A TÖRTÉNELEM FORRÁSAI

Egyetemes történelem, 5. osztály – BEVEZETÉS, KRONOLÓGIA, ŐSKOR

A TÖRTÉNELEM FORRÁSAI A történelemtudomány kutatási tárgya: a történeti források megismerése. Rokon tudományok: archeológia (régészet), kronológia (az időszámítás tudománya), antropológia (embertan) Történeti források: bizonyítékok, nyomok, tanuságok. 2 csoportjuk van: - íratlan források: eszközök, fegyverek, ékszerek, építmények stb. - írott források: feliratok, érmék, iratok, fényképek, történelmi, irodalmi alkotások -

anyagi kultúra: olyan eszközök, szerszámok, fegyverek, élelem, ruházat, lakás, amelyeket az emberek a történelem során az önnfenntartásához alkotott szellemi kultúra: olyan alkotások, amelyeket az ember a szépre és a megismerésre való törekvése során hozott létre: festészet, szobrászat, irodalom, tudomány, vallás stb. Együtt alkotják egy nép vagy az emberiség civilizációját, meghatározzák milyen civilizációs fokot ért el.

anyagi kultúra szellemi kultúra civilizáció a történelmi idő tengelye kronológia történeti korszakok időszámítások

Kronológia: a történeti időpontok megállapításával foglalkozik. - időegységek: év (365/366 nap), évtized (10 év), évszázad (100 év), évezred (1000 év). - történeti korszakok: Krisztus születése előtt (Kr. e.) és Krisztus születése után Más népek időszámításai: - a zsidók – a világ teremtésétől (Krisztus előtt 3760) - az ókori egyiptomiak – Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítésétől, az Egyiptomi Királyság megalapításától (Kr. e. 3100) - az ókori görögök – az első olümpiai játékoktól (Kr. e. 776) - az ókori rómaiak – Róma városának megalapításától (Kr. e. 753) - az arabok – Mohamed próféta Mekkából való menekülésétől /kivonulásától (Kr. u. 622) Történelmi korszakok - őskor (történelem előtti kor), ókor (rabszolgatartó kor), középkor (feludalizmus kora), újkor (polgári kor), jelenkor (napjaink) -

egyetemes történelem: az emberiség történelmét vizsgálja, mindegyik történelmi korszakot magában foglalja nemzeti történelem: egyetlen nemzet/ország történetét vizsgálja, némelyik történelmi korszak hiányozhat (pl. AEÁ, Kanada, Ausztrália, egyes afrikai népek esetében hiányzik a középkor)

1


KRONOLÓGIA I. Az idő mérése A kisebb időegységek mérése többféle módon történhet: napóra, homokóra, vízóra, gyertyaóra, ingaóra, mechanikus órák, kvarcóra, atomóra. A kalendarisztikus egységek megszületése a csillagászati megfigyelésekre alapozottak: egy év 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc; egy hónap 29 nap, 12 óra, 44 perc és 2,9 másodperc. - az egyiptomiak 12x30 napos időszámítása hibás volt (10 napos hetekkel számoltak), 600 év után már 5 hónapot késett, de nem igazították ki - Kr. e. 46-ban Julius Caesar naptárreformja következtében 445 naposra hosszabbodott ez az év (a történelem leghosszabb éve) és bevezette a szökőévet (4 évente + 1 nap). Ez a Julianus-naptár. Az ortodox egyház jelenleg is ezt a naptárt számítja, ezzel magyarázható a katolikus és ortodox ünnepek időpontja közti különbség - 1582-ben XIII Gergely pápa kezdeményezésére az addigra összegyült 10 napot kihagyták az évből (ez a történelem legrövidebb éve). Ez a Gregorianus-naptár. Ennek értelmében minden 400 évben kihagynak három szökőévet (azokat az éveket, amelyek oszthatók százzal, de nem oszthatók négyszázzal: 2000 szökőév volt, de 2100, 2200, 2300 nem lesz szökőév) Keresztény időszámítás: Jézus Krisztus születésétől számolja az időt – Földünkön ez az általánosan elterjedt időszámítási referencia: előtte történtek: Kr.e. (Krisztus előtt), utána történtek: Kr.u. (Krisztus után) II. Időegységek - nap o o o o o o o

