A tréning kézikönyve

A tréning kézikönyve 2004. október 26., Budapest, Magyarország

Tartalom

1. Civil párbeszéd és az NGO-k

3. oldal

2. Az EU NGO-szerkezete és a közös munka

6. oldal

2.1. A Civil Társadalom Kontaktcsoportja (Civil Society Contact Group) és az act4europe kampány

7. oldal

3. Az EU intézményei

8. oldal

4. Lobbizási útmutató

12. oldal

5. Információforrások

16. oldal

6. Az ENGO-hálózat kontaktlistája angolul

21. oldal

1

Bevezetés

Üdvözöljük a budapesti non-profit tréningszemináriumon, amelyet az act4europe a NIOK-kal együtt szervezett! Az Act4europe az Európai Unió Civil Society Contact Group (Civil Társadalom Kontaktcsoport) elnevezésű csoportjának a kampánya. A Civil Society Contact Group az EU nonprofit szektorának hat nagy területét, 1. a környezetvédelem (Green 8), 2. az emberi jogok (HRDN), 3. a nők helyzete (EWL), 4. a kultúra (EFAH), 5. a szociális ügyek (Social Platform) és 6. a fejlesztés területét (CONCORD) kapcsolja össze az Európai Szakszervezetek Konföderációjával (European Trade Union Confederation) mint megfigyelő. Act4europe azzal a szándékkal jött létre, hogy mind nemzeti, mind pedig európai szinten megkönnyítse a civil szervezetek számára a ‘Future of Europe’ (Európa jövője) körül kialakult vitáról a tájékozódást és az információcserét. Ennek célja, hogy biztosítsa az információhoz való tartós hozzáférést, a döntéshozatalban való közös részvételt (részvételi demokrácia és civil párbeszéd), a demokratikusabb struktúrát, valamint a civil társadalmat érintő kérdésekben az igazság érvényesítését. Az Act4europe az Európai Bizottság és a Mott Alapítvány támogatásával indította a programot, mely a nemzeti szinten működő civil szervezeteket kívánja újra kapcsolatba hozni az őket érintő európai uniós ügyekkel, és részvételüket elősegíteni kívánja az egész Európát átívelő civil párbeszédben, különös tekintettel az új Európai Unió Alkotmányával kapcsolatban. A program keretében az act4europe tréningszemináriumokat szervez a civil szervezetek számára három új tagállamban abból a célból, hogy serkentsék a nemzeti civil szervezetek megfelelő szinteken történő, szektoron átívelő tárgyalásait a munkájukat érintő EU-témakörökben. A kézikönyvet referenciaforrásnak szántuk a résztvevők és a többi magyar non-profit szervezet számára. Tartalmazza az EU civil párbeszéd elemzését, a részvételi demokrácia megvalósításának követelményeit, az Európai Unió non-profit hálózatának és a megfelelő EU Intézmények áttekintését, valamint egy rövid lobbizási útmutatót is ad. A kézikönyv ezen kívül magában foglalja még az említett hat szektorban működő összes európai civil szervezet kontaktlistáját, angolul. Reméljük, hasznosnak találja ezt a forrást, és segítséget nyújt Önnek a tájékozódáshoz az Önt érintő, EU-val kapcsolatos témákban!

Nicolas Beger Coordinator Civil Society Contact Group act4europe

Vanda Knowles Policy Assistant act4europe

2

1.

Civil párbeszéd és az NGO-k

A civil párbeszéd a részvételi demokrácia eszköze, amely elismert módja az európai állampolgárok bevonásának. Európában az emberek jó 40%-a valamilyen módon kapcsolódik az önkéntes munkához és a nonprofit szervezetekhez. A Civil Társadalom és szervezetei gyakran szolgálnak kapocsként vagy közvetítőként az egyén és politikai intézményeik között: a civil párbeszéd segítségével szerveződött állampolgárok közös témára keresik a választ, és így nyílt és demokratikus politikai vitán vesznek részt. Ugyanakkor a Civil Társadalom különböző részei közötti általános politikai témájú párbeszéd nagymértékben elősegíti a komplex társadalmakban a szociális kohézió kialakulását. Ez arra is kiváló, hogy a peremre szorult csoportokat és témákat vissza lehessen hozni a politikai napirendbe. A civil társadalom meglehetősen új jelenség Európában, és egyfajta Politikai Unió fejlesztéséhez kapcsolódik az 1992-es Maastricht-i Egyezmény nyomán. Több, az állampolgárokat közvetlenül érintő politikai kérdés került át európai színtérre, arra ösztönözve ezzel a Civil Társadalmat, hogy új szinten kapcsolódjon be. Az elmúlt 10 évben sok nonprofit szervezet épült be az európai hálózatba, ezzel is hozzájárulva az európai politikai irányvonalnak az állampolgár szemszögéből történő alakulásához. A Civil Társadalom szerepét egyre nagyobb mértékben ismerik el az európai intézmények. Ennek egyik oka az európai állampolgárok EU-val kapcsolatos kijózanodása volt; a másik ok pedig az egyre növekvő egyenlőtlenségekkel szembesülő Európában a társadalmi kohézió megteremtésének szükségessége. Mi több, az Európai Unió felismerte annak szükségességét, hogy a “kormány” logikáját át kell váltani a “kormányzás” logikájává a politikai problémák egyre növekvő komplexitása miatt, amelyeket most már európai szinten kell megoldani. Míg a kormányzás kialakul, az EU kötelezi magát, hogy a résztvevők közül a lehető legtöbb szakértőt vonja be a politikai deliberalizáció folyamatába annak érdekében, hogy biztosítsa a problémák alapos megértését és széleskörű megoldási javaslatokat nyújtson. Az európai jogra és értékekre alapozó nonprofit szervezetek ennek a folyamatnak lényeges részesei. Az ő részvételük hasznosan járult hozzá a politikai fejlődéshez és felismerte a szubszidiaritás fogalmát. A problémák megoldásához és az irányelvek meghatározásához a lehető legalacsonyabb szinten, a kérdésben leginkább érintettek felbecsülhetetlen értékű szakértelmének figyelembe vételével kell haladnunk. A Civil Párbeszéd fejlesztése mint koncepció az elmúlt években fontos előrelépést tanúsított: • • •

A Bizottság Fehér Könyve a Kormányzásról1 A Konzultáció Minimális Sztenderdje2, Az Európai Alkotmány részvételi demokráciáról szóló záró bekezdése.

Hasonlóképpen számos gyakorlati párbeszéd fejlődött ki az elmúlt 15 év során: •

1 2

A Bizottságnak és az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Kapcsolatok Bizottságának kétévente megrendezendő találkozója a szociális platformmal. Ezek biztosítják a folyamatos információáramlást és a lehetőséget a szociális nonprofit szervezetek számára, hogy ezen a téren hatást gyakoroljanak az irányelvekre.

COM(2001) 428. COM(2002) 704.

3

•

A környezetvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezeteknek hagyományosan nagyon jó munkakapcsolatuk van a KÖRNYEZETI Főigazgatósággal (DG ENV) és a Parlamenttel. A Tanács egy szabályában rögzítve sok éve már alapfinanszírozást kaptak és szabályos időszakonként konzultációt tartottak a Környezetvédelmi Főigazgatósággal és a Biztossal, valamint a Bizottság elnökével. Ezenfelül a több mint ötven Bizottság Szakértői Bizottságával is rendszeresen egyeztettek. A környezetvédelemmel foglalkozó nonprofit szervezetek gyakran biztosítottak szakértői jelentést az Európai Parlamentnek a Bizottságoktól érkező különféle környezetvédelmi témában.

•

A KERESKEDELMI Főigazgatóság (DG Trade) egy jól szerkesztett és gyakori “Civil Társadalom párbeszéd” találkozót épített ki a Civil Társadalom érdeklődő tagjaival. Ez gyakran ad otthont olyan találkozóknak, amelyek az Európai Küldöttek, vezető tisztségviselők és tárgyalók részvételével zajlik.

