A tűzvédelem története
A emberek tűz elleni védekezése olyan idős, mint a tűz használata. A tűz hasznos tulajdonságai mellett (sütés, főzés, fűtés, világítás) az ember kénytelen volt megismerni a tűz pusztító hatásait is, amelyek ellen kénytelen volt védekezni. A szervezett és szabályozott tűzvédelem a szervezett társadalmak kialakulásával jelenik meg.
„Az emberek lelkébe loptam vak reményt, S adtam hozzá még lángszemű tüzet nekik, [Így] most e tűz az egynapélők birtoka, És mindenféle mesterségre ez tanít.” Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (részlet) Trencsényi-Waldapfel Imre ford.
A tűz története – Prométheusz I. titán - nevének jelentése „előrelátó” Prométheuszt a civilizáció atyjának tekintették Prométheuszt és Epimétheusz Olümposzon tüzet lopott Héliosz szekeréről
A tűz története – Prométheusz II. engesztelés - csel két tál: húst elrejtette csontok és inak alá csontokat zsírral takarta el bosszúból megteremtette Pandórát Prométheuszt a Kaukázusba vitte óriási sas mindennap a máját ette, másnap visszanőtt Héraklész lelőtte a sast Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra, de magával kellett hurcolnia a sziklát
Első tűzvédelmi próbálkozások I. ősember is foglalkozott tűzvédelemmel kősorral vagy agyaggúlákkal kerítette körbe gödröt ásott a tűznek
Első tűzvédelmi próbálkozások II. Egyiptomban (kb. ie. 6000): előírták az oltóvödrök készenlétben tartását Hammurabi (ie. XVIII. század): törvénykönyvének egyik pontja: szigorú büntetés, ha tűzvészkor a segíteni érkezett szomszédok elloptak valamit a károsult házából Biblia: 2 Móz. 22.6: „ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, aki a tüzet gyújtotta”
A tűz története - Kezdetek tapasztalati úton történt villámsújtotta állatok fogyasztása közben hidegben a kigyulladt fatörzs mellett melegedve rájöttek: otthonukba vihető őrizhető és táplálható kialudhat, de újragyújtható károkat okozhat bizonyos ásványok pattintása szikrát, tüzet okoz kezük dörzsölésre felmelegszik - dörzsöléses hevítés XIX. századig használatos módszer: acél, kovakő és tapló
A tűz története – Új idők Gyufa: korábban is folytak kísérletek erre Kínában már több mint egy évezrede használtak „mártógyufát” biztonságos, könnyen tárolható és kezelhető magyar találmány - zajtalan gyufa (Irinyi János) Öngyújtó: első 1823-ban megalkotója Johann Wolfgang Döbereiner német kémikus fajtáji:- gázos: * tűzköves - dörzsölés során keletkező szikrákkal * piezzokristályos - kristályhoz kapcsolódó érintkezők között keletkező elektromos szikra - benzines
Nagybani felhasználás energia legnagyobb hányadát a mai napig a tűzből nyerjük hőerőműben előállított elektromos áram központi fűtés kazánja stb. iparosodás kulcsfontosságú eleme az acélgyártástól a vegyiparig harcászat: - katapulttal gyújtóbombát dobtak az ostromlott várra - ma már a becsapódás előtt felrobban, a gyújtóanyagot szétszórva maga alatt - hagyományos módszerekkel oldhatatlan tüzek
A tűzjelzés története
Kelet I. önként, közösség iránti felelősségérzettől vezérelve végezték nem túl szervezetten Babilónia: Hamurabi király (i.e. 1795–1686) által kiadott Törvénykönyv büntetés / kötelesség Kína: tűzrendőrök éjszakai tűzgyújtási tilalmat ellenőrizték őrjáratoztak vagy figyelő pontokról figyeltek tűz esetén tűzoltó osztagot riadóztattak hiányos ismeretek tüzet úgysem lehet megfékezni, a tűzoltók kényelmesen vonultak - díszfelvonulás
