1./ A választási bizottság megbízó levelek átadása Előterjesztő: Hekli Gáborné HVB elnök
2./ Az önkormányzati képviselők eskütétele Előterjesztő: Tóth János polgármester Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület alakuló ülésén a képviselő-testület előtt az Mötv.-ben meghatározott szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá. Az eskütétel általános gyakorlata szerint az eskü letétele előmondás után történik. Az eskü szövege: „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; a képviselői tisztségemből eredő feladataimat Diósjenő település fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint) Isten engem úgy segéljen!"
3./ SZMSZ módosítás Előterjesztő: Tóth János polgármester Az önkormányzat működésének egyik legfontosabb jogszabályi alapja a Szervezeti és Működési Szabályzat, ennek módosítását követően lehet az önkormányzat bizottságait felállítani és tagjait megválasztani, megbízni. A bekövetkezett törvényi változások, szervezeti módosítások szükségessé teszik, illetve tehetik a szervezeti és működési szabályzat módosítását, kiegészítését, illetve bizottságok létrehozását. Az alakuló ülésünkön az SzMSz-t módosító rendeletalkotás kiterjed a képviselőtestületi tagok neve, az önkormányzati bizottságok száma, neve, a bizottságok összetétele kapcsán a rendelet mellékleteinek módosítására. A bizottság elnökét is a képviselő-testület - és nem a bizottság - választja Módosításra szorul az képviselőinek névsora
SZMSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE: Diósjenő község települési
Határozati javaslatomat a következők szerint teszem meg: /2015. (V. 06.) számú önkormányzati határozat Diósjenő Községi Önkormányzat képviselőtestülete a következő határozatot hozta: SZMSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE Diósjenő község települési képviselőinek névsora Blaskóné Csontos Mária 2643. Diósjenő, Nádas utca 83. Halász Csaba 2643. Diósjenő, Dózsa Gy. út 37. Hegedűs József 2643. Diósjenő, Tópart út 52. István László 2643. Diósjenő, Börzsönyi út 58. Molnár Istvánné 2643. Diósjenő, Dózsa Gy. út 65. Szabó Béla 2643. Diósjenő, Ady Endre utca 2/A. Módosításra szorul az SZMSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE Az Önkormányzat állandó bizottságainak megnevezése, tagjainak névsora Határozati javaslatomat a következők szerint teszem meg: /2015. (V. 06.) számú önkormányzati határozat Diósjenő Községi Önkormányzat képviselőtestülete a következő határozatot hozta: Hegedűs József 1. Pénzügyi-jogi-költségvetési-fejlesztési bizottság Elnök: Tagok:
Kültagok:
2. Szociális-oktatási-sport-művelődési bizottság
Állandó meghívott: Elnök: Tagok:
Kültagok: Határidő: folyamatos Felelős: Tóth János polgármester
Blaskóné Csontos Mária Halász Csaba Molnár Istvánné Kis Gergely Marton Szilárd Kalocsai Attila János Szabó Béla Blaskóné Csontos Mária Halász Csaba Molnár Istvánné Poszpisel Gyuláné Bacskay Sándorné
A választási eredményeknek megfelelően, illetve az előbbiek során elfogadott bizottságok alapján a következőképpen teszek javaslatot az SzMSz módosítására: Rendeleti javaslat: Diósjenő község Önkormányzatának ./2015.(V.06.)számú Önkormányzati Rendelete Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról A többször módosított 6/1992.(VII.20.) számú rendelet módosításáról 1.§. a rendelet 3. számú melléklete az alábbi: SZMSZ 3. SZÁMÚ MELLÉKLETE Diósjenő község települési képviselőinek névsora Blaskóné Csontos Mária 2643. Diósjenő, Nádas utca 83. Halász Csaba 2643. Diósjenő, Dózsa Gy. út 37. Hegedűs József 2643. Diósjenő, Tópart út 52. István László 2643. Diósjenő, Börzsönyi út 58. Molnár Istvánné 2643. Diósjenő, Dózsa Gy. út 65. Szabó Béla 2643. Diósjenő, Ady Endre utca 2/A. 2.§. a rendelet 4. számú melléklete az alábbi: SZMSZ 4. SZÁMÚ MELLÉKLETE Az Önkormányzat állandó bizottságainak megnevezése, tagjainak névsora Hegedűs József 1. Pénzügyi-jogi-költségvetési-fejlesztési bizottság Elnök: Tagok:
Kültagok:
2. Szociális-oktatási-sport-művelődési bizottság
Állandó meghívott: Elnök: Tagok:
Kültagok:
Blaskóné Csontos Mária Halász Csaba Molnár Istvánné Kis Gergely Marton Szilárd Kalocsai Attila János
Szabó Béla Blaskóné Csontos Mária Halász Csaba Molnár Istvánné Poszpisel Gyuláné Bacskay Sándorné
3. §. (1.) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2.) Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/2014.(XII.11.) sz. Önkormányzati rendelet 3. számú; 4. számú melléklete. (3.) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (4.) A rendelet jelen módosításokkal nem érintett része változatlan tartalommal hatályos. kmf. Tóth János polgármester
