A vadászati törvény módosításáról

VI. évfolyam 2015/2. szám

Mit hozott nekünk vadászoknak, vadgazdálkodóknak? Hideget is, meleget is, jót is, rosszat is. Várakozásaink, egy része teljesült, egy része nem. Nézzünk hát bele a módosításba (terjedelmi okok miatt, csak az általam fontosnak vélt változtatásokat taglalom). Mindenekelõtt, fontos megjegyezni, hogy a vad állami tulajdonlása, a vadászati jognak a földtulajdonhoz kötése nem változott. A módosítás négy etapban lép hatályba, 2016. január 1-én (az ettől eltérő hatályba lépést külön jelzem majd), 2016. július 1-én, 2017. január 1-én és 2017. március 1-én. – A társult vadászati jog státusz nem jogosít fel a jövõben a vadászatra jogosultság megszerzésére, csak az önálló vadászati jog, illetve a vadászati jog haszonbérbe adásával lehet vadászatra jogosult státuszt szerezni. A társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag haszonbérlet útján lehet megszerezni, tehát a vadászterület földtulajdonosainak is vadászjeggyel rendelkezõ tagokból álló szervezetet (vadásztársaságot) kell alapítaniuk (2017. március 1-tõl). A vadászterület legalább 25%-át használó gazdasági társaság is lehet a vadászati jog haszonbérlõje. – A vadászati hatóság nemcsak a vadászatra jogosultat, hanem a vadászterület tulajdonosi közösségét is nyilvántartásba veszi. – A Vtv. 11. § kiegészül a vadászterület határainak újbóli megállapítására vonatkozó szabályokkal: A vadgazdálkodási üzemtervi idõszak lejártakor, a vadászati

A vadászati törvény módosításáról hatóság 2016. március 31.-i napjáig a meglévõ vadászterület határokat és a vadászati tájegység határokat figyelembe véve ajánlást tesz közzé az új vadászterület határokról, a hirdetõtábláján, a honlapján, illetve kezdeményezi, hogy az érintett települések hirdetõtáblájukon, honlapjukon közzé tegyék. A közzététel idõintervalluma 30 nap. Az ajánlással érintett vadászterületen lévõ földtulajdonosok a vadászterület határával kapcsolatban módosító javaslatot tehetnek, illetve új vadászterület kialakítását is javasolhatják 2016. május 15. napjáig. Módosító javaslatot kizárólag legalább 300 ha egybefüggõ vadászterületnek minõsülõ területtel lehet tenni, ennek legalább kétharmada a módosító javaslatot te-

võ (tevõk) tulajdonában kell lennie. A javaslat befogadásáról a vadászati hatóság 10 nap alatt végzéssel dönt, mely ellen fellebbezni lehet. Amennyiben nem érkezik módosító javaslat, a vadászterület határát a vadászati hatóság állapítja meg. Befogadott módosító javaslat esetén 2016. július 15-ig a vadászati hatóság egyeztetést tart a javaslatot benyújtó földtulajdonosok és a módosító javaslattal érintett vadászterületek földtulajdonosi képviselõinek részvételével. Amennyiben ezen egyezség születik, azt a vadászati hatóság határozatba foglalja és megállapítja a vadászterület határait. Egyezség hiányában a szakhatóság a vadászterület határait hiva-

talból állapítja meg, az errõl szóló határozatát közzé teszi. A vadászterület határának megállapítására vonatkozó határozat ellen fellebbezni lehet, de csak annak aki maga is módosító javaslatot nyújtott be, illetve az eljárásban neki fel nem róható okból nem tudott részt venni. A vadászterület határainak megállapítása – közzététele – után a megállapított vadászterület földtulajdonosi közösségének gyûlése összehívható az alábbi módon: a vadászterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított egyötöd kezdeményezheti annak a tulajdonosi gyûlésnek az összehívását amely a Vtv. 12. §-a szerinti döntések meghozatalára jogosult. (Folytatás a 12. oldalon.)

A tartalomból: l

IV. Festetics Trófeaszemle 2-3. oldal

l

Zalai Vadászati Évadnyitó 8-9. oldal

l

A vadászkürtölésrõl napjainkban 11. oldal

l

Erdei iskokák a Zalaerdõnél 14-15. oldal Rékasi Csaba festménye

Több éves elõkészítõ munka, vadászati érdekképviseletek, fórumok véleményének kikérése után megszületett a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény.

2

VI. évfolyam

egyedik alkalommal került megrendezésre Keszthelyen a Vadászati Múzeum teljes területén a Festetics Trófeaszemle. A rendezvényhez csatlakozott a Vadászati Kulturális Egyesület, így ez alkalommal együtt ünnepelhettük a Vadászati Kultúra Ünnepét is.

N

IV. Festetics Trófeaszemle – Keszthely Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója és a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke megnyitja a IV. Festetics Trófeaszemlét.

szerepvállalásáért a vadászati kultúra ápolása és terjesztése terén. A megnyitó után átadta a VKE kitüntetéseit. Hubertus Kereszt Gyémánt fokozatával ismerte el kimagasló és kitartó munkáját a vadászati könyvkiadás területén Dénesné Tarnai Ágnesnek, a Dénes Natur Mûhely ügyvezetõjének. Arany Ecset-Toll díjat vehette át Boros Andrea festõmûvész. Arany Fácán-Toll Irodalmi Nagydíjat kapott dr. Mess Béla orvosprofesszor vadászíró életmûve elismeréseként. Valamennyiünk örö-

A megnyitó ünnepség résztvevõit Pálinkás Róbert, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója, a Zala Megyei Vadászszövetség elnöke köszöntötte, kiemelve a vadászati kultúra és a zalai vadászhagyomány fontosságát és a hazai gímszarvas védelmét. Megemlítette a nemrég elhunyt Cseke Sándort, aki ötletgazdája és támogatója volt a ragadozó koponya kiállításnak. A Keszthelyen bemutatott koponyák egy része látható lesz a 2016. évi FEHOVA szakmai programján. Második alkalommal adták át a Festetics Kulturális Örökség Díjat. Ez alkalommal kiemelkedõ kutatási és oktatási munkásságáért dr. Sugár László professzor emerítus vehette át A VKE Életmû díját az Arany Túzok-Toll díjat László Péter bronz Varga Ernõ Zala megye egykori fõvadásza, szobrát. A szobrot Lamegyei titkára kapta. katos Ferenc alapító és Pálinkás Róbert adták át. A Vadászati Kultúra Ün- mére az Arany Túzok-Toll Életmûnepét Oláh Csaba, a VKE elnöke díjat Varga Ernõ, az OMVK Zala nyitotta meg, köszönetet mondva Megyei Területi Szervezete nyua keszthelyi Vadászati Múzeum galmazott titkára és a Zala Megyei

Vadászszövetség nyugalmazott kutya bemutatók alatt a múzeum fõvadászának adta a VKE. A pél- alapítója Hidvégi Béla érdekfeszídamutató szakmai életút és a ma tõ és autentikus élménybeszámois aktív közéleti tevékenység elis- lóval egybekötött tárlatvezetést meréséhez, minden zalai vadász tartott az érdeklõdõk számára. Köszönet a Zalaerdõ Zrt. nevében gratulálunk Varga Ernõnek. Balogh Péter Díjat ez évben Bánokszentgyörgyi Erdészetéa Ködös reggel címû festményével nek, hogy ez évben is méltó módon tudtuk fogadni a hozzánk érRékasi Csaba érdemelte ki. A rendezvény mûsorvezetõje kezõ vendégeinket! Találkozzunk jövõre, május Polster Gabriella, a VKE alelnöke, a trófeaszemle társszervezõje 27–29. között a Szarvasbõgõ Euvolt. rópa Bajnokságon és az V. FesteA képzõmûvészeti kiállítás tics Trófeaszemlén, Keszthelyen megnyitása és a díjak átadását a Vadászati Múzeumban! követõen avattuk fel azt a vaTóth Csaba Ph.D dászenteriõrt, ami Lakatos Femúzeumvezetõ renc gyûjteményét képezi. Az Országos Szarvasbõgõ BajA fotókat készítette: nokság sokak számára igazi küVida Dániel lönlegesség volt. A zsûriben köszönthettük Hopp Tamást a Zalaerdõ Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének igazgatóját, aki a kezdetek óta támogatója és aktív résztvevõje a keszthelyi múzeumi életnek. A Stohl András színmûvész által levezetett megmérettetés ez évi gyõztese Molnár Renátó lett. A múzeum emeleti elõterében nyílt meg ezen a napon a Szent sólyom nyomában elnevezésû tárlat a Bechtold István alapítvány szervezésében. Ez alkalommal az alapítvány elnökének, Duhay Gábornak Lelovits Györgyrõl írt könyA Vadászati Kulturális Érték tanúsítvány vének bemutatására is sor mellett a Balogh Péter díjat is odaítélte került. a zsûri Rékasi Csaba hivatásos vadász Az egész napi látváfestõmûvésznek. nyos solymász és vadász-

Bürü

3

2015/2.

Prof.Dr. Sugár László a Festetics Kulturális Örökség díjjal.

Az érmesek: I. Molnár Renátó (középen), II. Kasper Máté (bal oldalon), III. Búr Zoltán.

Az Arany Fácán-Toll Díjat az idén Prof. Dr. Mess Bélának ítélte oda a VKE.

Hopp Tamással, a Szarvasbõgõ Bajnokság zsûrijének egyik tagjával és Zilai Jánossal, a zsûri elnökével egyeztet Stohl András.

Az Országos Szarvasbõgõ Bajnokság zsûrije: Erdélyi Tamás, Hopp Tamás, Prof. Dr. Sugár László, Rékasi Csaba és Zilai János.

A Zala Megyei Vadászkamara és Vadászszövetség

„A természet hangjai...”

VADÁSZVIZSGÁRA FELKÉSZÍTÉS

általános iskolás gyermekek számára alsó és felsõ tagozatos kategóriában.

Vadász- és fegyvervizsgára felkészítõ tanfolyam indul

Az alkotások szabadon választott technikával készülhetnek, A4-es méretû rajzlapra. A pályamûveket a Zala Megyei Vadászkamara címére kérjük eljuttatni (8900 Zalaegerszeg, Petõfi Sándor u. 39.)

