A Tipográfia Testedző Egyesület ALAPSZABÁLYA I. A sportegyesület neve, székhelye, jelvénye Az 1903-ban alapított Tipográfia Testedző Egyesület (továbbiakban: sportegyesület), sporttevékenység folytatására szervezett és önálló jogi személyként bejegyzett, az 1989.évi II. törvény alapján hagyományokat figyelembe véve újjáalakult, a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása céljából, önkéntes létrehozott önkormányzati módon működő társadalmi szervezet. 1. Az egyesület neve: Tipográfia Testedző Egyesület, rövidítve: Tipográfia TE 2. Az egyesület székhelye: 1068 Budapest, Benczúr utca 37. 3. Az egyesület színe: piros-kék 4. Az egyesület zászlaja: Egyenlő oldalú átlósan piros-kék színre osztott háromszög alakkal. Középen kör alakú fehér mezőben Tipográfia Testedző Egyesület 1903, ugyancsak kör alakú felirat, középen az egyesület jelvénye. 5. Az egyesület jelvénye: Négyszög alakú fekete mezőben a szakma jellegét feltüntető könyv, toll és papírhenger. A négyszög felső részén piros, sárga, kék, fehér színű csíkok. A jelvény alján téglalap alakú piros-kék mezőben Tipográfia felirat. 6. Az egyesület pecsétje: Ovális alakzatú körbélyegző az alábbi szöveggel: Tipográfia Testedző Egyesület Elnöksége Budapes 7. Alapításának éve: 1903. február 3. alapítói: nyomdászok 8. Az egyesület működési területe: Budapest 9. Az egyesület tevékenységét sportegyesületként végzi. Az egyesület alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése. 10. Az egyesület nyilvántartási száma: Fővárosi Bíróság 583. Főlajstrom száma: Pk.60768/1989 11. A sportegyesület közhasznú. Működését a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) alapján fejti ki. Az egyesület által végezni kívánt közhasznú tevékenységek felsorolása a jelen alapszabály II. rész. 6. pontjában szerepel.
II. A Sportegyesület alapcélja 1. A sportegyesület célja, a rendszeres sportolási lehetőség biztosítása elsődlegesen a szabadidősport, valamint az egyes minőségi verseny sportágak, azon belül az utánpótlás-nevelés szervezése fejlesztése. a.) segíteni a budapesti nyomdaipari és egyéb oktatási intézményekben tanulók sporttevékenységét az egyesület működő szakosztályaiban. b.) szervezni és bonyolítani az ország területén működő nyomdaipari dolgozók és családtagjaik számára a hagyományos „ családi sportnapot". c.)a VI. kerület lakossága és iskolai tanulói részére, különös tekintettel, azokra, akik sporttevékenységüket versenyszerű keretek között kívánják folytatni. d.) szervezni és bonyolítani az éves túraterv alapján megrendezendő eseményeket. Különös gondossággal előkészíteni és lebonyolítani a hagyományos nyílt teljesítménytúra programokat, amelyeken való részvétel minden érdeklődő számára biztosított. 2. A sportegyesület céljainak és feladatainak megvalósítása érdekében együttműködni a fővárosi kerületek önkormányzatainak illetékes munkatársaival a.) szakmához tartozó munkahelyek gazdasági, társadalmi és sportszerveivel, b.) a Sportegyesületek Budapesti és Országos Szövetségével, valamint minden olyan társadalmi szervezettel és Szerveződéssel, amely feladatának tartja a természet védelmét, az egészség megőrzését, a társadalmi és családi kapcsolatok fejlesztésének fontosságát. 3. A sportegyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, mely keretében az alapcélja szerinti- közhasznú- és gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat. Azonban a Sportegyesület a sporttal össze nem függő tevékenysége, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi és gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak kiegészítő tevékenységként az alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve végezi. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott cél szerinti és közhasznú tevékenységekre használja fel. 4. A sportegyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, (párt érdekében politikai tevékenységet nem végez). A sportegyesület szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 5. A sportegyesület közhasznú szolgáltatásait azonos feltételek mellett bárki igénybe veheti, aki azok iránt érdeklődik: A Sportegyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen. 6. A sportegyesület céljainak megvalósítása érdekében végezni kívánt közhasznú tevékenysége:
- 1. Az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása, feltételeinek megteremtése: sportfinanszírozás, a gyermek és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása, ami állami feladat a 2004. évi I.tv. a sportról 49.§c)-e) alapján - 2. Fővárosi szintű sport és szabadidősport, amely önkormányzati feladat a 2011. évi CLXXXIX. Tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23.§(4) 8. pontja alapján. Feladatkörében ellátja az alábbiakat: - sportversenyek rendezése - túrák, teljesítménytúrák szervezése - családi sportnapok szervezése - szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó programok szervezése - egészséges életmódra nevelés - kerületi toborzók szervezése - sportágak népszerűsítése, amatőr és versenycsapatok versenyeztetése - utánpótlás nevelés - iskolai tanulmányokat folytató felső oktatási tanulók számára túrák szervezése, lebonyolítása (gyalogos, vízi, kerékpáros) - a VI kerületi általános iskolások számára, toborzók, sportnapok szervezése III. A sportegyesület tagsága és pártoló tagsága 1. A sportegyesület tagja lehet mindenki, aki belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a sportegyesület valamely szakosztálya működésében, nincs eltiltva a közügyektől, és nem áll büntető eljárás alatt. Elfogadja és magára nézve kötelezőnek ismeri el a sportegyesület Alapszabályát. Kiskorú egyesületi tagságának kérelme esetén, szülői beleegyező nyilatkozat szükséges. 2. A sportegyesület működési területén pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tagként felvehető az aki nyilatkozatban vállalja a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. 3. A sportegyesületnek jogi és tiszteletbeli tagja is lehet. Jogi tagként felvehető, ha nyilatkozatban vállalja a sportegyesület anyagi támogatását. 4. Tiszteletbeli tagnak felvehető az a személy, aki különleges, kiemelkedő tevékenységével, az alapszabály szellemében, elsősorban erkölcsileg támogatja a sportegyesületet. 5. Az egyesület örökös tagjává válhat az a személy, aki 20 éven keresztül tagja volt a sportegyesületnek és ott aktív sport, vagy sportvezetői tevékenységet folytatott.
6. A sportegyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. A sportegyesületi tagság, pártoló tagság felvétellel keletkezik és kilépéssel szűnik meg. A tagdíj fizetésének hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztása, illetve többszöri felszólítás ellenére fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, kizárással szűnik meg. IV. A tagok jogai és kötelezettségei 1. Sportegyesületi tag jogai: a.) Választott küldöttei útján, részt vehet a sportegyesület Küldöttközgyűlésén az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek, valamint a számvizsgáló bizottság tagjainak és elnökének megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában. A nagykorú tag, illetve küldött, választható a Sportegyesület valamennyi tisztségére. b.)Véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet a sportegyesületet érintő bármely kérdésben. c.) Részt vehet a bizottságok, szakosztályok munkájában. Edzéseken, versenyeken használhatja a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, igényelheti a sportegyesület szakembereinek (edzők, szakosztályvezetők) segítségét. d.) Részt vehet a bizottságok, szakosztályok munkájában. edzéseken, versenyeken használhatja a sportlétesítményeket, sportszereket és sportfelszereléseket, igényelheti a sportegyesület szakembereinek (edzők, szakosztályvezetők) segítségét. 