•

Az Emberi Jogok Szektorának (Human Rights Sector) tagjai mind a Bizottsággal, mind pedig az Európai Parlamenttel sokkal informálisabb alapokon nyugvó, szoros bizalmi munkakapcsolatban állnak. Az utóbbival zajló párbeszéd megjelenik az Emberi Jogok Kontaktcsoportban (Human Rights Contact Group) is, amely rendszeresen tart nyílt találkozókat a Parlamentben, ahol az Európai Parlamenti Tagok (MEP) és az emberi jogi szervezetek találkoznak, hogy az aktuális ügyeket nyíltan megvitassák.

•

A Konvent fogalma a jövőbeni alkotmány legitimitásának elterjesztését volt hivatott növelni. Nonprofit szervezeteket is meghívtak, hogy hozzájáruljanak ehhez a Futurum website útján és egy hivatalos civil társadalmi közmeghallgatáson 2002 júniusában. Ezen a csatornán keresztül, az európai nonprofit szervezetek (ENGO-k) a Konvent működése idején jelentős mértékben hozzájárultak a megbeszéléshez és jó kapcsolatot alakítottak ki sokakkal a Konvent tagjai közül. Ennek a szerepnek a fontosságát a Konvent záró ünnepségén is hangsúlyozták.

Európai Unió Alkotmányának I-46. cikke Article I-46 of the EU Constitutional Treaty I-46. cikk: A részvételi demokrácia alapelvei 1. Az Unió intézményeinek, megfelelő esetekben, meg kell teremteniük a lehetőséget a polgárok és a képviseleti szervek számára, hogy megismerhessék őket, és nyilvánosan véleményt cserélhessenek az Unió tevékenységének minden területéről. 2. Az Unió intézményeinek nyílt, átlátható és ismétlődő párbeszédet kell fenntartaniuk a képviseltetett szövetségekkel és a civil társadalommal. 3. A Bizottságnak széleskörű konzultációt kell tartaniuk az érintett felekkel, ezzel is biztosítva, hogy az Unió tevékenysége összefüggő és átlátható legyen. 4. A több mint 1 millió, jelentős számú Tagállamból érkező polgár kezdeményezheti a Bizottság felkérését hatásköre keretein belül, hogy megfelelő javaslatot nyújtson be arra a témára nézvést, amelyről a polgárok úgy vélik, az Uniónak az Alkotmányban rögzítettek betartása végett jogi lépéseket kell tennie. Európai jogszabály kell meghatározza az eljárások rendelkezéseit és a polgárok kezdeményezésének feltételeit, beleértve a Tagállamok minimális számát, ahonnan a polgárok érintettek kell legyenek a kérdésben.

4

Az Alkotmánytervezet egyértelmű és kötelező keretet állapít meg a részvételi demokrácia két elemének: az európai intézmények és a civil társadalom közti Civil Párbeszédnek és az Európai polgári kezdeményezésnek. Ennek a cikknek a záradéka fontos határkő a részvételi demokrácia fejlesztésében. Kifejezetten a polgári kezdeményezés lehet a polgárok bevonásának fontos eszköze – leginkább a társadalom azon részének, amelyik, félő, hogy nem talál meghallgatásra. Ez a törvénycikk szilárd alapot biztosít az európai döntéshozatali eljárásban történő részvétel legitimitásának növeléséhez. Ezenközben értéket teremt és megerősíti az Európai Parlament mint az Unió polgárainak egyedüli választott testülete elsődleges szerepét. Mindamellett ennek a törvénycikknek a szövegezése néhány helyen jóval több, mint pusztán szavak egymás utáni sora, amelyeknek csak kicsi vagy semmilyen következményük nincs a civil párbeszédre a részvétel koncepcióját tekintve, ami többet jelent, mint puszta konzultáció.

Civil Párbeszéd és annak megvalósítása A 46. törvény 2. & 3. cikkében foglaltak megvalósításához egy kétszintű stratégiára kell összpontosítanunk: azok a területek, ahol a civil párbeszédre a leginkább szükség van (tartalom) és az az út, amin az érdekeltek valós részvételét biztosítani lehet (struktúra). A részvétel alapelveinek lehetővé kell tenniük, hogy minél több olyan témát és embert vonjanak be, amik és akik rendszerint nem kapnak kellő képviseletet, bár az európai polgárokat nagymértékben foglalkoztatja az ügyük. A létrehozott dialógusnak valójában az Unió értékeit és céljait kell képviselniük, minthogy bizonyos területeken erősíteni kell a specifikus párbeszédet az érintett felekkel, úgy mint egyenlőség, anti-diszkrimináció, küzdelem a szociális kirekesztés ellen, fenntarthatósági fejlesztés (mindhárom elemével, a gazdasági, a környezetvédelmi és a szociális elemmel), a környezetvédelem fejlesztése, tisztességes kereskedelem, emberi jogok, az igazsághoz való hozzáférés és a szegénység elleni küzdelem. Azon a definíción kívül, hogy miről kell dialógust tartanunk, ennek a dialógusnak a szervezete éppen annyira fontos. Ez kifejezetten így van akkor, ha a dialógus azokat a témákat és embereket érinti, amik és akik túl kevés figyelmet kapnak, ugyanakkor ez a párbeszéd a legnagyobb változásokat “eredményezheti” a jövőben. Ahhoz, hogy értelmes párbeszédet építsünk ki, a következőket kell számításba vennünk:

A részvételhez ösztönző környezetre van szükség A Konvent létrejötte a Civil Társadalom megalapítása felé tett fontos lépés volt. Mindazonáltal ez mégis megmaradt az intézmények konvencionális keretei között, és passzívan várja a kívülről jövő nonprofit hozzájárulást/részvételt. Ahhoz, hogy gyökeres változás történjék, szilárd akarat szükséges, ami révén kiderül, hogy a civil társadalom (a maga sokféleségében) mely döntéseit lehet közvetlen bevonással végrehajtani. A civil párbeszédet aktívan kell felépíteni, és úgy kell tekinteni, mint egy olyan folyamatot, amelynek minden cselekvője értéket ad a dialógushoz.

