133
A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL Magyarország és Németalföld kapcsolata Tudományos konferencia a DAB-ban, 2008. november 14. A Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszéke a tavalyi nagysikerű Michiel de Ruyter és Magyarország1 konferencia után idén Magyarország és Németalföld kapcsolata címmel rendezett tudományos tanácskozást a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában. A konferencia programjának összeállításakor törekedtünk arra, hogy az előadások ne korlátozódjanak csak a „hagyományos” magyar–holland kapcsolatok bemutatására, hanem Magyarország és a németalföldi nyelv egész elterjedési területe között évszázadok óta fennálló kulturális kapcsolatokkal kívántuk megismertetni a hallgatóságot. A konferenciát a Holland Királyság Nagykövetsége, valamint Belgium Flamand Képviselete támogatta. A konferenciát megtisztelte jelenlétével és köszöntőt mondott Ronald Mollinger, a Holland Királyság budapesti nagykövete. A Debreceni Egyetem részéről Debreczeni Attila rektorhelyettes, Laczkó Tibor, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, valamint Pusztai Gábor, a Néderlandisztika Tanszék vezetője köszöntötte a konferencia előadóit és az érdeklődőket. Az előadások – egy német nyelvű előadás kivételével – magyarul hangoztak el. Szerettük volna, ha a hollandul nem beszélő közönség is érdekes, új információkkal gazdagítja tudását Németalföld és Magyarország sokrétű kapcsolatának történetéről. Az egynapos konferencia igen gazdag, sok1 Lásd Pusztai Gábor ismertetőjét Debreceni Szemle 2008. 1. szám, 138–141.
színű programot ígért az érdeklődő hallgatóságnak, mind a történelem, mind az irodalom körében. Bitskey István akadémikus előadása nyitotta meg a konferenciát, aki Magyarországon a 16. században tevékenykedő németalföldi humanistákról beszélt. Előadása azért is igen érdekes volt, mivel a kora újkorban a magyar–németalföldi tudományos kapcsolatok iránya általában éppen az előadásban vázoltakkal ellentétes volt, tehát magyarok jártak igen nagy számban Németalföld protestáns részén, és csak igen keveset tudunk azokról a németalföldi tudósokról, akik Magyarországon tevékenykedtek. Magyar diákok németalföldi, jelen esetben kizárólag hollandiai peregrinációjáról és tudományos tevékenységéről hallhattunk három előadást. Ferenc Postma, az amszterdami Vrije Universiteit egyetemi tanára német nyelvű előadásában a Franekeri Egyetem magyar diákjairól beszélt, arról az egyetemről, ahol a kora újkorban a legtöbb magyar diák fordult meg. A Hollandiában élő Eredics Péter ifj. Buzinkay György egyik elfeledett 18. századi fordításáról tartotta előadását. Buzinkay tipikus példája volt a kora újkor magyar peregrinus diákjainak, hiszen több észak-németalföldi egyetemen (Franeker, Leiden, Groningen, Amszterdam) is járt külföldi tanulmányai során. E sorok szerzője, a Néderlandisztika Tanszék tanársegédje a peregrináció előzményeiről beszélt, arról, hogy miféle személyi, anyagi feltételeknek és a felsőbb hatóságok milyen rendelkezé-
134 seinek kellett eleget tenniük még kiutazásuk előtt a Leideni Egyetemen tanuló magyarországi diákoknak. A délelőtt folyamán Pósán László, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének docense a középkor magyar–holland gazdasági kapcsolatairól beszélt. Gera Juditnak, az ELTE Néderlandisztika Tanszéke vezetőjének Multatuli fordításokról szóló előadása zárta a délelőtti programot. A professzor asszony arról szólt, hogy az elmúlt évtizedekben a pártállami rendszerben a magyar fordítók hogyan értelmezték éppen a Multatuli fordítások kapcsán az „elnyomó gyarmatosítók” szerepét. A délutáni programot Réthelyi Orsolya, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének munkatársa nyitotta meg, a mohácsi csatában meghalt II. Lajos magyar király feleségének, Habsburg Máriának kultúraközvetítő szerepét mutatta be. A Németalföldön született Mária magyar királyné magával hozta Magyarországra udvartartását, aminek személyi, nyelvi, anyagi kultúrája jelentős befolyással bírt a királyi udvarra és az országra is. A további előadások a 20. század magyar–németalföldi kapcsolatait tárgyalták. Az I. világháborúban semleges politikát folytató Hollandia a háború befejezése után református egyházán keresztül nyújtott segítséget magyarországi hitsorsosainak. Árva vagy szegény sorsú református gyerekek ellátását, esetenként akár a gyerekek örökbefogadását is vállalták a holland hittestvérek, tudtuk meg Horváth Erzsébetnek, a Református Zsinati Levéltár igazgatójának előadásából. Gonda László, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adjunktusa szintén református egyházi
A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL témával folytatta az előadások sorozatát. A II. világháború után egy közös magyarholland református Indonézia-misszió tervéről beszélt. Még Indonéziánál maradva hallgathattuk meg Pusztai Gábor tanszékvezető úr előadását, aki Radnai István naplóját ismertette. Radnai unokatestvérével, Székely Lászlóval, ifjonti hévtől hajtva, 1914-ben érkezett Szumátra szigetére, majd – Székellyel ellentétben – rövidebb idő után hazatért. Törő Krisztina, az ELTE Néderlandisztika Tanszékének adjunktusa a 20. század egyik legnagyobb holland történészének, Johann Huizingának a magyarországi fogadtatásáról szólt, arról, hogyan látta Gogolák Lajos, a kiváló magyar történész Huizinga történészi munkásságát. Gaál Enikő, a Károli Református Egyetem oktatója az 1956-ban Hollandiába kivándorolt magyar diákok tanulmányainak megsegítésére létrehozott Magyar Ipari Tanulók Segélybizottságának létrejöttéről, működéséről beszélt. A nap utolsó előadója Takács Miklós, a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének tanársegédje három holland társadalomtudós művének segítségével mutatta be, hogy Füst Milán A feleségem története című regényének olvasása által nyerhető antropológiai tapasztalatok nemcsak magyar, hanem nemzetközi kontextusban is relevánsak. A Debreceni Egyetem Néderlandisztika Tanszéke a konferencián elhangzott előadások megjelentetését tervezi, melyre terveink szerint a következő év folyamán kerülhet sor.