2016 év elején, a következõ két helyszínen:

TÉMAKÖRBEN RAJZPÁLYÁZATOT HIRDET

2016. július 31-ig. Pályázni lehet egyénileg és oktatási intézményen keresztül. Kérjük, hogy a rajzok hátoldalára nyomtatott betûvel írják fel a pályázó nevét, iskoláját, osztályát, posta címét, valamint telefonos elérhetõségét. A díjak átadására és a kiemelkedõ pályamûvek kiállítására 2016. augusztus 27-én megrendezésre kerülõ Zala Megyei Vadászati Évadnyitón, a Bak-Sohollár völgyben kerül sor.

Információ: 06/30/321-2552 A pályázat rajzait az eredményhirdetést követõen megõrizzük, a pályázó a pályázat benyújtásával lemond a rajz tulajdonjogáról.

Vadászati Múzeum, Keszthely, Kastély u. 1.,

és a Zala Megyei Vadászszövetség, Zalaegerszeg, Petõfi Sándor u. 39. Információ: Zala Megyei Vadászszövetség +36-92/599-440, +36-30/321-2552 vagy Tóth Csaba PhD. tanfolyamvezetõnél a 30/986-2392 telefonszámon. e-mail: [email protected] [email protected]

4

VI. évfolyam

A Vadászati Hatóság beszámolója A 2015. évi õzbak és gímszarvasbika bírálati idény eredményeirõl Õzbak

Az õzbakra vonatkozó vadászati idény lezárult, így teljes képet kaptunk az elejtett bakok trófeáiról. A Zala megyei vadászatra jogosultaknak a 2015/16. vadászati évben 1790 õzbak elejtésére volt lehetõségük. Megyénk vonatkozásában – a Zala Megyei Területi Vadgazdálkodási Tanács egyetértésével – ez évben 5503 õz elejtését írtuk elõ a vadgazdálkodók részére. Tapasztalataink szerint a jo-

gosultak az erdõsült vadászterületeken egyre inkább felismerik annak fontosságát, hogy az erdõsítések területén, illetve azok vonzáskörzetében az õzre is nagyobb vadászati nyomást kell gyakorolni. Sok esetben a vadkárelhárító kerítéseken belül is számolni kell az õz jelenlétével, hiszen kisebb mérete és ügyessége miatt könnyebben ki tudja használni a kerítés gyenge pontjait, ezért a kerítéseken belül is indokolt lehet a vadászati tevékenység.

Összehasonlításként, az alábbi táblázatban feltüntetett számú és minõségû õzbak trófea került bemutatásra a hatósági trófeabírálaton.

Vadfaj

Összes elbírált

Arany

Ezüst

Bronz

Összes érmes

-1

-2

-3

Összes hibás

Õzbak 2013

1720

2

8

23

33

53

33

12

98

Õzbak 2014

1681

2

9

25

36

69

28

8

105

Õzbak 2015

1717

3

3

22

28

40

20

10

70

A szakszerûtlen elejtések aránya csökkent, melynek egyik magyarázata az lehet, hogy a rendelkezésre álló õzállományból lehetõség volt a válogatásra. Az idei (2015) zalai õzbak dobogós helyezettek:

Elejtés helye – Vadászatra jogosult

Sorszám Õzbak

C.I.C pontszám

Kor

kiskoponyával (gr)

Tömeg

Minõsítés

(év)

1.

Várvölgy / Kõorra Vt.

486

138,80

7

kész

2.

Kálócfa / ZALAERDÕ Zrt.

501

137,63

5

kész

3.

Ságod / Zalavölgye Vt.

456

131,45

4

korai kilövés (- 3 pont)

Bürü A Zala Megyei Vadászkamara és a Zala Megyei Vadászszövetség lapja

Felelõs kiadó: Dr. Nádor László elnök Felelõs szerkesztõ: Gyõrvári Attila titkár Laptervezés: Antal Lívia Szerkesztõ munkatárs: Varga Krisztina adminisztratív vezetõ Nyomda: Göcsej Nyomda Kft. Zalaegerszeg, Bajcsy-Zilinszky tér 2.

Kiadja: Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezete és a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége 8900 Zalaegerszeg, Petõfi u. 39. Tel.: (92) 599-440 e-mail:

[email protected]

Ovisok ismerkedtek a vadászattal z erdõ vadjaival, növényeivel, a vadászat mesterségével ismerkedtek a Bandi Cica Montessori Óvoda óvodásai a Zala Megyei Vadászkamara székházában tartott foglalkozáson. A program vendége volt két kis vadászgörény is, melyet a gyerekek elõszeretettel simogattak.

A

Gyõrvári Attila megyei fõvadász, a vadászkamara titkára kérdésére, miszerint milyen állatot látsz a képen, a gyerekek egészen pontosan válaszoltak. Vadlúd, szarvas, õz, vaddisznó, ürge, róka stb. – követték egymást a vetített képek, melyekhez szintén kérdésre válaszolva, hozzáfûzték azt is, melyik mesében találkoztak velük. Kíváncsian hallgatták többek között azt, hogy az õz nem a szarvas kicsinye (amit nem elég idejekorán tisztázni), milyen külsõ

jegyek különböztetik meg õket egymástól, mi az elnevezése az õz és a szarvas felnõtt illetve fiatal egyedeinek. Rácsodálkozhattak arra is, hogy húsvéti nyuszi nem azonos az erdõben élõ vadnyúllal. Hogy a lényeg jobban tudatosuljon bennük, megnéztek egy kisfil-

met hazánk három fõ vadjáról, a gímszarvasról, a dámszarvasról és az õzrõl. A foglalkozás interaktív részében az erdõ növényeivel, azok õszi terméseivel ismerkedhettek meg. Az asztalra fektetett fenyõ-, tölgyfa- és cipruságakat igyekeztek

Bürü

5

2015/2.

Gímszarvas

A Zala megyei vadászterületeken a 2015/16. vadászati évben 1494 gímszarvas bika elejtésére van lehetõség, melybõl idõarányosan (2015. november 19.) az alábbi táblázatban feltüntetett számú gímtrófeát mutatták be a vadászatra jogosultak a trófeabírálaton. A mezõ és erdõgazdasági vadkárok csökkentése érdekében, fenntartottuk a gímszarvasra elõirányzott (6000 egyed) elejtési kötelezettséget. Az idei évben több vadászatra jogosult azt jelezte felénk, hogy ismét jelentõsebb számú gímszarvas tartózkodik va-

Vadfaj Gímszarvas bika

dászterületükön. Az állami tulajdon vagyonkezelõi viszont egyértelmû állománycsökkenésrõl tájékoztatnak. A gímszarvas vadászatában az idei évben kisebb zavarokat okozott, hogy a hazánkat érintõ tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kapcsán, a rendõrség kérése alapján, a magyar államhatártól számított kezdetben 5, majd 2 km-es sávban teljes körû vadászati tilalmat rendeltünk el. A korlátozás megyénkben szeptember 22. és október 27. között volt érvényben, amely kezdetben 11 majd 10 határmenti vadászterületet érintett.

Összes elbírált

Arany

Ezüst

Bronz

Összes érmes

-1

-2

-3

Összes hibás

863

35

133

220

388

57

11

7

75

787

44

141

217

402

72

9

11

92

875

46

163

215

424

87

10

6

103

2013. 11. 30.

Gímszarvas bika 2014. 11. 21.

Gímszarvas bika 2012. 11. 19.

A szakszerûtlen elejtések aránya emelkedést mutat, melynek egyik oka az lehet, hogy a kísérõvadászok nagy része lövetési kényszer alatt áll, a jogosultra nehezedõ gazdasági nyomás miatt. Ez a tényt szakmai szempontból kevésbé tudjuk elfogadni. Az idei (2015) gímszarvasbika idény elsõ három kapitális trófeája:

Sorszám

Elejtés helye – Vadászatra jogosult

Tömeg (kg)

C.I.C pontszám

Kor

1.

Lasztonya / ZALAERDÕ Zrt.

12,18

240,52

12

kész

2.

Zalavég / Zalamenti Vadászklub

13,46

238,36

13

kész

3.

Szentpéterfölde / ZALAERDÕ Zrt.

13,18

236,63

13

kész

Gímszarvas bika

Minõsítés

(év)

Ebben az idényben 8 bíráltatott gímtrófea haladta meg a 12 kg-os kapitális súlyt. További érdekesség, hogy a dobogóról leszorult az idei év legnagyobb súlyú trófeája 13,61 kg (231,07 IP), melynek hordozóját a Keszthelyi-hegységben gazdálkodó Napfény Vt. területén ejtették el 2015. szeptember 17. napján Rezi községhatárban. Lázár Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal felismerni, ahogy a makkot, a persze az öröm sem maradt el, vadászati és halászati vadgesztenyét, a tobozt és a mikor kitalálták, hogy például fõfelügyelõje diót. Nagy izgalmat okozott, va- diót, madártollat rejt a láda. A jon mit bújtat a tapogatóláda. Ki program legizgalmasabb részéfélve, ki bátrabban nyúlt be a nek a két kis vadászgörény befüggönnyel letakart nyílásba, és mutatkozása bizonyult. A foglal2015 Zalerdõ Zrt. kozáson a vadászati tevékenyLasztonya, ségrõl is szó esett. A megyei fõ12,18 kg vadász mutatott egy sörétes pus240,52 CIC kát is a gyerekeknek, amit termékora: 12 év szetesen nem foghattak kézbe, a vadászkürtöt ellenben igen, sõt bele is fújhattak. Az õz- és szarvastrófeákat is érdeklõdve nézegették a gyerekek. Kaszás Gergõnek nagyon tetszettek a képek és a videók, melyek az erdõn élõ állatokat mutatták be. Erdélyi Franciska leginkább a két kis vadászgörény simogatásának örült. Selymes a bundájuk, fûzte hozzá Mórizc Hanna, aki azzal is büszkélkedhetett, hogy sok állatot felismert. A Zala Megyei Vadászkamara a rendezvény okán fontosnak tartja, hogy közelebb vigye a gyerekekGyõrvári Attila titkár, hez a vadászatot, a természet, az megyei fõvadász 2015. 9. 13. Zalamenti Vadászklub, Zalavég, erdõ szeretetét. az érdeklõdõ gyerekekkel. 13,46kg 238,36 CIC kora: 13 év Kép, szöveg: Antal Lívia

6

VI. évfolyam

Mikor mentem hazafelé... Bemutatkozik a Zalamenti Vadászklub Zalamenti Vadászklub területe (9 ezer hektár) a Vas megyei Csehimindszenttõl déli irányban, Zalabéren át Kallósdig terjed. Székhelye Zalabér. A terület felszínére meridionális (észak-dél) irányú erõsen tagolt dombvonulatok és a dombok közé ékelõdött hangulatos völgyek jellemzõk. Sajátos adottsága, hogy a belterület és az ún. zártkert aránya közel negyven százalék. Jelenleg a zártkertek nagyobb része elhagyott, gondozatlan, részben erdõsült.