2. A sportegyesületi tag kötelességei: a.) Az alapszabály betartása, betartatása, a sportegyesületi vezető szervek határozatainak, utasításainak végrehajtása. b.) A szakosztályonként meghatározott tagsági díj fizetése, a sportegyesületi vagyon, a sportszerek, sportfelszerelések megóvása. c.) Az edzéseken, versenyeken és az egyesületi életben a saját és ellenfél sportolóinak megbecsülése, sportszerű magatartás. d.) Versenyszerűen sportoló tag esetében a hazai és nemzetközi versenyekre való lelkiismeretes felkészülés és azokon a legjobb tudása szerinti szereplés. 3. A sportegyesületi pártoló tag jogai: a.) A sportegyesületi pártoló tag, meghívás alapján részt vehet a sportegyesület küldöttközgyűlésén, javaslatokat, észrevételeket tehet a sportegyesület működésével kapcsolatban. 4. A pártoló tag kötelességei: a.) az alapszabály betartása. b.) a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. c.) sportszerű magatartás. 5. A jogi személy (pártoló) tag jogai: a.) Képviselője útján részt vehet a sportegyesület küldöttközgyűlésén és ott javaslatokat, észrevételeket tehet
a sportegyesület működésével kapcsolatban. b.) Külön megállapodás alapján részesülhet a sportegyesület által nyújtott kedvezményekben, használhatja a sportlétesítményeket, sportfelszereléseket, igényelheti a sportegyesület szakembereinek segítségét. 6. A jogi tag kötelezettségei: a.) Az alapszabály betartása. b.) A sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása. 7. Tiszteletbeli tag jogai: a.) tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűléseken. 8. A tiszteletbeli tag kötelességei: a.) az Alapszabály betartása b.) a sportegyesület erkölcsi támogatása c.) sportszerű magatartás 9. Az örökös tag jogai: a.) szakosztályi küldöttként szavazati joggal, egyébként tanácskozási joggal részt vehet a küldöttközgyűlésen 10. Az örökös tag kötelességei: a.) az Alapszabály betartása b.) a sportegyesület erkölcsi támogatása c.) sportszerű magatartás V. A sportegyesület szervezete 1. 2. 3. 4.
Küldöttközgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szakosztályok
VI. A Küldöttközgyűlés 1. Az egyesület legfőbb szerve a küldöttközgyűlés, amely a küldöttek összessége. A Küldöttközgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A küldöttközgyűlést ezen kívül össze kell hívni, ha a tagok egyharmada – az ok és cél megjelölésével – kezdeményezni, ha az elnökség írásban indítványozza. 2. A küldöttközgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság biztosítása érdekében a küldöttközgyűlési meghívót – a tervezett küldöttközgyűlés előtt 15 nappal – az ügyvezető elnök közzé teszi a sportegyesület honlapján. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 3. A küldöttközgyűlés összehívásáról az Elnökség gondoskodik. Az időpontjáról és helyéről a küldötteket a tervezett küldöttközgyűlés előtt 15 – nappal a napirendi pontokat is tartalmazó- meghívó küldésével kell értesíteni. A meghívóban a küldötteket tájékoztatni kell a távolmaradás következményeire. A meghívót postai vagy elektronikus úton, vagy személyesen kell a címzetteknek eljuttatni. A határidőt a postai feladástól, illetve az elektronikus üzenet elküldésétől kell számítani, illetve a személyes kézbesítés esetén a személyes átvételtől kell számítani.
