A tudományos tevékenység finanszírozása Lapszámunkat két átfogó elemző anyaggal indítottuk, ezekben a szerzők – Péntek János és Bodó Barna – utalnak arra, hogy az erdélyi állami egyetemek magyar oktatói nem rendelkeznek külön anyagi forrással a magyar kutatói tevékenység támogatására, a létező alapok a román és magyar oktatók közös tanszéki forrásainak számítanak, s ezek felhasználásában a mindig és mindenhol kisebbségben lévő magyar oktatók háttérbe szorulnak. Erre a helyzetre némileg válaszként születtek meg azok a tanszéki magyar oktatókat összefogó szakmai civil szervezetek, amelyek révén egy-egy szakterület művelői saját kutatásaikra pénzt remélnek szerezni.69 Az egyetemi tanszékek háttérintézményeként létrehozott egyesületek mellett léteznek olyanok is, amelyek más, általános társadalmi igényre születtek meg válaszként. Különböző honlapok és adatbázisok felhasználásával az alábbi szervezeteket – civil műhelyeket – sikerült azonosítani: Kriza János Társaság (Kolozsvár, néprajz), Jakabffy Elemér Alapítvány (Kolozsvár, politikatudomány, társadalomtudományok általában), Apáthy István Egyesület (Kolozsvár, biológia), Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság (Kolozsvár), Farkas Gyula Egyesület (Kolozsvár, matematika), Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány (Kolozsvár, szociológia), Politeia Politikatudományi Egyesület (Kolozsvár), Bolyai Társaság (Kolozsvár, felsőoktatás), Medea Egyesület (Kolozsvár, sajtó, kommunikáció), Pósta Béla Egyesület (Kolozsvár, régészet), Pro Philosophia Alapítvány (Kolozsvár), Romániai Magyar Közgazdász Társaság (Kolozsvár), Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (Sepsiszentgyörgy), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Csíkszereda), Erdélyi Kárpát-Egyesület (Kolozsvár), Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Egyesület (Nagyvárad, helytörténet), Stúdium Alapítvány (Marosvásárhely, felsőoktatás), Szórvány Alapítvány (Temesvár, szórványkérdés). Az itt szereplő 18 szervezet vezetőinek/képviselőinek az alábbi levelet küldtem el 2013. szeptember elején, amelyre novemberig a Jakabffy Elemér Alapítvány, a Politeia Egyesület, az Erdélyi Kárpát-Egyesület, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Szórvány Alapítvány, tehát öt szervezet válaszolt. Az EKE nevében Veres Ágnes titkár közölte, hogy mivel nem végeznek tudományos tevékenységet, a kérdésekre nem tudnak válaszolni. Ugyanakkor szatmári szervezetük keretében több természetvédelmi projektet futtatnak, s ők válaszolnak a központi szervezetnek feltett kérdésekre. „Tisztelt Kollégák! A Civil Fórum lap szerkesztőjeként jelentkezem. A lap idei októberi száma civil tudomány tematikával jelenik meg. Kisebbségi léthelyzetben a minden közösség számára létfontosságú tudomány művelése jelentős mértékben/többnyire civil keretekben történik. Ugyanakkor a tudomány művelése feltételezi a folyamatos munkát. Ezért válik különösen fontossá a pénzügyi források kérdése. Idei tudománynak szentelt lapszámunk keretében közölni kívánunk egy összeállítást a pénzügyi lehetőségekről, a támogatási politikáról. Kérdéseinket elismert civil tudományos műhelyek vezetőinek küldjük el, s az összeállítás reményeink szerint képet nyújt a mai helyzetről: lehetőségekről és gondokról. 69
A szakmai civil szervezetek létének nem ez az egyedüli oka és indoka – jelen esetben ezt emeltem ki.