Kelet II. Japán: gyakran voltak tüzek - könnyen éghető építőanyagok tűzvészek tűzoltók laktanyában voltak elhelyezve tüzek észlelésére, jelzésére figyelőtornyokat építettek hangos szóval riadóztattak tűzoltók párnái alatt fa rudak futottak végig ha éjszaka tűz volt, ezt ütögette az ügyeletes tényleges oltás helyett a tüzet vallásos-babonás fogásokkal igyekeztek megfékezni haragvó isten megfékezése
Római Birodalom nyílt lángú sütés-főzés és világítás, éghető anyagú épületek, szűk utcák több százezer lakos - tudatos tűzvédelmi rendet igényelt Augustus utasítása: rabszolgaosztag magán tűzoltó csoportosulások figyelőhelyek és őrjáratok Kr.u. 6: szabad emberekből őrködő zászlóalj hadsereg és a szakmák mesterei tűz esetén azonnal ki tudtak vonulni magas szervezettség, viszonylagosan nagy hatásfok
Aquincum tűzoltó székházhoz torony is tartozott - folyamatos őrség ügyeletes figyelőnek elalvás ellen egész éjjel hárfás nő zenélt harsonával, kiabálással, csengővel, kolomppal, fém ütögetésével – éjszaka fény is helyi, kisebb tüzeket őrjárattal keresték harsona kíséretében vonultak, lakossággal közösen oltottak Kr.u. IV-VII. század: népvándorlás - tűzvédelmi rend feledésbe merült törzsek nádból, sásból, fából építkeztek – egymástól nagy távolságra fűtést, világítást, sütés, főzést a sátoron kívül vagy középen, őrzött helyen
Magyarország I. Szent István: letelepedési központok létesítése minden vasárnap istentisztelet - kivéve, akik a tűzvészekre figyeltek magyar történelem első törvénye a tűz gyors megfékezésére megakadályozását közösségi feladattá tette észlelés volt a legfontosabb feladat látható és hallható jelekkel oltásban mindenkinek részt kellett venni - vonulást hangzavar kísérte XII. század: városiasodás - egyik legrettegettebb elemi csapás a tűz volt felszerelések kezdetlegesek voltak városvédő szervezetek és az éjjeli őrök kötelessége volt a tűzfigyelés oltás a lakosság, majd a céhek kötelessége éjszakai kóborlók közülük kerültek ki a gyújtogatók
Magyarország II. 1500-as évek: települések nagy részét a bakterek (őrök) vigyázták szócsövet használtak vagy mozsárágyút sütöttek el éjjel lámpa, nappal piros zászló 1514: Werbőczi-féle Hármaskönyv (Tripartitum): gyújtogatásért halálbüntetés jár nemcsak a gyújtogatót sújtotta halállal, hanem azt a személyt is, aki csak fenyegetőzött azzal, hogy a várost vagy a falut, vagy másnak a házát felégeti
Magyarország III. XIX. század eleje: ipari fejlődés – gyárak, üzemek, áruházak, raktárak, lakótelepek tűzvédelem fejlődése – sok embert, nagy értékeket veszélyeztettek 1871: megalakult a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség tűzoltás, rendezvények, kiállítások szervezése, érdekvédelem 1874: első utcai tűzjelző szekrény – Budapest, gróf Széchenyi Ödön ötlete ablaka üvegezett, amelyet tűz észlelésekor be kell törni egy nyomógombot kell megnyomni áramkör záródik, bekapcsolja a tűzőrségen a csengőt és izzólámpát megjelölte a tűzjelzést adó készülék helyét 1879 Sopron: tűzjelző telefon toronyőrök szobája és városházi őrszoba között 1891: gyakorlati szabályzat – egységes síp-, kürtjelek és vezényszavak 1936: első tűzvédelmi törvény elfogadása – II. világháború megtörte a fejlődést 1948: megalakult az Állami Tűzoltóság hivatásos, majd magán (üzemi, mezőgazdasági stb.) tűzoltóságok első önkéntes tűzoltóság Aradon, majd Sopronban jött létre