4. A küldöttközgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Amennyiben a küldöttközgyűlés nem volt határozatképes, az ismételt küldöttközgyűlést, 30 napon belüli időpontra – mely lehet aznap is – kell összehívni. A küldöttközgyűlés másodszori összehívása esetén – ha az erre való figyelmeztetés a meghívóban külön szerepelt – akkor az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 5. A Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. 6. a.) az alapszabály megállapítása, módosítása. b.) a sportegyesület megalakulásának, feloszlatásának, valamint más sportegyesülettel való kimondása, c.) az elnökség, az elnök, alelnökök, ügyvezető elnök, a felügyelő bizottság megválasztása, a sportegyesület vezető szerveinek tagjait – elnökség, a felügyelő bizottság – a tagok közül kell megválasztani 5 évre. Ha a választott vezető tisztségviselők száma lemondás, vagy a tisztségtől való egyéb ok miatti távozás következtében csökken, a távozót pótolni csak közgyűlési választás útján lehet. d.) az elnökség és felügyelő bizottság beszámoltatása a sportegyesület tevékenységéről. e.) a sportegyesület évi költségvetésének meghatározása és pénzügyi terv jóváhagyása, az előző pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény szerint készített beszámoló elfogadása és a 2011.évi CVXXV.törvény 29.§ (3)-(7) bekezdésében foglaltakat tartalmazó közhasznúsági melléklet elfogadása. f.)a sportegyesület vállalkozási tevékenységéről való döntés. 7. A Küldöttközgyűlés tisztújító napirendjén az általa meghatározott létszámnak megfelelően, először a Sportegyesület elnökét, majd alelnökét és a Felügyelő bizottság elnökét külön-külön személy szerint, az Elnökség és a Felügyelő bizottság tagjait, lista szerint, egyszeri szótöbbséggel, nyílt szavazással választja. Ha az elnök személyére szavazategyenlőség áll fenn, a szavazást mindaddig kell folytatni, amíg a Sportegyesület elnökének egyszerű szótöbbséggel való megválasztása létre nem jön. A többi tisztségre vonatkozó választást, csak ezután lehet folytatni. 8. A küldöttközgyűlési határozatok meghozatala egyszeri szótöbbséggel nyílt szavazással történik. Szavazategyenlőség esetén, a küldöttközgyűlés elnökének szavazat dönt. Kétharmados szótöbbség szükséges a Sportegyesület feloszlásának, valamint más társadalmi szervezettel történő egyesülés kimondásához. 9. A küldöttközgyűlés által hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható (Határozatok könyve) A határozatokat a meghozatal után 3 munkanapon belül be kell vezetni a Határozatok Könyvébe. A határozatot a határozat meghozatalában résztvevő két tag hitelesíti. A Határozatok Könyvébe bárki belenézhet.
10. küldöttközgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akiknek közeli hozzátartozója /Ptk.685.§ b) pont/, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a sportegyesület cél szerinti juttatási keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a sportegyesület által a tagjainak – tagsági jogviszony alapján- nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. VII. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös rendelkezések 1. Nem lehet a sportegyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki három éven belül olyan megszűnt közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, - amely jogutód nélkül szűnt meg, úgy hogy az állami adó-és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki, - amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, - amellyel szemben az állami adó-és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki, - amelynek adószámát az állami adó-és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte 2. A vezető tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölti. 3. A sportegyesület vezető tisztségviselői: Az elnökség tagjai, az elnök, alelnökök, ügyvezető elnök, számvizsgáló bizottság tagjai. VIII. Az elnökség 1. Az elnökség a két küldöttközgyűlés közötti időszakban – kivéve a kizárólag a küldöttközgyűlés hatáskörébe tartozó kérdéseket – dönt a sportegyesület minden lényeges ügyében, ennek keretében feladata esősorban. a.) a sportegyesületi tevékenység irányítása. b.) a küldöttközgyűlés előkészítése, és a küldöttek összehívása. c.) a sportegyesület sportfejlesztési tervének, költségvetésének kidolgozása, d.)az éves program, a munka- és ülésterv, valamint a versenynaptár jóváhagyása, d) a sportegyesület eredményes működéséhez szükséges, a sportoláshoz, testedzéshez, a természetjáráshoz szükséges feltételek megteremtése.
2. 3. 4.
