzusa nem. a tudat-alatti vilag regioiban feszkel. Easonla5-
-
-
-
180
Dr. Vasady Bela A vallaspszichoMgia fejl6desenek .thrtenefe.
keppen nagy eredmenye a kiserleti vallaslelektannak, hogy a Vallasos elrneny fokozatait az ebrenlet- feletti allapotok regioiba utalja es hogy az A. n. tudatfelettinek a hatarvonalat is meghtizza. Ez elOtt a vallaspszicholOgusok allandOan osszezavartak az ebrenlet-feletti vallasos allapotokat az ebrenlet-alattiakkal, a tudatalatti kifejezest hasZnaltak olyankor, midOn a_tudat-felettit kellett volna hasznalniok. Tovabba termeszetszertien nem tudtak ktilonbortetni a normalis (teremtO) és az abnormis (nem-produktiv) ebrenlet-feletti, tudat-feletti fokozatok kozott s igy a tiszta vallast a misztikaval nagyon gyakran felcsereltek. Hogy mindezekben a kiserleti vallaslelektannak vegre sikertilt a helyzetet teljes egeszeben tisztazni, ezert ktilonOskeppen halasak lehettink iranta. Az eddigiekben Gruehn a vallasos alapelmeny alapstrukturajat, elmeriilesi fokait, tudatfokait, intellektualis és funkcionalis variaciOit ismertette. Ezek utan atter a vallasi elmenyfolyamat egyeb variaciOinak lelektani leirasara. MindenekelOtt felhivja figyelmunket a vallasos elmenyfolyamat ktilonbozO iranyaira. Midon az En-funkciOkat csoportositotta, mar akkor emlite8t tett arrol, hogy a vallasos en-funkciOk egyszer az En, maskor pedig az Ennel vonatkozasban levO Tdrgy aktivitasanak jelleget Oltik magukra. Az En egyszer' aktiv, maskor pedig receptiv szerepet jatszik. Az én-funkcio mindazonaltal mindegyik esetben mint egyetlen sajatos aktus jelentkezik. Az aktivitas eme valtakozasat és az elmeny-folyamatnak altala elOidezett ktilonboi6 iranyait ismet egy uj (5-os sz.) abran szemlelteti Gruehn. Itt egyszersmind felhivja figyelmunket a vallasos elmeny valtakozO intenzitasara is, amely termeszetesen esetrOl-esetre, egyenek szerint Inas és más. , Figyelemre meltatja tovabba a vallasi alapelmenY szelessiget is. Szelesseg alatt erti Gruehn azt a Merteket, amellyel .az elmeny az En-t kitolti, athatja. Ez, termeszetesen, leginkabb az egyen erettsegi fokatO1 ftigg. A tablan az elmeny szelesseget killonboz6 ivekkel jelzi. Killon megemlekezik a zutan az elmeny lefolyasanak idOi tartamarol. Ez lehet csupan egy pillanat, azonban nagyon gyakran hosszu idOt is felolelhet. Ily esetben a vallasos elmeny az U. n. megteresi folyamatba megy at, amely a maga hossiadalmassagaval termeszetesen kel101eg semmifele abran nem szemleltethetO. Vegul meg a vallasos ermenyfolyamatnal jelentkezO hullamgyartizesekre hivja fel Gruehn a figyelmunket. Az ,egyes vallasi aktusok kibonatakozasanal es tovarezgesenel, lasstl eltompulasanal, nagyon konnyen elOallhatnak ily hullam. gyfirtizesek, kisebb-nagyobb kilengesek, ingadozasok, akar az elrnenyfolyamat intenzitasaval, akar pedig a szelessegevel stb. kapcsolatban. (Az abran termeszetesen ez is kulon jelezve van.) Ezzel le is zarja Gruehn a yallasos alapelmeny ma mar ismert 'Mb variacioinak lelektani leriasat es tablakon yak:, szernlelteteset. A mar emlitetteken kivul a vallasos elmenynek meg a kovetkez6 fOtulajdonsagait sorolja fel : 1. a vallasos elmeny feltetlen komolysag jellegevel lep fel ; 2. a vallasos elmeny bens6 iga6sagigennyel, targyanak valosag-tudataval lep fel ; 3. fiiggetlen az idOtOl és tertol ; 4. teljesen szemelyes jellegti ; 5. •kOzvetlen, onkentelen és teuneszetes ; 6. mint aktivitas, teljesen dinamikus jellegti ; 7. sajatos lelki torvenyei vannak ; 8. az abszolut' ervenytiseg jellegenek hordozelja ; 8. mint elmeny, megismetelhetetlen s maradando jelentOsegti ; 9. egy uj jelentesbeli szinthezis letrehozoja ; 10. a teljes produktivitas jellemzi ; 11. vegul minden egyes kiserleti szemely hangsnlyorta, hogy a vallasos elmeny vegeredmenyben, maradek nelkill le nem irhato. Es most jut el Gruehn analitikus vallaslelektananak masodik fOreszehez, melynek time : A vallasos elmeny funkcioi és valfajai. ElsOsorban is a vallasos alapelmeny elOallasat teszi vizsgalat targyava. Az elmeny elOallasanak vizsgalatanal figyelmen hagyja azokat az elOfelteteleket, amelyek az elmeny keletkezesenel szinten kOzrejatszanak, amelyek azoriban vagy a genetikus,- vagy a differencialis, vagy pedig a szocialpszichologia vizsgalodasi targyat kepezik.
