A TISZANAGYFALUI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Tiszanagyfalui Általános Iskola Tiszanagyfalu Szervezeti és Működési Szabályzat _________________________________________________________________________________________

Tiszanagyfalui Általános Iskola Tiszanagyfalu Kossuth út 47. 4463

A TISZANAGYFALUI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

0


I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 1. Általános rendelkezések A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Tiszanagyfalui Általános Iskola nevelőtestületi értekezlete a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el.

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét. Működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, az általános iskolai nevelési és oktatási terv, minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) kiegészítés betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra is.

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A Szervezeti és Működési Szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte a DÖK; az iskolai szülői szervezet. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, könyvtárban nyitvatartási időben, továbbá az intézmény honlapján. 1


1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása, és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, tanulójának. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. Az Szervezeti és Működési Szabályzat 2013………………….. időpontjával lép hatályba. A Szervezeti és Működési Szabályzatot évente felül kell vizsgálni, és a szükséges módosításokat az eljárási szabályok szerint megtenni.

2. Az iskola alapadatai 2.1. Az intézmény neve: Tiszanagyfalui Általános Iskola

2.2. Az intézmény típusa:

általános iskola

2.3. Az intézmény székhelye: székhelye:

4463 Tiszanagyfalu, Kossuth út 47.

telephelyei: - 4463 Tiszanagyfalu, Szabadság út 74. - 4463 Tiszanagyfalu, Kossuth út 62-64.

2.4. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. KLIK Nyíregyházi Tankerülete 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér 1. Intézményazonosító: 153023

2


2.5. OM azonosító 033597

2.6. Az intézmény alapfeladatai: -

általános iskolai nevelés – oktatás - alsó tagozat 1 – 4. évfolyam - felső tagozat 5 – 8. évfolyam többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése – oktatása iskolai osztályban általános iskolai napközi otthonos nevelés általános iskolai tanulószobai nevelés tehetséggondozás felzárkóztatás halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók integrációs képesség-kibontakoztató felkészítése

2.7. Működési területe: Tiszanagyfalu község közigazgatási területe

3


II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE

1. A szervezeti egységek 1.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei Az általános iskola belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően, kimagasló színvonalon. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével kerülnek kialakításra a szervezeti egységek.

2. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Általános iskola – pedagógiai munka szakaszai Alsó tagozat:

1-4. évfolyam

Felső tagozat:

5-8. évfolyam

Napközi otthon: 1-4. osztály Tanulószoba:

5-8. osztály

Az intézmény vezetője: általános iskola igazgatója (magasabb vezető) Vezető-helyettes:

igazgatóhelyettes

Középvezetők:

- alsós munkaközösség vezető - osztályfőnöki munkaközösség vezető

Iskolavezetés:

igazgató igazgatóhelyettes, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, alsós munkaközösség-vezető, gyermek és ifjúságvédelmi felelős IDÖK vezetője, KT elnöke 4


5

2.1. Az intézmény munkájában résztvevők hierarchiája

6

2.1.1. Az intézmény szervezeti felépítésének leírása, a szervezeti ábra, az intézmény munkájában résztvevők hierarchiájának vázlata

Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezeti és irányítja az intézményt. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az általános iskola vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását az iskola vezetősége segíti. A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az intézményben osztályfőnöki; alsós munkaközösség működik. (osztályfőnökök, szaktanárok, tanítók)

Az intézményben Szülők Közössége és Diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személyek folyamatos kapcsolatot tartanak az intézmény igazgatójával, részt vesznek az intézményvezetői értekezleten. A diákönkormányzat vezetője kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel. Az osztályfőnökök irányítják a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógusokat. A Szülők Közösségének elnöke folyamatosan kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával.

7


2.2. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése  a nevelőtestület vezetése  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése  a nevelési oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, amit a munkaadó átruzházott  az együttműködés biztosítása az iskolai szülők közössége, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákönkormányzattal  a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása  a döntés – az egyetértés kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe  a tankönyvrendelés szabályozása  a munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

2.3. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője (igazgatója) – a köznevelési törvénynek megfelelően – egyszemélyben felelős az alábbiakért:          

a szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért belső ellenőrzés rendszerének működtetéséért jogosult az intézmény hivatalos képviseletére jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja

8


2.4. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai: Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai: az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás öt évre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed a munkaköri leírása szerinti feladatokra. Az igazgatóhelyettes feladatköre: Feladatkörének megfelelően az iskola egészére kiterjedően segíti az igazgató munkáját, felel a zavartalan körülmények megteremtéséért, a határidők és jogszabályok betartásáért. Előkészíti azokat a szakmai, tanügy igazgatási, pedagógiai működési feladatokat, melyekben az igazgató dönt. A KIR 3 rendszerben a jogosultságok feladását rögzíti. Az intézmény működésével kapcsolatosan a működéshez szükséges anyag és eszközbeszerzés, valamint a szolgáltatási igényekhez köthető igénybejelentő lapok, nyomtatványok kitöltésével, vezetésével, a szolgáltatási igény előkészítésével a tankerületi eljárásrend alapján. Az intézmény kiadási kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételi bizonylatok kezelése. Készpénzkezelés: igénylés, átvétel, elszámolás a KLIK belső szabályzata alapján. Kötelezettségvállalása kiterjed a készpénz felvételére, kezelésére és az azzal történő elszámolásra.

2.5. Az intézmény vezetősége Az intézményvezetés tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat segítője, az intézmény dolgozóinak választott érdekképviselői, közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége rendszeresen megbeszéléseket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Az intézmény vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel.

2.6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok -

Alapító okirat Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Házirend

9


Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

A tanév munkaterve Egyéb belső szabályzatok

Alapító okirat:

Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve szükség esetén módosítja.

Pedagógiai Program: A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. A pedagógiai program meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elérhető az intézmény honlapján, megtekinthető az igazgatói irodában.

10


III. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE Az SZMSZ az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt alkalmazottainak helyi munkarendjét szabályozza. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírások alapján végzik. Munkaköri leírások mintái: 1.sz. melléklet

1. A közalkalmazottak munkarendje

1.1. A pedagógusok munkarendje A köznevelési törvény 62. §-a szerint a „nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő- illetve nevelő- és oktató munkával, vagy a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátáshoz szükséges időből áll”. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait – a tanórákra elkészített tanórarend, foglalkozási rend függésében. Az iskolában dolgozó pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén köteles lenni, megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógusok az igazgatótól kérhetnek engedélyt, legalább 1 nappal előbb a tanóra, foglalkozás elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását a tanóra, foglalkozás elcserélését az igazgató engedélyezi. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit, foglalkozási terveit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára – kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti – feladatokra a megbízást vagy kikötést az intézményvezető adja a helyettes és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.