42
A válaszok visszaküldésének a határideje: 2013. szept. 30. Köszönettel és üdvözlettel, Bodó Barna” A levélben feltett kérdések mellé beírtam a válaszokat. Zárójelben a válaszadó szervezet neve/nevének rövidítése. A kisebbségi tudomány anyagi forrásai és a támogatók politikája – körkérdés. A válaszokat kérdések szerint csoportosítottam. 1. Van-e az Önök műhelyének külön kutatási szakterülete? Milyen területekkel és kérdésekkel foglalkoznak? - Igen. Szakterületünk a szociolingvisztika, kétnyelvűség-kutatás, nyelvi érintkezések, különös tekintettel a nyelvi tervezésre. (AÁESz. Megjegyzés: a válaszok a Szabó T. Attila Nyelvészeti Intézetre vonatkoznak, amely az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége nyelvészeti kérdésekkel foglalkozó kutatóintézete.) - A nemzeti kisebbségi társadalom sajátos kérdései, különös tekintettel a romániai magyar kisebbség politikai, jogi, oktatási és kulturális emancipációjára. A nemzeti kisebbségek 1989 utáni története, különös tekintettel a romániai magyar kisebbségre. (JEA) - Műhelyünk politikatudománnyal foglalkozik. Főbb kutatási területei a kisebbségkutatás – ezen belül a magyar közösségek és kapcsolatuk az anyaországgal, a kisebbségi identitás, a (magyar) kisebbségi pártok, a magyar kisebbségek körében tapasztalt választói magatartás – valamint a regionalizmus és a regionalizáció, illetve a határ mentiség és a határokon átnyúló együttműködés kérdései. (Politeia) - Az Erdélyi Kárpát Egyesület – Szatmárnémeti természetvédelemmel kapcsolatos, alkalmazott biológiai, ökológiai, természetföldrajzi és szociológiai kutatásokat folytat. (EKE Sz) - Van: asszimiláció, szórványhelyzet, interetnikus kapcsolatok. (SzA) 2. Van-e az Önök műhelyében kutatói státus? Ha igen, milyen: teljes norma vagy nem, ösztöndíjas, időszakos vagy állandó? - Jelenleg csak időszakos, ösztöndíjas kutatói státusok vannak. (AÁESz) - Főállású munkatársunk nincs, az egyes programok kapcsán időszakosan, ösztöndíjas formában foglalkoztatunk szakembereket. (JEA) - A műhelyünkben nincs elkülönített kutatói státus; ugyanakkor a tagok alkalmanként részt vesznek a szervezet által pályázati alapon lebonyolított különféle kutatásokban, amelyek keretében munkájukat ösztöndíjjal (kivételes esetben tiszteletdíjjal) jutalmazzuk. (Politeia) - Nincs. (EKE Sz) - Nincs, de az alapítvány munkatársai között többen egyetemi oktatók, akik vállalnak kutatói munkát, amiért honoráriumot fizetünk. (SzA) 3. Éves átlagban mennyi pénzt tudnak kutatásra fordítani? Ezek a pénzek projekt-alapú pályázati támogatások, vagy rendelkeznek folyamatos, intézményi támogatással is. - Többnyire projekt alapú pályázati támogatások. Kutatásra évi kb. 25.000 lejt. (AÁESz) 43
-
-
-
A Jakabffy Elemér Alapítvány 2012. évi költségvetése mindösszesen 207.000 RON volt, ebből 75.000 RON intézményi támogatás (az összeg tartalmazza a Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat kiadási költségeit is). (JEA) A mindeddig megpályázott és megszerzett projekt alapú támogatások átlaga évi 1200 lej körüli összeg. Emellett rendelkezünk folyamatos intézményi támogatással, de ennek mértéke nem nyújt módot ambiciózusabb tevékenységek végrehajtására (pl. tudományos kutatási projektek kivitelezésére), hanem a szervezet működését és oktatási-tudományos tevékenységébe illő szolgáltatás jellegű rendezvények (nyári egyetemek, szakmai táborok, valamint képzések és műhelytevékenységek), esetleg partnerségben rendezett konferenciák lebonyolítását segíti elő. (Politeia) Az elmúlt 3 évben kb. évi 150.000 eurót költöttünk kutatásra. (EKE Sz) Minden támogatás projektalapú, ezért jelentős a szórás az összegek vonatkozásában. 2011 – 60000 euró, 2012 – 40000 euró, 2013 – 1000000 Ft. (SzA)
