A termohelyi adottságokhoz igazodó agrárstruktúra-váltás lehetoségei A VTT I. ütemében érintett 13 kistérségben
Budapest, 2005. október 20.
A tanulmány a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében, az OVIBER Kft. Megbízásából, szakmai konzultációk céljából készült.
Összeállította: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.
VÁTI Kht. szakértoi: Czene Zsolt Földesi Petra Magócs Krisztina Sain Mátyás VÁTI Kht. által bevont szakértok: E-Misszió Egyesület Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Cötkény Térségfejleszto Szövetség WWF Magyarország A térképeket szerkesztette: Staub Ferenc, VÁTI Kht. Térségi Tervezési Iroda Molnár Géza, E-Misszió Egyesület (optimális tájhasználat)
A tanulmány összeállításakor felhasználtuk: 1) A VÁTI Kht. Térségi Tervezési Iroda által az érintett kistérségekre készített kistérségi integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programokat, 2) A Bokartisz Kht. ártéri tájga zdálkodásra és a bodrogközi mintaterületre vonatkozó tanulmányait, 3) Az érintett kistérségek agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programjait.
Budapest, 2005. október 20.
2
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ..........................................................................................................................................................................4 2. AGRÁRSZERKEZET-ÁTALAKÍTÁS ÉS TÁJHASZNÁLAT-VÁLTÁS AZ UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON ......................................................................................................................................................................................................6 2.1. AZ AGRÁRSZERKEZET -VÁLTÁS, A KÖRNYEZET - ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS FONTOSSÁGA ÉS INDOKAI.................... 6 2.2. EURÓPAI UNIÓS TRENDEK........................................................................................................................................... 7 3. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A TISZA MENTÉN ....................................................................................15 3.1. A JELENLEGI TÁJHASZNÁLAT PROBLÉMÁI A TISZA MENTÉN............................................................................... 15 3.2. A TÁJHASZNÁLAT -VÁLTÁS SZEMPONTJAI A TISZA TÉRSÉGBEN.......................................................................... 16 3.3. A TÁJGAZDÁLKODÁS SPECIFIKUMAI A TISZA TÉRSÉGBEN.................................................................................... 18 3.3.1. Ártéri tájgazdálkodás és ártéri erdok rehabilitációja .................................................................................18 3.3.2. Az ártéri tájgazdálkodás haszonvételei..........................................................................................................18 3.3.3. Agrár-környezetvédelem a Tisza-mentén.......................................................................................................18 3.3.4. A hullámtéren folytatható gazdálkodás..........................................................................................................19 3.4. A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE ÉS AZ AGRÁRSTRUKTÚRA-VÁLTÁS.............................................. 19 4. TERÜLETHASZNÁLATI ALKALMASSÁG KISTÉRSÉGENKÉNT............................................................................20 5. PÉLDÁK AZ ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁSRA ÉS TÁJHASZNÁLAT-VÁLTÁSRA ............................................20 5.1. ÁRTÉRI TÁJGAZDÁLKODÁS, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS: MODELLPROGRAMOK A TISZA MENTÉN ................ 20 5.1.1. WWF Magyarország programjai: Nagyköru, Szamos-Kraszna .............................................................20 5.1.1.1. Nagykörui mintaterület................................................................................................................................. 20 5.1.1.2. Ecsedi láp ...................................................................................................................................................... 23
5.1.2. Gyakorlati tapasztalatok az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatban: a Borsodi Mezoség – Mezocsáti Kistérség komplex vidékfejlesztési gyakorlata....................................................................................24 5.2. A TÁJHASZNÁLAT -VÁLTÁS GAZDASÁGOSSÁGÁNAK MODELLEZÉSE A BODROGKÖZBEN................................... 28 5.2.1. A gazdaságossági modellszámítás jelentosége............................................................................................28 5.2.2. A modell felépítése............................................................................................................................................30 6. TÁMOGATÁSI LEHETOSÉGEK .....................................................................................................................................36 6.1. IGÉNYBE VEHETO TÁMOGATÁSI LEHETOSÉGEK..................................................................................................... 36 6.2. A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI ............................................................................................ 40 6.3. TÁMOGATÁSI LEHETOSÉGEK A 2007 – 2013 IDOSZAKBAN ................................................................................... 40
3
1. Bevezetés A tanulmány célja, célcsoportja Jelen tanulmány célja, hogy felkészítse a helyi szakembereket a termohelyi adottságoknak megfelelo agrárstruktúra-váltással kapcsolatos kérdésekre és feladatokra a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) I. ütemben érintett kistérségekben. A felkészítés fontos eleme az eddig elkészült szakirodalom feldolgozása mellett a térség érintett szakértoinek részvételével megvalósuló szakmai konzultációk során feltárt problémák és lehetséges megoldások elemzo összefoglalása és javaslatok megfogalmazása a VTT tervezési és végrehajtási folyamatának szereploi számára. A VTT I. üteme 13 kistérséget érint: a bodrogközi, vásárosnaményi, fehérgyarmati, mátészalkai, tiszafüredi, törökszentmiklósi, szolnoki, jászberényi, hevesi, csongrádi, szentesi, kisteleki és hódmezovásárhelyi kistérségeket. A felkészítést a VTT program integrált szemlélete teszi szükségessé. A VTT program ugyanis nemcsak árvízvédelmi- vízügyi program, hanem a Tisza-térség társadalmi- gazdasági megújulására irányuló terület- és vidékfejlesztési program is. Legmagasabb szintu jogszabálya a 2004. évi LXVII. törvény, mely indoklásában a következoképpen fogalmaz: „Az érintett Tisza-völgyi, nagyobbrészt agrártérség fejlodésének nincsen valódi esélye táj- és vízhasználat-váltás nélkül. A projekt által érintett térség súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetben lévo, leszakadó vidéki lakossága az árvízvédelmi biztonság fokozása mellett esélyt kap az életlehetoségeinek továbbfejlesztésére, az árvízvédelmi fejlesztéshez folyamatosan és szervesen kapcsolódó terület- és vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási program megvalósításával. Ez egyúttal új típusú táj -, föld- és vízhasználat-váltást készít elo.”1 Jelen tanulmány ezen új típusú táj- és földhasználat-váltás szempontjait, lehetoségeit kívánja bemutatni azzal a céllal, hogy az ehhez szükséges szemléletváltást elosegítse, továbbá a megvalósításhoz vezeto lépéseket elindítsa. A tanulmány egyaránt szól ezért a helyi közigazgatási szakembereknek, a kistérségi vidékfejlesztési menedzsereknek, a mezogazdaság- és vidékfejlesztési, a környezetvédelmi és vízügyi, az erdészeti és a természetvédelmi szervek szakembereinek, az agrárium szakmai szervezetei munkatársainak és a falugazdászoknak.
Röviden a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésérol A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésérol (VTT) a kormány a 2003. októberében döntött. A program új szemléletet tükröz: egyszerre tartalmazza a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését szolgáló infrastrukturális és tájgazdálkodási beavatkozásokat, valamint a megélhetési, leszakadási problémák megoldására irányuló terület- és vidékfejlesztési intézkedéseket. A VTT I. ütem 2007- ig hat árapasztó tározó megépítését tartalmazza a Felsoés a Közép-Tisza mentén, melyek összes területe 240 km2 , teljes térfogatuk egyenként 25 és 300 km3 között lesz. 2 A kijelölt területeken az esetleges elárasztás miatt tájhasználat-váltásra van szükség, melynek kikísérletezésére mintaterületeket hoznak létre, például a cigándtiszakarádi és a nagykörüi tározók térségében. A program meghatározó része tehát az árvízvédelem mellett az ökológiai alapú tájgazdálkodás, mely árvízvédelmi, természet- és 1
2004. évi LXVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekuségérol és megvalósításáról 2 A hat tározó: Szamos-Kraszna köze, Cigánd-Tiszakarád, Hany-Tiszasüly, Nagykunság, Tiszaroff, Nagykörü.
4
környezetvédelmi és vidékfejlesztési célokat is szolgál. Ennek megfeleloen a program tervezési és végrehajtási feladatai kettosek: egyik eleme az árapasztó tározókhoz és a vízügyi létesítményekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások tervezése és kivitelezése, másik eleme a tájgazdálkodást is magába foglaló integrált terület- és vidékfejlesztési programok tervezése és végrehajtása. Ez utóbbiak közül legfontosabbak a VÁTI Kht. által összeállított programok: • • •
A Tisza-mente integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási koncepciója és programja (2004) A Tisza-térség területrendezési tanulmányterve (2005) A Tisza-mente integrált programjának kistérségi továbbtervezése a VTT I. ütem 13 kistérségében: a 13 kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programjának összeállítása. (2004-tol folyamatosan).
E tanulmány közvetlenül támaszkodik ezekre a dokumentumokra, továbbá azokra a szakmai elokészíto anyagokra, amelyek e tervdokumentumok készítésének megalapozására, háttértanulmányként készültek.
