A vállalkozások átadásának megkönnyítése

Útmutató-sorozat

A kkv-fejlesztési politika támogatása a strukturális alapokból

A vállalkozások átadásának megkönnyítése

Enterprise and Industry

3

3

Útmutató-sorozat

A kkv-fejlesztési politika támogatása a strukturális alapokból

A vállalkozások átadásának megkönnyítése

Intelligens útmutató arról, hogy miként lehet támogatni és előmozdítani a vállalkozások átadását az EU strukturális alapjainak segítségével

4

Ez az Európai Bizottság által közzétett útmutató számos kapcsolódó projekt és tanulmány útján összegyűjtött információn alapul. A munka az Európai Bizottság tisztviselőinek irányítása alatt folyt, de a dokumentumban kifejtett álláspontok nem feltétlenül tükrözik az Európai Bizottság véleményét. További információk a következő címen érhetők el: Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság D.1 egység: Vállalkozói készségek 2020 E-mail: [email protected] URL: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/business-environment/smooth-transfer E dokumentum több európai nyelven is elérhető az interneten: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/ sme/regional-sme-policies. Bár az útmutató az EU strukturális alapjainak felhasználásával kapcsolatos információszolgáltatás céljából készült, ezen információk helyességéért és teljességéért az Európai Bizottság jogi felelősséget nem vállal. Az EU strukturális alapjainak felhasználásával kapcsolatos kérelmeket minden esetben a kérelmezési országban az adott időpontban hatályos szabályokkal összhangban kell elbírálni. Ez az útmutató egy sorozat részét képezi. Az eddig közzétett útmutatók címe: 1. A vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése az Európai Unióban 2. Szabványok alkalmazása a növekedés, a versenyképesség és az innováció támogatására 3. A vállalkozások átadásának megkönnyítése 4. Intelligens útmutató a szolgáltatási innovációhoz

Sem az Európai Bizottság, sem pedig a Bizottság nevében eljáró más személy nem vállal felelősséget az itt szereplő információk további felhasználásáért, illetve a gondos előkészítés és ellenőrzés ellenére a kiadványban előforduló esetleges hibákért. A kiadvány nem tükrözi szükségszerűen az Európai Bizottság nézeteit vagy álláspontját. ISBN 978-92-79-25926-5 doi:10.2769/44110 © Európai Unió, 2012 Printed in Belgium Eltérő rendelkezés hiányában a sokszorosítás a forrás feltüntetésével megengedett. A kifejezetten harmadik felek tulajdonában állóként megjelölt anyagok felhasználásához, illetve sokszorosításához a szerzői jogok tulajdonosának (tulajdonosainak) engedélye szükséges.

5

Előszó

Az üzleti vállalkozások életciklusának harmadik kulcsfontosságú szakasza – az alapítás és a növekedés után – az átadás. Az ilyenkor felvetődő problémák egyrészt összetett jogi problémák, másrészt a vállalat értékének felbecsléséhez, az új tulajdonos felkutatásához és a cég vezetői tisztségének átadásához kapcsolódnak. Hosszú folyamatról van szó, amelyet megfelelően elő kell készíteni. Túl sok életképes céget számolnak fel azért, mert nem jut elég figyelem ezeknek a kérdéseknek. Ezáltal pedig a gazdasági környezet számos minőségi munkahelyet veszít el. Noha napjainkban sok figyelmet kap az új vállalkozások indításának ösztönzése, a meglévő, életképes vállalkozások fennmaradásának és növekedésének biztosítása is fontos. A politikai döntéshozók gyakran megfeledkeznek arról, hogy munkahelyeket nem csak új vállalkozások létrehozásával lehet teremteni. Az egyéni üzleti tevékenység regionális dimenziójára tekintettel a strukturális alapoknak fontos szerepet kell játszaniuk a vállalkozások átadásának lebonyolítását segítő konkrét projektek támogatásában. Ez az útmutató olyan kapcsolódó fellépésekre tesz javaslatot, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatásával regionális szinten sikerrel megvalósíthatók. Ezt az útmutatót a politikai döntéshozóknak, az érdekelt feleknek és a regionális szintű irányító hatóságoknak ajánljuk abban a reményben, hogy a kiadvány nyomán konkrét intézkedések születnek majd a vállalkozások sikeres átadásának további támogatására, ami a regionális fejlesztés szempontjából is üdvös lesz.

Antonio Tajani az Európai Bizottság alelnöke ipar- és vállalkozáspolitikai biztos

Johannes Hahn az Európai Bizottság tagja a regionális politikáért felelős biztos

6

7

Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló.................................................9 1.1 Az útmutató célja.................................................. 9 1.2 Mit jelent a vállalkozások átadása?........ 9 1.3 A vállalkozások átadásának fontossága...............................................................10 1.4 Miért kell a kohéziós politikának támogatnia a vállalkozások átadását?...................................................................11 1.5 Lehetséges fellépések....................................11 2 Fogalmi keret............................................ 13 2.1 TA vállalkozásátadások sajátos kihívásai és akadályai.....................................13 2.1.1 Összepárosítási preferenciák.....................14 2.1.2 A bizalom kiépítése...........................................15 2.1.3 Érzelmi és pszichológiai problémák.....15 2.1.4 A képzés, tanácsadás és figyelemfelkeltés során tárgyalandó jogi kérdések............................16

2.2 Milyen eredmények születtek eddig?...........................................................................17 2.3 Mi a teendő?............................................................20 2.3.1 Támogatás és figyelemfelhívás..............20 2.3.2 Az átadást megkönnyítő szabályozási keret és módszeres nyomon követés......................20 2.3.3 Finanszírozás biztosítása a vállalkozások átadásához............................21 2.3.4 Vállalati tanácsadási szolgáltatások.......................................................22 2.3.5 Átlátható piac kialakítása a vállalkozások átadásához............................25 3. Bevált gyakorlati példák....................... 27 3.1 Figyelemfelkeltő intézkedések.................27 3.2 Tanácsadás és mentorálás.........................28 3.3 Partnerközvetítés................................................31 3.4 Finanszírozás..........................................................33 3.5 Bevált gyakorlatok – további példák...35

8

9

Összefoglaló 1.1 Az útmutató célja A strukturális alapok fontos szerepet játszanak a vállalkozások átadásának ösztönzését célzó konkrét projektek támogatásában. Ez a dokumentum ezért szeretné felhívni a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyeket az európai strukturális alapok támogatásával az összes országban és régióban haszonnal végre lehet hajtani. A jelentés elsősorban a regionális szintű politikai döntéshozóknak és irányító hatóságoknak szól. Az útmutató tartalma: • az Európai Unióban a vállalkozások átadásának megkönnyítését célzó, a strukturális alapok támogatásával végrehajtott állami beavatkozások szükségessége és lehetséges kedvező hatásai; • a Bizottság és a tagállamok által korábban végrehajtott fellépések áttekintése; • javasolt intézkedések a vállalkozások átadásának támogatására; 1.

• különféle bevált gyakorlatokra vonatkozó példák, amelyek ihletet adhatnak a strukturális alapokból finanszírozott operatív programok keretében végrehajtható intézkedésekhez.

1.2 Mit jelent a vállalkozások átadása? E jelentésben a vállalkozások átadása valamely vállalkozás tulajdonjogának egy másik személyre vagy vállalkozásra történő átruházását jelenti, aki/amely biztosítja a vállalkozás fennmaradását és kereskedelmi tevékenységének folytonosságát. Erre sor kerülhet családon belül, vagy vezetői kivásárlás (azaz családtagnak nem minősülő vezetőségi tagoknak vagy alkalmazottaknak történő értékesítés), illetve kívülállóknak vagy meglévő cégeknek történő eladás – többek között átvétel vagy egyesülés1 – formájában. A legtöbb kis- és középvállalkozás esetében a tulajdonjog átadása együtt jár a cégvezetői tisztség átruházásával. Korlátolt felelősségű társaságok esetében az üzletrész leg-

A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése. Európai Bizottság, 2002. május.

10

alább 51%-ának átruházása már átadásnak minősülhet. A részvénytársaságok esetében – amelyek többnyire nagyvállalatok, ahol a tulajdonosi és az igazgatási funkciók elválnak egymástól – az átruházásra nem kerül sor e jelentés értelmében: ezek esetében az átadás más természetű. Bizonyos esetekben a vállalkozásokat csak az épület vagy a telek használata miatt adják el vagy veszik át, és annak sajátos üzleti tevékenységét nem viszik tovább. Ez a jelentés értelmében nem tekinthető átadásnak. Ezenfelül számos olyan vállalkozás létezik, amely bizonyos okoknál fogva – például csőd miatt, vagy mert nem termel elég nyereséget – nem ruházható át. Más esetekben a vállalkozók átadás helyett inkább felszámolják a vállalkozást, és előfordul az is, hogy nem találnak jogutódot (vevőt). A vállalkozások átadására igen gyakran azért kerül sor, mert a vállalkozó nyugdíjba megy. Mindamellett a nyugdíjazás csak az egyik lehetséges oka a vállalkozás átadásának. Az átadásra ennél korábban is sor kerülhet személyes döntés eredményeképpen (előrehozott nyugdíj, szakmaváltás stb.), illetve a versenykörnyezet változásai (például változó piacok, új termékek, új forgalmazási csatornák stb.) vagy különféle események (válás, betegség, elhalálozás stb.) miatt, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a folyamatban.

1.3 A vállalkozások átadásának fontossága A Bizottságnak a kis- és középvállalkozások átadásáról szóló, 1994. december 7-i ajánlása és 1998. március 28-i közleménye nagymértékben az örökösödési, ajándékozási és jövedelemadóra összpontosított. A középpontban a családtagra való átruházás állt, az átadás oka pedig elsősorban az életkorral függött össze. Ez a séma a jelek szerint változóban van. Az Európai Bizottság 2006-ban a „Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás” című közleményében emlékezteti a tagállamokat a vállalkozások átadásához megfelelő feltételek biztosításának fontosságára. 2.

Nincs ellentmondás a régi cégek felszámolása és a helyükbe lépő új vállalatok, valamint a bővülő és innovatív gazdaság között. Nem minden vállalkozás alkalmas az átadásra. Szintén problémát okoz az átadás a kisebb vállalkozásoknál, illetve az olyan vállalkozásoknál, ahol a jelenlegi tulajdonos meghatározó szerepet tölt be. A vállalkozásátadások a vállalati (és vállalkozói) életciklus normális részét képezik. Az egyéni különbözőségek ellenére az összes tagállamban azonos tendenciák érvényesülnek2: • Az átadások magas és a következő tíz évben egyre növekvő száma miatt a vállalkozások átadásának kérdése egyre fontosabb helyet foglal el a szakpolitikai menetrendben. • Egyre több vállalkozást adnak át a családon kívüli harmadik feleknek. • Egyre több vállalkozó csak rövidebb ideig – nem élethosszig – marad meg egy-egy vállalkozásban. • Az életkor helyett egyre inkább a személyes döntések (például előrehozott nyugdíj, szakmaváltás, az érdeklődési körben vagy a családi viszonyokban beálló változások) és a versenykörnyezet változásai (változó piacok, új termékek, új forgalmazási csatornák stb.) válnak az átadások fő kiváltó tényezőjévé. A legtöbb országban nem állnak rendelkezésre statisztikák az átadásokról, ha pedig igen, a használt fogalommeghatározások igen változatosak. A vállalkozások átadásával kapcsolatos megbízható leíró (mi történt eddig) és prediktív (mi várható) adatok hiánya miatt pedig a kormányok nem támogatják az átadások megkönnyítését célzó különös szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását. Ebben az összefüggésben egyre nyilvánvalóbb, hogy hatalmas potenciál rejlene a közös megközelítés, módszertani eszközök és mutatók kidolgozásában, amely végső soron az európai vállalkozásátadások szabályos közös nyomonkövetési mechanizmusának kifejlesztését eredményezhetné.

A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése. Európai Bizottság, 2002. május.