Dr. Vasady Bela : A vallasp szichologia fejlodesenelc tOrtenete.
A vallasos elmeny elOallasara &Into hatassal a kOvetkez6 harom tenyezo van, amelyeknek mindegyiket felszinre hozza a kiserleti vallaslelektan 1. a szubjektiv tenyez6, avagy a becillitas. 2. az individualis tenyezo, avagy a kiserleti szernely eggeni strukturaja. 3. az objektiv tenyezO, avagy a hivoszo (az isten-gondolat). E harom tenyezi5 egymassal egy pontban talalkozik és letrejon a vallasos elmeny. -(Az egesz folyamatot Gruehn egy utolso [6-os sz.] abran prObalja ugyesen szemleltetni.) Mit ert Gruehn beallitas alatt 74. Ezt a kifejezest a Kulpe iskolaja horta a lelektan teriileten forgalomba. Beallitas alatt a kiserleti szemelynek a kiserlet megkezdesekor valo keszenleti diszpoziciOjat ertik. Kulpe meghatarozasai szerint a beallitas „cselekvesre valo keszenlet", „valamilyen magatartasra valo iranyulas", „egy magatartasra vabi keszenlet". E beallitasi diszponaltsagbol azutan sajatos hatasok, az eloallO elmenyt meghatarozo tendenciak indulnak ki. Mindezzel termeszetesen nemcsak a kiserletnel, de a mindennapi eletben is talalkozhatunk. Gruehn a vallasos beallitasriak ketfele fajtajat kalonborteti meg : 1. A nyilt beallitas ; 2. a zart (kritikai) beallitas. A nyilt beallitas a voltakeppeni vallasos beallitas. Nem más, mint az En-nek bens6 Onfenntartasi, onatadasi aktusa. Negativ szempontbol : minden bens6 (gondolati) akaddlynak elharitasa, amely a vallasos elmenyt hatraltatna. A zart beallitas az elobbinek eppen ellentetje, csakiigy, mint ahogy a gondolati funkciok az én-funkciok ellentetjei. A zart beallitas%altal a vallasos targgyal szemben az En rezervalt, hideg, kritikai, lehetOleg szenaelytelen magatartast igyekszik tamisitani. A zart beallitas celja tehat a bens6 varakozas, figyhogy ez a beallitAs megneheziti, sot egyenesen lehdetlenne is teheti a vallasos En elmeny elOallasat. A beallitas sajatos lelektani szerepe. abban all, hogy figyelmet a targy fele iranyitja, avagy attol elvonja. — A beallitas vegeredrOnyeben leginkabb az egyeni nkarattol fugg. Azonban minden voluntarizmussal,szemben (Girgensohnnal egyetertve) Gruehn hangstilyozza, hogy nem a vallasos alapelmenyben, hanem a beallitasban jatszanak az akarati mozzanatok jelentosegteljes szerepet. A beallitas, avagy szubjektiv tenyezo mellett az individualis tenyezo jatssza az elmeny eloallasanal a masodik, nem kevesbbe fontos szerepet. Individualis tenyezo alatt Gruehn a vallasos elmeny osszes szubjektiv elOfelteteleit erti, a beallitas kivetelevel. Ily szubjektiv, individualis tenyeztik pl. az -Meta' egyen elOzetes fejlodese, elettortenete, jelleme, temperamentuma. Tovabba pl. az a donto jelentosegil mozzanat, hogy a bfin és a vetek elmenyei micsoda szerepet jatszottak eleteben ? Voltak-e erkolcsi konfliktusai, intellektualis ketelyei és ezeknek rnilY utohatasai maradtak meg nala ? Gruehn mindezzel voltakeppen mar a genetikus vallaslelektan feladatkorehez