A TÖRÖK-MAGYAR KULTURÁLIS, INFORMÁCIÓS ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY SZÁMVITELI POLITIKÁJA
Készítette:
Kücükcoban-Tengeri Dalma kuratóriumi tag
Hatályos:
2015. szeptember 5.
Jóváhagyta:
Demirkan Mehmet Tarik sk. elnök
A TÖRÖK-MAGYAR KULTURÁLIS, INFORMÁCIÓS ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY Számviteli politikáját a Számviteli Törvény (2000. évi C. törvény) alapelvei és előírásai alapján, a 224/2000. (XII.19.). Korm. r. a számviteli törvény egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály alapján, az Alapítvány adottságainak leginkább megfelelő módszerek és eljárások kiválasztásával állítottuk össze. A Számviteli politika keretében elkészített szabályzatokban nem érintett kérdésekben a Számviteli Törvény, valamint a fent hivatkozott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.
1. A TÖRÖK-MAGYAR KULTURÁLIS, INFORMÁCIÓS ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY ismertetése Az Alapítvány neve:
TÖRÖK-MAGYAR KULTURÁLIS, INFORMÁCIÓS ÉS MŰVÉSZETI ALAPÍTVÁNY
Székhelye:
1094 Budapest, Ferenc tér 5. III/31.
Az Alapítvány szervezete: Az Alapítvány alapítója:
Demirkan Mária Magdolna
Az Alapítvány 13 fős kuratóriumból áll, melynek élén az elnök áll. Az Alapítványt teljes jogkörben az elnök képviseli. A Kuratórium elnöke:
Demirkan Mehmet Tarik
A Kuratórium tagjai:
Kücükcoban-Tengeri Dalma Rékasi Mihályné Dr. Villányiné Kertész Erika Kristóf Ágota Kozma Péter Szabó Katalin Fejes Edit Szegedi Ágnes Anikó Saral Nusret Sariyüce Tolga Deniz 2
Cardak Salih Csörgő István
A tevékenység rövid leírása A török-magyar kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztése a két ország közti tudományos, művészeti, oktatási, gazdasági tevékenységek támogatása és a kölcsönös információ biztosítása útján. Célunk továbbá elősegíteni az eltérő vallási, etnikai, kulturális és szellemi hagyományokból eredő előítéletek felszámolását, és az egyetemes emberi értékek érvényre juttatásával az esélyegyenlőség megteremtését mindkét ország polgárai részére a másik országban.
Az Alapítvány céljának elérése érdekében különösen az alábbi feladatokat végzi: -
-
-
-
-
„Türkinfo” néven török és magyar nyelvű, nyilvános hírportált működtet, és gondoskodik annak napi frissítéséről, karbantartásáról. A hírportálon lehetőséget biztosít az olvasók közvetlen információcseréjére. Részrehajlás nélkül, politikamentesen tájékoztat a magyar és török országos sajtóban fellelhető, Törökországgal és Magyarországgal kapcsolatos aktuális hírekről, az Európai Unióval kapcsolatos vonatkozó hírekről. Népszerűsíti a Magyarországon megszervezésre kerülő, török témájú kulturális rendezvényeket, ezekről lehetőség szerint beszámolót készít. Hasonlóan jár el a Törökországban megszervezésre kerülő, magyar vonatkozású rendezvényekkel kapcsolatban. Nyomtatott sajtótermékeket, könyveket, albumokat jelentet meg. Kiemelten foglalkozik a két országot érintő kulturális és szabadidős rendezvények szervezésével, valamint támogatja más szervezetek hasonló célú tevékenységét. Gyermekprogramokat, nyári táborokat, nyelvi táborokat szervez. Mindkét ország oktatási intézményeivel együttműködve részt vesz diákcsere programok szervezésében, lebonyolításában. Ösztöndíjakat szervez és segítséget nyújt hátrányos helyzetű diákok továbbtanulásának elősegítése céljából. Csoportos tanulmányutakat, látogatásokat szervez mindkét országba. Részt vesz testvérvárosi és testvériskolai kapcsolatok kiépülésének előkészítésében. Nyelvoktatással kapcsolatos tevékenységet végez. Képzéseket szervez. Rádióműsorokat, előadásokat, nyilvános vitákat, bemutatókat szervez a két országgal kapcsolatos témákban. Kiemelt hangsúlyt fektet a két ország közötti együttműködés új területeinek feltérképezésére, azok nyilvánossá tételére. Aktív közreműködő vagy tanácsadó szerepben vesz részt az együttműködések kidolgozásában, megvalósításában. Szervezi és támogatja a Törökországról vagy Magyarországról szóló gazdasági, szociális, kulturális vagy egyéb témájú felmérések, kutatások, tanulmányok készítését, azokat részrehajlás nélkül közzéteszi.