-

év hónap Julianus-naptár Gergely-naptár zsidó időszámítás ókori egyiptomi időszámítás görög időszámítás római időszámítás arab időszámítás a hét napjai a hónapok nevei

hétfő (a hét „feje”) – luni (Luna, a Hold latin neve) kedd (ómagyar „ketüdi”, a „kettedik”, második) – marţi (Mars) szerda (a szláv „szreda” szóból, jelentése „középső”) – miercuri (Merkúr) csütörtök (a szláv „csitüre” szóból, jelentése „négy”, „negyedik”) – joi (Jupiter) péntek (a szláv „pjáty” szóból, jelentése „öt”, „ötödik”) – vineri (Vénusz) szombat (a héber Sábát szóból, jelentése nyugalomnap) – sâmbătă (Szaturnusz) vasárnap (a „vásár napja”) – duminică (a latin dies Domini kifejezésből, jelentése „az Úr napja”, korábban a Nap napja volt, a pogánykori Rómában még a hét első napjának számított – az angolszász kultúrkörben jelenleg is, lásd az interneten is fellelhető naptárokon)

hónap o január (Janus, a rómaiaknál a kapuk/kezdetek istenének nevéből) o február (Februus, a megtisztulás istenének nevéből) o március – Mars, a háború és termékenység istenének nevéből) 2


-

o április – a latin aperire, megnyitni szóból) o május – Maia római tavaszistennő nevéből, a maius latin kifejezés jelentése (gabona)növekedés o június – Juno istennő nevéből o július – Julius Caesarról nevezték el, korábban quintilis, latinul az ötödik o augusztus – az első római császárról, Octavianus Augustusról, korábban sextilis, latinul a hatodik o szeptember – a latin septem szóból, jelentése hetedik o október – a latin octem szóból, jelentése nyolcadik o november – a latin novem szóból, jelentése kilencedik o december – a latin decem szóból, jelentése tízedik évtized (10 év) évszázad (100 év - római számokkal jelöljük) évezred (1000 év) emberöltő (25-30 év)

III. A történelem korszakai - őskor - az gondolkodó ember megjelenésétől az első írásfajták, az első városok, az első államok kialakulásáig - ókor - az első írásfajták, az első városok, az első államok kialakulásától a Római Birodalom megszűnéséig - középkor - a Római Birodalom megszűnésétől Amerika felfedezéséig/ a reformációig/ a reneszánszig ill. az első polgári forradalmakig) - újkor (Amerika felfedezésétől/ a reformációtól/ a reneszánsztól/ az első polgári forradalmaktól az I. világháború végéig) - jelenkor (az I. világháborútól napjainkig) 3000 Kr. sz. 476 1492 1918 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxoooooooooooooooiiiiiiiiiiisssssssssssuuuuuu őskor ókor középkor újkor jelenkor őskor: Az első emberek megjelenésétől az első államok létrejöttéig és az írás kialakulásáig tar

3


AZ EMBER SZÁRMAZÁSA EVOLÚCIÓELMÉLET: 1859-ben jelent meg, megalkotója Charles Darwin. Az elmélet alapja, hogy az ember a főemlősok rendjébe tartozik és a majomfélékkel közös őstől származik. Korábban nem hasonlították az embereket az állatokhoz. Az ember genetikailag szoros rokonságot mutat az emberszabású majmokkal. -