11

1.4 Miért kell a kohéziós politikának támogatnia a vállalkozások átadását? A kezdő vállalkozók gyakran elfelejtik, hogy az üzleti életben nem csak saját vállalkozás alapításával lehet elindulni. Minden évben több ezer meglévő kisvállalkozást számolnak fel, amikor tulajdonosuk nyugdíjba megy vagy új kihívások után néz, de nem talál senkit, akinek átadhatná a céget. A zökkenőmentes átadás megvalósítása hosszú és néha összetett folyamat, de leegyszerűsítése nagyban csökkentené a vállalkozás felszámolásával járó pazarlást – azaz a szakértelem, munkahelyek, piaci részesedés és jó hírnév kárba veszését. A már meglévő, átruházott vállalatok átlagosan öt munkahelyet biztosítanak, míg az új vállalkozások átlagosan két új munkahelyet hoznak létre. Emellett az átadott vállalkozások sikerének aránya meghaladja az új vállalkozásokét. Mivel az Unióban évente akár 450 000 vállalkozás (azaz 2 millió munkahely) átadására is sor kerül, Európának meg kell könnyítenie a vállalatok átadását, és eredményesebb támogató szolgáltatásokat kell kifejlesztenie. A Bizottság 2011-ben közzétett, Business Dynamics (Üzleti dinamika) című tanulmánya szerint – amely a rossz hatékonyságú vállalkozásátadás munkahelyteremtésre és az induló vállalkozások számára gyakorolt hatásait méri Európában – évente mintegy 150 000 vállalkozás és vele 600 000 állás veszhet el kizárólag a transzferpiacok elégtelenségei miatt. A legkisebb vállalkozásokat fenyegeti leginkább az átadás sikertelenségének kockázata, hiszen azokban gyakran központi szerepet játszanak a tulajdonos készségei és személyisége, amelyek nem ruházhatók át egykön�nyen. Ráadásul az ilyen kisvállalkozások gyakran olyan csekély értékű tárgyi eszközzel rendelkeznek, ami lehetetlenné teszi értékbecslésüket – hiszen az ilyen vállalkozások legértékesebb eszköze gyakran maga a vállalkozó. A vállalkozás mérete mellett egyre inkább a sérülékenységet növelő tényező a cég gazdálkodási formája és kora is.

1.5 Lehetséges fellépések Tekintettel a vállalkozások átadásának fontosságára az európai gazdaság számára, annak megkönnyítése érdekében a következő fellépések javasolhatók:3 • Figyelemfelkeltés: A vállalkozások átadásával kapcsolatos súlyos problémák egyik oka az, hogy az átadási folyamatot túl későn kezdik meg. Ezért a sikeres átadás kezdőpontja az érintettek figyelmének felhívása arra, hogy az átadási folyamat előkészítését kellő időben meg kell kezdeni. • Az átadást megkönnyítő szabályozási környezet létrehozása: A vállalkozások átadásának támogatásához megfelelő szabályozási keret szükséges. Az Európai Bizottság a kis- és középvállalkozások átadásáról szóló ajánlásában4 már foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az ajánlás felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák az üzleti vállalkozások átadásának jogi és adózási környezetét. Az ajánlás végrehajtása terén történt már némi előrelépés, de még mindig van tennivaló. • Finanszírozás biztosítása a vállalkozások átadásához: Az átvett vállalkozások az átvétel időpontjában rendszerint nagyobbak, mint a frissen alakuló új vállalkozások. Ezért a meglévő vállalkozás megvásárlása gyakran több tőkét igényel, mint az új vállalkozás indítása. A támogatott hitelkonstrukciók (kedvezményes kamatlábak), garanciák és korlátozott idejű törzstőke-befektetés sok potenciális felvásárló számára könnyíthetné meg a vállalkozások átvételét. • Üzleti tanácsadó szolgáltatások létrehozása: Mivel a vállalkozásátadások számos olyan összetett problémát vetnek fel, mint a jogutódlás jogi háttere, adóügyi kérdések, a cég eladásra való előkészítése vagy az értékbecslés, a folyamat sikerre viteléhez különféle szakemberek – üzleti tanácsadók, adótanácsadók, jogászok, könyvelők, bankok és közjegyzők – tanácsaira is szükség van.

3. A ‘good practice guide’ of measures for supporting the transfer of businesses to new ownership (Útmutató a bevált módszerekről: A vállalkozások új tulajdonosnak történő átadását támogató intézkedések). Európai Bizottság, 2003. 4. A Bizottság ajánlása a kis- és középvállalkozások átadásáról. HL L 385., 1994.12.31., 14. o.

12

• Átlátható piac kialakítása a vállalkozások átadásához: Egyre több vállalkozást adnak át kívülállóknak. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy a vállalkozások potenciális vevői és eladói könnyebben találják meg egymást. A kisvállalkozások adásvételi piaca azonban nem mindig átlátható. Sok potenciális eladó és vevő szerepel az egyes könyvelők, bankok és tanácsadók jegyzékeiben; mindamellett ezek a jegyzékek korlátozott hatókörűek, ami csökkenti a megfelelő kapcsolatok kialakításának valószínűségét.

13

FOGALMI KERET 2.1 A vállalkozásátadások sajátos kihívásai és akadályai Egy vállalkozás két személy közötti átadása összetett folyamat, amely sokkal többet jelent, mint a tulajdon jogi átadása egy ár ellenében. Ahhoz, hogy egy ilyen átadás sikeresen menjen végbe, számos problémát kell legyőzni, amelyek közül sok érzelmi és pszichológiai jellegű. A vállalkozásátadások több olyan, fontos jellegzetességgel bírnak, amelyek megkülönböztetik azokat a legtöbb egyéb eszköz eladásától (vagy elajándékozásától). Hagyományosan a legelterjedtebb megoldás ezekre a problémákra a családon belüli, nemzedékek közötti átadás volt.5 Ideális esetben a családi környezet, a kölcsönös kapcsolatok meglévő kerete, a bizalom és a magával a vállalkozással kapcsolatos információk megosztása megkönnyítette az eszközök, az információk, a tudás, az üzleti kapcsolatok stb. gazdasági átadását. A vállalkozások átadása maga után von bizonyos ügyleti költségeket, amelyek nagyon le-

csökkenthetik az átadásra kerülő vállalkozás értékét, vagy akár áthághatatlan akadályokat támaszthatnak, megakadályozva, hogy átfogó átadási piac alakuljon ki a családokon kívül. A családokon belül az átadás ügyleti költségei gyakran olyan mértékben csökkenthetők, hogy az átadás lehetséges és hatékony legyen. Ez nem cáfolja azt, hogy vannak olyan esetek, amikor a torz családi kapcsolatok veszélyeztetik a vállalkozás gazdasági átadását. A családok olyan társadalmi csoportok, amelyeknek megvannak a maguk problémái, és ezek egyes esetekben megakadályozhatják a sikeres átadást.6 Ráadásul lehetnek más olyan tényezők is – például egyes iparági és ágazati vonatkozású problémák – amelyek problematikussá teszik a családi átadást.7 A 2010. évi Business Dynamics (Üzleti dinamika) című felmérés alapján rangsorolhatók azok a tényezők, amelyek a kkv-k számára megnövelik az átadás kudarcának esélyét:

5. Lásd például: Bjuggren, Per-Olof és Sund, Lars-Göran (2002): A Transaction Cost Rationale for Transition of the Firm within the Family, in: Small Business Economics, 19. kötet, 123–133. o. 6. Áttekintés: lásd Handler, Wendy C. (1994): Succession in Family Business: A Review of the Research, in: Family Business Review, VII. kötet, 2. szám, 133–157. o. 7. Lásd pl. Getz, Donald és Petersen, Tage (2004): Identifying Industry-Specific Barriers to Inheritance in Small Family Businesses, in: Family Business Review, 17. kötet, 3. szám, 259–276. o. (18).

14

1,95 2,16 2,20 2,24 2,42 2,48 2,66 2,66 2,68 2,69 2,74 2,78 2,86 2,87 2,87 2,92 3,03 3,08 3,10 3,14 3,24 3,32

Pénzügyi mutatók (nagy összegű adósság) A cég kora (kevesebb mint 3 év) A cég mérete (mikrovállalkozás) Gazdálkodási forma (egyéni tulajdonban) Tevékenységi ágazat (építőipar) Pénzügyi mutatók (árfolyam/nyereség arány) Tevékenységi ágazat (kereskedelem) Gazdálkodási forma (partnerség) Tevékenységi ágazat (szállodák és éttermek) A cég mérete (kisvállalkozás) A cég kora (3–5 év) Tevékenységi ágazat (közlekedés és távközlés) Tevékenységi ágazat (ingatlan, bérbeadás és üzlet) Tevékenységi ágazat (ipar) Ki vásárolja meg a céget? (egyéni vásárlóknak történő értékesítés) Ki vásárolja meg a céget? (alkalmazott(ak)nak történő átadás)

Ki vásárolja meg a céget? (családtagnak történő átadás) Ki vásárolja meg a céget? (másik üzleti vállalkozásnak történő átadás)

A cég mérete (középvállalkozás) A cég kora (5–10 év) Gazdálkodási forma (kft.) A cég kora (több mint 10 év) Válaszosztály Felső

Közepes

Alsó

A vállalkozásátadás számos sajátos vonását a következő négy címszó alá lehet csoportosítani8: 1) a vevők és az eladók preferenciáinak ös�szepárosítása; 2)a bizalom kiépítése (tájékozottsági aszimmetriák); 3) érzelmi és pszichológiai problémák; 4) technikai problémák. 2.1.1 Összepárosítási preferenciák A vállalkozások többsége sok szempontból egyedi, és az, ami a mostani tulajdonosnak megfelelt, lehet, hogy a potenciális vevőnek vagy átvevőnek nem lesz kedvére. Még akkor is, ha a vállalkozás legnyilvánvalóbb vonásait nézzük csak, vagyis az ágazatot és a méretet, bonyolult lehet a potenciális vevő és a potenciális eladó összepárosítása ugyanazon a területen és ugyanabban az időben.9 A vállalkozóvá válás iránt érdeklődő személyek nagy többsége előnyben részesíti azt, hogy új vállalkozást indítson, ahelyett, hogy egy meglévőt vegyen át. A vállalkozóvá válásra vonatkozó döntést (talán azokat az eseteket kivéve, amikor a vállalkozás indítása munkanélküliség vagy hasonló helyzet miatt történik) csak részben motiválják tisztán gazdasági megfontolások. Bizonyos fokig az önmegvalósítás és egy ötlet megvalósításának kívánsága is szerepet játszik benne. A 2004-es Eurobarométer gyorsfelmérés szerint az európa-

Forrás: Business Dynamics (Üzleti dinamika) felmérés, 2010. Megjegyzés1: az adatok kizárólag a felmérés válaszadóinak nézetein és vélekedésén alapulnak. Megjegyzés2: a válaszadóknak a következő kérdésre kellett felelniük: „Melyek azok a tényezők, amelyek a kkv-k esetében megnövelik az átadás sikertelenségének esélyét? (értékelés: 1 – nagyon kedvezőtlen hatás, 2 – kedvezőtlen hatás, 3 – kedvező hatás, 4 – nagyon kedvező hatás, 0 – nincs hatása)”. Az alacsony számok azt jelzik, hogy a tényezők sérülékenyebbé teszik a kkv-kat ebben a tekintetben. A grafikon a válaszok átlagát ábrázolja.

iak 53%-a inkább hozna létre új céget, és mindössze 29%-uk részesítette előnyben egy meglévő átvételét.10 Ennek a helyzetnek két oka van. Először, egy vállalkozás indítása az új vállalkozó számára lehetővé teszi, hogy pontosan olyanná alakítsa azt, amilyennek ő akarja. Nemcsak, hogy a vállalkozás alapítójának több szabadsága van a szigorúan vett üzleti döntésekben. Az, hogy vállalkozásait létrehozza, azt is megkönnyíti, hogy személyes igényeinek – például annak, hogy a vállalkozás a lakóhelyéhez közel legyen – megfeleljen. A második ok az, hogy egy új vállalkozás létrehozása rendszerint kisebb pénztőkét igényel, mint egy átvétel. Egyes becslések szerint egy meglévő vállalkozás átvétele 60%-kal több befektetést igényel, mint egy új indítás.11 Egy vállalkozás tulajdonosa és potenciális átadója számára a vállalkozás eladásával szemben viszonylag korlátozottak a választási lehetőségek. Ha a vállalkozás a családon belül nem adható át, a vállalkozás egészének eladásával szemben alternatíva lehet a cég részenként történő felszámolása. A hátrány persze az, hogy ily módon az érték – ügyfélkapcsolatok stb. – jelentős része elvész. A fenti okokból gyakran vannak számszerű különbségek az átadási adatbázisok kínálati és keresleti oldala között. Az ilyen adatbázisokban rendszerint több a felkínált vállalkozás (a hirdetések 2/3-a), mint az olyan személy, aki aktívan keres vállalkozást (a hirdetések 1/3-a).

8. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában – A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006. 9. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában – A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006. 10. Flash Eurobarometer, Entrepreneurship. Az USA-ban az eredmények meglehetősen hasonlóak: a lakosság 54%-a előnyben részesíti az új vállalkozás indítását, 30%-a inkább egy vállalkozás átvételét. Nagy különbségek vannak azonban az európai országok között, Görögországtól (ahol 66% részesíti előnyben az új indítást) a Cseh Köztársaságig (ahol 32% részesíti előnyben az új indítást). 11. Deutsche Ausgleichsbank, idézi: Európai Bizottság (1997), Európai fórum a vállalkozás átadásáról, 5. o.

15

2.1.2 A bizalom kiépítése Rendszerint erős tájékozottsági aszimmetriák vannak a vállalkozások vevői és eladói között (különösen a kisebbeknél), a tulajdonos ugyanis sokkal többet tud vállalkozásának erős és gyenge oldaláról, mint a potenciális átvevő. Amikor a vállalkozás átadásának feltételeiről a tárgyalások folynak, neki az az érdeke, hogy az erősségeket eltúlozza, a problémákat pedig kisebbítse. Ennek tudatában lehetséges, hogy az átvevő nem bízik a tulajdonos által adott tájékoztatásban.12 A tájékozottsági aszimmetria problémái számára a klasszikus megoldás a hírnév: a tájékozottsági előnyöket azért nem használják ki, mert ez a további üzleti lehetőségek veszélyeztetésének kockázatával jár. Az eladó azonban csak akkor aggódik a hírneve miatt, ha érdeke fűződik olyan jövőbeli ügyletekhez, amelyek meghiúsulhatnak, ha rossz híre lesz. Egy vállalkozásátadás esetén ez gyakran nem így van, mivel lehet, hogy az átadás után az előző tulajdonos visszavonul. A bizalom kiépítését az is megnehezíti, hogy a potenciális eladók rendszerint nem szeretnék, ha széles körben kitudódna, hogy vállalkozásuk eladó. Ezért az adatbázisokban szereplő hirdetések meglehetősen általánosak és homályosak. Ez azonban azt jelenti, hogy a hirdetés nem túl vonzó az olyan potenciális jogutódok számára, akik gyakran alapos betekintést szeretnének nyerni, mielőtt megkísérelnék a kapcsolatfelvételt. A legtöbb esetben hasznos szerepet tölthet be egy közvetítő, aki megkísérli meggyőzni a vállalkozót arról, hogy bizonyos mértékű tájékoztatásra szükség van ahhoz, hogy a hirdetés kellően vonzó legyen. Mégis, a tájékozottsági aszimmetriákkal és a bizalommal kapcsolatos problémák nemcsak a potenciális vevők és eladók kapcsolatára, de a közvetítő intézményekre is vonatkoznak. Például, egy weben alapuló piacon a potenciális hirdetők néha nem hisznek az adatbázis működtetésében részt vevő intézmények szavahihetőségében. Sok olyan vállalkozó van, akik – amikor beleegyeznek abba, hogy tájékoztatást hirdessenek meg vállalkozásukról – a diszkréció hiányától tartanak. Ráadásul ha magántulajdonban lévő közvetítők

vannak, róluk néha azt feltételezik, hogy inkább a mielőbbi forgalomra összpontosítanak, mint arra, hogy jó kapcsolatokat találjanak. 2.1.3 Érzelmi és pszichológiai problémák Számos vállalkozó nem szívesen válik meg vállalkozásától és készíti elő annak átadását, különösen akkor, ha hosszú évek során maga hozta létre és építette fel saját cégét. A szakismeretek és készségek átadására csak igen későn vagy egyáltalán nem kerül sor. Ez azzal az eredménnyel jár, hogy az átadást gyakran nem készítik elő megfelelően. Ez a probléma nemcsak a céget átadó vállalkozót érinti, hanem a vevőt vagy a jogutódot, illetve annak legközelebbi munkatársait is, akiknek lerövidíti a felkészülési idejét.13 A tervezés és nyíltság hiánya váratlan helyzetekben (betegség, baleset vagy halál esetén) egészen drámai következményekkel járhat a vállalkozás folytonosságára nézve. Különösen igaz ez a kisvállalkozásokra, ahol a céggel kapcsolatos teljes felelősséget a vállalkozó viseli, és a vállalkozás jövőjét nem tervezik meg kellő alapossággal. Szintén nehézségeket okozhat, ha mind az átadó, mind a jogutód felelősséget visel a cégben. A meglévő tulajdonos (átadó) számára az átadásra kerülő vállalkozás gyakran élete főműve. Ezért valószínűleg tisztán érzelmi értéket kapcsol a vállalkozáshoz, és bizonyos értelemben azt kéri majd, hogy kárpótolják a veszteségéért. De a vevő nem lesz kész arra, hogy fizessen ezért, mert ez a fajta érték, jellegéből adódóan, nem adható át neki. Bizonyos mértékig ez az érzelmi érték egyszerűen elveszik az átadáskor.14 Az érzelmi értéken elszenvedett veszteség csak akkor mérsékelhető, ha az átadó valamilyen módon kedveli az átvevőt (közgazdasági értelemben: ha az átvevő preferenciái részben szerepelnek saját preferenciatérképén). Ilyen összekapcsolódó preferenciatérképek a szülő és a gyermek között tételezhetőek fel. De megjelenhetnek a tulajdonos és a vevő között is. Így nekik kettőjüknek ki kell jönniük egymással érzelmi, pszichológiai alapon, nem pedig csupán üzleti szinten, és a meglévő tulajdonosnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy vállalkozása jó kezekbe kerül.

12. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában – A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006. 13. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése). Európai Bizottság, 2002. május. 14. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában – A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006.

16

A vevő és az eladó közötti bizalom kiépítése, valamint annak érdekében, hogy a vállalkozás „érzelmi» értékét legalább bizonyos mértékig át lehessen adni, hasznosak lehetnek a hosszabb konzultációs időszakok, amelyek során a meglévő tulajdonos fokozatosan vonul vissza a vállalkozástól.

Ez a pszichológiai probléma nagyon fontos, mert megakadályozza őket az első lépés megtételében. Az első lépés ugyanis a probléma felismerése. Ezt követően már módszeresen elemezni tudják a helyzetet, annak érdekében, hogy a megfelelő eszközök használatával megtervezzék a vállalkozásuk átadását és folytonosságának biztosítását.

A cég méretéből szintén következtetni lehet arra, hogy az hogyan kezeli a vállalkozásátadással ös�szefüggő problémákat. A nagy cégek tulajdonosait ma igen gyakran különféle szakértők segítik, akik személyre szabott javaslatokkal látják el őket az átadási folyamat különböző (jogi, adóügyi, pénzügyi és igazgatási) szempontjait illetően. A nagyvállalatok esetében a jelek szerint kisebb súllyal esnek latba az interperszonális és pszichológiai szempontok, mert azokat rendszerint a margóra szorítja vagy felülírja az átadás gazdasági és pénzügyi vonzatainak jelentősége. Mindamellett ezekkel a kérdésekkel foglalkozni kell, és nagyon fontos felhívni a tulajdonosok figyelmét a folytonossági folyamat megtervezésének jelentőségére.15

2.1.4 A képzés, tanácsadás és figyelemfelkeltés során tárgyalandó jogi kérdések

A nagyobb cégek esetében a folytonosságért gyakran erre a feladatra kijelölt vezető tisztviselők felelnek, akik integrált, szabályos vezetői előrejelzési és tervezési folyamat keretében tervezik meg a jövőt. E cégeknél az átadásra csak olyanformán tekintenek, mint a vállalkozás életében bekövetkező változási folyamatok egyikére. Az átadást tehát az üzletmenet részének tartják, és végrehajtása célzott projekt (illetve több, bizonyos mértékig integrált projekt) keretében történik. A kisvállalkozások tulajdonosai gyakrabban nincsenek tudatában a cégük folytonosságával kapcsolatos problémáknak. Ők hajlamosak a cégüket saját „énjük” részének tekinteni. Mivel a mindennapi élet történései teljesen lefoglalják őket, általában nem tudják (vagy nem akarják) megfelelő gondossággal megtervezni a cégük tulajdonjogának átadását, azaz nem gondolkodnak előre, és nem hoznak létre strukturált tervet vagy projektet e folyamat kezelésére, mivel nincsenek feltétlenül tisztában ennek alapvető fontosságával.

Egy vállalkozás átadása különféle típusú eszközök átadását vonja maga után, például gépekét, ingatlanét, autókét stb., amelyek mindegyikére speciális szabályok érvényesülhetnek. Az összetettséget tovább növelik az eszközök átadására vonatkozó különféle adórendelkezések. Ráadásul gyakran kettőnél több érintett fél van. Egy vállalkozás átadása nem csupán a tulajdonos/eladó és a vevő közötti üzlet. A tulajdonos családja is beleszólhat, és például azok a hitelintézetek is, amelyek az átadáshoz pénzeszközöket biztosítanak. Míg bizonyos üzleti eszközök, mint például a gépek, készletek és a pénzügyi eszközök viszonylag egyszerű módon adhatók át, egy vállalkozás átadása immateriális javak átadását is jelenti, mint például a tulajdonos tudása (a piacokról, a versenytársakról, az ügyfelekről, az alkalmazottakról, a technológiákról stb.), az emberi kapcsolatok (az ügyfelekkel, az alkalmazottakkal stb.), a tekintély és a vállalkozás hírneve.16 Egy működő vállalkozásnál egy ár meghatározása és az arról való megállapodás további bonyolult probléma lehet, amelyhez lehet, hogy egy szakember külső segítségét igénybe kell venni. Szintén akadályok forrása lehet a nemzeti jogszabályi környezet, különös tekintettel a társasági jogra, az adóügyi kérdésekre és az igazgatási eljárásokra. Ilyen típusú problémák lehetnek például a magas örökösödési és ajándékozási adó, a finanszírozási nehézségek, a vállalkozások gazdálkodási formájának megváltoztatását akadályozó tényezők az átadás előkészítése során, valamint az egyik partner halála vagy nyugdíjba vonulása esetén a partnerségek folytonosságát akadályozó problémák. 17

15. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése). Európai Bizottság, 2002. május. 16. Uo.

17

2.2 Milyen eredmények születtek eddig?

korlati segítség nyújtása – például a vállalkozók és közvetítők képzése – volt.

A vállalkozások átadása az Európai Bizottság vállalkozáspolitikájának egyik kulcsfontosságú területe. 1994. december 7-én az Európai Bizottság a tagállamoknak címzett hivatalos ajánlást fogadott el a kis- és középvállalkozások (kkv-k) átadásáról. 18

Az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai Főigazgatósága 2000 decemberében elindította az üzleti vállalkozások átadását célzó „Best procedure” („Legjobb eljárás”) elnevezésű projektet. Ennek fő célja a vállalkozások átadásáról szóló, 1994. évi bizottsági ajánlás végrehajtásának nyomon követése, a vállalkozások átadását támogató intézkedések meghatározása, valamint a jövőbeni fellépés lehetséges területeivel kapcsolatos javaslattétel volt. Egy szakértői csoportot is létrehoztak kifejezetten azért, hogy segítse a Bizottságot ennek a projektnek a végrehajtásában.

