A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

„A” tételek: Elméleti témakörök Általános kémia

1. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer      

az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének elvei írja fel a nitrogénatom elektronszerkezetét kitevős ábrázolással, a vegyértékhéját cellásan is! a periódusos rendszer felépítése mit mondhatunk el egy atom elektronszerkezetéről, ha tudjuk, hogy a 3. periódusban és a hetedik főcsoportban található?  az alkálifémek példáján mutassa be, hogyan változik a főcsoportokban az atomsugár, az ionizációs energia és az elektronegativitás!

2. Az atomok szerkezete       

az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok fogalma az elektronszerkezet kiépülésének elvei mutassa be az alapállapotú nitrogénatom példáján az elvek érvényesülését! írja fel a kalciumatom elektronszerkezetét kitevős ábrázolással, a vegyértékhéját cellásan is! soroljon fel néhány példát a radioaktív izotópok hétköznapi alkalmazására! nevezzen meg tudósokat, akik a radioaktivitás kutatásában jelentős eredményeket értek el!

3. A periódusos rendszer     

az elemek rendszerezése a periódusos rendszer felépítése periódusok, csoportok (fő-, illetve mellékcsoportok) fogalma sorolja fel a főcsoportokat, írja le vegyértékelektron-szerkezetüket! mit mondhatunk el egy atom elektronszerkezetéről, ha tudjuk, hogy a harmadik periódusban és a hetedik főcsoportban található?  soroljon fel periodikusan változó tulajdonságokat!  az alkálifémek példáján mutassa be, hogyan változik a főcsoportokban az atomsugár, az ionizációs energia és az elektronegativitás!  a nátrium és a kálium példáján mutassa be, milyen kapcsolat van a tulajdonságok és a periódusos rendszerben elfoglalt hely között!

4. A kémiai kötések    

az elsőrendű kémiai kötések fogalma, csoportosítása, példákkal az egyszeres és a többszörös kovalens kötés, a datív kötés, példákkal a másodrendű kötések fogalma, csoportosítása, példákkal a VII. főcsoport elemeinek példáján mutassa be a másodrendű kötőerők és a moláris tömeg szerepét az anyagok forráspontjának alakulásában!

5. Egyszerű és összetett ionok, ionrácsos anyagok

 az ion fogalma, fajtái  az egyszerű ionok képződésének bemutatása a nátrium, illetve a klór példáján, a képződést kísérő energiaváltozások  összetett ionok származtatása, példákon keresztül (oxóniumion, ammóniumion, szulfátion, karbonátion, foszfátion)  az ionos kötés és az ionrács jellemzése  mondjon példát ionrácsos anyagokra!  az ionrácsos anyagok fizikai tulajdonságai (olvadáspont, forráspont, halmazállapot, áramvezetés)

6. A négy kristályrács összehasonlító jellemzése

 a rácspontokban található részecskék, a közöttük lévő kölcsönhatások és erősségük  soroljon fel konkrét példákat az elemek és vegyületek köréből a négy rácstípusra!  a szerkezetből adódó fizikai tulajdonságok összehasonlítása: olvadáspont, forráspont, halmazállapot, oldhatóság, vezetőképesség  a VII. főcsoport elemeinek példáján mutassa be a másodrendű kötőerők és a moláris tömeg szerepét az anyagok forráspontjának alakulásában!

7. A kémiai folyamatok energiaváltozása      

a kémiai reakciók csoportosítása energiaváltozás szempontjából mondjon példát exoterm és endoterm változásokra! írja fel a metán égésének termokémiai egyenletét! a reakcióhő, a képződéshő és a Hess-tétel fogalma keressen exoterm és endoterm képződéshőjű anyagokat a függvénytáblázatban! hogyan számítható ki a reakcióhő a képződéshők ismeretében?

8. Savak, bázisok, sók vizes oldatának kémhatása

 a protolitikus reakciók fogalma  savak, bázisok fogalma, csoportosítása erősségük alapján, példákkal  írja le az ammónia és a víz, illetve a hidrogén-klorid és a víz között lejátszódó reakció egyenletét, jelölje a konjugált sav-bázis párokat!  vizes oldatok kémhatása, a pH, példákkal,  közömbösítési reakció egy példán bemutatva  sók vizes oldatának kémhatása az ammónium-klorid, a nátrium-klorid és a nátrium-karbonát példáján bemutatva

Szervetlen kémia 1. A hidrogén        

helye a periódusos rendszerben, elektronszerkezete, izotópjai molekula- és halmazszerkezete fizikai tulajdonságai reakciója nemfémes elemekkel (pl. oxigénnel, klórral, nitrogénnel) – a reakciók típusának megnevezése, a hidrogén szerepe a reakciókban reakciói szerves vegyületekkel (pl. etén, etin, etanal, propanon) – a termékek és a reakciók típusának megnevezése előfordulása laboratóriumi előállítása felhasználása