5

A részvételhez képviseletre van szükség A civil szervezetek, a Bizottság és a Gazdasági és Szociális Bizottság már felállított alapszabályokat. A civil szervezetek hálózatában képviselteti magát a Civil Társadalom Kontaktcsoport (Civil Society Contact Group), amely elkötelezett híve a szigorú átláthatóságnak, a demokratikus NGO-szerkezetnek és a döntéshozatalnak. Tagsági követelményük ezeken az alapelveken nyugszik. A jogok és az értékszempontúság jellemzője, hogy a nonprofit szervezeteket demokratikusan képviseli. Nem a hagyományos értelemben vett általános népszerűségi választások, hanem a széleskörű európai tagság, a kérdések, a választókerületek értelmében, és a társadalom azon rétegének képviseletében, amely rendszerint nem talál meghallgatásra a hagyományos jogi gyakorlatban. A részvételhez forrásokra van szükség Ahhoz, hogy komoly részvételről lehessen beszélni, az EU-nak biztosítania kell a párbeszéd résztvevői számára a jogi és a financiális feltételeket. Ez igaz nemcsak az intézmények és a civil társadalom között, hanem a politikai párbeszéd lehetőségének megteremtésében a civil társadalmon belül is. A részvétel mint lehetőség jó, de források szükségesek ahhoz, hogy ez létrejöhessen. A részvételt a projektciklus teljes ideje alatt biztosítani kell A dialógus eljárását a megfelelő projektciklus ideje alatt kell meghatározni: jelenti ez a szükségletek felmérését, a problémák meghatározását, a politikai koncepció fejlesztését és a szükségletek kielégítését megcélzó stratégiákat; egy világos megvalósítási tervet időközbeni értékeléssel (monitorozás); és egy őszinte értékelési eljárást, amely egybeveti a célokat és az elért eredményeket. A részvételhez információra van szükség A párbeszéd minden résztvevőjét informálni kell a párbeszéd pontos tartalmáról, a témáról és a döntésekről, amelyeket egy bizonyos párbeszéd fórum hozhat. Végsősoron világos irányelveket kell meghatározni a dialógusban résztvevő partnerek szerepéről, jogaikról, munka-elhivatottsággal kapcsolatos elvárásaikról, az elért eredmények tulajdoni viszonyairól, az intézmények kötelezettségeiről, a végső javaslatról és arról, hogy hogyan értékelik majd az eredményeket. A részvételhez hozzáférésre van szükség Ezt a hozzáférést fenntarthatósági szerkezetben kell biztosítani, amely garantált és hosszan tartó, de nem lezárt a jövőbeni fejlesztések tekintetében. A dialógusbeli részvétel szervezeti struktúrájának (úgy mint akkreditáció) olyan kismértékűnek kell lennie, amennyire ez megoldható, hogy biztosítsuk a rugalmasságot és célirányultságot. A részvételhez átláthatóságra van szükség A részvételt nem lehet kötelezővé tenni. A szükségletek és a párbeszéd témája határozza meg, mely szervezetek lesznek partnerek a dialógusban. A szükséges igazoló iratokat és indikátorokat “a témafigyelés nyilvántartásával” kell meghatározni, azzal a szándékkal, hogy idővel esetleges új dialógus partnerek is kikerülhessenek. A részvételt értékelni kell Részvételi demokráciát – éppúgy, mint a demokráciát magát – folyamatosan védeni és értékelni kell. Éppen ezért a párbeszéd bármely fajtájának képesnek kell lennie az újbóli önértékelésre. Ennek a cikknek a tényleges megvalósítása a civil párbeszéd első formája kell legyen egy közösen megállapított, kötelező és monitorozott megvalósítási stratégiában. A részvétel valóságának reális felmérése szükséges az idő, a helyszín, a financiális eszközök, az átláthatóság és az információ vonatkozásában.

6

2. Civil szervezeti struktúrák az EU-ban és a közös munka Szerte Európában és az Európai Unióban százezrével vannak nonprofit szervezetek. Annak érdekében, hogy hatékonyságukat maximalizálják, sok szervezet európai szinten már ernyő-hálózatba tömörült, és szektoruknak megfelelően közös politikai programot határoztak meg. Az európai nonprofit szervezetek hálózata politikai szinten képviseli tagságukat és a választóit azáltal, hogy politikai szereplők lobbiznak bizonyos kérdésekben. Ez úgy érhető el, hogy információt gyűjtenek és annak áramlását biztosítják a tagállami és az EU-szint között, irányelveket vázolnak fel, pozíciós anyagokat és sajtóközleményeket készítenek. A szektoriális platformok azzal is képviselik tagjaikat – ebben az esetben ez főleg az európai nonprofit szervezeteket jelenti –, hogy ötvözik közös erőfeszítésüket és a közösséget érdeklő horizontális témákat, míg méltányolják az autonómiát és az egyes európai nonprofit szervezetek specifikus munkáját. Ezek a szervezetek fontos kapcsolati pontok a tagállami NGO-k számára is, melyek így kaphatnak naprakész információt a játszma szélesebb körben értelmezett helyzetéről. Bár mindegyik európai nonprofit szervezet azon alapul, hogy tagjait nemzeti szinten szolgálja, létezésük alapvetően az információtól, a bizalomtól és a tagállami NGO-k politikai munkájától függ.

2.1. Az EU Civil Társadalom Kontaktcsoportja és az act4europe kampány Az EU Civil Társadalom Kontaktcsoportot eredetileg azért hozták létre, hogy a nonprofit szektorban információt osszon meg, és hogy alkalomadtán közös erőfeszítéssel forduljon az EU Intézményei felé, például a nonprofit szervezetek támogatása terén. Az Alkotmányos tárgyalások alkalmával, 2002 februárjában alakult meg a Civil Társadalom Kontaktcsoport azzal a szándékkal, hogy jól strukturált kapcsolatot építsen ki az Európai Konvent Elnökségével és biztosítsa a civil társadalom hozzáférését az Alkotmányi eljárásban. A Civil Kapcsolatok Kontaktcsoport (Civil Society Contact Group, CSCG) most hat nagy NGO-szektort hoz össze (környezetvédelem, kultúra, fejlesztés, szociális, nőügyi és emberi jogi szektorokat) és így a legnagyobb civil szervezeti csoport Európában.

CIVIL T Á RSADALOM KONTAKTCSOPORT

1 résztvevo mint megfigyelo

2 résztvevo

1 résztvevo mint megfigyelo

CSCG 2 résztvevo

2 résztvevo

2 résztvevo 2 résztvevo

7

2002 novemberében a CSCG elindította az act4europe kampányt annak érdekében, hogy elképzeléseiket elterjeszthessék Brüsszelből kiindulva, és a civil szervezeteknek és szövetségeknek egy Európát átívelő, működőképes kapcsolatrendszerét építhessék ki. Ennek célja, hogy biztosítsa az információhoz való tartós hozzáférést, a döntéshozatalban való közös részvételt (részvételi demokrácia és civil párbeszéd), a demokratikusabb struktúrát, valamint a civil társadalmat érintő kérdésekben az igazság érvényesítését. A cél az is volt, hogy tagállami szinten is elindítsanak tárgyalásokat és kezdeményezéseket, biztosítva, hogy a Konvent tagjai késztetést érezzenek arra, hogy figyelembe vegyék a civil társadalom szempontjait a Konvent és az IGC (Kormányközi Konferencia, Intergovernmental Conference) felszabadítása alatt. Az IGC befejezésével és az ezt követő 2004. júniusi választásokkal az act4europe a ratifikációs eljárásra fordította figyelmét, valamint arra, hogy az Alkotmány szövegének hozzáférhető, pontos elemzését adja, ezzel nyújtva segítséget a nonprofit szervezeteknek abban, hogy megállapítsák azt a politikai irányzatot, amelyet követni akarnak a ratifikáció ideje alatt, különös tekintettel a népszavazó országokban. Az act4europe kampány munkájának egyik kulcseleme az, hogy lényeget adjon a részvételi demokrácia koncepciójának, ezt pedig úgy tette, hogy szektor-közi párbeszédet indított, bevonva ebbe mind az EU-, mind pedig a nemzeti szintet.

3. Az EU intézményei Néhány európai intézménynek igazán figyelemreméltó web-oldala van, amelyen a kereső nonprofit szervezetek könnyen megtalálják az intézmények programjairól szóló információt és dokumentumokat. Terjedelmes publikációk adnak információt mind a Bizottságról, mind pedig az Európai Parlamentről, amelyek elmagyarázzák a munkamódszereket. Itt most csak egy rövid áttekintést nyújtunk erről, különös tekintettel a tagállami nonprofit szervezetek számára érdekes információkról.

Az Európai Bizottság Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó szerve, kizárólagos joggal a jogalkotás kezdeményezésére, de felel ezek megvalósításáért és a felügyeletért is. A Kollégiumok Biztosainak nem a tagállamok érdekeit kell képviselniük, hanem szerepük e helyett az Unió mint egységes egész érdekeinek a megvédése. 2004 novemberére az új Bizottság, az új elnök, José Manuel Barroso vezetése alatt már 24 Biztosból fog állni, és mindegyikük saját területért felel majd. Éppúgy, mint a tanácsadók személyes kabinetje, a Biztosoknak, hasonlóan a tagállami minisztériumokhoz, vannak különféle úgynevezett Főigazgatóságaik, Directorates Generals (DGs) a Bizottságban, és ez a hely, ahol a Bizottság köztisztviselőinek a legtöbbje dolgozik. Ezek az emberek azok, akik az EUirányelveket fölvázolják, és egyben ők a kulcsfigurák, ha valaki a Bizottságban akar lobbizni. A Főigazgatóságok, (DGs) és a felelősségi körük listája a következő linken található: http://www.europa.eu.int/comm/dgs_en.htm. Miért fontos nekünk a Bizottság?