kozelit. A ket tenyezO mellett a harmadik az objektiv tenyez6, amely a kiserleteknel a „hivoszokent" szerepel. Az individualis tenyezO Gruehn szerint hasonlithatO egy harfahoz, amely nem tud magatol hangot adni, meg ha akarna is (beallits). Muszaj tehat az objektiv tenyezOnek is hozzaja jarulnia, hogy hangot adhasson. Az objektiv tenyez6 tolti meg tartalommal a vallasos elmenyt. Kevesbbe pszich616giailag kifejezve : az objektiv tenyezo nem más, mint az objektiv szellem, amely az egyent megerinti. Az objektiv tenyezonek, objektiv szellemnek sziiksegkepenisege es ennek belatAsa arra keszteti Gruehnt, hogy minden egyoldalil pszichologizxnustO1 Ovakodjek. A lelektan sajat magan till utal, az objektiv szellem vildga fele, annak fennallasat, ervenyes voltat elismeri, azonban ugyanakkor niegmarad a sajat maga vizsgalodasi terilleten. E harom tenyeZO osszejatszasa folytan jon tehat letre• a vallasos elmeny. Az elmeny lefolyasanak azonban killonbozo formai lehetsegesek. Az elnieny tiszta formaja az, midOn mint elsajatitasi aktus lep fel. Ennek ellentetes formaja az, midOn az elmeny, mint elutasitasi aktus jelentkezik. Igy pl. akkor, midOn a„hivOszo" vallasos jellegii ugyan, azonban a beallitas zart. Megtortenhetik az is, bogy a beallitas folytan az egesz elmeny neutralis jelleget Olt. Altalaban veve az elrneny lefolyasanak nagyon sok formaja lehet.
132
'Dr. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete.
Gruehn toydbbd hangstilyozza, hogy a vallasos elmeny utOhatdsairOl is beszelhetank. Igy p1. a vallasos elmenyt a legkiilonbozObb lelki jelensegek kiserik : kepzetek, gondolatok, erzetek, erzelmek, stb. A valldsos elmeny utOhatasai lej atszOdhatnak es folytatodhatnak a tudatossag vildgdban, de meg inkabb a tudattalan regiokban. A vallasos fejlOdesben és a lassie megteresi processzusoknal kOlonoskeppen nagy szerepet jatszanak a valldsos elmenyek utOhatdsai. Analitikus valldslelektani fOreszet Gruehn a vallasos elmenyderivcitumokral irt fejezetevel zarja Ie. Vallasos elmenydefivdtumok alatt oly folyamatokat ert, amelyek ugyan a vallasos elmennyel a legszorosabb osszefuggesben allanak, azonban meg sem sajatosan valldsos termeszetiiek : i13-renek a negativ, a neutrcilis vallasos elmeny, az elmeny-szurrogcltumok és a nem-tokeletes valldsos elmeny. Negativ valldsos elmeny all elo, midOn az elsajdtitdsi aktus helyere az elutasitasi aktus lep. Ha pedig a hdrom elmenyt feltetelezO tenyezO kozul (bedllitas, egyeni tenyez6, hivoszO) valamelyik hidnyzik, avagy valamilyen kulso zavarO kortilmeny lep kozbe, Agy elOdll a neutrons valldsos elmeny, vagyis a folyamat teljesen semleges, indifferens, hatdstalan marad. Elmengszurrogatumok alatt Gruehn a vallasos elmeny megmerevedesi, megcsontosoddsi jelenseget erti. Az elmeny lassankent megmerevedik, megszokotta valik, és teljesen elveszti hatasdt. Nem-tokeletes vallasos elmenyek alatt Gruehn a valldsos elmeny fiktiv és tekintelyi formait era A