A tűzoltás története I. Tűzoltás legrégebbi ismert ábrázolása: kb. 2800 éves Ninive melletti Nimrudból származik hosszú nyelű kanalakkal öntözik a várból kidobált égő fáklyákat Ktészibiosz (görög feltaláló) és tanítványa, Héron: i.e. 250 körül megalkották az első tűzoltásra is alkalmas kéthengeres, szelepekkel ellátott nyomószivattyút idő múlásával feledésbe merült XV. századtól ún. vízipuska XVII. századtól ún. gólyanyakú fecskendőt 1672-ben feltalálták : nyomótömlőt fecskendők légkazánnal való ellátását
A tűzoltás története II. 1829. Amerika: első működőképes gőzfecskendő: 170 gallon (629 l) vizet 90 láb (kb. 28 m) magasra tudott fellőni Magyarországon ezzel legelőször 1873-ban, Pesten oltottak XX. század eleje: első villamos és belső égésű motorral meghajtott fecskendők dugattyús rendszert felváltotta a centrifugál szivattyú (máig) II. világháború után: porral, illetve habbal oltó fecskendők
Az ipari forradalom után önkéntes tűzoltó szervezeteket alakítottak, a korszerűsítés, motorizáció és az elektromos eszközök megjelenése jelentősen megváltoztatta a tűzvédelmet is.
Korszerű tűzoltó autó és híradó ügyelet (London)
Diáktűzoltóság
iparos városokban a tűzoltás kötelezően a céhek feladata volt tagjai azonban a város különböző részein laktak iskolák tanulóit is bevonták – diáktűzoltóságok (nemcsak az iskola védelme) legjelentősebb: Debreceni Református Kollégium (1657) város tűzoltófecskendőket (machinákat) adott lakosság a diákokat ellátta enni- és innivalóval
Alapszabályuk polgárokra vonatkozó kötelező, szigorú tűzvédelmi szabályok fecskendőt minden két hétben ki kellett próbálniuk kezelését be kellett gyakorolniuk legfontosabb tűzoltószerszámuk a bot volt gerundium: a bot súlyos, mint a latin igék gerundium alakjával való bánás két fajtája:nagybot: hosszúsága 170 cm, súlya 8 kg kisbot: hosszúsága 150 cm, súlya 7 kg felső 1/4 része kiszélesedő, nyolcszögletű csonka gúlában végződik machina előtt a zegzugos utcákon egyenes utat törjön rozoga kerítéseket összezúzni égő házak sárfalait összedönteni
Tűzoltók védőszentje
tűzkatasztrófa elkerüléséért Szent Flóriánhoz imádkoztak: Diocletionanus és Maximian császárok üldözték a keresztényeket Aquilinus helytartó negyvenet elfogott és kínzások után tömlöcbe vetette őket Florianus, volt hivatali elöljáró kereszténynek vallotta magát helytartó felszólította, hogy áldozzon az isteneknek Florianus megtagadta kínpadra feszítették - kővel a nyakában az Enns folyóba dobták aki bedobta, megvakult, a folyó a holttestet a kiálló sziklára sodorta egy sas kiterjesztett, keresztet formáló szárnyakkal őrizte a szent megjelent egy asszonynak és megmutatta azt a helyet, ahol a holttest található az asszony félelmében szalmával és lombbal takarta be temetési helyhez vezető úton az igavonó állatok megszomjaztak asszony fohászkodására egy forrás fakadt a földből, amely még ma is ad vizet keresztényküldözések kegyetlensége miatt sietve és titokban temették el sírjánál számos csoda történt: betegek gyógyultak meg vagy találtak enyhülést XVII. század: vízipuskákon, fecskendőkön megjelent a Flórián-ábrázolás Flórián a tűzoltóhivatás lényegét testesíti meg: állhatatosságot, bátorságot, becsületet, embertársaik megsegítését és az önfeláldozást
Tűzoltóság feladatai • • • • • • • • • •
tűzoltás beavatkozás baleseteknél ipari balesetek állatmentés vízszívatás magasból mentés útakadályok megszüntetése vízi mentés felvilágosítás megelőzés (!!!)