Repiczki Zsuzsanna jegyző
4./ Az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása Előterjesztő: Tóth János polgármester A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjra jogosult, amelynek összegét a képviselő-testület a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíja 70-90%-a 157.100 – 202.000 Ft közötti összegben állapítja meg. A társadalmi megbízatású alpolgármester havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult, mely a tiszteletdíj ismeretében: 23.600 – 30.300 Ft közötti összeg lehet. A társadalmi megbízatású alpolgármester a tiszteletdíja egészéről vagy meghatározott részéről lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával. Az írásbeli nyilatkozat az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez csatolandó. Mindezek alapján a Határozati javaslat: /2015. (V. 06.) számú önkormányzati határozat Diósjenő Községi Önkormányzat képviselőtestülete a következő határozatot hozta: Diósjenő község Képviselőtestülete Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint István László társadalmi megbízatású alpolgármester havi bruttó illetményét …….. Ft összegben állapítja meg. A Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján István László alpolgármester költségáltalányát ……. Ft összegben állapítja meg. Utasítja a jegyzőt a fentiekkel kapcsolatos adminisztratív teendők elvégzésére. Határidő: 2015. Felelős: Repiczki Zsuzsanna jegyző
5./ Képviselők tiszteletdíjának megállapítása Előterjesztő: Tóth János polgármester A tiszteletdíjak mértékét, természetbeni juttatásokat csak önkormányzati rendeletben lehet megállapítani. A képviselői tiszteletdíj alsó/felső határát a törvény nem határozza meg, azonban azt előírja, hogy a tiszteletdíj megállapítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatai ellátását. A bizottság elnöke, tagja tiszteletdíjára vonatkozó sajátos szabály az, hogy annak mértéke az önkormányzati képviselői tiszteletdíjnál magasabb lehet. A képviselő részére az általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költsége esetenként téríthető meg, ha az a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggően keletkezett. A fenti rendelkezésekből fakad, hogy számára költségátalány nem állapítható meg. Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja és egyéb juttatása közérdekből nyilvános adat A Rendeleti javaslat:
./2015. (V. 06.) számú Önkormányzati rendelet az önkormányzati képviselők tisztelet díjáról A Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 35. § (1) bekezdése alapján Diósjenő község önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja az önkormányzati képviselők illetményéről illetve tisztelet díjáról. 1.§ (1) Az önkormányzati képviselő részére - megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig - tiszteletdíjat állapít meg, a köztisztviselők jogállásáról törvény szerinti mindenkori illetményalap képviselők részére 1,00 szorzó/ hó bizottsági kültagok 0,25 szorzó/hó 2.§ (1) Az önkormányzati képviselő a tiszteletdíja egészéről vagy meghatározott részéről lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával. Amennyiben írásbeli nyilatkozatát az alakuló ülésen nyújtja be, azt úgy kell tekinteni, hogy a képviselői megbízatásának egészére szólóan adta be lemondását tiszteletdíjára. 3.§ (1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 25%-kal csökkenti az adott hónapra vonatkozóan, ha az önkormányzat üléséről előre be nem jelentve, igazolatlanul hiányzik. Az igazolás tényének elfogadása a polgármester hatáskörébe tartozik. (2) Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés és a megvonás újra megállapítható. 4.§ (1) Az így megállapított tiszteletdíjat a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell az érintetteknek megkapni, számlára történő átutalással. (2) Jelen rendelet kihirdetése napjától lép hatályba, de rendelkezéseit 2015.12.01. napjától kell alkalmazni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 9./2014. (X. 21.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti. P. H. ............................................................ ............................................................ Tóth János Repiczki Zsuzsanna polgármester jegyző
