A tűzoltóság tevékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
© Központi Statisztikai Hivatal
2013. február
Tartalom Bevezetés ............................................................................. 2 Működési terület.................................................................... 2 Tűzoltói tevékenység ............................................................ 3 Sérülések, halálesetek .......................................................... 6 A tűz és káresetek helyszíne ............................................... 7 Elérhetőségek
www.ksh.hu
Bevezetés A tűzoltás, – mint különös szakértelmet elváró feladat – már az ókorban is megkívánta, hogy olyanok végezzék, akik tisztában voltak a beavatkozás szabályaival, a mentés és az elhárítás legfontosabb ismereteivel.1 A tűzoltóságok munkáját nap mint nap figyelemmel kísérhetjük a híradásokból, napilapokból, így tájékozódhatunk tűzoltási, illetve műszaki mentési tevékenységükről. Veszélyes anyag ömlött ki, mérgező anyag került a levegőbe, magasból vagy mélyből menteni valakit, összeroncsolódott, deformálódott testű járművek, összedőlt épületek fogságából kiszabadítani beszorult embereket, tüzet kell oltani, ezeket döntően a tűzoltóságok beavatkozást végző egységei végzik, akik szinte elsőként nyújtanak segítséget. Kiadványunkkal a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tűzoltók feladatait, területi elhelyezkedésüket, a tűzoltási és műszaki mentési munkájukat kívánjuk bemutatni. A megsérült személyek számát a tűzesetek és a műszaki mentések szerint elemeztük az utóbbi években. Vizsgáltuk, hogy a megyében végzett tevékenység az országos átlaghoz képest hogyan alakult. Működési terület2 Magyarországon a szervezett tűzoltó tevékenységnek, tűzmegelőzésnek több évszázados hagyománya van, de a tüzek megelőzése és az általuk okozott károk csökkentése már a korai civilizációk kialakulása óta az ember alapvető érdeke volt. Az elmúlt évtizedek folyamán változott a tűzoltóság feladatköre3, mely a tüzek oltása mellett a műszaki mentésekre, a katasztrófák elhárítására, valamint a tűzmegelőzési, tűzvédelmi feladatok ellátására és ellenőrzésére is kiterjedt. Hazánkban a 2011. évi CXXVIII. tv. a katasztrófavédelemi és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény értelmében 2012. január 1-jétől a tűzoltósági tevékenységek egységes irányítása ismét állami feladat lett, valamint az önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltóságokká4 alakultak át. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tűzoltóparancsnokság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság összevonásával 2000. január 1-jei hatállyal került megalakításra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mindkét szervezet jogutódjaként.5 Borsod-Abaúj-Zemplénben 2012. január 1-jétől négy katasztrófavédelmi kirendeltség alakult Encs, Kazincbarcika, Miskolc, Tiszaújváros központtal, ahol a hatósági, szakhatósági, iparbiztonsági, polgári védelmi, mentő tűzvédelmi feladatok ellátása történik. A megyében jelenleg kilenc hivatásos tűzoltó parancsnokság (Encs, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Miskolc, Ózd, Sátoraljaújhely, Szendrő, Szerencs és Tiszaújváros) tevékenykedik, melyek a tűzoltási6 és műszaki mentési feladatokat7 látják el. A megyében működő Hivatásos Tűzoltóparancsnokságok, összesen huszonhat önkéntes tűzoltó egyesülettel kötöttek együttmű1