valldsos elmeny fiktiv format akkor Olt magdra, midOn a feltetlen komolysdgnak jellege hidnyzik ndla. Gruehn kiserleti szemelyeinel ily eset is elOfordult. A valldsos elmeny tekintelyi formajdrOl viszont akkor besze17hettink, midOn az egyeni vallasi ertekeles egy kiilso tekintelynek iranyitdsa, elkotelezese mellett tOrtenik. A valldsos targy és az En kozott ilyenkor is fenndll az ertekvonatkozds, a kiilonbseg csak az, hogy az ertekelessel Aro felelOsseget az En teljes egeszeben nem vdllalja, hanem a kiilsO tekintelyre is dthdritja. Ha a fiktiv valldsos elmeny voltakeppen az igazi vallasos elmeny bevezet6 stadiuma, tigy az autoritativ vallasos elmeny viszont nem mds, mint az igazi vallasos elmenyt kovetO stadium : ennek utohatasa. Gruehn e kiilonbozO tipusti vallasos elmenyek reszletesebb lelektani elemzesevel zarj a analitikus vallastelektandt. Valldslelektandnak kOvetkezO fOresze a szinthetikus valldslelektan. Amig az analitikus valldslelektan feladata a vallasos alapelmeny fObb mozzanatainak, funkciOinak és ezek vallfajainak reszletes elemzese volt, addig a szinthetikus valldslelektan azon valldsos jelensegek leirasaval foglalkozik, amelyek a legbonyolultabb lelki osszetetelfiek. Ide tartozik pl. a vallasos elmenynek, mint egesznek, a leirdsa. Tovabd az egyes valldsos erzelmeknek a pszicholOgiai elemzese : ilyenek pl. a bizalom, hit, szeretet, felelem, tisztelet, hOdolat, alazat, a szabadsag és megkotottseg erzelmei. A valldsos kegyesseg szinthetikus jelensegein belul sajdtos csoportot alkotnak tovaba az igen bonyolult lelki szerkezettel j aro vallasos jelensegek, pl. az imddsag, a bun, a biinbdnat, a megteres, misztika, a vallasi megismeresi funkci6k, stb. Ezeknek reszletes elemzese kepezi tehat a szinthetikus valldslelektan targy- és feladatkoret. Hatalmas teriilet ez, amelynek minden egyes reszletproblemdja megerdemli azt, hogy kiilOn-kiilon foglalkozzunk vele. Azonban Gruehn itt mindeniitt csupan a nagy dltaldnossdgokban mozog, s inkabb csak a kiilonbozO vizsgdlOddsi irdnyok rovid ismertetesere szoritkozik. De nem is csoda, mert hiszen a szinthetikus valldslelektan legtobb problemdjdnak megoldasandl a rendszeres kiserleti onmegfigyeles m6dszere legfelj ebb csak segedeszkOzkent lehet szolgalatunkra. Ezt Gruehn is keszseggel elismeri. Mert hiszen pl. az imadkozast, Mint valldsi tevekenyseget, kiserletileg megfigyelni nem lehet. HasonlO az eset pl. a misztikus eletfolytatdsndl, avagy a vallasi megteres hosszti folyamatdnal. A Steihnn-Girgensohn-Gruehn kiserleti valldspszichologidjdt sokan és sokfelekeppen prebaltdk kritizdlni. A kritikak filtO anyaga azonban rendesen az egyoldalu és elOitelett61 duzzad6 ellenszenv volt, amelyet a pszichologusok kis resze és a theologOsuk nagy resze meg manapsag is tapldl a rendszeres kiserleti onmegfigyelesen felepiilt vallaslelektan ellen, azzal a szepen hangzo jelszOval, hogy a
Dr. Vasady Bela : A vallaspiszicholevia fejlodesenek tortenete.