A

mentem hazafelé… – címmel, va dá sza ti vis sza em lé ke zé sek kel. Em lé ket ál lít va a ben ne szereplő vadászoknak és felidézett vadászatoknak. Werner Perlinger osztrák vadásztársunk – Koós István hivatásos vadász állhatatos, kitartó munkájának eredményeképpen – terítékre hozta az eddigi rekord gímbikát Zalavég határában 2015. szeptember 13-án az esti vadászaton. A trófea tömege: 13,46 kg, CIC pontjai: 238,36. Kora: 13 év. Badacsonyi Lajos

Szent Hubertusz oszlop a zalabéri templomkertben. 2000.

Zalabéri rekord, 2015. 09. 13. 13,46 kg 238,36 CIC Az egyesület az elsõ öt évben (1997–2002) szinte hihetetlen energiával, megvédte igazát és létét a támadásokkal szemben és fennmaradt. Ugyanakkor a szakmai munka nem látta kárát, mivel a „számok nyelvén” Zalabérben addig soha nem látott szép eredmények születtek. A vadászklub területe 2007-ben nagyobb lett, mint a megelõzõ tíz évben, tagjai számára kiváló vadászati lehetõségeket biztosít. A vadászklubot 1997 óta ugyanaz a vezetés irányítja! A Vadászklub kezdetektõl fogva törekedett arra, hogy változtasson a vadászat megítélésén a közvélemény elõtt és bemutassa a vadászok mindennapjait, büszkeségeit, eredményeit. A ’90-es évek végétõl minden év október elején bemutatjuk az év szeptemberében elejtett gímszarvas bikák trófeáit, amelyre meghívjuk a területen élõ lakókat és polgármestereket. Már az ezredfordulón hangulatos falunap keretében Szent Hubertusz oszlopot állítottunk a zalabéri templom kertben. A Zalamenti Vadászklub fennállásának közelgõ 20.

évfordulójára – 2014. december 11-én – Zalabéri Zalamenti Vadászklub „Képes Krónikája” címmel, szép formátumú könyvet adott ki az egyesület. Idén karácsonyra is megjelentetünk egy könyvet – Mikor

A Zalamenti Vadászklub tagjai és hozzátartozói a Trófeaszemlén.

Könyvajánló Zalabéri Zalamenti Vadászklub vadászati visszaemlékezések témájú könyvet adott ki karácsonyra, Mikor mentem hazafelé… címmel Badacsonyi Lajos szerkesztésében és írásában. „…már az elsõ oldaltól feltárult elõttem egy olyan ember személyisége, aki megvalósítja gyermekkori álmát, felvillantja életének a közelmúlt történelméhez is kötõdõ mozzanatait, híve tanult szakmájának és õszintén vall természet- és hazaszeretetérõl. És miközben vall, akaratlanul is kitárulkozik – megteremtve írásában az elõbb felsoroltak szintézisét. A vadászélmények, történetek, felidézett emlékek nemcsak a vadászoknak nyújtanak

A

Badacsonyi Lajos

élményt, hanem a szép és valódi értékekre fogékony, igényes olvasónak is. A szerzõ a megállapodott, az életet már kellõ rálátással bíró emberként ábrázol tájat, embert, vadat. A leíró részek képi megjelenítése, az illatok, hangok, az erdõ évszakváltozásainak felidézése plasztikus erõvel hatottak rám. Ott vagyok, jelen vagyok – olvasás közben – és az adrenalin szintem is emelkedik egy-egy izgalmas epizódnál. Minden sorából árad a hitelesség, amely a személyébõl fakadó alázat eredménye. Az alázaté, ami jellemzi lelki és fizikai értelemben is felkészüléseit az itthoni, és a megszokottól eltérõ vadászatokra. Külön gyönyörû, ahogyan idézi a dunántúli, zalai-vasi nyelvjárás ízes sajátosságait. Igaza lehet a szerzõnek, amikor azt vallja: „a vadászat nem hobbi, hanem életforma”! Ám aki ebben kételkedik, a könyv elolvasása után azonnal megérti a kijelentés igazságát… ” Dusza Andrásné

Bürü

7

2015/2.

Zalaegerszegi Vadpörkölt és Borfesztivál ala megye az ország egyik legerdõsültebb területe gazdag vadállománnyal és vadászati hagyományokkal. Mégis eddig kevés olyan rendezvény volt, amely a „civilek” körében is népszerûsítette a vadgazdálkodás értékeit.

Z

A Zalaegerszegi Vadpörkölt és Borfesztivál – ZALAI TERÍTÉK Zalaegerszeg belvárosába költöztette három napra a zalai erdõt. A rendezvény az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezetével közösen életre hívott vadászati konferenciával nyitott gróf Széchenyi Zsigmond emléke elõtt tisztelegve. A vadászíró özvegye, gróf Széchenyi Zsigmondné Hertelendy Margit volt az esemény fõvédnöke. A konferencia közönsége gróf Széchenyi Zsigmond alakjának megidézése mellett hallhatott elõadást az aranysakálról, a magyar agárról, a vadászetikáról és a vadászati törvény módosításának legaktuálisabb kérdéseirõl. A szakmai program után a vadászok, erdészek, méz- és borlovagrendek, táncegyüttesek, fúvósok felvonulásával hivatalosan is kezdetét vette a város legnagyobb õszi fesztiválja. A legkisebbek nagy kedvence a trófeakiállítás, a magasles és a

– ZALAI TERÍTÉK 2015. szeptember 4-6.

A vadászati konferencián gróf Széchenyi Zsigmond alakját idézték fel. természetfotókból készült térinstalláció volt. A gyerekek megismerhették a mormotát, a siketfajdot, a nyírfajdot, a récét, a nagy kudut, az impalát, és szívesen fotózkodtak a Dísz téren figyelõ magyar vizslával, a félénk rókával, vagy csak egyszerûen a havas táj elõtt. A gasztronómiai kínálat az erdei finomságok sokféleségét népszerûsítette. A rendezvény hetében Zala-

Fotó: Mészáros Renátó – Kvártélyház

Vadlakoma készül.

egerszeg három éttermében kínáltak vadgasztronómiai menüt. Az ínyencek megkóstolhatták a tárkonyos vadmalac ragulevest, a fácánlevest, az õzropogóst vörösboros barnamártással, a vaddisznó-pörköltet göcseji dödöllével, deszszertként pedig választhattak rumos gesztenyepürét, szõlõs, tejszínes tortaszeletet vagy piros szõlõvel töltött túrógombócot. Szombaton bárki kipróbálhatta vadfõzõ tudományát a Kisfaludy utcában rendezett vadfõzõ versenyen. Negyvenöt bográcsban rotyogtak a különbözõ vadételek – a klasszikus vadpörkölttõl a vadragun át a levesig készülhetett bármi, a választás a csapatok fantáziájára bízva –, melyeket akár már ebédre is megkóstolhattak az érdeklõdõk. A bevétel jótékony célt szolgált. A vadételek mellett a borutcában Magyarország borvidékeinek kínálatával ismerkedhettek a fesztiválozók: fehér- és vörösborok, rozék, jégbor és különbözõ pálinkák szerepeltek a kínálatban. Vasárnap megválasztották a Díszpolgárok borát. A vadászat magányos tevékenység – mondják –, de a vadász elengedhetetlen társa a kutyája. Vasárnap ízelítõt kaphattunk a magyar vizsla történetébõl, vadászképességeirõl, és rögtönzött bemutatót tartottak apport tárgyak segítségével a Gyurkóvári Magyar vizsla kennel négylábúi. A Zalaegerszegi Vadpörkölt és Borfesztivál – ZALAI TERÍTÉK megmutatta, hogy zalaiként büszkék lehetünk erdeink sokszínûségére. Köves Eszter

8

VI. évfolyam

festõi észak-zalai völgyben nagy érdeklõdés mellet tartottuk meg a 25. Zalai Vadászati Évadnyitót augusztus 29-én. A megyei rendezvény megszervezésében a Zalaerdõ Zrt., az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezete és a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége vett részt.

A

A rendezvényt Rosta Gyula, a Zalaerdõ Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg a Hét Vezér Emlékhelynél, köszöntõjében többek között arról szólt, hogy a vadásznapok látogatottságának növekedése az

Dr. Márfi Gyula celebrálta a szentmisét. elmúlt években azt bizonyítja, hogy a társadalom egyre szélesebb körben elfogadja a vadászati tevékenységet. A jövõben is mindent meg kell tenni ennek érdekében. Ezután a millecentenárium emlékére állított kopjafát koszorúzták meg, a Földmûvelésügyi

Zalai Vadászati Évadnyitó Bak–Sohollár – 2015. augusztus 29.