A magyar tűzoltóképzés vázlatos története. Forrás: http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan343.pdf A megyei adatok forrása a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Forrás: http://baz.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage=1&subpage1=2 3 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról: Forrás: http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=25784.583127 4 Állami tűzoltóság: a hivatásos tűzoltóság és a tűzőrség. 5 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság bemutatása, Forrás: http://baz.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage=1&subpage1=2 6 Tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása. Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzoltas_index 7 Műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről – a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel – végzett elsődleges beavatkozói tevékenység. Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzoltas_index 2
2
A tűzoltóság tevékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
ködési megállapodást, melyek alapján a folyamatos kapcsolattartás és tájékoztatás mellett a felek a tényleges tűzoltási és műszaki mentési tevékenység során történő együttdolgozásról is megállapodtak. A hivatásos tűzoltó parancsnokságok illetékességi területét megyehatárral nem lehet meghatározni, hiszen néhány megyei település Szabolcs-Szatmár-Bereg működési területéhez tartozik, míg a borsod-abaúj-zempléni tűzoltókat riasztják, Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg és Heves megye egyes településein bekövetkezett tűzesetekhez, műszaki mentésekhez. 1. ábra A tűzoltó parancsnokságok működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Borsod-Abaúj-Zemplénben a tűzoltók oltási és mentési munkáját 29 gépjárműfecskendő, 9 vízszállító, 6 tolólétrás és 2 emelőkosaras gépjármű, valamint több teherautó, daru és speciális műszaki mentő gépkocsi segíti. Tűzoltói tevékenység Az elmúlt közel egy évtizedben – elsősorban az időjárástól, természeti katasztrófáktól függően – évenként 4300–9400 között változott a megyében a tűzoltói események száma. A legalacsonyabb szám a 2008. évet jellemezte. Kiemelkedő volt 2010, amikor jelentős számú műszaki mentés történt a megyében a súlyos ár- és belvízi események következtében. A tűzesetek száma évenként nagy szóródással váltakozott. 2007-ben és 2012-ben a hosszú szárazság következtében nagyszámú tűzesethez történt kivonulás (3600, illetve 4000 esetben), míg a rendkívül csapadékos 2010-ben mindössze 1600 esetben. A két szélsőérték (2012 és 2010) között 2,5-szeres a különbség. (A nagyobb tűzesetszámú években általában magas évi átlaghőmérséklet alacsony csapadékátlaggal párosult.)
3
www.ksh.hu
1. tábla Tűzoltói események Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Megnevezés
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Tűzeset Műszaki mentés Téves jelzés, szándékosan megtévesztő jelzés, egyéb tűzeset (utólag bejelentett tűzeset)
2 749 1 906
1 957 2 245
3 589 2 031
2 031 1 696
2 740 1 491
1 615 6 982
2 705 1 539
3 953 1 329
401
633
69
610
974
787
802
793
Összesen
5 056
4 835
5 689
4 337
5 205
9 384
5 046
6 075
2012-ben a tűz- és káresetekhez történő riasztások meghatározó részéhez I-es riasztási fokozatot rendeltek el, II-est 66 -, III-ast 11 -, IV-est 1 esetben8. A megye területének és népességének nagysága következtében a főváros és Pest megye után Borsod-Abaúj-Zemplénben történt a legtöbb tűzoltói esemény. A tűzesetek és műszaki mentések összetételét tekintve a bejelentések nagyobb részét általában a tűzesetek miatti riasztások tették ki, a megoszlásuk azonban jelentős eltéréseket mutatott, ez leginkább 2012-ben figyelhettük meg, amikor a tűzesetekhez történt kivonulások aránya 75%-ot tett ki. 2010-ben viszont fordított helyzet alakult ki (a súlyos ár- és belvízi védekezés miatt) a műszaki mentések hányada volt a meghatározó (81%). 2. ábra A tűzesetek és a műszaki mentések megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 100% 80% 60% 40% 20% 0% 2005
