Vállalati pénzügyek
Pénzügyek • A vállalat működésének egészét átfogja • A vállalati pénzügyi stratégia alapvető feladata: a) az eredményes működéshez szükséges források biztosítása b) a rendelkezésre álló források hatékony elosztása a különböző befektetési alternatívák között c) az eszközökre és a forrásokra vonatkozó döntések értékelésekor alkalmazott elveknek és módszereknek a meghatározása d) a befektetési stratégia, tőkeköltségvetés meghatározása e) finanszírozási stratégia, a vállalati tevékenység finanszírozására felhasználható források meghatározása
A vállalat pénzügyi tevékenysége • Pénzügyi stratégia - vállalatértékelés - befektetési stratégia - finanszírozási stratégia • A pénzügyi rendszer működtetése - elemzés és tervezés • Befektetés és finanszírozás - eszközstruktrúra és finanszírozási tényezők (forrás összetétel, EF összhang, finanszírozási formák) - kockázat és biztosítás
A vállalati értéket meghatározó tényezők • A vállalati érték növelése alapvető pénzügyi feladat • A vállalati értékelés szubjektív (a vállalat jövőjével kapcsolatos várakozások, az értékelőnek a jövőre vonatkozó stratégiája) • Alkalmazott értékelési technika • Legfontosabb értéktípusok: a) tulajdonosi érték (amit a tulajdonos hajlandó lenne kifizetni azért, hogy tulajdonát megtartsa) b) gazdasági érték (a tulajdonból származó várható jövőbeni hasznosságtól függ) c) piaci érték (a vevő és az eladó alkupozíciójától függ) d) fair érték (a résztvevő partnerek közötti igazságos elosztás alapján) e) kereskedelmi érték (piaci értéken alapul, úgy hogy ahhoz stratégiai, irányítási jogokat is rendelnek)
• Könyv szerinti érték • Goodwill (a vállalat piaci értékének és a könyv szerinti értékének a különbsége) • Az értéket befolyásoló tényező még: időpreferencia, a pénz időértéke
Befektetési stratégia • a befektetési lehetőségek értékelése - hozzák-e a vállalat által elvárt hozamot • A kockázat mértéke befolyásolja a befektetés értékét • Jelenértékszámítás
Tőkeköltségvetés • A vállalat hosszú távú befektetési lehetőségeinek elemzése és a közöttük való választás • Tartalmát az alábbi folyamatok határozzák meg: a) a vállalati stratégia célkitűzései b) az egyes befektetési lehetőségek adózás utáni pénzáramának a becslése c) az egyes befektetési alternatívák hozzájárulásának elemése a vállalat teljes pénzáramához
Finanszírozási stratégia • Forrás biztosítása • A következő elemeket kell figyelembe venni: biztonság jövedelmezőség likviditás függetlenség
Pénzügyi elemzés • A vállalat belső működéséből következő pénzmozgások, valamint a külső pénzügyi kapcsolatokkal összefüggő pénzáramlások • Számvitelei rendszer • Legfontosabb kimutatások: mérleg, eredménykimutatás, cash flow
Számvitel Számvitel fogalma: a gazdálkodó szervezetek működését, tevékenységét bemutató információs rendszer. Számvitel jellemzői: • Gazdasági folyamatokat megfigyeli, méri, feljegyzi. • A múltbeli, megtörtént eseményeket figyeli, méri és jegyzi fel. • A megfigyelés zártrendszerű. • A tájékoztatás, az informálás eszköze, melyet nemzetközi szabályok is befolyásolnak (EGK 4., 7. és 8. irányelvek). • Sajátos eszköz rendszerével dolgozza fel a vagyon változásokat. • A beszámolóba foglalt információknak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie.
Számvitel lényege, fogalma, feladata, A számvitel célja: a gazdasági rendszerrel kapcsolatban kerülők INFORMÁCIÓKKAL való ellátása, döntéseik jövőbeni meghozatalának megalapozásához. A számvitel tárgya: maga a gazdasági rendszer, annak alrendszerei és elemei, a gazdasági folyamatok, események A számvitel feladata: a rendszermozgások részletes, teljekörű MEGFIGYELÉSE • Bizonylatok készítése • Azok feldolgozása • Információk képzése • Információk szolgáltatása • A dokumentumok megőrzése A számvitel rendeltetése: • A tájékoztatás: külső és belső • A kommunikáció: közös nyelv, jogszabályok értelmezése • Vagyonvédelem: a társas és magántulajdon védelme
Számvitel lényege, fogalma, feladata
A számvitel területei: I. Pénzügyi számvitel: a gazdasági élet szereplőinek ad információkat, azaz a kimenő információkat állítja elő. II. Vezetői számvitel: a belső információkat állítja elő, melyek szükségesek a vállalkozás működéséhez a gazdálkodó szerv vezetőinek informálásához.