4. Kik a támogatóik? Kérjük, nevezzék meg a legfontosabbakat. - Domus Alapítvány, MTA, Bethlen Gábor Alap, Román Kulturális alap (AFCN) – könyvkiadásra. (AÁESz) - Bethlen Gábor Alap, Román Nemzeti Kulturális Alap, Communitas Alapítvány. (JEA) - A Bethlen Gábor Alap, a Magyar Tudományos Akadémia, a Communitas Alapítvány. (Politeia) - Európai Unió: Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program, Környezetvédelmi Operatív Program. (EKE Sz) - Többnyire EU-s projektekről van szó. Más támogatók: BGA, bukaresti Kisebbségügyi Államtitkárság, Temes Megye Tanácsa. (SzA) 5. Milyen jellegű gondjaik vannak? Van-e olyan fórum, ahol ezekről a kérdésekről véleményt lehet cserélni, esetleg javaslatokat megfogalmazni? - Az anyagi támogatás előteremtése állandó gond. Több évre szóló támogatásra lenne szükség, hogy hosszú távon lehessen tervezni. Nincs olyan fórum, ahol ezeket a kérdéseket meg lehetne vitatni. A támogatott civil szervezeteknek közösen kellene fellépniük, állást foglalniuk ebben a kérdésben. (AÁESz) - Az Erdélyi Magyar Adatbank fejlesztésére nem tudunk kellő nagyságrendű forrást biztosítani. A digitális tartalomfejlesztést céljául tűző magyarországi intézmények tevékenysége nehezen átlátható. (JEA) - A szervezet gondjai részben a magyar kisebbségi (társadalom)tudomány elsődlegesen anyagi gondjaival egyeznek, részben pedig a kutatási terület exponáltságából adódnak. Az előbbieket talán kellő mértékben, mint legnagyobb gondot, gondokat a 8. pontban részleteztem, próbáltam kifejteni; az utóbbiak pedig jobbára abból erednek, hogy a (társadalom- és) politikatudománynak az utóbbi években igencsak megcsappant a presztízse, és nem a tudományos, hanem a politikai vagy esetleg közéleti pályát tervezők választják, ami a kutatói utánpótlás alacsony létszámát eredményezi. Ami pedig a kérdések megvitatását illeti – tudomásom szerint – mindeddig ez alkalomszerűen történt: konferenciákon, tanácskozásokon; amelyek száma viszont igencsak alacsony volt. Állandó fórum, amely a vélemény- és tapasztalatcserét segítené elő, illetőleg szorgalmazná, nincsen. (Politeia) 44
-
A finanszírozások folytonosságának hiánya és a projektek időben való limitáltsága. (EKE Sz) A gondok többrétűek. Nincs olyan támogatási forrás, ahova a folyamatos kutatómunka reményében lehetne pályázni, ezért a munka mindig esetleges, akkor dolgozik, ha van nyertes projektje. A másik gond a szórványkérdés jellegéből fakad – interdiszciplináris terület, nincs olyan kutató, aki minden területet át tudjon fogni. Tehát minden alkalommal csapatot kell alakítani. Nincs olyan fórumról tudomásunk, ahol az ilyen jellegű kérdéseket meg lehetne beszélni. (SzA)
6. Műhelyük tevékenységében milyen a tudományos tevékenységek – kutatás, publikációk megjelentetése, konferenciák – közötti rangsor? Melyikre kellene helyezni a hangsúlyt és mire lehet leginkább támogatást szerezni? - Műhelyünkben a kutatás és a publikációk megjelentetése egyaránt fontos, mivel a kettő összefügg egymással. Tudományos kutatásra és kiadványok megjelentetésére egyaránt lehet támogatást szerezni, de rendszerint jóval kevesebb támogatás érkezik, mint amenynyire szükség volna. A helyzetet csak a pénzalapok növelésével vagy a támogatott szervezetek csökkentésével lehetne megoldani. Az MTA által akkreditált műhelyekre kellene összpontosítani a támogatásban. (AÁESz) - A kutatás és az eredmények közzététele egyaránt fontos – csak így biztosítható az eredmények tudományos hasznosítása, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatósága, hatékonysága. A klasszikus értelemben vett „konferenciák” hatékonyságát igen rossznak tartjuk. (JEA) - A rangsor – bár inkább egyszerűen sui generis sorrendnek nevezném az alkalmak, a lehetőségek és a kialakult gyakorlat alakította ki az egyes tevékenységek (konferenciaszervezés, publikációk és kutatás) frekvenciáját, mennyiségét és minőségét. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy az a tevékenység, amelynek eredményeit képesek vagyunk fel- és bemutatni inkább a szervezet tagjai egyéni tudományos érdeklődésének, munkájának, kutatásainak a gyümölcse, és ritkábban kerül sor összehangolt projektek kivitelezésére. Ez inkább a publikációkban (kötetek, folyóiratszámok) mutatkozik meg, ahol a koordináció eleve követelménye a végtermék létrehozatalának. Támogatást talán leginkább konferenciaszervezésre lehet szerezni, s ennek lehetnek közvetett eredményei bizonyos publikációk, kötetek. Kutatási programokra, amelyek eredménye ugyancsak lehet valamilyen tudományos közlemény, kevésbé lehet; önálló publikációkra pedig a legnehezebben. Úgy gondolom: nem föltétlenül a hangsúly áthelyezése, hanem a három tevékenység támogatásának kiegyensúlyozása, összhangba hozatala jelenthet olyan megoldást, ami nem járna nem szándékolt következményekkel, további hátrányokkal. Ebben a kontextusban látom kezelendőnek, megoldandónak a kutatási tevékenység fellendítését, támogatását. (Politeia) - A sorrend: kutatás, publikációk, konferenciák. (EKE Sz) - Tudatosan nem állítottunk fel rangsort, a megszerezhető pénzek alapján alakul ki a rangsor. Szaklapot adunk ki, köteteket jelentetünk meg, a fenntarthatóság mindig gondot okozott. (SzA) 7. Vannak-e partneri programjaik? A partnerség jelent valamilyen előnyt a források megszerzésében? 45
-
-
-
-
A Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat keretében évek óta közös tudományos programjaink vannak a következő műhelyekkel: Gramma Nyelvi Iroda (Dunaszerdahely), Hodinka Antal Intézet (Beregszász), Imre Samu Nyelvi Intézet (Alsóőr), Újvidéki Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék (Újvidék). A konzorciális pályázatokban előnyt jelent ez a partnerség. (AÁESz) Vannak partnerprogramjaink, ezek elsősorban a több országban párhuzamosan folyó kutatásba való bekapcsolódást célozzák. Igen, elsősorban Magyarországon vannak olyan pályázati kiírások, ahol feltételt vagy előnyt jelent a határon túli partner bevonása. (JEA) Partnerségeink alkalmi partnerségekként alakultak, de nem maradtak egyedi jellegűek, hanem jobbára (időszakosan) megismétlődtek, és bizonyos esetekben forrásokhoz való (könnyebb) hozzáférést is jelentettek. Remélhetőleg az újabb kapcsolatok is ebben a mederben haladnak majd. (Politeia) Szinte valamennyi programunk partnerségben történik és ez mindig előnyt jelent a források megszerzésében. (EKE Sz) Igen, van olyan támogatási forrás, ahol előfeltétel. Legfontosabb partnereink a szegedi egyetemi világból és Vajdaságból vannak. (SzA)
8. Mi a legnagyobb jelenlegi gondjuk? - Az anyagi források előteremtése a legnagyobb gond, és ehhez kapcsolódik a főállású kutatók hiánya a megfelelő normatív támogatás hiányában. (AÁESz) - Intézményünk programjai terén az Erdélyi Magyar Adatbank fejlesztése esetében – források hiányában – az általunk megfogalmazott céloktól lényegesen elmaradtunk. A Kortörténeti Gyűjtemény esetében szűkíteni kellene a gyűjtési területet, hiszen egyre nagyobb raktározási gondjaink vannak. (JEA) - A jelenlegi legnagyobb gondnak azt érzem, hogy a kisebbségi tudomány szervezése – néhány dicséretes kísérletet leszámítva – esetlegesen történik; a prioritások, prioritásként kezelt területek megállapításába pedig az anyaországi intézmények nem vonják be kellő mértékben a határon túli műhelyeket, nem elégségesek az egyeztetések. A társadalomtudományok terén ez akár diszfunkcionálissá is válhat, ha a prioritások túlzott mértékben párt- és kormánypolitikai szempontoknak rendelődnek alá, ezeknek megfelelően alakulnak – mind magyarországi, mind romániai viszonylatban. Az előbbi észrevétel kulcsa természetesen a túlzott jelző, ugyanis nem szándékom tagadni, hogy bizonyos mértékben a politikatudományi kutatásoknak a politika gyakorlatában hasznosulniuk kellene. További kérdés, és talán két évtizedes gondja a romániai magyar társadalomkutatásnak meg politikatudománynak, hogy identitáskeresése kényszeresen lezáratlan folyamat: a magyar tudomány részének tekinti magát, holott annak nem áll módjában elegendő forrást biztosítani számára – legalábbis egyelőre nem teszi ezt – a románnak pedig inkább csak a perifériáján van problémái és jobbára természetszerű témaválasztása miatt. (Politeia) - A tevékenységek finanszírozása 2014-től az újabb EU-s operatív programok kiírásainak megjelenéséig. (EKE Sz) - Az EU-s pályázatok pillanatnyilag stagnálnak, egy éves szünettel kell számolnunk. Ami pedig a budapesti forrásokat illeti, komoly gond, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap szabályzata nem engedi, hogy a határon túliak saját nevükben pályázhassanak. (SzA) 9. Mi tekinthető megoldottnak a kisebbségi tudomány támogatása terén? 46
