A vaddisznó elterjedése Számos (25+) alfaj
Méret, színezet és nagyság (tömeg) alapján
Általában 120-150 kg nagyság, de 200-300 kg-os is előfordul
Eurázsiai-elterjedés
Észak- és Dél-Amerikába betelepítették
Ausztráliában és Új-Zélandon elvadult házisertés
A vaddisznó elterjedése
A vaddisznó elterjedése
Az utóbbi 30-50 évben Európa szerte a vaddisznó állománynövekedése volt megfigyelhető, okok:
Felmelegedés
Táplálékbázis
Alacsony hasznosítás
Európában kritikus mértékben nő az állománya és a kártétele
A vaddisznó elterjedése
Hasonló a hazai állománynövekedés is
Hazai megítélése
Vadászati liberalizmus hosszú ideig
Alföld egyes területeit kivéve mindenütt összefüggően elterjedt.
A növekedésé hazai okai
Lehetségesnél alacsonyabb hasznosítási arány Irreális fenntartható állomány értékek Erdősítés
Mezőgazdasági termelés változásai
Országos növekedés (11% → 20%) 15%-os küszöb? Szabolcs- Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun nagy táblák, nagy produkció → nyugalom és táplálékforrást biztosított
Megítélés — ellentmondásos kezelés
Vadászati szabályok szigorodása Sportvadászat nem hatékony Öregedő vadászok
Egész évben lőhető volt Gyöngygolyó Éjszakai vadászat
Jelentős anyagi haszon
Tetemes vagy növekvő részesedés a vadászati bevételekből Ahol megjelenik, ott általában gazdálkodni is próbálnak vele
legalább a szaporulat védelme igény a minőségjavításra disznós-kertek
A vaddisznó üzleti jelentősége (Kőhalmy és Náhlik, 1996)
Hazai megítélése
Árnyoldalak
Erdei kár
Mennyiségi kár: makkvetések felszedése
Apróvad
Mezőgazdasági vadkár
Tojás és fióka zsákmányolás (?)
Természetvédelem
Tojás és fióka zsákmányolása
Ritka növények károsítása (?)
Szombathely
Lajta-Hanság
VA D E X
13%
11%
9.8%
39%
1987
12%
21%
1988
17%
34%
1989
16% 17%
19%
31% 11 . 5 %
18%
26%
1992
19%
29%
1993
21%
29%
1994
26%
1995
35%
32%
31% 19%
Állomány és teríték
Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig.
Koca: május 1.-január 31.
Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.
Nem vagyunk egyedül! Evaluation of wild boar numbers in Slovakia 1950 - 2005
Estimate
Állomány és teríték
Wild Boar: Culling in Austria (head per year)
35000
Harvest
30000
35000
25000
30000 25000
20000 N u m ber
20000
15000
total
15000
10000
H a rv e s t
500000 400000 300000 200000 100000 0 1
3
5
7
9
11
13
15
17
Year
19
21
23
25
27
29
31
96
88
92
00
20
19
19
600000
19
72
84
80
19
19
68
64
60
76
19
19
19
19
19
19
19
195 0 195 2 195 4 195 6 195 8 196 0 196 2 196 4 196 6 196 8 197 0 197 2 197 4 197 6 197 8 198 0 198 2 198 4 198 6 198 8 199 0 199 2 199 4 199 6 199 8 200 0 200 2 200 4
48
0
52
0
19
5000
56
10000
5000
30%
1991
Vaddisznó kan, süldő, malac: egész évben
Zalaerdô
1990
Vaddisznó vadászidények
Év 1986
29%
Állomány
Állomány
Állomány területi eloszlása
Erdőterületek eloszlása
Teríték összetétele
Teríték összetétele
Az alul-hasznosítás okai
1993 vhr.: a koca tilalmi idő bevezetése az összes kocahasznosítást visszavetette. A 2000-2001 környékén kezdődött egyre gyarapodó tilalom alóli felmentések a hasznosítás növekedését eredményezték (lelövési kvóták) A fiatal (malac és süldő) egyedek aránya a terítékben 60%. A fiatal egyedek megemelt hasznosításával
nagyobb hasznosítási arány érhető el,
Több vadászati lehetőség,
Kevesebb bevétel
Vaddisznós kertek létesítése
Disznós-kerti állomány részesedése
Céljai:
Állomány koncentrálása – biztos vadászati lehetőség
Biztos bevételek és állománykezelés
Lelövések eloszlása
Létszám – szaporulat Minőség Vendégkör!