8

Sok tekintetben sikeresnek bizonyult a strukturált dialógus fejlesztése az Európai Bizottság és a nonprofit szervezetek között. Romano Prodi és az új Bizottság felállította a ‘kormányzás és demokrácia’ alapelvet, ahol a két alapelv munkájával végigkíséri a munkát és energetizálja a lanyhadó európai eljárásokat. A Bizottság Fehér Könyve a Kormányzásról és a Konzultáció Minimális Sztenderdje fontos lépés volt a civil párbeszéd fejlesztésében. Az Európai Alkotmánynak a részvételi demokráciáról szóló I-46 törvénycikke valamilyen mértékben konkretizálta ezeket a kötelezettségeket. Mindazonáltal a világos stratégia és a nonprofit szervezetektől érkező állandó nyomás szükséges lesz ahhoz, hogy mindez oly módon valósuljon meg, ami révén az intézmények konzultálnak a civil szervezetekkel és képviselőikkel a jogalkotási eljárás teljes időtartama alatt. A jó kormányzás az irányelvek kialakításának és fejlesztésének már igen korai szakaszában a lehető legszélesebb körű ráfordítást igényli. Ez segít abban, hogy a lehető legtöbb érdeket figyelembe tudják venni, hogy a kérdést mélyebben és alaposabban meg tudják érteni, hogy a megoldások legszélesebb skáláját tudják figyelembe venni, és hogy a lehetséges problémákat és megoldásokat már a felkészülés igen korai szakaszában tudják azonosítani. Ennek okán a Bizottság kiemelkedően fontos lobbizási pont, mivel ez felel a tervezett jogalkotási javaslatok előtti konzultáció lebonyolításáért. A Bizottság mint információforrás is működik, például egy bizonyos területre vonatkozó EU-programok érvényes statisztikáinak és összefoglalásainak forrása. A Bizottság ajánlattételi és tender felhívásokat is kiír, amelyek különféle projektek lebonyolítására egyben pénzügyi forrást jelentenek a tagállami nonprofit szervezeteknek. A nonprofit támogatás és a Bizottság igen széles terület, számos speciális kiadvány létezik már ezekről, amelyek segítséget nyújtanak a nonprofit szervezeteknek (például www.ecas.org), illetve az európai nonprofit szervezeteknek még sokkal több, a nonprofit szervezetek számára hozzáférhető programot kell szervezniük a politikai lobbizás területén.

Az Európai Parlament Az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül választott testülete az EU-nak, az utolsó EU-választások 2004 júniusában voltak. Az új Parlamentnek 732 tagja van, akik közül sokak életében ez az első alkalom, hogy parlamenti képviselők lettek. A Római Szerződés szavait idézve, az Európai Parlament 'az Európai Közösségben egyesült államok polgárait' képviseli. Az Európai Unió a legitimitását egyfelől ettől a közvetlenül választott testülettől, másfelől pedig a Tagállamoktól kapja a Miniszterek Tanácsán keresztül, ahol nemzetileg választott képviselők ülnek. Mint bármely Parlamentnek, az Európai Parlamentnek is jogalkotói, költségvetési és felügyeleti joga van, és kitartó folytonossággal nagyobb befolyásra és erőre tett szert a nagyszámú egyezményeken keresztül. Ezek az erők/jogok alakították át az Európai Parlamentet tisztán konzultatív gyűlésből jogalkotó parlamentté, a nemzeti parlamentek jogaihoz hasonló jogokat gyakorló gyűléssé. Ma az Európai Parlament mint a Miniszterek Tanácsának egyenlő partnere, a legtöbb európai törvényt elfogadja – azokat a törvényeket, amelyek az Európai Unióban élő emberek életét befolyásolja. A döntéshozatali területek legnagyobb többségében mind a Miniszterek Tanácsa, mind pedig az Európai Parlament közös és egyenlő szerepet játszik mint az Unió jogalkotói a ‘normál’ jogalkotói eljárás révén, ami úgy ismeretes, mint közös döntéshozatal. Az Európai Parlament tagjai nem a nemzeti küldöttségben ülnek, hanem politikai pártokban. Jelenleg hét politikai csoport van az Európai Parlamentben és számos pártfüggetlen tag is.

9

Politikai csoportok és az EP Tagjainak száma (2004 szeptemberében) Európai Néppárt és Kereszténydemokrata Párt (PPE-DE) Az Európai Parlament Szocialista Csoportja (PES) Az Európai Liberális és Demokrata Szövetség Csoportja (ALDE) A Zöldek Csoportja/Európai Szabad Szövetség (Verts/ ALE) Az Európai Egyesült Baloldal Konföderációs Csoportja (GEU/NGL) A Függetlenség és Demokrácia Csoport (IND/DEM) Az Európai Nemzeti Csoportok Szövetsége (UEN) Függetlenek Tagok

268 198 88 42 41 37 27 29

Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourgban van, ahol a havonkénti plenáris ülések 12 periódusát tartják, beleértve a költségvetési ülést. Az Európai Parlament Bizottságai Brüsszelben találkoznak, míg az Európai Parlament Államtitkársága Luxembourgban található. Gyakorlati okokból kifolyólag sok tisztségviselő és az Európai Parlament politikai csoportjának alkalmazottai Brüsszelben dolgoznak. Havonta két hetet a Parlamenti Bizottságok megbeszéléseire tartanak fönn, Brüsszelben. A fennmaradó hetet a politikai csoportok találkozóinak szentelik. Miért fontos nekünk a Parlament? Az Európai Parlament a jogalkotási eljárásban más és más szerepet játszik attól függően, hogy mik a felelős terület és a jogi tartópillérek, amik alá a jogalkotástervezet tartozik. A norma mindinkább a közös döntéshozatali eljárás vagy ‘normál’ jogalkotási eljárás lesz, amely az Európai Parlament Tagjainak egyenlő jogot biztosít a Tanácsban. Ez azonban egyelőre még nem minden területen működik így, például ilyen az Igazságszolgáltatás és a Belügy számos területe, de különösen a Közös Külés Szociálpolitika azok a területek, amik megmaradtak más eljárásokkal intézendő területnek. Az Európai Választások Eszköztárát az act4europe biztosítja, amely tartalmazza az Európai Parlament Tagjainak részletes listáját a felelős területnek megfelelően. Ezt a következő weboldalon találhatja meg: www.act4europe.org. Az új Európai Alkotmány azt javasolja, hogy a régi szerkezetet átalakítja és megerősíti az Európai Parlament szerepét azzal, hogy jelentősen kiterjeszti a közös döntéshozatalt igénylő területek számát. Ennek a megnövekedett erőnek és a közös döntés növekvő hatáskörének következtében az Európai Parlament jóval nagyobb befolyással bíró intézménye lett az Európai Uniónak. Az Európai Parlament jelentései formálják az európai irányelveket. A jelentéseket az Európai Parlament fennálló bizottságai állítják össze, az új parlamentben 20 ilyen bizottság van. Minden jelentésért a jelentést készítő felel, aki a bizottság európai parlamenti tagjainak egyike. Az Európai Parlament Tagját, különösképpen magát a jelentést készítőt a megfelelő időpontban elérni, igazi különbséget jelent a jog- és értékalapú nonprofit szervezetek érdeklődési körébe tartozó témák kapcsán. A jelentést készítők gyakran örülnek a nonprofit szervezet által nyújtott szakértői munkának, és így a jelentésük átfogóbb és szemléletében szélesebb körű lesz. Ugyanakkor az Európai Unió egyre jobban elkötelezte magát a civil párbeszéd koncepciója iránt, azaz aktív párbeszédet fenntartani a szervezett civil társadalommal az irányadó kérdésekben. Az Európai Unió az I-46. cikkben reflektál erre az elkötelezettségre, mivel a részvételi demokrácia nyílt, átlátható és

10

rendszeres párbeszédre szólít fel, amelyet minden Európai Intézmény és a civil társadalom között ki kell építeni. A civil társadalom szervezeteinek el kell kezdeniük azon dolgozni, hogy átlátható és demokratikus szabályokat határozzanak meg egy jobban strukturált civil párbeszéd kialakítására, és fontos az is, hogy biztosítsák az új Európai Parlamenti Tagoknak a támogatást a civil párbeszéd és a részvételi demokrácia terén. Építsen ki kapcsolatot az Európai Parlament hazai tagjával és csapatával otthon is és Brüsszelben is, különösen, ha olyan bizottságban van benne, amely az Önt is érdeklő ügyekkel foglalkozik. Még ha nem is ez a helyzet, akkor is rajtuk keresztül vezet a legsimább út az Európai Parlamentbe, és nekik kötelező válaszolni a kérdéseire. Gondoskodjon róla, hogy megkapják azt a naprakész és szükséges információt, amellyel Ön foglalkozik. Arra is van külön kijelölt költségvetésük, hogy Brüsszelbe vigyenek a saját körzetükből néhány embert, így ezt is tartsa emlékezetében!