vallassal kiserletezni nem lehet. Tokeletesen igazuk van. Ezt azonban Girgensohn és tarsai is hangsulyozzak. De voltakeppen ki is akar magaval a vallassal kiserletezni ? Senki. Girgensohn-ek a vallasos emberrel kiserleteznek. Es pedig oly mOdszer segitsegevel, amely a magasabb lelki folyamatok vizsgalatanal mar nagyon is elfogadhato medszernek bizonyult és csupan a fejlOdes szuksegkeppenisege horta magaval, hogy mihelyt egy lelektanilag is kell6leg iskolazott es a vallasos tenyek, realiak irant kell6 erzekkel bir6 theologus jelentkezett a tudomanyos vilag gazdag aradataban, azonnal alkalmazasba vette ugyanazt a modszert a vallas vizsgalatanak teriileten is. Ez a kival6 theolOgus Girgensohn volt, akit, nyomon kovetett Gruehn, es akinek aldasos hatasa a kozel jov6 vallaspszichologiajaban és theologoiajaban bizonyara meg maradandoan tovabb fog munkalkodni. Girgensohn-ek kiserleti vallaslelektananak maradando ertekeit es erdemeit a kovetkezOkben latjuk : MOdszertani erdemeik : 1. A puszta onmegfigyeles es masoknak alkalomszerii megfigyelese, tehat a makroszk6pikus mOdszer mellé allitottak a rendszeres ksierleti onmegfigyelest avagy reakciomodszert, amelynek segitsegevel azutan kepesekke lettek a vallasos elmeny finomabb reszleteinek feltarasara. 2. Nagy elOnyiik es erdemiik, hogy kezdett61 fogva hirdettek és hangstilyoztalc, hogy a kiserleti m6dszer mellett helyet adnak a tobbi m6dszernek is. Tehat modszeriiknek a vallaslelektan terfileten egyeduralmat egyaltalaban nem kovetelnek. 3. Nagy erdemtik vegiil, hogy pontosan lattak a vallaslelektan sajatos targyés feladatkoret -es hangsitlyortak, hogy a vallaslelektan a vallastudomany valamennyi problemajat egyedul megoldani nem. kepes. A vallaslelektan segitsegevel csupan a vallas pszicholOgiai lenyegere derithetiink fenyt, a vallas igaz voltanak ismeretk.ritikai problemaja azonban mar kiviil esik a vallaspszicholOgia tertileten. Altalanos erdemeik :
1. Kimutattak a gondolati elemnek a vallasos elmenyben vale) konstitutiv jelentOseget és nelkillozhetetlen voltat. 2. Kimutattak mindazon elmeletek teves voltat, amelyek a vallast csupan az erzelemb61 probaljak levezetni. 3. Kimutattak, hogy minden szukseglet-elmelet hamis. Nincs igazuk tehat Feuerbachnak és tarsainak. Az ember nem azert vallasos, mert sziiksegletei és vagyai vannak. 4. Kimutattak az egyoldalu voluntarisztikus elmeletek valotlansagat. Az akarat a vallasban csak masodlagos szerepet jatszik. 5. Kimutattak az asszociacios pszicholOgia valotlansagait. A kepzetek tarsulasabol a vallasog elmenyt levezetni nem lehet. S6t a kepzetek is csupan masodlagos szerepet jatszanak a vallasos elmenynel. 6. Pontos és reszletes vizsgalat targyava tett& az en-funkciokat. Ramutattak az En-nek, mint szemelyisegnek a vallas keletkezesenel vale) dont6 szerepere s ezaltal kimutattak az egyoldalu mechanisztikus-termes`zettudomanyi vallaslelektan elegtelenseget. 7. Ramutattak arra, hogy a vallasos elmeny a szellemi elet teremt6 tevekeny:segei lame tartozik. 8. Es hogy ez a tevekenyseg a tudatossag vilagaban folyik le. 9. Felhivtak figyelmunket az ebrenlet-feletti tudatfokoknak, vagyis a tudatfelettinek szerepere a, vallasos elmeny letrejovetelenel. 10. Ramutattak arra, hogy az egesz volt elobb es csak azutan a reszek : a vallasos elrnenyt, mint egeszet, mint egy sajatos szinthetikus egyseget, kell felfogflunk, amelyet csupan az elemzes boncol szet reszeire. (Itt jiinwek ellentethe a Wundt „teremt6 szinthezis" elvevel is.)
134
Dr. Vasady Bela : A valia:Spszichol6gia fejlodesenek tortenete.