Bozzay Réka
A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL
135
Beszámoló a „Báthory Gábor és kora” konferenciáról A Debreceni Egyetem 2006-ban, a Bocskai István mozgalmát lezáró békék 400. évfordulója alkalmából nagyszabású konferenciának adott helyet, ami egy nagyobb rendezvénysorozat részeként került megrendezésre. A szakmai sikerek arra ösztönözték a szervezőket, hogy együttműködésüket továbbfolytatva – sok más tevékenységük mellett – megszervezzék a „Báthory Gábor és kora” című nemzetközi ülésszakot, amelyre 2008. október 16-án Debrecenben, 17-én pedig Nyírbátorban került sor. A korábbi szervezők – Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Bocskai Munkabizottsága – mellett a nyírbátori Báthori István Múzeum Baráti Köre, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Múzeumok Igazgatósága és a Tiszántúli Történész Társaság kapcsolódott be a rendezésbe. A támogatók között szerepelt továbbá a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Nyírbátor Város Önkormányzata, a Nyírbátori Kulturális Központ, a Nemzeti Kulturális Alap, a Reneszánsz Programiroda, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája, az Erdély-történeti Alapítvány, valamint a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata. A konferencia debreceni megnyitóján Vitányi István országgyűlési képviselő, a Bocskai Munkabizottság elnöke; Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, valamint Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke mondott köszöntőket. Másnap Nyírbátorban Balla Jánosné, a város polgármestere köszöntő szavaival folytatódott a tudományos tanácskozás.
A kétnapos rendezvény során Papp Klára (Debreceni Egyetem), Oborni Teréz, Péter Katalin (Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Budapest), Horn Ildikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Sipos Gábor (Református Egyházkerületi Levéltár és Kolozsvári Egyetem), valamint Barta János (Debreceni Egyetem) levezető elnöklése mellett, mintegy húsz intézmény kéttucatnyi kutatója tartott előadást: Oborni Teréz; Lengyel Tünde (Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Pozsony); Balogh Judit, Gyulai Éva (Miskolci Egyetem); Dáné Veronka, Sipos Gábor (Református Egyházkerületi Levéltár, Kolozsvár); Szász Anikó (Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár); Kónya Péter (Eperjesi Egyetem); Jeney-Tóth Annamária (Hajdú-Bihar Megyei Levéltár); Ulrich Attila (Báthori István Múzeum, Nyírbátor); Rausch Petra (Pécsi Tudományegyetem); Vajda Mária (Déri Múzeum, Debrecen); Horn Ildikó, Szabó Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem); Papp Sándor (Szegedi Tudományegyetem); Füreder Balázs (Kodolányi János Főiskola, Budapest); Nyakas Miklós (Hajdúböszörmény); Tadeusz Kopys (Krakkói Egyetem), Czigány István (Hadtörténeti Intézet, Budapest); Bársony István, Szálkai Tamás (Debreceni Egyetem). A konferencia programjába egyéb, kiegészítő programokat is beillesztettek a szervezők. Debrecenben a „Gabriel princeps. Kiállítás Báthory Gábor fejedelemsége kezdetének 400. évfordulója alkalmából” tárlat mellett, „A 125 éves a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság 18832008. Kiállítás egyetemünk egykori tudósai emlékére: In memoriam Rugonfalvi Kiss István, Klein Gáspár, Szabó István” című összeállításokat tekinthették meg a szép
136 számmal érkező látogatók. A kiállított fotómásolatokat a Magyar Országos Levéltár, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a Történelmi Intézet könyvtára, az Egyetemi Könyvtár Kézirattára, valamint magángyűjtemények anyagából válogattam össze. Nyírbátorban a református műemléktemplom kertjében Báthory Gábor mellszobrot avattak –Nagy Lajos nyíregyházi szobrászművész alkotását –, ahol Báthori Gábor, a Báthori István Múzeum Baráti Körének alelnöke tartott beszédet, majd a konferencia méltó zárásaként Makrai Zsuzsa zománcművész „A Báthoryak reneszánsz címervariációi” kiállítását nyitotta meg Papp Klára, miközben a Tinódi Blockflöte
A TUDOMÁNYOS ÉLET HÍREIBŐL Együttes előadásával a 17. századi erdélyi udvari zenét elevenítette fel. A rendezvényt Bene János, a Jósa András Múzeum igazgatója zárta le. A nívós előadások sokoldalú megközelítései, új hozadékai egyértelműen jelezték, hogy a Báthory Gáborról és kora társadalmi, gazdasági, bel- és külpolitikai helyzetéről korábban alkotott kép jóval sokrétűbb, árnyaltabb, ezért szükséges a megkezdett kutatások folytatása. A konferencia szervezőinek hála, mindez az érdeklődők számára írásban is elérhető lesz, hiszen az előadások szövegét jövő tavasszal egy tanulmánykötetben is közzéteszik.