6./ Egyebek Előterjesztő: Tóth János polgármester 1. Vagyonnyilatkozat megtétele A képviselő a megválasztásától számított 30 napon belül – 2015. június 06-ig - köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házasvagy élettársának, valamint gyermekének (együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A megválasztását követő harminc napon belüli vagyonnyilatkozat tétel elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat. Csatoltan megküldöm a vagyonnyilatkozat tételi nyomtatványt. A vagyonnyilatkozat-tétel célja a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése, valamint az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése. Ennek érdekében a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett) számot ad saját és legközelebbi hozzátartozói vagyonáról, a későbbiekben pedig a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okairól. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem csupán a saját, de az Önnel közös háztartásban élő hozzátartozói (házas- illetve élettársa, vér szerinti, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke) vagyonára is kiterjed. A vagyonnyilatkozatot rájuk vonatkozóan is Önnek kell felelősséggel kitöltenie, nem pedig az említett személyeknek. A saját, illetve a hozzátartozói vagyonára vonatkozó adatokat külön-külön nyilatkozatba kell foglalni. A vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részből áll. A nyilatkozatot munkajogi felelősségének tudatában kell megtennie. A nyilatkozatban szereplő adatokat, amennyiben azokat valamely nyilvántartás vagy közokirat (pl. ingatlan-nyilvántartás, forgalmi engedély stb.) tartalmazza, az azokban foglaltaknak megfelelően kell feltüntetnie. A kitöltés alapját képező okiratokat (pl. szerződések stb.) nem kell csatolnia. K it ö lt é s i sz a bá l yo k : A nyomtatványokat tollal vagy géppel kell kitölteni olvashatóan. A vagyoni rész minden oldalára szíveskedjék rávezetni a kitöltés dátumát (kizárólag az időpontot)!
Amennyiben elírás történik, azt kijavítani nem lehet, hanem az elrontott helyett új lapot kell kitölteni. Azon sorokat, ahol adatot nem tüntet fel, szíveskedjék kihúzni. Amennyiben a nyomtatványon szereplő sorok kevésnek bizonyulnak a feltüntetendő adatokhoz, a nyomtatványhoz az eredetivel megegyező (fénymásolt) pótlapok csatolandók. Az eredeti nyomtatvány megfelelő pontjánál szíveskedjék feltüntetni a csatolt pótlapok számát, a pótlapokat pedig be kell számozni. A kitöltés időpontját valamennyi pótlapon a lap alján, jobboldalt fel kell tüntetni. A vagyonnyilatkozatot összehajtani nem szabad! A saját vagyonára vonatkozó nyilatkozata személyi részét 2 példányban kell kitölteni, mindkét példányt alá kell írnia, és egy-egy példányt külön-külön A4-es nagyságú zárt borítékban kell elhelyeznie. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok személyi részeit 2 példányban kell kitölteni, mindkét példányt - Önnek, nem pedig hozzátartozójának - alá kell írnia, és egy-egy példányt valamennyi érintett hozzátartozóra nézve külön-külön A4-es nagyságú zárt borítékban kell elhelyeznie. A saját vagyonára vonatkozó nyilatkozata vagyoni részét 2 példányban kell kitöltenie, mindkét példányt alá kell írnia, és egy-egy példányt külön-külön A4-es nagyságú zárt borítékban kell elhelyeznie. Az aláírt példányok egyikét a Bizottság őrzi meg, a másik megőrzéséről Önnek kell gondoskodnia. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét 2 példányban Önnek kell kitöltenie. Ebből mindkét példányt aláírva, dátummal ellátva kell A4-es nagyságú zárt borítékba helyeznie. Az aláírt példányok egyikét a Bizottság őrzi meg, a másik megőrzéséről Önnek kell gondoskodnia. SZEMÉLYI RÉSZ 1. A saját vagyonára vonatkozó nyilatkozat esetén: csak a kötelezett adatait kell kitöltenie. 2. Az Önnel közös háztartásban élő házastársa, élettársa, gyermeke vagyonára vonatkozó nyilatkozat esetén: kizárólag az érintett hozzátartozóra vonatkozó adatokat kell kitöltenie! Minden hozzátartozóról külön-külön személyi részt kell kitölteni! A gyermekeket születésük sorrendjében kell első, második stb. gyermeknek tekinteni. É rt e l m e ző ren d e lk e zé s e k: Közös háztartásban élő hozzátartozók: a kötelezettel életvitelszerűen (közös lakásban), gazdasági közösségben (jövedelmeiket közös célra felhasználva) együtt élő házastárs, élettárs vagy gyermek a kötelezett nyilatkozatában megjelölteknek megfelelően. Élettársak: két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő személy [Polgári Törvénykönyv, Ptk. 685/A. §].