Szakmai és politikai vezetõk a megyei vadászünnepen. Minisztérium nevében Ugron Ákos Gábor helyettes-államtitkár, a ZALAERDÕ Zrt. nevében Rosta Gyula vezérigazgató, a Zala Megyei Vadászkamara nevében dr. Nádor László elnök, a Zala Megyei Vadászszövetség nevében Pálinkás Róbert elnök. A Vadászok Életfájára felhelyezett nevek felsorolásával folytatódott a megemlékezés, amit Paál Tibor a Zala Megyei Vadászkamara sportvadász alelnökének koszorúzása zárt. A Vadászati Évadnyitó ünnepélyes bevonulással, a Szent Hubertus Kápolna elõtti téren folytatódott. Az ünnepi megnyitó beszédében Ugron Ákos Gábor, Wass Albert szavait idézte – „Az igaz vadászembert a természet szeretete élteti, az erdõjáró, erdõben gazdálkodó ember tudja, hogy a természetet teljes egészségében kell megõrizni” –, egyben kitért arra, hogy a zalai szarvas kiemelkedõ adottságokkal rendelkezik. Ezt követõen Varga Gellért, a Vadászkamara oktatási és kulturális bizottságának elnöke olvasta fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözlõ sorait. Majd a hagyomány szerinti Szent Hubertus misét dr. Márfi Gyula veszprémi érsek celebrálta, Horváth Gábor becsehelyi és

Furján Gellért csácsbozsoki plébánosok segítségével. A vadászat és a vadgazdálkodás terén kiemelkedõ teljesítményükért kitüntetésben részesültek: Gróf András erdõmérnök, a Zalaerdõ Zrt. Lenti Erdészetének igazgatója a Kamara Aranyérmét vehette át. Nimród Vadászérem kitüntetést kapott Simon Gyula vadász, a Válickavölgye Vadászklub titkára és Göncz Róbert, a Zalaerdõ Zrt. Lenti Erdészet novai vadászkerületének hivatásos vadásza. Balogh Rudolf

Lajos mezõgazdasági vállalkozó a Hubertus Kereszt ezüst fokozata kitüntetést vehette át. 1996-tól kezdõdõen hagyományként rendezik meg az új vadászok fogadalom letételét és avatását. Az OMVK Zala Megyei Területi Szervezete nevében idén Páll Tamás hivatásos vadász, alelnök 43 vadászt avatott, közöttük három dianát. A Zala Megyei Vadászkamara és Vadászszövetség szervezésében „Mesél az erdõ…” címû gyermekrajz-pályázat kiállítását és az

Gróf András a Kamara Aranyérme kitüntetést veszi át dr. Nádor Lászlótól.

Bürü

9

2015/2.

Vadászati Kulturális Egyesület 1163 Budapest, Cziráki u. 26-32. II/156. Tel.: (06-70) 378-4040 [email protected] www.vadaszatikultura.hu A Vadászati Kulturális Egyesület 1991-ben alakult meg azzal a céllal, hogy összefogja mindazokat, akik a magyar vadászati hagyományok iránt érdeklõdnek és tenni szeretnének a vadászati kultúra és etika fejlõdéséért. A világon egyedülálló – 2008 óta közhasznú, valamint 2013 óta a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) teljes jogú tagja – társadalmi szervezet eddigi tevékenysége vitathatatlanul fontos szerepet töltött be az elmúlt negyed évszázad során a vadászati hagyományok ápolása, a vadászati kultúra és etika fejlesztése, népszerûsítése terén.

Esküt tettek. eredményhirdetését, valamint Keszthelyi Jenõ intarziamûvész munkáit láthattuk a Zalaerdõ sátrában. A ZALAERDÕ Zrt. az idén hat ötven literes kondérban fõzött az ünnepségre kilátogatók részére. Nagy sikere volt a kutyaszépségversenynek, az agártalálkozónak és a fõzõversenynek. A fiatalabb generáció légpuska lövészeten és íjászatban próbálhatta ki tudását, ügyességét, az idõsebbek pedig agyaggalamb lövészeten vehettek részt. A vadgazdálkodóknak külön sátruk volt, itt mutatták be trófeáikat és fõzõtudományukat a nagyközönség számára. A színpadon a Nagykanizsai Fúvószenekar, a Zalaerdõ TTDSE, a Kerka Néptánc-együttes, a Zabszalma együttes mutatkozott be, a mûsorokat a Duo Fandango – Nyakas Péter és Salamon Attila gitárduója zárta. Kánikulai melegben telt el az évadnyitó vadásznap, amolyan

Az Egyesület 2015. májusi országos küldöttgyûlése az új szabályok szerint öt évre háromfõs elnökséget választott. Az elnökség pedig újra bizalmat szavazott Oláh Csabának, hogy elnökként irányítsa e patinás, egyedülálló szervezet életét. Elnöki munkáját a következõ ciklusban Bán Beatrix és Bõsze András elnökségi tagok segítik majd, akik az elmúlt idõszakban többször is bizonyították rátermettségüket és elkötelezettségüket a VKE törvényes, átlátható, stabil mûködése mellett. Legfontosabb rövid távú célunk, hogy 2016-ban, Egyesületünk fennállásának 25. évfordulóját méltó programsorozattal, többek között a soron következõ, XVIII. Szarvasbõgõ Európa Bajnokság megszervezésével ünnepeljük meg. Egyesületünk tagja lehet minden természetet és vadászatot kedvelõ, aki fontosnak tartja a természeti értékeink és a vadászati hagyományaink megõrzését, fejlesztését, valamint a vadászat helyes megítélésének elõmozdítását. Az éves tagdíj 4.000 Ft, 25 év alatti tanulóknak 3.000 Ft.

Hopp Eszter nyárbúcsúztatóként. A rendezvény többek között a Földmûvelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával valósult meg. Gyõrvári Attila Fotók: Szakács László

Ezért a csekély összegért igénybe veheti a tagsághoz járó Euro Discount Club kártya megszámlálhatatlan kedvezményét, ingyenesen vagy kedvezményesen vehet részt a színvonalas szakmai programjainkon. Ha most tervezi a vadászbizonyítvány megszerzését, egyesületünk vadásztanfolyamán kiváló szakemberek oktatásával biztosan, jó eredménnyel vizsgázhat. Mivel tagjaink közül sokan évtizedek óta vadásznak, sok értékes információhoz juthatnak tõlük a kezdõ és leendõ vadászok. A számtalan lehetõség mellett a legfontosabb, hogy egy olyan, a világon egyedülálló szervezethez tartozhat, amelynek tagjai elkötelezettek és mély alázatot éreznek a természet és a vadászat iránt. Legfõbb célunk, hogy együtt ápoljuk vadászati hagyományainkat, kulturális értékeinket, hogy átadhassuk utódainknak, valamint segítsünk a jövõ nemzedékének környezettudatos nevelésében annak érdekében, hogy a vadászatra, mint elengedhetetlenül szükséges tevékenységre tekintsenek. A VKE teljesen önálló, önkéntes alapon mûködõ szervezet, tagsági viszonya semmilyen kötelezettséggel nem jár. Amennyiben nem tud részt venni programjainkon és közvetlenül segíteni munkánkat, tagsági létével akkor is sokat tesz céljaink megvalósításáért! Ha Ön valóban fontosnak tartja tevékenységünket és büszkeséggel vállalja velünk a közösséget a vadászati kultúránk megõrzése érdekében, csatlakozzon hozzánk! Várjuk szeretettel egy vidám, lelkes és mélyen elkötelezett csapatba! Belépési szándékát jelezze a VKE Dunántúli Régió elnökének: Polster Gabriella: [email protected] telefon: 20/9388-210 vagy 70/702-5006

Kürtösök

10

VI. évfolyam

Vadászkutya-szépségverseny az évadnyitón ajnálhatják azok, akik nem voltak jelen a nyolcadik alkalommal megrendezett vadászkutya szépségversenyen a Zala Megyei Vadászati Évadnyitón.

tásokhoz hasonlóan, sajnos erre is volt példa. A mezõnyben látható volt néhány igazi klasszis kutya is, de a valódi öröm az volt, hogy Vadászkutyákat láthatott az ember Vadászkézben, még ha kisebb hibákkal is rendelkeztek.

S

A festõi szépségû Sohollárvölgy méltó környezetet adott, a szervezõk kiváló munkájának köszönhetõen színvonalas, kiváló hangulatú, magas nívójú rendezvényen vehettünk részt. Az évrõl évre visszatérõ nevezõk, tenyésztõk, elkötelezett vadászok, kutyások és a magas nevezési létszáma – 50! – jelzi azt, hogy erre az eseményre készülnek a kutyások, igény van a megrendezésére, ezt mi sem mutatja jobban mint a megyén kívüli nevezések, Vas megyébõl és Budapest környékérõl is voltak itt kutyával.

EREDMÉNYEK: Fiatal felvezetõ: Böjti Ramóna, 6 éves, tacskókopóval indult, ajándékcsomagot kapott.

Fotók: Hermánné B. Rita

A díjazottak.

Dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke és Orbán Sándor, Kertész Sándor bírók. A rendezõk mindent megtettek azért hogy jól érezzék magukat a kutyusok és a gazdáik is, gondoskodtak arról hogy a nagy melegben árnyékban legyenek a ringek, az ülõpadok a nézõk számára, volt víz és úszási lehetõség az ebeknek, a bírálatok korrektek és a kihangosításnak köszönhetõen a közönség számára is érthetõek voltak. A nyertes kutyák díjazása vetekedhetett bármely klub, vagy országos, nemzetközi kiállítás színvonalával, sõt a bõkezû szponzoroknak köszönhetõen meg is haladta azt. A kutyák 3 korosztályban versenyeztek, bébi-kölyök, fiatal és felnõtt, a nevezéshez nem volt szükséges törzskönyv. A bírálatokat az elõzõ évek gyakorlatához

hasonlóan Orbán Sándor, a Zala Megyei Kynologiai Egyesület elnöke és a Zala megyei Vadászkamara kynologiai bizottságának tagja valamint Kertész Sándor FCI teljesítménybíró végezték. A megnyitó szívélyes üdvözlõ szavait dr. Nádor László, a Zala Megyei Vadászkamara elnöke mondta el. Hasonlóan a minõsített országos vagy nemzetközi kiállításokhoz, itt is fajtánként bírálták el a kutyákat, megosztva a két ringben a nevezõket. A kapható minõsítések a következõek voltak: Bébi-kölyök osztályban:

nagyon ígéretes vagy ígéretes cím, fehér szalag. Fiatal és felnõtt osztályban: megfelelõ-zöld szalag, jó-sárga szalag, nagyon jó-piros szalag, kitûnõ-kék szalag. A kitûnõ minõsítést kapott kutyák közül fajtánként a legszebbet választotta ki a bíró a fajtagyõztes minõsítésre, ez a kutya jutott tovább a délutáni Best in Show-ra. A bírók a kutyák értékelése és sorolása közben a fajtajellegnek való megfelelést, a fogazat korrektségét és komplettségét, a nemi jellegek meglétét, az általános testfelépítést, a csontozatot, mozgást, szõrminõséget, pigmentációt, idegrendszert és viselkedést, bemutatást figyelték és pontozták. A foghiányos-harapási hibás, rejtett heréjû vagy nem megfelelõ viselkedésû kutyák természetesen itt sem kaphattak minõsítést a kiállí-