11


1.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógusok, közalkalmazottak munkarendjét – a Munka Törvénykönyvéről szóló és a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Tv. (továbbiakban: Közalkalmazotti Törvény) rendelkezéseivel összhangban – az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásminta: 1.sz.. melléklet

1.2.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma: A nevelési-oktatási intézményben:  

A pedagógusok munkaidő-nyilvántartása: kötött munkaidő intézményi egységesített munkaidő nyilvántartás alapján. Technikai személyzet jelenléti ívet vezet.

1.2.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai:

A nyilvántartás vezetése:   

tanévenként folyamatosan, az intézmény által kiadott nyomtatványokon pedagógusonkénti bontásban az igazgatóhelyettes adja ki, a pedagógus munkakörben dolgozók kötelesek vezetni. a technikai személyzet jelenléti ívet vezet.

A nyilvántartás:  

az ellátott tanítási órák pedagógus a kötött munkaidőnek neveléssel – oktatással le nem kötött része (326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. §. ) alapján

Az IPR-ben közreműködő pedagógusok tevékenységüket az intézmény által kiadott formanyomtatványokon, az egyéni fejlesztési terveket dokumentáló haladási naplóban jelölik. Pedagógusok kiegészítő illetménye: - Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés pedagógusok kiegészítő illetménye Az intézmény vezetője által munkaköri leírás kiegészítéseként meghatározott feladatok heti óraterv szerinti teljesítése – (IPR pályázat alapján elnyert összeg). A teljesítésekről az intézményi formanyomtatványt kell vezetni.

12


2. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézményvezetőség rendszeresen, minden hónap első hétfőjén tart vezetőségi értekezletet az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. A vezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. A vezetőség tagjai területegységenként tájékoztatják a pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, feladatairól. A közérdekű információkat írásban is kifüggeszti a nevelői szobában.

3. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: 3.1. Az intézményvezetőt távolléte esetén teljes felelősséggel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóhelyettest munkáltatói jogkör gyakorlása nem illeti meg. 3.2. Az igazgató és az igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása, távollétük esetén az igazgató helyettesítése az osztályfőnöki munkaközösség-vezető feladata az 1. pontban szabályozottak szerint. 3.3. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást az általános iskola igazgatóhelyettesének. Tartós távollétnek minősül a legalább 10 napos folyamatos távollét. A vezető helyettesek helyettesítése: -

általános iskola igazgatóhelyettesét az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti.

13


IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE

Az iskolaközösség: az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje Munkavállalói közösség: az iskola nevelőtestületéből, közalkalmazotti jogviszonyban álló iskolatitkárból és technikai személyzetből áll. Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a közalkalmazotti törvény mellett a munka törvénykönyve szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az oktatónevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A nevelőtestület: a nevelési – oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.



Az iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.



A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.



A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.



A nevelőtestület rendes értekezletet az osztályozó értekezleteken kívül: tanévnyitó, tanévzáró és nevelési értekezletek. A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, illetve elfogadásáról.



A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze.



Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.



A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.



A munkaközösség-vezető a nevelőtestület előtt szóban ismerteti a munkaközösség véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkaterv-

14


hez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez. 

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgatóhelyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.



Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladatok- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségekre, a Szülők Közösségére vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: szakmai munkaközösségek írásban beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezlet időpontjában. A nevelőtestület a döntés közlésekor határozza meg a beszámolás határidejét. A beszámolás írásban történik.

2. Szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje 2.1. Szakmai munkaközösségek Az intézményben két munkaközösség működik.  osztályfőnöki munkaközösség tagjai: szaktanárok, tanítók, osztályfőnökök  alsós munkaközösség tagjai: alsós osztályfőnökök, tanítók, napközis csoport vezetője A szakmai munkaközösségek élén munkaközösség-vezető áll. A munkaközösség-vezetőket a nevelőtestület tagjai közül választja meg. Feladatait az intézményvezető határozza meg. Felelős irányítói szaktárgyaiknak és fejlesztési elképzeléseiknek. Biztosítják a szaktanárok közötti koordinációt és információáramlást. Szervezik a pedagógusok helyi továbbképzését. Elősegítik az egységes követelménytámasztást, fejlesztik a pedagógusok munkakultúráját. Támogatják a belső innovációs törekvéseket, az öntevékenység kibontakoztatását. Segítik a nevelők emberi kapcsolatainak kedvező irányú alakulását.

15


2.2. Munkaközösségek feladatai  A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét.  Pedagógiai program elfogadásakor véleményt nyilvánít.  Közreműködik és dönt a nevelőtestület továbbképzési programjának kialakításában.  Közreműködik az intézményi tanulmányi, egyéb versenyek, rendezvények programjának kialakításában, lebonyolításában.  A munkaközösségek a szakterületükön véleményezik a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesznek továbbfejlesztésre.  Az iskolai nevelést segítő eszközök, taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásakor véleményt nyilvánít.  Egységes helyi mérési rendszer folytatása.  Szöveges értékelés – alsó tagozat – folyamatos dokumentálása. Informatikai eszközök alkalmazása.  Információs rendszer működtetése: iskolavezetés – szaktanárok – tagozatok között, az egy osztályban tanítók között.  Partnerkapcsolatok erősítése szülőkkel, tanulókkal, gyermekekkel.  Napi pontos felkészülés tanítási órákra, foglalkozásokra, szakirodalom ismerete. A kompetencia alapú oktatás módszereinek megismerése. Szakmai továbbképzések.  Könyvtári órák, foglalkozások gyakorlati szervezése.  Környezeti nevelés, egészségnevelés – komplex gyakorlati munka.  Folyamatos munkaközösségi munka.  Differenciált bánásmód formáinak kidolgozása.  IPR  Képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés – alsós, osztályfőnöki munkaközösség.

