A történeti táj, mint örökség Dr. Fejérdy Tamás DLA okl. építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens
Táj-fogalom • ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a
Táj-fogalom • Ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Természeti táj
Táj-fogalom • ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Természeti táj • vannak viszont egymásba folyóan használt fogalmaink:
Táj-fogalom • ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Természeti táj • vannak viszont egymásba folyóan használt fogalmaink: Kultúrtáj Történeti táj
Táj-fogalom • ami többé-kevésbé egyértelmű (de alig van belőle), az a Természeti táj • vannak viszont egymásba folyóan használt fogalmaink: Kultúrtáj Történeti táj • tisztázásukat a konferencia végére hagyom…
AZ ÖRÖKSÉGI "CSALÁDFA" ÖRÖKSÉG
TERMÉSZETI
KULTURÁLIS
"ANYAGIASULT"
"SZELLEMI"
RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG
MÛEMLÉKI
INGÓ KULTURÁLIS JAVAK
TÖRTÉNETI TÁJ (KULTURTÁJ)
MÛEMLÉKI TERÜLETEK
MÛEMLÉKEK
"MÛVÉSZETI"
MJT, MK
TÖRTÉNETI KERTEK
MÛEMLÉKEK
MÛEMLÉKI EGYÜTTESEK
7
örökség- ”családfa” • • • • •
nem teljes értékítéletet rejt magában, tehát eleve kulturális megközelítésű, még a természet tájak esetében is, a felosztás: csupán eszköz a különféle jellegű kihívások kezeléséhez és feladatok megoldásához
környezeti érték vs. örökség • • • •
a környezeti „jelenségek” közül sem minden környezeti érték; ez utóbbiak közül nem mindegyik örökségi érték, az örökségi értékelés mindig kulturális alapon történik • az idő-intervallum jelentős szerepet játszik, emiatt (is) erőteljes a történeti értékelés súlya
örökség, mint „evolúciós termék” • holisztikus „együttélés” az örökséggel – a létrehozás, és az értékelés tudatosságának a szintje igen alacsony (ha egyáltalán van) • az örökség egyes kitüntetett elemeinek a felés elismerése – tudatos kiemelése, a mindennapi együttélés és használat korlátozott, illetve szabályozott • visszatérés a holisztikus megközelítéshez – tudatos „örökség-gazdálkodás” ?
a műemlékektől a tájig • • • •
az örökség, az örökségvédelem „táguló körei”: az egyedi értéktől az együtteseken át a területi védelemig – az egyedit szolgálóan védett – az önértéke miatt védett
definíciós kihívások • Történeti helyszín? • Történeti táj • a 2001.vi LXIV tv. „lefoglalta” a TÖRTÉNETI TÁJ fogalmat • a ‚védett’ történeti táj értelemben:
„TT” • 38. § Történeti tájként kell műemléki védelemben részesíteni az ember és a természet együttes munkájának eredményeként létrejött olyan kulturális (történeti, műemléki, művészeti, tudományos, műszaki stb.) szempontból jelentős, részlegesen beépített területet, amely jellegzetessége, egységessége révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkot.
definíciós kihívások • a 2001.vi LXIV tv. „lefoglalta” a TÖRTÉNETI TÁJ fogalmat • a ‚védett’ történeti táj értelemben, azaz • az immanens-intranzigens tulajdonságai miatt történetinek értékelhető táj hivatalosan csak akkor „nevezhető” történeti tájnak, ha már védett, miközben • bizonyos értelemben minden táj „történeti”
történeti érték-összetevők • dokumentatív érték – válasz a táji adottságok meghatározta kihívásokra • tájhasználat történeti „lenyomata” • közösségek tájkapcsolata – nem anyagiasult vonatkozások • a táj örökségi értékének a közösségi dimenziója a történetiségén keresztül hordozza és alakítja a közösségi identitást
definíciós kihívások • a 2001.vi LXIV tv. „lefoglalta” a fogalmat a • ‚védett’ történeti táj értelemben, azaz • az immanens-intranzigens tulajdonságai miatt történetinek értékelhető táj hivatalosan csak akkor „nevezhető” történeti tájnak, ha már védett, miközben • bizonyos értelemben minden táj „történeti”
mégis: léteznek „történetibb tájak”? • • • •
történeti város / település, mint analógia legitim a megkülönböztetés / kiemelés értékmegőrzés: „génbank” (?) felhalmozódott, részben anyagiasult hagyományos tudás hordozója: mennyiség? • értékmeghatározás: elsősorban minőségi attribútumok alapján!
hitelesség és integritás • a „történetiség mértékét” illetően döntő lehet; • történeti tájak esetében (is) fenn kell állniuk a hitelesség és integritás feltételeinek, • a védelmük éppen ezen „tulajdonságaik” fennmaradását hivatott biztosítani
megőrzés vs változás kihívásai • a Történeti táj örökségi értéket hordoz, de nem múzeum… ugyanakkor a változásai során nem szabad elveszítenie a TÖRTÉNETILEG MEGHATÁROZOTT önazonosságát • megőrzése éppen ezért a mai körülmények között már tudatos tevékenységet feltételez: kezelés!!!