Tisztújító választás 2015. november 12-én a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége tisztújító választásokat tartott. A választáson a szövetség tagjai egyhangúlag megválasztották a Jelölõ Bizottság által elõterjesztett tisztségviselõket. Elnök: Pálinkás Róbert (képünkön) Titkár: Dr. Nádor László Gazdasági felelõs: Badacsonyi Lajos Természetvédelmi, oktatási és propagandafelelõs: Varga Gellért Vadászmester: Gróf András Ellenõrzõ Bizottság elnöke: Dr. Szabó Antal Ellenõrzõ Bizottság tagjai: Balogh Rudolf,

BIS GYÕZTES KUTYÁK: BIS, a szépségverseny legszebb kutyája: Fuji, akita, tulajdonos Fábiánné Ivánkovics Noémi, Zalaegerszeg. RES. BIS. II. helyezett: Gina, rövidszõrû normál tacskó, tulajdonos Hermánné B. Rita, Sárvár. III. helyezett: Igor, barzoj, tulajdonos Pecsák Mária, Marcali. IV. helyezett: Nimród, rövidszõrû magyar vizsla, tulajdonos Tirászi János. Minden helyezett kutya érmet, kupát és Belcando tápot kapott. A szponzoroknak köszönhetõen több különdíj is kiosztásra került, amiket a zalaegerszegi Nimród és BésP vadászboltok valamint a Kutya és Macska Díszállat Szaküzlet, Print gyorsnyomda ajánlott fel. A szépségversenyt megelõzõen vadászkutya-bemutatókat láthattunk, melyen Osadczuk Csaba tulajdonában lévõ Gyurkóvári Kennel magyar vizslái dolgoztak vízen és szárazon egyaránt, és engedelmességi gyakorlatokat mutattak be, valamint az Országos Agarász Egyesület magyar agarakkal futtatott. Hermánné B. Rita

Györey László, Horváth Árpád, Kreiner Roland Országos küldöttek: Pálinkás Róbert, Feiszt Ottó, Dr. Nádor László, Badacsonyi Lajos Ezúton gratulálunk a megválasztottaknak. 2015 évben a Zala Megyei Vadászszövetség új tagjai: Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. Vadászati Múzeum; Lovászi Olajbányász Vadásztársaság, Dr. Nagy Endre Vadásztársaság, Nagykanizsai Hubertus Vadásztársaság és a RIVA Vadásztársaság.

Bürü

11

2015/2.

A vadászkürtölésrõl napjainkban okan szeretnénk megtanulni vadászkürtön játszani, de akinek nincs megfelelõ zeneiskolai alapképzettsége az sokáig halogatja a dolgot. Többed magammal így voltam ezzel jómagam is, mígnem vettük a bátorságot, áldoztunk rá a szabadidõnkbõl, s Gellért Zoltán karnagy, vadászkürtös segítségével elkezdtük a tanulást. Reméltük, hogy egyszer sikerül majd kürtölnünk egy gímszarvas bika mellett, vagy éppen egy társas vadászatot követõen vadászkürtön játszva megadni a lelõtt vadaknak kijáró végtisztességet.

S

Zoli bácsi sokszor bíztatott bennünket: „csak gyakoroljatok, s meg lesz a gyümölcse”. S lám az akaratot tett követte, majd sok gyakorlás, és sikerült a régi álom. Ma már elmondhatjuk, hogy lelkes amatõrökként sokszor kürtöltünk és kürtölünk vad terítékénél, vadászati eseményeken, sõt vadászbálokon is. De mit is jelent a kürtölés? Miként fonódik össze a vadászat a zenével? A hagyományoknak és a rítusoknak a mai vadászok, vadászközösségek életében is fontos szerepük van. A teríték, a vadászavatás, a töret, a tûz (máglya), a zene mind-mind a vadászat szerves része. Minden szertartás, rítus végsõ lényege abban áll, hogy a segítségükkel (ha csak rövid idõre is) túlléphetünk a mindennapok rideg valóságán.

A kürtöknél a 19. század elején kezdték alkalmazni a szelepeket, amelyek használatával lehetõvé vált, hogy a kürt egész hangterjedelmében a teljes hangsort megszólaltathassa.

A VADÁSZKÜRT

A modern vadászkürt, a kürtbõl alakult ki, amely már szelepekkel van ellátva. A szimfonikus és a fúvószenekarok fontos tagja, a fúvósötösben is szerepet kap.

A társas vadászatokat követõen fontos a teríték elkészítésének mikéntje: az elejtett vad elhelyezése, a vadászok, kísérõk, hajtók, kürtös(-ök) felállása. Sajnos néhányszor megtapasztaltam a következõ hibás viselkedéseket, melyek elkövetése nem szándékosságból, mint inkább az illemszabályok nem ismerésébõl, esetenként nemtörõdömségbõl, vagy a határtalan örömbõl fakadtak: a kürtölés alatt a vadászok, kísérõk beszélgettek, nevetgéltek, telefonáltak, nem vették le a kalapjukat, az avatópálca elõké-

Francia vadászvendég által elejtett gímszarvasbika terítéke mellett kürtöl Paál Tibor és Domján István.

lammal felhívja a vadászok, kísérõk figyelmét, a vadászok odagyûlnek az eligazítás színhelyére; 2. a vadászok üdvözlése; VADÁSZATOT KÖVETÕEN: 1. gyülekezõre hívás; 2. ezt követõen a vad sorrendiségének megfelelõen fújjuk a terítéken fekvő vad tiszteletére szóló szignált (szarvas, vaddisznó, róka, vagy az apróvad vadászaton: mezei nyúl, fácán). 3. ha a kürtölést követõen a vadászvendég, vagy csoport már nem vadászik többet, mindenképpen el kell fújni a vadászat végét. 4. zárásként a terítéknél mindig elhangzik a vadászat vége halali, esetleg a nagy halali szignál Minden szignált követõen a kürtösök helyezzék vissza a kürtjüket a combjukra kiinduló helyzetbe, s csak kis szünetet követõen a kürtöt egyszerre a szájukhoz emelve folytassák a kürtölést. Lehet, hogy sokaknak mindez túl katonáskodónak tûnik, de a rendezettség, a halkan pattogó máglya hangja a kis szünetekkel még emelkedettebbé teszik a végtisztességet. Színesebbé tehetjük a vadászatot, ha más szignálokkal (pl. vadászatra indulás, evésre, ivásra hívás) is meglepjük a jelenlevõket. Összegezve elmondható, hogy ma már kürtölés nélkül nem vadászat a vadászat. Bíztatok minden vadásztársat, hogy – hozzánk hasonlóan – bátran kezdjen el kürtölni tanulni.

MI A TITKA A SIKERNEK? A kürt a rézfúvós hangszerek családjába tartozik. A hangszer kör alakban meghajlított, szûk keresztmetszetû csõbõl áll, melynek egyik végén található a keskeny, tölcsér alakú fúvóka, a másik vége fokozatosan tágul, majd széles tölcsérbe megy át. A tölcséres fúvókájú hangszerekhez hasonlóan a vadászkürt hangforrása megszólaltatójának a fúvókához szorított ajkainak rezgése, amely a csõ levegõoszlopának különbözõ rezonanciáit képes megszólaltatni. Anyaga sárgaréz, vagy más rézötvözet. A rézfúvós hangszerek Európába a 10. században kerültek keletrõl. A vadászkürt õsének tekinthetõ hangszert a 17. században, Franciaországban készítették elõször „cor de chasse”, azaz vadászkürt néven, de igazán a német nyelvterületen teljesedett ki a 18. században. Az akkori kürtökön a mai Pless Horn kürtökhöz hasonlóan csak ajaktechnikával lehetett rajtuk játszani természetes felhangsoruk megszólaltatásával.

A KÜRTÖLÉS A vadászkürtök használatát, mint oly sok mindent a mai vadászati kultúránkban, szokásrendünkben a német hagyományokból merítettük, vettük át. A kürtök közül legtöbbször a legismertebb Fürst Pless Horn kürtöt használjuk, amely közepes méretével, szép hangzásával, és küllemével, könnyû kezelhetõségével, elérhetõ árával méltán vívta ki a magyar vadász zenészek szimpátiáját. Kürtölhetünk: vadászatok megkezdése elõtt, alatt, s a végén. Különbözõ eseményekkor, ünnepeken, szórakoztató programokon és szertartásokon is. A kürtölés alatt a vadászoknak, vendégeknek, kísérõknek kezükben, míg a kürtösöknek a fejükön kell lennie a kalapnak.

szítésével foglalatoskodtak, elkéstek a végtisztesség megadásáról, vagy éppen éhségre, sietségre, a vadászat nem megfelelõ eredményességére hivatkozva idõ elõtt eltávoztak onnan, megtapsolták a kürtösöket és még sorolhatnám a példákat. A kürtölés menete kapcsán szeretném leszögezni, hogy szerencsére az elejtett vad végtisztessége megadásának ma már sok helyen szokássá vált eseménye, s a vadászvendégek által elvárt ceremóniája a kürtölés. Sajnos, mégis azt tartom helyesnek, ha a kürtölés elõtt magyarul – s ha a vendégek német ajkúak – németül is elmondjuk a felcsendülõ szignálok neveit, mert akkor nem járunk úgy, mint jártam már többször is, hogy vissza kellett hívni a vendégeket, mondván: „Még nincs vége a kürtölésnek, kérem, maradjanak a helyükön!” A kürtölés sorrendje a társas vadászaton: VADÁSZAT ELÕTT: 1. elõször a gyülekezõre hívás: a kürtös(-ök) rövid egyszerû dal-