2.3. Szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje  Munkaközösség-vezetők – tájékoztatják a munkaközösség tagjait.  Iskolavezetés A két szakmai munkaközösség-vezető közreműködik a vezetői megbeszéléseken, tájékoztatják a tagságot.  Folyamatos információátadás.  A munkaközösségek összehangolják a munkatervi feladatokat.  Közös munkaközösségi foglalkozások: - tanév elején osztályfőnöki, alsós, tanév eleji felmérések, nevelési szintek elemzése, értékelése - félévkor osztályfőnöki, alsós, félévi felmérések, - tanév végén osztályfőnöki, alsós, év végi felmérések, neveltségi szintek.  DIFFER mérések – alsós munkaközösség.  Kompetenciamérés – osztályfőnöki, alsós munkaközösség

16


 Pályaválasztás – osztályfőnöki munkaközösség  Bemutató foglalkozások – osztályfőnöki, alsós munkaközösség.  IPR feladatok – szakterületeknek megfelelően intézményi IKCS-k havi értékelő esetmegbeszélések.  Tankönyvrendelés előkészítése – osztályfőnöki, alsós munkaközösség.  DÖK – évente két alkalommal értékelő helyzetelemző megbeszélések – alsós, osztályfőnöki munkaközösség.  A munkaközösség tagjai megismerik egymás munkáját hospitálások alkalmával.  Alkalmi megbeszélések az intézményi munkatervben meghatározott felmérések, versenyek, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, értékelésében.

2.4. IPR menedzsment  Irányítja az intézményi integrációs program megvalósítását.  Elkészíti az integrációs felkészítés pedagógiai programját, és folyamatosan karbantartja.  Elkészíti a képesség-kibontakoztató integrációs felkészítés pályázati dokumentumait.  Sikeres pályázat esetén koordinálja a lebonyolítás folyamatát.  Feladatait részletesen az integrációs felkészítés pedagógiai programja és a tanévre vonatkozó megvalósítási tervei tartalmazzák.

Az IPR működtetésére a következő munkacsoportok alakultak: - Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport: Óvoda-iskola átmenetet segítő tevékenységek megvalósítása - Továbbtanulást segítő csoport: Segíteni a diákok iskolai továbbhaladását, középiskolába történő továbbtanulását. Tevékenységükkel javítani az intézmény országos kompetenciamérésnek eredményein. - Módszertani adaptációt segítő csoport: A továbbképzéseken szerzett ismeretek beépítése a pedagógiai gyakorlatba. Szakmai támogatás nyújtása. - Intézményi környezeti csoport: Az IPR-t segítő partneri kapcsolatok kiépítése és működtetése. - IPR fejlesztő csoport: HHH gyerekek, tanulók egyéni képességeinek fejlesztése.

Az IPR csoportok működése, kapcsolattartásának formája és rendje:

17


Az egyes csoportokban dolgozó pedagógusok névsorát a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten fogadja el és ezt az IPR éves munkaterve tartalmazza. Az egyes csoportok tevékenységüket munkaterv alapján végzik. A terveket az intézményi IPR stratégiával és éves munkatervvel összhangban kell összeállítani. Az IPR csoportokban dolgozó pedagógusok külön munkaköri leírások alapján tevékenykednek. Kapcsolattartás formái: értekezletek, értékelő esetmegbeszélések, hospitálásra épülő együttműködések.

3. A tanulói közösség kapcsolattartásának rendje 3.1.Az osztályközösségek és tanulócsoportok Napközi otthonos csoportok – napközis nevelő Tanulószoba – csoportvezető Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkacsoport vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Az alapfokú művészetoktatás egyes tanszakjainak azonos évfolyamra járó tanulói egy közösséget alkotnak, melyet a tanszakvezető irányít. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeken eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelv órák, magyar nyelv, matematika, történelem, informatika órák,). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Osztályközösségen belül kisebb csoportban tanulnak – képességüket figyelembe véve – azok a tanulók, akiknek előrehaladása illetve képességük kibontakoztatása nagyobb eredménnyel valósítható meg.

3.1.1. Csoportbontás szempontjai

18


Csoportbontás az alábbi tantárgyak gondozása során történik: - idegen nyelv - magyar nyelv - matematika - informatika - történelem A csoportok összetétele egyéni eredmények alapján történik, biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot.

Kiemelt szempont: - tehetséggondozás - felzárkóztatás - egyéni bánásmód - esélyegyenlőség biztosítása. Idegen nyelv csoportbontása: az osztályközösségben a két idegen nyelv: angol és német bontása két csoportban. A szülők véleményét figyelembe véve.

3.2.A diákközgyűlés Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

4. A diákönkormányzat és működése

19


4.1. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A diákönkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint működik. 2.sz. melléklet

4.2. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a segítő pedagógusok segítik. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személyek folyamatos kapcsolatot tartanak az intézmény igazgatójával, részt vesznek az intézményvezetői értekezleten. Ez a fórum lehetőséget biztosít a kölcsönös szóbeli tájékoztatás, információcsere megvalósulásához. A kapcsolattartás további formái: - Értekezletek érdekvédelmi megbeszélései - Rendkívüli megbeszélések - Intézményvezetői fogadóóra A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnökök feladata.

4.3. Sportkörök A sportköri foglalkozásokat tartó testnevelő szakos pedagógusokkal az iskola vezetése napi kapcsolatot tart. A kapcsolattartás további formái: - óralátogatások - versenyek - sportnapok Az iskolai sportkör és az iskolavezetése közötti kapcsolattartás formái:  Az iskolában sportkör működik, melynek munkáját az igazgató által megbízott testnevelő tanár segíti.  A sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv összeállítása előtt.  Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján javaslatot tesz az iskola igazgatójának a 20


következő tanév iskolai sportkör szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslat alapján a felhasználható időkeretet a személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve határozza meg.  Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. A program minden évben az iskolai munkaterv része.  Foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek (sportudvar, tornaterem) valamint sporteszközeinek használatát.

5. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje

5.1. A szülői szervezetekkel és a Szülők Közösségével való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülők közösségével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülők közössége az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a SZK vezetői vagy a választott elnök által juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülők Közösségét az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZK elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel és a nevelőtestülettel. Tanévenként egyszer a nevelőtestületi értekezleten szóban beszámol a szülői közösség tevékenységéről. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. A szülői szervezet döntési joga: -

A SZK döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása.

véleményezési joga: -

Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat 21


-

Házirend A szülőket anyagilag is érintő ügyekben Tankönyvrendelés Az éves munkaterv Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel, és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5.2. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az integrációs felkészítésben résztvevő tanulók háromhavonta kompetencia alapú értékelést kapnak az előrehaladásukról. A HHH-s gyerekek, tanulók szülei háromhavonta értékelő esetmegbeszélés formájában is kapnak tájékoztatást.