Vadkárok csökkentése
Következmények:
Mesterséges (canned hunt) Gyanús rekordok (kézből nevelt kanok) Igénytelenségek – pénznek nincs szaga Elvonja a forrásokat a szabad területtől és a vadtól
Trófeaminőség
(>16 cm agyarhosszat kell bíráltatni!)
Trófeaminőség
Trófeaminőség
Trófeaminőség
Trófeaminőség
Trófeaminőség
Trófeaminőség
Táplálkozás Táplálék
Jó bükk- és tölgymakkos év
Gyenge tölgy- és bükkmakkos év
erdei gyümölcs
52%
1%
termesztett növények
32%
70%
állati táplálék
4%
5%
egyéb
12%
24%
Mindenevő
Termesztett és vad növények,
Erdei gyümölcsök,
Állati táplálékok (alacsonyabb rendűek)
Őszi tömegtáplálék → kondíció → szaporodás
Szaporodás-biológia
Szaporodás-biológia
Küszöb testtömeg
A vaddisznó szaporodási képessége európai adatok alapján
kb. 40 kg kell az ivarértettség bekövetkezéséhez
Ország
Ivarérett ≠ tenyészérett!
Spanyolország
4.3
S á e z - R o y u e l a é s Te l l e r í a , 1 9 8 7
Franciaország
4.6
Mauget, 1972
Franciaország
4.4
Aumaitre és mtsai, 1984
Németország
5.0
Stubbe és Stubbe, 1977*
Németország
5.3
Briedermann, 1971*
Ausztria
5.8
Martys, 1982
Magyarország
6.6
Heltay és mtsai, 1981
Magyarország
3.5-6.7
K h a l m y , 1 9 7 9
Lengyelország
1.6-5.5
Andrzejewski és Jezierski, 1978
Kocánkénti átlagos szaporulat
Általában 4-5 malac kifejlett kocánként Almok nagyságát befolyásolja a
Koca kora: 1 éves 1 db, 2-3 éves 3.4 db, 4-5 éves 4 db, 6-7 éves 5 db (PL) Testtömege: gyakorlati szempontból az életkornál lényegesen jelentősebb a malacszám és a kocák testtömege közötti pozitív kapcsolat
30-40 kg: 2-3 malac, 40-50 kg: 3-4 malac, 50-60kg: 4-5 malac, >60 kg: 5-6 malac
Malac/koca
Forrás
Szaporodás-biológia (Náhlik)
Szaporodás-biológia (Náhlik)
Szaporodás-biológia (Náhlik)
Szaporodás-biológia (Náhlik)
Ivararány
Szaporodás-biológia Kor
Spanyolország
Franciaország
Lengyelország
Kőhalmi (1979) 1:1.21-2.22,
Malac
1.35
0.725
1.044
Heltay és mtsai (1981) 1:0.67-0.88 közötti kan:koca arányt határoztak meg.
S ü ld ő
2.26
1.448
1.215
1
2.57
2.083
2.722
Magzati ivararány
Franciaországban 1423 vizsgált embrió közül 51.65% volt hím
V a d d i s z n ó i v a r a r á nya k ü lö n b ö z ő o r s z á g o k b a n , h á r o m k o r c s o p o r t b a n (G a r z o n -H e y d t , 1987. nyom á n )
Szaporodás-biológia
Szaporulat elhullásai
Jelentős eltérések a megszületett malacok elhullását tekintve
Kb. 15%-a pusztul el az első három hónapban
1 éves korig kb. 40-50% is lehet a veszteség
kedvező évben csak 10% kedvezőtlenben 80-90% mortalitás is előfordulhat Martys (1982) 23%-os első év alatti elhullást határozott meg disznós-kertben.