Miniszterek Tanácsa A Miniszterek Tanácsa az az EU testület, amelyben a tagállamok kormányai képviseltetnek. Amint azt már fentebb megjegyeztük, ez alkotja az EU jogalkotásának második ágát, mivel a kormányok tagjait nemzeti szinten közvetlenül választották, akik a Tagállamokat a Miniszterek Tanácsában képviselik. A témától függően minden országot a kormány egy minisztere képvisel, az, aki az adott területért felel (gazdaság, mezőgazdaság, külügyek). Éppen ezért sokféle felállás elképzelhető attól függően, hogy mely témáról van szó (például a tagállamok külügyminiszterei képviseltetnek az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsában). A Tanács Elnökségét minden egyes Tagállam 6 hónapig tölti be, rotációs alapon. 2004 júliusától decemberig Hollandia elnöksége alatt működik a Tanács. Ezt 2005 első felében majd Luxembourg, az év második felében pedig az Egyesült Királyság követi. A Tanács Elnöksége lényeges szerepet tölt be az intézmények munkájának megszervezésében, különös tekintettel a jogalkotási és a politikai döntéshozatali munka előmozdítására/promóciójára. Ez felel a találkozók megszervezéséért és elnökségéért, beleértve a számos munkacsoport-ülést, de egyben a kompromisszum eléréséért és az ebben a folyamatban való közvetítésért is felel. A Miniszterek Tanácsának mind jogalkotási, mind pedig végrehajtó szerepe is van. A települési jogalkotás területén az Európai Parlamenttel együttesen végzik a jogalkotást, és a Bizottság az, amely a tervezett jogalkotási javaslatokat elkészíti. A kormányközi együttműködés kérdésében, mint például az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikája terén, végrehajtó szerepe is van, mivel ez határozza és valósítja meg a külpolitikát az Európai Tanács (lásd később) által felállított irányelvek alapján. Minden egyes tagállamnak van egy Állandó Képviselete Brüsszelben, amelynek alkalmazottai köztisztviselők a tagállami civil szolgálatoktól. Ezeknek az Állandó Képviseletnek a vezetői a tagállamok Európai Uniós ‘nagykövetei’, és Állandó Képviselők (Permanent Representatives (PermReps). Ők az Állandó Képviselők Bizottságában (Committee of Permanent Representatives (COREPER)) üléseznek, amely hetente tart gyűléseket és a Miniszterek Tanácsa különböző minisztereinek a munkáját készítik elő, és ezért felelősek. Mindezeken felül mintegy 250 egyéb felkészülési bizottság van, melyek különféle területeken dolgoznak, és amelyek alkalmazottai a tagállamok delegáltjai közül kerülnek ki és a COREPER munkáját készítik elő.

11

Miért fontos nekünk a Miniszterek Tanácsa? A jog- és értékalapú nonprofit szervezetek munkája lefedi a Brüsszelből kiinduló politika teljes skáláját, mind a nemzetek fölötti és a kormányok közötti szinten. Mivel a Miniszterek Tanácsa jelenti a közvetlen kapcsolatot a nemzeti szinthez, ez megkönnyíti a csatlakozást sok tagállami NGO számára is, amelyek valójában felelősek azért, hogy kormányuk minisztereit beszámoljanak azokról a döntésekről, amelyeket az idő alatt hoznak, míg Brüsszelben vannak. Valójában ez kifejezetten fontos, hogy a kormányok kormányközi együttműködésben végzett tevékenységét részletekbe menően megvizsgálják, úgy mint a CFSP, amely fölött az Európai Parlamentnek nincs alapos vizsgálati lehetősége. Ezenkívül soknak van közvetlen ráhatása a nonprofit szervezetek központi munkájára, úgy mint a környezetvédelem, az emberi jogok, a szegénység elleni küzdelem, a tisztességes kereskedelem és fejlesztés, és fontos feladatuk az ezeken a területeken tevékenykedő nonprofit szervezeteknek, hogy védelmezzék érdekeiket. Fontos előrelépés e tekintetben, hogy az új Európai Alkotmányba belekerült az a döntés, amely kötelezi a Miniszterek Tanácsát, hogy tegyék nyilvánossá jogalkotási üléseiket. Jelenleg a Tanács elzártan ülésezik, és nehéz utána járni, hogy ki, pontosan mire szavazott. Ezen eljárás nyilvánossá tételével megelőzhető az, hogy a tagállami parlamentek Brüsszelt hibáztassák az összes nem népszerű döntésért, és dicsérjék érdemtelenül egyéb, népszerűbb intézkedésekért, amelyekre esetleg közvetlen hatása nem is volt senkinek, vagy az is lehet, hogy az intézkedés ellen szavaztak. Az Állandó Képviselet folyamatos kapcsolatban van a hazai irányítássaligazgatással, mivel innen kapják az útmutatásokat. Éppen ezért lehetséges az, hogy valaki a Miniszterek Tanácsát mind tagállami szinten, mind pedig Brüsszelben felkeresse. A Tanács Elnöksége a nonprofit szervezetek számára szintén olyan kapcsolódási pont, ahol segítséget kaphatnak az őket foglalkoztató kérdések munkatervének az elkövetkezendő 6 hónap alatti biztosítására vonatkozóan, valamint a civil párbeszéd teljes mértékben beépül az Elnökség által megvalósítandó munkába. Ebben a vonatkozásban sikeres példa a szociális hármas (troika) és a szociális platform megalkotása.

European Court of Justice (ECJ) Az Európai Bíróság Az Európai Bíróság biztosítja, hogy a jogot a Közösség egészében tiszteletben tartsák, és a törvényeket az egyezmények értelmében értelmezzék és alkalmazzák. A Bíróságnak 25 bírája, 8 fő jogásza van. A Bíróság feladata, hogy irányítsa a különböző területeket: a Tagállamok közötti, az EU és a Tagállamok közötti, az intézmények közötti, valamint az egyének vagy testületek és a Közösség közötti vitákat. Ezenkívül az ő feladatuk véleményezni a nemzetközi egyezményeket, valamint a tagállami bíróságok által felvetett esetekben előzetes döntést hozni.

European Economic and Social Committee (EESC) Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az EESC-nek nincs teljes intézményi státusa, de konzultatív testület, amelyet a Római Szerződésben hoztak létre 1957-ben. Fontos ebben az összefüggésben, hogy a bizottság, mivel a gazdasági és a szociális partnereket képviseli,

12

intézményeinek kötelessége, hogy egyeztessenek az egyezményben meghatározott területeken. A 222 tag a munkaadók, a munkavállalók szervezeteiből és különböző érdekcsoportok képviselőiből áll, és ebben az értelemben fontos áthidaló kapcsolatot biztosít Európa népességének a lényeges szektorok között. Jól szerkesztett dialógust építettek ki a még nem tagországokban tevékenykedő szocio-gazdasági csoportokkal, valamint az ACP (Afrikai-Karibi-Csendes-óceáni Államok) és a Mercousor-országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) hasonló csoportjaival. Az is a fejlesztési eljárásban szerepel, hogy jól strukturált kapcsolatokat építenek majd ki az európai nonprofit szervezetekkel.