5.3.A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesíti a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatni kell a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról. Az iskolai dokumentum nyilvánossága: Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: - alapító okirat, - pedagógiai program, - szervezeti és működési szabályzat, - házirend. A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az igazgatói, igazgatóhelyettesi irodákban, könyvtárban, nevelői szobában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk.

6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

22


6.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása valamint a továbbtanulás és pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:       

közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon, iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató megállapodásban szabályozottak alapján

6.2. Rendszeres külső kapcsolatok Az intézmény a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti az intézményt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházi tankerületéhez. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:    

          

Nyíregyházi tankerülettel, Nyíregyháza járás intézményeivel, Tiszanagyfalu község önkormányzatával, Tiszanagyfalui Óvodával, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, Gyámhivatallal a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, Gyámhatóság, a nevelési tanácsadó szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekjóléti szolgálattal, a történelmi egyházakkal (római katolikus, görög katolikus, református) az intézményt támogató alábbi alapítvánnyal: Tiszanagyfalu Gyermekeiért Alapítvány a környező települések oktatási intézményeivel Andrássy Katinka Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel egyéb szervezetekkel

V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE

23


1. A tanév helyi rendje

1.1. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a vizsgák (osztályozó, javító) rendjét,  a tanítási szünetek (őszi, téli, tavaszi) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  a szülői értekezletek, fogadó órák időpontjait. A tanév rendje: jogszabály alapján szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig, szorgalmi idő: a jogszabály alapján szeptember 01-től kb. június 16. Szeptember első hétfője – kezdési nap. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

1.2. Az intézmény nyitva tartási rendje Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18.00 óráig tart. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A közoktatási intézménnyel közalkalmazott és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: 8.00 órától 16.00 óráig. (tanítási, nevelési időben) Tornaterem: kedden 18.00 órától 20.00 óráig A tanulók a tanítási idő alatt csak osztályfőnökük, vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatják el az intézmény épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg. (házirend)

2. A tanítási, foglalkozási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

24


Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással, heti és napi órarend alapján a pedagógus vezetésével a kijelölt termekben, foglalkoztatókban történik. Tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc, az első tanítási óra reggel 8.20 órakor kezdődik. Az óraközi szünetek időtartama: 10 perc, illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. A 15 perces óraközi szünet a tanulócsoportok számára a tízórait jelenti. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünet tartalma nem rövidíthető! A bemutató órák és foglalkozások tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség vezetők javaslata alapján – a munkaterv rögzíti. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok és diákok felügyelik. Az alapfokú művészetoktatás órarendjének alkalmazkodnia kell az általános iskolai órarendhez. A tanulók órarendjét a főtárgyi napló órarendjében kell feltüntetni, melynek másolatát az iskola összesítő órarendjéhez is mellékelni kell.

2.1. Az intézmény felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanítási órát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben valamint közvetlenül a tanítási idő előtt vagy után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettes, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, IDÖK vezetője, tanulószoba vezetője a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógus munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás foglalkozás előtti és utáni időszakokra. Reggel Tanulószoba: Napközi:

7.50 perctől 13.45-ig 12.55 – 16.00 11.55 – 17.00

A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igényelik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait a házirend tartalmazz. A vezetők intézményben való tartózkodása

25


Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. (III.3. pont alapján)

VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK

1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola- a tanórai foglalkozások mellett- a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény május 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően június 10-ig – szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes. Amennyiben az iskola fenntartója által engedélyezett számú napközis vagy tanulószobai csoportokban a tanulók létszáma meghaladná a köznevelési törvényben engedélyezett létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek.

2. A napközis és tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. A tanulószobai foglalkozásokat a felső tagozat tanulói számára szervezünk.. A tanulószobai szaktárgyi foglalkozásokon szaktanár órarendi beosztás alapján zárkóztatja fel a gyenge teljesítményű tanulókat a közismereti tantárgyakból. A tanulószobára, napközibe felvett tanuló hiányzását csak orvos vagy az osztályfőnök igazolhatja.

3. Szakkörök, felvételi előkészítők A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja.

26


4. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni fejlesztés fő célja, hogy a valamely okból (családi okok, személyiségzavarok, részképesség hiánya stb.) lemaradókat szintre hozzuk, ezáltal biztosítva fejlődésüket, továbbhaladásukat. Az egyéni fejlesztésekre tervet kell készíteni.

5. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (labdarúgás, kézilabda, atlétika, asztalitenisz) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre.

6. Kettős funkciójú könyvtár A községi és iskolai könyvtár nyitvatartási idejében áll a tanulók és pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik.

7. A hit és vallásoktatáson való részvétel A tanuló számára önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. Idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az óvodai, iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A köznevelési törvény 35.§. alapján: - Az állami általános iskolában az erkölcstan óra vagy az ehelyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része. A megszervezésre vonatkozó szabályok: a 22/2013. EMMI rendelet által módosított 20/2012. EMMI rendelet 182/A. § és 182/B. §.

8. Logopédia és gyógytestnevelés Vizsgálatok alapján a rászoruló gyerekek részvételével indítunk.

27


9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 9.1. Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési, megyei, és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

9.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. (A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetők.) A művészetoktatásban tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, hangversenyeken és előadásokon való részvételek, a művészeti, közművelődési intézmények kiállítások stb. szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanulói részvétel önkéntes.

9.3. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközössége, vagy kisebb tanulócsoportok számára. (Igény szerint, önkéntes jelentkezés alapján.)

9.4. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, DÖK, szakkörök) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

28


10. A létesítmények és helyiségek használatának rendje Az épület egészére vonatkozó rendszabályok

10.1. A látogatás rendje Idegenek – az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek – az épületbe csak az ügyeletes kellő tájékozódása után léphetnek be. A szülők belépése és bent tartózkodása az intézmény munkarendjéhez igazodik. Az iskola folyosóján kísérhetik gyermeküket, illetve ott tartózkodva várhatják a tanítási órák, foglalkozások előtt illetve után. az iskolai munkatervben rögzített éves szülői értekezleteken, fogadó órákon túl előzetes egyeztetés alapján felkereshetik az intézményben a pedagógusokat. A szülő – látogató – köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát, ugyanis biztosítani kell:         

az intézmény zavartalan működését, a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket a gyermekek és a tanulók védelmét a berendezések rendeltetésszerű használatát az iskola rendjét és tisztaságának megőrzését, az energiával és a szükséges anyagokkal való takarékoskodást, a tűz- és balesetvédelmi előírások szerinti eljárást, a munka- és egészségvédelmi szabályok betartását, az intézmény vezetőjének vagy adott pillanatban az intézmény működéséért, a tanulók biztonságáért, az intézményi vagyon állagának megóvásáért felelős személy tájékozottságát.

A közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló személyek és szülők részére. A közoktatási intézmény területén tartózkodó szülők illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyek az intézmény biztonságos működését figyelembe véve, az alábbi szabályokat kötelesek betartani:  Hivatalos ügyek intézése szorgalmi időben 8.00 -–16.00 óráig  Tanítási szünetekben a központi épületben ügyeleti rend szerint tartunk nyitva 8.00 -– 12.00 óráig.  Nyári ügyeleti rend keddenként 15.00 -–17.00 óráig.  A szülők és más személyek az intézmény területén csak a nyílt intézményi rendezvények idején tartózkodhatnak a rendezvények helyszínein. A helyiségek és berendezésük használati rendje

10.2. A berendezések használata Az intézmény helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata – oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. – csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie.

29


11. A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok 11.1. Késés -

A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár, tanító. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. A késés igazolt és igazolatlan. A késés a mulasztáshoz hasonlóan igazolható. Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható.

11.2. A távolmaradási engedély A mulasztás előre engedélyezhető, és utólag igazolható. Engedélyezhető: -

a szülő által, az ellenőrző könyvben, írásbeli kérelemre, egy tanítási óráról a szaktanár több tanítási óráról, de összefüggően legfeljebb három tanítási napról az osztályfőnök összefüggően négy vagy több napról az igazgató részéről

Utólag igazolható: -

/az elháríthatatlan akadályt kivéve, a mulasztás ekkor is bejelentést igényel/ Ha a tanuló/gyermek a kötelező foglalkozásról távol marad – s azt előre nem engedélyeztette – akkor a mulasztást igazolni kell.  A szülő gyermeke számára – előre tudott jelentős családi esemény miatt – írásban előzetes távolmaradási kérelmet írhat.  Az engedély megadásáról tanévenként 3 napi az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt a tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján.  Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig.  Az iskola területe tanítási idő alatt csak vezető vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el!  Virányosi és bejáró tanulók a hivatalos busz indulása előtt, csak a szülő írásbeli kérelme alapján és kísérettel hagyhatják el az intézményt.

30


11.3. Mulasztások igazolása, az igazolt és igazolatlan hiányzások Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható: -

a tanuló – szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni megyei vagy magasabb szintű versenyeken résztvevő tanulók a verseny napján délelőtt szaktanári engedéllyel igazoltan hiányozhatnak a felkészülés céljából. Feltétel: délutáni versenyprogram Kivétel: készségtárgyi versenyek

Az intézmény kéri a szülőket (gondviselőket), hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. Igazolt hiányzásnak számít, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Igazolatlan mulasztás: -

A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás – igazolatlanságán felül is – fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori késés (45 percnél kevesebb) egy igazolatlan órának minősül. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség.

Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az igazgató értesíti a Kormányhivatal szabálysértési hatóságát a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján, és a gyermekjóléti szolgálatot.

31


Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az iskola haladéktalanul intézkedési tervet készít, melyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola feljelentést tesz a Kormányhivatal szabálysértési hatósága felé az említett rendelet alapján. Ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a Kormányhivatal oktatási főosztályát. A tanuló által vállalt szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzása is a fentiek érvényesek. Ha a tantárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri az óraszám 30 %-át, a szaktanár javaslatára a nevelőtestület a további tanulmányok feltételeként osztályozóvizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt – dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozóvizsga letételét.

12. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek Az osztályozóvizsga A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola igazgatója előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), f) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre, akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét.

32


13. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. -

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

-

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

-

A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

-

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

-

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.

-

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.

-

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

-

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

-

A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

33


13.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a Köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről -

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

-

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

-

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni

-

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket

-

az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

-

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

-

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

-

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

-

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti

-

az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

-

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

-

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mély-

34


ségben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása -

az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

-

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

VII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI, VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK 1. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez – az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a megyei, országos szintű versenyek helyezettjeit, résztvevőit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. (lásd Házirend)

2. A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: - tanulóközösségi, szaktanári, napközi vezetői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, színház vagy kiállítás látogatás stb. Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az igazgatóhelyettesnél ( a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközi vezető javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozóértekezleten.

35


2.1. Az év tanulója A hagyományos értékelések, elismerések erősítik a közösséghez, iskolaközösséghez tartozást és ösztönzik a tanulói teljesítményeket. Az év tanulója cím odaítélésének szempontjai:             

Folyamatos, képességhez mért felkészülés a tanítási órákra Kimagasló tanulmányi teljesítmény Egyes tantárgyak területén elért kiváló eredmény Helyi, körzeti, megyei tanulmányi versenyen való részvétel Osztály és iskolai közösségi életben aktívan részt vesz Rendezvényeken, ünnepségeken aktív részvétel Közreműködik az iskolarádió vagy az iskolaújság szerkesztésében Értékteremtő munkát végez Ügyeleti feladatait pontosan elvégzi Társaihoz való viszonya példamutató Magatartása, viselkedése példaértékű A diákönkormányzatban megbízásokat vállal Választott tisztségét becsületesen ellátja.

Az odaítélés módja: javaslatot tesz az osztályközösség, diákönkormányzat, osztályfőnöki munkaközösség. Időpontja: az év végi értékelések időszaka. A jutalom átadása: tanévzáró ünnepségen.

2.2. Az év sportolója Feltételek:     

Kifogástalan testnevelés órai aktivitás. Jeles vagy kitűnő testnevelés tantárgyi osztályzat Rendszeres részvétel sportfoglalkozásokon, sportvetélkedőkön. Sportbeli szervezőmunka, részvétel sporttal kapcsolatos karbantartási, építési munkában. Kimagasló sportteljesítmények: - iskolacsúcs valamilyen ágban - körzeti győzelem - nagykörzeti verseny érmes helyezés, illetve részvételi jog megszerzése - megyei versenyen – példás helytállás.



