SZOLNOKI FŐISKOLA Idegenforgalmi és szálloda szak Nappali tagozat
A turizmus hatásai és szervezési feladatai a nemzeti parkokban - A Kiskunsági Nemzeti Park példáján
Készítette: Bodrogi Réka
Szolnok 2006
Tartalomjegyzék Bevezetés
3
1. A környezet, természet szerepe a turizmusban
5
1.1 Általános bevezetés
5
1.2 A turizmus környezetre gyakorolt hatásai
6
1.2.1 Pozitív hatások
7
1.2.2 Negatív hatások (levegő-, víz-, talajszennyezés, zajártalom)
8
1.3 Fenntartható turizmus fogalma, jellemzői
12
2. Nemzeti parkok
14
2.1 Létrejöttének okai, rövid története
14
2.2 Természetvédelem fejlődése, nemzeti parkok megjelenése Magyarországon
15
2.3 Nemzeti parkok vezetőségeinek fő feladatai
16
2.4 Nemzeti parkok és turizmus viszonya
18
3. Turizmus a nemzeti parkok területén
20
3.1 A turizmus formái a nemzeti parkokban
20
3.2 Ökoturizmus
21
3.3 A nemzetipark-igazgatóságok idegenforgalmi tevékenysége
22
3.3.1 A nemzetipark-igazgatóságok felkészültsége a turizmus fogadására
22
3.3.2 A nemzeti parkok turisztikai kínálata
24
3.3.3 Szükséges turisztikai fejlesztések a nemzeti parkokban
29
3.3.4 A természet védelmében szükséges intézkedések a nemzeti parkokban
31
4. Kiskunsági Nemzeti Park
33
4.1 Rövid bemutatása, története
33
4.2 A Kiskunsági Nemzeti Park értékei
34
4.3 A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi tevékenységnek főbb feladatai
36
4.4 Turizmus jellemzői, hatásai a Kiskunsági Nemzeti Park területén
39
4.4.1 Kiskunsági Nemzeti Park turisztikai vonzereje
39
4.4.2 A nemzeti park területén előforduló turizmusfajták és hatásai a környezetre
40
4.5 Az igazgatóság idegenforgalmi tevékenysége
43
4.6 A Kiskunsági Nemzeti Park turisztikai infrastruktúrája, programjai
46
1. Látogatóközpont
46
2. Bemutatóhelyek
47
3. Túrautak, tanösvények
49
4. Erdei iskolák
50
5. Környezetbarát szálláshelyek
54
6. Kiadványok
54
7. Honlap
54
4.7 A látogatottsági adatok a Kiskunsági Nemzeti Parkban
55
4.8 A Kiskunsági Nemzeti Park jövője
56
5. Kérdőívek feldolgozása (A Kiskunsági Nemzeti Park által szervezett „Túzokles Apaj-pusztán” túra résztvevőinek megkérdezése alapján)
58
Összefoglalás
63
Felhasznált irodalom
64
Mellékletek
66
Bevezetés
Ezen szakdolgozat témája a turizmus megjelenési formái, hatásai a nemzeti parkokban, és a nemzeti parkok dolgozóinak turizmussal kapcsolatos feladatai. Ezt a témát nem azért választottam, mert annyira járatos vagyok benne. Épp ellenkezőleg. Azért választottam, mert mindig is érdekelt a természetvédők, köztük a nemzeti parkokban dolgozók különleges és rengeteg elszántságot követelő munkája. Ezt szeretném most megmutatni, hogy mások is megismerjék és kellőképpen értékelhessék azt.
Dolgozatomban a természetvédelem és a turizmus látszólag egymással ellentétben álló fogalmát és céljait járom körül. Célom, hogy bemutassam, a nemzeti parkok dolgozói hogyan érik el kitartó munkával és szakértelemmel azt, hogy a turizmus nem ellensége lesz a természetvédelemnek, hanem mellé áll, támogatójává válik. Ebből a versenyből pedig senki sem kerül ki vesztesen, hiszen a nemzeti parki turizmusban részt vevők is gazdagabbak lesznek rengeteg tudással és egyszerűen kifejezve: a természet élményével.
Ennek érdekében elsőként felvázolom a természetes környezet kiemelkedően fontos szerepét a turizmusban, és azt, hogy a szervezetlen, ellenőrizetlenül fejlődő turizmus milyen károkat okozhat. Ezután bemutatom a természet megóvásáért tett első lépéseket, a védett területek, nemzeti parkok létrehozásának történetét. A nemzetipark-igazgatóságok feladata azonban nem áll meg e kijelölt területek védelménél, állapotának fenntartásánál, hanem törvényben előírt feladatuk azok bemutatása, a természetvédelmi célokkal nem ellentétes turisztikai hasznosítása is. A dolgozat központi részében kifejtem a nemzeti parkok dolgozóinak általános idegenforgalmi feladatait, amelyeket a természetvédelemnek és a turizmusnak a fent említett harmónikus együttműködéséért tenniük kell, és azt, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói hogyan hajtják végre ezeket a fontos feladatokat.
Végül kutatásommal is a Kiskunsági Nemzeti Park turisztikai tevékenységét szeretném minősíteni a kapott visszajelzésekkel. Részt vettem a Nemzeti Park által szervezett egyik túrán, és a résztvevők körében kérdőíves kutatást végeztem, amellyel a Kiskunsági Nemzeti Park túráin résztvevők alapvető turisztikai szokásait próbáltam felmérni.
Remélem dolgozatommal sikerül felkeltenem az érdeklődést a nemzeti parkok sokrétű, a fenntartható turizmusfejlődést célzó tevékenysége, az általuk szervezett szórakoztató és egyben a természet megismerését szolgáló programok, valamint a hatáskörükbe tartozó lakosság felé irányuló lelkesen és kitartóan végzett környezeti nevelési munkájuk iránt.
A környezet, természet szerepe a turizmusban Általános bevezetés A mai ember világszerte mind fizikailag, mind szellemileg túlhajszolt, megfeszített tevékenységet folytat a megélhetésért és anyagi javainak növeléséért. Ezáltal a környezet, ahol él és dolgozik egyhangúvá, unalmassá, terhessé válik számára. Ha ebből a környezetből – amely a legtöbb esetben az egészségére is ártalmas – időnként nem tud kiszabadulni, ez lelkileg és testileg is megviseli, és észrevétlenül a civilizációs ártalmak betegségébe esik. Ezért olyan környezetet keres, amely merőben eltér a megszokottól. A zajos környezetből a csöndes természetbe vágyódik, a szennyezett levegő helyett tiszta levegőt kíván, egy helyben ülés helyett mozogni szeretne. Ez még csak a szervezet egészségi igénye, de ezzel párhuzamosan jelentkezik vagy talán még fokozottabb igénnyel lép fel a lelki felüdülés, az élményszerzés utáni vágy. Az emberek ilyen irányú igényeit az idegenforgalom és a turizmus elégíti ki.
Az életszínvonal emelkedése, a szabadidő megnövekedése, a közlekedési viszonyok javulása együttesen hozzájárult ahhoz, hogy a turizmus világméretű jelenséggé vált. A turizmus tehát nagy tömegek számára fontos életcéllá vált, akik azért dolgoznak, hogy az év egy részét valahol a lakóhelyükön kívül tölthessék el és ott kikapcsolódjanak, szórakozzanak.
A turizmus elsődleges céljai: Egészségmegőrzés, regenerálódás, „vissza a természethez”, menekülés a zajos, szennyezett városból (gyógyturizmus, üdülőturizmus, falusi turizmus, wellness-, öko-, víziturizmus)
Kalandvágy, szórakozás, az új dolgok iránti vágy (sport-, extrém-, kaland-, és hobbi-turizmus) Ismeretszerzés, a történelem, a „gyökerek” felkutatása (kulturális, örökség, esemény- és rendezvényturizmus) Nemzetközi és hazai kapcsolatok ápolása, gazdasági kapcsolatok építése (kongresszus, hivatás, gazdasági és incentive turizmus) A turizmus céljait sokféleképp csoportosíthatjuk, de a kikapcsolódás, a pihenés, az új ismeretek megszerzésének igénye valamilyen szinten mindig megjelenik.
Ahhoz, hogy egy hely felkeltse a turisták érdeklődését, valamilyen turisztikai vonzerőre van szükség. A turisztikai adottságok csoportjai: Természeti adottságok: földrajzi helyzet, éghajlati adottságok, domborzati viszonyok, növényés állatvilág, tájjellegű adottságok, gyógy-adottságok Kulturális adottságok: történelmi emlékek, műemlékek, múzeumok, templomok, néprajzi értékek, zenei hagyományok, sporthagyományok, rendezvények Gazdasági adottságok: urbanizáció foka, ipar, mezőgazdaság, stb.
A vonzerő azonban önmagában nem elegendő a turisztikai kínálat közlésére, ehhez megfelelő tárgyi, személyi feltételek biztosítására is szükség van. Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik legfontosabb területe lehet, hiszen eleget tesz egy sikeres ágazattal szemben támasztható legfontosabb két követelménynek: az ország adottságai megfelelőek a turizmus fejlesztésére, a világpiacon pedig van iránta kereslet. Magyarország bővelkedik természeti értékekben, világörökségekben, híres gyógyfürdőiről és konyhájáról is. Azonban mind a jelenlegi turizmusra építő közösségek, mind pedig a jövő generáció szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy a már létező és a kialakítani kívánt turisztikai termékek ne okozzanak visszafordíthatatlan károkat sem a természeti, sem a társadalmi környezetben, viszont képesek legyenek hozzájárulni a közösségek életminőségének, életszínvonalának javításához.
A turizmus környezetre gyakorolt hatásai
Mivel a kimondottan vonzó helyek száma korlátozott és a turisták kiszolgálási feltételeinek megteremtése rendkívül tőkeigényes, ezért a turizmus viszonylag kis térségekre, kevés számú helyre korlátozódik és arra óriási terhelést jelent. Egyes vélemények szerint az ember hatása a turizmus környezetére csak gazdasági téren pozitív, minden más területen negatív szerepet játszik. Ez elég pesszimista nézet, hiszen a turizmus az anyagiakon túl is sok előnyt nyújthat az adott régió számára: a helyi értékek és hagyományok megőrzése vagy újjáélesztése, műemlékvédelem, nemzeti parkok létesítése, az infrastruktúra fejlesztése, stb. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül negatív vonatkozásait sem: a kábítószer, a bűnözés és a prostitúció elterjedése, a kulturális és a természeti környezet rongálása.
„A hatás milyensége a fejlődés jellegétől függ: a spontánul, ellenőrizetlenül és tömegesen jelentkező turizmust rendszerint negatív hatások burjánzása kíséri. E hatások csökkentésének és a pozitív hatások erősítésének feltétele a turizmus tudatos (fenntartható) fejlesztése. Ez kötelezővé teszi a tervezést, a tervek szakszerű és előzetes környezeti hatástanulmányokon alapuló kidolgozását, a megvalósításukat elősegítő szervezeti, jogi és közgazdasági feltételek megteremtését és a folyamatos ellenőrzést. Magyarországon a rendszerváltást követően a turizmus gyakorlatilag teljesen spontán módon alakult, ami azt eredményezte, hogy a turizmus által a természeti és társadalmi környezetre gyakorolt negatív hatások felerősödtek.”
A turisztikai vonzerők véges, nem megújítható erőforrások. Egy-egy idegenforgalmi célpont sikere éppen a táj azon jellegzetességének elpusztításához vezethet, amely kezdetben a látogatókat odavonzotta, mert az idegenforgalom feléli a rendelkezésére álló potenciálokat. Ökológiai teherbíró képességen azt értjük, hogy mennyi az a maximális látogatószám, amely még nem okoz visszafordíthatatlan változásokat a természeti környezetben. A teherbíró képesség betartása rövidtávon kisebb látogatószámot eredményezhet, hosszabb távon azonban mindenképp hasznos az elgondolás.
1.2.1 Pozitív hatások „A turizmus a célponttá vált helyek számára számtalan előnnyel jár. A lakosság számára új jövedelemforrást jelent, új munkahelyeket teremt, hozzájárulhat az ősi mesterségek, népszokások továbbéléséhez, fedezetet nyújt egy adott térség infrastruktúrájának fejlesztéséhez, történelmi helyek feltárásához, karbantartásához, nemzeti parkok kialakulásához. Felértékeli a kulturális és természeti értékeket, közelebb hozza egymáshoz a különböző civilizációkat, hozzájárulhat a higiéniai és kulturális színvonal javulásához, hiszen a kiszolgálásnak sok esetben a jobb gazdasági körülmények között, a civilizáció és a higiénia magasabb fokán álló turisták igényeinek kell megfelelnie.”
Sokszor a természeti értékeket azzal az indokkal lehet megvédeni, hogy turisztikai látványosságot jelentenek, így egy eszmei értéket anyagi értékként beállítva könnyebb elfogadtatni egy pénzorientált társadalommal.
A turizmus legfontosabb pozitív gazdasági hatásai: a fizetési mérlegre gyakorolt hatás a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás a jövedelemtermelő funkció más ágazatokra gyakorolt hatás vállalkozásösztönző hatás
Pozitív társadalmi hatások: lakosság jövedelme, életszínvonala nő tanulási- és munkalehetőséget ad helyi fejlesztések, településfejlesztés helyi hagyományok megőrzése
megtartja a lakosságot a falvakban, ritkábban lakott területeken
Negatív hatások (levegő-, víz-, talajszennyezés, zajártalom, társadalmi ellentétek) A tömegturizmus előnyei mellett azonban ma már kifejezett kárral is jár. Ez, akár az előnyei, többszintű lehet, így természeti, környezeti, gazdasági és erkölcsi kár. A turizmus, mint a fejlett világ egyik vezető iparága, nagy mennyiségben fogyasztja a természet meg nem újuló erőforrásait, s jelentős mértékben felelős a környezet szennyeződéséért.
Olyan káros hatások jelennek meg, mint az áremelkedés, a spekuláció, a szezonalitás, a zsúfoltság, a szennyezés, a zaj, a természeti értékek tönkretétele, az erkölcs lazulása, a hagyományok és más kulturális értékek leértékelődése, sőt a rosszul kezelt turizmus hozzájárulhat a kábítószer, a prostitúció és a bűnözés elterjedéséhez is. Minden tájnak megvan egy természetes fogadópotenciálja, amely megfelelő szervezettség esetén jól kihasználható, azt meghaladó mérték esetén pedig a leromlás szinte elkerülhetetlen. A nagy tömegek megjelenésével járó zaj, az élővilág zaklatása, a turisták vadászó és gyűjtögető szenvedélye veszélyezteti az élővilágot, a természeti képződményeket és történelmi helyeket is.
A legfontosabb negatív hatások: Lég- és zajszennyezés A tömegturizmus a közlekedés növekedésével jár. A gépjárműforgalom növekedésével nő a légés zajszennyezés mértéke is. A 20. század turizmusának irányát egyértelműen a közlekedési eszközök robbanásszerű fejlődése határozta meg. Az iparosodás kezdetéig a turizmusból eredő közlekedés nem jelentett különösebb gondot a környezet számára, hiszen a kis számú és többségében rövid utazás környezetbarát eszközökkel bonyolódott le: lovak húzta postakocsikkal, ökrösszekerekkel, vitorlás hajóval és hasonlókkal. A gondok az ipari forradalommal kezdődtek, amikor szinte egyik napról a másikra terjedtek el tömegesen a különféle gőzzel, illetve benzinnel működő közlekedési eszközök. A személygépkocsi és a
repülőgép elterjedéséből adódóan a század derekára megváltoztak a turisták utazási szokásai. A személygépkocsi háttérbe szorította a vonatot, a repülőgép pedig a hajót.
Valamikor a vonatot környezetszennyező utazási lehetőségnek tartották, de a személyautózás és a repülőzés elterjedésével — és a technikai feltételek javulásával — még mindig az egyik legkevésbé környezetszennyezőnek számít. Sajnos, ma a turisták többnyire a környezetszennyezőbb közlekedési eszközöket veszik igénybe. Becslések szerint világszerte személygépkocsival utazik a turisták kb. 60%-a, repülővel 20%-uk, autóbusszal 15%-uk, míg a vonatot csupán 5%-uk veszi igénybe.