Szálkai Tamás
137
E szám szerzői:
Beke Dezső Berényi Dénes Bozzay Réka Édes István Fekete Károly Gaál Botond Havas László Karaffa Levente Kulcsár Balázs Kopp Mária Kökényesi Sándor Nagy János Pogány György Pokorádi László Pozsonyi Zoltán Sailer Kornél Sipka Sándor Süli-Zakar István Szegedi Sándor Szálkai Tamás Tar Károly Trócsányi Zoltán Végh László Zsuga Miklós
fizikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) fizikus, akadémikus (MTA Atommagkutató Intézete – Debrecen néderlandista, egyetemi tanársegéd (Debreceni Egyetem – Debrecen) orvos, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) teológus, egyetemi docens (Debreceni Református Hittudományi Egyetem – Debrecen) teológus, egyetemi tanár (Debreceni Református Hittudományi Egyetem – Debrecen) klasszika-filológus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) biológus, egyetemi docens (Debreceni Egyetem – Debrecen) pszichológus, egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem – Budapest) fizikus, tudományos tanácsadó (Debreceni Egyetem – Debrecen) agrármérnök, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) könyvtáros, könyvtárvezető (Kármán József Városi Könyvtár – Pilis) mérnök, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) levéltáros (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár – Szolnok) fizikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) orvos, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) geográfus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) meteorológus, egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem – Debrecen) PhD hallgató (Debreceni Egyetem – Debrecen) meteorológus, egyetemi docens (Debreceni Egyetem – Debrecen) fizikus, akadémikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen) fizikus, tudományos főmunkatárs (MTA Atommagkutató Intézete – Debrecen) kémikus, egyetemi tanár (Debreceni Egyetem – Debrecen)
138
DEBRECENI SZEMLE Quarterly of the Scientific Communities of Debrecen and the Region VOL. XVII. No. 1.
NEW ISSUE
2009. JANUARY
CONTENTS ARTICLES László Pokorádi: The first hundred (?) years of helicopter flying ............................ 3 Zoltán Trócsányi: The way natural sciences develop ............................................... 19 István Édes: Medicinal influencing of the strength of heart-muscle contraction (inotropia) with Ca2+- sensitization: theoretical and clinical experiences .............. 26 Zoltán Pozsonyi: A (wine)merchant nobleman. Pál Vincze’s private and material world ...................................................................................................................... 36 SCIENCE AND THEOLOGY Botond Gaál: The secret of man: Body, soul, spirit .................................................. Mária Kopp: The soul of 21st century man ............................................................... Sándor Sipka: Do we inherit our soul? ..................................................................... Károly Fekete: „When the strings of soul resonate…” Thoughts on the keywords of Christian anthropology and their consequences ................................................. László Végh: The secret and miracle of spirit ...........................................................
48 60 67 75 84
OUR DEPARTMENTS Kornél Sailer–Dezső Beke–Levente Karaffa–Miklós Zsuga: Educating engineers at the Department of Natural Sciences and Technology, the University of Debrecen ............................................................................................................ 90 László Havas: The working of classical-philology at the University of Debrecen ... 96 Sándor Szegedi–Károly Tar: The eighty years of the Meteorological Observatory of the University of Debrecen ................................................................................ 111 NOTES János Nagy: 140 years of economic and agricultural education at the University of Debrecen ............................................................................................................ 117 THE NEWS OF ACADEMIC LIFE ....................................................................................... 120 CALLING FOR APPLICATIONS AT THE ACADEMIC COMMITTEE OF DEBRECEN ................ 133