A magas mortalitás az élet későbbi szakaszaiban is jellemző
A v a d d i s z n ó p o p u lá c ió k k o r o s z t á l y i m e g o s z lá s a k ü lö n b ö z ő h e l y e k e n (G a r z o n -H e y d t, 1 9 9 2 . n y o m á n )
A m a l a c o k é s s ü l d ő k r é s z e s e d é s e a t e r í t é k b ő l 75 – 8 5 % k e l l l e g y e n
Elhullások, ivararány
A magas mortalitás az élet későbbi szakaszaiban is jellemző
vaddisznó maximális élettartama 10-12 évre tehető,
populációs szinten 23 hónap átlagos életkort találtak
intenzíven vadászott populációban évente az egyedek 50-70%-os kicserélődött
Magzati ivararány
Kőhalmy (1979) 1:1.21-2.22, Heltay és mtsai (1981) 1:0.67-0.88 közötti kan:koca arányt határoztak meg. Franciaországban 1423 vizsgált embrió közül 51.65% volt hím
Területhasználat és viselkedés
Alapvetően helyben élő populációk
<10% mozog a születési helyhez képest 15km-nél nagyobb távolságra (CMR) természetes vagy mesterséges határokhoz igazodva Otthon-területe: 2000-15000 ha
koca: 2000 ha éves mozgáskörzet kan: 2000-15000 ha kanok nem ritka az 50-100 km-es elvándorlás ➔ genetikai keveredés!
Területhasználat és viselkedés
„Migráció”
Alapvetően helyben élő populációk
2-3 együtt élő koca a szaporulatukkal együtt alkot egy-egy kondát
Nagyobb “migrációs hajlam"
A kondák kvázi territoriálisak
A kanok 1 éves koruktól válnak külön az anyacsaládtól ez kb. 1.5 éves korra fejeződik be
2500 ha-os területen végzett vizsgálata szerint a kifejlett disznók 12-32%-a cserélődött ki (főleg 1 éves) populáció valós térbeli határainak függvényében
Zavarások után óvatos, lassú visszatérés
Szaporodás - állománykezelés
„Migráció”
A populációs határok és a vadászterületek mérete közötti jelentős eltérés vadászterületek szintjén a "vándorlás" igen jelentős tényező ➔ mobilitás ➔ összehangolt állomány kezelés ➔ térségi vadgazdálkodás
szomszédos gazdálkodók közötti állománykezelési összhang!
szigetszerű állami területek és védett területek “a vándorló egyedek folyamatosan fenntarthatják a létszámot azokon a területeken, ahol azt a mezőgazdaságban okozott károk miatt alacsonyan kellene tartani. A vaddisznó energikus vadászata az ilyen területek különleges »csapdává« válását eredményezi, mivel nagy körzetből vonzzák a kóborló egyedeket".
Hatás az állományhasznosításra
A nagyobb (és idősebb) kocák kímélete révén alacsonyabb törzsállomány mellett is fenntartható a magas produkció A testtömeg az ivarérettség elérésének idejére is meghatározó, gyakorlatilag minden 40 kg-ot elért koca vemhesül Adult koca kondíciója ↔ táplálék bősége ↔ szaporulat
az alomszám növekedését és az az ivarérés korábbi bekövetkezését okozza táplálkozási lehetőségei
jelentős élelemhiány tartósan anösztruszban tartja a kocákat kivételesen bőséges táplálék (nagy makktermés) a korábbi ösztruszt segíti elő
jelölés-visszafogás módszerrel ➔ egy vaddisznó populáció feltételezhető területe 15 km sugarú kör (kb. 700 km2) emigráció csupán 5% volt.