Hulladék, talajkárosodás Az idegenforgalom kísérő jelensége a hulladék keletkezésének növekedése. Világszerte gondot okoz, hogy a sűrűn látogatott helyek a turisták kulturálatlan magatartása miatt elszennyeződnek, a növekvő szemétmennyiség pedig egy idő után már a turisztikai célpontok vonzerejét is rontja. Manapság egyre több szemetet vásárolunk meg az élelemmel, fogyasztási cikkekkel, s ez a turistákra fokozottan érvényes, hiszen utazás közben hajlamosak egyszer használatos borotvát és papírpelenkát használni, előre felvágott és csomagolt élelmiszereket venni.
Turisták által előidézett talajkárosodások: Talajerózió (talaj eltűnése - sípályák) Talajtömörödés (túlzott látogatószám) Talajdegradáció (talaj minőségének romlása, növényi pusztulást okoz – kisebb látogatószámnál is) A barlangok különösen érzékenyek a szennyeződésre (sportturizmus, barlangjárás, illetéktelen behatolás, illegális leletgyűjtés)
Vízszennyezés A szilárd hulladék mellett jelentősen megnő a szennyvízmennyiség is, ami a természetes vizek elszennyezéséhez vezet, aminek nem csak a megnövekedett létszám az oka, hanem a pazarló
vízfogyasztási szokások is. A turisták közvetlenül is szennyezik a vizet, például a napolaj használatával. Sokan nem is sejtik, hogy az a kis olajmennyiség is milyen károkat okozhat a természetes vizekben. A motorcsónakok használata szintén nemcsak zajjal jár, hanem számottevően szennyezi is a vizeket.
Társadalmi hatások Társadalmi szempontból is járhat negatív hatásokkal, ha éles ellentét áll fenn az őslakosok és a turisták erkölcsi, kulturális és egyéb szokásai között. Sok esetben a helyi közösség lezüllésével, prostituálódásával jár. Vagy a szállodaipar olcsón felvásárolja a helyi lakosság földjeit, így azok kiszorulnak saját otthonukból.
Szállodai szokások A magas szintű ellátás és a pazarlás sajnos szinonimaszámba mennek a szállodai szótárakban. Az elitebb szállodákban naponta cserélik a vendégek törülközőit, ami rengeteg energiát és vizet igényel, és szintén hatalmas mennyiségű szennyvizet termel. Akár akarja, akár nem, kis szappanok tömegét kapja a vendég, s a reggelihez a vajat, a lekvárt, a mézet, a kávétejszínt pici, eldobható műanyag tégelyben adják. Ez pedig a szállodának sem éri meg, hiszen a nagyobb kiszerelésen 30-50 százalékot takaríthatna meg, és ezenfelül rengeteg hulladék termelődik a szállodában.
Összegezve a turizmus tényezőinek negatív hatásait a környezetre: Közlekedési eszközök (üzemanyagfogyasztás, lég-, zaj-, és talajszennyezés) Szálláshelyek (energiafogyasztás, hulladék, szennyvíz, tájrombolás) Turisták (autóhasználat, energiahasználat, vízhasználat, szennyvíztermelés, hulladékok keletkezése) Lakosság (előbbi + permetezés, állattenyésztés hatásai) Vendéglátás (szezonálisan fokozott nyersanyag-igény és hulladékkeletkezés, használt
zsiradékok) Kiegészítő szolgáltatások: golf, uszoda, sízés stb. (tájerózió, szennyvíz keletkezése)
A környezet alkotóelemeit az ember korábban kimeríthetetlennek, elfogyhatatlannak, az idők végtelenségéig elegendőnek és sebezhetetlennek tekintette. Az utóbbi másfél-két évszázadban derült ki, hogy a természet javainak zöme nagyon is véges, túlságosan is sebezhető, és nem tart el a végtelenségig. Igaz, hogy Földünk bizonyos határig türelmes, teherbíró, de ezzel a türelemmel az embernek saját jól felfogott érdekében nem lenne szabad visszaélnie. Az emberiség többsége - lehet, hogy jogosan - olyan életszínvonalon szeretne élni, mint ahogyan a legfejlettebb országok jómódú polgárai élnek. Földünk viszont ezen a fogyasztási (vagy inkább pazarlási) szinten csak legfeljebb félmillárd körüli embert tudna eltartani, vagyis a jelenleg élő emberek egytizedét.
Fenntartható turizmus fogalma, jellemzői A fenntartható fejlődés fogalma a Brundtland Bizottság jelentése szerint: "olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy kockáztatná a jövendő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére" (World Commission on Environment and Development, 1987) A WTTC (World Travel and Tourism Council) Agenda 21 című kiadványában pedig világosan kirajzolódnak a fenntartható turizmusfejlődés alapelvei és az ezzel kapcsolatos feladatok (WTTC, WTO & Earth Council, 1995). Ezeknek a meghatározásoknak az alapján a fenntartható turizmusfejlődés hosszú távon tiszteletben tartja a jelenlegi gazdasági, társadalmi-kulturális és fizikai erőforrásokat, emlékezetes élményeket nyújt a látogatóknak és javítja a helyi lakosság életkörülményeit.
A turistákat mindig valami egyéni érték vonzza egy adott helyre: természeti ritkaságok, műemlékek, helyi jellegzetességek stb. A tömeges turizmus ezeket az értékeket óhatatlanul is
tönkreteszi. A ritka növények eltünedeznek, az állatok elvándorolnak, a barlangok cseppkövei megsérülnek, a természetes vizek beszennyeződnek, megszűnik a csend és a nyugalom, a műemlékek hangulatát árusok bódéi zavarják meg, a régi mesterségek, népviseletek eltűnnek.
A fenntarthatóság elérése nehezen egyeztethető össze a turizmus tömegszerűségével és a rövid távú profitorientáltsággal. Egyre határozottabbá válik annak a szükségessége, hogy mind a turisták, mind a helyi lakosok érdekében a turizmus, és ezen belül a szállodaipar keresse a harmóniát a környezettel. Ehhez természetesen szigorú szabályozás is szükséges, de emellett lassan kialakul egy önszabályozó rendszer is, hiszen vannak már olyan turisták, akik előnyben részesítik azokat a szállodákat, amelyek adnak a környezetvédelemre, és azokat az utazási módokat, amelyek kevésbé környezetszennyezők.
Fenntartható turizmusfejlődés: ami a desztináció természeti környezetének teherbíró képességét szem előtt tartva lehetővé teszi a természeti erőforrások megújulását, felismeri, hogy a helyi közösségek, szokások, életmód a turisztikai termékek rendkívül fontos összetevőjét jelentik és elfogadja, hogy a helyi lakosság arányosan részesedjen a turizmus pozitív gazdasági hatásaiból. A jól szervezett programok lehetnek nyereségesek a természet károsítása nélkül is. A fenntartható turizmusfejlődés csak akkor valósulhat meg, ha minden érintett fél együttműködik: kormányzati és nem kormányzati szervek, turisztikai szektor képviselői, turisták, helyi lakosság.
A fenntartható turizmus fogalomkörébe azonban nem csak a természeti és kulturális értékek védelme tartozik bele. Feladata az is, hogy hasznosítsuk ezeket az értékeket, és segítségével máshol megtermelt jövedelmeket vonzzunk a térségbe. Ha nincs turista, akkor a turisztikai vállalkozások tönkre mennek vagy otthagyják a térséget. Ha nincs érdeklődés a természeti érték után, nem fognak annyi figyelmet és pénzt fordítani a megőrzésére. Olyan turisztikai fejlesztési programokat kell kidolgozni és végrehajtani, amelyek biztosítják a vonzerőt képező értékek megőrzését, minimalizálják a turizmus lehetséges környezeti kárait, és hozzájárulnak a helyi közösségek és települések fejlődéséhez is. A fenntartható turizmus tehát a természeti és
kulturális értékek védelemmel egybekötött hasznosításán alapul.
2. Nemzeti parkok 2.1 Létrejöttének okai, rövid története A nemzeti parkok létesítésének célja általánosságban az adott térség geológiai, hidrológiai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes, részben vagy egészben még érintetlennek mondható táj megóvása, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos biztosítása, a megismerés, a természet megbecsülésére nevelés, a felüdülés feltételeinek megteremtése. Kiemelten fontos a folyóvizek, a felszín alatti vízkészlet, továbbá az erdők, a termőtalaj és más megújuló erőforrások védelme.
A világ első nemzeti parkját, a Yellowstone Nemzeti Parkot, az Amerikai Egyesült Államokban hozták létre. Hosszú út vezetett a védelem fontosságának felismerésétől a megvalósításig. Az amerikai sajtó és közvélemény sokáig nem hitte el mai nemzeti park területén járók történeteit a tüzes és kénköves vidékről, ahol forró vízoszlopok törnek a magasba. A vad híresztelések után egyre többen érkeztek a vidékre (aranyásók, kíváncsi kalandorok és kormányzati tisztviselők) és ámultak el csodálatos látnivalóin. Azok, akik megcsodálták e táj kivételes és megfizethetetlen szépségét, küzdeni kezdtek azért, hogy biztosítsák a terület megóvását a civilizációtól és fejlődéstől, hogy minden amerikainak meglegyen a lehetősége, hogy megcsodálhassa és élvezhesse kivételes szépségét. 1872-ben nyilvánítottak védetté. Indoklásul a rendkívül gazdag állatvilág és a természeti szépségekben és képződményekben bővelkedő vidék szolgált. Ma pedig már több mint 50 nemzeti park található Amerikában.
A nemzeti parkok létesítésének ötlete tehát Amerikából származik. Európában csak jó 30 év késéssel kezdtek neki a veszélyeztetett területek megóvásának. 1909-ben május 24-én kilenc nemzeti park nyitotta meg kapuit Svédországban. Európában ezek voltak az első nemzeti parkok. Az európai védett területeket felölelő Europark Szövetség erre a napra emlékezve 90 évvel később, 1999-ben ünnepelte meg először az Európai Nemzeti Parkok Napját. Mára a
világon 41 országban 250 nemzeti park működik. Magyarországon 1973-ban nyílt meg az első nemzeti park, számuk azóta tízre emelkedett.
A védett területek létrehozásának céljai: Megóvás, fenntartás Génmegőrzés (az élővilág sokféleségének, biodiverzitásának megőrzése) A jelzőszerep (indikátorszerep) ellátása A kutatás (és megfigyelés) feltételeinek biztosítása Tudatformálás (nevelés, oktatás, képzés, szemléletalakítás, ismeretterjesztés) Gyógyítás Gyönyörködtetés (élményszerzés) Környezetvédelmi mintaterületek kialakítása Szabadidő-eltöltés (természetjárás, sport, kedvtelés)
2.2 Természetvédelem fejlődése, nemzeti parkok megjelenése Magyarországon „Magyarországon a természetvédelem a hetvenes évekig a hivatásosan ezzel foglalkozók, valamint a tudományos területen tevékenykedők egy szűk rétegének "magánügye" volt. A természetvédelmi tevékenységnek nem állt rendelkezésére széles társadalmi bázis, de a védett területeket nem is látogatták számottevő tömegek. Ennek okai szerteágazóak. Mindenekelőtt az, hogy a második világháború után másfél évtizedig jelentősebb természetvédelmi tevékenységről nem lehetett szó. Az ország vezetése és a lakosság is másféle gondokkal volt elfoglalva és egyes területek kivételével a veszélyek sem látszottak olyan súlyosaknak, hogy erre nagyobb gondot kellett volna fordítani.
A hatvanas évek elejétől azonban az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés erőteljes fejlődése, a környezeti ártalmak megjelenése, a természeti értékek pusztulása, a szabadidő eltöltésének
igénye új helyzetet teremtett. A környezet- és természetvédelem iránt megnőtt az érdeklődés. Azonban a nagyobb léptékű természetvédelmi tevékenység beindításához sajnos újabb évtizednek kellett eltelnie. Ekkor azonban már szervezeti és személyi problémák, illetve akadályok is gátolták a munkát.
A hetvenes évek elejéig alig több mint 10 ezer hektár állott védelem alatt, amely nem is volt alkalmas több látogató befogadására. Másrészt ezeknek a területeknek nagy részét zárt, szigorúan védett, a nagyközönség számára nem látogatható területek tették ki. Ez azt a látszatot keltette, mintha a természetvédelem önmagáért lett volna. Így e tevékenység a lakosság, de gyakran az intézmények körében is inkább ellenérzéseket, mint rokonszenvet váltott ki. A hetvenes évek derekáig a természetvédelmi területekről átfogó, minden területre kiterjedő vagy az egyes védett értékeket ismertető és a nagyközönség számára hozzáférhető kiadványok nem vagy csak szórványosan, kis példányszámban jelentek meg.”
Azóta azonban számottevően változott a helyzet. Alig több mint 25 év alatt létrehoztak tíz összefüggő vagy mozaikos elrendezésű nemzeti parkot, ahol szervezetten, módszeresen gondoskodnak a természeti értékek megóvásáról. Ez nem sok idő és természetesen még rengeteg a munka, a szervezési és védelmi feladat a nemzeti parkokban. Az igazgatóságoknak pedig nemcsak a felügyeletük alatt álló terület védelmét, fenntartását, a károsító folyamatok visszafordítását kell megszervezniük, de annak bemutatását, idegenforgalmi hasznosítását is – persze az elsődleges szempont a védelem maradt.
2.3 Nemzeti parkok vezetőségeinek fő feladatai Magyarországon jelenleg tíz Nemzeti Park Igazgatóság van, amelyek működési területe az egész országot lefedi. A nemzeti parkok alaptevékenységeit meghatározó hatályos jogszabály a 211/1997 (XI. 26.) Kormányrendelet, amely a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi
Főfelügyelőségről határozott.
A 29/2004.(XII. 25.) KvVM rendelet 2005. január 1-ei hatállyal szétválasztotta a természetvédelem hatósági és kezelési jogköreit; ennek értelmében szétváltak az illetékességi és működési határok is. A természetvédelmi hatósági munkát a továbbiakban az illetékes H Y P E R L I N K " h t t p : / / w w w. t e r m e s z e t v e d e l e m . h u / i n d e x . p h p ? p g = m e n u _ 1 5 2 2 " Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek látják el, míg a természetvédelmi kezelési tevékenységeket továbbra is a nemzeti park igazgatóságok végzik.
A nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköre:
„A nemzeti park igazgatóság véleményezi: a kiemelt térségekre vonatkozó, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségek és megyei területrendezési tervet a helyi építésügyi szabályzatot, valamint a településrendezési terveket a helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartási tervét
Kiemelkedő jelentőségű feladatkör a természeti értékek védelme, ennek keretében a nemzeti park igazgatóság: ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni végzi a területek védetté, illetve Natura 2000 területté nyilvánításával, továbbá az érzékeny természeti területek létesítésével, működtetésével kapcsolatos - külön jogszabályokban meghatározott - feladatokat elkészíti a fokozottan védett, megkülönböztetett védelmet igénylő, illetőleg a környezeti ártalmak által közvetlenül veszélyeztetett barlangok állapotfelvételét, valamint a
természetvédelmi kezelési terveket szervezi és irányítja a természetvédelmi őrszolgálatot, továbbá segíti az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot, és közreműködik a régészeti örökség védelmével kapcsolatos őrzési feladatok ellátásában közreműködik az erdővagyon-védelmi tevékenységben, valamint a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág (vadászható, halászható vad- és halfajok, az ősi hazai háziasított állatfajok, fajták és ezek génkészletei) védelmében
Egyéb természetvédelmi feladatai keretében a nemzeti park igazgatóság természetvédelmi bemutató, ismeretterjesztő, oktatási célú, valamint turisztikai létesítményeket tart fenn és működtet, és közreműködik a természetvédelmi kutatási, oktatási, nevelési és ismeretterjesztési tevékenységekben. Fontos feladat a védett növénytársulások fenntartására, kezelésére vonatkozó tervek előkészítése, az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartása, illetve a természet és élővilág állapotának figyelemmel kísérése is.”