A projekt elozményei és szakmai tartalma „A VTT I. ütem kistérségeihez tartozó térségi szakemberek és helyi önkormányzati szakértok felkészítése a termohelyi adottságoknak megfelelo agrárstruktúra kialakítására” projekt egyike a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében végzett szakmai feladatoknak. A VÁTI Kht. a feladat teljesítésére az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Foigazgatóság megbízásából a Vásárhelyi Konzorcium nevében az Országos Vízügyi Beruházási Mérnöki Konzulens és Tervezo Kft. (OVIBER Kft.) által lebonyolított közbeszerzési eljárás keretében nyerte el a megbízást. Az OVIBER Kft. által adott megbízás szakmai anyagok összeállítását és térségi konzultációk lefolytatását irányozza elo. A tanulmány az agrárstruktúra váltás témakörét dolgozza fel, hat szakmai fejezetben: •
• •
• •
Agrárszerkezet-átalakítás és tájhasználat-váltás az Unióban és Magyarországon. A fejezet a tájhasználat-váltás fontosságát és indokait és ennek Európai Uniós hátterét, kereteit, folyamatát mutatja be. A környezet- és tájgazdálkodás a Tisza mentén. A fejezet a környezet- és tájgazdálkodás céljait, elveit, szempontjait és módszereit összegzi, kiemelve a Tiszatérségre vonatkoztatható sajátosságokat. Agráralkalmasság az érintett kistérségekben. A fejezet kistérségenként dolgozza fel a termohelyi adottságok, a jelenlegi, valamint az optimális területhasználat összefüggéseit, ez utóbbi kapcsán javaslatokat fogalmaz meg az agrárstruktúra- és területhasználatra vonatkozóan, térképekkel szemléltetve. Kistérségi modellszámítás. Az agrárszerkezet- és tájhasználat-váltás gazdaság megvalósíthatóságának bemutatása a bodrogközi mintatérség példáján. Támogatási eszközök. Az agrárszerkezet- és területhasználat-váltáshoz a gazdálkodók által rendelkezésre álló támogatási lehetoségek bemutatása, kitekintéssel a 2007-13-as idoszakra várható változásokkal.
A térségi konzultációk célja a helyi szakértok tájékoztatása és felkészítése e témakörökben, egyúttal a javaslatok megvitatása, a megvalósítást akadályozó problémák feltárása, s ez alapján további javaslatok megfogalmazása a partnerek felé.
5
Célunk, hogy a helyi szakemberek a projekt révén olyan szélesköru tájékoztatást kapjanak, mellyel segíteni tudnak a helyi gazdálkodók ésszeru tájhasználat-váltásának a kialakításában. A projekt ezáltal segíthet egy biztonságosabb, jobb megélhetés és életkörülményeket biztosító gazdálkodási struktúra kialakításához.
2. Agrárszerkezet-átalakítás és tájhasználat-váltás az Unióban és Magyarországon 2.1. Az agrárszerkezet-váltás, a környezet- és tájgazdálkodás fontossága és indokai A tájhasználat-váltás a mezogazdálkodás környezetgazdálkodási felfogásához kapcsolódik, amelynek kialakulása alapvetoen két szempontra, folyamatra vezetheto vissza. Az egyik a fenntartható fejlodés gondolatában gyökerezik, vagyis abból indul ki, hogy a természeti eroforrások, így a mezogazdaság által „használt” talaj, víz mint ökológiai rendszer teljesítoképessége és önfenntartó képessége határokkal rendelkezik, s az emberi gazdálkodás és tevékenység ezt a képességet, vele az ökoszféra stabilitását, egyens úlyát veszélyezteti. A mezogazdaság esetében a környezeti szempont két aspektusban is felmerül. Az egyik a táj- és földhasználat, amely szerint az iparszeru nagyüzemi mezogazdálkodás homogenizálja a tájat, míg a fenntartható mezogazdálkodás, a környezetgazdálkodás megtartja, sot alakítja a táj sokszínuségét. Ez utóbbi mezogazdálkodási felfogás a tájra nemcsak mint termelési tényezore tekint, amelyet a mezogazdasági termeléssel kiaknáz, hanem figyelemmel van annak (környezet)védelmi funkciójú elemeire is, tehát az erdofoltokra, a mezovédo erdosávokra, az extenzív hasznosítású gyepekre, vizes élohelyekre. A másik szempontot a mezogazdasággal kapcsolatban az alkalmazott agrotechnikai módszerek jelentik, amely a technológia intenzivitásától függoen szennyezhetik a környezetet (kemikáliák) vagy rombolhatják a talajt (helytelen talajmuvelés). A mezogazdaság szerepét, fontosságát tehát a környezetgazdálkodási nézet sem kérdojelezi meg, hanem a módszerekben javasol változtatást annak érdekében, hogy a biológiai sokféleség, a tájak változatossága, a talaj és a mezogazdasági területek termoképessége és természetes regenerálódó képessége megmaradjon, vagyis a mezogazdaság tájfenntartó szerepe erosödjön tájhasználó szerepével szemben. A másik folyamat, amely a környezet- és tájgazdálkodást elotérbe állította, a mezogazdaság gazdasági és foglalkoztatási szerepének folyamatos csökkenése, amely Európában és az 1990es évektol Magyarországon is megfigyelheto. E folyamat sok oka és összetevoje közül kettot érdemes kiemelni: •
egyrészt a technológia intenzivitásának növekedése az élomunka feleslegessé tételével sok embert szorít ki a termelésbol, miáltal az ágazatban foglalkoztatottak száma csökken,
•
másrészt a termelés jövedelmezosége az agrártámogatások ellenére Magyarországon tartósan elmarad a prosperáló gazdasági ágakban elérheto jövedelemtol, vagyis az ágazat egyre kevesebb embert tud megfelelo életszínvonalon eltartani, így sokan alacsony jövedelmezosége miatt hagyják el a mezogazdaságot.
6
Mindemellett az EU szintjén jellemzo a mezogazdasági tömegtermékek túltermelése, ami jelentos feszültséget és bizonytalanságot okoz az egységes agrárpiacon. Piaci oldalról is szükségszeru tehát a termék- és a termelési szerkezet átalakítása abból a szempontból, hogy a nehezen értékesítheto átlagos, vagy rossz minoségu tömegtermék-eloállítást felváltsa a minoségi, esetlegesen közösségi vagy nemzeti élelmiszerminoségi rendszerekben/programokban regisztrált termékek eloállítása. A cél a termék vagy a termelési folyamat minoségének szavatolása a fogyasztók számára, a mezogazdasági elsodleges termékek értéknövelése, és a piaci lehetoségek javítása. Mivel az ilyen rendszerekben való részvétel a piac által teljesen meg nem térített többletköltségekhez és kötelezettségekhez vezethet, a mezogazdasági termeloknek ösztönzo támogatás áll rendelkezésre az ilyen rendszerekben való részvételre. A mezogazdaságból felszabaduló munkaero – vagy legalábbis annak jelentos része – megfelelo munkalehetoségek hiánya miatt nem tud elhelyezkedni, így növekvo munkaeropiaci és szociális problémát jelent. Mindez a vidéki térségek hátrányának egyik jelentos tényezoje, ami elvándorlást, munkanélküliséget, romló életkörülményeket, és más vidéki problémákkal összeadódva a vidéki térségek hátrányának fokozódását okozza. E gazdasági jellegu folyamatokat mérsékelheti, kiegyenlítheti a környezet- és tájgazdálkodás azáltal, hogy az intenzív muvelésre kevésbé alkalmas területeken is kompenzációs támogatások kifizetésével fenntartja a termohelyi adottságokhoz igazodó gazdálkodást, ezáltal biztosítva megélhetést, illetve az extenzív muvelést is alkalmazó agrotechnika alkalmazásával több élomunkát igényel, így több embert foglalkoztat. A környezet- és tájgazdálkodás így két nagyon fontos szempontot kapcsol össze: a termohelyi adottságokhoz igazodó, az ökológiai rendszerbe illeszkedo termelést és a megélhetést. A 2.2 illetve a 6. fejezet részletezi azokat a külso lehetoségeket (trendeket és támogatási konstrukciókat), amelyek jelenleg, illetve a 2007-2013-as idoszakban figyelembe és igénybe vehetok egy térség vagy egy gazdaság termohelyi adottságokhoz és a környezet megorzésének szempontjaihoz igazodó szerkezetváltása érdekében. A sikeres váltáshoz azonban nem elég néhány gazdálkodó szemléletváltása. Meg kell teremteni a tájhasználat váltásból adódó termékszerkezet váltás mögé a teljes hátteret, amelybe beleértendo a háttér infrastruktúra megteremtése, a szakmai tanácsadó szolgálat muködtetése, a termékek és a termelési folyamatok minoségbiztosítása, a beszerzést és értékesítést végzo szervezetek létrehozása és muködtetése, a megfelelo promóció stb. A külso lehetoségek és a belso eroforrások maximális kihasználásához feltétlenül szükséges a fenti feltételek kialakítása, amelynek alapja a térségi szakemberek együttmuködésén alapuló közös tervezés és megvalósítás.
2.2. Európai Uniós trendek A vidékfejlesztési politika fejlodési irányai Az EU vidékfejlesztési politikája a Közös Agrárpolitika (továbbiakban: KAP) részeként alakult ki, amely által a mezogazdaság szerkezeti problémáira irányuló agrárpolitikából egy olyan szakpolitika jött létre, amely a gazdálkodást többfunkciós, a vidéki társadalomban összetett szerepet betölto ágazatnak tekinti és a mezogazdaságot szélesebb vidéki kontextusba helyezi. A KAP eredeti célja a háború után az élelmiszer ellátás biztosítása mellett a piacok stabilizálása, a termelékenység növelése és méltányos életszínvonal biztosítása a mezogazdaságban dolgozóknak, amely célokat az intervenciós rendszer, a magas import vámok és az exporttámogatások bevezetésével érte el.