Gyermek: a vagyonnyilatkozat-tétel szempontjából ide tartozik vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt - akár kis-, akár nagykorú (18. életévét betöltött) gyermeke [Vhr. 28. § (1) bekezdés], amennyiben Önnel közös háztartásban él. Örökbefogadott gyermek: az örökbefogadással mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó vér szerinti gyermekének jogállásába lépett gyermek [1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról, Csjt. 51. § (1) bekezdés]. Mostohagyermek: Önnel együtt élő házastársának gyermeke, akit házastársa az Ön beleegyezésével hozott a közös háztartásba [Csjt. 62. § (1) bekezdés]. A mostohagyermekre örökbefogadása esetén azonban az örökbefogadott gyermekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Nevelt gyermek: az a gyermek, aki a nevelőszülővel, gyámmal életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 4. § k) pont], amennyiben nem minősül vér szerinti, örökbefogadott vagy mostohagyermeknek.
VAGYONI RÉSZ I. rész: A nyilatkozatot adó éves jövedelme Az első nyilatkozattétel alkalmával a megelőző évre vonatkozó adatokat kell feltüntetni. Ismételt vagyonnyilatkozat-tételkor a megelőző nyilatkozattételtől számított időszakra vonatkozó adatokat is fel kell tüntetni, évenként. Önkéntes alapon ezen túlmenő adatok is szerepeltethetők. Jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, meghatározott esetekben költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel meghatározott hányada. Ezek közé tartoznak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja. tv.] rendelkezései szerint megállapított, az éves adóbevallásban feltüntetett, az összevont adóalapba tartozó (az önálló tevékenységből származó, a nem önálló tevékenységből származó és az egyéb) jövedelmek, továbbá a külön adózó jövedelmek (így különösen az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, az ingatlan átruházásából származó jövedelem, a tőkejövedelmek). A vagyonnyilatkozat szempontjából jövedelemnek minősülnek továbbá - az Szja tv. rendelkezéseitől függetlenül - az Szja tv. szerint bevételnek nem számító és a törvény 1. számú melléklete szerint adómentesnek minősülő bevételek is (pl. a biztosító szolgáltatása, a magánszemélynek más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelme, az örökség, a magánszemélytől kapott ajándék). II. rész: Vagyoni nyilatkozat A vagyonról szóló nyilatkozat kitöltésénél az alábbiak szerint figyelemmel kell lenni a fennálló házastársi, illetve élettársi vagyonközösségre! A házassági vagyonközösség a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szerzett vagyonra terjed ki. Ennek megfelelően a közös vagyonba tartozó vagyont 1/2-1/2 eszmei hányadnak megfelelően kell feltüntetni a kötelezett, illetőleg házastársa vagyonnyilatkozatában. Házassági vagyonjogi szerződés kötése esetén az abban
foglaltaknak megfelelő tulajdoni arány tüntetendő fel. Nem tartozik a közös vagyonba a házastársak különvagyona, így: a házasságkötéskor megvolt, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű, a különvagyon értékén szerzett, valamint a házassági vagyonjogi szerződésben külön vagyonként megjelölt vagyontárgy [Csjt. 28. § (1)-(2) bekezdés]. Az élettársi vagyonközösség az élettársak együttélése alatt szerzett vagyontárgyakra terjed ki, melyeket a kötelezett nyilatkozata szerint a szerzésben való közreműködés arányában kell feltüntetni (a háztartásban végzett munka is szerzésben való közreműködésnek számít!) [Ptk. 578/G. § (1) bekezdés]. A) Ingatlanok Ezen a helyen kell nyilatkoznia saját, illetőleg nyilatkozattételre kötelezett hozzátartozói tulajdonában, állandó, illetőleg tartós használatában álló vagy haszonélvezetével terhelt lakásról, lakótelekről, üdülőről, üdülőtelekről, nem lakás céljára szolgáló épületről vagy