Az állomány szaporodóképessége erősen függ a kocák átlagkorától és testméreteitől (kondíciójától) A szaporodó képesség jól becsülhető az elejtett kocák testméretei alapján A vemhesség korai szakaszában a sárgatestek jól tájékoztatnak a várható születési arányszámról A születési arányszám évenként sokat változhat (4,8-6,1) A változás mértéke függ a korosztályi eloszlástól és a kondíciótól A felnevelt szaporulat évenkénti változása jelentős (2,7 -3,6)
Állománymérleg
A kocák korának hatása a növekedési képességre 100 koca + 100 kan = 200 Populáció a születések előtt
Szaporodási arány
100 koca + 100 kan = 200
65 szub-adult (1- 35 adult (>2éves) 30 szub-adult (1- 70 adult (>2éves) 2 éves) koca koca 2 éves) koca koca 50%
95%
50%
95%
Őszig felnevelt, malac / koca
2
4
2
4
Szaporulat
65
133
30
266
Szaporulat
198 db
296 db
Növekedési arány
≈100%
≈150%
Vadfajtól független kérdések Kell-e a vaddisznó kártételével foglalkozni? - Igen
Következtetések (Náhlik A.)
Megfelel-e az állományból lőhető/kilőtt mennyiség az elvárásainknak? - Nem
Milyen beavatkozásokkal lehet ezeket a célokat elérni?
Milyen biológiai korlátokkal kell számolni?
Honnan tudjuk, hogy elértük a célokat?
Hasznosítás tervezése
A kocaállomány elfiatalodik
Megfelel-e az egyedek “minősége”, vagyis a testnagyságuk és a trófeák nagysága? - Nem
Ha a fiatalokat nem lövik: ezért több koca tud csak azonos számú szaporulatot elleni, és nagyobb lesz az elhullások száma a malacok között.
A kanállomány elfiatalodik A süldők elhullását nem tudja kompenzálni a vadászati hasznosítás.
Hasznosítás tervezése
A vadászati hasznosítás mértékét a hasznosítási arány fejezi ki:
B*Ka*Fsz – B*E
B = becslés; Ka = kocák aránya; Fsz = felnevelt szaporulat; E = elhullási arány (adult) Adott vaddisznóállomány változása:
B*Ka*Fsz - B*E
Általunk kívánt változás mértékének (Va) megfelelően módosítva: B*Ka*Fsz - B*E - B*Va
Ebből az adott cél eléréséhez szükséges hasznosítási arány kiszámítása: Ha =
B∗Ka∗Fsz − B∗E − Va∗B = Ka∗FSz−E−Va B
Hasznosítás tervezése
A hasznosítás nagyságrendje:
Kocánkénti 2.5-3.5 felnevelt malaccal számolva 1:1 ivararány esetén a hasznosítási arány a tavaszi becsült állomány 1.1-1.6-szorosa 100-150% hasznosítható (Kőhalmy, 1979; Kőhalmy és mtsai, 1987; Páll, 1982)
A hasznosítás összetétele:
Hasznosítási alapelvek
A magas reprodukcióból következik, hogy a teríték 85-90%-ának malacnak vagy süldőnek kell(ene) lennie (az elmúlt 15 évben kb. 60% volt)
A hasznosítási arány érje el a tavaszi állomány 110-160%-át A kocák hasznosítási számát emelni kell. A kanok lelövési aránya az összes felnőtt teríték kb. 1/3-a legyen. A süldők és malacok hasznosítási aránya az összes teríték kb. 80%-a legyen.
Adatok gyűjtése
Létszámbecslés
Rejtett életmódja és mobilitása miatt a direkt állománybecslése nehéz,
Tudományos vizsgálatokhoz a legmegbízhatóbb valószínűleg a jelölés-visszafogás folyamatos megfigyeléssel kapott értékek ➔ számos etetőhelyen/szórón végzett szinkron számlálás (+ szaporulat is becsülhető!) nyomszámláláson alapuló becslés ➔ pontatlanok (Pucek és mtsai, 1975; Dzieciolowski, 1976).
Adaptív gazdálkodás?