5.
e.) a szakosztályok, szakbizottságok létrehozása, megszüntetése, átadása, beszámoltatása. f.) a fegyelmi jogkör gyakorlása. g.) a tagsági díj összegének, illetve a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének megállapítása h.) a bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak, továbbá a szakosztály- vezetőség tisztségviselőinek és tagjainak öt évre szóló, illetőleg a következő küldöttközgyűlésig tartó megbízatás, a megbízatások visszavonása. i.) a lemondott vagy tisztségétől egyéb okokból megvált elnökségi tagok és tisztségviselők helyére a sportegyesület tagjai sorából új személyek behívása j.) a sportegyesület szervezeti és működési szabályzatának megállapítása. k.) a sportegyesület költségvetésének elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése, a gazdálkodásról és az egyesület éves tevékenységéről beszámoló készítése és annak a küldöttközgyűlés elé terjesztése, valamint a beszámoló küldöttközgyűlés általi elfogadását követően a beszámoló honlapon való közzététele. l.)tagjai sorából az ügyvezető elnök és helyettese megválasztása, m.)a közhasznú működéssel kapcsolatban a sportegyesület igénybe vehető közhasznú szolgáltatásairól, azok igénybevételének módjáról és elérhetőségéről tájékoztató készítése és ennek a tagokon kívül minél szélesebb körében való megismertetése. Ennek keretében a sportegyesület az általa nyújtott és bárki által igénybe vehető szolgáltatásait, azok igénybevételének módját és elérhetőségét közzéteszi a www.tipografiatesedzo.hu és a " régi " tip1903.5mp.eu honlapokon. n.) szavazati joggal vesznek részt a küldöttközgyűlésen. ny.) A sportegyesületi tagok, a pártoló tagok a tiszteletbeli tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Ez a jogkör az elnökre, ügyvezető elnökre átruházható. A sportegyesület a tagjairól, a jogi tagokról és a tiszteletbeli tagokról az erre rendszeresített tagnyilvántartó lapokon és tagnyilvántartó kartonokon nyilvántartást vezet, ellátja a tagjait tagsági könyvvel, a pártoló tagjait, pártoló tag igazolvánnyal. Az elnökség létszáma 7 fő, mely áll elnök, alelnök, ügyvezető elnök és 4 fő elnökségi tagból. Az elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az elnökségi üléseket az ügyvezető elnök hívja össze. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökség tagjainak több mint fele, jelen van. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazás nyílt szavazással történik, de a jelenlévők valamely kérdésben egyszerű többséggel titkos szavazást is elrendelhetnek. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. az elnökségi ülései nyilvánosak, a nyilvánosság biztosítása érdekében a napirendi pontokat is tartalmazó elnökségi ülési
meghívót – a tervezett ülés előtt 15 nappal – az ügyvezető elnök kirakja az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára. 6. az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akiknek közeli hozzátartozója /Ptk.685.§ b) pont/, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. IX. A sportegyesület elnöke a.) képviseli a sportegyesületet, b.) vezeti és irányítja az elnökség munkáját. X. A sportegyesület ügyvezető elnöke a.) irányítja és ellenőrzi a sportegyesület tevékenységét, irányítja a sportegyesület gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol. b.) munkáltatói jogkört gyakorol, a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. c.) intézkedik és dönt a küldöttközgyűlés, vagy az elnökség által hatáskörébe utalt ügyekben. d.) az elnök távollétében helyettesíti őt e.) gondoskodik a küldöttközgyűlés és az elnökség döntéseinek az érintettekkel való közléséről, illetve nyilvánosságra hozataláról, melynek keretében az alelnök ajánlott levélben írásban közli a küldöttközgyűlés döntéseit az érintettekkel, valamint a küldöttközgyűlés döntéseit – köztük a küldött közgyűlés által elfogadott beszámolót is a sportegyesület hirdetőtábláján és a sportegyesület honlapján is közzéteszi. f.) gondoskodik a közhasznúsági melléklet tárgyévet követő legkésőbb június 30. napjáig a sportegyesület hirdetőtábláján és a honlapján való közzétételről. XI Az egyesület alelnöke Az alelnök a.) ebben a vonatkozásban ügyvezetői jogokat gyakorol a 10.§(1) bekezdésében és a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint. b.) az elnök kérésére képviseli az egyesületet. XII. Az egyesület ügyvezető elnök helyettese Az ügyvezető elnök helyettes feladata az ügyvezető elnök munkájának segítése a mindenkori igényeknek, illetve a közöttük kialakított munkamegosztásnak megfelelően.