2006
2007
2008
2009
Tűzeset
2010
2011
2012
Műszaki mentés
Magyarországon 2012-ben a beérkező riasztásoknál kismértékű csökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest. A tűzoltókat 2012-ben 69,4 ezer, 2011-ben közel 70 ezer esethez hívták9. 2011-ben a magyarországi tűzesetekhez történt kivonulások közel egytizede a megyében történt. Borsod-Abaúj-Zemplénben területarányosan magas a tűzesetek száma. A 100 km2-re jutó esetek az utóbbi évek mindegyikében magasabb volt Borsod-Abaúj-Zemplénben, mint 8
Riasztási fokozatok: I-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 1–4 db, II-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 5– 7 db, III-as a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 8–10 db, IV-es a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz 11–13 db, V-ös a riasztási fokozat, amelyben a beavatkozáshoz legalább 13 db feletti sugár szereléséhez és működtetéséhez elegendő, illetve ennek megfelelő erőt és eszközt kell biztosítani. 9 Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=545
4
A tűzoltóság tevékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
országosan. Ennek egyik oka, hogy a megyében az országos átlaghoz képest magasabb az erdősültség aránya. A tűzoltósághoz érkező tűzeseti bejelentések népességszámhoz viszonyított gyakoriságát is vizsgáltuk. Ez az utóbbi években Borsod-Abaúj-Zemplénben erősen ingadozott. A megyei tűzoltó parancsnokságokhoz érkezett bejelentések tízezer lakosra vetített száma 2012-ben 58 volt, ez 2,5-szerese a 2010. évinek. A népességarányos mutató a 2005–2011 közötti időszakban Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb volt, mint országosan, még 2010-ben is, amikor a legkevesebb tűzeset történt a megyében. 3. ábra A tízezer lakosra jutó tűzesetek száma 60 50 40 30 20 10 0 2005
2006
2007
2008
2009
Borsod-Abaúj-Zemplén megy ében
2010
2011
Országosan
A tűzesetekkel ellentétben az utóbbi években országos mentések10 gyakorisága magasabb, mint a megyében. Ez alól kivétel amikor is az utóbbiban jelentős számú műszaki mentés történt a események következtében. 2010-ben a megyei mutató értéke országosnak.
átlagban a műszaki a 2007. és a 2010. év súlyos ár- és belvízi 1,5-szerese volt az 4. ábra
A tízezer lakosra jutó műszaki mentések száma 120 100 80 60 40 20 0 2005
2006
2007
2008
Borsod-Abaúj-Zemplén megy ében
2009
2010
2011
Országosan
A 100 km2-re jutó műszaki mentések száma a vizsgált időszakban a megyében 21 és 96 között váltakozott, ez országosan kiegyensúlyozottabb volt, 29 és 70 között szóródott. 10
A műszaki mentések, megsérült, meghalt személyek országos adatainak forrása: http://www.vedelem.hu/letoltes/szamtukor/szam 57.pdf Dobos Gábor, 2011 a beavatkozási számok tükrében.
5
www.ksh.hu
Sérülések, halálesetek A tűz- és káresetek száma és veszélyessége évről-évre más és más, ezzel összefüggésben változott a megsérült és meghalt személyek száma is. Borsod-AbaújZemplén megyében a tűzeseteket tekintve a legtöbb sérülést és halálesetet együttesen 2011-ben regisztrálták, míg a műszaki mentéseknél 2007 volt a legtragikusabb év a vizsgált időszakban. A legemlékezetesebb, a legtöbb halálos áldozatot követelő év a műszaki mentésben mégis 2006 volt, a Hejce melletti légi katasztrófa miatt. Annak ellenére, hogy a tűzesetek száma általában magasabb, mint a műszaki mentéseké, az utóbbinál lényegesen több személyi sérülés és halálozás történt, mivel ilyen helyzetekben nagyobb az emberek veszélyeztetettsége. 2. tábla Tűzesetek és műszaki mentések során megsérült, meghalt személyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Megnevezés