7
A KAP támogatási mechanizmusára jellemzo, hogy nem rászorultság alapon osztotta szét a szubvenciókat, hanem a termelés támogatása által azokra a területekre juttatott többletforrásokat, ahol a kedvezo termelési adottságok egyébként is jól jövedelmezo gazdálkodásra adtak lehetoséget, ezáltal jelentosen növelte a területi egyenlotlenségeket. Ugyanakkor épp a termelés ösztönzésével intenzív, környezetre és egészségre káros gazdálkodást ösztönzött. A KAP piaci támogatásokat tartalmazó komponense a ’90-es évek elején ment át az elso jelentosebb változtatáson. Ekkorra a termelés ösztönzése elérte határait. Jelentos eladhatatlan fölöslegek alakultak ki a fo mezogazdasági termékekbol, amely többlet külso piacokon történo értékesítése, valamint a belso piac védelme jelentos anyagi terheket rótt az EK költségvetésére. A piaci intézkedések 1992-es reformját 3 egészítette ki három új/megújított strukturális természetu intézkedés bevezetése: a korai nyugdíjazás, az agrárkörnyezetvédelemi konstrukciók4 és a mezogazdasági területek erdosítésének támogatása. A ’90-es évek végére egyre eroteljesebben jelentkezett egy átfogó vidékfejlesztési politika megalkotásának igénye, amely a mezogazdaság szerkezetátalakításán túl elotérbe helyezi a környezeti megfontolásokat, valamint a vidéki térségekben élok szélesebb értelemben vett gazdasági és társadalmi igényeit. A Bizottság 1997-ben közzétett dokumentuma, az Agenda 2000, amely a 2000-tol kezdodo új költségvetési idoszakhoz kapcsolódóan fogalmazza meg többek között Strukturális Alapok, a KAP és azon belül a vidékfejlesztési politika reformjának alapelveit és tovább hangsúlyozza a vidékfejlesztés fontosságát. Az Agenda 2000, majd az 1999. március 24-25-i berlini Európai Tanács döntése alapján jóváhagyott 1257/99 EK Tanácsi rendelet, az ún. „vidékfejlesztési rendelet” hívta életre a Közösség elso átfogó vidékfejlesztési politikáját. Ezzel a vidékfejlesztés hivatalosan is a KAP második pillérévé vált, valamint 1. célterületeken5 továbbra is a Strukturális Alapok támogatási rendszerének integráns része maradt. Minden eddigi agrárszerkezet váltást szolgáló intézkedés ezáltal egy egységes jogi keretbe került, amelynek alapja a több évre szóló vidékfejlesztési programokon (pl. AVOP) keresztül történo támogatás. Az új vidékfejlesztési politika alapelve többek között az Agenda 2000 alapján a mezogazdaság multifunkcionális jellegének, az élelmiszertermelésben és a vidéki gazdaság és környezet alakításában betöltött változatos szerepének további erosítése. Ez magában foglalja a gazdák társadalom számára nyújtott szolgáltatásainak elismerését és támogatását, valamint a vidék gazdaságának integrált és ágazatokat átfogó megközelítését. Ugyanakkor a vidékfejlesztés pénzügyi aránya a reformcsomag bevezetése után sem haladta meg a KAP költségvetésének 10%-át. A mezogazdasági miniszterek tanácsa 2003. szeptemberében újabb fontos döntéseket hozott az agrárpolitika 1. pillérének további reformjával kapcsolatosan. A változtatások összhangban
3
A reformcsomag tartalmazta többek között a mennyiségi korlátozások bevezetését, a piaci árak csökkentését és közvetlen kifizetésekkel történo kompenzációját, a kötelezo területpihentetést stb. 4 5 éves vállalások formájában történo támogatás. A Nitrát irányelv, Élohely irányelv, NATURA 2000, biotermelési rendeletek megjelenése. Környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele a területpihentetésben. Extenzív gazdálkodás ösztönzése. Környezetvédelmi beruházások és ESA területek kiemelt támogatása 5 A 2004 – 2006-os tervezési idoszakban Magyarország teljes területe 1. célterületbe tartozik. Az Agenda 2000 alapján a Strukturális Alapok célterületeinek módosított rendszere a következo: 1) a gazdasági fejlodésben elmaradott régiók szerkezeti alkalmazkodásának és felzárkózásának elosegítése (maradt a régi). 2) a strukturális nehézségekkel küzdo területek gazdasági és szociális átalakulásának elosegítése, 3) az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizálásának és adaptációjának elosegítése.
8
állnak az Agenda 2000 reformjaival, tovább erosítik a vidékfejlesztés jelentoségét a KAP-on belül és csökkentik a két pillér közötti pénzügyi egyensúlytalanságot a második pillér javára. A reformintézkedéseket 2005-tol foganatosítják, amelynek kulcseleme többek között a termelés környezetbarát és biztonságos élelmiszert eloállító jellegének erosítése (crosscompliance) azáltal, hogy az SAP kifizetések folyósításának feltételévé tették a kötelezo környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, köz-, növény- és állategészségügyi követelmények betartását (18 követelmény), és a termoterületek helyes mezogazdasági és környezeti állapotban tartását (abban az esetben is ha nem folyik rajtuk termelo tevékenység). A második lényeges újítása a második pillér pénzügyi erosítése (moduláció) azáltal, hogy az évi 5000 eurónál nagyobb területalapú kifizetésre jogosult gazdaságok esetén a jogosult összeg 2005-ben 3, 2006-ban 4, 2007-ben pedig 5%-kal csökken és átcsoportosíthatóvá válik a második pillér intézkedéseire (1,2 mrd euró/év). A 2007-2013 idoszakra vonatkozó vidékfejlesztési rendelet A napokban fogadta el az Európai Unió Tanácsa a vidékfejlesztés alapjául szolgáló keretjogszabályt. Jelenleg folynak az egyeztetések az új vidékfejlesztési rendelet végrehajtási szabályainak, az EU egységes vidékfejlesztési stratégiájának, illetve a 2007-2013-as idoszak részletes, tagállamokra lebontott költségvetésének kialakításával kapcsolatosan. A 2006 utáni vidékfejlesztési politika alakulásának alapját képezo Bizottsági javaslat tartalmát alapvetoen két fo forrás befolyásolta: a jelenleg futó vidékfejlesztés programok félidos értékelésének elemzése, valamint a salzburgi vidékfejlesztési konferencia következtetései. Ezeket alapul véve a Bizottság a jövo vidékfejlesztési politikájának fo beavatkozási területeit a következo célkituzések mentén határozta meg: •
a mezogazdaság és az erdészet versenyképességének javítása a szerkezetátalakítás, a fejlesztés és az innováció támogatása révén,
•
a környezet és a táj minoségének javítása a megfelelo földhasználat támogatása révén;
•
az életminoség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának ösztönzése.
Az egyes fejlesztési tengelyek tartalma a következokben foglalható össze: Az 1. tengely célja a mezogazdaság és erdészet versenyképességének növelése a KAP reformjával összhangban álló szerkezetátalakítás támo gatásával, különös tekintettel az új tagállamokra. A versenyképesség növelését a termelési költségek csökkentésével, innovatív fejlesztésekkel és a piac igényeihez jobban igazodó termékstruktúra kialakításának támogatásával kívánják elérni. Ezzel egyidoben elengedhetetlen feltétel a mezogazdasági üzemek gazdasági életképessége, a környezeti szempontok és a vidékfejlesztés szociális dimenziói közötti egyensúly megteremtése. Az 1. tengelybe tartoznak a mezogazdaság és élelmiszer-feldolgozás fizikai beruházásaira, az emberi eroforrás fejlesztésére és az élelmiszerminoség javítására irányuló intézkedések. A versenyképesség fokozásához az EU-s javaslat alapján figyelembe kell venni a gazdasági tevékenységek diverzifikációja, a fogyasztói igényeknek megfelelo minoségi, magas hozzáadott értékkel rendelkezo termékstruktúra, a biomassza eloállítás, és a tisztább, környezetbarát termelési technológiák alkalmazása által kínált lehetoségeket is. A fejlesztések tehát egyrészt a mezogazdaság kedvezo adottságainak hatékonyabb kihasználását, a termelési színvonal emelését, a minoség
9
fokozását másrészt, pedig a szerényebb versenyképességu tevékenységekrol való átállítást, a diverzifikációt szolgálják. A versenyképesség tengely keretén belül megvalósul: az agrárgazdaság (mezogazdaság, erdo- és vadgazdálkodás, halászat és élelmiszeripar) termelési potenciáljának, muszaki-technikai megújításának, infrastruktúrájának, üzemi rendszerének, termelési szerkezetének korszerusítése, a termelési érték (hozzáadott érték) növelése, foként a mezogazdasági termelés szempontjából kedvezo adottságú területeken. Az agrártermelés diverzifikálása, a termelés szerkezetének átállítása, extenzifikálása, a mezogazdasági termelés szempontjából kedvezotlen adottságú területeken. A mezogazdasági termelés és termékek minoségének javítását célzó intézkedések elsosorban a kis-és középvállalkozásokban (technológia-korszerusítés, a kapacitások ésszerubb területi eloszlása, logisztika és minoségjavítás, élelmiszerminoségi rendszerekhez való csatlakozás és promóció). A humán feltételek javítása (a termelok kor- és szakképzettségi összetételének, új körülményekhez való alkalmazkodó képességének javítása, a termeloi együttmuködések ösztönzése, szaktanácsadás és helyettesíto szolgálatok megszervezése, támogatása). A 2. tengely célja a környezet állapotának javítása és a vidéki táj megorzésének, gondozásának biztosítása a mezogazdaság és erdészet, mint a legjelentosebb földhasználónak juttatott támogatásokon keresztül (beleértve a Natura 2000 területekkel összefüggo tevékenységek támogatását). A 2. tengely kifizetései a mezogazdaság környezetvédelmi szolgáltatásainak megvalósulását biztosítják. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a mezogazdasági területek fenntartható fejlesztéséhez azáltal, hogy arra ösztönzik a mezo- és erdogazdálkodókat, hogy az alkalmazott környezetbarát földhasználattal orizzék és fejlesszék a természeti értékeket, és a kedvezotlen termohelyi adottságokkal rendelkezo, vagy környezetvédelmi megszorítások alá eso területeken a kompenzációs kifizetések révén fenntartsák a gazdálkodást. Az agrár-környezetgazdálkodás az egyetlen intézkedés, melynek alkalmazása kötelezo minden Tagállam számára. Az tengely intézkedései elsosorban az intenzív mezogazdasági termelésbol kikerülo területek fenntartható hasznosítását, illetve környezetvédelmi beruházások, fejlesztések ösztönzését, az intenzív mezogazdasági termelést felhagyása miatt kieso jövedelmek kompenzálását, a többletköltségek részbeni átvállalását célozzák. Kiemelt fejlesztési terület az állatjólét uniós normáinak, követelményeinek megteremtése, minél szélesebb köru elterjedésének ösztönzése. Fontos a mezogazdasági hasznosítású földterületek erdosítésének, agrár-és erdészeti rendszerek kialakításának támogatása, az erdészet termelési potenciáljának helyreállítás és növelése. A 3. tengely célja a vidéki élet minoségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikációjának ösztönzése olyan intézkedések megvalósításával, amelyek a mezogazdaságon kívül a vidéki népesség szélesebb körét is célcsoportnak tekintik, segítenek megorizni az EU vidéki térségeinek sokszínuségébol és gazdag épített és kulturális örökségébol eredo vonzerejét, erosítik a kapcsolatot a mezogazdaság, erdészet és a helyi gazdaság többi szektora között. A tengely fo célja az „élo vidék” megteremt ése, az egészséges gazdaság és társadalomszerkezet megorzése és fejlesztése, foként a távol eso (remote) és a „rurbanizációval” fenyegetett (peri-urban) térségekben. Az életminoség javítása az élhetobb környezet kialakítása az alapveto szolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés 10
fejlesztésével, továbbá a falumegújítással, a vidék épített és szellemi örökségének védelmével. A vidéki térségek vonzeronövelésének alapfeltétele a munkahelyteremtés. A gazdálkodók mezogazdaságon kívüli tevékenységeinek fejlesztése, a nem mezogazdasági mikrovállalkozások, és a falusi turizmus fejlesztése úgyszintén fontos szerepet játszik a tengely céljának elérésében. LEADER (4. tengely): A 2006. utáni vidékfejlesztési gyakorlat jelentos újítása, hogy beintegrálja a korábban különálló programként kísérleti jelleggel muködo LEADER Közösségi Kezdeményezést az ún. ”fosodorvonalba” tartozó vidékfejlesztési intézkedések közé. Az integrációnak két megvalósítási módját tartalmazza a vidékfejlesztési rendelet. Az egyik a 3. prio ritás intézkedéseinek megvalósítására vonatkozó javaslat, amely szerint ezeket az intézkedéseket helyi vidékfejlesztési stratégiákba ágyazottan, a LEADER végrehajtási mechanizmusnak megfeleloen preferált megvalósítani. A másik módja, hogy minden vidékfejlesztési program kötelezo jelleggel tartalmazza a LEADER tengelyt, melynek keretén belül a következo tevékenységek finanszírozhatók: 1) a helyi akciócsoportok által készített, a három másik tematikus tengely céljait megvalósító helyi vidékfejlesztési stratégiák LEADERszeru (helyi pályáztatás útján történo) megvalósítása, 2) a helyi akciócsoportok muködése, 3) a helyi akciócsoportok közös fejlesztései, 4) a helyi akciócsoportok kapacitásépítése és a stratégiák elkészítéséhez és megvalósításához szükséges animációs tevékenységek. A javasolt intézkedések tengelyek közötti csoportosítását az alábbi táblázat szemlélteti. Az EU 2007-2013 idoszakra javasolt vidékfejlesztési szakpolitikája Célrendszer
intézkedések
1. tengely versenyképesség
A tengely forrásokból való részesedése EU társfinanszírozási arány
EU vidékfejlesztési stratégia Nemzeti vidékfejlesztési stratégia Vidékfejlesztési programok Emberi eroforrás: Szakképzés és tájékoztatási tevékenységek, beleértve a tudományos ismeretek és az innovatív gyakorlat terjesztését a mezogazdasági, élelmiszer és erdészeti ágazatban dolgozó személyek számára, A fiatal gazdák kezdo támogatása, A mezogazdasági termelok és a mezogazdasági dolgozók korengedményes nyugdíjazása, Tanácsadási szolgáltatások mezogazdasági termelok és erdotulajdonosok általi igénybevétele, Gazdaságirányítási, gazdaság tehermentesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozása, Fizikai eroforrás: A mezogazdasági üzemek korszerusítése Az erdok gazdasági értékének növelése, A mezogazdasági és erdészeti termékek értéknövelése, Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttmuködés a mezogazdasági és élelmiszer ágazatban, A mezogazdaság és erdészet fejlesztésével és szerkezetkiigazításával összefüggo infrastruktúra javítása és fejlesztése, A természeti katasztrófák által károsított mezogazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelo megelozo intézkedések bevezetése; A mezogazdasági termelés és termékek minosége (KAP 2003-as reformja): A mezogazdasági termelok segítése a közösségi jo gszabályokon alapuló, magas követelményeket támasztó eloírásoknak való megfelelésben, Az élelmiszerminoségi rendszerekben résztvevo mezogazdasági termelok támogatása, Termeloi csoportok támogatása az élelmiszerminoségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén; Átmeneti intézkedések: A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termeloi csoportok felállításának támogatása minimum 10 %
maximum 50/75 %
11
Célrendszer
intézkedések
2. tengely földhasználat
A tengely forrásokból való részesedése EU társfinanszírozási arány
intézkedések
3. tengely tágabb vidékfejlesztés
Megvalósítás A tengely forrásokból való részesedése EU társfinanszírozási arány Területi jogosultság Megvalósítás
LEADER tengely
A tengely forrásokból való részesedése EU társfinanszírozási arány
EU vidékfejlesztési stratégia Nemzeti vidékfejlesztési stratégia Vidékfejlesztési programok A mezogazdasági földterület fenntartható használata: Hegyvidéki területek Egyéb kedvezotlen adottságú területek Natura 2000 területek Agrár-környezetgazdálkodás és állatjólét (kötelezo) Állat jólét, Nem termelo beruházások támogatása Az erdészeti földterület fenntartható használata: A mezogazdasági földterület elso erdosítése, Agrár-erdészeti rendszerek elso létrehozása mezogazdasági földterületeken, Nem mezogazdasági földterület elso erdosítése, Natura 2000 erdoterületek, Erdészeti környezetvédelem , Az erdészeti termeloi potenciál fenntartása és megelozo tevékenységek bevezetése, Nem termelo beruházások támogatása. minimum 25 %
maximum 55/80 %
Az életminoség javítása: Alapveto szolgáltatások a vidéki gazdaság és népesség számára (létrehozás és infrastruktúra) Falumegújítás és –fejlesztés, A vidéki örökség megorzése Képzés és kapacitásfejlesztés Kapacitásfejlesztés helyi fejlesztési stratégiák készítése érdekében A vidéki gazdaság diverzifikációja: A mezogazdaságon kívüli jövedelem-források támogatása Mikrovállalkozások támogatása Turisztikai tevékenységek ösztönzése lehetoleg helyi fejlesztési stratégiákon keresztül minimum 10 %
maximum 50/75 %
valamennyi vidéki térség LEADER megközelítés a kiválasztott térségekben a 3 tematikus tengely mentén minimum 5 %
maximum 55/80 %
Forrás: Európai Bizottság: Elnökségi kompromisszumos szöveg − 2005.4.27. Javaslat a Tanács rendelete az Európai Mezogazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról
Víz Keretirányelv A 2000. december 22-én életbe lépett EU Víz Keretirányelv (Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK irányelve) az állam- és országhatárokon túlnyúló, vízgyujtokön való koordinált vízgazdálkodás keretében a vízvédelem harmonizálását és a vizek terhelésének csökkentését célozza. Egy eroteljesebben ökológiai szemléletu és egységesebb vízvédelem kialakítása érdekében jogi és anyagi természetu végrehajtási kötelezettségeket ró a tagországokra. A Víz Keretirányelvet át kellett venni a nemzeti jogrendszerbe, és a hatálybalépése utáni 15 éven
12