: 11: KimUtattak, hogy nines
n. specifikus vallasos osZttin, tehetseg. (Coeval megegyeznek és altalaban veve az arnerikaiak nagy reszevel.) A vallasos elmenynel ugyanoly lelki funkciOk szerepelnek, mint az eszthetikai elmenynel. A vallasos intiriciot vallasossa a gOndolati elein vallasos volta teszi. A nemet kiserleti vallaslelektan tehat Agy modszertani, mint altalanos vallaslelektani eredmenyei szempontjabol a -Vallaslelektan fejlOdesi tortenetenek csticsiyontjat jeloli. Egyszersmind ectes biztatas arra nezVe, hogy 'a vallaslelektan elOtt meg szep, gazdag és remenyteljes jovo all. A kovetkezaben osszefoglalaskeppen a vallaslelektan eddigi fejlOdesenek legaltalan_osabb tanulsagait ohajtjuk csupan meg egybefoglalni s ugyanakkor megrajzolni azokat a legaltalanosabb problernakoroket, amelyekre a jtivO vallaspszichologiajanak tovabbra is differencialOdnia kell. III. .Tanulsfig ok.
. A vallaspszichologia eddigi fejtOdesenek tortenete a kiivetkezo tanulsagokkal szolgal a joy5 vallaspszicholOgusai szamara J. A vallaspszichologia oncelti, empirikus tudomany, melynek feladata a vallasos tiinemenyeknek es altalaban veve a vallasnak, mint tapasztalati tenynek, adottsagnak, a vallaspszichologia sajatos celjainak legmegfelelobb lelektani mOdszerek segitsegevel val6 vizggalata. 2. .Egyaltalaban nem tanacsos egyetlen egy modszer onmagaban elegseges volta mellett sem allast foglalni. A vallaslelektan tortenete mindennel jobbari igazolja, hogy nem egy, de tobb mOdszer igenybevetele szukseges ahhoz, hogy a vallaspszichologus a vallaslelektan valamennyi feladatat sikerrel megoldhassa. • 3. A vallaspszicholOgia modszerei a vallaslelektan kiilonbozO problemakorei' szerint igazodnak. 5. A vallaspszichologia a kiiiyetkezo hat problemakorre differencial Odik : a) A normalis vallas lelektana. (Analitikus es szinthetikus vallaslelektan, irgy, amint ezt pl. Gruehn n61 talaltuk.) b) Differencialis vallaslelektan. c) A vallas szocialpszichologiaja. d) Genetikus vallaspszichologia. e) A vallas pathopszichologiaja. f) Alkalmazott vallaslelektan. 6. Amikeppen ezek a problemakiirok egymassal szoros osszefuggesben vannak es az egyik problemakOrhoz tartozo problemak sikeres megoldasa elosegiti a masik problemakUrhoz tartoz6 problemak sikeres megoldasat is, vagyis amikeppen a problemakorok sajatos problemai egymastel kolcsOnosen fuggenek, azonkeppen az egyes problemakorok sajatos modszerei is a kolcsonos iiigges és egymast kiegeszites viszonyaban allanak egymassal. 7. A. normalis vallaslelektan analitikus reszenek legbiztosabb és legexakttabb, bar faradtsagos es nagy gyakorlottsagot igenylo medszere : a rendszeres kiserleti onmegfigyeles; avagy reakcio mOdszere (amint ezt Girg'ensohnnal es Gruehnnel. talaljuk). E modszet folytatolagos, technikai fejlesztese kell, hogy kepezze a jiivO 'vallaspszicholegusainak egyik legkiizvetlenebb feladatat. -8. A kiserleti onmegfigyeles modszere nagyban segitsegtinkre lehet a differencialis vallaspszicholOgianal is. Azonban itt mar a Girgensohn Altai makroszkopikusnak nevezett modszert is igenybe kell venniink. Ugyanezt kell cselekednunk a normalis vallas lelektananak szinthetikus reszenel is. 9. A vallag 'szOcialriszichologiajanal a torteneti es: a genetikus modszer a legalkalmasabb. Klasszikus peldaja ennek a Coe vallaspszichologiaja. 10. A genetikus vallaspszichologia, mint a neve is mutatja, a genetikus pszichologiai mOdszert alkalmazza. Feladat- és targykore a legszorosabb kapcsolatban all a vallas szocialpszicholOgiajanak feladat- es targykorevel. 11. A vallas pathopszichologiaja a rendellenes vallasos jelensegeket vizsgalja a pszichiatria és pszichotherapia modszereinek segitsegevel.
-
Vasady Bela : A va1laspszicholOgia fejitklesenek tort4nete.