4. Lobbizási útmutató A következő útmutató összefoglalás arról, hogy hogyan lehet lépésről lépésre levezényelni egy lehetséges lobbi akciót. Ez a rész magában foglal konkrét utalásokat a tagállami és az EU-szintű munka integrációjára és az EU Alkotmány ratifikációjára, de reméljük, hogy ezt az Ön munkájának más területén is tudja majd hasznosítani.

Határozza meg az érdekeit! Határozza meg szervezetének az érdekeit adott kérdésben, területen, nemzeti szintű vitában. Határozza meg az EU-jogalkotás hatását az Önt érintő kérdésben, ha annak van hatása. Fontos, hogy megpróbálja megérteni az EU-jogalkotás történetét és összetettségét. Néha egy új jogalkotásról talán úgy tűnik, hogy egy lépés hátrafele, de valójában egy lépés előre, egész Európáért. Például, amikor az új Alkotmányt áttekinti, hasonlítsa azt össze azzal, amit már törvénybe foglaltak (Nizzai Szerződés), és gondolja át, hogy ez ilyen formában hozhat-e előrelépést. Gyűjtsön információt a következőkről: Mi az, ami benne van a már létező és a lehetséges jogalkotásban (vagy az Alkotmányban), és ami megfelel az Önt foglalkoztató kérdéseknek? Ez elégséges információ? Milyen hatással van ez az Ön által kitűzött nemzeti célra? Ha ez pozitív, akkor használhatja, ha negatív, akkor nem kell törődnie vele, vagy tartsa a kormányát magasabb sztenderdekhez. Milyen magasabb értéket hozhat ez? Mely horizontális témák, úgy mint részvételi demokrácia, átláthatóság, szegénység, szolidaritás, stb. azok, amik az Ön szervezetének is fontosak? Hogyan kapcsolódnak ezek a specifikus kérdésekhez? Mik azok az általános EUcélok, amelyek erősíthetik az Ön érveit?

Gyűjtsön információt! Az EU jogalkotás az Ön szempontjából akár bír hozzáadott értékkel, akár negatív, a helyzet pontos ismerete segít Önnek abban, hogy hasznosítsa, vagy elhárítsa kormányának azon érveit, melyek talán úgy állítják be, kötelező lépniük, vagy csak a minimális sztenderdet valósítja meg. Csaknem minden esetben igaz az, hogy az EUjogalkotás nem helyettesíti a Tagállamok magasabb szintű védelmi rendszerének a kialakítását. A következőképpen találhat információt: Rendszeresen olvassa a megfelelő EU NGO-hálózatból érkező híradásokat, hogy mindig tisztában legyen azzal, mi történhet, ami az Ön számára fontos lehet!

13

Kövesse a kampányra vonatkozó instrukciókat, ellenőrizze a nonprofit szervezet vagy a szektor weboldalát! Ne tétovázzék és keresse fel az illetékes Európai NGO-hálózatot közvetlenül, telefonon vagy e-mailen. Ők mindig szívesen újra elmagyarázzák a választ, és örülnek, ha rendszeres kapcsolatban állhatnak Önnel, hiszen ugyanakkor Ön el is tudja magyarázni az adott helyzetet az országában. Néha érdemes elolvasni az Intézmények eredeti jogi szövegeit vagy iratait. Ha túlságosan bonyolultnak találja a weboldalaikat, hívja fel az európai NGOhálózatot és kérje meg őket, magyarázzák el Önnek, hogy mit, hol talál meg. A szektoriális platform gyakran készít egy áttekintést a dokumentumokról, kiemelve az egész témát érintő fontosabb kérdéseket, például: egy új kereskedelmi egyezmény, a Lisszaboni napirend, a fenntarthatósági fejlődés, stb. ügyében. A kézikönyv utolsó része néhány hasznos web-címet mutat be, amelyek segíthetnek Önnek a keresésben.

Tervezze meg a stratégiát! A stratégia, természetesen, azon az egyedi célkitűzésen alapul majd, amelyeket Ön megállapít, az első lépés pedig az, hogy világos célt formáljon meg! Az Alkotmány ratifikációjára tekintettel felmerülhetnek iránymutató kérdések: Mi az eljárás az Ön országában az Alkotmánytervezet támogatására? A Parlament is részt vesz ebben? Vannak-e rendszeres közmeghallgatások az Ön országában az európai törvények tekintetében? Van-e népszavazás, s ha igen, milyen előnyöket eredményezhet a nyilvános vita? Látogasson el kormánya weboldalára! Található ott valamilyen hivatalos stratégia a hivatalos eljárásra vonatkozóan? Melyik osztály/szervezet kapcsolódik ebbe be vagy felelős ezért? Egyetért a javasolt eljárási móddal? Hogyan tudná fejleszteni azt, változtatni rajta, hozzáadni vagy ténylegesen szembehelyezkedni ezzel, amennyiben nem ért egyet azzal? Mik azok a konkrét témák, amelyek a polgárokat a leginkább érdeklik és foglalkoztatják, amelyek lehet, nem kapnak elég hangsúlyt a szervezett nemzeti vitákon, vagy akár figyelmen kívül is hagyják azokat? Azoknak a kérdéseknek a felvetése, amelyekre a polgárok közvetlenül válaszolhatnak, növelni fogja abbéli szándékukat, hogy részt vegyenek az eljárásban és megértsék, mi a tét, mi forog kockán. Más kérdésekben meg kell fontolnia, vajon már létező vagy lehetséges törvényhozásra összpontosít-e, vajon csak a tagállami vagy közvetve az EUjogalkotásával is kapcsolatos-e a kérdés. Tudniillik ez fogja kijelölni azokat a személyeket, akiket fel kell keresnie, de egyben meghatározza magát a jogalkotási eljárást is, amelyre összpontosít. Mi az Ön célja és ki a felelős ennek a célnak a biztosításáért (Parlament, Minisztériumok, Nemzetközi Testületek?) Például a tagállami nonprofit szervezetek kifejezetten jó helyzetben vannak ahhoz, hogy megcélozzák a Tanácsot nemzeti lobbizással. Ha ez megoldható, ezt a brüsszeli irodákkal szoros koordinációban kell végezni, a leghatékonyabb közös ráfordítással. Gyakran olyan területeken is érhet el eredményeket, amelyeken a brüsszeli irodák sikertelenek voltak, és az információ, amihez Ön hozzájut, lehet, hogy a másik 24 állam nonprofit szervezeteinek is hasznos lehet. Fontos az, hogy a lehető legtöbb más NGO-val kerüljön kapcsolatba!

14

Válasszon néhány elsődleges pontot, amivel mindannyian egyetértenek és mindannyian erre összpontosítanak! Mindig kapcsolja hozzá az olyan horizontális témákat, mint a részvételi demokrácia és az átláthatóság. Ez a nonprofit szervezetek befolyásának és támogatottságának jövője. Készüljön fel arra, hogy a nonprofit szervezetek között figyelemfelkeltést kell végeznie egy adott törvénytervezet létezéséről vagy az új Alkotmány egy aspektusáról! Fontos, hogy felhívja a figyelmet az európai ügyekbe történő tagállami bekapcsolódás szükségességére, és ennek a ránk gyakorolt erős hatására, legyen az akár pozitív, akár negatív. Ha egyszer már megkapta a választ ezekre a kérdésekre, állapodjanak meg a megvalósítás lépéseiben. Haladjon visszafele a céltól, először nagy lépésekben, aztán egyre kisebb lépésekben. Legyen óvatos az időzítéssel és a csekély létszámú segítővel és az önkéntesek kapacitásával! Viszonyuljon rugalmasan a stratégiához, és mindig engedjen meg egy kis változtatást menet közben, illetve biztosítson megfelelő időt a tervhez, amikor mindannyian összegyűlnek a stratégia megtervezéséhez!