3
-
-
-
-
Kiemelt hangsúlyt fektet mindkét országban az ott élő kisebbség szociális helyzetéről, alkalmazkodási folyamatáról, mindennapi életéről és integrációs lehetőségeiről szóló adatok begyűjtésére, rendszerezésére és tanulmány formájában történő közzétételére. Fenti adatgyűjtések elvégzésével és az eredmények igény szerinti rendelkezésre bocsátásával elősegíti a két ország közötti kapcsolatok ápolását célzó más szervezeteket vagy egyéneket. Kiemelt hangsúlyt fektet az esélyegyenlőség megteremtésére és a nemi diszkrimináció elleni küzdelemre. Türkinfo Képviseleti Hálózatot állít fel, amely tagjai egy-egy nagyobb városból közvetítik a török vonatkozású helyi eseményeket, híreket. A képviselők a híradás mellett a helyi kapcsolattartó szerepét is ellátják. Információközpontot működtet. Adományokat gyűjt. Ajándéktárgyakat, egyéb tárgyakat értékesít.
Az Alapítvány gazdálkodása Az Alapítvány vagyona a befizetett tagdíjakból, a jogi személyek, gazdálkodó szervezetek hozzájárulásaiból, valamint a szakmai szervezetek számára kiírt pályázatokból és egyéb forrásokból keletkezik. Az Alapítvány gazdálkodását az elnök szervezi és irányítja. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak a jelen Alapító Okiratban lefektetett célok megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja és nem oszthatja fel, azt kizárólag a jelen Alapító Okiratban meghatározott tevékenységekre és csak céljainak megvalósítására fordíthatja. A gazdálkodással együtt járó kiadások és egyéb költségek kizárólag a gazdasági tevékenységből származó bevételből fedezhetőek. . Az Alapítvány működése nyilvános, szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Az Alapítvány tisztségviselői: Elnök:
Demirkan Mehmet Tarik
A Kuratórium tagjai:
Kücükcoban-Tengeri Dalma Rékasi Mihályné Dr. Villányiné Kertész Erika Kristóf Ágota Kozma Péter Szabó Katalin Fejes Edit Szegedi Ágnes Anikó 4
Saral Nusret Sariyüce Tolga Deniz Cardak Salih Csörgő István
II. Éves beszámoló Az Alapítvány működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően a Számviteli Törvényben, valamint a 224/2000. (XII.19.) Korm. sz. rendeletben meghatározott beszámolót köteles készíteni.
2. A számviteli alapelvek A könyvvezetés és a beszámoló készítése során az Alapítvány az alábbi számviteli elveket érvényesíti: a.) általános alapelv: - a vállalkozás folytatásának elve. b.) A beszámoló tartalmára ható elvek: - a teljesség elve, - a valódiság elve, - az összemérés elve, - az óvatosság elve. c.) A beszámoló tartalmára ható, kiegészítő alapelvek: - a bruttó elszámolás elve, - az egyedi értékelés elve, - a tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv, - a lényegesség elve, - a költség-haszon összevetésének elve. d.) A beszámoló formájára ható alapelvek: - a világosság elve, - a következetesség elve, - a folytonosság elve. A felsorolt alapelvek alkalmazása a beszámoló készítése során kötelező.
3. Könyvvezetés A könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében az Alapítvány a gazdálkodó tevékenysége során előforduló vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végén lezárja. Az Alapítványnál az üzleti év a naptári évvel azonos. Az Alapítvány által vezetett könyvelési mód: az egyszeres könyvvitel.
5
3.1 A könyvvezetés rendje Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról készített bizonylatok alapján naplófőkönyvet vezet, valamint a naplófőkönyvi rovatok további részletezésére analitikus nyilvántartásokat. Az Alapítvány olyan analitikus nyilvántartásokat vezet, amelyek a közhasznú szervezetekre előírt egyszerűsített mérleg és eredmény-levezetés összeállításához, szükségesek. Analitikus nyilvántartások: - Tag- és tagdíj nyilvántartás, - Tárgyi eszközök nyilvántartása, - Immateriális javak nyilvántartása, - Vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása, - Szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása, - Munkabérek, és más személyi jellegű kifizetések nyilvántartása, - Adott előlegek nyilvántartása, - Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. 3.2. A könyvviteli zárlat rendje Az Alapítványnak a pénzmozgás bizonylatai közül a pénztári bizonylatokat a pénzmozgással egyidejűleg, a bankszámla forgalom bizonylatait a banki értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket pedig a tárgyhót követő hó 15. napjáig kell a naplófőkönyvben rögzíteni.