belül el kell érni a vizek és a hozzájuk kapcsolódó vizes élohelyek jó ökológiai állapotát Európában. A VKI általános célkituzései: a vízi ökoszisztémák, és - tekintettel azok vízszükségletére - a vízi ökoszisztémáktól közvetlenül függo szárazföldi ökoszisztémák és vizes élohelyek állapotának javítása és védelme; a vízkészletek fenntartható használatának elosegítése; a különösen veszélyes anyagok vizekbe való bevezetésének fokozatos csökkentése és megszüntetése; a felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése; az áradások és aszályok hatásainak mérséklése. Környezeti célkituzések a felszíni vizekkel kapcsolatban: el kell érni a víztestek jó ökológiai állapotát 15 év alatt; el kell érni az erosen módosított és mesterséges víztestek jó potenciálját és jó kémiai állapotát 15 év alatt; meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását. A felszín alatti vizekre vonatkozóan: el kell érni a jó mennyiségi és minoségi állapotot 15 év alatt; vissza kell fordítani a jelentos terhelési trendeket; meg kell akadályozni, illetve korlátozni kell a káros anyagok vizekbe történo bejutását; meg kell akadályozni a felszín alatti vizek állapotának romlását. A feladatok végrehajtásának felelossége a tagországoké. A legfontosabb feladatok a következok: állapotfelvétel (jelenlegi állapot), a célok meghatározása (az elérendo állapot), intézkedések meghatározása a célok eléréséhez. Legfontosabb részfeladatok: vízgyujto egységek meghatározása, nemzetközi vízgyujto egységekhez való besorolás, a vizek jellemzoinek elemzése a vízgyujtokön, a felszíni víztípusok megállapítása, referenciafeltételek és mérohelyek megállapítása, a felszín alatti vizek leírása, az emberi tevékenységek hatásainak vizsgálata, jellemzési kritériumok kidolgozása, felügyeleti módok megállapítása, a vizek állapotának értékelése, gazdasági elemzések elvégzése, a költség-vissza térülés elvének átültetése, az intézkedési programok meghatározása. Speciális intézkedési területek a Víz Keretirányelvben: ≈ Jogharmonizáció: ennek eredménye a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet. ≈ Vízgazdálkodás és koordináció a vízgyujtokön: A Víz Keretirányelv 3. cikkében meghatározott vízgyujtokön koordinált vízgazdálkodásra (vízgyujto alapú egységes vízgazdálkodás) a magyar vízgazdálkodásnak fel kell készülnie. Emellett a nemzetközi vízgyujtok esetében az érintett országok koordinációja is szükséges. A nemzeti és nemzetközi vízgyujto egységeken egyetlen vízgyujto-gazdálkodási tervet kell készíteni. Nemzeti vízgyujto-gazdálkodási terv elkészítése csak abban az esetben jöhet szóba, ha a koordináció végrehajtása nem járt sikerrel. A vízgyujto gazdálkodási terveket 2009 végéig kell jóváhagyatni, s elotte 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban biztosítani kell a társadalom számára a konzultációt és a részvételt a tervezési folyamatban. A Víz Keretirányelv alapján a vízgyujto-gazdálkodási terveknek tartalmazniuk kell többek között: ∼ a vízgyujto általános leírását, beleértve a felszín alatti vizeket is, ∼ minden jelentosebb terhelés és emberi tevékenység vizekre való hatásainak összefoglalását, ∼ a védett területek és a megfigyelési hálózat leírását, ∼ a vizekre vonatkozó környezeti célkituzések listáját, ∼ a gazdasági elemzés, valamint ∼ minden intézkedés és intézkedési program összefoglalását, ∼ az illetékes hatóságok felsorolását, továbbá ∼ a tájékoztatásra tett intézkedések és a vízgyujto- gazdálkodási terv készítése során végzett társadalom bevonási tevékenység összefoglalását. 13
≈ A társadalom tájékoztatása és bevonása: a Keretirányelv megköveteli minden érdekelt aktív bevonását a Víz Keretirányelv által eloírt tervezési folyamatba és az intézkedések végrehajtásába. ≈ Kutatások A vízgyujto gazdálkodási tervezés kulcskérdései a VKI alapján: ≈ a vízgyujto gazdálkodási tervezés integrálása a kapcsolódó tervezési rendszerekkel, ≈ megfelelo és hatékony konzultáció és részvétel lehetoségének biztosítása a társadalom számára a tervezési folyamatban, ≈ megfelelo igazgatási és egyéb szervezet biztosítása a hatékony vízgyujto gazdálkodási tervezéshez, ≈ a vízgyujto gazdálkodási tervek készítésének elosegítéséhez szükséges részletesebb tervek tartalmának meghatározása és a kiválasztásuk módszerének kidolgozása, ≈ a bevonandó hatáskörrel rendelkezo különbözo hatóságok szerepének meghatározása, ≈ a határokon átnyúló részvízgyujtok tervének készítéséhez szükséges intézkedések meghatározása. 2001. májusában az Európai Bizottság és a Tagállamok megállapodtak a Víz Keretirányelv ún. Közös Megvalósítási Stratégiájában. A stratégia fo célja, hogy segítséget nyújtson a VKI megvalósításához azáltal, hogy az irányelv fo elemeihez útmutatókat dolgoz ki és tesztel, így segíti a VKI közös megértését és közös alapokon történo megvalósítását. A kísérleti vízgyujto hálózat keretén belül integrált vízgyujto gazdálkodási tervek megvalósításával tesztelik a stratégia egyes elemeinek gyakorlati megvalósíthatóságát. Ilyen kísérleti program a Sheldt folyó vízgyujtojére készített Scaldit program. Az árvízvédelmet és - megelozést nem lehet a mezogazdasági földhasználattól és erdészeti tevékenységtol elszigetelten kezelni, hiszen a földhasználat jelentosen befolyásolja a talajok vízvisszatartó képességét. A CAP 2003-as reformja a kifizetések termeléstol történo elválasztásával (decoupling) és a termelés környezetbarát és élelmiszer-biztonsági jellegének erosítésével (cross-compliance) pozitív hatással van mind az árvízvédelmi, mind a vízminoség javítását célzó tevékenységekre. Eszerint a gazdálkodók elveszíthetik a közvetlen támogatás egy részét vagy egészét abban az esetben ha nem felelnek meg a jogszabályokban eloírt környezetvédelmi kritériumoknak. Azok az intézkedések, amelyek az árvizek kialakulását részben okozó klimatikus változások ellen hatnak, pl. az energetikai célú biomassza termelés, vagy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése (a „stocking rates” csökkentése által), mind közvetlen hatással vannak az árvízvédelemre. A CAP 2003-as reformja jelentosen megemeli a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló pénzügyi eszközöket. Ez az erdosítés mellett olyan intézkedések nagyobb súlyú támogatását teszi lehetové, mint pl a természeti katasztrófával sújtott (beleértve árvíz) mezogazdasági és erdoterületek helyreállítása. A nem megfelelo vízelvezetés a talajvízszint csökkenését, a talajok szikesedését eredményezi, valamint a vizes élohelyek pusztulását, amelyek fontos védett fajok élohelyéül szolgálnak. Az intenzív mezogazdasági tevékenységeknek jelentos környezetkárosító hatásuk lehet. A mezogazdaság és a vízgazdálkodás gyakran egymás versenytársaként jelentkeznek a földhasználat terén. A Víz Keretirányelv teljesítése gyakran földhasználat, -kezelés-váltást követel meg a mezogazdaságtól. Így a felszíni vizek megfelelo hidromorfológiai állapota elérésének jelentos területigénye van, a vizes élohelyek védelme is területet von el a mezogazdaságtól. A szántó legelo konverzió, a szükséges erdosítés, extrém esetben a terület mezogazdasági muvelésbol történo kivonása csökkenti az intenzív muvelés alá vont területek nagyságát. Ez a jövedelmezoség szempontjából jelentos nyomást gyakorol a mezogazdasági 14
ágazatra, a kérdéses területek használóira, amit kompenzálni kell. A KAP-nak megvannak az eszközei ezeknek a problémáknak a kezeléséra. Nagyobb gondot jelent viszont azoknak a területeknek a kompenzálása, amelyek nem állnak mezogazdasági muvelés alatt, vagy ki kell vonni oket a muvelés alól, így kiesnek a KAP jogosult területeibol. Ugyanakkor a mezogazdaság pozitív szerepet is játszhat a vízi eroforrások és a kapcsolódó ökoszisztémák megorzésében így pl. az eróziót és a gyors vízlefolyást akadályozó, talajszerkezetet javító, a vizes élohelyek és egyéb víztol jelentosen függo szárazföldi ökoszisztémák megorzését szolgáló muvelési módok alkalmazása által. A VKI-hez igazodva a Tagállamoknak vízgyujto gazdálkodási terveik keretén belül intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyeket a vízügyi hatóságok koordinálnak (VKI 11. cikk). Az alapintézkedések, amelyek a Közösségi jogszabályok alapján a vízgyujto területen alkalmazandó minimum feltételeket tartalmazzák és kapcsolódnak a mezogazdasághoz, pl a jó mezogazdasági gyakorlat feltételrendszerét érinto intézkedések. Ezen kívül az alapintézkedések kategóriájába tartozik pl. a hatékony és fenntartható vízi eroforrás használat támogatása, vízgazdálkodási szolgáltatások költségeinek visszatérítése, a vizek jó ökológiai állapotához szükséges hidromorfológiai állapot biztosítása, vizek szórt forrásból történo szennyezésének megakadályozása, stb. A kiegészíto (alkalmazásuk az egyes Tagállamok választása), de a VKI megvalósítása szempontjából nem kevésbé fontos intézkedések közé tartoznak a következo intézkedések (a lista korántsem teljes) : földterület kezelését és használatát érinto intézkedések, úgymint korábbi folyómeder (folyásirány) helyreállítása, puffer sávok kialakítása a vizes élohelyek helyreállítására, kutatás, fejlesztés, képzés, magasabb követelmények a mezogazdasági muveléssel szemben, stb. Miután az intézkedéseket a Tagállam bevezette, azok kötelezo hatállyal bírnak a gazdálkodókra is. Természetesen a szigorúbb kötelezettségeknek magasabb kompenzációval kell együtt járni.
3. Környezet- és tájgazdálkodás a Tisza mentén 3.1. A jelenlegi tájhasználat problémái a Tisza mentén Az utóbbi években a Tisza- mente nagy részét aszály, árvíz és belvíz együtt sújtja. A nem megfelelo vízháztartás, a szélsoséges vízjárás, a magasabb szintu árvizek gyakoribbá válása, az éghajlatváltozás egyre nagyobb problémát jelent mind társadalmi, mind gazdasági szempontból. Mivel mindez a közvetlen árvízveszélyen túl a mezogazdasági termelés feltételeire is kihat, jelentosen nehezítve, gátolva a mezogazdálkodást, akár gazdálkodásra alkalmatlanná téve egyes területeket, ennek agrárgazdasági jelentosége is van. Tehát a vízgazdálkodás és a terület agráralkalmassága közvetlenül összefügg, ezáltal ez nemcsak vízügyi probléma, hanem a vízgazdálkodással összefüggo tájgazdálkodási kérdés is. A tájgazdálkodás ugyanis lényegében tájfenntartó gazdálkodás, amely megorzi a táj lényegi elemeit, s természetesen a táji adottságokhoz (domborzat, talaj, vízjárás, éghajlat) alkalmazkodik. Vagyis adott területen olyan kultúrát muvel, ami adott feltételek mellett oda való, és olyan agrotechnikával, hogy azzal a termohely adottságait megorzi, akár javítja.