Tűzoltási módok 1. éghető anyag eltávolításán alapuló oltási mód: nem oltóanyagokkal, hanem különböző módszerekkel kell megvalósítani éghető anyag tűztől való eltávolítása (pl. gázpalack) égő anyag tűztől való eltávolítása (pl. gyapotbála) éghető anyag tűzhöz jutásának megakadályozása (csapok, tolózárak zárása) 2. oxigénelvonáson alapuló oltási módszer: helyiségek bezárása, befalazása elválasztás, izolálás: oltóanyaggal elválasztják az éghető anyag gázait az oxigéntől (hab, por) koncentráció felhígítás (inertizálás): semleges gázokkal kell felhígítani az égés terét 3. hőmérséklet-csökkentésen alapuló oltási mód: éghető anyagok gyulladási hőmérséklet, illetve lobbanáspont alá hűtése vízzel kémiai reakció fékezése: por, halon vagy halon-helyettesítő oltóanyagot bejuttatni az égéstérben lévő szabad gyökök közé, fékezik a kémiai reakciót éghető anyagok védelme a hősugárzástól: éghető tartályok védelme hűtéssel
A tűz, minden áldásával és veszélyével együtt, mindennapjaink részévé vált. Tanuljuk meg tisztelni, biztonságosan kezelni, és akkor barátból nem válik veszedelmes ellenséggé.
Babonák Tűz = élő személy: éhét liszttel és sóval oltották (kenyértészta dagasztáskor egy darabot a tűzbe dobtak) tűzbe köpés = tűz megsértése = tűzvész szikrázó tűz azt jelentette, pénz áll a házhoz Tűz és szerencse: nem szabad a tűzbe tojáshéjat dobni, mert civakodást okoz tűznek vagy parázsnak a házból kiadása a szerencse kiadását jelentette szentiváni (június 23.) tüzek egészségvarázsló jelleggel bírtak tűz tisztító hatása révén megvéd a betegségek, elsősorban a pestis ellen Állatok: gólya ház feletti átrepülése vagy templom körüli repkedése tűzvészt jelez bagoly leszállása a csűrre annak kigyulladását jelzi bagoly megölése tűzveszélyt von maga után kutyák vonyítása tüzet jelez (területenként eltérően lefelé vagy felfelé tartott orral, esetleg behúzott farokkal párosulva) rókával való találkozás vagy a mókusok kővel való hajigálása is tűzhöz vezethet tűzmegelőző hatású a fekete kutya, kakas vagy háromszínű kandúr tartása
Tűzesetet jósol: ha gyümölcsoltó boldogasszony éjjele (március 25.) szép tiszta, akkor az évben sok tűz lesz ha két-három toronyban egyszerre ütnek az órák ha a kemence vagy a ház valamely része megreped ha valaki gyufát kér kölcsön és megköszöni Égő ház melletti, még nem égő épület védelme: ház meztelenül történő megkerülése ház tetejére emberek másztak fel és fűzfaveszőkkel legyezgettek a láng felé, hogy hátráltassák karácsonykor meghagyott rozskenyeret a kapufélfára tették, vagy a tűzbe dobták tűz irányát úgy is meg lehetett változtatni, hogy az utcára egy abrosszal leterített asztalt és arra szita alá egy egész kenyeret tettek Bakony vidékén olyan asztal kellett, amelynél haldoklót gyóntattak Égő épületek oltása: tűz hamarabb elalszik, ha macskát vagy szalamandrát dobtak bele (kb. 1850) egy köcsög tejet a házon átdobni háromszor megszentelt kenyeret, illetve nagypénteki tojást dobni a tűzbe villámcsapás okozta tüzek esetében, ha csak az a ház ég, amibe a villám belecsapott, nem is oltották – Isten haragja villám okozta tüzet csak keletkezésekor és csakis aludttejjel lehet oltani