Mindenképpen szakavatott vadászkürtöstõl kell tanulni. Rossz beidegzõdéseket alakíthatunk ki magunkban, ha csak saját magunk, esetleg cd segítségével kezdünk tanulni, ráadásul sok idõnk is kárba vész. A Zala Megyei Vadászkamara rendszeresen szervez kürtös tanfolyamot, ahol kellõ odafigyeléssel, megfelelõ szaktudás mellett tanulhatnak a jelentkezõk. Persze mit sem ér a profi tanár, ha a tanulás nem párosul hetente minimum 2-3 alkalommal 30-30 perces gyakorolással. Lehet egyedül is gyakorolni, de ha többen vagyunk az sokkal hatékonyabb. Bízom abban, hogy a vadásztanfolyamok és vizsgák anyaga lesz a vadászkürtölés. Legfõképpen abban bízom, hogy minél több vadásztársunk elsajátítja a vadászkürtölés alapjait, s ezáltal még magasabb szintre emelkedik vadászati kultúránk. Domján István sportvadász

12

VI. évfolyam (Folytatás az 1. oldalról.)

A kezdeményezõk, a Vadászati Hatóság és az érintett települések hirdetõtábláján gyûlés elõtt legalább 30 nappal hirdetést kell, hogy közzétegyenek, melyet a gyûlést megelõzõ napig kifüggesztve kell tartani. A tulajdonosi gyûlést helyileg csak a vadászterület fekvése szerinti vadgazdálkodási tájegységen belül lehet megtartani. A tulajdonosi gyûlésen a megjelent tulajdonosok (általuk meghatalmazott képviselõik) többségi (egyszerû többség) határozattal dönthetnek: – a képviselet formájáról, a képviselõ személyérõl, – a vadászterület határának megváltoztatására irányuló kérelem elõterjesztésérõl, – a vadászatai jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról. Fontos! A távolmaradó, képviseletérõl nem gondoskodó földtulajdonost hivatalból nem képviseli senki – nincs jegyzõi képviselet – a jelenlevõk a tulajdonuk aránya szerint számított szavazattöbbséggel döntenek. Szigorodott a haszonbérleti díj fizetés módja (2017. március 1tõl). A haszonbérlõnek a haszonbérleti díj 90%-át a vadászatai év kezdetét megelõzõ év december 1-ig kell megfizetnie. Ha ez elmarad, a tulajdonosi képviselõ köteles jelezni ezt a tényt a vadászati hatóságnak december 31-ig, aki a fizetésre felszólítja a haszonbérlõt. Ha a haszonbérlõ a díjelõleget a következõ év február végéig sem fizeti meg, a vadászati hatóság törli a vadászatra jogosultak listájáról a haszonbérlõt. A fennmaradó 10%-ot a vadászati évet követõ év április végéig kell megfizetni. A fenti súlyos teher szépségflastroma, a vadászterületnek minõsülõ, de a vad elõl kerítéssel tartósan elzárt ingatlan után nem kell haszonbérleti díjat fizetni. Fontos! A haszonbérleti szerzõdés azonnali hatállyal megszûnik, ha a vadászati hatóság a vadászatra jogosultat a nyilvántartásából törli. – A vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szerzõdés a vadgazdálkodási üzemterv idõtartamára, legfeljebb 2037. február 28-ig köthetõ, 20 év idõtartamra az eddigi 10 év helyett (2017. március 1-tõl). – A vadászati jog kényszerhasznosításának szabályai alapvetõen nem változtak, a vadászati hatóság jogosult kijelölni a vadgazdálkodási tevékenységet végzõ jogi személyt, illetve a közös képviselõt. Kényszerhasznosítás

A vadászati törvény módosításáról

Dr. Nádor László esetén annak költsége a vadászterület tulajdonosait terheli. – Vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény csak a föld használójának elõzetes hozzájárulásával létesíthetõ (2017. január 1-tõl). – Vadászterületen – az erdõterületet kivéve – a vad mozgását befolyásoló tartós kerítés csak a vadászatra jogosult hozzájárulásával és a vadászati hatóság engedélyével létesíthetõ. – Hivatásos vadász alkalmazása: vadászterületenként legalább egyet és minden megkezdett 4 ezer ha vadászterület után kell egyet alkalmazni, és csak munkaviszonyban, teljes munkaidõben. Egy hivatásos vadász csak egy vadászatra jogosult alkalmazásában állhat (2017. március 1-tõl). – A vadászatra jogosult legalább középfokú végzettséggel és legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, vagy középfokú vadgazdálkodású végzetséggel rendelkezõ szakmai irányítót köteles alkalmazni, aki egyben nem lehet a vadásztársaságnál hivatásos vadász (2016. július 1-tõl). A jogalkotó valószínûleg a vadászmesterre gondolt, aki ezek szerint nem lehet egyben hivatásos vadász (fõvadász) sem. – Trófeabírálat. Csak a vadászati hatóság bírálat végzésérõl szóló igazolás birtokában szerzi meg a vadászatra jogosult a trófea feletti rendelkezés jogát (2017. március 1-tõl) – Ha a vadászati hatóság megállapítja az ismétlõdõ szakszerûtlen trófeás vad elejtést, felhívja a vadászatra jogosultat a szakszerûség betartására. A felhívásban foglaltak be nem tartása esetén, trófeás vad hasznosítási korlátozást rendelhet el, melynek meg-

szegése vadgazdálkodási bírság kiszabásával jár (2017. március 1tõl). Új rendelkezés hogy, öt főből álló Országos Trófeabíráló Testület kerül felállításra, melynek hatáskörét a törvény szabályozza. Vadkár! (2017. március 1-tõl) Az eddigi 5% helyett 10%-ot mint természetes önfenntartási értéket nem kell megtéríteni a keletkezett vadkárból. Ez pozitív változás. – Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra és a vaddisznóra elõírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, akkor a következõ évben a bekövetkezett vadkárt teljes egészében meg kell téríteni, természetes önfenntartási érték nem vonható le. Ez negatív változás. – A földhasználóval egyeztetve telepített villanypásztor üzemeltetésérõl, a vadászatra jogosult és a föld használója közösen köteles gondoskodni, álláspontom szerint a költségek tekintetében is. – Erdõsült terület mellett található mezõgazdasági tábla esetén a földhasználó köteles az erdõsült terület szélétõl legalább 5 méter szélességben olyan mezõgazdasági kultúrát termeszteni, amely a magassága alapján lehetõvé teszi az erdõbõl kiváltó vad vadászatát. – Vadkár megtérítése iránti igényt a károsultnak a kár bekövetkeztétõl, illetve észlelésétõl számított 15 napon belül írásban kell közölni a kárért felelõssel. – Jelentõs új pénzügyi tehernek minõsül a bevezetésre kerülõ „vadkár pénzügyi fedezete”. A vadászatra jogosult elkülönített számlán pénzügyi alapot köteles létrehozni – elsõ alkalommal 2018. november 1-én –, melyre az adott vadászati évet megelõzõ vadászati évben kifizetett kártérítés mértékének megfelelõ összeget kell elhelyezni, a vadászati év novemberének elsõ napjáig, ezen tényt és a befizetés igazolását a vadászati hatóság részére a vadászati év november 15. napjáig meg kell küldeni. A vadászati hatóság törli a vadászatra jogosultat a nyilvántartásából, amennyiben a vadkáralap befizetést nem igazolja, vagy az egyezséggel, illetve jogerõs bírói ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget. Ez a vadászati jog haszonbérleti szerzõdésének megszûnését is jelenti.

Amennyiben az elkülönített alap nem fedezi a kár összegét, azt akkor is meg kell téríteni. A fenti elõírások a vadászatra jogosultak anyagi terheinek jelentõs súlyosbodását jelentik. 2017. január 1-i hatállyal a modósítás bevezeti a vadászati tájegység, illetve a tájegységi fõvadász intézményét. Errõl részletesen nem írnék, a módosítás tartalmazza a tájegységi fõvadász feladatkörét, Zala megyében két vadászati tájegység és két tájegységi fõvadász lesz. A tájegységi fõvadász közvetlenül az Földmûvelésügyi Minisztérium alá tartozik, a vadászati hatóságtól függetlenként. Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a Módtv. (a Vtv módosításáról szóló 2015. évi CLXXXIII. törvény), hatálybalépése elõtt létrejött, a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szerzõdés idõbeli hatályának lejárta elõtt, a Módtv. hatálybalépését követõen kialakított vadászterület tulajdonosi közössége a vadászterület kialakítását követõ elsõ tulajdonosi gyûlésén dönthet a Vtv. 16.§ (4) bekezdésében meghatározott elõhaszonbérleti jog gyakorlásának kizárásáról. Összegzésként megállapítható, hogy a módosítással az alábbi eredmények születtek: 20 év üzemtervi ciklus, a földhasználók vadkárelhárításban való közremûködésének szabatosabb megfogalmazása, az erdõszegély kötelezõ alacsony mezõgazdasági kultúrával történõ mûvelése, a vadászterület újraalakítása során a jelenlegi vadászterületek privilegizált helyzete, a vadkár önrész 5%ról 10%-ra emelése, a földtulajdonosi közösség és a tulajdonosi képviselõ jogállásának tisztázása. A terhek az alábbiak szerint növekedtek: kötelezõ vadkáralap létrehozása és megelõlegezése, haszonbérleti díj 90%-ának megelõlegezése, az elejtési tervszámok nem tejesítése esetén a 10%-os önrész lehetõségének elvesztése. Az ördög természetesen a részletekben rejlik és a részleteket a megalkotandó végrehajtási rendelet tartalmazza majd, melynek ismeretében tudunk véglegesen állást foglalni a Vtv. módosításának várható hatásairól. Dr. Nádor László elnök OMVK Zala Megyei Területi Szervezete

Bürü

13

2015/2.