Egy sajátos történeti táj-fajtáról „HUL” = Történeti Városi Táj I. Meghatározás • 8. A történeti városi tájon olyan városi területet kell érteni, amely kulturális és természeti értékek és attribútumok rétegződésének az eredménye, és amely magába foglalva a tágabb városi kontextust és annak földrajzi beágyazódását, túlterjed a „történeti városközpont” vagy „együttes” fogalmán. • 9. Ez a tágabb kontextus magába foglalja nevezetesen: a helyszín topográfiai, geomorfológiai, hidrológiai és természeti összetevőit, történeti és a kortárs épített környezetét, felszín feletti és alatti infrastruktúráit, térségeit és kertjeit, földhasználati elrendezését és térbeli szervezését, rálátásokat és láthatósági (vizuális) viszonylatokat, valamint a városi szerkezet minden egyéb elemét. Ugyancsak magába foglal társadalmi és kulturális gyakorlatokat és értékeket, gazdasági folyamatokat és az örökség azon nem anyagi dimenzióit, amelyek a változatossághoz és identitáshoz kötődnek. • 10. Ez a meghatározás széleskörű és integrált megközelítés alapjául szolgál a történeti városi tájaknak átfogó fenntartható fejlődési keretek közötti számbavételéhez, értékeléséhez, megőrzéséhez és kezeléséhez. • 11. A történeti városi táji megközelítés az emberi környezet minőségének megóvását célozza, növelve a városi terek produktív és fenntartható használatát – elismerve azok dinamikus jellegét –, valamint előremozdítva a társadalmi és funkcionális sokféleséget. Integrálja a városi örökség megőrzésének illetve a társadalmi és gazdasági fejlődésnek a célkitűzéseit. Ennek a megközelítésnek a gyökere a városi és a természeti környezet közötti, illetve a jelen és a jövő nemzedékek szükségletei és a múlt öröksége közötti kiegyensúlyozott és fenntartható kapcsolatrendszer. • 12. A történeti városi táji megközelítés tekintetbe veszi a kulturális sokszínűséget és a kreativitást, mint az emberi, társadalmi és gazdasági fejlődés kulcsfontosságú forrásait, és eszközöket nyújt a fizikai és társadalmi változások kezeléséhez, valamint biztosítja, hogy a kortárs beavatkozások harmonikusan integrálódjanak a történeti közegbe és vegyék számításba a regionális kontextust. • 13. A történeti városi táji megközelítés merít a hagyományokból és a helyi közösségek felfogásából, miközben tiszteletben tartja a nemzeti és nemzetközi közösségek által elfogadott értékeket.
A Történeti Városi Tájra vonatkozó UNESCO Ajánlás, a fogalmak meghatározását tartalmazó glosszáriummal / 2012. november 10.
egy sajátos történeti tájfajtáról • a „HUL” = Történeti Városi Táj az egyik véglet egy virtuális táj-skálán?
természeti táj
kultúrtáj történeti táj
városi táj
történeti városi táj
hasonlóság és különbség • elég széleskörű az azonosság a HUL és TT között, • vannak azonban lényeges eltérések is – a komplexitás mértékében – a kialakulás dinamizmusában – a változások dinamizmusában
• és, mindenek előtt, a TT természeti és humán komponenseinek viszonylatában
a történeti táj: örökség • az „örökségesedési” folyamat következtében és keretében vált/válik elismertté • sajátos attribútumai miatt örökségi érték • mint ilyen, megőrzése kötelezettség • fenntarthatóságának biztosítása kihívás, • amelyre adandó válaszhoz - mint minden örökségi elem esetében - ez esetben is az integrált szemléletű, közösségi megalapozottságú és megvalósítású „kezelés” biztosítása lehet a megoldás
Köszönöm a figyelmet…
Köszönöm a figyelmet… és nagyon számítok arra, hogy az elhangzottakat meg is tudjuk beszélni!