XIII. Az elnökség tagjai a.) rendszeresen és tevékenyen részt vesz,a sportegyesület feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a küldöttközgyűlés és az elnökség határozatainak, végrehajtásában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében, b.) jogosult és köteles a sportegyesületet érintő körülményeket figyelemmel kísérni, azokkal kapcsolatban javaslatait, észrevételeit az elnökség elé terjeszteni. c.) felelős a gazdasági, pénzügyi és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve ha ellenvéleményt kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította. d.) külön felkérés és annak elfogadása alapján jogosult és köteles meghatározott témakörökben tevékenykedni, vitás kérdésekben felelős elnökségi tagként dönteni és intézkedni. XIV. Felügyelőbizottság Létrehozása. 1. A felügyelő bizottság tagjait a küldöttközgyűlés választja. A felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő. 2. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki a) a küldöttközgyűlés elnöke, vagy tagja , az elnökség elnöke, vagy tagja b) a sportegyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a sportegyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás., illetve d) az a/c/pontokban meghatározott személye közeli hozzátartozója. A bizottság a tevékenységét a bizottság elnöke irányítja és feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet. Működése: 3. A felügyelő bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnök feladata a felügyelő bizottság üléseinek összehívása, a napirendi pontok megállapítása. Bármelyik tag indítványt tehet új napirendi pont felvételére, akár az ülés előtt, akár az ülésen
A felügyelő bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal rendes ülést tart. A felügyelő bizottság üléseit az elnöke hívja össze, és látja el az elnöki feladatokat. Az ülésre szóló meghívókat az ülés előtt oly módon kell eljuttatni a címzetteknek, hogy azokat legkésőbb az ülés előtt legalább három nappal kézhez vegyék. A felügyelő bizottság határozatképes, ha az ülésen legalább két bizottsági tag megjelent. Két jelenlévő tag esetén egyhangú, három jelenlévő tag esetén többségi szavazással dönt. Amennyiben a felügyelő bizottság határozatképtelenség miatt nem tud dönteni, a lehető legrövidebb időn belül új bizottsági ülést kell összehívni. Háromszori eredménytelen összehívást követően, a felügyelő bizottságot a küldöttközgyűlés jogosult visszahívni és új felügyelő bizottságot kell választani. Össze kell hívni a felügyelő bizottság ülését, ha azt a felügyelő bizottság legalább két tagja – az ok és a cél megjelölésével- az elnöktől kéri. Ha az elnök a felügyelő bizottság ülését, az erre irányuló indítvány kézhezvételét követő nyolc napon belül nem hívja össze, annak összehívására a két tag jogosult. A felügyelő bizottság ülését az elnök a felügyelő bizottság ügyrendjével összhangban hívja össze. Felügyelő bizottsági ülés akkor is tartható, ha azon valamennyi tag megjelent – bár az összehívása nem szabályszerű – és a napirend tárgyalását ellenzik. A felügyelő bizottság elnöke: a) összehívja és vezeti a felügyelő bizottság üléseit, b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről c) a jelen alapszabályban, illetve jogszabályban meghatározott esetekben kezdeményezi a küldöttközgyűlés és az elnökség üléseinek összehívását, illetve összehívja azokat, d) a küldöttközgyűlés számára beszámol a felügyelő bizottság nevében annak munkájáról. A felügyelő bizottság hatásköre: A felügyelő bizottság feladatai: a) a sportegyesület szabályszerű működésének és gazdálkodásának ellenőrzése, b) az év végi pénzügyi-számviteli zárlat és beszámoló ellenőrzése, c) a tagsági díj befizetésének ellenőrzése, d) a lemondott vagy tisztségétől egyéb ok miatt megvált felügyelő bizottsági tag helyére új személy behívása, e) az Alapszabály megtartásának, a költségvetés, a küldöttközgyűlés határozatai végrehajtásának továbbá az egyesületszervei törvényes és alapszabályszerű működésének, továbbá a küldöttközgyűlési határozatok jogszabályoknak és az alapszabálynak való megfelelőségének ellenőrzése. 5. A felügyelő bizottság tevékenységéért a küldöttközgyűlésnek felelős, annak beszámolni tartozik. A bizottság
észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az egyesület elnökét. 6. A felügyelő bizottság tagjai feladatainak ellátása során jogosultak az egyesület tisztségviselőitől és alkalmazottaitól felvilágosítást kérni a sportegyesület könyvelésébe és irattárba betekinteni, azt megvizsgálni. 7. A megállapított rendellenességek megszüntetésére köteles a figyelmet írásban, a rendellenesség mibenlétéhez mérten megfelelő határidő (de minimum 15 nap) tűzése mellett felhívni. Amennyiben az írásbeli tájékoztatás a kitűzött határidőben eredménytelen volt az esetben a határidő lejártáról való tudomásszerzéstől számított harminc (30) napon belül az intézkedésre jogosult egyesületi szerv ( így a rendkívüli küldöttközgyűlés, rendkívüli elnökségi ülés) összehívását kezdeményezheti. 8. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a küldöttközgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy – a sportegyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy a Sportegyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy a következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését szükségessé teszi; – a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ilyen kezdeményezés esetében a Sportegyesület elnöke, a rendkívüli ülést, 30 napon belül köteles összehívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az összehívásra a felügyelőbizottság is jogosult. 9. A felügyelő bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni, a küldöttköz-gyűlésnek pedig beszámolni az éves költségvetésről, a mérleg- és vagyonkimutatás vizsgálatáról, a Sportegyesület szabályszerű működéséről. E nélkül a költségvetésről és a mérlegről, érvényes határozat nem hozható. 10. Egyebekben a felügyelőbizottság tevékenysége során a Civil tv. 41. §-ában foglaltak alapján jár el. 15. § A szakbizottságok a nem versenysporttal kapcsolatos feladatok szervezésére az elnökség szakbizottságokat hozhat létre /pl. módszertani, kommunikációs, szabadidősport, stb./. XV. A szakosztályok 1. A Tipográfia Testedző Egyesületben sportáganként szakosztályok működnek. A szakosztályok munkáját szakosztályvezetőség irányítja, amely munkájáról az elnökségnek számol be. A szakosztály-vezetőség tisztségviselőit és tagjait a sportegyesület elnöksége bízza meg. 2. A szakosztály az elnökség által jóváhagyott megállapodás alapján együttműködhet más egyesülettel, szakosztállyal, vagy egyéb jogi személlyel.
A szakosztályvezető feladata: a) az oktatás-nevelés, versenyeken, mérkőzéseken való részvétel szervezése, b) az évi versenynaptár feladatainak végrehajtása., c) a szakosztály működéséhez szükséges adminisztratív munka ( igazolások, minősítések stb.) ellátása, d) a tagdíjak beszedése, melyért a szakosztály mindenkori vezetője a felelős e) a szakszövetségekkel való kapcsolat tartása, küldöttközgyűlés küldötteinek megválasztása. XVI A sportegyesület jogképessége. A sportegyesület jogi személy, melyet a sportegyesület ügyvezető elnöke képvisel. E jogkört esetenként, vagy az ügynek meghatározott csoportjára nézve az elnökség, vagy az ügyvezető elnök más személyre is átruházhatja. A sportegyesület a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé. XVII A Sportegyesület működése, gazdálkodása, nyilvánossága 1. A Sportegyesület bevételei: a) tagsági díj b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásból) származó bevétel (pl.: reklám és rendezvény bevétel, stb.) c) pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás vagy normatív keretek között kapott támogatás e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,( támogatás együttműködési szerződések alapján kapott összegek, stb.) f) jogi és természetes személyek anyagi támogatása. g) VI. ker. önkormányzati támogatás, h) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege i) egyéb bevételek. 2. A sportegyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, továbbá céljai megvalósítása, gazdálkodási feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytat. 3. A sportegyesület tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok az egyesület tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek, csak a tagsági díjat kötelesek fizetni. 4. A Sportegyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét
veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. 5. A Sportegyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. 6. A közhasznú Sportegyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokat, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszonya alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatásokat. 7. A sportegyesület gazdálkodására egyebekben a Civil tv. vonatkozó rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A Sportegyesület szerveinek ügykezelésére, nyilvánosságra vonatkozó szabályok 8. A Küldöttközgyűlés és az Elnökség ülésein elhangzottakról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a gyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat, határozatokat, a mellette és ellene szavazók számát, illetve a tartózkodókét, vagy az abban részt nem vevőkét; ha lehetséges, a személyüket. A jegyzőkönyvet az Elnökség esetén az Elnök és két jelenlévő elnökségi tag, Küldöttközgyűlés esetén az elnök és a határozat meghozatalában részt vevő két tag írja alá. 9. A Küldöttközgyűlésen és az Elnökség ülésén hozott határozatokról az Elnök köteles naprakész nyilvántartást (Határozatok Könyve) vezetni. 10. A jegyzőkönyvek és határozatok másolatát az elnökség köteles 15 napon belül az érintettek részére megküldeni. 11. Az Egyesület a küldöttközgyűlés és az elnökség döntéseinek, működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a tipografiatestedzo.hu és a régi tip1903.5pm.eu honlapokon való közzététel útján biztosítja. 12. Az Egyesület köteles a számviteli beszámolót annak közhasznúsági mellékletével együtt a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a saját honlapján közzétenni. A közhasznúsági mellékletbe bárki betekinthet, és – saját költségére – arról másolatot készíthet. 13. Az Egyesület a működésével kapcsolatos iratokba való betekintést a fentieken túl a székhelyén, hivatali időben az Egyesület alelnökei útján, írásbeli bejelentkezés alapján az alelnökök bármelyike és a betekintő személy által előzetesen kölcsönösen egyeztetett időpontban – a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 15 napon belül – biztosítja.
XVIII Szervezeti és működési szabályzat A Sportegyesület működését, az elnökség, a tisztségviselők, a bizottságok és a szakosztályok szervezését, feladatait és működését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket a szervezeti és működési szabályzat szabályozza. A szervezeti és működési szabályzatot az elnökség hagyja jóvá. Ez a szabályzat nem állhat ellentétben a Sportegyesület alapszabályával. XIX Az egyesület megszűnése 1. A Sportegyesület megszűnik, ha: a) a küldöttközgyűlés a feloszlását elhatározza, b) a bíróság feloszlatja, megszünteti, vagy az egyesület megszűnését megállapítja, c) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, d) a küldöttközgyűlés elhatározása alapján más egyesülettel egyesül, szétválik, és a sportegyesület a nyilvántartásból törlésre kerül. 2. A küldöttközgyűlés nem dönthet a Sportegyesület feloszlásáról, ha Sportegyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy a Sportegyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 3. A sportegyesület megszűnése esetén vagyonáról a küldöttközgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról a küldöttközgyűlés nem rendelkezik, továbbá, ha a Sportegyesület bírósági feloszlatással szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlásnevelés támogatására kell fordítani. XX Kiegészítő, záró rendelkezések 1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény egyesületekre vonatkozó rendelkezései és a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. A jelen alapszabályt, amely a 1988. október 15. elfogadott alapszabály kiegészített, módosított, egységes szerkezetbe foglalt változata, a Tipográfia Testedző Egyesület küldöttközgyűlése 2011.január 10. megtárgyalta és elfogadta. Jelen alapszabály további kiegészítését 2015. október 21. napján tartott ülésén megtárgyalta és elfogadta. Budapest, 2015. október 26.
Göbölyös Lászlóné ügyvezető elnök