épületrészről, tulajdonában, illetőleg használatában (haszonbérletében) álló vagy haszonélvezetével terhelt termőföldről, függetlenül attól, hogy az ingatlan milyen értéket képvisel, Magyarországon vagy külföldön található, illetve, hogy milyen arányban áll fenn a jogosultság. É rt e l m e ző ren d e lk e zé s e k: Szerzés jogcíme: lehet ingyenes (pl. ajándékozás, öröklés) vagy visszterhes (pl. adásvétel, csere). Időpontként a szerződésen szereplő dátumot vagy az örökhagyó halálának időpontját szíveskedjék feltüntetni. Az ingatlanok adatait az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően, m2-ben kell megjelölni [1997. CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról]. Tájékoztató a mértékegységek átváltási arányszámairól: 1 hektár: 10 000 m2 1 kat. hold: 5 754,642 m2 1 négyszögöl: 3,59665 m2 B) Nagy értékű ingóságok, megtakarítások Az ingóságokra vonatkozó pontoknál (1-3. illetve 8. pont) meg kell adni valamennyi, a vagyonnyilatkozatra kötelezett vagy érintett hozzátartozói tulajdonában álló ingóságok adatait az alábbiak szerint. 1. Gépjárművek: a beépített erőgéppel hajtott járművek közül csak személygépkocsi, tehergépjármű (vontató, nyerges vontató, mezőgazdasági vontató), autóbusz tüntetendő fel, egyéb gépjármű (motorkerékpár, lassú jármű) nem. A gépjármű egyes adatait a forgalmi engedélyben szereplő adatok alapján kell feltüntetni. 2. Védett műalkotás, védett gyűjtemény: a Kulturális Örökség Igazgatóságnál vezetett közhitelű nyilvántartásba felvett, védetté nyilvánított kulturális javak (muzeális emlékek, régészeti emlékek, művészeti alkotások, tárgyi, képi, írásos és egyéb emlékek), így különösen: természettudományi anyag (ásvány-, kőzet-, őslény-, növény-, állat- és embertani
anyag), régészeti jellegű emlékek és numizmatikai tárgyak, történelmi, tudománytörténeti, művelődéstörténeti, hadtörténeti, mezőgazdasági, közlekedéstörténeti emlékek, muzeális értékű könyvek, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok valamint kéziratok, néprajzi (népművészeti) tárgyak, képzőművészeti alkotások, iparművészeti tárgyak, irodalmi, színházés zenetörténeti, sporttörténeti emlékek, a fejlődés, a technikatörténet vagy a műszaki oktatás szempontjából jelentősnek számító műszaki jellegű tárgyak (létesítmény, berendezés, műtárgy, gép, szerkezet, készülék, szerszám, műszer, kísérleti eszköz, modell, ezekről készült fénykép és rajz stb.), a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális élet kiemelkedő személyeinek életére és működésére vonatkozó emlékek, orvostörténeti és gyógyszertörténeti emlékek.[1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, 2/1965. (I. 8.) MM rendelet] 3. Egyéb ingóságok: akkor tüntetendők fel, ha értékük darabonként vagy készletenként, gyűjteményenként a tárgyévi köztisztviselői illetményalap tízszeres összegét meghaladja. Az értéket Önnek kell felbecsülnie, erre vonatkozóan szakvéleményt nem szükséges beszereznie. E pontban tüntetendők fel a védettnek nem minősülő (a 2. pontban nem szerepeltetett) műalkotások (képzőművészeti alkotások, ékszerek), gyűjtemények, bútorok, állatok stb. Azonosító adatként az ingóság jellemző adata (gyártási száma, kora, stílusa, anyaga, alkotója stb.) szerepeltetendő. É rt e l m e ző ren d e lk e zé s e k: Készlet: olyan ingóságok csoportja, melyek együttesen képeznek használati egységet (étkészletek, evőeszközkészletek stb.). Gyűjtemény: ingóságok egységes gyűjtési szempontok szerint létrejött együttese. 4. Értékpapír: e pontban kell feltüntetni értékpapírban megtestesülő megtakarításait. Értékpapírnak minősül minden olyan okirat, amelyet a Polgári Törvénykönyv vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, így különösen: részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy, befektetési jegy. Az értékpapír megnevezéseként a kibocsátó által adott megnevezést, értékeként pedig a névértékéket kell feltüntetni. Az egy kibocsátó által azonos időpontban kiadott azonos elnevezésű értékpapírok együttes értékük, kezdő és befejező sorszámuk feltüntetésével is megjelölhetők. 