Határozza meg a kontaktszemélyeket és a lobbi-politikusok személyét! A kormány miniszterei Azonosítsa a Minisztereket és politikusokat, akik felelősek azért területért vagy aktív részesei annak, amelyben Ön lobbizni kíván. Például, az IGC (Kormányközi Konferencia) alatt a legfontosabb felelős személy az Ön Külügyminisztere. De akármi is a téma, gondolja át, hogy Ön vagy bármely szövetséges NGO rendelkezik-e kapcsolatokkal a felelős minisztériumban! Rá tudnak-e jönni, hogy ki végzi a munkát a háttérben? Hívja föl ezt a személyt! – ha másokkal együtt dolgozik, először is beszéljék meg, hogy ki fogja ezt megtenni, mert 20 telefonhívás egy köztisztviselőnek nem igazán sikeres stratégia. Kérdezze meg, mi a Miniszter álláspontja, és azt, hogy hogyan akarja az eljárásról informálni a Parlamentet és a civil szövetséget! Ha jól fog neki a dolgoknak, a köztisztviselők gyakran hálásak az érdemi hozzájárulásért, különösen “technikai/jogi” kérdésekben. Ebben az esetben ajánlja föl, hogy küld neki anyagot az Ön kívánságairól! Használja az Európai NGO szektorok pontos elemzését! Írjon levelet a miniszternek! Küldjön a lehető legtöbb nonprofit szervezettel egy közös levelet és – ha sikerül –, próbáljon meg támogatást nyerni a miniszterrel egy pártban lévő Parlamenti Tagoktól (akár mint közös aláírók vagy ők maguk küldhetik irodájukból az Ön levelét). Tudassa a Miniszterrel vagy képviselőjével, hogy azt várja a kormánytól, hogy segítsen megvalósítani az Alkotmányban rögzített részvételi demokráciát, azzal az azonnali hatással, hogy az Ön országában lehetőséget adjon a jól szervezett civil társadalomnak arra, hogy beszélhessenek a miniszterrel a közös gondokról. Javasoljon egy közmeghallgatást a nonprofit szervezeteknek vagy egy kisebb találkozót nonprofit szervezet magas rangú képviselőjével! Ajánlja föl, hogy megszervezi a találkozót, ha ezt meg tudja tenni!

15

Kérjen találkozót a minisztertől, de készüljön fel arra, hogy egy magas beosztású köztisztviselő lesz csak megbeszélése (a javasolt személy beosztása megmutatja majd Önnek, milyen fontos ez a kérdés a minisztériumnak). A Parlament tagjai A Parlament tagjainak, akár a Tagállambeli, akár az Európai Parlamentről van szó, kötelességük válaszolni az Ön kérdésére, mivel ők az Ön választott képviselői. Mindazonáltal néha jobb őket a választókerületükön keresztül elérni, ha ez megoldható. Tudja meg, a Parlament melyik tagjának az érdeklődési köre vagy kifejezetten a felelőssége az a terület, amellyel Ön is foglalkozik! Mely szakosodott bizottság foglalkozik az Ön érdekeltségébe tartozó kérdéssel az Ön Nemzeti Parlamentjében? A kérdés újra: rendelkezik-e Ön vagy bármely nonprofit szervezet, amelyet Ön jól ismer közvetlen kapcsolattal a bizottság valamely Parlamenti Képviselő tagjával vagy talán a bizottság valamely tisztviselőjével, vagy akár a téma kutatójával, aki tudna Önnek részletesebb információt nyújtani, vagy esetleg jó néven venne más különleges hozzájárulást? Találjon valakit, aki érdeklődik az Ön által felvetett kérdések iránt, és hajlandó ezt írásba foglalni, vagy pedig nyerjen támogató írást a helyi nonprofit szervezetektől vagy a választókerületben lévő egyesületektől, amit csatolni tud a leveléhez. Tudjon meg minél többet az illető hátteréről, például rendelkezik-e visszamenőleg nyomon követhető érdeklődéssel a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban? Az illető nemzeti pártja támogatja-e az Önt érintő kérdést, és maga a személy általánosságban proaktív-e az európai ügyekkel kapcsolatosan, különös tekintettel az átláthatóságra és a civil társadalomra? Írjon neki – megint csak, közösen valamilyen más szervezettel, ha teheti –, és kérjen tőle specifikus intézkedéseket, mint például: • Kérjen írásos vagy szóbeli parlamenti kérdésfelvetést (mind az Európai Parlament, mind pedig a hazai parlament tagja megteheti ezt a vonatkozó parlamentben). • Kezdeményezzen egy rövid vitát a Parlamentben! (az Európai Parlament és a Tagállami Parlament tagjai). • Írjon a megfelelő miniszternek! Minél több levelet kap egy miniszter az (Európai) Parlament Tagjaitól, annál nagyobb figyelmet fog szentelni az Ön kérdésére (az Európai Parlament és a Tagállami Parlament tagjai). • Szervezzen közmeghallgatást a Parlamentben nonprofit szervezetek és egyesületek számára annak érdekében, hogy hangot adhassanak az őket érintő kérdéseknek (ajánlja föl, hogy segít megszervezni azt, legalább a civil szervezetek meghívása terén).

Találkozó a politikai képviselőkkel vagy részvétel egy közmeghallgatáson Találja meg, mi az a kérdés, amely a célszemélyt a legjobban foglalkoztatja (környezetvédelem, emberi jogok, szociális védelem, uniós jogok) és készüljön fel belőle, hogy ki tudja egészíteni azokat az adott területen, ha ez megfelelő. Írja össze a három legfontosabb kulcsszót magának, azokat, amiket végig akar vinni! Vizsgálja meg a kérdést alaposan, és győződjön meg róla, hogy tökéletesen érti a kérdést és világos tényekkel tudja alátámasztani az érvelését! Legyen jól

16

informált a jogi eljárásokról és lehetőségekről! Keresse fel a megfelelő EU NGOhálózatot további információkért! Legyen világos az Ön számára, mit is akar elérni, mit tegyen a Parlamenti Tag/Miniszter (képviselő) a megbeszélés eredményeképpen! Ismételje ezt meg a megbeszélés végéig többször! Használja fel az információt, amit már tud a Parlamenti Tagról/Miniszterről és pártjaikról, jósoljon meg néhány lehetséges választ, amit valószínűleg kap majd! Ha úgy gondolja, hogy a Parlamenti Tag nem fog egyetérteni az Ön álláspontjával, gyakorolja be az érvelését! Állapítsa meg, milyen messze jutott a megbeszélés elején, és ehhez igazítsa a további lépéseket! Ne hagyja, hogy a megbeszélés témája eltérjen azoktól a pontoktól, amelyeket mindenképpen érinteni akart! Összegzés, nyomon követés Tekintse át, mi történt a megbeszélésen! Sikerült az üzenetét hatékonyan átadni? A Parlamenti Tag/Külügyminiszter (képviselő) egyetértett azzal, amit Ön akart? Döntse el, milyen után követési akció szükséges! Mindig írásban köszönje meg nekik! Foglalja bele a fő pontokat, amikben sikerült egyetérteni, valamint azt is, amit bármely oldal megígért!

5. Információforrások A következő rész egy pár értékes weboldal-linket mutat be, amelyek: • Segítenek megszerezni minden fontos információt arról, mi történik éppen Brüsszelben, hogy naprakész maradhasson Ön is és a szervezet is, amelyet képvisel; • Biztosítják, hogy pontosan azonosíthassa az embereket a különböző intézmények különféle osztályain, és megtalálja a címüket, telefonszámukat; • Lehetővé teszi, hogy utánajárjon annak, hogy egy jogalkotási eljárás hol tart, amit egy adott javaslat elért, és meg is tudja nézni, hogy pontosan mi történik azzal.