Számvitel lényege, fogalma, feladata
I. Pénzügyi számvitel információszolgáltatatási kötelezettségére egységes, általános normákat ír elő a számviteli törvény. Összetevői: - a beszámoló és annak valódiságát alátámasztó leltár, főkönyvi kivonat, - a könyvvezetés és annak valódiságát alátámasztó bizonylati rend, - könyvvizsgálat, - nyilvánosságra hozatal. a./ Beszámoló: a vállalkozás éves működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített jelentés. Részei: - Mérleg (M) - Eredménykimutatás (EK) - Kiegészítő melléklet (KM) Az üzleti jelentést is el kell készíteni, de ez nem része a beszámolónak.
Számvitel lényege, fogalma, feladata b./ Könyvvezetés: az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, a pénzügyi és a jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és az üzleti év végén lezárja. Gazdasági esemény vagy gazdasági művelet: olyan beavatkozás amelynek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete. Fajtái: - Kettős könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás vagyonában bekövetkezett változásokat, kettős vetületben – eszköz-forrás – folyamatosan és valóság hűen mutatja ki. Jellemzői: ~ teljes körű, minden gazdasági eseményt regisztrál, ~ főkönyvi számlákat alkalmaz. - Egyszeres könyvvitel: olyan zárt rendszer, amely a vállalkozás pénzeszközeiről, pénzeszközeiben bekövetkezett változásokat mutatja ki folyamatosan, valóság hűen. Jellemzői: ~ csak a pénzmozgásokat rögzíti – pénzforgalmi szemléletű, ~ naplófőkönyvet használ. A könyvek vezetését bizonylattal kell alátámasztani.
Számvitel lényege, fogalma, feladata
c/ Könyvvizsgálat: a beszámoló valódiságát támasztja alá. Kötelező: - a részvénytársasági formában működő vállalkozásoknak, - minden olyan kft-nek, ahol a jegyzett tőke az 50 millió forintot meghaladja, - minden egyszemélyi tulajdonban lévő kft-nél, - minden kettős könyvvitel vezető vállalkozásnak, ha éves nettó árbevétele, az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja az 50 millió forintot. A vállalkozások csak független könyvvizsgálót alkalmazhatnak. Feladata a beszámoló valódiságának, szabályszerűségének felülvizsgálata, amelyről jelentést kell készíteni és záradékkal kell ellátni. A záradék lehet: - hitelesítő, - korlátozott, - elutasító.
A stock-flow problematika Stock Adott időpontban értelmezett állomány
Vagyonmérleg
Flow Egy állomány két időpont között értelmezett változása
Eredménykimutatás(ok)
Cash flow kimutatás(ok)
A mérleg jellemzői • •
• • • • • •
A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány A vállalkozás vagyoni helyzetét (vagyonát) egy adott időpontban mutatja meg, méghozzá dec. 31-én (állományi szemlélet). A vagyont kettős vetületben szemléli – ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák – FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák Eszközök = Források ezt nevezzük mérlegfőösszegnek A mérleg teljeskörű minden vagyontárgyra ki terjed. Összevontan, kötött sorrendben mutatja be a vagyont. Mérésmódja az érték ezer forintra kerekítve Hitelességét könyvvizsgáló igazolja Két értékoszlopot tartalmaz tárgyévet és az azt megelőző évet
Mérleg Aktívák (Eszközök)
Passzívák (Források)
A. Befektetett eszközök
D. Saját tőke
B. Forgóesz-közök
E. Céltartalékok
C. Aktív időbeli elhatárolások
F. Kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások
Vagyonmérleg a számviteli törvény szerint ESZKÖZÖK(Aktívák)
FORRÁSOK(Passzívák)
Alapítás-átszervezés aktivált értéke
Jegyzett tőke
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
Ebből visszavásárol t tulajdoni részesedés névértéken
Immate-
Vagyoni értékű jogok
Saját
Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
riális
Szellemi termékek
tőke
Tőketartalék
javak
Üzleti vagy cégérték
Eredménytartalék
Immateriális javakra adott előlegek
Lekötött tartalék
Immateriális javak értékhelyesbítése
Értékelési tartalék
Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Befek-
Mérleg szerinti eredmény
Műszaki berendezések, gépek, járművek
Céltarta-
Céltartalék a várható kötelezettségekre
lékok
Céltartalék jövőbeni költségekre
tetett
Tárgyi
Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
eszközök
eszközök
Tenyészállatok
Egyéb céltartalék
Beruházások, felújítások
Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt
Beruházásokra adott előlegek
vállalkozással szemben
Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Hátra-
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
sorolt
részesedési viszonyban lévő vállalkozással
Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
kötle-
szemben
Egyéb tartós részesedés
zettségek
Hátrasorolt kötelezettségek egyéb
Befekte-
Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési
tett
viszonyban álló vállalkozásban
gazdálkodóval szemben
pénzügyi
Egyéb tartósan adott kölcsön
Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
eszközök
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Átváltoztatható kötvények
Befektetett pénzügyi eszközök
Tartozások kötvénykibocsátásból
értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési
Hosszú
különbözete
lejáratú
Beruházási és fejlesztési hitelek
Anyagok
Kötelezett
kötele-
Egyéb hosszú lejáratú hitelek
Befejezetlen termelés és félkész termékek
ségek
zettségek
Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
Készletek
Növendék-, hízó- és egyéb állatok
Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozással szemben
Késztermékek
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
Áruk
Rövid lejáratú kölcsönök
Készletekre adott előlegek
Rövid lejáratú hitelek
Forgó-
Követelések áruszállításból és
Rövid
eszközök
szolgáltatásokból (Vevők)
lejáratú
Vevőtől kapott előlegek
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben
kötelezett
Kötelezettségek áruszállításból és
Követelé-
Követelések egyéb részesedési viszonyban
ségek
szolgáltatásból (szállítók)
sek
lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések
Váltótartozások
Egyéb követelések
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt
Követelések értékelési különbözete
vállalkozással szemben.