5. Takarékbetét: e pontban szíveskedjék közölni a pénzintézetnél vezetett takarékbetétében a kitöltést megelőző év december 31-én rendelkezésre álló pénzösszeget. Itt kell feltüntetni a takaréklevél, egyéb betéti okirat adatait is. 6. Készpénz: e pontban a be nem fektetett, pénzintézetnél el nem helyezett, a kitöltést megelőző év december 31-én rendelkezésére álló készpénzállományt szíveskedjék feltüntetni. 7. Pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: Itt kell nyilatkoznia pénzintézettel, magánszeméllyel gazdasági társasággal stb. szemben fennálló pénzköveteléséről, részükre Ön illetve házastársa, élettársa, gyermeke által kölcsönadott pénzösszegről, amennyiben az külön-külön vagy együttesen meghaladja a 3. pontban megjelölt értékhatárt.
A pénzintézeti számlakövetelésnél kell feltüntetni lakossági folyószámláján, devizaszámláján, bankszámláján, egyéb számláján szereplő összeget, a pénzintézet által a nyilatkozattételt megelőző év december hónapra kiadott igazolásnak megfelelően. Ha a megjelölt időpontban a számlán negatívum szerepel, akkor erről nem itt, hanem a tartozásokról szóló III.1 pontban kell nyilatkoznia. Amennyiben az adós magánszemély írásos hozzájárulását adta a részére nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a kölcsön összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell kitölteni. 8. Más vagyontárgyak: itt lehet bejelenteni a 3. pontban meghatározott értékhatárt egyenként (darabonként) el nem érő értékű vagyontárgyakat (ingóságot), amennyiben együttes értékük viszont ennél több. E pont kitöltése nem kötelező. III. rész: Tartozások 1. Pénzintézettel szembeni tartozások Itt kell feltüntetnie a pénzintézettől kapott (nem munkáltatói) lakáskölcsönt, áruvásárlási kölcsönt stb. A tartozás összegénél a tartozás kamatok nélkül számított alapösszegét szíveskedjék megjelölni. 2. Magánszemélyekkel szembeni tartozások Amennyiben a hitelező magánszemély írásos hozzájárulását adta az általa nyújtott kölcsönnel összefüggésben személyes adatai feltüntetéséhez, e hozzájárulást nem kell csatolnia a vagyonnyilatkozathoz, azonban azt szíveskedjék megőrizni. Ilyen hozzájárulás hiányában csak a tartozás összegére, keltére, lejárati idejére vonatkozó adatokat kell kitölteni. IV. rész: Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat Itt szerepeltetendő a magyarországi vagy külföldi gazdasági társaságokban fennálló tisztség vagy tulajdonosi érdekeltség, mindenkor a cég székhelye szerinti társasági jogi, cégjogi szabályoknak megfelelően. É rt e l m e ző ren d e lk e zé s e k: Gazdasági társaságban való érdekeltség alatt értendő a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a korlátolt felelősségű társaság-beli üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés, továbbá a részvénytársaságnál jegyzett részvény [1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. § 34. pont]. Az érdekeltség jelenlegi arányára vonatkozóan a kitöltést megelőző év december 31-i állapotának megfelelő adatot szíveskedjék feltüntetni, a társaság vagyonához, mint 100 %-hoz viszonyítottan. Gazdasági társaság nyereségből való részesedésénél a társasági szerződésben megjelölt százalékos arányt (ennek hiányában az önre eső, a vagyoni hozzájárulása arányának