Legalább közepes tanulmányi eredmény.

A feltételek együttes megléte szükséges a díj eléréséhez. Körülményeket figyelembe véve a megfeleléskor esetleg a megyei versenyen való részvétel figyelmen kívül hagyása elfogadható. (Képesség szerinti helyzetfelmérés alapján)

36


VIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai

1. A hagyományápolás Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik.

2. Nemzeti ünnepek rendje A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt, osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések rendje: Október 6. - iskolai szintű megemlékezés időpontja napján, hétvége esetén az előtte lévő pénteken Október 23. - iskolai szintű megemlékezés Február 25. – kommunizmus és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja Március 15. – iskolai szintű megemlékezés Április 16. – Holokauszt áldozatainak emléknapja Június 4. – Nemzeti összetartozás napja iskolai szintű megemlékezés Az intézmény hagyományos rendezvényei A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az intézmény tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - fehér blúz, ing, sötét szoknya vagy nadrág Az iskola hagyományos sportfelszerelése: - fehér atléta, kék tornanadrág, kék tornamez, fehér zokni Az intézmény zászlójának és jelvényének leírása - kék pajzs, melyben sárga intézményi felirat, fehér toll, könyv és maci embléma található. 37


Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők: Iskola: -

Tanévnyitó Szeptember 29. Télapó Fenyőünnep Farsang Félévzáró suli-buli Január 22. a Magyar kultúra napja Március 27. Első földosztás Tiszanagyfaluban Április 11. a Költészet napja A Föld napja Diákközgyűlés Gyermeknap Diáknap Anyák napja Gyermekközösség záró programja, suli-buli Tanévzáró, ballagás

Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények az alábbiak: - Alsós napok - A Magyar nyelv hete: Nyelvi, tanulmányi versenyek Versmondó Riporter kerestetik Kazinczy prózamondó Helyesírási verseny - Anyanyelvi komplex vetélkedő (a térség iskoláinak részvételével) - Tanulmányi versenyek - Színjátszó fesztivál, kiállítások, ügyes-kezek - Bólyai hét - Labdarúgó kupák – testvériskolákban - TISZALUX labdarúgó torna (a térség iskoláinak részvételével) - Atlétika - Torna, tornabemutató 4 évenként - Sakk - Asztalitenisz - Jeges házi bajnokságok - Rajzkiállítás - Körzeti tanulmányi és sportversenyek - Levelezős versenyek

38


IX. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

1.

Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:     

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről aktuális jogszabályok

Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg.

2.

A tankönyvellátás célja és feladata

A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lát el. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére elérhetőek legyenek. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. Az iskolában gyakorlatát töltő pedagógusjelölt számára az iskolai tartós tankönyv bázisból biztosítjuk a szükséges tankönyveket.

39


2.1.

A tankönyvfelelős megbízása

Az igazgató minden tanévben elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

2.2.

A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése

Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, kik jogosultak normatív kedvezményre. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható.

2.3.

A tankönyvtámogatás módjának meghatározása

Az igényfelmérés eredményéről az igazgató tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.

2.4.

A tankönyvrendelés elkészítése

40


A tankönyvfelelős minden évben a jogszabályban rögzített határidőig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – az iskolai hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét.

X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

41


1. Az egészségügyi prevenció rendje A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóval egyeztetett rend szerint végzik. A tanulók évenként legalább egyszer fogászati és belgyógyászati vizsgálaton vesznek részt. A vizsgálatok időpontja a tanévre vonatkozó munkaterv alapján. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, a vizsgálatok a tanítás előtt vagy után történjenek. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodniuk kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek – az igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. Az egészségügyi dolgozók - felkérésre - egészségnevelési feladatokat is ellátnak. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat: -

-

Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be. A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi. Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását. Sürgősségi eseti ellátást végez. Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre. Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre.

Az iskolai védőnő feladatai: -

A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kísé-

42


-

ri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés /gyógytorna rendje A közoktatási intézmény a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzést. Formái: - a tanulók hetente az órarendbe illesztetten felső tagozaton három, alsó tagozaton négy testnevelés órán vesznek részt, - a többi napon sportfoglalkozás keretében - 2012. szeptember 1-jétől 1. és 5. évfolyamon öt testnevelés óra, tovább felmenő rendszerben Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel, szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési /gyógytornai foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési / gyógytornai foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnvelési /gyógytornai órákat szakképzett gyógytornász vezeti. A gyógytestnevelési/gyógytornai foglalkozásokon az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat végzik, az órarend szerint.

3. Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tart – előzetes egyeztetés alapján. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztása stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

4. A dohányzással kapcsolatos előírások

43


Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos.

5. Az intézményi védő, óvó előírások 5.1.A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. Elsősegély dobozt / kötszert/ kell elhelyezni: fizikai – kémia teremben tornateremben elsősegélynyújtó-hely (központi épület földrajz szertár) Szabadság úti épület nevelői szoba A dobozok folyamatos feltöltéséről gondoskodni kell. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink, pedagógusok és a tanítási gyakorlatát az intézményben teljesítő hallgató számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgatóhelyettes végzi digitális rendszer alkalmazásával. Valamennyi balesetet ki kell vizsgálni, meg kell állapítani az esemény okát, felelősét, intézkedni kell a hasonló események megelőzéséről, javaslatot tenni a felelősségre vonásra. Komolyabb sérülés esetén az iskola köteles gondoskodni a sérült orvoshoz szállításáról, és a szülők értesítéséről.

44


Intézkedésre jogosultak  igazgató  igazgatóhelyettes  munkaközösség-vezető A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tartunk. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják. A tanítási gyakorlatát az intézményben teljesítő hallgató a gyakorlat megkezdésekor részesül tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatásban.

5.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismerni kell a Munkavédelmi Szabályzat és Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezéseit. A tanulók felügyeletét ellátó pedagógusnak – illetve a balesetet észlelő személynek – a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:   

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, vagy szükség esetén orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, rosszullétet azonnal jelezni kell az iskola igazgatójának, helyettesének.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. Minden balesetről jegyzőkönyvet kell készíteni a baleset okainak kivizsgálása érdekében.