Az ajánlás felszólította a tagállamokat, hogy javítsák az üzleti vállalkozások átadásának jogi és adózási környezetét, végezzenek figyelemfelkeltő tevékenységet, és nyújtsanak támogatást a vállalkozások átadásához. Az ajánlás többek között a következő intézkedéseket javasolja:19 • a vállalkozók figyelmének felhívása és ösztönzése arra, hogy kellő időben megkezdjék az átadási folyamat előkészítését; • a kkv-k pénzügyi környezetének javítása azáltal, hogy megfelelő eszközöket biztosítanak számukra a vállalkozásátadáshoz; • az átadás előkészítéséhez legmegfelelőbb gazdálkodási forma (például egyszerűsített részvénytársaság) elfogadásának lehetővé tétele a kkv-k számára; • a társaságok és az egyszemélyes társaságok folytonosságának biztosítása a tulajdonos vagy a tulajdonostársak valamelyikének a halála esetén; • az örökösödési és ajándékozási adók csökkentése; • a vállalkozások kívülállóknak történő átadásának ösztönzése, például az alkalmazottaknak való átadás adóintézkedésekkel történő támogatása. A bizottsági közlemény 1998. márciusi elfogadását követően a Bizottság tovább folytatta a vállalkozások átadásának gyakorlati támogatását célzó munkáját. Ugyanabban az évben pályázati felhívást tett közzé olyan projektek társfinanszírozására, amelyek célja a vállalkozásátadással kapcsolatos figyelemfelkeltés, illetve ahhoz gya-

E szakértők becslései szerint az Unión belüli vállalkozások mintegy egyharmada (tagállamtól függően 25–40%-a) gazdát cserél a következő tíz év során. Ez a becslések szerint évente átlagosan 610 000 kis- és középvállalkozás (300 000 alkalmazottakat is foglalkoztató és 310 000 alkalmazott nélküli kkv) értékesítését jelenti, ami akár 2,4 millió munkahelyet is érinthet. 20 A bizottsági ajánlás végrehajtása tekintetében a szakértői csoport megállapította, hogy a Bizottság által előírt 21 adóügyi és jogi intézkedésnek alig felét valósították meg a gyakorlatban. A szakértők szerint az általuk a vállalkozásátadás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott öt területből kettő esetében a tagállamok viszonylag eredményesen haladtak előre. Tizenhárom tagállam különös szabályokat vezetett be az örökösödési és az ajándékozási adó tekintetében, tíz pedig intézkedéseket tett a kívülállóknak történő átadás megkönnyítése érdekében. A többi kulcsterületen – az alkalmazottaknak való átadást megkönnyítő egyedi intézkedések, valamint az előrehozott nyugdíj esetében, illetve a másik kkvba beruházott összeg után biztosított adókönnyítés terén – azonban csak hét-nyolc tagállam tett intézkedéseket. A szakértők ezenfelül megállapították, hogy számos különféle támogatási lehetőség áll rendelkezésre a vállalkozások átadásához, azonban ezek nem strukturáltak, így nem feltétlenül érik el a célközönséget. A szakértők összességében 53,

17. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése). Európai Bizottság, 2002. május. 18. HL L 385., 1994.12.31., 14. o. (a továbbiakban: „az ajánlás”); lásd még az ajánlás indokolását tartalmazó közleményt (HL C 400., 1994.12.31., 1. o.). 19. Europäisches Seminar über Unternehmensübertragungen – Abschlussbericht (Európai szeminárium a vállalkozások átadásáról – zárójelentés). Bécs, 2002. 20. A ‘good practice guide’ of measures for supporting the transfer of businesses to new ownership (Útmutató a bevált módszerekről: A vállalkozások új tulajdonosnak történő átadását támogató intézkedések) Európai Bizottság, 2003.

18

a vállalkozások átadását támogató intézkedést azonosítottak, amelyeket felvettek a vállalkozásoknak biztosított támogató intézkedések és kezdeményezések adatbázisába (SMIE). Munkájának lezárásaként a szakértői csoport a következő javaslatokat tette a támogató intézkedések biztosítását illetően: • egy európai vállalkozásátadási központ létrehozása, amely virtuális európai fórumot biztosítana az információgyűjtés koordinálásához, a bevált gyakorlatok Európa-szerte történő megosztásához és a határokon átnyúló együttműködés elősegítéséhez. Hasonló központokat nemzeti szinten is létre lehet hozni; • a vállalkozásátadási központhoz kapcsolódó „európai eladók és vevők piacterének” létrehozása, amely lehetővé tenné a meglévő nemzeti adatbázisok összekapcsolását, és az ilyen adatbázissal nem rendelkező országokat arra ösztönözné, hogy ők is létrehozzanak egyet; • rendszeres európai szintű rendezvények szervezése az átadáshoz kapcsolódó különös kérdések megvitatására, ahol ki lehet cserélni a bevált gyakorlatokat, és amelyek eredményeit fel lehet használni a nemzeti, regionális és helyi szintű szemináriumok és találkozók során; • személyre szabott alternatív vagy kiegészítő képzési és igazgatási eszközök kifejlesztése a meglévő és jövőbeni családi kisvállalkozások, illetve tulajdonos által vezetett vállalkozások számára; • állami kezdeményezésű támogatási programok és kutatások indítása a vállalkozásátadással kapcsolatban; • ugyanakkora figyelem fordítása az átadásokra, mint az induló vállalkozásokra. A vállalkozások átadásának témájában 2002. szeptember 23–24-én Bécsben megrendezett európai szeminárium következtetései szerint

a sikeres átadások megkönnyítésének kezdőpontja a figyelemfelhívás; a gyakorlati támogatás csak ezután következhet. A vállalkozásátadások összetettsége miatt szaktanácsadásra van szükség a folyamat végigviteléhez. A jelek szerint rengeteg támogatási lehetőség áll rendelkezésre, csak azokat ismertebbé kell tenni és jobban kell koordinálni. A vállalkozások átadásával összefüggő összes szempont kezelése érdekében holisztikus megközelítést kell alkalmazni: nem szabad elfeledkezni az érzelmi oldalról sem.21 Mind a „Best” projekt, mind a vállalkozások átadásáról szóló európai szeminárium azt a következtetést vonta le, hogy a vállalkozások átadását ugyanannyira fontosnak kellene tekinteni, mint az induló vállalkozásokat. A szemináriumon bemutatott osztrák kutatás22 szerint a sikeresen átadott vállalkozások 96%-a az átadást követően legalább öt évig fennmarad. A túlélés esélye tehát magasabb, mint az induló vállalkozások esetében, amelyeknek öt évvel később már csak 75%-a működik. Ezért rendkívül fontos felhívni a politikai döntéshozók figyelmét a vállalkozásátadás fontosságára, és előmozdítani azt a szemléletet, amely értelmében az átadás vonzó alternatívát jelenthet a saját vállalkozás indítása mellett. Az Európai Bizottság 2006-ban a „Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás” című közleményében emlékezteti a tagállamokat a vállalatok átadása szempontjából kedvező feltételek biztosításának fontosságára. A közlemény beszámolót tartalmaz az Európai Bizottság és a tagállamok részéről a vállalkozásátadás elősegítése céljából a múltban tett, illetve a jelenleg folyamatban levő intézkedésekről, valamint rávilágít néhány már bevált gyakorlatra is. A Bizottság megemlítette azt is, hogy még mindig szükség van a fejlődésre: csak a tagállamok mintegy 55%-ában (a régi tagállamok 60%-ában és az új tagállamok 45%-ában) alkalmazzák az 1994. évi ajánlás szerinti intézkedéseket. Úgy tűnik, hogy az új tagállamokban társasági jogi kérdésekben hatékonyabb megoldások léteznek, talán azért, mert ezekben az országokban a vállalkozási témájú jogszabályokat nemrégiben alkották

21. A ‘good practice guide’ of measures for supporting the transfer of businesses to new ownership (Útmutató a bevált módszerekről: A vállalkozások új tulajdonosnak történő átadását támogató intézkedések). Európai Bizottság, 2003. 22. Unternehmensübertragungen und Vererbung in Österreich, Österreichisches Institut für Gewerbe- und Handelsforschung (Vállalkozásátadás és jogutódlás Ausztriában. Osztrák Kisvállalkozási Kutatóintézet) 2002.

19

meg, és azok hatékony példákon alapulnak. A régi tagállamokban ezzel szemben viszonylag több támogatási intézkedés van érvényben, ezek az országok tevékenyebben igyekeznek a figyelmet a kérdésre irányítani, valamint kedvezőbb környezetet biztosítanak a vállalkozások alkalmazottak részére történő értékesítéséhez.23 Az átadási piac megszervezését szolgáló sikertényezők beazonosítása érdekében az EU tagállamai és a többéves vállalkozási programban részt vevő más országok kineveztek egy szakértői csoportot a vállalkozásátadás meglévő piacainak (adatbázisainak) elemzésére és azoknak a következtetéseknek a megfogalmazására, hogy ezeket a piacokat miként lehetne a legjobban megszervezni. A szakértői csoport 2006. évi, „Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában” című jelentése kilenc adatbázist és piacot mutat be, amelyeket állami vagy félállami intézmények működtetnek Belgiumban (Overnamemarkt Flandriában és Sowaccess a Vallon Régióban), Németországban (Nexxt-Change), Franciaországban (Passer le relais), Olaszországban (Borsa delle Imprese), Luxemburgban (Bourse d’enterprises), Hollandiában (Ondernemingsbeurs), Ausztriában (Nachfolgebörse) és Finnországban (Yrittäjät). Ezeknek az adatbázisoknak a többségét csak 2003 körül hozták létre. 2006-ban már több mint 11 000 átadható céget tartalmaztak, ami nagyjából az évente átadható vállalkozások 7%-ának felel meg (és átlagosan a cégek mintegy 0,2%-ának az adott országban). A becslések szerint minden évben az adatbá-

zisban található vállalkozások közül minden negyedik talál utódot (vagyis a becsült sikerhányad 25%, annak ellenére, hogy a becslést alátámasztó bizonyítékok korlátozottak, mivel számos olyan adatbázis-kezelő van, ahol az adatbázisból kikerülő vállalkozások sorsát nem jegyzik fel). A legtöbb adatbázis országos szintű, Olaszország esetében tartományi alapon szerveződnek.24 A nyilvános adatbázisokba betekinthet bárki, akinek van internet-hozzáférése. A hirdetések elhelyezésére több különböző modell és korlátozás van azonban, a hirdetések elhelyezésére szóló teljes szabadságtól a hirdetéseknek a fogadó szervezet által végzett előzetes ellenőrzésén át az olyan korlátozásig, amely csak a közvetítők (bankok, tanácsadók stb.) számára engedi meg, hogy hirdetést helyezzenek el az adatbázisban. 2007 januárja és 2009 augusztusa között kísérleti fellépést hajtottak végre A Helping Hand for SMEs – Mentoring Business Transfer (Segítő kéz a kkv-k számára – A vállalkozásátadás mentorálása) címmel. A projekttevékenységeket az EUROCHAMBRES koordinálta a Rhône-Alpes Regionális Kereskedelmi Kamarával együttműködésben, és 18 uniós tagállam 33 kereskedelmi kamarája hajtotta végre. A kísérleti fellépés átfogó célkitűzése „legalább 10 000 teljes munkanapnyi mentorálás biztosítása [volt] összesen legalább 1000 mentorált számára”. A kísérleti fellépés során végül 9067,3 teljes munkanapnyi mentorálást biztosítottak (91%), 937 mentoráltat toboroztak (94%), és 890 esetet zártak le (89%).

23. Ezeket az értékeléseket óvatosan kell kezelni, hiszen különböző intézkedések eredményességét nem lehet összevetni. 24. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában – A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006.

20

2.3 Mi a teendő? 2.3.1 Támogatás és figyelemfelhívás A vállalkozásátadások egyik legfontosabb problémája az, hogy az eladók vagy egyáltalán nem, vagy túl későn kezdenek el gondolkodni a cégük átadásán. A legtöbb európai országban az idősödő vállalkozók nemigen fontolgatják, hogy nyugdíjba vonulásuk után fennmarad-e a cégük. Ennek egyik fő magyarázata abban rejlik, hogy a nyugdíjba vonulás a vállalkozók számára kényes téma, amellett úgy gondolják, hogy az átadási folyamat könnyen és gyorsan fog lezajlani, ezért fölösleges azt előre előkészíteni. A potenciális vevők és a cégtulajdonosok körében a vállalkozásátadással kapcsolatos tudatosság hiánya nagy kihívást jelent az európai gazdaság számára és az európai országokban működő – gazdaságunk egészének alapját képező – kkv-k folytonossága szempontjából, hiszen így számos olyan vállalkozás és munkahely szűnik meg, amely továbbra is hozzájárulhatna a gazdasági növekedéshez.25 Az Európai Bizottság tisztában van ezekkel a kihívásokkal, és az elmúlt évtizedben több projekt útján is megkísérelte kezelni azokat. E kezdeményezések fő célja az volt, hogy a tagállamokban felhívják a politikai döntéshozók és más érdekeltek figyelmét arra, milyen buktatókkal járhat, ha nem készülnek fel megfelelően számos vállalkozó nyugdíjba vonulására, valamint a bevált gyakorlatok és a szakismeretek megosztását lehetővé tevő eszközök létrehozására. Mivel a témát érintő szabályozási keret nagy része (adóügy, társasági jog stb.) a tagállamok hatáskörébe tartozik, létfontosságú a nemzeti szintű fellépés. Jelenleg nem fordítanak kellő erőfeszítést a figyelemfelhívásra. Csak a tagállamok felében tettek már meg ehhez a kérdéshez kapcsolódó lépéseket. A vállalkozások nyugdíjba vonuló tulajdonosaihoz hasonlóan a potenciális új vállalkozókra is megfelelő figyelmet kellene fordítani, mivel egy meglévő vállalkozás átvétele gyakran érdekes alternatívája lehet egy új vállalkozás létrehozásának. A Bizottság ezért javasolja, hogy fokozott mértékben hívják fel a vállalkozások tulajdonosainak figyelmét – például a kereskedelmi kamarákon és egyéb kapcsolattartási pontokon keresztül, mint amilyenek az adótanácsadók, a könyvelők és a bankok – arra, hogy megfelelő időben előre el kell kezdeni a vállalkozásá-

tadások megtervezését. A Bizottság arra is felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzenek olyan mentorálási rendszereket, amelyek segítséget nyújthatnak a tulajdonosok számára vállalkozásuk átadása során. Végezetül a tagállamoknak érdemes megfontolniuk a figyelemfelhívást szolgáló olyan közvetlen módszereket is, mint például levelek kiküldését egy bizonyos kor feletti üzlettulajdonosok részére.