15
A jelenlegi tájhasználat azonban nincs tekintettel az eltéro termohelyi adottságú területekre, mivel a gazdálkodás során lényegében mindenhol azonos technológiákat, módszereket alkalmaznak. Ez foként a kedvezotlenebb, intenzív muvelésre nem alkalmas területeken probléma, ugyanis ott ezzel a típusú tájhasználattal nagyon csekély a termelés jövedelmezosége, így a gazdaságosság. A Tisza mentén sokfelé még ott is szántóföldi gazdálkodást folytatnak, ahol a talajok vízháztartása szélsoségekre hajlamos (pl. belvíz, aszály). Ráadásul a mezogazdaságot tekintve az EU-ban jelenleg is túltermelés van, így a piaci eladhatóság nem indokolja a nagy volumenu – például az arra kevésbé alkalmas területeken is történo – intenzív muvelést. Ha a mai tájhasználat állandósul, az a piac telítodését és a túltermelést vonja maga után, amit külön agrárpiaci intézkedésekkel lehet csak kezelni. A termohelyi adottságokhoz igazodó gazdálkodás, a környezeti szempontok és a piaci viszonyok ezért egyaránt szükségessé teszik a Tisza mentén a tájhasználat- váltást. A Tisza- mente térségi fejlodésének érdekében egy olyan társadalmi konszenzusnak kell megszületnie, amely a gazdálkodókat érdekeltté teszi az integrált víz- és tájgazdálkodásban, mert jelenleg a tájhasználat-váltásban csak egy költséges, termés/hozam kiesést jelento folyamatot látnak az érintettek. Fontos ezért azt is hangsúlyozni, hogy a tájgazdálkodás és az ahhoz szükséges agrárszerkezetváltás nemcsak azt jelenti, hogy kevésbé intenzív gazdálkodást folytatunk, vagy netán természetvédelmi okból egyáltalán nem termelünk, hanem olyan gazdálkodást, amelynél szintén alapveto cél a gazdaságosság és a jövedelmezoség, de mindezt nem monokultúrával, hanem a táj mo zaikszeru élohelyeinek rendszerbe szervezésével éri el. A Tisza mentén mindebben külön hangsúlyt kap a Tisza, tehát a folyóval való gazdálkodás és a folyóhoz mint ökológiai rendszerhez való viszony.
3.2. A tájhasználat-váltás szempontjai a Tisza térségben A tájgazdálkodási felfogás szerint nincs kimondottan rossz termohelyi adottságú terület, hanem megfelelo agrotechnikával minden terület alkalmas gazdálkodásra. Továbbá a táj- és természetvédelem, illetve a mezogazdálkodás nem áll ellentétben egymással, hanem szükséges az emberi beavatkozás a terület kultúrállapotának megtartása és az élohelyek fenntartása miatt. A Tisza mentén mindennek lényegi eleme, hogy a folyó és a folyó menti területek gazdálkodása sincs ellentétben egymással, vagyis a víz nemcsak probléma, nemcsak árvízveszély, hanem a gazdálkodást meghatározó, adott esetben egyes gazdálkodási formáknál, haszonvételeknél segíto tényezo. Magyarországon a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének megvalósítása révén az ártéri tájgazdálkodás megvalósításának elsodleges célterülete lehet a Tisza mente. Az ártéri tájgazdálkodási rendszerek tehermentesítik az ártéri rendszert és feltöltik stratégiai jelentoségu vízkészleteinket. Az ártéri térségek tájhasználat- váltása figyelembe veszi az árvízés belvízvédelmi, vízháztartás javítási és talajvédelmi szempontokat is. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése során lehetoség nyílik az ártér szabályozott vízkivezetéssel történo reaktiválására, tehát bizonyos területekre elore meghatározott mennyiségu vizet vezethetnek, mely majd az idoszakos tározást követoen a folyó medrébe visszaeresztheto. Amennyiben tehát a Tisza mentén tájhasználat-váltást javaslunk, annak lényeges eleme a vízzel való kapcsolat. Olyan gazdálkodási rendszert célszeru kialakítani, melynek alapja a táj vízellátottságának kihasználása, a víz megtartása, szétterítése, illetve ehhez kapcsolódva az élohelyek rehabilitációja lehet. Ez az ártéri tájgazdálkodás lényege.
16
A folyó hullámterén, árterén és a tározó területeken, tehát az idoszakos vízborítású, vízjárta földeken ezért olyan tájhasználat-váltás szükséges, amely az idoszakos elöntésekhez alkalmazkodó, egyben gazdaságos, megélhetést nyújtó gazdálkodást, valamint az ártér természetes rendszereinek helyreállításával a természeti értékek, ökológiai és gazdasági potenciál növelését valósítja meg. Ez a fajta gazdálkodás tehát nem a víz minél gyorsabban történo elvezetésére, hanem „eroforrásként” való használatára törekszik, s ahhoz igazodó haszonvételeket alakít ki. Ennek megvalósíthatóságának vizsgálata folyik a bodrogközi és a nagykörüi mintaterületeken. Mindezek mellett az Alföld mezogazdaságilag muvelt területeinek nagyobb részét belvíz fenyegeti, ezért ezeken a területeken a gazdálkodás nem csak kockázatos, hanem költséges is. Az aszály szintén jelentos problémákat okoz a térségben. Az éghajlat- változási tendenciákat is figyelembe véve olyan agrár szerkezetváltás indokolt a Tisza-térségben, mely alkalmazkodik a természeti sajátosságokhoz, illetve hosszú távon eleget tesz a fenntartható gazdálkodás feltételeinek, javítva ezáltal a térségben élok életkörülményeit. A tájhasználat- váltás megkezdése elott nélkülözhetetlen a terület ökológiai adottságainak pontos, részletes felmérése. A Tisza mentén ennek nagyon fontos eleme a vízzel való borítottságot, boríthatóságot, így az ártéri gazdálkodásra való alkalmasságot meghatározó domborzat, a változó térszintekhez való igazodás. Emellett természetesen a talajadottságok alakítják a gazdálkodást. Általánosságban elmondható, hogy az ártér magasabb, kedvezobb agráradottságú területei továbbra is a hosszú távú piaci versenykategóriás mezogazdaság elsodleges célterületeit képezhetik. A közepes adottságú területeken a szántóföldi muvelés kevésbé intenzív rendszereit, illetve egyéb muvelési ágakat célszeru elterjeszteni. Míg a gyenge termohelyi adottságú területeken mindenképpen a környezet- és természetvédelem szempontjait célszeru szem elott tartani, valamint egyéb földhasználati ágakat hasznosítani.
17
3.3. A tájgazdálkodás specifikumai a Tisza térségben A Tisza mentén a tájgazdálkodás három területi aspektusban merül fel: a folyó hullámterén, az ártéren, e két esetben elsoként a kijelölt tározóterületeken, továbbá azokon a területeken, amelyek a folyótól távolabb helyezkednek el. A hullámtér és az ártér esetében az ártéri tájgazdálkodás keretében olyan tájgazdálkodás a cél, amely az idoszakos elöntéshez igazodik annak megfelelo haszonvételekkel. A nem ártéri területek esetében a talajadottságokhoz, valamint a természetes tájszerkezethez, ökológiai rendszerhez igazodó környezet- és tájgazdálkodás indokolt, de a megfelelo adottságú területeken továbbra is az intenzív mezogazdálkodás célszeru, természetesen a tájszerkezeti és környezeti szempontokra figyelemmel. 3.3.1. Ártéri tájgazdálkodás és ártéri erdok rehabilitációja Ártéri tájgazdálkodásra csak ott van lehetoség, ahol elegendo mennyiségu pótolható víz áll rendelkezésünkre. Így tehát megvalósítható a folyók mélyebb árterein, a nagyobb nyílt ártereken, részleteiben megvalósítható a folyók hullámterein, nagyobb tavak, illetve holtágak mentén. Fontos, hogy e gazdálkodási forma keretén belül egyes élohely- típusok fenntartása, illetve környezetkímélo, termohelyi adottságokhoz igazodó mezogazdálkodási technikák alkalmazása kerüljön elotérbe. Az ártéri erdok helyreállítása és fenntartása szintén e tájgazdálkodási formán belül juthat nagyobb szerephez, mivel az ártéren az erdok regenerációja feltehetoen gyorsabban megy végbe, mint más területeken. Az erdok a fenntarthatóság elvét követve nemcsak a táj mikroés makrostruktúrájának a kialakításában játszanak fontos szerepet, de a gazdasági és társadalmi hatásuk is jelentos. A tájhasználat-váltás során a szántó muvelési ágból kivont területeket az erdok megfelelo módon helyettesíthetik – igazodva a környezeti meghatározottságú területek feltételeihez. 3.3.2. Az ártéri tájgazdálkodás haszonvételei Az ártéri gazdálkodás haszonvételeit az élohelyek fenntartásához kell igazítani. Az árterek térszintjei alapján megkülönböztetünk mélyárteret, alacsony árteret, magas árteret és ármentes szintet. A különbözo térszintekhez élohelyhez kötheto és élohelyhez nem kötheto haszonvételek sorolhatók. A mélyárterek haszonvételi formái közül elsosorban az ártéri halászat (pl. kubik gödrök alkalmazása), réti halászat, illetve nádasok, gyékényesek hasznosítása emelheto ki. Az alacsony árterek élohelyei az üde rétek, rétlápok, puhafa ligetek, ezért haszonvételei foleg a legeltetés, szálalás, erdogazdálkodás során érvényesülnek. A magas ártér területeit tartós vízborítás nem fenyegeti, haszonvételei lehetoségei közé a legeltetést, valamint a gyümölcsészetet és a keményfa- ligetek termékeit sorolhatjuk. 3.3.3. Agrár-környezetvédelem a Tisza-mentén A VTT-rol szóló 1022/2003. (III. 27.) Kormányhatározat, illetve a 2004. évi LXVII. Vásárhelyi Törvény olyan agrár-környezetvédelmi programcsomagok (komplex tájgazdálkodási rendszer kialakítás céllal) kidolgozását írta elo, mely elosegíti a tájhasználat racionalizálását mind a tározóban, mind a tározóval érintett belvízi vagy árvízvédelmi öblözet területén. Ezek a zonális vagy térségi célprogramok a térségek adottságaihoz illeszkedo 18
gazdálkodási formák elterjedését, a tájgazdálkodás kialakítását, illetve a természeti értékek megorzését segítik elo a környezet- és természetvédelmi szempontú mezogazdasági földhasználat elveit követve. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (továbbiakban: NVT) agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedésére vonatkozóan módosító javaslat készült a VTT keretén belül kijelölt ártéri tározók területén folytatott gazdálkodási módok támogatására, mely 2006tól kerül érvényesítésre. Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramba a következo VTT célprogramok beépítését hagyták jóvá: vizes élohelyek kezelése célprogram, hosszú távú területpihentetési célprogram, érzékeny természeti területek zonális gyepgazdálkodási célprogramok, nádgazdálkodási célprogram, tanyás gazdálkodás és füves mezsgye célprogram. Azokat a VTT célprogramokat, amelyek olyan speciális földhasználati módokat támogatnak, amelyeket a jelenlegi NVT nem tartalmaz, új célprogramok formájában a 20072013 idoszakra vonatkozó vidékfejlesztési tervezésben szükséges figyelembe venni. 3.3.4. A hullámtéren folytatható gazdálkodás6 A hazai hullámterek 66 százaléka a Tisza völgyében található (forrás: AKII, 2004). A hullámtér a folyó partvonala és az árvízvédelmi töltés közötti területet foglalja magában, tehát a folyók ártereinek azon része, amely nincs mentesítve az árvízi elöntésektol. Az árvízszintek tapasztalható emelkedésének egyik oka az árvízi meder változása, a hullámtér feliszapolódása. A hullámtér használói a hullámtéren mezogazdasági muvelést, erdogazdálkodást vagy bármilyen más tevékenységet kizárólag saját kockázatukra, a környezetvédelmi, természetvédelmi eloírások betartásával és az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathatnak. A hullámtéren fo leg erdogazdálkodásra, de mezogazdálkodásra is alkalmas jó termohelyek találhatók, azonban gazdasági hasznosítása során mind az árvízvédelmi, mind a természetvédelmi szempontból – kevés kivételtol eltekintve – az erdomuvelés a legkedvezobb területhasználat, bizonyos esetekben a keskeny hullámtereken a gyep, rét, legelo gazdálkodás.