megfelelő részt), illetőleg a részvénytársaság közgyűlése döntésének megfelelően az osztalék alapjául szolgáló részvényei névérték arányát szíveskedjék megjelölni, a kitöltés évét megelőző évre vonatkozó adatok szerint. A nyereségből való részesedés tényleges mértéke az érdekeltségi aránytól eltérő is lehet (a nyereséget összegszerűen viszont nem itt, hanem a jövedelemről szóló I. részben kell feltüntetnie). Vezető tisztségviselők: a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető, részvénytársaságnál az igazgatóság tagja [1997. évi CXLIV. törvény a gazdasági társaságokról 21. § (2)-(3)]
6./ Egyebek Előterjesztő: Tóth János polgármester 2. Összeférhetetlenség A képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától számított 30 napon belül – 2015 június 06-ig – köteles megszüntetni. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) alapvető rendelkezései szerint a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, amelynek gyakorlása során a helyi közügyekben demokratikus módon kifejezik és megvalósítják a helyi közakaratot. A választópolgárok alapvetően választott képviselőik útján - kivételesen a helyi népszavazáson - gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A választott képviselők, polgármesterek tehát a választópolgárok bizalmából, a választáson kapott felhatalmazás alapján döntenek a helyi közösséget érintő ügyekben. Ahhoz, hogy ezt a tevékenységüket felelősséggel, a köz érdekében és külső befolyástól mentesen lássák el, a jogalkotó többféle előírást határoz meg működésükkel, tevékenységükkel kapcsolatban. Ezek egyik csoportját alkotják az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal összefüggő rendelkezések. Az Mötv. 36. §-a sorolja fel az önkormányzati képviselőre (valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára) vonatkozó összeférhetetlenségi eseteket.
6./ Egyebek Előterjesztő: Tóth János polgármester 3. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezés A képviselő a megválasztását követő 30 napon belül – 2015. június 06-ig köteles kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba. A köztartozás tekintetében a törvény előírja, hogy a képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba. Az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselőtestületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, és erről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt. Ez önmagában természetesen nem jelenti a méltatlan helyzet fennállását, azonban jelzésértékű a testület és a kormányhivatal számára. E kötelezettséggel kapcsolatosan – különös tekintettel arra, hogy a kötelezettségszegés a képviselői megbízatás méltánytalanság miatti megszűnését vonhatja maga után – a következőkre hívjuk fel a figyelmet: A köztartozásmentes adózói adatbázis definícióját az Art. 178. § 32. pontja adja meg. Eszerint köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek az alábbi együttes feltételek szerint: a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhivatalnál nyilvántartott nettó adótartozása és köztartozása, nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása, nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, adószámát nem függesztették fel, nem áll csődeljárás, felszámolás, illetve végelszámolás alatt, csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása, nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. (az adótartozás és a köztartozás fogalmát az Art. 178. § 4. és 20. pontja határozza meg. ) Az adatbázisba történő felvétel szabályait az Art. 36/B § rendelkezései tartalmazzák. Külön ki kell emelni, hogy az adatbázisba történő felvétel iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be! Aki már rendelkezik elektronikus ügyfélkapuval, az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (www.nav.gov.hu) a KOMA nyomtatványkitöltő programon keresztül tud eleget tenni kötelezettségének. Ügyfélkapu hiányában viszont a személyes ügyfélkapus
azonosító létrehozása érdekében személyesen kell megkeresni bármelyik okmányirodát, kormányablakot, NAV ügyfélszolgálatot.