Természetvédelmi, vadászati, öko- és kerékpáros tábor A Zalaegerszegi Öveges József Általános Iskola 26 diákja az idei nyáron, július 27-31. között természetvédelmi, vadászati, öko és kerékpáros táborban vett részt Vonyarcvashegyen. A táborozás célja volt, hogy megismertesse a gyerekekkel a Balaton Felvidéki Nemzeti Park értékeit, növény és állatvilágát, a természeti környezet megismerését, annak védelmét. Növelje a gyerekekben a környezettudatos magatartást. A vadászati kultúra és tevékenység rejtelmeibe történõ beavatással tegye lehetõvé a vadászat, mint életmód elfogadtatását, megszerettetését. A mai kor mozgásszegény életvitelének figyelembevételével, sok-sok kerékpározással, túrázással növelje egészségüket, segítse kialakítani az egészséges életmód iránti igényüket. Nem kevés célt tûztünk magunk elé, de bíztunk abban, hogy a kellõen átgondolt és hosszú szervezõ munkát követõen sikerül céljainkat megvalósítani. Szállásunk a Babati Húsüzem Panziója volt Vonyarcvashegyen, amely nagyon jó választásnak bizonyult, jól felszerelt, otthonos környezetével azonnal belopta magát a szívünkbe. Bõséges étkezések, mozgalmas napok, sokféle program, jó hangulat, csapatokban ténykedés, együttmûködés jellemezte a tábori napokat, melyek nagyon gyorsan teltek el. A felszabadult, boldog táborozást még a hûvös idõjárás sem tudta tönkretenni. Mobilizálható módon állítottuk össze a tábor programjait, amely jó döntésnek bizonyult, mivel a változékony idõjárás miatt többször is fel kellett cserélni a programokat. Az események helyszínére gyalogosan, vagy kerékpárral jutottunk el. Volt olyan nap, amikor közel 40 km-t kerekeztünk. A sárga láthatósági mellényes, kerékpáros sisakban haladó 100 m-es menetoszlopunk elhaladása mindenütt pozitív fogadtatásra lelt, nagy feltûnést keltett, néhol meg is tapsoltak minket. A programok között szerepeltek: kerékpártúra a balatoni kerékpárúton, gyalogtúra a Keszthelyi-hegységben, fenékpusztai madárgyûrûzés, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás természeti-, környezeti értékeinek megismerése, gyenesdiási lõtéren légpuska lövészet, Festetics Állatpark, a Természetek Háza megtekintése, Livi farmja-kecskefejés, állatsimogatás, a Pele apó tanösvény és a

Dolomit tanösvény megismerése, bowlingozás, számháború, bátorságpróba, Holdfény túra, s egyszer strandolni is el tudtunk menni.

teni, vadászkutyákat, vadászati kürtjeleket, vadak nyomait, hívóhangokat kellett felismerni. Jó volt látni, hogy a vadászattal éppen ismerkedõ 4–8. osztályos gyerekek mennyire komolyan veszik a feladatmegoldást. A tét nem volt csekély, hiszen a gyõztes csapat

A várvölgyi õzbakkal a vadászati vetélkedõ gyõztes csapata: Hegyi Franciska, Hollósi Angéla, Szabó Dominik, ifjabb Domján István és az elejtõ Domján István A heti program kiemelkedõ eseménye volt a vadászati elõadás, vadászképek, videók megtekintése, ismerkedés a vadászati eszközökkel, s azt követõ vadászati vetélkedõ, amelyben a gyerekek csapatokban mérték össze tudásukat. A vetélkedõben tesztet kellett kitöl-

tagjai egy õzbak vadászaton vehettek részt velem a várvölgyi Kõorra Vadásztársaság vendégeként. Vadászatunkat siker követte, hiszen a cserkelõ vadászat során Zahorovecz Zoltán hivatásos vadász õzhívására több bakot láttunk, s közülük egy fiatal selejtba-

Hegyi József 1939 – 2015 A zalai vadásztársadalom nevében búcsúzom Tõled, Jóska. Tõled, aki meghatározó személyisége voltál évtizedeken keresztül a Nagykanizsai Erdõgazdasági Dolgozók Vadásztársaságnak és megyénk vadászati közéletének is. Örökmozgó, a problémákra azonnal gyakorlati megoldásokat adó személyiséged vadászgenerációknak mutatott példát arra, hogyan lehet eljutni közvadászként a gyakorlati vadászat magasiskolájáig. Te eljutottál ide. Kiváló lõtudással, kiemelkedõ terület- és fõleg emberismerettel hamar a vadásztársaságod meghatározó személyiségévé váltál, olyanná, akinek véleményét figyelembe kell venni. A fentiekbõl adódóan a vadásztársaságodnál – melynek 1969 óta voltál tagja –, 1979-tõl 1989-ig titkárának, 1989-1990-ig vadászmesterének, 2007-tõl ismét titkárának, majd 2009-tõl elnökének választottak, mely tisztséget az utolsó években megrendült egészséggel is becsülettel elláttál.

kot jó lövéssel sikerült elejteni. A hivatásos vadász tanári módon magyarázta el a gyerekek számára a bak agancsának tulajdonságait, a selejtezési szempontokat, az õzhívást, a végtisztesség megadását, a töret átadásának a zsigerelésnek a mikéntjét s a vad szervezetét. A csodálatos öt nap, amelyet Vonyarcvashegyen és környékén töltöttünk örökké kitörölhetetlen emlék marad mindannyiunk számára. A táborozást követõen jó volt a következõ kérdéseket hallani: Hova megyünk jövõre? Elmehetünk legközelebb is vadászni? Mikor mehetünk magaslest építeni, vadat etetni? A célok eléréséhez segítõkész szülõket, partnereket találtunk, így segítségünkre voltak: Péntek Károly, Kõorra Vadásztársaság Várvölgy Mauz Ferenc és Zahorovecz Zoltán, Babati és Társa Kft. Húsüzem Körmend, a Tourinform vonyarcvashegyi, balatongyöröki és gyenesdiási irodái, a Fenékpusztai Madárgyûrûzõ Tábor, a Festetics Állatpark, a Természetek Háza, BEFAG Lövészklub Gyenesdiás. Köszönjük a segítséget! Bízunk benne, jövõre ismét együtt táborozhatunk! Domján Anita és Domján István, a tábor szervezõi

A sok munkát vadászattal, sikeres vadászélettel jutalmazta Neked a sors. Eljutottál kétszer Afrikába is, ami kevés zalai vadásznak adatik meg. Vadászközéleti munkásságodat 2009-ben Nimród Vadászérem, 2013-ben Hubertus-kereszt ezüst fokozat kitüntetéssel ismerték el és jutalmazták. A legnagyobb jutalom azonban vadászbarátaid tisztelete volt, amit életutaddal kiérdemeltél. Búcsúzik Tõled szeretett vadászterületed, a bajcsai erdõ, Szaplányos, búcsúzik az õznász, a fácánhajtás és most szeptember végén a szarvasbõgés is… búcsúzunk Mi is, Vadászbarátaid, vadászkürt szignállal. Nyugodj békében! Nagykanizsa, 2015. szeptember 29. (A temetésen elhangzott búcsúztató) Dr. Nádor László

14

VI. évfolyam

Erdei iskolák a Zalaerdõnél fejleszti, s erõsíti bennük a csapathoz tartozás érzését is. Minõsített erdei óvodaként az óvódás korosztályt is várjuk programjainkra. A Zalaerdõ Zrt. elsõ erdei iskolája 2013-ban nyitotta meg kapuit Obornakon, majd két évvel késõbb, ez év tavaszán újabb erdei iskolát indítottunk, ezúttal Csömödérben. Ez utóbbi létrehozásáért a társaság kiérdemelte a Magyar Termék Nagydíjat, melyet ünnepélyes keretek között szeptemberben vett át Rosta Gyula vezérigazgató a Parlamentben. A zsûrit leginkább az oktatókocsi nyerte meg, mint páratlan újítás. Az erdei iskolák célja, hogy a gyerekek ne csak tankönyvekbõl, tantermi körülmények között halljanak környezetükrõl, hanem lehetõségük nyíljon személyesen is bepillantani a növény- és állatvilág rejtelmeibe.

Fotó: Steyer Edina

Zakatoló Erdei Iskola hatnak a természetrõl, hogy közben életre szóló élményekkel és gazdagodnak. barátságokkal Szakmai bemutatóinkat kollégáink, erdészek és vadászok tartják, akik saját tapasztalataikkal is színesítik a foglalkozásokat. A létesítmény egész évben várja a gyerekeket, akik garantáltan hasznos és izgalmas órákat töltenek nálunk. Az erdészeti erdei iskola lehetõséget biztosít a pedagó-

gusok számára is, hogy az iskolai tananyag egy részét kihozzák a természetbe, s ez nem csak a környezetismeret vagy a biológia tárgyakra vonatkozik. Tartottak már nálunk testnevelés órát, matematikát és történelem órát is. A gyerekekre igazi csapatmunka vár, rengeteg játékos feladattal, ötleteléssel, következtetéssel, mely mind-mind a problémamegoldó-képességüket, kreativitásukat

Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola – Erdõ közepén, mesebeli környezetben A Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola hitvallásának tekinti, hogy környezeti neveléssel elõsegítse az ifjúság környezettudatos gondolkodását, környezetbarát szemléletének kialakulását és fejlõdését. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok szeressék és tiszteljék az erdõt, s megismerjék állatait, növényeit, fafajait. A gyerekek nálunk úgy tanul-

Fotó: Pintér Csaba

Göcsej Kincsei

Zakatoló Erdei Iskola – A guruló tanterem A Lenti és Kistolmács között 32 kilométer hosszan kanyargó vasúti pályán mozdony húzza az erdei iskola számára épített oktatókocsit, amely az erdei iskola bázisaként, egyfajta guruló osztályteremként mûködik. A Zakatoló Erdei Iskola így lehetõséget nyújt arra, hogy a különbözõ adottságú helyeken kijelölt megállóknál tanulmányozhassák a gyerekek az erdõk, rétek és vizek élõvilágát. Igazodva az érkezõ osztályok igényeihez az oktatás indulhat Csömödérbõl, Lentibõl vagy Kistolmácsról. A programok fél napos vagy egész napos formában is kérhetõek. A kocsiban megtalálhatóak a megfigyeléshez és a vizsgálatokhoz szükséges hagyományos eszközök, mint például határozó könyvek, mikroszkópok, bogárnézõ tégelyek, távcsövek. Emellett a napjainkban az oktatást segítõ, a gyerekek figyelmét felkeltõ digitális eszközök, fényképezõgépek, táblagépek és egy nagyméretû monitor is segíti a foglalkozások sikerességét. Célunk a környezettudatos gondolkodás kialakítása, a természetismereti tudás bõvítése, mi-

Fotó: Steyer Edina

Fotó: Fûr Tamás

Erdei tornapálya

Csömödér Állami Erdei Vasút

Bürü

15

2015/2.

közben a tanulók saját tapasztalásaik útján szereznek maradandó élményeket. *** Kollégáink mindkét erdei iskolában többféle modult, témakört dolgoztak ki, melyeket minden alkalommal az adott csoportok életkorához igazítanak. Szakmai elõadások, vezetett túrák, kézmûves foglalkozások (például agyagozás, nemezelés, a természetben gyûjtött anyagok felhasználásával készített emléktárgyak, játékok készítése, kavicsfestés, csapatversenyek, preparátor-, trófea- és fegyverbemutató stb.) tartoznak a kínálathoz.