-

Afrikában jelent meg az Australopithecus, kb. 10 millió évvel ezelőtt, időjárási változások miatt a fáról két lábon járó növényevő (alkalmi húsevő), gyüjtögető életmódra kényszerült előember. Legismertebb lelet: Lucy. Homo habilis=ügyes ember. Pattintott kőeszközöket-fegyvereket készített, ideiglenes szálláshelyet épített, vadászatott, tagoltabb beszédet használt Homo erectus=felemelkedett ember. Ismerte a tüzet, sokféle eszközt készített, barlangokban, sziklaereszek alatt vagy természetes teraszokon élt Homo sapiens=gondolkodó ember. Egyenes testtartása volt, hordákba szerveződött, dárdákkal, íjjal vadászott, bárkát épített, tüzet csiholt. Homo sapiens sapiens. Létrehozta az első szellemi alkotásokat (sziklarajzok, festmények, szobrok), társadalomba szerveződött, állandó településeket hozzott létre,

evolúció Charles Darwin Australopithecus homo habilis homo erectus homo sapiens homo sapiens sapiens

Az emberré válás jelei: - külső: az agytérfogat megnövekedése, a pofacsont visszahúzódása, a gerincoszlop kiegyenesedése, két lábon járás, a kéz ügyesebb - tevékenység: beszéd, gondolkodás, szerszámokkal végzett munka - szellemi: elvonatkoztatott ábrázolások, vallás TEREMTÉSELMÉLET: a Biblia állításai alapján a világot (tehát az embert is) Isten teremtette

4


AZ ŐSKOR AZ ŐSKOR: a homo habilis megjelenésétől kezdődik és az első államok, ill. az írás megjelenéséig tart. Leghosszabb történelmi korszak. Két nagy időszakra oszlik: a kőkorszakra és a fémkorszakra (az ember által használt eszközök és fegyverek anyaga alapján). Kőkorszak - természeti gazdálkodás: gyűjtögetés, vadászat, halászat, vándorló (nomád) életmód - erdőkben, faodúkban, sziklamélyedésekben, barlangokban laktak - felfedezték a tűzet, íjat, nyílat, csónakot, háziasították az állatokat (megjelent az állattenyésztés) - megjelent a kézművesség: kosárkötés, fonás, szövés, fazekasság stb. - idővel elterjedt a földművelés – állandó települések jöttek létre, házakat építettek (kunyhók, cölöpházak), falvakba tömörültek – helyhez kötött életmódra tértek át - kialakult a beszéd - az ember eleinte hordákban élt, aztán megjelent a család (apa, anya, gyerekek), majd a nemzetség (több rokon család), később pedig a törzs (több rokon nemzetség). Fémkorszak - megjelent a kohászat – ércekből fémek kiolvasztása: réz, bronz (réz + ón), majd vas - jobb szerszámok (sarló, kasza, fejsze, ekevas) – nagyobb termést értek el, a felesleget továbbadták – megjelent a cserekereskedelem, kifejlődött a szállítás (szárazföldön és vizen) - új fegyverek jelentek meg (kard, lándzsa, nyíl) – élelem vagy zsákmányszerzés céljából háborúskodni kezdtek – létrejöttek a törzsszövetségek (törzsfúnökök vagy királyok vezették) – létrejött az ÁLLAM - a közös tulajdon helyét átvette a magántulajdon, megjelentek a társadalmi különbségek (pl. a hadifoglyok rabszolgákká váltak, valaki tulajdonát képezték, nem voltak szabadok) - megjelent a vallás, mágia, a termékenység és a megtermékenyítés kultusza, a napimádás, szellemek kultusza – barlangfestmények, szobrocskák, díszített kerámia, totem Az őskor vége - megnövekedett a népesség - a törzsekből kialakultak a törzsszövetségek, a törzsszövetségekből pedig az államok - megjelent a magántulajdon és a rabszolgaság – rabszolgatartó társadalom jött létre - kialakult az írás, idővel megjelentek a tudományos ismeretek - napjainkban is léteznek ősközösségi szinten szerveződő közösségek: egyes bennszülött törzsek DélAmerikában, Afrikában, Ausztráliában, Polinéziában. Pl.: eszkimók (inuinok), pigmeusok

természeti gazdálkodás horda család nemzetség törzs állam kohászat bronz közös tulajdon magántulajdon barlangfestmény törzsszövetség rabszolga ősközösségi társadalom

5

A TÖRTÉNELEM FORRÁSAI

Recommend Documents