2.3.2 Az átadást megkönnyítő szabályozási keret és módszeres nyomon követés A tagállamoknak szisztematikusan támogatniuk kellene a vállalkozásátadást mint az új vállalkozások létrehozásának alternatíváját. Fontolóra kellene venni például a vállalkozásteremtéshez rendelkezésre álló eszközökhöz hasonló támogató intézkedések bevezetését. Amikor a vállalkozásátadással összefüggő új jogszabályokra tesznek javaslatot, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új intézkedések ne rontsák a vállalkozások átadásának feltételeit. A jogutódlási szerződések, partnerségi megállapodások, korlátolt felelősségű társaságok létrehozása és a szerkezetátalakítás mind olyan jogi eszközök, amelyekkel megakadályozható a vállalkozások megszűnése. A jogutódlási szerződések – amelyeket számos ország jogszabályai nem engedélyeznek –, a partnerségi megállapodások vagy a korlátolt felelősségű társaságok létrehozása lehetővé teszik az üzletmenet folytonosságának biztosítását a tulajdonos vagy a tulajdonostársak valamelyikének a halála esetén. A jogi forma megváltoztatása esetén az átadandó vállalkozás jogi átszervezésére is sor kerülhet annak érdekében, hogy elkerüljék megszüntetését. Különösen a kisebb vállalkozásoknál gyakori, hogy nagyon szoros kapcsolat áll fenn a vállalkozás és annak tulajdonosa között, ezért az átadás előtt szerkezetváltásra van szükség. A vállalkozást átvevő szintén szükségesnek érezheti, hogy változtasson a gazdálkodási formán, és azt az új döntéshozatali folyamatokhoz, illetve a megváltozott számú tulajdonoshoz és vezetőhöz igazítsa. A vállalkozás eredményes átadását nagyban gátolja, ha a gazdálkodási formában bekövetkező változás miatt a vállalkozást fel kell számolni. Az EU-országok túlnyomó többségében léteznek a gazdálkodási forma megváltoztatását, különösen a vállalkozás részvénytársasággá alakulását elősegítő intézkedések. Ezek a gazdálkodási formára vonatko-

25. Mapping of stakeholders, issues, solutions, good practices and technical deal-breakers in SME transfers (A kkv-k átadásában érdekelt felek, valamint a kapcsolódó problémák, megoldások, bevált gyakorlatok és kritikus technikai tényezők feltérképezése) – TRANSEO 2011 Mapping Working Group.

21

zó rendelkezések vagy egyértelműen szerepelnek a jogszabályokban, vagy általános jogelvekből következnek.26 Habár a vállalkozások családon belüli átadását több országban megkönnyítették, a harmadik felek részére történő átadásoknak nagyobb mértékű ösztönzést kell adni a vállalkozás értékesítéséből származó jövedelem adómentessé tételével, adókedvezmények biztosításával másik vállalkozásba visszaforgatott vagy a tulajdonos nyugdíjazásának finanszírozására fordított nyereség esetén, illetve adómentesség biztosításával olyan esetekben, amikor alkalmazottak fektetnek be a vállalkozásukba.

A vállalkozásátadás különféle okok miatti elmulasztásának hatása a cégekre és a foglalkoztatásra (előrejelzés)

Összesen

22.000 cég 287.000 alkalmazott

Ok: nyugdíjazás

Ok: a tulajdonos halála

Ok: a tulajdonos betegsége

18.900 cég

2.200 cég

900 cég

247.000 alkalmazott

29.000 alkalmazott

11.000 alkalmazott

Forrás: IFM Bonn

A vállalkozások átadására nemcsak az adókulcsok, hanem az adózási eljárások és struktúrák is hatást gyakorolnak. Fontos, hogy a tagállamok gyakran folytassanak tapasztalatcserét nemzeti gyakorlatukról. Erőfeszítéseiket a vállalkozásátadásban érintett különböző felekkel is fokozottan koordinálniuk kell.27

A vállalkozások átadásával kapcsolatos megbízható leíró (mi történt eddig) és prediktív (mi várható) adatok hiánya miatt a kormányok nem támogatják az átadások megkönnyítését célzó különös szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását.

Számos európai országban folyamatban van az átadásokat megkönnyítő szabályozási keret kidolgozása, mindamellett még mindig túl kevés figyelmet fordítanak erre a kérdésre. 16 ország hajtotta végre az Európai Bizottság által a vállalkozásátadás megkönnyítését célzó jogi és adóügyi keretre vonatkozóan tett ajánlások legalább 50%-át.28 Konkrétabban:

Ebben az összefüggésben egyre nyilvánvalóbb, hogy hatalmas potenciál rejlene a közös megközelítés, módszertani eszközök és mutatók kidolgozásában, amely végső soron az európai vállalkozásátadások szabályos közös nyomonkövetési mechanizmusának kifejlesztését eredményezhetné.

• A vizsgált 33 országból 28-ban van mód a vállalkozás gazdálkodási formájának megváltoztatására az átadási folyamat megkönnyítése érdekében. • 22 ország biztosít a cégek családon belüli folytonosságának kedvező jogszabályokat. • Ezzel szemben mindössze 6 országban számoltak be arról, hogy léteznek az alkalmazottaknak történő átadást segítő különös adóügyi intézkedések. Az Európai Bizottság Business Dynamics: Start-ups, Business Transfers and Bankruptcy (Üzleti dinamika: Induló vállalkozások, vállalkozásátadás és csőd) című, 2011-ben készített felmérése rámutatott, hogy a legtöbb országban nem állnak rendelkezésre az átadással kapcsolatos statisztikák, és a fogalommeghatározások – amennyiben egyáltalán léteznek – távolról sem egységesek. A statisztikák létezése szempontjából Németország hozható fel követendő példaként. Az IFM Bonn például a 2010–2014 közötti időszak tekintetében a következő becsléseket adja közre:

2.3.3 Finanszírozás biztosítása a vállalkozások átadásához Az átvett vállalkozások az átvétel időpontjában rendszerint nagyobbak, mint a frissen alakuló új vállalkozások. Ezért a meglévő vállalkozás megvásárlása gyakran több tőkét igényel, mint az új vállalkozás indítása. A támogatott hitelkonstrukciók (kedvezményes kamatlábak), garanciák és korlátozott idejű törzstőke-befektetés sok potenciális felvásárló számára könnyíthetnék meg a vállalkozások átvételét. Az ilyen jellegű pénzügyi segítségnyújtást össze lehetne kapcsolni a vállalkozások átadásra való alkalmasságának vizsgálatával is, ami további biztonságot adna nemcsak a támogatást nyújtó intézménynek, hanem az átvevőnek is.29 Egy vállalkozás átvétele általában több forrást igényel, mint egy új vállalkozás indítása, hiszen nemcsak a tárgyi és pénzügyi eszközökért kell fizetni, hanem az ügyfélkör, a beszállítói kör, az üzleti hírnév és a várható jövőbeli hozam átadásáért is. Az új vállalkozásokra kialakított pénzügyi eszközök nem minden esetben elegendők egy vállalkozás átvételének finanszírozásához.

26. A Bizottság 2006. évi közleménye a Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról – Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás. 27. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése), Európai Bizottság, 2002. május. 28. Business Dynamics: Start-ups, Business Transfers and Bankruptcy (Üzleti dinamika: Induló vállalkozások, vállalkozásátadás és csőd). Európai Bizottság, 2011.

22

Gyakran egy kisvállalkozás magánszemélynek vagy egy másik kisvállalkozásnak történő átadásánál nincs jelentősebb biztosíték, és az átadás során keletkező adósság visszafizetése kizárólag a vállalkozás pénzforgalmán múlik. Ezért szükséges a vállalat helyzetének alapos elemzése, ami viszont viszonylag magas ügyleti költségeket eredményez. Gyakori, hogy a bankok a költségeket és a kockázatokat a finanszírozás volumenéhez képest kedvezőtlennek ítélik meg, különösen kisebb vállalatok esetében.

támogatását célzó autonóm alapot (FACCE), amelyben a pénzügyi szektorban tevékenykedő magánpartnerek is részt vállalnak.

Középvállalkozások esetén a megfelelő finanszírozást törzstőke-befektetés, közbenső finanszírozás és hitel kombinációja jelentheti az érintett felek érdekeinek és a vállalkozás visszafizetési lehetőségeinek figyelembevétele mellett. Előfordul, hogy nem sikerül időben testreszabott megoldást találni és az életképes vállalkozást fenntartani.

2.3.4 Vállalati tanácsadási szolgáltatások

A vállalkozások jogutódlásának támogatása különösen a vállalkozásátadás finanszírozását érinti. Az új vállalkozások létrehozására nyújtott eszközöket, kölcsönöket és garanciákat a meglévő vállalkozások átvételéhez is biztosítani kell. A finanszírozási eszköz összegének megállapításakor azt is figyelembe kell venni, hogy a vállalkozások átvételéhez gyakran nagyobb összegű finanszírozásra van szükség, mint az új vállalkozások indításához. Tekintettel arra, hogy a vállalkozások kívülállók részére történő átadása egyre nagyobb jelentőséget nyer, a kis- és középvállalkozások viszonylatában befektetési alapok által megvalósított, törzsrészvény- vagy kvázi-törzsrészvény befektetésekre vonatkozó biztosítékoknak a kkv-k pénzügyi szerkezetéből és a vállalatátadásból adódó nehézségek enyhítése érdekében ki kell terjedniük azon helyi vagy regionális alapok által megvalósított befektetésekre is, amelyek a kezdőtőkét és/vagy a kezdeti szakaszban a tőkét biztosítják, valamint a közbenső finanszírozásra is.30 Egyes országok – például Franciaország, Finnország és Németország – állami pénzügyi intézményeket (OSEO, Finnvera és KFW) hoztak létre általában a kkv-k támogatására és különösen a vállalkozásátadások megkönnyítésére. Portugáliában és Lengyelországban is kialakítottak hasonló intézményeket. Portugáliában az IAPMEI létrehozott egy, a vállalatok összefonódásának és konszolidációjának

A vállalkozások átadásának támogatására a magánszféra Franciaországban, Lettországban, Hollandiában, Norvégiában és az Egyesült Királyságban is kifejlesztett különös pénzügyi termékeket. A finanszírozást ez esetben bankok és kockázatitőke-társaságok biztosítják.

Sok kudarc elkerülhető lenne, ha az átadást kellő időben megterveznék, és szakértői tanácsadást vennének igénybe. A tagállamoknak támogatniuk vagy szervezniük kell olyan tevékenységeket (például a kereskedelmi kamarák bevonásával), amelyek tudatosítják a tulajdonosokban, hogy kellő időben elő kell készíteni a vállalkozás átadását. A tagállamoknak különösen az olyan közvetlen megszólítást érdemes megfontolniuk, mint például egy bizonyos kor feletti üzlettulajdonosokhoz személyre szólóan intézett levél. Ezenkívül a kisvállalkozások fontosabb partnereit (adótanácsadókat, könyvelőket, bankokat stb.) is be kell vonni a figyelemfelkeltő kampányokba.31 Az alapítók esetében különösen lélektani nehézséget jelent vállalkozásuk átadása és az új tulajdonos által bevezetett változtatások szemlélése. Az ilyen gondokon átsegíthet az, ha az átadás folyamatát elfogulatlan és tájékozott kívülállók pártfogói tanácsadással segítik. Az üzleti vállalkozás családtagnak történő átadása vagy kívülállónak történő eladása rendszerint olyan esemény, amire az ember életében egyszer kerül sor – amivel kapcsolatban tehát a tulajdonosnak aligha van előzetes tapasztalata. Bonyolult, sok érdeket és érdekeltet magában foglaló folyamatról van szó, amelyhez számos területen kell szakértelemmel rendelkezni. Sok testület kínál ehhez segítséget különféle területeken és formákban: bankok, könyvelők, kereskedelmi kamarák, adószakértők, jogászok, közjegyzők, vállalatok felvásárlásával és egyesülésével foglalkozó szakértők és tanácsadók. Mindamellett az átadók és átvevők nem mindig kellőképpen tájékozottak és képzettek, illetve nem kapnak megfelelő segítséget a vállalkozásátadás folyamatához.32

29. A ‘good practice guide’ of measures for supporting the transfer of businesses to new ownership (Útmutató a bevált módszerekről: A vállalkozások új tulajdonosnak történő átadását támogató intézkedések). Európai Bizottság, 2003. 30. A Bizottság 2006. évi közleménye a Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról – Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás. 31. A Bizottság 2006. évi közleménye a Közösség növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni programjának végrehajtásáról – Vállalkozások átadása – folyamatosság és megújulás. 32. Final Report of the Expert Group on the Transfer of Small and Medium-Sized Enterprises (A kis- és középvállalkozások átadásával foglalkozó szakértői csoport zárójelentése). Európai Bizottság, 2002. május.

23

A vállalkozók igen gyakran nem szívesen gondolnak a vállalkozásuk átadására. Rövid távon gondolkodnak, nem terveznek előre, nem rendelkeznek kellő törzstőke-finanszírozással, és nem áll érdekükben a kérdés nyílt megvitatása. Amíg a vállalkozásátadás témáját nem kapja fel a tömegmédia, a vállalkozók nem fogják úgy érezni, hogy olyan kényszerítő kérdésről van szó, amellyel feltétlenül foglalkozni kell. A vállalkozó érdeklődésének felkeltését követően először tájékoztatni kell az átadás-átvételi eljárás alapos előkészítésének fontosságáról. A vonatkozó információk alapján a vállalkozónak át kell látnia, hogy milyen típusú konkrét tanácsadást vehet igénybe, és ezt hol teheti meg. A nagyobb bankok és egyes könyvelőcégek szoktak szervezni ilyen jellegű tájékoztató találkozót, amelynek célja, hogy javítsa a vállalkozások átadás-átvételének sikerességét. Bár számos szervezet sok kezdeményezést tett már a vállalkozások átadásával kapcsolatos figyelemfelkeltésre, a támogatás nyújtása még nem eléggé strukturált módon történik. A támogató szervezetek közötti koordináció javítása révén idővel több vállalkozót sikerülne elérni. Néhány lehetséges megoldás erre a problémára:33 • a vállalkozóknak nyújtandó tájékoztatással és tanácsadással kapcsolatos kísérleti megoldások (például az új típusú médiumok használatának) ösztönzése az átadási folyamat időbeni és hatékony előkészítése érdekében; • a tájékoztatás és a tanácsadás közötti kapcsolat megerősítése, az egyedi intézkedések helyett inkább az átlátható támogatásra helyezve a hangsúlyt; • a különböző (a folyamatban részt vevő és azon kívül álló) szervezetek közötti együttműködés ösztönzése az erőfeszítések elaprózódásának megelőzése érdekében, hogy a célcsoport több segítséget kaphasson a folyamat korábbi szakaszában. A képzés nagymértékben hozzájárulhat a vállalkozók vállalkozásátadással kapcsolatos ismereteinek és hajlandóságának növeléséhez. A mind az átadók, mind az átvevők számára rendezett vállalkozásátadási szakképző kurzusok biztosíthatják a vállalkozók számára az átadási folyamat megtervezéséhez és sikeres végrehajtásához szükséges ismereteket és eszközöket. A kkv-k nagy többségét azok tulaj-

donosa igazgatja. A hagyományos, egyetemeken és más oktatási intézményekben tanított vezetési standardok a középvállalkozásokra és annál nagyobb vállalatokra vonatkoznak, és így van ez a menedzsmenttel kapcsolatos szakirodalom esetében is. Az alkalmazott vezetőkre vonatkozó követelményekkel szemben, illetve azok mellett ki kell dolgozni a kkv-k tulajdonos-üzletvezetőire vonatkozó követelményeket is. A vállalkozásátadás rendes vállalkozástan-oktatási tantervbe történő beépítése hozzájárulna a figyelemfelkeltéshez, és alapvető információkat biztosítana a vállalkozás életciklusának e szakaszáról. Ezenfelül a potenciális fiatal vállalkozók így arról is hallhatnának, hogy a saját vállalkozás létrehozását alapozhatják egy olyan, már létező vállalkozás megvásárlására is, amelyet annak tulajdonosa értékesíteni szeretne. A jogutód üzleti készségei nem mindig elegendőek a vállalkozás folytonosságának biztosításához. Ebből következően a jogutód üzleti képzésének is fontos szerepet kellene kapnia a vállalkozásátadáshoz kapcsolódó képzési programokban. A potenciális jogutódokat biztatni kell arra is, hogy néhány évig más cégeknél dolgozzanak (ne csak saját „családi” vállalkozásuknál). Erre az időszakra úgy kell tekinteni, mint az ismereteik bővítésének szentelt gyakornoki programra, amely segít a „működési vakság” elkerülésében. Vezetési tanácsadás és mentorálás keretében lehet kitérni azokra az általában összetett kérdésekre – például a jogutódlással kapcsolatos jogszabályi kérdésekre, adózásra, a cég eladásra való felkészítésére, az értékbecslésre és hasonlókra –, amelyek tekintetében különleges segítségnyújtásra van szükség. Ide tartozhatnak a jogutódlási folyamat során a családnak nyújtandó támogató szolgáltatások is. Ilyen típusú segítséget rendszerint üzleti tanácsadók, adótanácsadók, jogászok, könyvelők, bankok és közjegyzők biztosítanak. Egy vállalkozásátadással kapcsolatos felmérés34 válaszadói szerint a kkv-k tulajdonosainak és potenciális vevőinek elsősorban az üzleti és szakmai szövetségek, a kereskedelmi és iparkamarák, valamint egyes közigazgatási hatóságok és magánszervezetek biztosítanak mentori szolgáltatást és képzést. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a kapott válaszok értelmében melyik országban milyen módon biztosítanak képzést és mentorálást a kkv-k tulajdonosai és potenciális vevői számára.

33. Uo. 34. Business Dynamics: Start-ups, Business Transfers and Bankruptcy (Üzleti dinamika: Induló vállalkozások, vállalkozásátadás és csőd). Európai Bizottság, 2011.

24

Vállalkozásátadással kapcsolatos képzést és mentorálást biztosító testületek típusai Szervezet típusa Ország

Üzleti vagy szakmai szövetségek

Ausztria Belgium

Képzés, mentorálás

Bulgária Horvátország

Kereskedelmi és iparkamarák

Állami szervezetek





Képzés

Training

n.a. (a válaszok alapján)

Cseh Köztársaság Dánia

Magánszervezetek

Képzés Képzés

Észtország

Képzés n.a. (a válaszok alapján) Képzés

Képzés

Franciaország

Finnország Képzés

Képzés


Képzés

Németország



Mentorálás

Mentorálás

Görögország

Képzés

Magyarország


Mentorálás

Izland

Mentorálás

Írország Olaszország

Mentorálás Képzés


Lettország


Litvánia


Luxemburg


Mentorálás

Mentorálás

Málta


Hollandia



Norvégia


Lengyelország


Portugália

Képzés

Képzés, mentorálás Képzés

Románia

Képzés, mentorálás n/a (according to respondents)

Szerbia Szlovákia


Képzés

Képzés


Szlovénia Spanyolország


Svédország

Képzés

Törökország

Képzés

Egyesült Királyság

Képzés, mentorálás Képzés

Mentorálás Képzés, mentorálás



Forrás: Business Dynamics (Üzleti dinamika) felmérés, 2010. Megjegyzés: az adatok kizárólag a felmérés válaszadóinak nézetein és vélekedésén alapulnak. n.a. = nincs adat (a válaszadók válaszai alapján) * A bankok nem hivatalos formában kínálják a potenciális vevők számára. Színkód: Zöld háttér: az adott országban nagy mennyiségű képzést és mentorálást biztosítanak. Világoszöld háttér: az adott országban közepes mennyiségű képzést és mentorálást biztosítanak. Világospiros háttér: az adott országban kevés képzést és mentorálást biztosítanak. Piros háttér: az adott országban nem biztosítanak képzést vagy mentorálást.

25

2.3.5 Átlátható piac kialakítása a vállalkozások átadásához Bár a vállalkozás családon belüli átadása még mindig a leggyakoribb, a kívülállóknak történő átadások száma növekvőben van. Ezért egyre fontosabbá válik, hogy a vállalkozások potenciális vevői és eladói könnyebben találják meg egymást, ami hozzájárulást jelentene a vállalatok sikeres átadásához Európában. Nem minden meglévő eszköz tűnik egyformán sikeresnek a potenciális vevők és eladók ös�szehozásában, különösen a kisebb cégek vonatkozásában. Ezért felmerül a kérdés, hogy mely szempontok a legfontosabbak egy hatékony piac számára a vállalkozások átadásához. A vállalkozások többsége egyedi, valamilyen szempontból. Még akkor is, ha csak a vállalkozás legnyilvánvalóbb jellemzőit nézi az ember, vagyis az ágazatot és a méretet, még akkor is nehéz lehet a potenciális vevő és a potenciális eladó párosítása ugyanazon földrajzi térségben és ugyanabban az időben, különösen azért, mert a vállalkozói pálya iránt érdeklődő személyek többsége szívesebben lát hozzá saját maga egy vállalkozás beindításához, mint átvételéhez. Gyakran vannak számszerű különbségek az átadási adatbázisok kínálati és keresleti oldala között (a hirdetések 2/3-át a kínálat jelenti, csak 1/3-át a vevők).35 A tulajdonos sokkal többet tud vállalkozásának erős és gyenge oldaláról, mint a potenciális átvevő. Amikor a vállalkozás átadásának feltételeiről a tárgyalások folynak, neki az az érdeke, hogy az erősségeket eltúlozza, a problémákat pedig kisebbítse. Ennek tudatában lehetséges, hogy az átvevő nem bízik a tulajdonos által adott tájékoztatásban. A potenciális vevők és eladók közötti bizalom felépítése ezért fontos elem a vállalkozások átadását szolgáló piacok sikeréhez. Ehhez a szavahihető közvetítők és adatbázis-előállító szervezetek alapvető fontosságúak. A vállalkozásátadások számos bonyolult technikai és jogi problémát vetnek fel, amelyekhez a vevőknek és az eladóknak, különösen a kis-

vállalkozásokéinak, tanácsra és segítségre lesz szükségük. Végül, egy vállalkozás átadása ideális esetben olyan folyamat, amelynek során felelősséget, hatáskört és információt adnak át. Ezt támogathatják konzultációs programok. Mindezek elérésére a piacok és azok működtetői akkor lesznek a legsikeresebbek, ha azokat nem korlátozzák egyszerű keresőszolgálatokra. Figyelembe véve a vállalkozások átadásának sajátos jellemzőit és a meglévő adatbázisok jellegzetességeit, a szakértők36 meghatároztak egy sor kívánatos vonást az átadás piacai számára. • Fontos, hogy az országos adatbázisok ne legyenek széttöredezettek. Ha átfogó országos adatbázis nem hozható létre, legalább az megfontolandó, hogy legyen egy országos portál az összes ilyen adatbázishoz. Az országos adatbázisoknak és portáloknak kapcsolódást kell biztosítaniuk más országok kialakult adatbázisaihoz is. • Egy semleges és szavahihető fogadó szervezet kulcsfontosságú tényező az átadási adatbázis számára. Természetes jelöltek lehetnek erre a funkcióra a kereskedelmi és iparkamarák és a kisipari kamarák, valamint az üzleti támogató szervezetek, különösen olyan országokban, ahol az ezekben a szervezetekben való tagság kötelező. • A piacokat ismertté kell tenni potenciális felhasználóik körében. Létezésük ismertsége növelhető egy megfelelő doménnév révén, a kormány más, az üzleti tevékenységet támogató oldalaihoz való kapcsolódásukkal, reklámozással, ismeretterjesztő kampány révén és a kapcsolódó területeken terjesztett információkkal (például más témákról tartott kamarai szemináriumok). • A potenciális vevőknek legalább azzal a lehetőséggel rendelkezniük kell, hogy a gazdasági ágazat és a szakmák, a földrajzi elhelyezkedés (régió vagy város) és méret (az alkalmazottak és/vagy a forgalom méretkategóriáinak) ismérvei szerint keressenek az

35. Átlátható piacterek kialakítása a vállalkozások átadásához Európában – A szakértői csoport jelentése. Európai Bizottság, 2006. 36. Uo.

26

adatbázisban. Kiegészítő, hasznos keresési ismérvet jelent az ár (ársáv) és az átadás tervezett időpontja. • A névtelenség a legtöbb potenciális átadó számára (és néhány potenciális vevő számára is) központi jelentőséggel bír. Az olyan kapcsolatfelvételi adatok vagy leírások, amelyek felfednék a cég azonosságát, csak a hirdetést elhelyező személy felhatalmazásával tehetők közzé. A kapcsolatkereső lekérdezések névtelen postafiókokba irányíthatók. További biztonságot ad, ha a kapcsolatfelvételi adatokat az adatbázis fogadó szervezete vagy közvetítők rendszerezik. • Tanácsos, hogy a fogadó szervezet biztosítsa az adatbázis-bejegyzések meghatározott minőségét. Ennek legalább azt tartalmaznia kell, hogy rendszeresen ellenőrzik, érvényesek-e még a hirdetések. Gyakran

hasznos a hirdetések megszövegezéséhez adott segítség is. Ezenkívül megfontolható a cégek előzetes ellenőrzése is, mielőtt azok az adatbázisba bekerülnének. • Az átadás piactere sikeresebb lesz, ha nem korlátozódik egy olyan adatbázisra, amely tisztán felderítő szolgáltatást jelent. Hasznos, kiegészítésképpen biztosított, további szolgáltatás lehet az átadási problémákkal kapcsolatos tájékoztatás, a tárgyalások során biztosított közvetítő szolgáltatás és a konzultáció. • A piacok kiigazítása és javítása, valamint a támogatásukra esetleg felhasznált állami pénzekkel való elszámolás érdekében tanácsolható a módszeres utóvizsgálat sikerükről (például „sikerhányad” formájában) és azokról a tényezőkről, amelyek a sikert meghatározzák

27

Bevált gyakorlati példák konkrét fellépésekre 3.1

Figyelemfelkeltő intézkedések

A fiatal vállalkozók tájékoztatása

Ország: Olaszország

Szervezet: FORMAPER

További információk: www.formaper.it

Az intézkedés leírása: A FORMAPER, a Milánói Kereskedelmi Kamara képzési szervezete módszeresen tájékoztatja a fiatal és kezdő vállalkozókat arról, hogy az új vállalkozás indításának alternatívájaként lehetőség van egy korábbi vállalkozás átvételére is. A tájékoztatási tevékenység részét képezik azok a különleges képzések is, amelyek során a fiatal vállalkozók idősebb társaikkal találkozhatnak. Az elmúlt négy évben ez a tájékoztatási tevékenység több mint ezer résztvevőt ért el, és megszervezték a „Jogutódlás a családi vállalkozásban: az álmoktól a realitásokig” című, kifejezetten e célra kialakított tanfolyamot is. Figyelemfelkeltő kampány Hollandiában

Ország: Hollandia

Szervezet: Gazdasági Minisztérium

További információk: www.kvk.nl/ondernemen/bedrijf-starten/kies-uw-start/een-bestaandbedrijf-kopen/kopen-van-een-bedrijf-in-de-praktijk/

28

Az intézkedés leírása: A Gazdasági Minisztérium és három üzleti szövetség 2004-ben figyelemfelkeltő kampányt indított, amely keretében levélben kereste meg az 55 évesnél idősebb vállalkozókat, értesítve őket arról, hogy igényelhetik a három tájékoztató brosúrából álló vállalkozásátadási eszköztárukat. A Kamer van Koophandel (a holland kereskedelmi kamara) szintén videofelvételekkel és szemináriumokkal segíti a vállalkozókat. Transfbiz – Vállalkozásátadási tárgyú online hírlevél


Szervezet: Italian Centro Produttività Veneto

További információk: www.cpv.org

Az intézkedés leírása: A „Transfbiz – Online vállalkozásátadási levelek” című hírlevélben kéthavonta tájékoztatják az intézményeket, igazgatókat, tanácsadókat, közvetítőket és vállalkozókat a vállalkozásátadással kapcsolatos európai és nemzetközi fejleményekről. A hírlevél tájékoztatást nyújt a vállalkozások átadásával összefüggő üzleti központokról, szakértőkről, intézményekről, felmérésekről, kutatásokról, cikkekről és intézményi kezdeményezésekről. A hírlevelet az olasz Centro Produttività Veneto (Fondazione Rumor), a vicenzai kereskedelmi kamara tagszervezete adja ki a vállalkozásátadással foglalkozó venetói Atelier Studio Centro Veneto céggel együttműködésben.

3.2. Tanácsadás és mentorálás Jogutódlási közvetítők (Nachfolgemoderatoren)

Ország: Németország (Baden-Württemberg)

Szervezet: Öt baden-württembergi kamara, vezető: IHK Heilbronn-Franken

További információk: http://www.heilbronn.ihk.de/moderatorenkonzeptpraxisberichte20062003/infothek.aspx?idIT=887 Az intézkedés leírása: A közvetítői szolgáltatás célja a vállalkozástulajdonosok személyes megkeresése és figyelmük felhívása a vállalkozásuk jogutódlásának korai megtervezésére, valamint szaktanácsadás nyújtása a jogutódlási folyamathoz, ezáltal pedig a sikeres átadások arányának növelése. A támogatást kizárólag tapasztalt szakértők – néha nagy szakmai múltra visszatekintő vállalkozók – vagy finanszírozási szakemberek nyújtják, akiket a vállalkozók emiatt elfogadnak. Mivel a jogutódlás terén közvetítő szolgáltatók tevékenységüket a Kereskedelmi és Iparkamarán, illetve a Kézműves Kamarán belül folytatják, semlegességüket mindkét fél (átadó és átvevő) elfogadja. Számítani lehet a közvetítők diszkréciójára is, ami rendkívül fontos a vállalkozások számára, hiszen ha – akár akaratlanul – túl korán szivárogtatnának ki híreket egy tervezett átadásról, az bizonytalanságot szülhetne az alkalmazottak körében. Az évente mintegy ezer átadásban közvetítő projektet az ESZA finanszírozza.

29

Plan de continuidad empresarial (PCE – vállalkozásfolytonossági terv)

Ország: Spanyolország

Szervezet: Dirección General de Política de la PYME, Ministerio de Industria, Turismo y Comercio

További információk: www.plancontinuidadempresarial.es

Az intézkedés leírása: A cél egy, a vállalkozásátadás számára kedvező keret kialakítása, valamint a vállalkozások adásvétele iránt esetleg érdeklődő potenciális felek közötti kapcsolatfelvétel előmozdítása és azok tanácsokkal való segítése a teljes folyamat során. A vállalkozásfolytonossági terv egy olyan átlátható és megbízható nemzeti átadási platformot biztosít, amely Európa más területein is megvalósítható. A platform többek között egy honlapból, az eladásra kínált és keresett vállalkozások adatbázisából, valamint a Red Nacional de Centros de Transmisión de Empresas (Vállalkozásátadási Központok Országos Hálózata) szakértőivel való kapcsolatfelvétel megkönnyítését célzó egyéb elemekből áll. Az említett nemzeti hálózat látja el a vállalkozásátadások sikerének garantálásához szükséges figyelemfelkeltő, tanácsadói és felügyeleti tevékenységeket. A központok elősegítik a potenciális eladók és vevők közötti kapcsolatfelvételt, és a folyamat során végig tanácsokkal segítik őket, egészen a vállalkozás sikeres átadásáig. A vállalkozásátadási központok számára közös munkamódszertant dolgoztak ki. A vevőknek segítséget nyújtanak többek között a profiljuk létrehozásában, a profiljuknak legmegfelelőbb vállalkozás megtalálásában és az eladó vállalkozás elemzésében, és többek között jogi és adótanácsadást is biztosítanak. Az eladóknak nyújtott szolgáltatás magában foglalja a profilkészítést és az ajánlataik adatbázisba történő felvitelét, a vállalkozás értékbecslését, a vevőkeresést és az üzlet megkötése során biztosított segítségnyújtást. 2010-ben új kísérleti szakasz megvalósításába kezdtek a kereskedelmi kamarákban tevékenykedő tizenegy központ részvételével. A program keretében az Empresa Nacional de Innovación (Nemzeti Innovációs Társaság) akár 20 millió eurós célzott hitelkeretet biztosít konzorciumhitel formájában a vállalkozások sikeres adásvétele és átadása érdekében. Vállalkozásátvételi tesztelő (Nachfolgecheck)

Ország: Ausztria

Szervezet: Wirtschaftskammer Österreichs Gründerservice További információk: www.nachfolgeboerse.at; www.gruenderservice.at

Az intézkedés leírása: Az intézkedés célja a tulajdonosok segítése a vállalkozásuk eladásában, ezáltal a meglévő kkv-k túlélésének előmozdítása, és annak az ötletnek a népszerűsítése, miszerint a teljesen új vállalkozás indításának alternatívájaként szóba jöhet egy meglévő vállalkozás átvétele is.

30

Az „átvételi tesztelő” segítségével a vállalkozásukat értékesíteni kívánó vállalkozástulajdonosok bebizonyíthatják a potenciális vevőknek, hogy vállalkozásuk megfelelő állapotban van. Független tanácsadó végzi el a vállalkozás erősségeinek és gyengeségeinek – az üzleti modelltől az alkalmazott könyvelési rendszeren át a mérlegig – minden területre kiterjedő elemzését. A tanácsadó jelentéséből kiderül, milyen állapotban van a vállalkozás, és milyen területeken volna még lehetőség fejlesztésre. A jelentésből a potenciális vevők képet kaphatnak az előttük álló kihívásokról és lehetőségekről. Az átvételi teszten átesett vállalkozások elkülönítve jelennek meg az eladó vállalkozásokat reklámozó felületeken. Kit.Brunello.System (KBS)


Szervezet: StudioCentroVeneto s.a.s.

További információk: www.studiocentroveneto.com

Az intézkedés leírása: Az intézkedés célja a vállalkozások figyelmének felhívása az átadás időbeni megtervezésének szükségességére, valamint azok segítése a folyamat során. A KBS a vállalkozásátadás lebonyolítását segítő eszköztár, amely a következő elemekből áll: 1. figyelemfelkeltés hírlevél és szemináriumok útján; 2. az átadással kapcsolatos képzések és tankönyv; 3. elemző eszközök: gyors önvizsgálati teszt és kérdőívek személyre szabható profilokkal; 4. nyomon követés: életképességi vizsgálatok és mentorálás; 5. a kkv-k helyzetének területi alapú nyomon követése, beleértve a statisztikákat is. Az intézkedés megfelelő kombinációban alkalmazza az ikt-eszközöket és a személyes megközelítést. Miután részt vettünk számos határon átnyúló projektben, nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a kkv-knak segítségre és eredményes eszközökre van szükségük az átadási szakaszban. Részt veszünk a családi vállalkozásokkal és azok átadásával foglalkozó nemzeti szakértői csoportban is, amelyet a Gazdaságfejlesztési Minisztérium koordinál a tapasztalatcsere elősegítése céljából.

31

3.3. Partnerközvetítés A kkv-k átadásának megkönnyítése a potenciális eladók és vevők összepárosítását lehetővé tevő rendszerek létrehozása révén Ország: Belgium

Szervezet: SOWACCESS

További információk: www.sowaccess.be

Az intézkedés leírása: A SOWACCESS két fő tevékenysége:

• a vállalkozók figyelmének felkeltése és tájékoztatása azzal kapcsolatban, hogy mi forog kockán a vállalkozás átadás-átvétele során, és emiatt a helyi gazdasági szövet folytonosságának és fejlődésének érdekében mennyire fontos az átadás előkészítése és professzionális segítség nyújtása mind az eladónak, mind a vevőnek az átadás során; • a (készségeik, tapasztalataik és rendelkezésre álló anyagi eszközeik tekintetében) kezdeti szűrésen átjutott potenciális vevők és eladók közötti kapcsolatfelvétel elősegítése, amely az elismert tanácsadók közreműködése révén hozzájárul a piac átláthatóbbá tételéhez.

Az intézkedés célja a helyi gazdasági szövet folytonosságának és fejlődésének biztosítása, ennek keretében professzionális segítség nyújtása mind az eladónak, mind a vevőnek, ezáltal a piaci átláthatóság fokozása, valamint a helyi vállalkozások nemzetközi akvizíciójának lehetővé tétele (a platform Belgium, Franciaország és Hollandia területét fedi le). A SOWACCESS platformjának támogatására létrehozott egy vállalkozásátadási szakemberekből álló hálózatot is. Négy év alatt a platform segítségével 1005 kapcsolatfelvételt kezdeményeztek az eladók és vevők között, 28 üzletet kötöttek, valamint 102 partner ajánlatát közvetítették és 880 vevővel találkoztak. A SOWACCESS saját fejlődésének biztosítása és a helyi kkv-k nemzetközi növekedésének lehetővé tétele érdekében kizárólagos partnerséget hozott létre 2006-ban Hollandiában a MKBase-val és 2008-ban Franciaországban a CRA nevű vállalkozásátadói és átvevői platformmal. BNOA – Bourse nationale des opportunités artisanales

Ország: Franciaország

Szervezet: Francia Kereskedelmi Kamara

További információk: www.bnoa.net

Az intézkedés leírása: A Francia Kereskedelmi Kamara az Európai Szociális Alap támogatásával nemzeti virtuális piacteret hozott létre a kézműipari vállalkozások eladói és vevői számára. Először a Kereskedelmi Kamarák Hálózatának tanácsadói az eladókkal együtt értékelik (felmérik) a cégeket. Ezután az ajánlatokat feltöltik a kézműipari vállalkozások nemzeti börzéjére, a BNOA (Bourse nationale des opportunités artisanales) felületére. Az eladók a BNOA honlapján könnyen azo-

32

nosítani tudják a potenciális vevőket Franciaországban és Európa területén. Lehetőségük van az eladó cégek főbb jellemzőinek elemzésére is. A hálózat tanácsadói megszervezik az eladók és vevők közötti első találkozót, támogatást biztosítanak, végigkísérik az átmeneti szakaszt, és végig nyomon követik az átadási folyamatot. A BNOA egyben a Francia Kereskedelmi Kamarák Hálózatának intranetes felülete is: igazgatási eszközt biztosít a vállalkozásátadásokhoz, és információkat szolgáltat a potenciális vevőkről. Internetes piactér

Ország: Dánia

Szervezet: Foreningen match-online.dk

További információk: www.match-online.dk

Az intézkedés leírása: A www.match-online.dk a kis- és középvállalkozások adásvételét segítő internetes piactér. A weboldalon a vállalkozások (tőke)finanszírozást is szerezhetnek, illetve a befektetők (törzs) tőkét kínálhatnak. A kezdeményezést a vállalkozásátadásban érdekelt összes fél – köztük vezető bankok, könyvelők, jogászok, tanácsadók és különféle szervezetek – közötti együttműködés keretében valósították meg. A piactér minden internet-hozzáféréssel rendelkező előtt nyitva áll. A cégeket név nélkül mutatják be, azonban feltüntetik a regisztrációt bejegyző közvetítő nevét. Csak jóváhagyott közvetítők regisztrálhatnak vállalkozásokat a piactéren, és a kezdeti kapcsolatfelvétel is rajtuk keresztül lehetséges. Az eladók és vevők összepárosítása automatikusan történik, a közvetítők e-mailben értesülnek a piactérrel kapcsolatos új eseményekről. A potenciális eladók és vevők kiválasztásának szempontjai a kereskedelmi ágazat (NACE-kód), a hely, a forgalom, az alkalmazottak száma és a törzstőke. A www.match-online.dk 1999 szeptemberében kezdte meg működését. A rendszert 2001 áprilisában Dél-Svédországra és Észak-Németországra is kiterjesztették. Nexxt-Change

Ország: Németország

zervezet: Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie (Szövetségi Gazdasági és TechS nológiai Minisztérium), KfW Bank

További információk: www.nexxt-change.org Az intézkedés leírása: A Change kezdeményezés honlapja, a www.change-online.de a legnagyobb (és egyik legrégibb) német platform, amely a két német kamaraszövetség és az állami tulajdonban lévő KfW Bank szervezésében jött létre. Németországban a legtöbb vállalkozás számára kötelező a helyi kamarai tagság, így a Change platform gyakorlatilag állami kezelésűnek tekinthető. A másik közgondozásban lévő nagy nemzeti vállalkozásátadási platformot, a nexxt honlapot (www. nexxt.org) a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium hozta létre. A KfW ebben a

33

kezdeményezésben is részt vett. Mindkét piactér igen eredményesen működött: 2005-ben a két adatbázisban közzétett hirdetésekből 1800 sikeres átadás jött létre. 2006 januárjában a Change és a nexxt összeolvadásával létrejött az új nemzeti vállalkozásátadási adatbázis. A www.nexxt-change.org internetes oldalt szintén a KfW és a Szövetségi Gazdasági és Technológiai Minisztérium gondozza. A Change és a nexxt minden korábbi közvetítője hozzáféréssel rendelkezik az új adatbázishoz. A hirdetéseket a nexxtchange rendszerben részt vevő hálózati partnerek (kamarák, bankok, tanácsadók és üzleti promóciós ügynökségek) helyezik el a platformon. A szolgáltatás díjmentes, a költségeket a tagsági díjból fedezik (a bankok szolgáltatásuk keretében ingyenes hozzáférést biztosítanak üzleti partnereiknek). Néhány intézmény azonban kiegészítő szolgáltatásokat (például az átvétel pénzügyi megtervezése) is kínál, amelyek fizetősek lehetnek.

3.4. Finanszírozás Vállalkozói hitel Finnországban

Ország: Finnország

Szervezet: Finnvera plc

További információk: www.finnvera.fi

Az intézkedés leírása: A Finnvera nevű, finanszírozásra szakosodott részvénytársaság finanszírozási szolgáltatásokat kínál a finn vállalkozások belföldi működésének támogatása, az exporttevékenység fokozása és a vállalkozások nemzetközi tevékenységének előmozdítása érdekében. Ami a vállalkozások átadását illeti, közvetlen finanszírozással, illetve különféle biztosítékformák útján járul hozzá többek között a cégek törzstőkéjének emeléséhez, közbenső finanszírozáshoz, a cég árának kifizetéséhez, valamint a beruházási- és forgótőke-szükségletek kielégítéséhez. A Finnvera kockázati tőkét nem biztosít. A kifejezetten a vállalkozásátadás céljára kínált pénzügyi eszköz, az úgynevezett vállalkozói hitel 2001. szeptember 1. óta elérhető. A vállalkozói hitelt például részvénytársaságok részvénytőkéjének, illetve partnerségekbe vagy korlátolt felelősségű társaságokba eszközölt beruházásoknak a kifizetéséhez vagy előteremtéséhez, illetve részvények vagy tulajdonrészek megvásárlásához lehet igénybe venni. Hasonló esetekben a vállalkozói hitel úgy a cégalapításkor, mint a cég jegyzett tőkéjének emelésekor, generációváltás alkalmával vagy a vállalatok átvételekor igényelhető. A vállalkozói hitelt részvénytársaságok esetében a részvénytőke és a szavazati jogok legalább 20%-át birtokló személy, partnerség esetén valamely partner, kft. esetében pedig aktív partner igényelheti. A hitelfelvevőnek teljes munkaidőben a vállalkozásnál kell dolgoznia, és a megélhetését fedező jövedelmének a cégből kell származnia. A hitel a vállalkozó részére nyújtott személyi kölcsön. Ugyanazon cég több alapítója is vehet fel ilyen hitelt. A maximális hitelös�szeg 85 000 EUR.

34

Prêt au démarrage

Ország: Luxemburg

Szervezet: Société Nationale de Crédit et d’Investissement

További információk: www.snci.lu

Az intézkedés leírása: A „Prêt au démarrage” programot 2002 márciusában indította el a luxemburgi Société Nationale de Crédit et d’investissement (SNCI). Ezt a garanciamentes kölcsönt azért hozták létre, hogy segítsék a saját tőkével nem rendelkező fiatal vállalkozókat a vállalkozásindításban vagy átvételben. A hitelprogramot csak olyan vállalkozók vehetik igénybe, akik megfelelnek az összes feltételnek: első vállalkozást indítanak, rendelkeznek minden jogi engedéllyel, a támogatandó beruházás legalább 15%-át saját tőkéből fedezik, és üzleti terv révén bizonyítják a projekt életképességét. A hitel futamideje tíz év (ez adott esetben további négy évvel meghosszabbítható), összege pedig 5000-től 250 000 EUR-ig terjedhet. A kamat a piaci kamatok átfogó ingadozását követő nettó kamatláb, amelyre további díjat vagy jutalékot nem számítanak fel. Garanciára nincs szükség. VækstKaution

Ország: Dánia

Szervezet: VækstFonden

További információk: www.vf.dk

Az intézkedés leírása: A VækstFonden (a dán állami befektetési alap) 2000-ben indította el a VækstKaution hitelgarancia-programot. A program célja a kkv-k segítése saját növekedési potenciáljuk finanszírozásában. A program a bank által finanszírozott üzleti és cégérték visszafizetésére nyújtott garancia révén segíti a vállalkozásátadást, hiszen így a vevőknek többféle és szélesebb körű lehetősége nyílik a megfelelő finanszírozási csomag összeállítására. Garanciát a legfeljebb 2,5 millió DKK-ig (kb. 336 000 EUR-ig) terjedő hitelösszeg tekintetében a bankhitelek kétharmadára, illetve a 2,5 millió DKK-tól legfeljebb 5 millió DKK-ig (kb. 672 000 EUR-ig) terjedő hitelrész 50%-ára nyújtanak. A sajátos feltételeknek megfelelő bankok kezelik az összes hitelfeltételt. Fonds de participation/Participatiefonds

Ország: Belgium

Szervezet: Fonds de participation/Participatiefonds

További információk: www.fonds.org

Az intézkedés leírása: A Fonds de participation/Participatiefonds olyan közintézmény, amely átadási kölcsönt (prêt ‘transmission’/’ overdracht’ lening) nyújt a vállalkozások átadásának, illetve a kkv-k többségi tulajdona megszerzésének részleges finanszírozásához. A kölcsön egyben segíti az azt kiegé-

35

szítő bankhitel megszerzését is. A célcsoport az önálló vállalkozók, az üzletvezetők, valamint a kevesebb mint egy éve önálló vállalkozóként dolgozó cégvezetők. Jogi személy esetén ez a kritérium a vállalkozást vezető személyekre alkalmazandó. A hitelt kedvező kamatozású alárendelt kölcsön formájában nyújtják. A maximális hitelösszeg 125 000 EUR. A hitelt a kiegészítő kölcsönt nyújtó (a Fonds de participation/ Participatiefonds alappal megállapodással rendelkező) magánbanknál lehet igényelni. Vállalkozásátadási garanciaalap kkv-k számára

Ország: Franciaország

Szervezet: OSEO

További információk: www.oseo.fr

Az intézkedés leírása: Franciaországban létrehozták a kkv-k vállalkozásátadásának nemzeti garanciaalapját, valamint az átadási fejlesztési szerződést („Contrat Développement Transmission”), amely garanciamentes kölcsönt biztosít. A NACRE szintén egy állami támogatási eszköz, amelynek célja az átadási projekt pénzügyi tervének kidolgozása, valamint a projekthez hosszú távú támogatás és társfinanszírozás biztosítása.

3.5. Bevált gyakorlatok – további példák Ezeket a bevált gyakorlatokat az Európai Unió kkv-politikával kapcsolatos bevált gyakorlatokat bemutató katalógusából merítettük, amely a következő címen érhető el: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/ sme/best-practices/database/SBA. A bevált gyakorlatok azonosításán folyamatosan dolgoznak, és a strukturális alapokból finanszírozott gyakorlatok különös figyelmet kapnak. A sorozat részeként útmutató jelenik meg arról is, hogyan kell pályázatot írni a strukturális alapokból finanszírozott projektek támogatására. A kezdeményezéssel kapcsolatos naprakész információkat folyamatosan közlik a Bizottság honlapján. További információért látogasson el a következő weboldalra: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/ regional-sme-policies.

36

Feljegyzések

37

Feljegyzések

38

Feljegyzések

NB-BN-12-003-EN-C

Útmutató-sorozat A kkv-fejlesztési politika támogatása a strukturális alapokból A vállalkozások átadásának megkönnyítése

ISBN 978-92-79-25926-5

A vállalkozások átadásának megkönnyítése

Recommend Documents