2016-tól már az obornaki erdei iskolánk is biztosít szállást a többnapos rendezvényekhez. Obornakon 40, Csömödérben 46 fõs turistaszállóval állunk az érdeklõdõk rendelkezésére. Steyer Edina PR-ügyintézõ, Zalaerdõ Zrt.

Fotó: Fûr Tamás

Vadvirág Tanösvény

Fotó: Novák János

Fotó: Steyer Edina

Zakatoló Erdei Iskola ZALAERDÕ Zrt. túlnyomórészt Zala megye közigazgatási területén, állami tulajdonú erdõben gazdálkodik. A cég tevékenységi körébe tartozik az erdei vasút üzemeltetése, a vadgazdálkodás, a mag- és csemetetermelés, erdõfelújítás, erdõtelepítés, a fahasználat, a fafeldolgozás, a fûrészárugyártás, aprótermék-termelés és pelletgyártás – utóbbiért cégünk 2014-ben Magyar Termék Nagydíjat kapott.

A

A társaság az erdõgazdálkodás mellett közjóléti tevékenységeket is folytat, ennek sikerességét pedig a közelmúltban két jelentõs elismerés is bizonyította. A csömödéri székhelyû Zakatoló Erdei Iskola létrehozásáért – melynek bázisa egy egyedileg kialakított oktatókocsi – idén szeptemberben vehettük át a Magyar Termék Nagydíjat. A zalakarosi Csiga-túra Tanösvény „Az év ökoturisztikai létesítménye” lett, elsõ helyezett a tanösvények kategóriájában. Mindazoknak kínálunk szabadidõs programokat, akik szívesen járják a természetet, szeretik és tisztelik környezetünket. Közjóléti létesítményeink a megye egész területén megtalálhatók. Jelentõsebbek és leginkább látogatottak a

Csömödér Állami Erdei Vasút

A közjólétért is sokat teszünk! ZALAERDÕ Zrt. – Erdészek az erdõért! Nagykanizsai, a Lenti és a Zalakarosi Parkerdõ, a Szentpéterföldei-tó, Letenye térségében a Budafai Arborétum és a Kistolmácsi-víztározó, Zalaegerszeg térségében az Azáleás-völgy, a Csácsbozsoki és a Sohollári Arborétum. Cégünk jelenleg nyolc tanösvényt mûködtet a megyében. Lentiben, az erdei vasút végállomásán tekinthetõ meg a Zalaerdõ Zrt. által gondozott, „Göcsej kincsei, az erdõ és a fa” címû vadászati, erdészet-, fûrészipar- és vasúttörténeti állandó kiállítás. A négy szakmai ág zalai történetét látványos anyagok mutatják be három teremben. A kiállítást megnézhetik az érdeklõdõk egy-egy vonatozás elõtt vagy után, lehet csoportos tárlatvezetést igényelni, illetve a Zakatoló Erdei Iskola moduljaiban is szerepel a tárlat megtekintése. Erdészeti erdei iskoláinkban különféle szakmai programokkal, interaktív tanösvénnyel és kézmûves foglalkozásokkal, nyílt napokkal várjuk az óvodai és iskolai cso-

portokat, családokat, érdeklõdõket! 2016-tól már az obornaki erdei iskolánk is biztosít szállást a többnapos rendezvényekhez. Obornakon 40, Csömödérben 46 fõs turistaszállóval állunk az érdeklõdõk rendelkezésére. További információ az erdei iskolákról megtalálható honlapunkon és facebook oldalunkon, valamint kérhetõ az erdei iskola vezetõitõl. A közjóléti tevékenységekhez minden erdészetünk csatlakozik vezetett túrák, iskolai elõadások és egyéb programok keretében. Éves rendezvényeink listája megtekinthetõ a weblapunkon, de felkérésre is vállalunk túravezetése-

ket, ismeretterjesztõ foglalkozásokat – területtõl függõen az adott erdészetünktõl lehet információt kérni. Az év legsikeresebb rendezvényei közé tartozik az Erdõk Hete, mely szeptember végén, október elején több száz óvodást és kisiskolást mozgat meg megyeszerte. Ilyenkor minden erdészetünk, erdei iskolánk ingyenes programokkal várja az érdeklõdõket. Aktuális programjainkról rendszeresen értesítjük a turisztikai szervezeteket, oktatási intézményeket, a sajtót, valamint minden fontos információ megtalálható webes felületeinken is. Steyer Edina PR-ügyintézõ, Zalaerdõ Zrt.

ELÉRHETÕSÉGEK: ZALAERDÕ Zrt. H-8800 Nagykanizsa, Múzeum tér 6. www.zalaerdo.hu, www.facebook.com/Zalaerdo, twitter.com/zalaerdo, plus.google.com/+KözjólétZalaerdõ [email protected], [email protected] Nyitnikék Erdészeti Erdei Iskola, Obornak: Povics Noémi ([email protected], [email protected]; +36 (30) 511-3213). Zakatoló Erdei Iskola, Csömödér: Molnárné Vitális Anikó ([email protected], +36 (30) 933-8851).

NYOMDÁBAN

A ZALAI GÍMSZARVAS címû kiadvány A könyv kézirata elkészült, és átadtuk a keszthelyi Ziegler Nyomda szerkesztõjének. A nyomda fõszerkesztõjének tájékoztatása szerint a gondosan összeállított, és színvonalas kivitelû, várhatóan 320 oldal terjedelmû, több mint 100 db képet tartalmazó kiadvány, 2016. január végén az olvasók kezébe kerülhet. Kiadó: Zalai Gímszarvasért Alapítvány. A kiadvány fõ támogatói az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezete, a Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége és a Zalaerdõ Erdészeti Zrt.

Az OMVK Zala Megyei Területi Szervezete, Vadvédelmiés Vadgazdálkodási Bizottsága nevében kérjük a vadásztársaságaink Intézõ Bizottságait, vadgazdálkodó szervezeteink vezetõségét, hogy lehetõségeikhez mérten támogassák a zalai vadászok számára készülõ könyv megjelenését. Amennyiben a kiadvány megjelentetését támogatni szeretné, a felajánlott összeget a Zalai Gímszarvasért Alapítvány 12092309-001032200 0 1 0 0 0 0 7 számú számlájára átutalni szíveskedjen. A támogatási összeget 2015. december 31-ig átutaló támogatóink nevét és címét a kiadványban megjelentetjük.

Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezete és Zala Megyei Vadásztársaságok, Vadgazdálkodók és Vadászok Szövetsége tisztelettel meghívja Önt, hozzátartozóit és barátait a

MEGYEI

VADÁSZBÁLRA melyet 2016. február 13-án 18 órától ZALAEGERSZEGEN, AZ ARANY BÁRÁNY ÉTTEREM TÉLIKERTJÉBEN RENDEZÜNK MEG. A bálra előzetes helyfoglalás: a Zala Megyei Vadászkamara és Szövetség irodaházában Zalaegerszeg, Petőfi u. 39., és a Nimród Vadászboltban Zalaegerszeg, Ady u. 13. Tel.: 92/599-440 Tel.: 92/313-523

Varga Ernõ OMVK Zala Megyei Területi Szervezete Vadvédelmi- és Vadgazdálkodási Bizottság elnöke

Vadászjegy-érvényesítés A vadászjegy érvényesítése az elõzõ évek gyakorlatának megfelelõen egyénileg és csoportosan történik. Csoportos vadászjegy-érvényesítés esetén a vadászatra jogosultak – Zala megyében állandó lakcímmel rendelkezõ tagjai és alkalmazottai részére – névjegyzék alapján érvényesíthetik a vadászjegyeket. Kérjük a vadászatra jogosult szervezetek vezetõit, képviselõit – a hosszabb ügyintézés miatt – elõre egyeztessenek idõpontot.

EGYÉNI VADÁSZJEGY ÉRVÉNYESÍTÉS RENDJE:

2016. január 5-tõl február 29-ig kedd és csütörtök 8.00–12.00 – és 13.00–15.00 óráig. Pénteken AZ ÉRVÉNYESÍTÉS szünetel.

A vadászjegy kiváltás és érvényesítés díja kamarai tagoknak: – alapdíjas biztosítással: 15 000 Ft (vadászjegy: 10 000 Ft, tagdíj: 4 000 Ft, biztosítás: 1 000 Ft) – emeltdíjas biztosítással: 16.000 Ft (vadászjegy: 10 000 Ft, tagdíj: 4 000 Ft, biztosítás: 2 000 Ft) A 2015/2016. vadászati évre szóló vadászjegyek 2016. február 29-ig érvényesek! A Vadászkamara Területi Szervezete a befizetett díjakról számlát állít ki.

è

MEGHÍVÓ

AZ ÉRVÉNYESÍTÉSHEZ SZÜKSÉGES: vadászjegy, è 2015/2016. évi egyéni lõjegyzék.

Vadászjegy érvényesítéssel más személy is megbízható. Az elsõ vadászjegy kiváltását kérjük, személyesen intézze!

Kiváltásoz szükséges: è Állami Vadászvizsga Bizonyítvány, è személyazonosító igazolvány, lakcímkártya. Az OMVK országos elnöksége 2/1999. számú határozata alapján a 70. életévükbe lépõ és a náluk idõsebb vadásztársak kamarai tagdíjmentességet élveznek. Kérjük, hogy a hosszas sorban állás elkerülése érdekében, vadászjegyét már januárban érvényesíttetni szíveskedjen! V. K.

KÖSZÖNET A TÁMOGATÁSÉRT. A Zalai Gímszarvasért Alapítvány kuratóriuma tisztelettel megköszöni támogatóinak a 2014. évi adójuk 1%-ának felajánlását. 2015. évben a befizetett adók 1%-ból az alapítvány részére 181 764 forint került kiutalásra, amely összeget élõhely fejlesztési tanulmányokra használjuk fel.