Europe by Satellite Európa szateliten keresztül Európa szateliten keresztül, Europe by Satellite (EbS), az Európai Unió TV hírügynöksége, amely televíziós és rádiós szakembereknek, illetve más európai intézménynek nyújt az EU-val kapcsolatos információkat. Ez az oldal lehetővé teszi, hogy kövesse az EbS adásokat élőben (LIVE), vagy kérésre egy bizonyos műsor megkapható minden hozzáférhető hivatalos EU-nyelven az adást követő 7 nap alatt. A műsor a közvetítésben folyamatosan frissített információkat biztosít és három hetes időszakot tekint át (ami az adott hét, az azt megelőző és az azt követő hét). Megtalálhatja a Europe by Satellite weboldalt az interneten, ha az alábbi linkre megy: http://europa.eu.int/comm/ebs/reception_internet_en.html

IDEA – Electronic Directory of the European Institutions Az Európai Intézmények Elektronikus Címtára http://www.europa.eu.int/idea/en/index.htm Az IDEA egy elektronikus adattár, amely bemutatja az EU intézmények, testületek és ügynökségek szervezeti kartáit, hozzáférhetővé teszi ezek címeit, email- és telefon-

17

adatait. Jelenleg ez azon a 11 hivatalos EU-nyelven lehetséges, amelyek hivatalosak voltak már az utolsó bővítés előtt is. Ezt hetente egyszer frissítik. Mindazonáltal lehetnek időszakos különbségek a francia mint kísérleti nyelv verziója és a többi nyelv verziója között. Az IDEA lehetővé teszi, hogy négyféleképpen keressünk a címtárban: • a szervezet jellemzői alapján (igazgatóság vagy osztály) • személyek szerint • tisztség szerint • a PDF-változatot választva, amely az intézmények szerint rendezett.

A Bizottság Címtára http://europa.eu.int/comm/staffdir/html/legal_en.htm Ez egy kísérleti projekt, amelynek az a célja, hogy a felhasználó azonosítani tudja a neki megfelelő kontaktszemélyt. Ez megmutatkozik mind a címtár tartalmában, mint pedig bemutatásában, amely egy olyan, már meglévő referenciaeszközön alapul, amelyet az alkalmazottak széleskörben használnak az Intézeten belül. Jelenleg a Bizottság Címtára rövid munkaköri leírást tartalmaz, amely megmutatja minden alkalmazott funkcióját. A Bizottság folyamatosan dolgozik azon, hogy felülvizsgálja ezeket a munkaköri elnevezéseket, ahol szükséges, azért hogy a nyilvánosság számára tartalmasabbá és érthetőbbé tegye. Az új munkaköri elnevezések folyamatosan kerülnek bele ebbe a Címtárba, és hozzáférhetőek lesznek a nyilvánosság számára.

Eur-Lex http://europa.eu.int/eur-lex/ Az Eur-Lex célja közzé tenni az Európai Unió teljes joganyagát, különös tekintettel a jogalkotásra és az esetjogra, valamint a Bizottság és más intézmények közötti döntési folyamatokat. Az EUR-Lex weboldal • az egyedüli belépési pont az EU jogi szövegeinek gyűjteményébe az EU minden hivatalos nyelvén, • közvetlen hozzáférést biztosít a hivatalos dokumentumokhoz, amelyeknek a raktározását az intézmények maguk vagy a Kiadványi Hivatal (Publications Office) végzi, éppúgy, mint más intézményi dokumentációs forrásokhoz is hozzáférést biztosít, • harmonizálta azokat a keresési funkciókat, amelyek különleges típusú dokumentumokat engednek keresni vagy pedig lehetővé teszik, hogy szabad szöveget használva minden dokumentumon keresztbe keressünk, • az EU jogalkotási eljárásainak magyarázó szövegét is tartalmazza, valamint egy összefoglalót az 'About EU law' és a szekcióra vonatkozó döntéshozatali eljárások leírását. A dokumentumok az alábbi fő- és alcsoportokba és vannak sorolva: Az Európai Unió Hivatalos Napi Jelentése (Official Journal of the European Union) Az Egyezmények Jogalkotás Előkészületben lévő törvények Esetjog Parlamenti kérdések Közérdeklődésre számot tartó dokumentumok

18

PreLex http://europa.eu.int/prelex/apcnet.cfm?CL=en A PreLex, az intézmények belső eljárásainak adatbázisa, amely a Bizottság és más intézmények között zajló döntéshozatali eljárás nagyobb állomásait követi: •

az eljárás fázisa;

•

az intézmény döntései;

•

a személyek neve;

•

a felelős szolgáltatások;

•

a dokumentumok hivatkozásai stb.

Ez egyben monitorozza a tárban előforduló különféle intézmények munkáját (Európai Parlament, Tanács, ESC, Régiók Bizottsága (Committee of the Regions), Európai Központi Bank (European Central Bank), Bíróság (Court of Justice), stb.). A PreLex követi a Bizottság eljárásait (törvényhozói és költségvetési dossziék, nemzetközi egyezmények döntései) és a kommunikációt a Tanácshoz vagy az Európai Parlamenthez való eljuttatásuk során. A link lehetővé teszi, hogy a felhasználók közvetlenül hozzájussanak a meglévő elektronikus szövegekhez (COM dokumentumok, Hivatali Jelentések (Official Journal), az Európai Unió hivatalos jelentései, az Európai Parlament dokumentumai, sajtóközlönyök, stb.).

Oeil – Legislative Observatory of the European Parliament Az Európai Parlament Jogi Figyelője http://wwwdb.europarl.eu.int/dors/oeil/en/search.shtm Az adatbázis a jogi és a döntéshozatali eljárásokban érintett intézmények tevékenységét figyeli. Az adattár célja, hogy lehetővé tegye a Közösség döntéshozatali eljárásainak követését és monitorozását. Ezenfelül hozzáférhetővé teszi a Parlament és bizottságai munkarendjének értékelését és monitorozását, valamint a Bizottság éves munkaprogramjáról és a különböző Tanácselnökségek javaslatairól is tájékoztat. Minden eljárási akta lehetővé teszi, hogy a felhasználó lépésről lépésre nyomon követhesse az eljárást, így nyerve információt annak kialakulásáról és előrehaladásáról. Azonnal megmutatja továbbá azt is, hogy adott pillanatban hol tart az eljárás, valamint az előrejelzések felhasználásával lehetőség van az elkövetkezendő fázisok megjósolására is. Minden eljárás egy olyan fájlban található, amely tartalmazza az összes vonatkozó dokumentumot és esemény listáját, és jelzi minden fázisra vonatkozóan, hogy kik voltak a cselekvők, az eljárás résztvevői. Minden eljárási fájlnak három fő része van: a jogalkotás előtti állapot, lehetőség szerint egy előkészületi előterjesztés formájában, amely az eljárás tartalmát egészíti ki; az eljárás elindulása a bizottság kezdeti javaslatától vagy szavazatától a végső cselekedetig vagy véleményig; a jogalkotás nyomonkövetése, beleértve az eljárás általános értékelését, a felmerülő problémákat és a végkifejletet.

19

A Tanács dokumentumainak nyilvános regisztere http://ue.eu.int/cms3_fo/showPage.asp?id=254&lang=en&mode=g Az európai intézmények közül még mindig a Tanács az, amelyik a legkevésbé átlátható. Mindazonáltal mindenkinek jogában áll hozzáférni bizonyos dokumentumokhoz. Ez a tár a Tanácsra vonatkozó dokumentumokat tartalmazza, már 1999. január 1-jétől nyilvántartva. A regiszter azt is megmutatja, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket már nyilvánosságra hoztak. Ilyen esetben a dokumentumok már közvetlenül megtalálhatók és letölthetők az adatbázisból, vagy megkaphatóak a Tanács “Hozzáférés a dokumentumokhoz” (‘Access to Documents’) szolgáltatása révén. ([email protected])

20