Tájékoztató a köztartozásmentes adózói adatbázisról. Jelen tájékoztató segítségével kívánjuk megismertetni Önnel a köztartozásmentes adózói adatbázist. 2013. január l-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés ténye – a felhasználó döntésétől függően - általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett. A köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézését egy nyomtatványon intézheti. Az új KOMA elnevezésű nyomtatványgarnitúra részei: • KÉRELEM - az adatbázisba történő jelentkezéshez, • KÉRELEM VISSZAVONÁSA - a jelentkezés visszavonásához, • TÖRLÉSI KÉRELEM - az adatbázisból történő törlés kéréséhez, • FELLEBBEZÉS - az adatbázisból való törlésről szóló határozat ellen. Kérelmek benyújtási módja: Az adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére - kivéve a fellebbezést — kizárólag elektronikusan van mód. Felvétel feltételei: A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel feltételeit az adózás rendjéről szóló 2003. évi XC1I. törvény (továbbiakban: Art.) 178. § 32. pontja határozza meg. Ez alapján a köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; d) adószámát nem függesztették fel; e) nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt; f) csoportos adóalanyiság eseten a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása; g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. Az adatbázisba történő szereplés előnyei: • a kérelem benyújtása illetékmentes, • általánosságban helyettesíti a tartozásmentességről szóló nemleges adó- és együttes adó igazolásokat, • üzleti partnerei felé igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot, • az adatbázis nyilvános, bárki számára, előzetes azonosítási eljárás nélkül a nav.gov.hu honlapról elérhető • az adatbázis adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek, így Ön, illetve szervezete minden esetben a nyilvántartásunkban szereplő aktuális adatokkal szerepel.
Az adatbázis esetleges hátrányai: • a felvételi kérelemben történő valótlan nyilatkozat tétele esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható, • nem minden felhasználó fogadja el az igazolás helyett, • a hónap utolsó napján fennálló hiányosság esetén az adózó 1 hónapra kikerül az adatbázisból (első eset amikor tartozik, vagy bevalláshiánya van), illetve határozattal törlésre kerül (az első felszólításban szereplő, vagy az azóta keletkezett kötelezettségeit nem teljesítette, vagy nem élő/működő adózó). Az adatbázis megtekinthető a nav.gov.hu honlapon: (jobb oldal Adatbázisok - Köztartozásmentes adózók - Egyszerű, vagy csoportos lekérdezés) A kitöltést (lekérdezést) animációs segédlet is segíti. A lekérdezést azonosítás nélkül az adószám/adóazonosító jel, illetve az adózó megnevezésének begépelésével indíthatjuk. Eljárási szabályok Az Art. 36/B. §-ának (l) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha az adóhatóság vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be, az erre a célra rendszeresített elnevezésű KOMA nyomtatványon. A kérelem benyújtása az Itv. 33. § (2) bekezdés 23. pontja alapján illetékmentes. Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 10 napos határidő tüzesével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az állami adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban az állami adóhatóság feltünteti azt, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg. Természetesen az elutasító határozat jogerőre emelkedése után, amennyiben az abban közöli hiányosságok már nem állnak fenn, lehetőség van újabb kérelem benyújtására. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz arról, hogy az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett, akkor az Art. 172. § (I) bekezdése alapján a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Az adott havi frissítésben azon adózók adatai szerepelhetnek, akik a megelőző hónap utolsó napjáig benyújtották erre vonatkozó kérelmeiket a KOMA nyomtatvány KÉRELEM lapján, illetve az adatbázisban már szerepellek és a KOMA nyomtatvány TÖRLÉSI KÉRELEM
lapján nem kérték törlésüket, valamint a jogszabályi követelményeknek továbbra is megfelelnek. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető. E nyilvántartás azon adat(ok) kivételével minősül közhitelesnek, amely adato(ka)t jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 86. § (la) bekezdése alapján a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, a hatósági nyilvántartásból törölt adatról vélelmezni kell, hogy nem áll fenn.
6./ Egyebek Előterjesztő: Tóth János polgármester 4. Továbbképzési kötelezettség
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. § (2) Az önkormányzati képviselő: j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.