2005
2006
2007
Elhunyt Megsérült Összesen
11 47 58
12 29 41
11 34 45
Elhunyt Megsérült Összesen
62 94 156
86 114 200
48 193 241
2008
2009
2010
2011
2012
12 28 40
15 50 65
10 33 43
45 107 152
44 173 217
43 129 172
Tűzeset során
8 39 47
13 30 43
Műszaki mentés során
43 141 184
52 126 178
A tűzesetek és a műszaki mentések során meghalt és megsérült személyek számát ezer eseményre vonatkoztatva a megyében kedvezőbbek a mutató értékei az országosnál minden vizsgált évben. A tűzeseteknél Borsod-Abaúj-Zemplénben a 2005–2011. évek átlagában 19 (országosan 30), míg a műszaki mentéseknél 74 (országosan 184) halálozás, illetve sérülés jutott ezer megfelelő eseményre. 5. ábra Tűzesetek és műszaki mentések során megsérült, meghalt személyek ezer eseményre jutó száma Tűzeset
Műszaki mentés
40
300
35
250
30 200
25 20
150
15
100
10 50
5 0
0
2005
2006
2007
2008
Borsod-Abaúj-Zemplén megy e
2009
2010
2011
2005
Ország
2006
2007
2008
Borsod-Abaúj-Zemplén megy e
6
2009
2010
2011
Ország
A tűzoltóság tevékenysége Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
A tűz és káresetek helyszíne Borsod-Abaúj-Zemplénben a tűzesetek, illetve a műszaki mentést igénylő helyzetek legnagyobb hányada (2012-ben 74%-a) szabad területen következett be. Az egyéb helyszíneken – többek között épített környezetben, közlekedésben, különféle közintézményekben, termelést folytató létesítményekben – tűzoltói beavatkozást igénylő események aránya kisebb volt. A helyszín szerinti megoszlás adatai több évre visszatekintve jelentős eltéréseket mutatnak, de ezekhez képest is rendkívüli volt az 2010. év, amikor az óriási mértékben megnőtt vízkárok miatti beavatkozások döntő többsége lakásokhoz, kertekhez kapcsolódott. A szabad területen bekövetkezett események nagy része tűzeset volt, amelyek száma erősen ingadozott az elmúlt években. Borsod-Abaúj-Zemplénben az ilyen jellegű tüzekhez legtöbbször 2012-ben hívták a tűzoltóságot. A 2942 esetszám 1,6-szerese volt az egy évvel korábbinak. A leggyakrabban a szemét és a gaz, az avar, valamint a mező és a rét kapott lángra. Magyarországon 2012-ben a prevenció, azon belül is a hatósági tevékenység eredményességét bizonyítja, hogy azon a két területen, amelyen komoly munkát végzett a katasztrófavédelem, látható eredményeket sikerült elérni: 24%-kal csökkent azoknak az eseteknek a száma, amelyeknél műszaki mentésre volt szükség és jelentősen mérséklődött a viharokkal, esőzésekkel összefüggő beavatkozások száma is. Utóbbi a száraz időjárás mellett arra is visszavezethető, hogy tavaly a katasztrófavédelem az egész országban ellenőrizte a belterületi vízelvezetők, árkok állapotát, számba vette, hol vannak veszélyes fák vagy fasorok. Összesen mintegy 17 ezer helyszínen vizsgálódtak a szakemberek, 6200 esetben került sor valamilyen intézkedésre11. 2013-ban a megye illetékességi területén elkezdődik az őrs-program, melynek keretében négy településen (Aggtelek, Bódvaszilas, Cigánd, Gönc) 1-1 gépjárművel, majd 2014-ben újabb négy településen (Abaújlak, Mezőcsát, Pálháza, Tolcsva) jelenik meg a tűzoltóság. A kijelölésnél a 25 percnél nagyobb vonulási idővel elérhető településeket kellett figyelembe venni, biztosítva számukra is a rövidebb vonulási időt.
ISBN 978-963-235-418-7 Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Zilahy Edina További információ: Fejes László és Restyánszkiné Jaczkó Valéria szerkesztő Telefon: (+36-46) 518-274,
[email protected] [email protected] Információszolgálat, telefon: (+36-46) 518-254
11
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF)
7