4. Beszámoló A Számviteli Törvény, valamint a társadalmi- és közhasznú szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó kormányrendelet előírása szerint az Alapítvány a pénzforgalomról vezetett, egyszeres könyvvitelt vezet, (naplófőkönyvet és analitikus nyilvántartásokat vezet), és a leltárak alapján évvégén egyszerűsített mérleget készít. A mérlegben az eszközöket és a forrásokat bruttó módon kell kimutatni. Minden mérlegtételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát is. Amennyiben ellenőrzés, önellenőrzés során az előző évre vonatkozó jelentős összegű hibát állapítottak meg, az a mérlegkészítés napjáig ismert, és a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg rendezett tétel, akkor az egyszerűsített mérleg és az eredmény-levezetés megfelelő tételeinél, az előző évi adatok mellett fel kell tüntetni azokat. 4.1. Leltározás A mérlegtételeket leltárral kell alátámasztani. Az eszközök és források leltározásának rendjét az alábbiak szerint kell végezni: Az Alapítványnál a mérleg fordulónapja előtt kell elvégezni a leltározást úgy, hogy a mérlegben lévő adatok a leltárral alátámaszthatóak legyenek. A leltár elkészítése évente kötelező, mégpedig a befektetett eszközökre éppúgy, mint az egyéb eszközökre, a követelésekre és a kötelezettségekre egyaránt. A berendezések, felszerelések, készletek leltározása mennyiségi felvétellel, míg az egyéb eszközök – pénzeszközök, követelések – és a források leltározása a nyilvántartások alapján, egyeztetéssel történik, analitikus kimutatások, bankkivonatok, bevallások stb. alapján. 6
A leltározásról, a mérleg fordulónapján meglévő eszközökről és forrásokról a mérleg mellékleteként írásos leltárfelvétel készül, melyet a leltározást végző dolgozó köteles aláírásával ellátni. A leltár ellenőrzését a mérleg alátámasztásának szabályszerű végrehajtása érdekében, az Alapítvány esetében az elnök végzi. A leltározás során fellelt meghibásodott eszközök selejtezéséről ugyancsak az Alapítvány elnöke dönt. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az eszköznek a nyilvántartásokból történő kivezetéséhez tartozó bizonylat melléklete. A mérlegtételek értékelésének szabályozását külön szabályzat írja elő. 4.2. A beszámoló készítés, jóváhagyás és közzététel A mérleg fordulónapja: december 31. A mérlegkészítés napja: A tárgyévet követő év február 15. napja. Az egyszeres könyvvitel alapján készített beszámoló két részből áll: - Közhasznú egyszerűsített mérleg, - Közhasznú eredmény-levezetés. Az Alapítvány a mérlegsémák közül az „A” változatot alkalmazza. Az Alapítvány - nagyságrendjére való tekintettel - csak a nagybetűvel és a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportokon szerepeltet tételeket, mert így is biztosítható a valós összkép. Az Szt. tv. 96 §-a ezt lehetővé teszi. Az összevont tételek a kiegészítő mellékletben részletesen is bemutatásra kerülnek, biztosítva így a világosság elvének érvényesülését. Az éves beszámoló, a fentiek szerinti számszaki beszámolóból és az erre épülő szöveges beszámolóból áll. Az Alapítvány éves gazdálkodásáról készített beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá. Az Alapítványnak a Számviteli Törvény értelmében nincs letétbe helyezési kötelezettsége. A jóváhagyott beszámolóját bárki megtekintheti az egyesület székhelyén, ezzel biztosítva a beszámoló nyilvánosságát. A számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényeges, jelentős, nem lényeges, nem jelentős összegű hiba szabályozása
5. Lényeges összegű hiba meghatározása Amennyiben az előző évre (évekre) vonatkozó ellenőrzés, önellenőrzés a megbízható, valós képet lényegesen befolyásoló hibát tár fel, a módosításokkal kiegészített beszámolót ismét a közgyűlés elé kell terjeszteni (ha a hiba több évet érint, valamennyi év beszámolóját). Lényeges összegű hiba, amelynek következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).
6. Jelentős összegű hiba meghatározása Jelentős összegű hibának kell tekintetni azt az összeget, amikor a feltárt hibák és hibahatások, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő együttes (előjeltől független) hatása meghaladja a mérleg főösszeg 2 %-át. III. Az eszközök és források értékelésének módja, az eszközök és források értékelésének szabályozása 7
Az Alapítvány az eszközök és források értékelésének előírásairól külön szabályzatot készít.
IV. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem Az Alapítvány az bizonylati elv és bizonylati fegyelem előírásairól külön iratkezelési és bizonylati szabályzatot készít. V. Pénzkezelési szabályzat Az Alapítvány a számviteli törvény előírásainak megfelelően a pénzkezelését külön szabályzatban szabályozza.
A jelen Szabályzatot a Kuratórium a 2015. szeptember 5-i ülésén, 11/2015.(IX.5.) számú kuratóriumi határozatában, egyhangúlag jóváhagyta.
8