3.4. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése és az agrárstruktúra-váltás Az elmúlt években a tiszai árvizek és a ciánszennyezés a figyelmet a folyó ökológiai állapotára, illetve a térség problémáira irányították. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) kiindulásában elsodlegesen a Tisza- völgy vízgazdálkodási problémáinak rendezésére irányult. A Tisza térségében elhelyezkedo települések kedvezotlen társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzete miatt azonban komplex területi tervezéssé szélesedett, mely a vízgazdálkodás mellett a környezetgazdálkodást, valamint a terület- és vidékfejlesztést is integrálta. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésének (VTT) célja egy olyan fenntartható tájgazdálkodási rendszer létrehozása, amely az árvízvédelmi biztonság megteremtésén túl javítja a lakosság életfeltételeit és hozzájárul a térség ökológiai állapotának javulásához. A VTT egyik hangsúlyos területe tehát a vízgazdálkodás, a mezogazdaság és a jövedelemtermelés, megélhetés szempontját együttesen érvényesíteni képes tájgazdálkodás kialakítása, az ahhoz szükséges tájhasználat- és agrárszerkezet-váltás ösztönzése. A Tisza-menti térségben továbbá egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a hagyományos agrártermelés mellett a vidéki gazdaság diverzitása, valamint a környezet- és tájvédelem szintén kiemelten szerepeljenek. 6
Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKI) által vezetett szakmai konzorcium végzi a hullámtérre vonatkozó tanulmányok és programcsomagok kidolgozását.
19
4. Területhasználati alkalmasság kistérségenként Az egyes kistérségek területhasználati alkalmasságát önálló dokumentumok mutatják be.
5. Példák az ártéri tájgazdálkodásra és tájhasználat-váltásra 5.1. Ártéri tájgazdálkodás, környezetgazdálkodás: modellprogramok a Tisza mentén 5.1.1. WWF Magyarország programjai: Nagyköru, Szamos-Kraszna 7 5.1.1.1. Nagykörui mintaterület A program célja: A Tisza menti térségben a táj adottságaira alapozott tájhasználat bevezetése, az iparszeru mezogazdaság átalakítása extenzív, ártéri gazdálkodássá. Cél a természeti értékek és eroforrások védelmével és fenntartható használatával a falusi lakosság jövedelemszerzése, a táj és az ember harmonikus együttélése. A program háttere: A Tisza mentén a folyószabályozás és a mezogazdasági területhasználat következtében a természetes adottságok jelentosen átalakultak. A drasztikus emberi beavatkozások kedvezotlen hatásai mára megmutatkoznak már a mezogazdaságban is. Az egykor gazdag folyóparti települések ma már a szegény, kiszolgáltatottak közé tartoznak. Helyszín: Nagyköru község külterülete (a település a Tisza partján, Szolnoktól felfelé 25 km-re fekszik). Eredmények: A program keretében több mintaterületen történt élohelyrehabilitáció, mely lehetové tette a természetes folyamatok érvényesülését, valamint az adottságoknak megfelelo gazdálkodási forma bevezetését. A különbözo élohelyeken javult az ökológiai állapot, mely a természeti értékek gazdagodásában és az eroforrások gyarapodásában mutatkozik meg, s ezzel párhuzamosan nyílik lehetoség a hasznosításra, a jövedelemszerzésre. Az ökológiai állapot javulása és a gazdálkodás kölcsönösen pozitívan hatnak egymásra, ezáltal biztos alap teremtodik a hosszú távon fenntartható emberi létre. Tevékenységek: A kiválasztott mintaterületeken vízügyi muszaki beavatkozásokkal és agrár szerkezetváltással a természetes adottságok és folyamatok elotérbe helyezése. Az újra bevezetett gazdálkodási formák nem csak a táj ökológiai állapotának helyrehozásában játszanak kulcsszerepet, hanem a gazdálkodás, tájhasználat számára is kedvezobb lehetoségeket teremtenek. 7
Forrás: WWF Magyarország, Siposs Viktória Tisza programvezeto. További információ a www.wwf.hu honlapon.
20
•
Halászat, ivadékbölcso A természetes mélyfekvésu területeken (egyelore a hullámtérben) a tavaszi áradások vizének megtartása, halászati hasznosítása. Miután a halak leívtak, a méretes halak kifoghatók, az ivadék pedig oszig a sekély vizekben ideálisan fejlodhet, majd a rendszer leürítésekor a Tiszába jut, ezzel is gazdagítva a folyó élovilágát, valamint egyben alapot teremt a következo évek halboségére. A program keretében a kubikgödrökben és az Anyita nevu hullámtéri öblözetben vízvisszatartással, vízszintszabályozással az áradás vizének megtartásával természetes halastó és halbölcso alakult ki.
•
Gyepgazdálkodás: legeltetés, kaszálás Az idoszakosan vízjárta területek egyik legjellemzobb gazdálkodás formája a gyepgazdálkodás volt. Ma is jó adottságok kínálkoznak erre. A legeltetés a gyomos, cserjésedo területeken a növényzet visszaszorítására is kitunoen alkalmas. A hullámtér felhagyott szántóin és az idegenföldi gyomfajok (pl. gyalogakác) által fertozött területeken a célirányos túllegeltetési program gépi szárzúzással kombinálva rendbe hozza a területet, majd a kialakuló gyep már gazdálkodási szempontból is kedvezobb és a természeti értékeket tekintve is értékesebb. A program keretében egy magyar szürke marha gulya legeli a gyalogakácos területet. A gyalogakác visszaszorításában már 3-4 év legeltetési programja is látványos eredményt hoz.
•
Gyümölcstermesztés A vízjárta területeket kedvelo fajták termesztése vegyszermentesen is lehetséges. A megfelelo alma-, körte- és szilvafajták, valamint a dió az árterekben néhány helyen fennmaradtak. Ezen fajtáknak az összegyujtése, szaporítása és termesztése, valamint a termékek feldolgozott formában való értékesítése a különleges termékek kedveloinek piacára számíthat. Nagyköruben muvelés alatt van egy összesen kb. 50 hektáros ártéri gyümölcsös, mely extenzív fajtákat foglal magában. A program keretében további 10 hektár kerül telepítésre. A gyümölcsös egyben kiváló élohely a laza állományú, változatos koronájú, nyitottabb területeket kedvelo fajoknak (pl. fakopáncsok, denevérek), melyek egyben a gyümölcsös rovarkártevoit is pusztítják.
•
Erdogazdálkodás Mind a hullámtérben, mind a leendo tározók területén jók az adottságok a különbözo erdotípusok telepítésére. A hazai fajokból álló puhafa- illetve keményfa ligeterdok természetközeli formában telepítve (vegyes korú és elegyes szerkezetu állomány) ökológiailag stabil állományt alkotnak, mely ellenálló a betelepedo gyomokkal szemben is, fokozza a táj változatosságát, valamint természeti értékek tekintetében másodlagos hasznosításra (ökoturizmus) is lehetoséget kínál. A hullámterek és vízjárta területekre jellemzo nagy bioprodukciónak köszönhetoen biomasszakénti hasznosításuk is kínálkozik, de esetleges ökológiai kockázata miatt ennek lehetoségét még a WWF szakértoi csoportja vizsgálja. A program keretében a spontán felnövekvo fák közül a hazai fajúak meghagyásával kisebb erdofoltok, facsoportok kialakítása történik meg. Ezek a facsoportok a táj
21
változatosságát fokozzák, ami természetvédelmi értékteremtés is, és egyben a gazdálkodási formák elonyére is szolgál (pl. a legelon árnyékot ad a jószágnak). •
Nád- ás gyékénygazdálkodás A vízborította területeken néhány év alatt magától megjeleno nád és gyékény hasznosítása népi kézmuves technikákkal segít a hagyományok életben tartásában, emellett a jövedelemszerzést segíti.