135
12. Az alkalmazott .vallaspszichologia a vallaspszicholOgia erednienyeinek egyeb tudomanyok terUleten, valamint a gyakorlati &let terUleten valo felhasznalasa. Sajatos modszerrO1 tehat itt nem beszelhetunk. 13. A vallaspszicholOgusnak feltetlentil maganak is vallasosnak kell lennie, vagy legalabb is oly egyennek, akinek mar voltak vallasos elmenyei. 14. Tovabba szukseges az, hogy a vallaspszichologus rendelkezzek az „analitikus utaneles" (Osterreich),. avagy „szellemtudomanyi megertes" (Spranger), avagy „intuitiv beleeles" (Girgensohn) kepessegevel is. 15. Ellenkez6 e§etekben a vallaspszichologus legfeljebb csak a vallasos lelek mechanizmusat kepes eltittiink feltarni (Coe), azonban a vallasban a sajatos vallasi mozzanatokat megragadni nem tudja. 16. A normalis vallas analitikus és szinthetikus pszichologiajat a Girgensohn és Gruehn Altai kijelolt utakon kell tovabbfejleszteni. 17. A differencialis yallaspszichologianak a Starbuck, James, Coe, Pratt, Spranger, Muller Freienfels, Heiler es- az experimentolis vallaslelektan altal megjelolt iranyokban kell tovabb hafadnia. A fontos mindig csak az, hogy a kali:inboz6 vallasi tipusok felallitasa tisztan pszichologiai szempontok szerint tortenjek. A differenCialis vallaspszichologia fejlOdese az altalanos vallaspszichologia fejlodesetol fiigg. Mennel tobb uj torvenyet fedezzlik fel pl. a vallas fejlodesenek, annal tobb uj pszichologiai szemponthoz jutunk, amelyek azutan uj vallasi tipusok felallitasanal is szolgalatunkra lehetnek. 18. A vallas szocialpszichologiajanak legkiizvetlenebb feladatai a kovetkezok : kimutatasa annak, hogy az. U..n.. objektiv tenyezo, objektiv szellemi vilag feltetlentil szukseges ahhoz, hogy a vallasos elmeny letrejojjon. Ugyanakkor egyszersmind, kimutatja azt, hogy szo sztrinti ertelemben vett individualis, szubjektiv vallaspszichologia nines. Girgensohn es Gruehn nagy erdeme, hogy a hivOszOnak, avagy objektiv tenyezOnek szuksegkeppeniseget kimutattak. Termeszetesen a mindennapi eletben a hiyoszO szerepet mas veszi at : a predikaciO, avagy egy kortiszteletben alio ember figyelmezteto megjegyzese, tanitasa, avagy egy fajdalmat okozO hiradas stb. Ki kell mutatni tovabba azt is, hogy vannak ,oly szemelytelen kfils6 tenyezok is, amelyek szinten vallasos elmenyek 'etrejovetelet szolgaljak : igy pl. egy szep tajkep, a nagy termeszet, mennydorges stb. Azonban nemcsak a tarsadalom és altalaban veve a kornyezet hat az emberre, hanem a megforditott eset is fennall : a vallas szocialpszicholOgiajanak feladata kimutatasa egyszersmind annak is, hogy az egyen is befolyasolja a tarsadalom vallasossagat. Coe vallaspszicholOgiaja ide vonatkozolag megbecsiilhetetlen szolgalatokat tett (kiilonosen, midOn kimutatja, hogy a tarsadalthi kozvetlenseg elmenye Altai a tarsadalom es az egyen fejlodese egyarant eltibbrehalad, es hogy e tarsadalmi kozvetlensegnek elmenyeben gyokerezik maga a vallas is. Termeszetesen Coe egyoldaliisagaival most sem azonositjuk magunkat). A vallasnak Coe anal nyujtott szocialpszichologiaja és a Girgensohnek kiserleti vallaspszichologiaja sok tekintetben szerencsesen kiegeszitik egymast. Igy pl. erdemes volna a Girgensohn es Gruehn en-funkcioit es intuiciait a Coe altal leirt „ertekek atertekelesenek", avagy „szocialis kozvetlensegnek" keretei koze beilleszteni. Vegill a vallas szocialpszichologiajanak feladatai koze tartozik a vallasi kozossegek, egyhaz, szektak stb. keletkezesenek es lenyegenek feltarasa. Ily kerdesek targyalasaban termeszetesen a vallaslelektan eddigi irodalma sem szii'kolkodik. 19..A genetikus vallaspszichologia ma mar nem gondolhato el a Wundt neplelektani vallaspszichologiaja szerint. Ma mar bebizonyosodott, hogy a primitiv vallas nem mindig'a legtisztabb jelentkezesi formaja a vallasnak, tehat a vallasfogalom kiindulasi pontjaul sem tekintheto. A mai genetikus vallaspszichologia legegetObb problemaja az atoroklessel kapcsolatos. Micsoda szerepe van az &taroklesnek az egyen vallasoi eleteben, es mily szerepe van a nevelesnek, oktatasnak, tradicionak stb. ? A genetikus vallaklelekt*nak 2Z egyes vallasi aktusok keletkezeset is tanul.