2. A halogénelemek, a klór        

a halogénatomok helye a periódusos rendszerben a klóratom vegyértékelektron-szerkezete, elektronegativitása, oxidációs számai, kötései a klór molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a klór reakciója más halogenidionokkal, hidrogénnel, fémekkel (pl. nátrium, vas) – a termékek és a reakciók típusának megnevezése a klór reakciója vízzel, oxidáló hatása a klór reakciója szerves vegyületekkel (pl. etén, benzol) – a termékek és a reakciók típusának megnevezése a klór élettani hatása a klór keletkezésének lehetőségei, veszélyei a háztartásban

3. A HCl és a sósav

 a hidrogén-klorid molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai  a HCl oldódása vízben  a sósav reakciója nátrium-hidroxid-oldattal, fémekkel (pl. vas, alumínium, cink, réz), fémoxidokkal (pl. magnézium-oxid), karbonátokkal (pl. kalcium-karbonát, ezüst-nitrátoldattal – a reakciók típusának megnevezése  a HCl reakciója szerves vegyületekkel (pl. etén, etin) – a termékek és a reakciók típusának megnevezése  a sósav és nátrium-sójának felhasználása

4. Az oxigén és a víz    

az oxigén előfordulása, fizikai tulajdonságai, élettani hatása a víz molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai vizes oldatok kémhatása (példákkal), a pH a víz reakciója nátriummal, klórral, hidrogén-kloriddal, ammóniával, szén-dioxiddal, kalcium-oxiddal – a reakciók típusának megnevezése  a víz reakciója eténnel – a termék és a reakció típusának megnevezése  a víz keménysége, vízlágyítási eljárások

5. A kénsav    

a kénsav fizikai tulajdonságai a tömény sav hígítása, higroszkópossága reakciója vízzel – a reakció típusának megnevezése híg oldatának reakciója fémekkel (pl. réz, cink, alumínium), nátrium-hidroxid- és báriumklorid-oldattal – a reakciók típusának megnevezése  tömény oldatának reakciója fémekkel (pl. réz, vas, alumínium) – a kénsav szerepe a reakciókban  a kénsav ipari előállítása  a kénsav fontosabb sói (pl. gipsz, rézgálic, keserűsó) és jelentőségük

6. Az ammónia és a salétromsav     

az ammónia molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai az ammónia reakciója vízzel, sósavval – a reakciók típusának megnevezése az ammónia ipari előállítása, az egyensúlyi reakció jellemzése a salétromsav fizikai tulajdonságai, tárolása a salétromsav reakciója vízzel, nátrium-hidroxid-oldattal, ammóniával, benzollal, glicerinnel – a termékek és a reakciók típusának megnevezése  a tömény salétromsav reakciója ezüsttel, arannyal, vassal – a reakciók típusának megnevezése  jelentőségük

7. A szén és vegyületei

 a szénatom helye a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezete  a szén allotróp módosulatainak jellemzése (szerkezet, fizikai tulajdonság)  a szén és széntartalmú vegyületek égése (metán, propán, szőlőcukor), az egyes reakciók gyakorlati jelentősége  a szén-dioxid molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai  a szén-dioxid reakciója vízzel, nátrium-hidroxid-oldattal, kimutatása  a szénsav fontosabb sói (pl. szódabikarbóna, mészkő, szóda) és gyakorlati jelentőségük

8. A fémek általános jellemzése    

helyük a periódusos rendszerben, csoportosításuk elektronszerkezetük alapján a fémes kötés és a fémrács jellemzése fizikai tulajdonságaik fémek reakciója nemfémes elemekkel (pl. a magnézium égése, a vas reakciója klórral, az alumínium és jód reakciója, a cink és kén reakciója) – a reakciók típusának megevezése  a fémek reakciója vízzel (pl. nátrium, kalcium, réz) – a reakciók típusának megnevezése  a fémek reakciója savakkal (pl. a cink és réz reakciója sósavval, a réz és a vas reakciója tömény kénsavoldattal, az ezüst és az arany reakciója tömény salétromsavval)  jelentőségük

9. Az alkálifémek    

helyük a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezetük halmazszerkezetük, fizikai tulajdonságaik reakciókészségük, tárolásuk, lángfestésük a nátrium és a kálium reakciója vízzel, reakciókészségük összehasonlítása – a reakció típusának megnevezése  a nátrium reakciója klórral, etil-alkohollal, fenollal, ecetsavval – a termékek és a reakciók típusának megnevezése  legfontosabb vegyületeik és jelentőségük  a nátrium- és a káliumion élettani szerepe

10.Az alkáliföldfémek     

helyük a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezetük fizikai tulajdonságaik reakciókészségük, tárolásuk, lángfestésük a kalcium és a magnézium reakciója vízzel – a reakció típusának megnevezése a kalcium és magnézium reakciója oxigénnel, klórral, sósavval – a termékek és a reakciók típusának megnevezése  legfontosabb vegyületeik (pl. mészkő, égetett mész, oltott mész, gipsz, keserűsó) tulajdonságai, jelentősége  a kalcium- és magnéziumionok szerepe a vízkeménységben  a kalcium- és magnéziumionok élettani szerepe

11.Az alumínium    

helye a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezete halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai reakciója nemfémes elemekkel (pl. oxigén, klór, jód) – a reakciók típusának megnevezése reakciója vízzel, illetve savakkal (pl. sósavval, tömény kénsavval, tömény salétromsavval) – a reakciók típusának megnevezése  gyártásának alapanyaga, fő lépései  felhasználása, élettani hatása

12.A vas         

helye a periódusos rendszerben, vegyértékelektron-szerkezete, oxidációs számai halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai reakciója nemfémes elemekkel (pl. oxigén, klór) – a reakciók típusának megnevezése reakciója savakkal (sósav, tömény kénsav, tömény salétromsav) gyártásának kiindulási anyagai, fő kémiai folyamatai, termékei a nyersvas további feldolgozása felhasználása hidratált ionjainak színe a vasionok élettani szerepe

Szerves kémia 1. A telített szénhidrogének         

fogalma, csoportosítása az alkánok homológ sora a pentán konstitúciós izomerei és elnevezésük a metán molekula- és halmazszerkezete az alkánok fizikai tulajdonságai a metán, a propán és a bután égése – gyakorlati jelentősége a metán reakciója klórral – a termékek és a reakciók típusának megnevezése a ciklohexán molekulaszerkezete előfordulásuk, jelentőségük

2. A telítetlen szénhidrogének, az etén és az etin    

fogalma, csoportosítása, fontosabb képviselői az etén és az etin molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai az etén és az etin égése az etén és az etin reakciója hidrogénnel, brómmal, hidrogén-kloriddal, vízzel – a termékek és a reakciók típusának megnevezése  az etén és a propén polimerizációja  a polimerizációs műanyagok és felhasználásuk  az etin laboratóriumi és ipari előállítása

3. Aromás vegyületek     

az aromás szénhidrogének fogalma, az aromás jelleg általános jellemzése az aromás szénhidrogének fontosabb képviselői a benzol molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a benzol égése a benzol reakciója brómmal, salétromsavval – a termékek és a reakciók típusának megnevezése  a benzol felhasználása, élettani hatása  a heteroaromás vegyületek (piridin, pirimidin, pirrol, imidazol) konstitúciója, aromás jellege, jelentősége

4. A hidroxivegyületek, az etanol        

a hidroxivegyületek fogalma, csoportosítása az alkoholok fogalma, csoportosítása (rendűség, értékűség), fontosabb képviselői az etanol molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai az etanol reakciója nátriummal, ecetsavval – a termékek és a reakciók típusának megnevezése éterképzés, vízelimináció, tökéletes égés - a termékek elnevezése az etanol és a propán-2-ol enyhe oxidációja - a termékek elnevezése az etanol előállítása (eténből, illetve alkoholos erjedéssel) az etanol élettani hatása, felhasználása

5. Az oxovegyületek, a formaldehid és az aceton      

az oxovegyületek fogalma, csoportosítása, fontosabb képviselői a formaldehid és az aceton molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai a formaldehid és az aceton redukciója az oxidálhatóságuk közötti különbség értelmezése (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció) előállításuk alkoholból élettani hatásuk, felhasználásuk

6. A karbonsavak, az ecetsav

 a karbonsavak fogalma, csoportosítása (szénlánc, értékűség), fontosabb képviselői  az ecetsav molekula- és halmazszerkezete, fizikai tulajdonságai  az ecetsav reakciója nátriummal, vízzel, nátrium-hidroxid-oldattal, nátrium-hidrogénkarbonáttal – a termékek és a reakciók típusának megnevezése  az ecetsav reakciója etil-alkohollal – a termék és a reakció típusának megnevezése  az ecetsav felhasználása

7. Az aminosavak és a fehérjék      

az aminosavak fogalma, csoportosítása (oldalláncok fajtái szerint) az -aminosavak általános szerkezete a glicin ikerionos szerkezete a peptidkötés kialakulása, szerkezete a fehérjék szerkezete (primer, szekunder, tercier) a fehérjék kimutatása (Xantoprotein-próba, Biuret-próba, a fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapódása)  a fehérjék jelentősége

8. A szénhidrátok        

a szénhidrátok fogalma, csoportosítása fontosabb monoszacharidok és jelentőségük a monoszacharidok színe, halmazállapota, vízoldhatósága, íze a glükóz (szőlőcukor) szerkezete, nyílt- és zártláncú konstitúciója az ezüsttükörpróba reakcióegyenlete a glükózzal a diszacharidok csoportosítása, szerkezete, jelentősége a poliszacharidok csoportosítása, szerkezete, jelentősége a keményítő kimutatása