-
-
-
-
Csak többé-kevésbé megoldottnak tekinthető kérdésekről beszélhetünk: a pályázati rendszer működtetése, a civil szervezetek tudományos tevékenységük szerinti rangsorolása, a kisebbségi helyzetben működő tudományos szervezetek integrációja a magyarországi tudományos rendezvényekbe. (AÁESz) Gyakorlatilag nem tudunk olyan területet említeni, ahol a feltételeket ne lehetne jobbítani. Talán az elmondható, hogy a legjobb szakemberek integrációja a magyar nyelvű tudományos közéletbe sikeres volt. (JEA) A rendezvények, konferenciák megszervezésének és lebonyolításának a támogatása megoldott, talán akadálymentes, illetőleg az e téren elért eredmények ehhez mérhetőek. A különféle kiadványok támogatása viszont csak részlegesen megoldott. (Politeia) Nem tudom. (EKE Sz) Megnyugtató módon semmi nem rendezett, bár a szakmai integrációnak vannak pozitív példái. (SzA)
Összegzésként elmondható: a körkérdéses ankét nem bizonyult vonzó véleménynyilvánítási lehetőségnek. A megkeresett egyesületek nagyobb része egyetemi tanszék háttérintézménye, a válaszadók között viszont csak egy ilyen található. Ez jelenthetné azt, hogy nincsenek komoly gondjaik, de azt is, hogy a feltett kérdéseket nem tekintik relevánsaknak, esetleg azt, hogy a Civil Fórum nyújtotta nyilvánosság számukra nem ösztönző. A kutatási terület vonatkozásában a szatmári EKE válasza érdekes, hiszen megjelölnek egy sor területet, ezek annyira szerteágazóak (alkalmazott biológiai, ökológiai, természetföldrajzi és szociológiai kutatások), hogy kételyek merülnek fel a válaszok valódiságát illetően. Feltehetően megfigyelésekről és nem kutatásokról van szó. Ez a szervezet az utóbbi években a civil szférában hatalmasnak számító pénzeket költött tudományos projektekre, ezért kíváncsiságból megnéztem a honlapjukat: az itt közölt információk alapján nem azonosítható, hogy milyen tevékenységekről/projektekről van szó. Ezért ezt a választ külön kell kezelni, nem lehet besorolni a többi szervezet válaszai közé. A kapott válaszok szerint a kutatásra a szervezetek minimális pénzt költenek, párszáz eurótól a tízezres nagyságrendig – az utóbbi már komoly összeg lehet, szakterületek szerint –, de a fő gond, hogy a finanszírozásban nincs meg a folytonosság. A támogatók között senki sem említett román akadémiai vagy felsőfokú oktatás számára elérhető kutatási forrást, miközben a Communitas Alapítványt többen említik – bár itt kimondottan kutatási támogatás nem létezik. A szervezettség jelei leginkább az Anyanyelvápolók Szövetségénél tapasztalhatók, az esetlegességet a Politeia képviselője külön is említi, de a támogatási források alacsony szintje számukra nem is teszi lehetővé a tervezhetőséget – vagyis itt a tervszerűség hiánya akár szervezeti okokra is visszavezethető. Többen kitérnek a konferenciák kérdésére, s miközben senki számára nem jelentik az első számú prioritást, a legkönnyebb konferencia-szervezésre támogatást kapni. Ez azt jelentheti, hogy a tudományos tevékenységre fordítható kevés pénzt nem a leghatékonyabban sikerül felhasználni. Pozitív válaszokat kaptunk a partnerségi kapcsolatokat illetően, a legtöbben tudatosan építik a partneri kapcsolatokat, és van olyan terület – a nyelvészet, nyelvvédelem – ahol a magyarországi intézményi kapcsolatokon túl sikeresen folyik a kárpát-medencei integráció. A tudományos tevékenységgel kapcsolatos támogatáspolitika kiemelten fontos, ennek elemeiről szükséges és hasznos volna átfogó társadalmi konzultáció elindítása, az anyaország és a határon túli közösségek képviselői közötti párbeszéd intézményesítése. B.B. 47