-
184
t r. VAsady 8ela : A vallaspszichol4gia fejl6desenek tOrt4net.e.
manyoznia kell. Itt azonban feladatkore a legszorosabban osszefugg a normalis vallas lelektananak feladatkorevel. A genetikus vallaslelektan legerdekfeszitObb problemaja a vallasos tehetsegnek, termeszetnek, avagy osztonnek problemaja. Beszelhettink-e az embernel eredeti vallAsos termeszetrol, osztonrOl ? Ide vonatkozolag mi teljesen a Coe es Girgensohnek felfogasara helyezkedlink : vallasi struktura, statikus ertelemben . veve, nines az emberben, de dinamikus ertelemben veve, van. Es a vallasi tevekenysegek, a sajatos vallasi enfunkciok, amelyeknek vallasi jelleget a vallasi targy adja meg, egyirttal az En teljes Atalakulasat is eszkozlik. A megteres jelensegenek tanulmAnynzAsa is voltakeppen a genetikus vallaslelektan feladata.-HasonlOkeppen pl. a megszentelOdes lelki-elemzese is ide tartozik. A wallas kibontakozasa az egyen eleteben : ez szinten genetikus vallaspszichologiai problema. lgy pl. a gyermek, a fserdi116 kor, a meglett ember vallasi fejlOdegenek nyomon kovetese. Hasonlokeppen genetikus problema a vallAsi kozossegek kialakulasanak problemaja. Ezen a ponton a genetikus vallaspszichologia és a vallas szocialpszichologiaja szoros viszonyban vannak egymassal. Hasonlatoskeppen -genetikus problema pl. a vallAsi zsenik, heroszok lelki fejlOdesenek problemaja. Nagyon erdekfeszito feladat vegul a vallastanban fejlOdesnek genetikus ismertetese. A problema itt a kovetkezO : mi segiti el6 a vallastalan egyen vallastalansAganak -kialakulasat : a vallastalan kOrnyezet-e, egyeni diszpozici6-e, avagy Open Icornyezetenek egeszsegtelen vallAsossAga ? 20. A vallAs pathopszichologiajara azert van nagy sziikseg, mert a beteges vallasos lelek ismerete az egeszseges vallasos lelek behatObb istheretere is elosegit benntinket. 21. Az alkalmazott vallaslelektan elOtt hatalmas munkamez6 All. Egy 'Whin tanulmAny kereteit kovetelne meg annak kimutatasa, hogy a vallaslelektan .mily szolgAlatokat tehet a t8bbi vallastddomanyoknak és a rendszeres theo16gianak ? Leginkabb azonban a gyakorlati theolOgia szamara gyiimolcsortethetjiik a vallaspszichologia eddigi eredmenyeit.303 Ezzel tanulmanyunk vegere ertilnk. Eredmenykeppen vissziik magunkkal azt, bogy a vallaspszichologia eddigi tortenetenek sok tanulsaga biztositek a jovOje mellett. De biztositja a vallaslelektan jovOjet az a meggondolas is, anielyet egy nemet tufts e szavakkal fejezett ki : „Auf dem ,Quaderfundament bewaltigter Wirklichkeiten wird der Bau der Ideen sicherer ruhen and hOher steigen -als alit dem Geschiebe unerlebter Prinzipien."104.
los A vallaspszicholOgia legkozelehbi feladatairal es problemairol agyes osszefoglalast nyiljtanak : Gruehn : Religionspsychologia és Girgensohn : Gruhdriss der Dogmatik, 1924. c. mnnkaja. 104 Walter Rathenau, Von kommenden Dingen, 1917. 18. old. Girgensohn is idezi.