2.4 Nemzeti parkok és turizmus viszonya A természetvédelem viszonylag olcsó tevékenység, költségeinek nagy részét viszont a társadalomnak kell megfizetnie, tehát arányaiban a legnagyobb állami támogatást igényli. Az igazgatóságok rendszeres fejlesztési, karbantartási költsége meghaladja a belépődíjakba építhető költségek arányát. A nemzetipark-igazgatóságok célja, hogy mindenki részesülhessen a bemutatásból, ezért a belépők árai a piaci árszínvonal alatt maradnak.
Önállóvá még optimális körülmények között sem tehető. Néhány hozzánk hasonló adottságú országban megpróbáltak egyes nemzeti parkokat pénzügyileg önellátóvá, sőt adót is fizető nyereséges vállalkozássá fejleszteni sikertelenül. A kísérletek a nemzeti parkokat szálloda- és vendéglátó-ipari vállalkozásokká degradálták, ahol a természetvédelemnek már csak kiegészítő
szerep jutott. A nemzeti parkok megalakításával és a jelentős bevételt hozó, idegenforgalomra berendezett barlangok átvételével a természetvédelmi bevételek emelkedni kezdtek és napjainkig elérte az összes kiadásnak mintegy tizedét.
A természetvédelem nyereségessé tételét még távlati célként sem szabad kitűzni, arra azonban törekedni kell, hogy a fenntartási költségeken belül – a természeti értékek veszélyeztetése nélkül – növekedjen a saját bevételek aránya. Ez a cél is csak nagyon differenciáltan tűzhető ki. Lehetnek bevételt soha nem eredményező védett látványosságok (pl. a táj vagy egy folyó), mások viszont (pl. barlangok) jelentős bevételi forrássá válhatnak. A természetvédelem állami hozzájáruláson felüli bevételei származhatnak belépődíjakból, vendéglátásból, „ajándéktárgyak” árusításából, bérleményekből, termékek eladásából, bírságokból és adományokból.
3. Turizmus a nemzeti parkok területén A védett területek az idegenforgalom célpontjai. A védelem alá helyezett természeti értékek látogatottsága a védelem előttinek sokszorosára emelkedhet. A védett területeken a vendégfogadási munkák döntő többsége a természetvédelmi kezelést ellátó szervezetekre hárul. Ezek közül az idegen vállalkozók elsősorban azokat vállalják fel, amelyek biztos nyereséget termelnek, a nyereséget nem hozók (pl. a szemétgyűjtés, az utak fenntartása, az eligazító táblák kihelyezése, a táborozás, az ellenőrzés stb.) marad a természetvédelmi kezelőre.
A nemzeti parkok dolgozóinak elsődleges feladata a vendégfogadásban, hogy eligazítást, felvilágosítást, segítséget adjon mindazoknak, akik feltehetően jó szándékkal és szabályosan, tehát az előírásoknak megfelelően keresik fel a területet, legyenek azok természetjárók, sportolók, kirándulók, gyűjtögetők vagy a területen alkalmilag átvonuló tájékozatlan vándorok.
3.1 A turizmus formái a nemzeti parkokban A nemzeti parkokban a turizmus rengeteg fajtája megjelenhet a nemzeti park adottságaitól függően. A környezetet erősen veszélyeztetheti és ezért tilos minden nemzeti parkban például a motorcsónakázás, sárkányrepülés, helikopteres nézelődés, terepautózás, motorozás a zaj és az állatok zavarása miatt, a gyűjtőtúrák, vadászat, horgászat a védett növény- és állatfajok érdekében.
Szintén veszélyeztetheti a természetet, de megfelelő szabályozással és odafigyeléssel engedélyezhető a sátorozás, kempingezés és egyéb szálláshelyen való üdülés, lovaglás, lovaskocsizás, strandolás, búvárkodás, sziklamászás, barlangászás.
Ami azonban legjobb a természet és a kikapcsolódásra vágyók számára is, ha a turisták egy egészséges gyalog- vagy kerékpártúrán, érdekes madár-, vagy állatlesen, barlangtúrán vesznek részt, meglátogatnak egy bemutatóhelyet, műemléket vagy tájértéket a nemzeti park területén. Ezek a tevékenységek nincsenek korlátozva, a szigorúan védett területek kivételével, amit csak szakértők és kutatók látogathatnak.
A turizmus legjelentősebb veszélyei a nemzeti parkok területén: A horgászat és a vadászat nem megfelelő szintje Beavatkozás a természetes szaporodás menetébe (pl. ha a fényképezéssel, megfigyeléssel megzavarják az állatokat) Közlekedés hatása: állatbalesetek növekedése Élettér csökkenése, az életmód megváltozása, ún. ökológiai zavarás Új növény- és állatfajok betelepítése: felborulhat az egyensúly Növény- és állatfajok gyűjtése: informálni kell a turistákat a védett fajokról Gondatlanságból elkövetett erdőtüzek Vadkempingezés hatásai
3.2 Ökoturizmus Ökoturizmus fogalma (a The International Ecotourism Society megfogalmazása szerint): „Természeti területekre történő céltudatos utazás a természeti és kulturális környezet megismerése érdekében, olyan módon, ami nem változtatja meg a desztináció ökoszisztémáját és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erőforrások megőrzése anyagilag is hasznos.”
Az ökoturizmus céljai megfelelnek a fenntartható turizmus eszméinek: a turizmus úgy hasznosítja a természeti erőforrásokat, hogy egyúttal védi is azokat és fenntartásukhoz hozzájárul. A szemléletformálásban és ismeretterjesztésben nagy jelentőségű ökoturizmus
elterjesztése érdekében gondoskodni kell olyan bemutató létesítmények, oktató-látogató központok kialakításáról, amelyek – elsősorban a nemzeti parkok területén – a természetvédelem, a tudományos kutatás és ismeretterjesztés, különféle korosztályoknak szóló oktatás, a modern szemléletű agrárgazdálkodás és a vidékfejlesztés szellemi bázisaként mintaszerűen szolgálhatják a fenti célokat.
A hazai ökoturizmus meghatározó célterületei a nemzetipark-igazgatóságok kezelésében álló területeken találhatók. A védett természeti területek társadalmi ismertsége és elismertsége azonban még nagyon alacsony szintű. A nemzetipark-igazgatóságok hatósági jogkörüknél fogva, a törvények betartása érdekében, gyakran kénytelenek a helyi érdekekkel szembe helyezkedni. Ez a helyi lakosságnál és szervezeteknél az igazgatóságokkal szembeni negatív megítéléshez vezet és megnehezítheti a közös cél érdekében való együttműködést.
Másik probléma, hogy a látogatható védett természeti területekre érkező turisták többsége nem is tudja, hogy nemzeti parkban jár. Sajnos sem a hazai, sem a külföldi piacon nincs az utazásra hajlandó közönség körében kép a magyar látogatható védett természeti területek (kiemelten a nemzeti parkok) ökoturisztikai kínálatáról. A látogatható védett természeti területek hazai és külföldi népszerűsítéséhez szükséges lenne egy közös stratégiai- és marketingterv létrehozása.
3.3 A nemzetipark-igazgatóságok idegenforgalmi tevékenysége 3.3.1 A nemzetipark-igazgatóságok felkészültsége a turizmus fogadására
Az ökoturizmus fogadási feltételeinek infrastrukturális kiépítettségi szintje és a helyszínek népszerűsítését szolgáló marketing-tevékenység jóval az európai átlag alatt van. A nemzetiparkigazgatóságok felkészültsége a turisztikai céllal érkező vendégek fogadására mind a programok, mind pedig az infrastruktúra területén rendkívül eltérő. Ez részben a védett természeti területté történő nyilvánítás múltjából, az igazgatóság korából, és az ökoturizmus helyi megítéléséből
fakad. A fogadási feltételek előrehaladott kiépítései elsősorban egy-egy ismert, és a látogatók által régóta kedvelt vonzerőhöz (barlangok, túraösvények, kilátópontok, múzeumok) kötődnek.
Több védett természeti terület nem összefüggő, hanem mozaikos szerkezetű, több önkormányzat illetékességi területét érintve. A mozaikos területek szerkezetből adódik, hogy egységes kezelésük turisztikai szempontból is nehezebb feladat. Ezért az információs- és irányító-rendszer magas fokú kiépítést igényel minden területen. A különböző részterületek megközelíthetőségéből fakadóan néhány esetben még több vendégfogadó bázis kiépítésére is szükség van, mint az összefüggő területűeknél6 A nemzeti parkok turisztikai szakemberei A nemzetipark-igazgatóságok érdeke, hogy a vendégforgalomba bármilyen módon bekapcsolódó állandó vagy szezonális alkalmazottak, szerződött programszolgáltatók a lehető legjobb helyismeret mellett, meghatározott módon, megfelelő színvonalon végezzék munkájukat. Ezért fontos a megfelelő szakképzettségű dolgozók alkalmazása és a dolgozók rendszeres továbbképzése. A nemzetipark-igazgatóságok szervezeti rendszerében a turizmus szervezése, koordinálása igazgatóságonként különböző osztályokhoz tartozik. Az ott dolgozó munkatársak a turizmus szervezésére felkészült, nyelveket beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek.
Az igazgatóságok oktatással, bemutatással, turizmussal foglalkozó szakembereinek feladatköre rendkívül összetett: A turisztikai létesítmények üzemeltetése, illetve az üzemeltetés koordinálása Turisztikai programszervezés, programok lebonyolítása Marketingmunka szervezése, tervezése, lebonyolítása Személyzeti koordináció Fejlesztések előkészítése, pályázatok elkészítése Fejlesztések megvalósításában való közreműködés Vendégek informálása, vendégigények kielégítésének szervezése Helyi lakossággal való együttműködés szervezése, koordinálása
Oktatási programok szervezése, koordinálása, tárgyi feltételek biztosítása Előadások tartása, külső oktatási programokon való részvétel Tehát a szervezési, a végrehajtási és a közönségszolgálati munkák mindegyike megjelenik a napi tevékenységek között.
3.3.2 A nemzeti parkok turisztikai kínálata
Turisztikai kínálat alatt értünk minden, a vendégek fogadására, a védett természeti területen belüli tartózkodására, szórakoztatására és ellátására létrehozott kiépítést és programot. A turisztikai kínálat elemeinek többsége igazgatóságonként megegyezik, ugyanakkor a területi sajátosságokból következő egyediségek színesítik a kínálati palettát (erdei kisvasút programok, vízitúrák, stb.).
Csak azokra a területekre hívhatunk turisztikai céllal vendégeket, ahol a látogatás megengedett, ezeken a területeken olyan infrastrukturális feltételeket, programkínálatot és személyzeti hátteret kell biztosítani a vendégek számára, amely kielégíti a látogatók szükségleteit megfelel a kor turisztikai és természetvédelmi elvárásainak, igényeinek élvezetes, változatos programot biztosít segítségével megvalósítható a látogatók területen való mozgásának irányítása, befolyásolása
Ezáltal a természetvédelmi szempontból érzékeny, illetve a turizmus fogadására sem környezeti, sem társadalmi szempontból nem felkészült területekről a vendégek azokra a területekre irányíthatóak, ahol tartózkodásuk a legkevésbé terhelő, illetve a leginkább koordinálható. Az ökoturisztikai kínálat leggyakoribb elemei:
1. Programhelyszínek, programok
Látogatóközpontok A látogatható védett természeti területeken jelentkező látogatóforgalom száma és intenzitása szükségessé tette a turisztikai irányító szerepet is ellátó látogatóközpontok létrehozását. A látogatóközpontok kapacitásának és szolgáltatásainak illeszkednie kell az adott terület látogatottsági szintjéhez.
A látogatóközpontok minden esetben megegyező alapfunkciói: információszolgáltatás (információs pult, prospektusfal, elektronikus és telekommunikációs kapcsolat) programszervezés (jegyváltás, programjelentkezések fogadása, közönségszolgálat) bemutatási tér (kiállítás, és/vagy auditórium, interaktív interpretáció) vendéglátás (a várható forgalomnak megfelelő kiépítéssel) kereskedelem (kiadvány- és ajándéküzlet) WC (legalább egy mozgáskorlátozottak számára kiépített blokkal) parkolás lehetőségének biztosítása
Az épület hatékonyabb kihasználása érdekében, az alapfunkciókat kiegészítheti még: oktató-, foglalkoztató-terem a hosszabb időeltöltést segítő beltéri és kültéri foglalkoztató és játékterek szeminárium, konferenciaterem szakkönyvtár és/vagy bolt bérbe adható, a témához kapcsolódó kereskedelmi vagy szolgáltató helyiségek (biobolt, turistafelszerelések és eszközök boltja, kerékpárkölcsönző és szerviz, stb.)
Bemutatóhelyek
A nemzetipark-igazgatóságok ökoturisztikai célterületeinek többségét az alapinfrastruktúrával kiépített, bemutatási és információs rendszerrel ellátott, egy-egy témát feldolgozó bemutatóhelyek (barlangok, tájházak, szabadtéri geológiai feltárások, múzeumi bemutatóhelyek, stb.) adják. A nemzetipark-igazgatóságok bemutatóhelyeinek többsége szabadtéri, időjárástól erősen függő programhelyszín. Ebből következően ezek a helyszínek szezonális látogatottságúak, illetve a rossz időjárás könnyen a vendégek elmaradását okozza.
Tanösvények A nemzetipark-igazgatóságok a kezelésükben lévő területeken folyamatosan hoznak létre táblákkal jelzett, az alapvető turisztikai infrastruktúrával ellátott tanösvényeket. A tanösvények bemutatási rendszerének célja a természetismereti oktatás erősítése, szórakoztató ismeretszerzés. Ezeknek az ösvényeknek a többsége kedvelt kirándulási célterület a nem kifejezetten tanulási céllal, hanem a szabadidő eltöltése, családi program céljából érkező vendégek számára is. Az ösvények egy része követi a már létező túraútvonalak lineáris vezetését, vagy a kiindulási ponthoz visszatérő kiránduló köröket képzenek.
Jelölt turistautak A múlt század elején Magyarországon is elinduló természetjáró mozgalmak folyamatosan hívták életre az egész országot behálózó jelölt turistaútvonalak rendszerét. Ezeknek az útvonalaknak a bejárása a látogatóktól előzetes felkészülést, illetve térképismeretet igényelnek.
Kilátók, panoráma- és fotópontok, élővilágmegfigyelő-pontok A megfigyelési pontok az ökoturizmus alapinfrastruktúrájának részét képezik. Ezek a helyszínek sok esetben egy-egy tanösvény részét képezik, az ösvények célállomásai.
Kerékpáros- és lovastúra-útvonalak, szolgáltatások A legtöbb esetben a kiépített kerékpárutak a helyi lakossági közlekedési céljait szolgálják, nem
veszik figyelembe a turizmus érdekeit. Ebből következően a látogatható védett természeti területeken történő kerékpározás az alsóbbrendű útvonalakon és a folyami töltéseken zajlik, amelyek biztonságosnak kevésbé mondhatók. A nemzetipark-igazgatóságok számára komoly természetvédelmi feladatot jelent a terepkerékpározás lehetőségeinek, feltételeinek és felügyeletének a megteremtése. Ez szükséges volt, mert a tiltás nem jelentett megoldást a problémára. Ha van kijelölt útvonal, a kerékpárosok az érzékenyebb területeken nem okoznak károkat.
A hazai nagyközönség körében is egyre népszerűbb lovaglás - a kerékpározáshoz hasonlóan természetvédelmi és szolgáltatói feladatokat vet föl. A természetvédelmi problémák megelőzése, illetve enyhítése céljából, néhány nemzetipark-igazgatóság kezdeményezte a helyi erdészetekkel és vállalkozókkal való összefogást az útvonalak kijelölésére és a szükséges infrastruktúra megteremtésére.
Vezetett túrák Minden nemzetipark-igazgatóság ajánl vendégei számára szakember által vezetett túrákat. Ezeket a túrákat a vendégeknek kirándulásuk megkezdése előtt, maguknak kell lefoglalniuk, az igényeiknek megfelelően megszervezniük az igazgatóságokon keresztül. Problémát jelent, hogy az igazgatóságok általában nem rendelkeznek olyan alkalmazottakkal, akik kizárólag a túrák szervezésével és vezetésével foglalkoznának, így minden vezetéssel töltött idő más munkától vonja el őket.
Az előzetes szervezést igénylő vezetett túrákon kívül, az ökoturisztikai kínálatok egyik fontos elemét képezik a garantált időpontokhoz kötött vezetett túrák. Ez a szolgáltatás az igazgatóságok többségének kínálatában már megtalálható. Garantált programok alatt értünk minden, a látogatóközpontokhoz, bemutatóhelyekhez kötődő programot, melyek napi gyakorisággal ismétlődnek és a helyszínek információs anyagaiban megjelennek.
Évente ismétlődő szervezett programok
A nemzetipark-igazgatóságok minden évben szerveznek előre hirdetett, általában egy-egy jeles naphoz kötődő programsorozatot. A programok látogatóköre, az igazgatóságok által végzett népszerűsítő program hatósugarának megfelelően, általában a környező lakosság családjai és iskolás gyerekei közül kerülnek ki.
Erdei iskola programok Minden nemzetipark-igazgatóság részt vállal a nemzeti ifjúsági oktatásban, a nevelésben fontos szerepet játszó erdei iskolai oktatási programban. A parkok biztosítják: az oktatásba bevonható kiépített bemutatóhelyszíneket szakember által kísért kirándulásokat bemutatási feltételeket, körülményeket és a lehetőséghez mérten a szálláshelyeket is
Az igazgatóságok általában nem tudják kielégíteni a nagyobb létszámú csoportok szállásigényeit és az ellátásukat sem, így ezek a programok általában csak a helyi vállalkozókkal közösen működtethetők.
2. Turisztikai szolgáltatások
Szálláshely-szolgáltatás A nemzetipark-igazgatóságok üzemeltetnek kevés férőhellyel rendelkező alacsonyabb kategóriájú kereskedelmi és nem kereskedelmi szálláshelyeket. A szálláshelyek jelentős része a védett természeti területeken zajló kutató és oktatási programok szálláshelyigényeit elégítik ki. Ezek a szálláshely-kapacitások sehol nem elégítik ki a jelentkező szálláshelyigények mértékét.
Kereskedelem A nemzetipark-igazgatóságok számára a kereskedelmi termékek (ajándéktárgyak, a kirándulásokhoz kötődő használati tárgyak, kereskedelmi forgalomba vonható élelmiszerek) árusítása az ökoturizmusból származtatható közvetlen bevételforrást jelentene. A jelenleg létező
bemutatóhelyeken, illetve látogatóközpontokban általában nem kap kellő hangsúlyt a kereskedelem, pedig a turistáknak − még az ökoturistáknak is – a vásárlás az egyik természetes igénye.
A nemzetipark-igazgatóságoknak ki kell alakítaniuk saját termékeiket. A saját termékek helyi egyediségeken alapulnak, biztosítják a helyi termékek piacra jutását és megfelelő minőségűek. A tudatos, koordinált ajándékjellegű kereskedelemfejlesztéssel elkerülhetők az ökoturisztikai helyszínek környezetében megjelenő, sem áruválasztékukban, sem színvonalukban nem elfogadható árusítások. A kereskedelem és a vendéglátás alkalmas leginkább arra, hogy a látogatható védett természeti területekre irányuló turizmusból a helyi lakosság is közvetlen vagy közvetett módon profitáljon.
3. Információszolgáltatás, vendégirányítás rendszere
A nemzetipark-igazgatóságok turisztikai fogadókészségének alapfeltétele a látogatók irányítási, tájékoztatási rendszerének kiépítése. Az igazgatóságok látogatókezelésének alapja, hogy a vendégek védett természeti területen belüli mozgása tudatosan irányított legyen a vendégek minden információhoz a megfelelő helyen, a megfelelő időben, és a megfelelő módon jussanak hozzá a védett természeti területen belüli tájékozódás ne igényeljen előzetes felkészülést, a lehető legegyszerűbb legyen minden, a látogatást befolyásoló információ a megfelelő helyen kiírásra kerüljön, részben az adott helyszínen helyes viselkedési formák betartása érdekében, részben a szolgáltatóés fogyasztóvédelem miatt
3.3.3 Szükséges turisztikai fejlesztések a nemzeti parkokban:
A turizmus természetkárosító hatásainak mérséklése Az ökoturizmus területén az infrastruktúra fejlesztésének alapvető célja a vendégek természetes
környezetben való tartózkodásából származó terhelés csökkentése, szabályozása. A megelőző és megóvó infrastrukturális fejlesztések elemei: Környezetkímélő közlekedési eszközök biztosítása Az alternatív közlekedési lehetőségek feltételeinek megteremtése Kisvasúttal, kerékpárutakkal élménydúsabbá tenni a kirándulásokat A látogatók által használt gyalogos útvonalak szakszerű kiépítése, karbantartása Parkolók, tartalék parkoló-területek biztosítása Hulladéktárolás és szállítás rendszerének kialakítása Nagy környezeti terheléssel járó tevékenységek (terepkerékpározás, lovaglás) engedélyezett területeinek meghatározása
Oktatási bázisok fejlesztése A hazai védett természeti területek látogatóinak 75-80%-át a diákok képezik. A gyerekek általában szervezetten, tanári felügyelet mellett, tanulmányi kirándulások, erdei iskolai programok keretén belül érkeznek. A szervezett programjaik során használják az igazgatóságok kiépített bemutatóhelyeit, illetve tanösvényeit. A védett természeti területek, mint tanulmányi célterületek értéke emelkedik, ha A pedagógusok kellő ismeretekkel rendelkeznek az ott nyújtott lehetőségekről Az alkalmazott bemutatási, interpretációs eszközök a gyerekek számára is érdekesek Az oktatás, a rendhagyó órák, illetve az aktív foglalkoztatás feltételei biztosítottak (felszerelt foglalkoztató-termek) Megfelelő számú és képzettségű helyi szakember segíti a pedagógusok munkáját A nemzetipark-igazgatóságok szakmai, ismeretterjesztő anyagaikkal segítik a pedagógusok felkészülését A látogatható védett természeti területeken, illetve azok közvetlen környezetében ifjúsági szállások is rendelkezésre állnak
További fejlesztési lehetőségek: Bemutatóhelyek infrastruktúrájának fejlesztése
Látogatóközpontok kialakítása Tanösvények kialakítása Szálláshelyek, kutatóházak fejlesztése Információs, irányító táblarendszer fejlesztése Kiadványok, promóciós és ismeretterjesztő anyagok elkészítése
A nemzeti parkok marketingtevékenysége Az idegenforgalmi tevékenységhez nemcsak a turisták fogadásával kapcsolatos feladatok tartoznak, hanem a marketingtevékenység is, hiszen a turisták nem jönnek maguktól. Ezzel az állítással persze nem agresszív reklámkampányra gondolunk (amire sem pénze, sem szüksége nincs a nemzeti parkoknak), hanem csupán, hogy az érdeklődőkhöz eljusson az információ. A marketingtevékenység célja: A nemzetipark-igazgatóságok ismertségének, elismertségének, ismeretterjesztésben, oktatásban, ökoturizmusban betöltött szerepének növelése A nemzetipark-igazgatóságok lakossági megítélésének javítása Az ökoturisztikai kínálat szervezett, színvonalas piaci megjelenésének biztosítása bel- és külföldön egyaránt Az ökoturizmussal összefüggő természetvédelmi kérdések, feladatok kommunikálása a látogatók felé
3.3.4 A természet védelmében szükséges intézkedések a nemzeti parkokban:
Természetvédelmi területek zónázása A területi tervezésnél használható zónatípusok: Menedékhely – ökológiai, biodiverzitási – megőrzési okok miatt erősen védett zóna, csak tudományos, illetve oktatási célú használattal Természetvédelmi zóna – erős védelem és korlátozott használat (szervezett csoportok nem engedélyezettek)
Rekreációs terület – számos olyan kültéri tevékenység végezhető, amely megfelel az adottságoknak Turisztikai zóna – természeti és kulturális-történelmi attrakciókat bemutató terület, kiépített szolgáltatásokkal, szálláshellyel Egyebek – a régió olyan területei, amelyek a turizmus szempontjából nem különösebben jelentősek (települések, mezőgazdasági terület, bánya stb.), bár közvetve lehet kapcsolatuk (pl. az úthálózatnak) a turizmussal
A nemzetipark-igazgatóságok általában csak 3 zónára osztják fel a nemzeti parkok területét: A zóna: fokozottan védett terület, csak kutatási céllal kereshető fel, külön engedéllyel. B zóna („átmeneti zóna”): felügyelettel vagy engedéllyel megengedett a turizmus céljából való felkeresése. C zóna: szabadon látogatható terület
Látogatások korlátozása: A korlátozás lehet térbeli és időbeli, létszámbeli, vonatkozhat a kötelező belépődíjra, a szakvezető igénybevételére és a közlekedés módjára. A korlátozások együttesen is alkalmazhatók. Térbeli: a területeknek csak egyes részei látogathatók, vagy a kijelölt útvonalról letérni nem szabad. Időbeli: a területek bizonyos időszakokban (pl. madárköltés, fialás, szaporodás, ívás idején) nem látogathatók vagy csak nappal, bizonyos évszakban, esetleg csak nyitvatartási idő alatt.
Létszámbeli: általában a belépődíjhoz és szakvezető, kísérő, túravezető igénybevételéhez kötött helyeken szokásos, de ezektől függetlenül is bevezethető. Ez leggyakrabban barlangokban, fizikailag zárt (pl. elkerített) területeken és olyan időszakokban fordul elő, amikor a már bent lévő látogatóknál többet az utak, az illemhelyek, a terület vagy személyzet nem bír fogadni.
Közlekedési: a korlátozás leggyakrabban előforduló módja. Az adott körülményeknek
megfelelően elő lehet írni, hogy a területet csak gyalogosan, lóháton, szekéren, sítalpon, kerékpáron, emberi erővel hajtott csónakon, hajón, vonaton, felvonón, kötélpályán, létrán, zárt terepjáró gépkocsin (ahol az emberek vannak elzárva és az állatok szabadon), szánon és/vagy csak bizonyos biztonsági felszerelésekkel (pl. kötéllel, világítóeszközzel, elsősegélynyújtó felszereléssel, fegyverrel, élelmiszerrel, hálózsákkal stb.) szabad megközelíteni.
Szabadon látogatható területeken is vannak korlátozások, pl. szemetelés, zajokozás, tűzgyújtás, dohányzás, fakivágás, állatpusztítás, sziklarongálás, vízszennyezés, gyűjtögetés tilalma stb.
4. Kiskunsági Nemzeti Park 4.1 Rövid bemutatása, története A Kiskunsági Nemzeti Parkot 1975-ben alapították. Működési területének nagy része BácsKiskun és Csongrád megyében található, de kis részben Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye területére is átnyúlik.
A nemzeti parkot nem egy összefüggő területen hozták létre, hanem egymástól kisebb-nagyobb távolságra fekvő, hat különálló területegységből, amelyet "mozaik" nemzeti parknak neveznek. A nemzeti parkban összefogott, de valójában egymástól távol fekvő, különálló területek
korábban összefüggő természetes egységet alkottak, élőhelyeik közös eredetűek, egymással ma is kapcsolatban állnak. Ezek a valamikori szerves egységet képező területrészek az emberi tevékenység következtében - elsősorban a mezőgazdaság terjeszkedése miatt – tagolódtak szét. Ezeket a viszonylag érintetlenül megmaradt, természeti értékekben leginkább bővelkedő kis szigeteket mentették meg a nemzeti park létrehozásával. A területi széttagoltság megnehezíti a természetvédelmi kezelési tevékenységet és költségesebbé teszi a bemutathatóság feltételeinek megteremtését is.
A nemzeti park alapító határozatát az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke 1800/1974. Otvh szám alatt írta alá, mely 1975 jan. 1-én lépett életbe. A határozat szerint a nemzeti park rendeltetése, hogy: "...Védje a kiskunsági táj jellegzetes és változatos arculatát és őrizze meg a táj legjelentősebb természeti értékeit a különböző homokbucka-típusokat, a homokpuszta maradványait, a szikes pusztákat és tavakat, a lápokat, zsombékosokat, mocsarakat, turjánosokat és réteket, a Tisza menti ártéri természetes galériaerdők maradványait a sajátos növény- és állatvilágot, a Bugaci ősborókást, a jellegzetes erdő- és állománytípusokat és a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat biztosítsa a Kiskunság különleges madárvilágának háborítatlan fészkelését és vonulását segítse elő a Kiskunság növényi és állati géntartalékainak természetes körülmények közötti fennmaradását természetes körülmények között, hiteles formában őrizze meg a kiskunsági hagyományos pusztai állattartás és a jellegzetes tanyai, paraszti életforma emlékeit, mint a táj kulturális értékeit biztosítsa a tudományos kutatások zavartalanságát természeti értékek oktatási, ismeretterjesztési célokat szolgáló bemutatásával - a természetben történő élményszerzéssel és felüdüléssel egybekötve - szolgálja a közművelődést, segítse elő a szabadidő kultúrált eltöltését szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és
idegenforgalmat, biztosítson megfelelő környezetet a hagyományos lovassportnak környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét..."
Ma a nemzeti park igazgatósága 9 különálló nemzeti parki egység, 2 tájvédelmi körzet és 17 természetvédelmi terület felügyeletét és kezelését látja el 76.000 ha kiterjedésű területen. A 48.000 ha nagyságú nemzeti parki törzsterületek többségükben Kecskeméttől nyugatidélnyugati irányban a Homokhátságon és a Duna mentén fekszenek. A nemzeti park területének kétharmad része Bioszféra Rezervátum, a szikes tavak és a Kolon-tó pedig a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhelyek. E két diploma is igazolja az. itteni természeti értékeknek nemzetközi elismerését.
4.2 A Kiskunsági Nemzeti Park értékei Legfontosabb értékei a különböző élőhelyek az élővilág számára: szikes puszták, homokpuszták, árterek. Ezek az élőhelyek nagyszámú ritka és védett fajnak nyújtanak élőhelyet.
További értékei: Geomorfológiai képződmények: lösz, vándorló homokbuckák, kunhalmok. Kulturális értékek: a hagyományos gazdálkodás, a jellemző tanyai életforma jelentős szerepet játszott a kiskunsági táj mai képének kialakulásában. Fenntartásuk a természeti értékek megőrzésében nélkülözhetetlen. Ilyen kiemelkedően fontos kulturális értékek: A géntartalékok fenntartása, mely cél a Kiskunsági Nemzeti Park nagyállási Génbank telepén és a bugaci szürkemarha-gulya fenntartásával valósul meg - az ősi magyar háziállatok eredeti pusztai környezetben, a hagyományos külterjes körülmények között élnek és szaporodnak A hagyományos táji tevékenységként végzett, kiskunsági pásztorélet emlékeinek fenntartása és bemutatása a Kiskunsági Nemzeti Park múzeumaiban
Az Alföldön mintegy 2.000 évvel ezelőtt kialakulásnak indult tanyavilág megőrzése, mind a hagyományos gazdálkodási formák, mind a sajátos tájképi értékek fenntartása érdekében
1. számú táblázat: Védett és védelemre tervezett területek a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Működési
1
005
terület (ha)
888 Ebből fokozottan védett
Védett Megnevezés Száma (db) Nemzeti Park Tájvédelmi Körzet Természetvédel mi Terület Ex lege védett láp Ex lege védett szikes tó Összesen
(ha)
Védelemre tervezett területrészek Kiterjedése Száma (db) (ha)
Kiterjedése (ha)
9
46 231
9629
9
4282
2
24 542
1161
4
7528
18
4151
528
7
4989
139
22 147
_
200
14 261
_
368
111 332
11 318
20
16 799
Forrás: „Barátságos természetvédelem” A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság stratégiai terve, 2006 (szerk: Kállay György et. al)
2. számú táblázat: A Natura 2000 és a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó területek Illetékességi 1 005 888 terület (ha) Ebből fokozottan védett (ha)
Védett Megnevezés Száma (db) R a m s a r i területek
8
Kiterjedése (ha) 18 618
_
Védelemre tervezett Kiterjedése Száma (db) (ha) _
Biogenetikai rezervátum
1
2 962
_
_
Bioszféra Rezervátum
5
22 095
_
_
Világörökség
_
_
_
_
E u r ó p a Diploma
_
_
_
_
N AT U R A 2000 Bird Direktíva
8
129 680
N AT U R A 2000 H a b i t a t Direktíva
36
119 819
Forrás: „Barátságos természetvédelem” A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság stratégiai terve, 2006 (szerk: Kállay György et. al)
4.3 A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi tevékenységének főbb feladatai Természetvédelmi szempontból az egyik legjelentősebb tevékenység a védett területek jó ökológiai állapotának a fenntartása, melyeket a jogi eszközökön kívül a kutatás, a klasszikus természetvédelmi tevékenység és a természetközeli gazdálkodás egyaránt szolgál. Elsődleges céljuk a természeti értékek fennmaradásának biztosítása, ezáltal a területek turisztikai vonzerejének fenntartása is.
Élőhelyfenntartás és területkezelés (ökológiai tájhasznosítás) Ennek érdekében a védett területeken környezetbarát mezőgazdasági tevékenység folyik. Ezek a területhasznosítási formák tulajdonképpen a korábbi évszázadok gazdálkodási módjainak hagyományaira épülnek. Ilyen tevékenység, pl. a régi magyar házi állatfajtákkal történő legeltetés. A védett területeken a területgondozás egyrészt a nemzeti park saját állataival és
gépeivel, másrészt külső erők bevonásával valósítható meg. A területek bérleti szerződés útján, az egyes tevékenységi formák (pl. nádvágás) pályáztatás révén kerülnek értékesítésre.
Ki kell emelni azt a tényt, hogy a területhasznosítások (rét-legelőgazdálkodás) az itt élő paraszti lakosság gazdasági érdekeit is szolgálják. A vidékfejlesztés kiemelt részeként a nemzeti park igazgatóság biztosítja az itt élők számára a védett területeken a földhasználatot, melyhez forrásként szolgálnak az agrár támogatások (földalapú, állattartási támogatások; agrárkörnyezetgazdálkodási, kedvezőtlen adottságú területek támogatása, stb.). A fentiekből látható, hogy a vagyonkezelés és az ökológiai célú területhasznosítás egymástól elválaszthatatlanok.
Az EU csatlakozáshoz társított Nemzeti Agrár-környezetgazdálkodási Program olyan mezőgazdasági gyakorlat megvalósítását célozza, amely a természeti erőforrások fenntartható használatára épít, figyelembe véve a természeti értékek és a biológiai sokféleség megőrzését és a táji értékek megóvását. A program kiválóan alkalmas a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi feladatainak támogatására, és általában a gyenge adottságú tanyás térségek gazdasági összeomlásának megakadályozására. Ezért alapkérdés annak a mainál messze nagyobb kiterjesztése és kiszámítható működtetése.
Tájrekonstrukciós, élőhely fenntartási, fajvédelmi feladatok A vizes élőhelyek kialakítása és fenntartása árasztással, kotrással, vízpótlással, holtágak rehabilitációja Az őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás A túzokos élőhely fenntartása A fajvédelmi programok: rákosi vipera, mocsári kardvirág, kék vércse A tájidegen növényfajok visszaszorítása
E tevékenységek egy része sajnos súlyosan forráshiányos, ezért a nemzeti park igazgatóság igyekszik minden kínálkozó támogatási lehetőséget felkutatni és megpályázni. Az Európai Uniós csatlakozást követően kitágultak a lehetőségek főleg az Európai Uniós pályázati
rendszerek által, melyek az összefogásra és a partnerségre építenek. Az Európai Uniós pályázatok rendszerei és pályázati feltételei is arra ösztökélték a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy fejlesztéseikhez partnereket keressenek és találjanak. Mivel ezek a pályázatok előszeretettel támogatják a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést, ezáltal a nemzeti park a helyi lakossággal és önkormányzatokkal összefoghat a pályázatok elnyerésére és ezáltal szoros együttműködést és jó viszonyt tud velük kialakítani.
Egyes területek védetté nyilvánításának előkészítése A természetvédelmi munka fontos eleme ez is. Ezen kívül a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítási kezdeményezések esetén a nemzeti park szakemberei segítséget nyújtanak a természeti értékek feltárásában, a védendő természeti érték országos vagy helyi jelentőségű védetté nyilvánításának mérlegelésében, a szükséges kezelési módok kidolgozásában.
Kutatások A természetvédelmi tevékenység kutatásokra épül, ehhez biztosít megfelelő alapadatokat a területi monitoring- és információs rendszer létrehozása, más információs és ellenőrző rendszerekkel együtt. Forráshiányos tevékenység, amely pedig a természetvédelmi törvény értelmében egyik alapfeladatuk.
4.4 Turizmus jellemzői, hatásai a Kiskunsági Nemzeti Park területén 4.4.1 Kiskunsági Nemzeti Park turisztikai vonzereje
A hazai és nemzetközi turizmusnak kedvező földrajzi fekvésű, kiemelkedő természeti, kulturális
értékekkel és fejlődő turisztikai szolgáltatásokkal rendelkezik. Lovas tanyáival, falusi turizmusával, gyógyfürdőivel, boraival, helyi ételspecialitásaival, kulturális és néprajzi értékeivel együtt kitűnő lehetőséget biztosít a turizmus számára. A táj igazi arculatát, a természet szépségét és háborítatlanságát a védett természeti területek hordozzák.
Ennek a páratlan kincsnek a megőrzése és fenntartása, valamint bemutatása alapvető társadalmi igényt elégít ki. A modern természetvédelem ma már megtalálta azokat a módszereket, melyek összhangot teremtenek, és ésszerű kereteit adják a turizmus és a természetvédelem kapcsolatának. A természetkímélő turizmus érdekében a védett területek olyan zoonációs beosztással és látogatási feltételekkel rendelkeznek, melyek az idegenforgalom igényeit messzemenően figyelembe veszik.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban két fő turisztikai célpont van, mindkét régió már a védettség előtt is a turisták célpontja volt. Bugacon vonzerő a Pásztormúzeum, lovasbemutatók. Legnagyobb célcsoportja német nyugdíjasok, azonban csökken a látogatottsága, aminek a fő oka, hogy sok a hasonló attrakció a közelben. Lakitelek-Tőserdő: a terület legnagyobb része szabadon látogatható, egy termálfürdő és egy tanösvény is található itt. További meghatározó turisztikai célterületek: Fülöpháza (homokbuckák), a Felső-Kiskunsági Puszta, Kolon-tó, Szelidi-tó, Pusztaszeri és Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Peszéradacsi rétek.
4.4.2 A nemzeti park területén előforduló turizmusfajták és hatásai a környezetre
Ökoturizmus, természetjárás:
Az ökoturisztikai programok elsősorban a védett területekre koncentrálódnak, de természetesen azon kívül is működnek. Leggyakrabban iskolás csoportok fordulnak meg a területen, iskolai kirándulás vagy terepgyakorlat keretében. Kérhetnek szakvezetést is, amit az igazgatóság tagjai vagy a természetvédelmi őrök végeznek.
Természetjárás a védett területeken kis mértékű. Két országos túraútvonal érinti a védett területeket. Az országos túraútvonalak jelzése és útvonala sokszor nem egyértelmű, fejlesztésre szorul. Vannak a nemzeti parkon belül kijelölt túrautak, tanösvények is. A nemzeti park összesen 4 túraútvonalat és 17 tanösvényt hozott létre. Ezek célja bemutatni a területet, információt szolgáltatni az érdeklődőknek, de ugyanakkor a látogatók célzott mozgatásával minimalizálható a természetbeni károkozás.
Nem jelentős, de előfordulhat a természetjárás által okozott kár. Példa: a Fülöpházánál lévő nemzeti parki területen az 52-es út választja ketté a védett területet. Az északi részén eddig tanösvény volt, de most elzárták a látogatók elől. Az oka: a látogatással, taposással tájidegen növények elszaporodtak, ezért szükségessé vált a tehermentesítés. Bioszféra rezervátumot alakítottak ki ezen a területen, a tanösvényt pedig áthelyezték az úttól délre eső területre.
Madármegfigyelő turizmus („twitcher”) A „twitcherek” olyan terepi madármegfigyelők, akik gyűjtik, hogy mikor milyen madarakat sikerült megfigyelniük. Internetes oldalakon cserélik ki a tapasztalataikat, és vannak turisztikai vállalkozások, amelyek ilyen madármegfigyeléseket szerveznek az érdeklődőknek. Magyarország is célpontja azoknak a külföldieknek (főleg Angliából, Németországból, Hollandiából érkeznek), akik a csak itt megtalálható madárfajokat akarják „begyűjteni” naplójukba. Magyarországon belül a „twitcherek” fő célterülete Hortobágy, a Fertő-tó és a Kiskunsági Nemzeti Park. Az ilyen célú turisztikai vállalkozások területhasználati díjat fizetnek a nemzeti parkoknak.
„Fotós” turizmus
Helyszínei a természetben megtalálható leskunyhók, innen tudják lefényképezni a ritka madarakat táplálkozás, szaporodás közben. Legkeresettebb madarak a túzok, szalakóta, jégmadár. Vannak a nemzeti parkba rendszeresen visszajáró fényképészek. Okozható károk: a fényképező a fészkén megzavarhatja a madarat, növények fotózásánál a többi növényzetet tehetik tönkre. Fontosak a szigorú óvintézkedések, és hogy a fényképészek tiszteletben tartsák a természetet.
Kerékpáros turizmus A természeti adottságok nem igazán megfelelőek a nemzeti park területén a kerékpározáshoz, kevés jó minőségű kerékpárút van kerékpárosok számára. Leginkább ajánlottak az alsóbbrendű utak, illetve a Tisza-menti, Duna-menti töltések. Tőserdőben tervezik egy kerékpárkölcsönző létrehozását is a turisták számára.
Falusi turizmus A falusi és tanyasi turizmus szervezeti formái már kiépültek Bács-Kiskun megyében és kezdeményezések történtek egy megyei hálózat kialakítására. Vigyázni kell arra, hogy a falusi turizmus ne csak egyszerűen a szállásadássá degradálódjon, hanem mutassa be a falusi életet a turistáknak, lehetőséget nyújtva arra, hogy részt is vehessenek benne, pl. kipróbálják a tehénfejést, állatok etetését.
Lovasturizmus: Nem a nemzeti park szervezi a lovaglási lehetőségeket, hanem vállalkozások. Fogathajtás, lovasversenyek, lovagoltatás várja az érdeklődőket. A Kiskunsági Nemzeti Park térképeket ad a vállalkozásoknak, melyik útvonalakat használhatják, de táblákkal jelzett, kijelölt túraútvonal egyedül Bugacon van. Legjelentősebb területei: Fülöpházi buckavidék, Bugac, Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Okozható károk: földön fészkelő madarakra veszélyt jelent, a homoki gyepet, növényzetet felszaggatja. Előadásokkal próbálják felhívni a figyelmet a veszélyeztető tényezőkre.
Vadászturizmus A nemzeti park igazgatóság térbeli és időbeli korlátozásokkal egyaránt él a vadásztársaságok felé, amit azok nagyjából el is fogadnak. Sajnos olykor előfordul orvvadászat, vagy a védett állatok zavarása, ha a vadászat túl közel folyik a nemzeti park határaihoz. Vadászat által okozott további károk: tájidegen vadlesek, nem őshonos vadállomány (gímszarvas, dámvad) fenntartása.
Üdülőturizmus A vízparti- és (vízi sportok, vízparti üdülés) horgászturizmus a nemzeti park holtágaihoz és tavaihoz kötődik: Tőserdő, Mártély, Szelidi-tó üdülő telepei már a védetté nyilvánítás előtt léteztek. Az üdülőövezetekhez szolgáltatások egész sora kapcsolódik. A szezonális látogatók számát igen nehéz megbecsülni, hétvégenként és helyenként több ezer lehet. A területeket nagy terhelés éri, ennek ellenére a természetvédelmi korlátozások és ökológiai célú beavatkozások hozzájárulnak az üdülőövezetek komfort érzetének emeléséhez. Tőserdő kedvelt hely a horgászok számára, azonban a horgászok céljai és a természetvédelem céljai különbözőek. Így például a nemzeti park igazgatósága nem egyezik bele tájidegen halak telepítésébe akkor sem, ha ezzel a horgászatnak nem kedveznek. Hasonló a helyzet az üdülőturizmus esetén is. Az olyan tavaknál, ami ritka madárfajoknak fontos élőhelyet jelent, nem támogatják a vízmennyiség növelését és a nád kivágását, ami jobban kedvezne a fürdőzőknek.
Technikai sportok (motocross, autocross): Zavarják az élővilágot, tönkreteszik a talajt és a növényzetet, lecsupaszítják a homokbuckákat. Különösen fontos a fülöpházi homokbuckák védelme. A nemzeti park dolgozói kapcsolatot tartanak az ilyen sportokat űző csoportokkal, tájékoztató előadásokkal próbálják elejét venni a rongálásoknak. Megegyezés alapján kijelölik a területeket, ahol gyakorolhatják a sportot anélkül, hogy a védett értékekben kárt okoznának.
Kulturális és rendezvényturizmus A Pusztaszeti Tájvédelmi Körzet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark miatt a leglátogatottabb. E hely a Dél-Alföld kulturális és rendezvény turizmusának a központja. A
valamilyen szokáshoz, helyi specialitáshoz kötődő települési rendezvények is egyre divatosabbak és népszerűbbek. A nemzeti park azonban inkább csak résztvevőként, mint szervezőként jelenik meg ezeken a rendezvényeken.
4.5 A Kiskunsági Nemzeti Park idegenforgalmi tevékenysége Az igazgatóság fő turisztikai feladata az, hogy a védett területeken megteremtse a turizmus feltételeit, kereteit, meghatározza azokat a természetvédelmi előírásokat, koordinálja azokat a fejlesztéseket és együttműködéseket, amelyek a turizmus területeit érintik. A védett területek turizmusának és látogatottságának gazdasági és szociális szerepe is van, hozzájárul a lakosság egészségének megőrzéséhez és rekreációjához.
A környezetkímélő turizmus kereteinek a biztosításához megfelelő infrastruktúrára és elegendő számú idegenforgalmi szakemberekre van szükség, ehhez pedig anyagi forrásokra. Ezek nemzeti park igazgatóságonként különböznek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság két múzeumot és négy kisebb kiállítóhelyet működtet. Ezen kívül 3 alacsonyabb komfort fokozatú kutatószállást, egy jól felszerelt oktatóközpontot és kisebb tanyákat. Ezek a természetismereti oktatást szolgálják. Az egyes területeken a turizmust kiszolgáló létesítmények (megfigyelő tornyok, tanösvények túraútvonalak, piknikhelyek, kisebb információs helyek) eltérő sűrűségűek vagy hiányoznak. Ezek fejlesztése, kiépítése elengedhetetlen. A legnagyobb hiányosság a tájékoztató és információs rendszer kínálatában van. Konkrétan: hatósági és tájékoztató táblák, információs térképek, turisztikai kiadványok, filmek, reklámhordozók, Internet adta lehetőségek. Ezt igazgatósági költségvetésből finanszírozni nem lehet, a pályázatokhoz szükséges önerő hiányzik. Pedig az infrastruktúra és az információs hálózat fejlesztése emelné a turizmus minőségi feltételeit.
Az igazgatóság feladatai és fejlesztési irányai szerint először a legnagyobb látogatottságú területekre kell koncentrálni, ezek Bugac, Tőserdő, Fülöpháza, Felső-kiskunsági puszta, Felső-
kiskunsági szikes tavak, Kolon-tó, Pusztaszeri TK. E helyeken biztosítani kell a tájékoztató- és információs hálózat további fejlesztését. Közép- és hosszú távon szükséges a látogató központok modernizálása, a tematikus útvonalak tervezése, a gyalogos, lovas és kerékpáros turizmus útvonalainak és feltételeinek a megteremtése.
A fejlesztési elképzelések megvalósításánál figyelembe kell venni a helyi lakosság és az érdekszerveződések igényeit, a különböző területi szintek fejlesztési terveit. Az együttműködésben az Igazgatóság partnerei a helyi, megyei és regionális szintű önkormányzati szervek és ezen szintek nem állami képviselői. Számos turisztikai projektet, kiadványt és közös rendezvényt sikerült már megvalósítani.
Az igazgatóság egyik legfontosabb feladatának tekinti a környezeti nevelést. Már az alapító okiratban az igazgatóság alapfeladataként szerepel, mindig szántak rá támogatást. 1981 óta foglalkoztattak pedagógust a környezeti nevelési feladatok ellátásához, először csak kísérleti jelleggel, 1989-től volt államilag is elismert hivatalos státusza, tehát a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság már a kezdetektől ösztönözte és támogatta a környezeti nevelési programokat.
Az oktatási és turisztikai feladatok sokszor átfedéssel jelentkeznek. A két tevékenységet nem lehet kategórikusan szétválasztani. Ezért az igazgatóságon egy közös osztály foglalkozik turizmussal és oktatással, segítve ezzel a közművelődést és a természetbarát szemlélet kialakulását a társadalomban. Ez a Természetismereti osztály, amely 9 tagból áll és feladatai közé tartozik a környezeti nevelés, a védett területekre irányuló turizmus szervezése, a lakosság szemléletformálása, a média kapcsolatok, a civil szervezetekkel való együttműködés, a bemutató- és kiállító helyek üzemeltetésével járó feladatok, az ezekhez tartozó pályázatok menedzselése.
A Természetismereti osztály által végzett feladatok: Környezeti nevelési feladatok Terepi foglalkozások, rendhagyó órák
Erdei iskolai programok szervezése, támogatása Versenyek, vetélkedők szervezése, támogatása Kapcsolattartás pedagógusokkal, iskolákkal (Pedagógus Műhely havonta a Természet Házában) Közoktatást segítő feladatok (környezeti nevelést segítő oktatócsomagok összeállítása, szemléltető dia és fotóanyag készítése, stb) Képzés támogatása (Természetismereti szabadegyetem a Természet Házában)
Közművelődési feladatok, kapcsolatok ápolása Kiállítások szervezése Könyvtár működtetése (Szakkönyv állomány karbantartása, fejlesztése, illetékességi területüket érintő kutatási jelentések, tanulmányok, szakdolgozatok, diplomamunkák gyűjtése, hozzáférhetővé tétele) Zöld pont – közönségszolgálat (a Barátságos természetvédelem és a Zöld pont információ szolgálat feladatainak előkészítése, elvégzése) Konferenciák szervezése Kapcsolattartás társintézményekkel
Turisztikai feladatok Túrák szervezése, vezetése Ökoturizmus infrastruktúrájának fejlesztése kiadványok terjesztése, árusítása bemutatóhelyek szakmai üzemeltetése
PR és marketing tevékenység kiadványok írása, szerkesztése, árusítása információs feladatok ellátása kapcsolat helyi és országos médiával nyílt napok (jeles napok, játszóház, családi, városrészi hétvégi programok stb.)
lakossági fórumok (környezet- és természetvédelem témában)
Ezen tevékenységek finanszírozásának forrásai: Kiskunsági Nemzeti Park költségvetése, pályázatok és azok saját kivitelezése, szponzorok támogatása, együttműködési megállapodások, saját kivitelezések.
4.6 Kiskunsági Nemzeti Park turisztikai infrastruktúrája, programjai Látogatóközpont: Természet Háza, Kecskemét Bemutató és kiállító helyek: Tisza-völgyi bemutatóház, Bugaci Pásztormúzeum, Virágh-kúria, Nyakvágó Csárda, Árpád-kori falu rekonstrukció, Pusztaszeri Hétvezér-emlékmű. Túrautak, tanösvények: 6 túraút a nemzeti park területén (ebből kettő országos) és 17 tanösvény. Oktatási intézmények, kutatóközpontok: Fülöpházi Természetvédelmi Oktatóközpont (Naprózsa Erdei Iskola), Bugaci Erdei Iskola és Kutatóház, Péteri-tavi Erdei Iskola és Kutatóház, Fehér-tavi kutatóház, Kolon-tavi Madárvárta (Kolon-tavi „ökotábor”).
1. Látogatóközpont:
Természet Háza A nemzeti park látogatóközpontja a Kecskeméten található Természet Háza. A látogatók itt kaphatnak információt a védett területek látogatási feltételeiről, turisztikai szolgáltatásokról, programokról továbbá lehetőség van információs anyagok, ismeretterjesztő kiadványok, térképek, plakátok, ajándéktárgyak vásárlására is. Természetismereti szakkörök,
csoportfoglalkozások, előadások, állandó és időszaki kiállítások várják az érdeklődőket.
1. számú kép: A Természet Háza, Kecskemét
Forrás: www.knp.hu
Állandó kiállítások: Az európai és a hazai természetvédelem története Magyarország nemzeti parkjai A Kiskunsági Nemzeti Park jellemző élőhelyei Múltbeli mesterségek
Az épületben található a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának „Zöld könyvtára” és olvasóterme. Beiratkozási díj nincs, a könyvtári állomány csak helyben használható. Mellette van az igazgatóság székhelye és a Hankovszky-liget, az egykori növénynemesítő parkja (1 ha).
Környezeti nevelési programok a Természet Házában: Előadások és természetismereti foglalkozások iskolásoknak Természetismereti témájú film- és diavetítések, előadások Terepgyakorlatok, szakmai gyakorlatok szervezése Erdei iskolai programok, természetvédelmi táborok szervezése Rendhagyó órák a Természet Házában, a Hankovszky-ligetben, a nemzeti park területein "Természetismereti szabadegyetem" a környezet és természetvédelem aktuális kérdéseihez kapcsolódó előadássorozat
Zöld Pont A nemzeti park információs központja, ahol környezet- és természetvédelmi kérdésekben, hatósági ügyeken kérhetnek felvilágosítást az érdeklődők. Itt kaphatnak felvilágosítást a nemzeti park turisztikai programjairól, szervezett kirándulásairól és szabadon látogatható
tanösvényeiről.
2. Bemutatóhelyek:
Tisza-völgyi bemutatóház (Szatymaz) A ház az 1930-as évek végén épült, egészen a kiállítóhellyé átalakításáig tanyai gazdaság volt. Kiállítása a szegedi Fehér-tó élővilágát, az Alsó Tisza menti táj változásait, a mai Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, és Beretzk Péter, a Fehér-tó atyja munkásságát mutatja be. Az egykor kocsiszínként használt melléképületben kialakított foglalkoztatóban gyerekek számára szerveznek foglalkozásokat.
Virágh-kúria (Felső-Kiskunsági természettudományos és helytörténeti gyűjtemény) A Felső-Kiskunság kiemelkedő kiállítóhelye a kunszentmiklósi Virágh-kúria, mely érdekes színfoltja a vidéki múzeumoknak. A helytörténeti gyűjtemény az itteni kunok gazdag társadalmi, vallásos életétének állít emléket. A helytörténeti anyagban található még híres kunbábonyi lelőhely avarkori fejedelmi sír feltárását és tárgyait bemutató fotódokumentumok. Petőfi Sándor és Kunszentmiklós kapcsolatára utaló dokumentumok is fellelhetők. A Felső-Kiskunság élővilágát reprezentáló kiállításhoz jól illeszkedik az a néprajzi gyűjtemény együttes, mely a mindennapos használati tárgyak mellett a tárgyi néprajz expresszív eszközeit is bemutatja. A gyűjtemény értéke, hogy a helyi közösség gyűjtő munkája révén jött létre.
Nyakvágó Csárda A csárdának a mellette elhaladó Pest-Péterváradi postaút miatt igen jelentős forgalma volt a XIX. században. A csárda jelentősége a pásztorélettel kapcsolatosan főleg abban állott, hogy a
régi szilajpásztoroknak itt volt a legjobb, a legalkalmasabb találkozó- és szórakozóhelyük más pásztorokkal. Az 1870-es évektől a pásztor és betyárvilág hanyatlásával párhuzamosan egyre inkább csökkent, majd a vasút megépítése után megfogyatkozott a vásározók, fuvarozók száma és egyre kihaltabb lett a csárda. 1978-ban a Kiskunsági Nemzeti Park átvette, felújította és múzeumnak berendezte. Jelenleg 6 helyiségből áll. Ivó a kármentővel, a kisivó, ahol a csárdatörténeti kiállítás nyert elhelyezést, a konyha, a bérlő lakószobája, a jégverem és az istálló.
Bugaci Pásztormúzeum A Pásztormúzeum a kiskunsági pásztorok életét, hagyományos szerszámait, eszközeit, és a környék természeti értékeit mutatja be. A környékén még ma is a régihez hasonló élet zajlik. A gyepeken szürke marhák, racka juhok és lovak legelnek. A puszta közepén épült fel a régi pásztorépítmények szabadtéri bemutatója. A hűvösölőt, az isztrongát, a karámokat, vagy a kontyos kunyhót ma már főleg a kirándulók használják. A múzeum mellett kezdődik az Ősborókás, ahová túrautakon be lehet sétálni. Tavasztól október végéig naponta lovasbemutatón ismerhetik meg a látogatók a kiskunsági csikósok ügyességét, játékait, és a pünkösdi király választás feladatait.
Árpád-kori falu rekonstrukció A Tiszaalpáron a Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg. Az eredetihez képest kissé „zsúfolt formában“, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el. A felépített falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók. A rekonstruált település házai és azok berendezése, valamint a ház körüli élet eszközei a korabeli hétköznapokat tárják a látogatók elé.
Pusztaszeri Hétvezér-emlékmű Pusztaszer község közelében található a gyalogszerrel is jól megközelíthető millenniumi
emlékmű. Az úgynevezett Árpád-halmon álló obeliszket Kecskemét egykori pusztáján közadakozásból emelték 1902-ben.
3. Túrautak, tanösvények
A Kiskunsági Nemzeti Parkot az a cél vezérli, hogy mindazok, akik felkeresik a Duna-Tisza közének féltve őrzött tájait, a természetben történő élményszerzésen keresztül megerősödjenek a természet szeretetében és tiszteletében. A Kiskunsági Nemzeti Park a védett területeken megfelelő feltételeket és kereteket biztosít a természetjárás, a túrázás, a lovaglás hódolóinak illetve a pihenni vágyóknak.
Akinek csak néhány órájuk van a Kiskunsági Nemzeti Park megismerésére, azoknak a bemutató helyek felkeresése ajánlott, mint pl. a Természet Háza vagy olyan területek, melyek kevesebb időt vesznek csak igénybe. Akik azonban hosszabban elidőznek a nemzeti park területén, azoknak érdemesebb a területen található tanösvényeket, túraútvonalakat és létesítményeket felkeresni.
A nemzeti park túraútvonalairól és a szervezett túrákról a Természet Házában, a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján és a nemzeti park által kiadott prospektusból informálódhatunk, ami tartalmazza az éves túranaptárt is. A túrák lehetnek egyéni és szervezett túrák. Az egyéni túrán bárki részt vehet ingyen és mindenfajta kötöttség nélkül, de érdemes beszerezni a nemzeti park kiadványát a túraútvonalról, amiből megkaphatjuk az alapvető információkat: honnan indul az útvonal és hol van vége, milyen hosszú, mik a fő jellegzetességei, milyen védett állatokat és növényeket figyelhetünk meg túra közben. Ezeket az információkat a szervezett túrán közvetlenül tudhatjuk meg a túravezetőtől. A szervezett túráknak két formája van: külön busszal induló túrák, előzetes jelentkezés alapján és a nyílt túrák, amelyre nem kell előre jelentkezni, csak megjelenni a megadott találkozási helyen, a megadott időben. A szervezett túrák mindegyikén túravezető
irányítja a résztvevőket.
4. Erdei iskolák:
Az erdei iskolázás hazánkban az utóbbi tíz évben indult igazán fejlődésnek: közoktatási intézmények, fenntartóik, civil szervezetek, majd az állami és a vállalkozói szféra is érdeklődni kezdett e sok lehetőséget rejtő oktatási forma iránt. Az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003-ban több tárcával közösen elindították az Erdei Iskola Programot.
A program célja, hogy 2008-ra minden iskolás gyermek legalább egyszer eljusson bentlakásos erdei iskolába. A terepi környezeti nevelés feltételrendszerének fejlesztésével elősegítse a fenntartható fejlődés megvalósításához szükséges értékrend, gondolkodásmód, életvitel, viselkedés kialakítását. Lehetőséget biztosítson arra, hogy a gyerekek felfedezzék és megértsék a természet, a közösség és az egyén kapcsolatait, összefüggéseit, ezáltal kialakuljanak azok a készségek, képességek, amelyek elősegítik a környezeti problémák megoldását illetve elkerülését.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság is rész vett az erdei iskolák minősítési feltételeinek kidolgozásában. Manapság már rengetegen kínálnak erdei iskolai szolgáltatásokat, ezért fontos, hogy kiemeljék a minősített erdei iskolákat. Ezeknek rendelkezniük kell bizonyos feltételekkel. A minisztérium tervei szerint ez kötelező iskolai program kell, hogy legyen, így fontos a gyerekek biztonsága, és az is hogy szakképzett pedagógusok foglalkozzanak velük, akiktől hasznos tudást szerezhetnek és akik a természet tiszteletére és szeretetére nevelik őket.
A Kiskunsági Nemzeti Park erdei iskolái, kutatóházai:
Naprózsa Erdei Iskola
A Kecskeméttől 20 km-re, Fülöpháza határában működő „Naprózsa Oktatási Központ” ideális, biztonságos és kényelmes helyszínt biztosít a vállalkozó kedvű, kreatív pedagógusok számára környezeti nevelési céljaik megvalósítására. Ez minősített erdei iskola, szakmai programjait az Oktatási Minisztérium 2005-2008. évre akkreditálta. A Naprózsa Erdei Iskolában több évtizede folyó magas szintű környezeti nevelési tevékenységet 2000-ben Enikő díjjal jutalmazta a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Szövetsége.
Az 52-es út mentén található téliesített kőépület szorgalmi időben erdei iskolai programokhoz, nyáron természetismereti táborokhoz nyújt kedvező lehetőségeket. A Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő épületben az 5 hálószoba (összesen 30 férőhellyel) mellett teakonyha, mosdók, labor és közösségi helyiség biztosíthat a színvonalas munkát.
A Duna-Tisza közi Hátság jellegzetes felszíni képződményeinek, a nemzeti park homokbuckavidékének megismerése során valamennyi műveltségi terület oktatására lehetőség nyílik. Ehhez nyújt egyre gazdagabb segítséget az erdei iskola szakmai munkacsoportja. Az óvodástól a középiskolás korig számos program és modul közül válogathatnak a kísérő pedagógusok, melyek felhasználásával egyéni programot állíthatnak össze a tanulók igényeitől függően. Az oktatóközpontnak nagy bekerített kertje van, ahol kerti tó, gyógynövény-kert és rönkjátokok is vannak. Az épület melletti szabadtéri tanterem, a fák alatti padok, asztalok, füves játszótér és erdei tornapálya, és a Báránypirosító tanösvény is gazdag programot biztosít. Az előadó terem sötétíthető, a felszerelése 12 db kétszemélyes asztal székekkel, tábla, faliújság, vetítővászon, kézikönyvtár, TV és videomagnó. A pincében mini-labor, és ping-pong terem áll a gyerekek rendelkezésére.
Az oktatóközpont mellett van a Hattyúszéki csárda, ahol kedvezményesen tudnak étkezni az erdei iskola lakói. Igény esetén közös szabadtéri főzésre is van lehetőség. Tízórai és uzsonna, ill. speciális étkezés /vegetáriánus, lisztérzékeny, stb./ is kérhető. Javasolt felszerelés az erdei iskolai programokon résztvevőknek: A gyerekek háziorvosától egészségügyi igazolás, időjárásnak megfelelő öltözék, esőkabát, hosszúnadrág, zárt cipő,
tisztasági csomag, a szervező tanár által kért szakmai felszerelés (füzet, írószer, távcső, nagyító, kézi- és határozókönyvek stb.), szabadtéri sporteszközök, stb.
A Kiskunsági Nemzeti
Park kezelésében lévő többi oktatási intézmény nem minősített erdei
iskola, de szintén biztosítanak szállást, étkezési, tanulási és szórakozási lehetőséget, valamint szakértő személyzetet az érdeklődőknek.
Bugaci Erdei Iskola és Kutatóház Egy hagyományos alföldi tanyán és a hozzá kapcsolódó udvari építményeken alakították ki a 20 fő elhelyezésére alkalmas erdei iskolát. A volt istállóépület újjáépítésével egy nagyméretű oktatótermet hoztak létre, az új épület tetőtere pedig szálláshellyé alakítható. Az erdei iskolából rövid túrával elérhető a nemzeti park bugaci területének értékei: az ősborókás, a homokpuszta és az időszakos tavak. Nyújtott programok: a tanya mellett kis mesterséges tavon a különböző vízimadarak megfigyelésére van lehetőség. A szomszédos gazdaságban az erdei iskola vagy természetismereti tábor résztvevői a hagyományos tanyasi életmóddal ismerkedhetnek meg: állattartás (ősi magyar háziállatok: magyar szürkemarha, mangalica, puli, kuvasz, kendermagos és kopasznyakú magyar tyúk), tájjellegű gyümölcs- és zöldségfajták termesztése.
Péteri-tavi erdei iskola és kutatóház Az oktatási célú létesítmény a Péteri tó mellett, a mintegy 760 ha fokozottan védett természetvédelmi területen található, mely a legnagyobb Duna-Tisza közi madárbeszálló hely. A tó körül madárvárták, kilátó és túraútvonalak találhatók, melyet a Kiskunsági Nemzeti Park felügyel. A jelenleg 3 szobás 70 m2-es nádtetős tanyaépület tájjellegű tanyaudvarával, gémeskútjával és kukoricagóréjával ideális környezetet nyújt a 20 férőhelyes erdei iskola számára. Innen könnyen elérhető az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Bugac és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet is.
Fehér-tavi kutatóház A Fehér-tó közepén lévő, 20 fő befogadására alkalmas kutatóház mellett 2005-ben egy bemutatóházat is nyitottak a Fehér-tó tőszomszédságában. A bemutatóházon belül külön helyiségekben ismerkedhetünk meg a szegedi Fehér-tó kialakulásával, történetével, jelenkori hasznosításával, valamint a területén élő természetközeli élővilággal. A kutatóházhoz egy tanösvény is csatlakozik, amely az épület mögött indul, s a tó partján, a nádas szegélyében húzódik végig, egészen a kunhalom melletti nagy kilátóig. A nagy befogadó képességű megfigyelő toronyban egy madárvilágot bemutató táblával végződik a tanösvény és megfigyelhető onnan a Koromsziget sirálytelepe és az őszi madárvonulás is.
Kolon - tavi Madárvárta (Izsák) 1997 tavaszán a Kiskunsági Nemzeti Park a Fülöpházán kedvezőtlen ökológiai hatások következtében megszűnt Madárvárta helyett a Kolon-tavi Bognár tanyán hozott létre gyűrűzőtábort oktatási, bemutatási céllal. Mivel a Madárvártán egyre több érdeklődő és aktív segítő fordult meg, ezért a Nemzeti Park a közeli Angyal-tanyát átalakította a Madárvárta céljaira. A tavaszi szünet ideje alatt, majd ezt követően júniustól októberig folyamatosan madárgyűrűző tábor működik itt. A Madárvárta otthont ad a Kolon-tavi madártani, geológiai, botanikai és egyéb kutatásoknak. A Kiskunsági Nemzeti Park nyílt napokat szervez gyűrűzési bemutatóval egybekötve. Lehetőséget biztosít kis csoportok nomád táborozására, ahol a diákok vezető tanáruk segítségével, eszközeink használatával terepi, természetismereti gyakorlatra tehetnek szert. A Madárvárta működése során a résztvevők segíthetnek a Kiskunság madárvilágának felmérésében, számos védett faj mentési programjaiban és egyéb gyakorlati természetvédelmi munkákban (pl. odútelepítés, fészkelőszigetek létesítése és karbantartása, műfészkek kihelyezése, sérült madarak mentése) is.
5. Környezetbarát szálláshelyek
A Kiskunsági Nemzeti Park területén található szálláshelyek általában kisebb létszám befogadására alkalmas, tájba illeszkedő panziók, vendégházak, amelyek lovastanyákon találhatók. A KNP Igazgatóság tulajdonában lévő szálláshelyek a fülöpházi és bugaci erdei iskolánál, valamint a Péteri-tónál található alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek. Tervezik egy magasabb kategóriás szálláshely létrehozását Tőserdőben, ami a nemzeti park turisztikailag leglátogatottabb területe.
6. Kiadványok
A természet házában megvásárolható kiadványok: térképek, a Kiskunsági Nemzeti Park turisztikai kalauza, a különböző tájakat, látnivalókat bemutató füzetek, tanösvényekhez terepnapló illetve ismertető, ezenkívül jelvények, plakettek, matricák, videokazetták, képeslapok.
7. Honlap
A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja éppen átalakítás alatt áll. A kormány egységes formájú honlapot akar létrehozni mind a tíz nemzeti parknak, ami átláthatóbb és kezelhetőbb lesz, hogy az érdeklődők könnyebben megtalálják a keresett információkat a nemzeti parkokról. Ebben az átmeneti időszakban egyszerre működik a régi és az új honlap. A nemzeti park turizmusára és látogatására vonatkozó rovatban az egyes területek látnivalóiról, megközelítéséről, a tömegközlekedés igénybevételéről és a szálláslehetőségekről, valamint az aktuális időjárásról és egyéb közérdekű információról a nemzeti park honlapjáról elérhető linkek útján kaphat az érdeklődő további információkat.
4.7 A látogatottsági adatok a Kiskunsági Nemzeti Parkban: A látogatókat csak a kiállítóhelyeken, látogatóközpontokban és szervezett csoportok, programok
esetén tudják regisztrálni. Mivel a tanösvények szabadon látogathatók, így azok forgalmát csak becsülni tudjuk.
3. számú táblázat: Látogatottság a Kiskunsági Nemzeti Parkban, 2005
Megnevezés
Látogatók száma
Természet Háza (kiállítás megtekintése)
4591
Tisza-völgyi Bemutatóház
3560
Foglakozások, játszóházak a Természet Házában
1925
Terepi foglalkozások
1039
Szakvezetéses túra
9592
Oktatóközpont, erdei iskola
1019
Múzeum/kiállítás
27 642
Nyílt/jeles nap, rendezvény
2281
Összesen
47 649
Más szolgáltatók szervezésében (becsült adat)
80 000
Forrás: A Kiskunsági Nemzeti Park által gyűjtött statisztikák, 2005
Erdei iskolák: A Naprózsa Erdei Iskolában 41 csoport vett részt szervezett, bentlakásos programon, ebből 17 csoport erdei iskolázott a tanév során. Az itt lakó 778 fő 2174 vendégéjszakát töltött az oktatóközpontban.
Kiállítások 2005-ben: Kecskemét: Horgászat, vadászat kiállítás (2300 fő) Natura 2000 kiállítás (MME)
Hódmezővásárhely (875 fö) Kecel (547 fő) Kiskőrös (613 fő) Kunadacs (353 fő) Hazai orchideák (Természetfotó Egyesület) Szent-Györgyi A. Középiskola, Kecskemét (570 fő) Katona J. Gimnázium, Kecskemét (437 fő) II. Rákóczi F. Általános Iskola, Kecskemét (674 fő) Kocsis P. Mg. Szakközépiskola, Kecskemét (623 fő) A Kiskunság természeti értékei (fotókiállítás) Kunszentmiklós (427 fő) Orgovány (325 fő)
Látogatók összesen: 7744 fő
4.8 A Kiskunsági Nemzeti Park jövője 2005-ben ünnepelte megalapításának 30 éves évfordulóját. Az Európai Unióhoz való csatlakozás részeként az igazgatóság feladatai bővültek a Natura 2000-es területek kijelölésével, az ex-lege területek kezelésével.
Több olyan kezdeményezés látott napvilágot, melyek a hivatásos természetvédelmet új kihívások elé állították, mint pl. a „Barátságos Természetvédelem” programja, az Európa Uniós támogatással folyó élőhely és fajvédelmi programok (Life, KIOP, stb.), az ÉTT (Érzékeny Természeti Területek), az Agrár Környezetgazdálkodási Program, és az új típusú regionális és vidékfejlesztési pályázatok életbe lépése.
A „Barátságos Természetvédelem” program fő üzenete az, hogy adott természetvédelmi
szervezet (nemzeti park igazgatóság) a saját természeti, gazdasági és társadalmi környezetében minél hatékonyabb szerepet játsszon. Járuljon hozzá a maga lehetőségeivel a térség fejlődéséhez, a helyben élő lakosság gazdasági, szociális helyzetének a javításához. A mai természetvédelmi tevékenység integrációs szemléletű, mely az ökológiai rendszerek fenntartásán túl a biodivezitás integrált védelméért is síkraszáll. Ezért a sokszínű és változatos természetvédelmi tevékenység hatásai mára a védett területeken jelentősen túlterjednek.
Olyan új típusú programokat beindítására van igény, melyek mind a vidékfejlesztési, mind a gazdasági, mind pedig a biodiverzitás megőrzését szolgáló céloknak megfelelnek. Az élő és élettelen környezeti állapotot úgy kell fenntartani, hogy az hozzájáruljon a megfelelő életminőség megőrzéséhez. A természetvédelemnek a védett és nem védett területek sokirányú (természet-megőrzési, tájvédelmi, turisztikai, stb.) és fenntartható használatához kell hozzájárulni.
A nemzeti park küldetése, általános célok: Az értékes és gazdag természeti környezet megőrzése, kutatása, minőségének javítása Az Európai Unió természetvédelmi direktíváinak megfelelő természetvédelmi tevékenység folytatása Az egészséges és lakható környezet – a vendégváró/vendégmarasztaló vidéki táj fenntartása, fejlesztése Élmény-Érték-Ismeret központú társadalmi hitvallás és szolgálat az itt élők érdekében
5. Kérdőívek feldolgozása 2006 április 8-án részt vettem a Kiskunsági Nemzeti Park által szervezett egyik túrán, amelynek neve „Túzokles Apaj-pusztán”. Célja, hogy az érdeklődők megnézhessék a túzokokat násztáncuk, „dürgés” közben, ami a természet különös rituáléjának számít: a kakasok nyakukat felfújva, szárnytollaikat kifordítva (barna helyett a fehérrel kifelé) csalogatják a tojókat. Úgy
gondoltam, ez egy olyan program, amit nemcsak a madárvilág szakértői, hanem a laikusabb természetszeretők is élvezhetnek. Sajnos a túzokok dürgését csak nagyon messziről láthattuk a teleszkópos távcsövek segítségével, de kárpótlásképpen megfigyelhettünk sok más madarat és egyéb élőlényt is természetes környezetében és egy napot friss levegőn, egészséges sétával tölthettünk.
2. számú kép: Túzokok
Forrás: www.greenfo.hu
A résztvevők között végeztem egy rövid felmérést kérdőívek segítségével. (A kérdőív-mintát lásd a mellékletben.) A kérdőíveket csak egy oldalasra terveztem. Nem részletekbe menő alapos kutatás volt a célom, csak néhány alapvető dologról akartam a résztvevőket megkérdezni. Ennek oka leginkább az, hogy a túra folyamán nem sok alkalom kínálkozott kérdőív-kitöltésre, az idő nagy részét a természetben töltöttük, sétálva, megfigyelve a madarakat, az idő másik részében pedig a busszal utaztunk egyik madármegfigyelő helyről a másikra. Másik oka, hogy ezeken a túrákon csupán kis létszámú csoportok vesznek részt, igazán átfogó képet nem kaphattam vele a nemzeti park turistáinak szokásairól.
A felmérés során a 30 fős létszámból 22 főt sikerült megkérdeznem, ami 73,3 %-os arány, azonban a résztvevők között kettő 8 év alatti kisgyermek is volt.
A megkérdezettek között a nemek aránya fele-fele volt (11 nő-11 férfi), ami a teljes 30 fős csoportra is jellemző tendencia volt.
A résztvevők korát vizsgálva a legtöbben (a csoport fele) 25 év alattiak voltak (tanuló korosztály), legkevesebben pedig 25-40 év közöttiek (9,1%) – a fiatal dolgozó korosztály. 27,3 % tett ki a 40-60 év közöttiek száma és 13,6 %-ot a 60 felettiek száma.
1. számú diagram EMBED Excel.Chart.8 \s
Lakóhely megoszlása szerint a csoport többsége Kecskemétről, vagy annak 20 km-es vonzáskörzetéből (Kerekegyháza, Bugac, Kiskunfélegyháza) érkezett (72,7 %) – de ebből kiemelkedő a kecskemétiek száma - és csak néhányan messzebbről, de ők is csupán a szomszédos Pest megyéből (Budapest, Törökbálint, Dömsöd).
Az első kérdéssel azt vizsgáltam, ki milyen forrásból értesült a túráról. A megkérdezettek közül legtöbben, 8-an (36,4 %), családtagtól vagy ismerőstől hallottak a programról. Ezt követték azok, akik a Kiskunsági Nemzeti Park prospektusában olvasták (27,3 %), és akik a Természet Házában, a KNP látogatóközpontjában hallottak róla (18,2 %). Ezenkívül válaszként megadták még a KNP honlapját, volt, aki a tanárától hallott róla, volt, aki a „madarászsuliban” (ilyen programot sokféle egyesület és szövetség szervez, például a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége – sajnos nem tudom a válaszoló melyikre gondolt).
2. számú diagram EMBED Excel.Chart.8 \s
A kérdőívekből az is kiderült, hogy a messzebbről (Pest megyéből érkezők), inkább családtagtól, ismerőstől hallottak a túráról, illetve a KNP honlapján olvastak róla. Prospektusból csupán a Kecskeméten és környékén lakók tájékozódtak. Lehet, hogy érdemes lenne Budapesten természetvédelmi intézményekben is hozzáférhetővé tenni prospektusokat.
A második kérdéssel a túrákon való részvétel gyakoriságát vizsgáltam. Meglepetésemre a
résztvevők többsége (59,2 %) most először vett részt ilyen programon. 22,7 %-uk 2-5 alkalommal, 13,6 %-uk 5-15 alkalommal vett részt túrán, és csupán egy résztvevő válaszolta, hogy évek óta rendszeresen részt vesz túrákon.
3. számú diagram EMBED Excel.Chart.8 \s
Megvizsgáltam azt is, hogy aki először vett részt ilyen túrán, honnan értesült róla. A legnagyobb részüket családtag vagy ismerős csábította el, hogy részt vegyen ilyen túrán, tehát nagyon fontos a résztvevők pozitív élményei és a szájpropaganda az új résztvevők toborzásánál. Akik már többször vettek részt ilyen túrán, azok nagy többsége a Természet Házában vagy a Kiskunsági Nemzeti Park prospektusából informálódott. Ez azt jelenti, hogy jól érzik magukat ezeken a túrákon, hiszen érdeklődnek más programlehetőségek után, és beszerzik a prospektust is. Ha az első alkalommal részt vevők korát vizsgáljuk, a legtöbben a 25 év alatti korosztályból kerültek ki, ezt követi a 40-60 év közöttiek csoportja. Tehát valószínűleg ez a két célcsoport a leginkább fogékony ezekre a programokra.
A harmadik kérdésben a motivációt vizsgáltam, hogy akik többször részt vettek ilyen túrán, azok miért szeretik ezeket a programokat. A legtöbben azt a választ jelölték meg, hogy érdekli őket a növény- és állatvilág természetes környezetében, és körülbelül feleannyian jelölték meg, hogy szeretnek a természetben kikapcsolódni. Néhányan megjelölték azt a választ is, hogy sok érdekes dolgot tudnak meg a kísérőktől. Azok közül is adtak néhányan választ erre a kérdésre, akik először vettek részt ilyen túrán. Ők is e a háromféle válaszlehetőség valamelyikét jelölték meg.
Az utolsó válaszlehetőséget, ami így hangzott: „Jónak tartom a programokat és szakmailag felkészültnek a vezetőket”, senki nem jelölte meg, aminek az oka lehet, hogy a túra nem szakmai célú volt elsősorban, nem előadásokat hallgattunk a madarakról, csupán megfigyeltük őket természetes környezetükben. A vezetők szakértelméhez nem fért semmi kétség, bárki fordulhatott hozzájuk kérdéssel és szívesen megmutatták azoknak is a teleszkópos távcsővel befogott madarakat, akiknek csupán kézi távcsöve volt.
Arra kérdésre, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park más programjain vettek-e már részt, a nagy többség (63,6 %) igennel válaszolt. A leggyakrabban megjelölt programok a nemzeti park által szervezett kiállítások és előadások voltak. Ketten-hárman jelölték meg a Természetismereti Szabadegyetem programjait, az erdei iskolai és a terepi foglalkozásokat, versenyeket. Érdekes tény az is, hogy akik rendszeresebb túrázók, szinte kivétel nélkül más KNP által szervezett programon is részt vettek már, ami azt jelentheti, hogy a Természet Házának van egy kialakult törzslátogatói csoportja. És ez biztató jel arra nézve, hogy az először túrázók is részt fognak venni más programokon, ha a túra elnyerte tetszésüket – ha eddig még nem tették volna.
Az utolsó kérdésben azt vizsgáltam, hogy a megkérdezettek vettek-e már részt más nemzeti park által szervezett programban. A kérdésre majdnem fele részben „igen” válasz érkezett (45,5 %-ban), 40,9 % válaszolta, hogy még nem vett részt, de szeretne, és csupán 3-an válaszoltak egyszerű „nem”-mel.
Összefoglalás
A kapott eredményekből megállapítható, hogy van érdeklődés a nemzeti parkok által kínált túrák iránt, és elég pozitív élménnyel gazdagodnak a résztvevők ahhoz, hogy másoknak is ajánlják ezt a turizmusformát, valamint hogy maguk is érdeklődni kezdjenek más nemzeti parki programlehetőségek iránt.
A Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek azért, hogy a természetkedvelők megtalálják ezeket a lehetőségeket a prospektusban, a látogatóközpontban vagy az Interneten. Ezenkívül szakértelemmel és odafigyeléssel azt is el tudják érni, hogy a látogatók következő alkalommal is részt vegyenek a programokon.
A legfontosabb szempontként azonban továbbra is megmaradt a természet védelme, eredeti állapotának fenntartása. Az idegenforgalmi tevékenységüket is ennek rendelik alá, úgy szervezik meg a turisztikai programokat, hogy a természetnek és a kikapcsolódó turistáknak is csak előnyére váljon, környezeti nevelési tevékenységükkel pedig a legfiatalabb generációt is már a kezdetektől fogva a természet tiszteletére igyekeznek nevelni.
A Kiskunsági Nemzeti Park példáján keresztül láthattam, hogy a turizmus valóban nemcsak hátrányára lehet a környezetvédelemnek, hanem megfelelő irányítással és a nemzeti park dolgozóinak kitartó munkájával a turizmus a természetvédelem szolgálatába állítható.
Felhasznált irodalom Pethő Mária: Környezet és természetvédelem (Szolnoki Főiskola jegyzete, Szolnok, 2001) Dr. Sántha Attila: Környezetgazdálkodás (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) Láng István (szerk.): Környezetvédelmi Lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993) Dr. Tóth Károly: Nemzeti park a Kiskunságban (NATURA, Budapest, 1979) Rakonczay Zoltán (szerk.): A Kiskunságtól Bácsalmásig – A Kiskunság természeti értékei (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2001) Kollarik Amália (szerk.): Magyarország nemzeti parkjai (Tapolca város önkormányzatának kiadásában, 1999) Moser Miklós-Pálmai György: A környezetvédelem alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, Budapest, 1992) Bodnár László: A turizmus földrajzi alapjai (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000) László Péter: Ökoturizmus (Kereskedelmi, vendéglátóipari és idegenforgalmi főiskola jegyzete, Budapest, 1998) Rakonczay Zoltán: Természetvédelem (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1998) Molnár Zsolt (szerk.): A Kiskunság száraz homoki növényzete (TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, 2003) Glatz Ferenc (szerk.): Környezetpolitika és uniós csatlakozás. Magyarország az ezredfordulón – Környezetvédelem és integráció (Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1998)
Lingauer János (szerk.): Ökoturizmus Koncepció, 2004 (Országos Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, Természetvédelmi Osztály) Balogh Ágnes: A nemzeti parkok fenntartásának lehetőségei, különös tekintettel a természetkímélő turizmusra - Kandidátusi értekezés (Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa, Budapest, 1997) „Barátságos Természetvédelem” - A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság stratégiai terve, Kecskemét, 2006 (szerkesztők: Kállay György, Dr. Iványosi Szabó András, Gilly Zsolt, Vajda
Zoltán, Brenyó Péter, Zrínyi Péter)
Internet:
http://www.yellowstone.net/history/prepark2.htm (2006.04.05.) HYPERLINK "http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=872§ion_id=2" http:// www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=872§ion_id=2 (2006. 03. 23.) http://www.kvvm.hu/dokumentum.php?content_id=326§ion_id=5 (2006. 03. 23.) HYPERLINK "http://www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/intezmenyek/korm/kornyviz/ oszrkornyviz/nemzpark/nemzpark20050126.html?sq=nemzeti+parkok" http:// www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/intezmenyek/korm/kornyviz/oszrkornyviz/nemzpark/ nemzpark20050126.html?sq=nemzeti+parkok (2006. 03. 11.) HYPERLINK "http://knp.nemzetipark.gov.hu/" http://knp.nemzetipark.gov.hu/ (2006. 02. 24.) http://www.greenfo.hu/upload/erdeisuli.pdf (2006. 04. 05.) HYPERLINK "http://www.kiskunfelegyhaza.hu/sapard/o3_2_1.html" http:// www.kiskunfelegyhaza.hu/sapard/o3_2_1.html (2006. 04. 05.) HYPERLINK "http://www.csemete.com/oldcsemete/read.php?cid=194" http:// www.csemete.com/oldcsemete/read.php?cid=194 (2006. 04. 05.) http://www.kolon-to.com/ (2006. 04. 05.)
www.knp.hu www.ktm.hu www.okotars.hu www.tajsebeszet.hu www.greenfo.hu
Jogszabályok:
211/1997 (XI. 26.) Korm. rendelet a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi
Főfelügyelőségről 132/2003 (XII. 11.) OGY. határozat a 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról
Mellékletek
számú melléklet KÉRDŐÍV (MINTA) A kérdőív kitöltése név nélkül történik. A gyűjtött adatokat szakdolgozatomban fogom felhasználni. Előre is köszönöm a segítségét! Bodrogi Réka Szolnoki Főiskola, Idegenforgalmi és szálloda szak
1. Honnan szerzett tudomást erről a programlehetőségről? A Kiskunsági Nemzeti Park prospektusában olvastam róla A Természet Házában Családtagtól, ismerőstől Egyéb: …………………………………………………………………..
2. Hányszor vett részt a Kiskunsági Nemzeti Park által szervezett túrán? Most először 2-5 alkalommal 5-15 alkalommal 15-nél több alkalommal évek óta rendszeresen részt veszek túrákon
3. Ha már egynél többször részt vett ilyen programon, mi az oka? (Többet is megjelölhet!) Érdekel a növény- és állatvilág természetes környezetében Sok érdekes dolgot tudok meg a kísérőtől Szeretek a természetben kikapcsolódni Jónak tartom a programokat és szakmailag felkészültnek a vezetőket
Egyéb: ………………………………………………………….
4. A Kiskunsági Nemzeti Park más programjain részt vett-e már? Igen: kiállításon, versenyen/vetélkedőn, Kiskunsági Nemzeti Park által rendezett előadáson, konferencián, Természetismereti szabadegyetem programján, terepi foglalkozáson, erdei iskolai foglalkozáson, kutatáson (kérem a megfelelőt húzza alá), egyéb:……………………………………………………………………………….. Nem
5. Másik nemzeti park által tervezett túrán részt vett-e már? Igen, a ………………………………………. Nemzeti Park által szervezett túrán Nem, de szeretnék Nem
Személyes adatok:
Nem: Férfi Nő
Kor: 25 év alatt 25-40 között 40-60 között 60 év felett
Lakóhely:
Település……………………………………………………………………….
Megye…………………………………………………………………………
számú melléklet A TERMÉSZETJÁRÁS ETIKETTJE
A védett területek a természet múzeumai. A táj, a növények és az állatok nélkülünk, emberek nélkül is jól érzi magát. A nemzeti parkok, természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek elődleges rendeltetése a természeti értékek védelme. Természetesen nem zárhatók ki innen az emberek sem.
Tervezzen gondosan! A védett területekre tervezett kirándulásaikat gondosan tervezze meg! Vegye figyelembe az időjárást, a terepviszonyokat, az út hosszát. Ne feledkezzen meg arról, hogy sokszor magánterületen járhat.
A védett területeknek vannak fokozottan védett részei is, amire tábla figyelmezteti az arra járókat. Ezek a területek kiemelt természeti értékeket őriznek, ezért belépni csak a nemzeti park írásos engedélyével, szakvezetővel lehet!
Kérjük, hogy a védett területeken fokozottan figyeljen a következőkre:
Közlekedési szabályok: Csak a kijelölt, már meglevő utakat használja! A védett területeken a turista utak, tanösvények a kirándulók érdekében lettek kijelölve. A gyalogosok taposása, a lovak patái, a kerékpárok kerekei újabb ösvényeket alakíthatnak ki. Felszaggatják a növénytakarót, ami elősegíti a gyomnövények terjedését. A gyepeken sok földön fészkelő madár, talajlakó állat biztonságát is veszélyeztethetik.
Eszünk, iszunk, pihenünk!
Kirándulásaira vigyen magával könnyen emészthető, magas energiatartalmú ételt, kellő mennyiségű folyadékot. A legjobb a víz, mert ezzel mosakodni is tud, ha szükséges. A túrák során elfogyasztott ételek, italok csomagolóanyagait soha ne dobja el! Az eldobott papír, vagy műanyag hulladék esztétikailag nem szép, lassan, vagy egyáltalán nem bomlik le, szennyezi a környezetet, veszélyt jelenthet az állatoknak is. A túra során keletkezett hulladékot vigye magával, és a kijelölt hulladékgyűjtőbe dobja ki a túra végén!
A vadon termő gyümölcsökből mindenki szedhet. Gondoljon arra, hogy mások is szívesen megkóstolnák! Vigyázzon arra, hogy csak olyan bogyókat kóstoljon, amit ismer. Sok termés mérgezést okozhat.
Emberi szükségleteit, ha erre nincs kijelölt hely, a túrautaktól távolabb végezze el. Készítsen kisebb lyukat a talajba, amit használat után temessen be. Az ürülék, a használt papír nem szép látvány, és fertőzést is okozhat.
Óvatosan a tűzzel! Tüzet rakni csak a kijelölt helyeken lehet! Csak akkora tüzet rakjon, amekkora feltétlenül szükséges. A tűzrakáshoz lehullott, száraz ágakat gyűjtsön. Mielőtt elhagyja a tűzrakó helyet, győződjön meg arról, hogy teljesen eloltotta a tüzet. Odafigyeléssel nagy pusztításokat előzhet meg. Tűzgyújtáskor mindig vegye figyelembe a tűzgyújtás szabályait! Ne használjon nyílt lángot, ne rakjon tüzet, ha erre tilalom van! Nagy szárazság esetén, erős szélben soha ne gyújtson tüzet!
Emlékek otthonra is… Kirándulásain ne szedjen virágokat, ne gyűjtsön állatokat! A csokorba szedett vadvirágok gyorsan elhervadnak. Jobban díszítenek a természetben, mint a vázában. Azzal, hogy a legszebb példányokat leszedi, egy-egy faj genetikai leromlását idézheti elő. Sok vadvirág mérgező, bőrkiütést, vagy más kellemetlenséget okozhat.
Az erdőkben, réteken esők után sok gombát lehet találni. Vannak közöttük fogyasztásra alkalmatlanok és mérgezők is. Ha gombát gyűjt, tartsa be a szabályokat. Mindig vizsgáltassa meg szakértővel a gombát, mielőtt ételt készítene belőle. Ne tapossa szét a gombákat, hiszen ezeknek fontos szerepük van a természetben!
A fénykép őrzi a pillanatot! A legjobb, ha a kiránduláson szerzett élményeit fényképeken örökíti meg. Fotóit úgy készítse el, hogy minél kevésbé zavarja a természetet. Ne tépje le a növényeket egy-egy jobb kompozíció érdekében! Madarakat – ha lehet – ne a fészek közelében fotózzon, hiszen jelenlétünk zavarja életüket. A fiókák csak rövid ideig maradnak életben a szülők gondoskodása nélkül! Lessátrat csak a nemzeti park engedélyével használhat! Használja a nemzeti park által biztosított kiépített fotós leshelyeket!
Soha ne feledje: A nemzeti parki kirándulásain is gondoljon arra, hogy a védett területek fenntartása sok pénzbe és fáradságba kerül. Ne rongálja a turistajelzéseket, az információs táblákat, a padokat, pihenőhelyeket. Ezek a kirándulók tájékozódását, kényelmét szolgálják.
Kérjük, hogy a szabályok betartásával Ön is járuljon hozzá hazánk természeti értékeinek megőrzéséhez!
Köszönjük!
A Kiskunsági Nemzeti Park dolgozói
Dr. Sántha Attila: Környezetgazdálkodás (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) Glatz Ferenc (szerk.): Környezetpolitika és uniós csatlakozás (Magyar Tudományos Akadémia kiadásában, Budapest, 1998) Dr. Sántha Attila: Környezetgazdálkodás (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) Lélegzet környezetvédelmi havilap, VII. évfolyam, 6. szám, „Fenntartható turizmus” Pethő Mária: Környezet és természetvédelem (Szolnoki Főiskola jegyzete, 2001)
http://www.yellowstone.net/history/prepark2.htm (2006.04.05.) http://www.kvvm.hu/dokumentum.php (2006.04.01.) Rakonczay Zoltán: Természetvédelem (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998, Budapest) Rakonczay Zoltán (szerk.): A Kiskunságtól Bácsalmásig – A Kiskunság természeti értékei (Mezőgazda Kiadó, 2001) http://www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/intezmenyek/korm/kornyviz/oszrkornyviz/nemzpark/ nemzpark20050126.html (2006.03.11) Kollarik Amália (szerk.): Magyarország nemzeti parkjai (Tapolca város önkormányzatának kiadásában, 1999) Balogh Ágnes: A nemzeti parkok fenntartásának lehetőségei, különös tekintettel a természetkímélő turizmusra (Budapest, 1996) Pethő Mária: Környezet és természetvédelem (Szolnoki Főiskola jegyzete, 2001) Lingauer János (szerk.): Ökoturizmus koncepció, 2004 (Országos Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, Természetvédelmi Osztály) Lingauer János (szerk.): Ökoturizmus koncepció, 2004 (Országos Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság, Természetvédelmi Osztály) Pethő Mária: Környezet és természetvédelem (Szolnoki Főiskola jegyzete, 2001) Rakonczay Zoltán: Természetvédelem (Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1998, Budapest) Rakonczay Zoltán (szerk.): A Kiskunságtól Bácsalmásig – A Kiskunság természeti értékei (Mezőgazda Kiadó, 2001) „Barátságos természetvédelem” A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság stratégiai terve, 2006 (szerk: Kállay György et. al)
Forrás: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által összeállított dokumentum a Természetvédelmi Osztály munkájáról, 2006.
http://knp.nemzetipark.gov.hu/ (2006. 02. 24) http://www.kvvm.hu/dokumentum.php (2006. 04. 01.)
http://knp.nemzetipark.gov.hu/ (2006. 02. 24.) http://www.greenfo.hu/upload/erdeisuli.pdf (2006. 04. 05) HYPERLINK "http://www.kiskunfelegyhaza.hu/sapard/o3_2_1.html" http://www.kiskunfelegyhaza.hu/sapard/ o3_2_1.html (2006. 04. 05) HYPERLINK "http://www.csemete.com/oldcsemete/read.php?cid=194" http://www.csemete.com/oldcsemete/ read.php?cid=194 (2006. 04. 05) http://www.kolon-to.com/ (2006. 04. 05.) A Kiskunsági Nemzeti Park által gyűjtött statisztikák, 2005 Forrás: „Barátságos természetvédelem” A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság stratégiai terve, 2006 (szerk: Kállay György et. al)
PAGE
PAGE 54