Származékos ügyletek pozitív értékelési
Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb
különbözete
részesedési viszonyban lévő vállalkozással
Részesedés kapcsolt vállalkozásban
szemben
Egyéb részesedés
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Érték-
Saját részvények, saját üzletrészek
Kötelezettségek értékelési különbözete
papírok
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő
Származékos ügyletek negatív értékelési
értékpapírok
különbözete
Értékpapírok értékelési különbözete Pénzesz-
Pénztár, csekkek
közök
Bankbetétek
AKTÍV IDŐBELI
ELHATÁROLÁSOK
PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
Eredménykimutatás Összköltség eljárás – a költségeket költség nem szerint csoportosítja (anyag, bér, értékcsökkenési leírás) A. változat –vegyesen a bevételek és költségek B. változat –bevételek és költségek külön táblázatban
Forgalmi költség eljárás – a költségeket az értékesítés szempontjából közvetett és közvetlen költségekre osztja A. változat –vegyesen a bevételek és költségek B. változat –bevételek és költségek külön táblázatban
Az eredménykimutatási rendszerek számviteli törvény szerinti részletezése A VÁLTOZAT
B VÁLTOZAT
01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele
01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele
02 Exportértékesítés nettó árbevétele I.
Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
02 Exportértékesítés nettó árbevétele I.
03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke
04 Eladott áruk beszerzési értéke
II.
Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04)
III.
Egyéb bevételek
II.
05 Anyagköltség
III.
05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Az értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
06 Igénybe vett szolgáltatások értéke
06 Értékesítési, forgalmazási költségek
07 Egyéb szolgáltatások értéke
07 Igazgatási költségek
08 Eladott áruk beszerzési értéke IV.
Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03 Saját termelésű készletek állományváltozása
08 Egyéb általános költségek
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV.
Az értékesítés közvetett költségei (06+07+08)
Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)
V.
Egyéb bevételek
10 Bérköltség
VI.
Egyéb ráfordítások
11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V.
Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)
VI.
Értékcsökkenési leírás
VII.
Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-VVI-VII) 13 Kapott (járó) osztalék és részesedés 14 Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
A.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye(+III-IV+VVI)
15 Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 16 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 17 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII.
Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 18 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 19 Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 20 Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 21Pénzügyi műveltek egyéb ráfordításai
IX.
Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)
B. Pénzügyi műveletek eredménye(VIII-IX) C. Szokásos vállalkozási eredmény(A+B) X.
Rendkívüli bevételek
XI.
Rendkívüli ráfordítások
D. Rendkívüli eredmény(X-XI) E. Adózás előtti eredmény(C+D) XII.
Adófizetési kötelezettség
F. Adózott eredmény(E-XII) 22 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 23 Fizetett (jóváhagyott) osztalék és részesedés G. Mérleg szerinti eredmény(F+22-23)
A további sorok értelemszerűen megegyeznek az „A” változat megfelelő soraival.
wCash Flow Közvetlen cash flow kimutatás +
Pénzbevétellel járó hozamok
-
Pénzkiadással járó ráfordítások
=
Likvid pénzvagyon többlet = cash flow
Közvetett cash flow kimutatás +
Évi eredmény
+
Pénzkiadással nem járó ráfordítások
-
Pénzbevétellel nem járó hozamok
=
Likvid pénzvagyon többlet = cash flow