6.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők:

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola 45


tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, vihar)  tűz  robbantással történő fenyegetés A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe: A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul számba venni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Rendkívüli esemény, bombariadó jelzése után az épületet ki kell üríteni a Kivonulás Tervben megfogalmazott sorrend szerint. A gyerekeket minden esetben biztonságba kell helyezni. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

XI. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok

46


1.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét és a hozzá kapcsolódó igazgatási, működtetési tevékenységet.

1.1. Az ellenőrzés célja  A nevelés – oktatás tevékenység rendszerében közvetlenül és közvetetten résztvevők munkájának segítése, értékelése.  A hibák időben történő feltárása, valamint a megfelelő korrekció érdekében intézkedés kezdeményezése.  A nevelő-oktató munka eredményességének javítása.  Az erőforrások hatékony felhasználásának elősegítése.  A minőségfejlesztés, minőségbiztosítás rendszerének fejlesztése, támogatása.

1.2. Az ellenőrzés módszerei    

tanórai és egyéb foglalkozások látogatása írásos dokumentumok vizsgálata tanulói munkák vizsgálata beszámoltatás szóban, írásban

1.3. Az eredménymérések, ellenőrzések helye és ideje  A tematikus ellenőrzéseket, diagnosztikai vizsgálatokat és egyéb ellenőrzési formákat, az ellenőrzés területeit és témaköreit az éves munkatervhez kapcsolódóan az ellenőrzési terv tartalmazza.  Az intézmény igazgatója indokolt esetben a nevelő-oktató munka különböző területeire vonatkozó felméréseken és eredmény vizsgálatokon túl rendkívüli ellenőrzést is kezdeményezhet.  A munkatervben rögzített felmérések, eredménymérések, látogatások időpontjáról az érintett nevelőket előzetesen értesíteni kell. A hospitálásokat az érintett nevelőknek előzetesen be kell jelenteni.  A munkafegyelem, a munkaköri kötelességek megtartására vonatkozó ellenőrzéseket az igazgató előzetes bejelentés nélkül bármikor elrendelheti. Külső óralátogatók tanítási órákat csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével látogathatnak.

1.4. Az ellenőrzést végzők köre

47


Az igazgató, mint az intézmény felelős vezetője ellenőrzi és értékeli a nevelőoktató munkával kapcsolatos összes tevékenységet. Tapasztalatairól rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet. Az igazgatóhelyettes a munkaköri leírásnak megfelelően az ellenőrzési terv szerint önállóan végez ellenőrzéseket. Indokolt esetben javaslatot tehet az ellenőrzési tervben nem szereplő rendkívüli ellenőrzés, értékelés lefolytatására. Munkaközösség-vezetők részt vesznek a szakterületükön folyó munka eredményessége ellenőrzésének értékelésében. Javaslatot tesznek az ellenőrzés, értékelés területeire, szempontjaira. Az ellenőrzési tervben foglaltak szerint önállóan is végeznek ellenőrzéseket. A munkaközösség-vezetők ellenőrző munkával kapcsolatos feladatai:  Ellenőrző munkájukat az igazgatóhelyettes segíti, koordinálja.  Részt vesznek a tanmenetek, munkatervek szakmai ellenőrzésében.  Előkészítik és lebonyolítják a felméréseket, elemzik és értékelik az eredményeket.  Ellenőrzik a tanulói produktumokat.  Javaslatot tesznek a hiányosságok megszüntetésére, az eredmények támogatására.  Tapasztalataikról tájékoztatják az igazgatót, az igazgatóhelyettest, illetve az érintett nevelői közösséget. A különféle felelősök ellenőrzik, értékelik a megbízási területükön folyó munkát, javaslatot tesznek a továbbfejlesztésre. Tapasztalataikról tájékoztatják az igazgatóhelyettest. A nevelőtestület, illetve az igazgató egyes pedagógusokat is megbízhat egy meghatározott területen vizsgálat lefolytatásával, ellenőrzésével. A megbízott a megadott határidőig köteles jelentést tenni a megbízónak. Az igazgató, az igazgatóhelyettes, a nevelőtestület, a munkaközösség, illetve a szaktanár javaslatára az ellenőrzésre külső szakértő is felkérhető.

1.5. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása  Az ellenőrzéseket, értékelések tapasztalatait dokumentálni kell, és erről az illetékes vezetőt megfelelőképpen tájékoztatni kell.  A tapasztalatok és az értékelések alapján feladattervet kell készíteni, előterjesztése a beszámolóval egyidejűleg történik.  Az előző tanévben végzett értékelések tapasztalatait a tervező munkában hasznosítani kell.  Aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát.  Ellenőrzési terv 6.sz. melléklet

48


XII. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések - a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések - az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges.

XIII. Az iskolai könyvtár működési rendje: Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését biztosító egysége. Iskolai könyvtárunk feladatai: - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára - a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait kibővíti az iskolával azonos épületben lévő községi könyvtár. A könyvtár használatát a könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. (4.sz. melléklet)

49


XIV. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK l. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen Szervezeti és Működési Szabályzat változtatása nélkül módosíthatók. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletei: 1.sz. melléklet: 2.sz. melléklet: 3.sz. melléklet: 4.sz. melléklet: 5.sz. melléklet

Adatkezelési szabályzat Munkaköri leírások Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata A Községi és Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Ellenőrzési terv

2. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Tiszanagyfalui Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai Diákönkormányzat a 2013. év április hó 10 napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta. Tiszanagyfalu, 2013. április 10. ………………………………….. Árvainé Gyöngyösi Zsuzsanna Diákönkormányzat A Tiszanagyfalui Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskolai Szülők Közössége a 2013. év április hó 11. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta. Tiszanagyfalu, 2013. április 11. ………………………………….. Szitanicsné Csata Andrea Szülők Közössége A Tiszanagyfalui Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület a 2013. év április hó 15. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Tiszanagyfalu, 2013. április 16. Jóváhagyta:

................................................. Dojcsák Margit igazgató

50


TARTALOMJEGYZÉK

I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI.............................................................................................1 1. Általános rendelkezések....................................................................................................................................1 1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja................................................................1 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése.........................................1 1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya...........................................................2 2. Az iskola alapadatai..........................................................................................................................................2 2.1. Az intézmény neve:....................................................................................................................................2 2.2. Az intézmény.............................................................................................................................................2 2.3. Az intézmény székhelye:............................................................................................................................2 2.4. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye:............................................................................2 2.5. OM azonosító.............................................................................................................................................2 2.6. Az intézmény alapfeladatai:.......................................................................................................................3 2.7. Működési területe:......................................................................................................................................3 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉSE..............................................................4 1. A szervezeti egységek.......................................................................................................................................4 1.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei................................................................................4 2. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik:................................................................................4 2.1. Az intézmény munkájában résztvevők hierarchiája...................................................................................5 2.1.1. Az intézmény szervezeti felépítésének leírása, a szervezeti ábra, az intézmény munkájában résztvevők hierarchiájának vázlata...............................................................................................................................6 2.2. Az intézményvezető jogköre......................................................................................................................7 2.3. Az intézményvezető felelőssége................................................................................................................7 2.4. Az intézményvezető (igazgató) közvetlen munkatársai:............................................................................8 2.5. Az intézmény vezetősége...........................................................................................................................8 2.6. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok.................................................................8 III. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE..........................................................................................................10 1. A közalkalmazottak munkarendje...................................................................................................................10 1.1. A pedagógusok munkarendje...................................................................................................................10 1.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje....................................11 1.2.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma:.....................................................................................................11 1.2.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai:...................................................................................11 2. A vezetők kapcsolattartási rendje....................................................................................................................12 3. A vezetők helyettesítési rendje........................................................................................................................12 IV. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE......................................13 1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje................................................................................13 2. Szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje...............................................14 2.1. Szakmai munkaközösségek......................................................................................................................14 2.2. Munkaközösségek feladatai.....................................................................................................................15 2.3. Szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje........................................15 2.4. IPR menedzsment (Érvényes 2013.08.31-ig)...........................................................................................16 3. A tanulói közösség kapcsolattartásának rendje...............................................................................................17 3.1.Az osztályközösségek és tanulócsoportok................................................................................................17 3.1.1. Csoportbontás szempontjai...................................................................................................................18 3.2.A diákközgyűlés........................................................................................................................................18 4. A diákönkormányzat és működése..................................................................................................................19 4.1. A diákönkormányzat működési feltételei.................................................................................................19 4.2. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás.................................................................19 4.3. Sportkörök................................................................................................................................................19 5. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje.................................................................................................20 5.1. A szülői szervezetekkel és a Szülők Közösségével való kapcsolattartás.................................................20 5.2. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje.......................................................................................................21 5.3.A szülők írásbeli tájékoztatási rendje........................................................................................................21 6. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere................................................................................................22 6.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja...........................................................................................22

51

Tiszanagyfalui Általános Iskola Tiszanagyfalu Szervezeti és Működési Szabályzat _________________________________________________________________________________________ 6.2. Rendszeres külső kapcsolatok..................................................................................................................22 V. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE...................................................................................................23 1. A tanév helyi rendje........................................................................................................................................23 1.1. A tanév rendje és annak közzététele........................................................................................................23 1.2. Az intézmény nyitva tartási rendje..........................................................................................................23 2. A tanítási, foglalkozási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama.................................................................24 2.1. Az intézmény felügyelet rendszabályai...................................................................................................24 VI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK............................................................................................25 1. A tanórán kívüli foglalkozások rendje............................................................................................................25 2. A napközis és tanulószobai foglalkozások......................................................................................................25 3. Szakkörök, felvételi előkészítők.....................................................................................................................25 4. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)................................................................................................26 5. Sportkörök.......................................................................................................................................................26 6. Kettős funkciójú könyvtár...............................................................................................................................26 7. A hit és vallásoktatáson való részvétel............................................................................................................26 8. Logopédia és gyógytestnevelés.......................................................................................................................26 9. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások.......................................................................................................27 9.1. Versenyek és bajnokságok.......................................................................................................................27 9.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások.......................................................................................27 9.3. Kulturális intézmények látogatása...........................................................................................................27 9.4. Egyéb rendezvények................................................................................................................................27 10. A létesítmények és helyiségek használatának rendje....................................................................................28 10.1. A látogatás rendje...................................................................................................................................28 10.2. A berendezések használata.....................................................................................................................28 11. A foglalkozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok.....................................................................29 11.1. Késés......................................................................................................................................................29 11.2. A távolmaradási engedély......................................................................................................................29 11.3. Mulasztások igazolása, az igazolt és igazolatlan hiányzások...............................................................30 12. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelességek......................................................................................31 13. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai.........................................................32 13.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai......................................................33 VII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI, VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK......................................................................................................................................34 1. A tanulók jutalmazásának elvei......................................................................................................................34 2. A jutalmazás formái........................................................................................................................................34 2.1. Az év tanulója..........................................................................................................................................35 2.2. Az év sportolója.......................................................................................................................................35 VIII. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE.....................36 1. A hagyományápolás........................................................................................................................................36 2. Nemzeti ünnepek rendje..................................................................................................................................36 IX. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE.......................................................................................38 1. Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:...................................................................38 2. A tankönyvellátás célja és feladata...........................................................................................................38 2.1. A tankönyvfelelős megbízása..............................................................................................................39 2.2. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése.......................................................................................39 2.3. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása.................................................................................39 2.4. A tankönyvrendelés elkészítése...........................................................................................................40 X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK.........................................................................................................................41 1. Az egészségügyi prevenció rendje..................................................................................................................41 2. A testi nevelés és a gyógytestnevelés /gyógytorna rendje..............................................................................42 3. Az egészséges életmódra nevelés....................................................................................................................42 4. A dohányzással kapcsolatos előírások............................................................................................................43 5. Az intézményi védő, óvó előírások.................................................................................................................43 5.1.A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok..........................................................................43 5.2. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén.......................................................................44 6. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők:..................................................................45 XI. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok................................................................46 1.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje...........................................................................................46 1.1. Az ellenőrzés célja...................................................................................................................................46 1.2. Az ellenőrzés módszerei..........................................................................................................................46

52

Tiszanagyfalui Általános Iskola Tiszanagyfalu Szervezeti és Működési Szabályzat _________________________________________________________________________________________ 1.3. Az eredménymérések, ellenőrzések helye és ideje..................................................................................46 1.4. Az ellenőrzést végzők köre......................................................................................................................47 1.5. Az ellenőrzés tapasztalatainak hasznosítása............................................................................................47 XII. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje........................48 XIII. Az iskolai könyvtár működési rendje:.......................................................................................................48 XIV. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK........................................................................................................................49 TARTALOMJEGYZÉK......................................................................................................................................50

53

A TISZANAGYFALUI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents