A VÁLLALATOK ÉLETÉT MEGHATÁROZÓ ÁTFOGÓ GAZDASÁGI IRÁNYZATOK Inkubátorházak az Európai Unióban Európa üzleti inkubátorai évente közel 40 ezer új munkahelyet teremtenek, emellett az új ötletek üzleti alapra helyezésének is fontos láncszemei. Hozzájárulásuk a tudásgazdasághoz még nagyobb is lehet, ha a jó gyakorlatot azokon a földrajzi és technológiai területeken is alkalmazzák, amelyeket ma még nem támogatnak gazdaságélénkítő programok.
850 inkubátorház, 40 ezer új munkahely Az Európai Bizottság összesítő adatai szerint jelenleg 850 inkubátorház van az EU területén. A legtöbbet közülük állami pénzügyi támogatással és eszközökkel hozták létre a foglalkoztatási és a regionális gazdaságfejlesztési stratégia részeként. Működési költségük több mint egyharmadát (átlagosan 37%-át) állami támogatás formájában kapják. A befektetések jó hatásfokkal térülnek meg. Az inkubátorházban kezdő vállalatok többsége gyorsan növekedik, az induló vállalkozások viszonylag kis hányada (15%-a) megy csődbe a működés első éveiben. A gazdaságélénkítő programoknak (az inkubációnak) nagy szerepük van az igényes munkahelyek létrehozásában. Egy új munkahely létesítése átlagosan 4400 euróba kerül, ami jelentősen kevesebb, mint az az összeg, amit más típusú fejlesztéspolitikai intézkedésekre fordítanak. Figyelembe véve a közvetett foglalkoztatási hatásokat, az új évezred első évtizedében Európa meglévő inkubátorházai több mint egymillió új munkahellyel fognak hozzájárulni az EU lisszaboni célkitűzésének megvalósításához, mely szerint az évtized végéig 20 millió fővel kell növelni a foglalkoztatottságot. A Bizottság beszámolója azonban több mint pozitív összegezés. A jó gyakorlat terjesztésén keresztül kijelöli a kereteket az inkubátorházak teljesítményének további erősítésére. Legalább 450 új inkubátorház létesítését tartja szükségesnek az EU területén. Az inkubátorházak működésére és finanszírozására innovációs modellek alkalmazását javasolja.
Telephely, infrastruktúra, szolgáltatások egy helyen Sokféle inkubátorház létezik, a kevés költséggel működő kezdő egységektől az élenjáró technikával rendelkező „üvegházakig”. A gazdasági vállalkozások „életre keltése” olyan szolgáltatáscsomagok felhasználását jelenti, ahol a vállalkozási infrastruktúra komplexen és egy helyen az új cégek rendelkezésére áll. A szolgáltatáscsomag osztott számítógéphasználati lehetőséget, irodai szolgáltatásokat tartalmaz, vezetői, szaktanácsadói és befektetői tanácsadást, oktatást, továbbképzést. Az olcsó telephelyek szokásosan a csomag központi részét képezik. Több cég közösen használ egy irodát, egy épületet és közösen, megosztva veszi igénybe a hálózati infrastruktúrát. Mindez lehetővé teszi számukra, hogy kedvező áron kínálják szolgáltatásaikat. Az Enterprise DG irányadó gyakorlata az egyik legsikeresebb Best Procedure (legjobb eljárás) projekt egyike. A projektek a Business Environment Simplification Taskforce (üzleti környezetet egyszerűsítő munkacsoport) ajánlásait követik. A csoport javaslatokat tesz üzletpolitikai akciókra a legfontosabb területeken. Az EU tagállamaiból érkezett, inkubátorházakban dolgozó menedzserek segítségével ez a munkacsoport határozta meg a „legjobb gyakorlat” mutatóit.
Innováció és munkahelyteremtés Az inkubátorházak koncepciója az USA-ból származik. Európában az első inkubátorházakat Nagy-Britanniában hozták létre abból a célból, hogy támogassák az elbocsátott szén- és acélipari munkások vállalkozóvá válását. A '80-as évek közepétől az EU Strukturális Alapjai támogatták az inkubátorházak felállítását, kezdetben az ipar újjászervezését igénylő régiókban, később pedig egész Európában, más fejlesztési területeken is. Eleinte az inkubátorházakat egyáltalán nem tekintették a technológiatranszfer motorjának. A Bizottság a '80-as években kidolgozta modelljét az Üzleti és Innovációs Központ számára. Az új szemléletű modell holisztikusan közelíti meg az üzleti fejlődést, az inkubációt innovációösztönző és munkahelyteremtő eszköznek tekinti. A '80-as évek végén a német és brit egyetemek a kutatási eredményeket az üzleti szférában alkalmazó vállalkozások alapítására és működtetésére kezdték használni az inkubátorházakat. A '90-es években specializáltabb, technológia-orientált inkubátorházak létesültek Európában. Ezek gyakran tudományos parkokhoz kapcsolódtak, és a feltörekvő high-tech szektorokhoz tartozó iparágak fejlesztését ösztönözték. Ahogy terjedt az inkubáció Európában, az egyes inkubátorházak egyre inkább adott technológiai területekre specializálódtak. A biotechnológiára és
az e-kereskedelemre fordított nagyobb figyelem például olyan inkubátorokat teremt, amelyek ágazati tanácsadással foglalkozó szakembereket alkalmaznak. Mindez támogatja az innovációt, elmélyíti az egyetemekkel és kutatóközpontokkal kialakított kapcsolatokat, vonzza a befektetőket (1. ábra).
1. ábra Az inkubátorházak technológiai szakosodása – az első tíz szektor
Versenyben Amerikával Lehet, hogy az „internet-buborék” szétpattant, de a fellendülés időszakában kifejlesztett új inkubációs modellekből értékes tanulságokat lehet levonni. Az európai inkubáció nem marad el az amerikai mögött. Néhány területen Európa az USA-beli modellek előtt járó, különösen jó gyakorlatot fejlesztett ki. Németországban például az inkubátorházak különösen szorosan integrálódtak egy széles körű regionális fejlesztési stratégiába, míg a skandináv inkubátorházak az üzleti főiskolákkal szövetkeznek, hogy egyedülálló módon valósítsák meg a vállalkozók szakképzését. A minőség kifejeződik a teljesítményekben. A Helsinki régió, amely innovatív vállalatok létrehozásáért a közelmúltban
kapta meg a Paxis díjat, 17 inkubátorházzal rendelkezik. Ezek 1995 és 2001 között kétezer új vállalatot támogattak és 3300 új munkahelyet teremtettek.
Az új gazdaság Az USA-ban a '90-es évek végén a kockázati tőkével megvalósított, élenjáró technikát alkalmazó üzleti inkubációs kísérletek két fontos tanulsággal szolgálnak Európa számára. Az európai inkubátorház-mozgalmat eddig az állami szektor irányította. A jövőben fontos prioritás lesz az állami támogatás csökkentése, vagy legalábbis a rendelkezésre álló erőforrások visszaáramoltatása a projektek széles körébe. A jelenlegi tapasztalatok – különösen az USA-ban – azt mutatják, hogy az inkubátorházakat bérlő vállalatok inkább tekinthetők befektetőknek, mint bérlőknek. Az iparral és a vállalkozói tőkével kialakított partneri kapcsolatok reális lehetőségeket nyújtanak az állami alapítású inkubátorházaknak bevételeik növelésére. Az Európai Beruházási Alap jelenleg az ún. tőkeforrás-alapokon keresztül képes finanszírozni új üzleti inkubátorok létrehozását, de véleménye szerint olyan innovációs mechanizmusokat is ki kell fejleszteni, mint a hitelgaranciák, vagy helyiségek bérlése-megvásárlása. Ami a működési költségeket illeti, az inkubátoroknak törekedniük kell a pénzügyi egyensúlyra, a nullszaldó elérésére.
Virtuális inkubáció A „virtuális” inkubáció lehet a kulcsa az üzleti inkubáció tömeges elterjedésének Európában. Az emberek még mindig ragaszkodnak a „négy falhoz és a tetőhöz”. Az inkubáció viszont lényegében nem egy hely, hanem egy folyamat. Az inkubátorházaknak alkalmazniuk kell az elmúlt 20 év tapasztalatait annak érdekében, hogy az üzleteket támogató legjobb szolgáltatásokat kiterjesszék a tudásintenzív kis- és középvállalatok szélesebb közösségére. Ha a legjobb európai inkubátorházak támogató környezetét olyan kezdő cégekre is alkalmazni lehetne, amelyek fizikailag ezeken a házakon kívül vannak, a hatás sokkal nagyobb lenne. Az inkubáció válasz lehetne egyes fejlesztési problémákra. Az épületek jelentős tőkét képviselnek ugyan, de kevésbé fontosak, mint a megfelelő támogatási szolgáltatások elosztását igénylő regionális struktúrák. A határokat átlépő együttműködés és az ugyanazon technológiára szakosodó inkubátorházak európai hálózata lehetővé teszi az inkubációs szolgáltatások virtuális terjesztését. A Bio-Link, az első ilyen ágazati projektek egyike a közelmúltban kezdte el működését a Paxis program részeként. Egy Franciaország, Németország, Izrael, Olaszország és Nagy-Britannia biotechnológiai inkubátorházaiból álló konzorcium jelenleg a Legjobb Inkubációs Gyakorlat nevű programcsomag kidolgozásán fáradozik.
Az üzleti inkubátorházak adatbázisa Az Enterprise DG adatbázist hozott létre, amely az EU tagállamaiban, a 13 tagjelölt országban, valamint a Norvégiában, Izlandon, Lichtensteinben és Svájcban működő inkubátorházak adatait tartalmazza. Az inkubátorházak iparpolitikai feladatai és célszektorai rendkívül változatosak (1. ábra). Megállapítható, hogy jelentős különbségek vannak az üzleti inkubátorházak sűrűségében a tagállamok között. Finnországban, Svédországban, Németországban és Nagy-Britanniában egymillió foglalkoztatottra több mint nyolc inkubátorház jut. Más országokban kevesebb, mint három. A különbségek ugyanilyen számottevőek, ha az összehasonlítás alapja a kis- és középvállalatok száma (2. ábra). Hollandiában, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban nagyobb kapacitású inkubátorházakra lenne szükség. Ahhoz, hogy az inkubátorházak aránya illeszkedjen az össznépességhez, az Egyesült Államokban és Európában közel 1300 inkubátorházra lenne szükség. Ez 50%-kal több a jelenleg működők számánál. Ekkora mértékű növekedés arányosan emelné a foglalkoztatottságot. Az üzleti inkubátorok új online adatbázisa segíti a vállalkozókat és a kezdő cégeket. Az adatbázis meghatározza minden egyes inkubátorház célszektorait és technológiáit, valamint információkat nyújt a kapcsolatfelvétel lehetőségeiről. Az inkubátorházak által nyújtott finanszírozási, tanácsadási és technológia-támogatási csomagok kedvező lehetőségeket kínálnak az új vállalkozások számára a „túléléshez” és növekedéshez. Az üzleti inkubátorházak első európai, online adatbázisa segíteni kívánja az európai vállalatokat teljes potenciáljuk elérésében. Az Üzleti Inkubátorok Adatbázisa több mint 600, az Európai Unió tagállamaiban és tagjelölt országaiban működő inkubátorház adatait tartalmazza, beleértve az Üzleti és Innovációs Központ (BIC) hálózat tagjait. Az adatbázist létrehozó Enterprise DG három célt tűzött maga elé. Először: az adatbázis segítse a kezdő vállalatokat és a vállalkozókat, hogy megtalálják a legmegfelelőbb inkubátorházat speciális ötleteik támogatására. Másodszor: épüljön ki hálózati kapcsolat a különböző országokban működő inkubátorházak között. Harmadszor: állami támogatások megszerzése újabb inkubátorházak létrehozása érdekében. Az adatbázis több mint 130 szektort fog át, az akusztikától a fafeldolgozási technológiákig, bár az adatbázisban szereplő inkubátorok többsége az információs és kommunikációs technológiákra és a biológiai tudományokra specializálódott. Az Üzleti Inkubátorházak Adatbázisa az Enterprise DG legnépszerűbb weblapja, telitalálat a vállalkozók körében. Kiemelten használják a biotechno-
lógiai szektorban, ahol a legtöbb új innovációt valósítják meg. Az Üzleti Inkubátor Adatbázis honlapja: a www.cordis.lu/incubators címen érhető el. (Dévai Péter) Growing companies. = Innovation & Technology Transfer, 4. k. 2. sz. 2002. júl. p. 8–11. Philips, R.: Technology business incubators: how effective as technology transfer mechanisms? = Technology in Society, 24. k. 3. sz. 2002. aug. p. 299–316.