•
Kiegészíto hasznosítások A fent felsorolt gazdálkodási formák mindegyike egy olyan összetett táj, komplex tájgazdálkodás különbözo eleme, melyek egymásra épülve többszörözött hatást tudnak elérni mind a gazdálkodás és jövedelemszerzés, mint a természeti értékek kialakítás és fenntartása terén. A turisztikai hasznosítás csak a fenti elemek egymásra épülése esetén lehetséges, természetesen megfejelve a színvonalas és szélesköru szolgáltatásokkal. Az ökoturisztika mellett a szelíd turizmus szórakoztató programjai együttesen a falu lakosságának jövedelemszerzését segítik. Igen fontos, hogy a település egyes vállalkozói a program egyes elemeinek egymásra épülését érzékeljék, és egymást segítve valósítsák meg saját boldogulásukat. Egy ilyen komplex programban ez lehetséges.
Eszközök: A program mintaterületeken mutatja be egy Tisza menti település életének, gazdálkodásának lehetoségeit. A szükséges muszaki beavatkozások megvalósítása, a rehabilitációs célú gazdálkodás elindítása, a többi gazdálkodási forma bevezetése eleinte egy összefo gott központi szervezéssel valósul meg. Késobb várható a folyamat önálló folytatódása, mely mindig változik, alakul az aktuális piaci és egyéb helyzethez. A WWF Magyarország a program megvalósítása során a mintaterületeken a rehabilitációs és a gazdálkodási munka mellett kommunikációs eszközökkel adott hírt a program eredményeirol, kiadványokkal, szakmai bemutatókkal és fórumokkal bovítette az érdeklodok ismereteit, átadva a tapasztalatokat. A szakma képviseloit személyes konzultációkon ismertették meg a programmal, felhívva figyelmüket ennek modell értékére. A különbözo szintu politikai erok képviseloit is személyes konzultációkon és szakmai anyagokkal tájékoztatták, igyekezve támogató együttmuködésüket megszerezni. A program megvalósításában a WWF Magyarország koordinációs munkával, pályázaton keresztül pénzügyi eszközök bevonásával, valamint szakmai kapcsolatainak és szakmapolitikai erejének bevonásával vesz részt. A program része egy Természetvédelmi LIFE projektnek, mely a Közép-Tisza területére koncentrál. Résztvevok: A program egy település, Nagyköru húzóeronek számító személyiségei kezdeményezéseként, a WWF Magyarországgal közös megvalósításban folyik. A programban Nagyköru község vezetosége mint kezdeményezo elsodleges szerepet játszik. A település ga zdálkodói és vállalkozói is részt vesznek mind a gazdálkodás, mind a turisztikai programok megvalósításában.
22
5.1.1.2. Ecsedi láp A program célja: Az egykori Ecsedi- láp területén a küszködo mezogazdaság és a tönkretett természeti értékek helyett egy olyan komplex rendszer kialakítása, mely mindkét problémára megoldást nyújt. A program háttere: Az Ecsedi- láp sok embernek adott egykor megélhetést. A XIX. században a mezogazdasági területigény hatására a láp lecsapolása és a folyók szabályozása megkezdodött. A lecsapolt láp helyén, a tozeges talajon szántóföldi gazdálkodás vette kezdetét, mely a mai napig is a fo területhasználati forma. A talajadottságokból és a terület vízviszonyaiból adódóan a földek muvelése sok korláttal birkózik. A csapadékos idoszakban ragadós, nyáron poros talaj folyamatos megpróbáltatások elé állítja a gazdákat. Helyszín: A Szamos és a Kraszna árterülete, a Szamos-Kraszna-köze, az egykori Ecsedi- láp területe ma Magyarország és Románia területén fekszik. A területet és a problémát földrajzi egységben tekintve célozzuk a megoldás megvalósítását. Eredmények: A program helyi kezdeményezésen alapszik. A szakmai és a lakossági összefogás eredményeként egy kb. 200 hektáros önkormányzati tulajdonú területen, melyen nem a szántógazdálkodás a jellemzo, a vízjárta viszonyok visszaállítása és az ártéri gazdálkodás újbóli megvalósítása megkezdodött. A mintaterületen szükséges muszaki beavatkozások vízjogi engedélyes tervvel rendelkeznek. A kivitelezés megkezdése a közeljövoben várható. A programban vezeto szerepet betölto Nagyecsed Önkormányzata a település jövojét nagyban az „új” gazdálkodási formákra alapozva és a kiegészíto jövedelemszerzési lehetoségekkel képzeli el – tanúskodnak errol a több helyre benyújtott munkaügyi és egyéb pályázatok. Tevékenységek: Az Ecsedi- láp egykori életének és az ember tevékenységének megismerése után annak feltárása, milyen gazdálkodási formák javasolhatók ökológiai és gazdasági szempontból. A mai természeti adottságok és azok lehetséges megváltoztatása után a hagyományokra építve az egyes tájhasználati formák vizsgálata, értékelése, új formák bevezetésének és piacképességének értékelése. A kiválasztott mintaterületen a vízvisszatartó beavatkozások megterveztetése, majd késobbi kivitelezése. A területen megfelelo gazdálkodás bevezetése, annak ösztönzése a gazdálkodók körében Eszközök: A program kezdeti feltáró szakasza után a térség lakosságának és különbözo vezeto rétegének megismertetése az eredményekkel gazdafórumokon, szakmai találkozókon. A térség érintettjei számára más hasonló mintaterületekre tett tapasztalatcserés látogatás megszervezése. Résztvevok: A program kezdeményezoi a Nagyecsed község Önkormányzata és a Szamos-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat. A kezdeményezést felkarolta a WWF Magyarország, mely 23
koordinációs segítséget nyújt, valamint más, hasonló projektekben gyujtött hazai és nemzetközi tapasztalatokat vonja be. A program a WWF Hollandia pénzügyi hozzájárulásával és szakmai betekintésével folyik.
5.1.2. Gyakorlati tapasztalatok az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatban: a Borsodi Mezoség – Mezocsáti Kistérség komplex vidékfejlesztési gyakorlata8 A kistérség leírása: A Borsodi Mezoség vidékfejlesztési kistérség a Tisza folyó jobb partján, az Északmagyarországi Régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli határán helyezkedik el. Északról az M 3-as autópálya, nyugatról a Csincse övcsatorna, délrol a Tisza folyó, keletrol a Hejo-csatorna határolja. A Tisza szabályozása elotti idokben nagyobbrészt ez a terület volt a Borsodi Nyílt Ártér elnevezésu kistáj, melyet Kis-Hortobágy néven is említettek. Az évszázadok alatt a települések hagyományosan a valamikori tiszai ártér (mai puszta) köré, annak víz nem járta magaslataira települtek. A jelenlegi közigazgatási kistérséget 1 város és 8 község, név szerint Mezocsát város, a Borsodi Mezoség „fovárosa”, Tiszavalk, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Árokto, Tiszakeszi, Tiszatarján, Igrici és Gelej községek alkotják. Lakosainak száma 15 700 fo. Földrajzi területe 357 km2 , melynek több mint fele –a Borsodi Mezoség Tájvédelmi Körzet révén- természetvédelmi oltalom alatt áll. A népsuruség 42 fo/km2 . A kistérséget nagyfokú homogenitás jellemzi természetföldrajzi, gazdasági-jövedelmi és társadalmi szempontból. A kistérség sajátosságai A terület egyedisége, hogy a Tisza szabályozásának során legutolsóként itt szorították gátak közé a folyót az 1930-as évek végén, elvágva a folyót árterétol, ugyanakkor megfosztva a pusztát legfobb élteto elemétol, a rendszeres áradások vizétol. Ez a terület volt tehát a legutolsó szabad ártér a Tisza életében, és jelenleg csaknem minden körülmény adott ahhoz, hogy a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése c. vízügyi koncepció megvalósítása során a legelso újjáélesztett árterek között is legyen. Az 1960-as évekig még pótolták a Tisza hiányzó vizét a pusztában szétterülo, Bükk hegységbol érkezo patakok, de az akkoriban végrehajtott túlzott meliorizáció végképp megpecsételte a kistérség sorsát: a patakok medrét keresztülvágták, vizüket gravitációs úton közvetlenül a Tiszába vezetik, a maradék vizet – immár nem csak a csapadék, hanem a rétegvizeket is.- a jelenleg is üzemelo, folyamatosan szivattyúzott övcsatornákkal folyamatosan lecsapolják. Végeredményként a területet kiszárították, az osgyepek jelentos részét feltörték és nagyüzemi szántóföldi mezogazdálkodásra beállították. Az eltelt évtizedek bebizonyították, hogy teljesen hiábavalóan: az így nyert szántóterületek muvelését azóta nagyrészt felhagyni kényszerültek a mezogazdák, különösen a déli részen, a Tisza közvetlen közelében. A feltört földek intenzív szántóföldi gazdálkodásra a rossz földminoség miatt, más hasznosításra pedig a vízhiány miatt lényegében nem alkalmasak. Az 1990-es évek elejére mindezek „eredményeként” a kistérség elveszítette valamikori termékeinek nagyobb részét, gazdasági tokéjét csaknem teljes egészében, humán tokéjének jelentos hányadát, lakosságának pedig több mint felét. A kistérség egyformán társadalmi és 8
Forrás: Sárvári Attila, Cötkény Térségfejleszto Szövetség. További információ a www.cotkeny.hu honlapon.
24
gazdasági perifériájává vált B.A.Z megyének, a mezokövesdi és a tiszaújvárosi statisztikai körzeteknek, ezen túlmenoen –a többi Tisza-menti kistelepüléssel együtt- az ország egészének is. Ebben a helyzetben kényszeríto erovel fogalmazódott meg a fejlesztés igénye. A fejlesztés kezdeményezoi – hasonlatosan az ország más korai kezdeményezésu vidékfejlesztési törekvéseihez – egzisztenciálisan érintett helyi személyek voltak, akik mozgósították a helyi lakossági, közigazgatási, hatósági szereploket és más érintetteket. Az elmúlt évtizedekben az ország "belso perifériájára" szorult, leszakadt Tisza-menti társadalmak (foként kisfalvak népessége) megélhetésének hajdanvolt és reaktiválásának mai egyetlen lehetséges tényezoje: maga a Tisza és régi ártere vitalitásának és jövedelmezoségének helyreállítása. Valamennyi külso hatás korlátlan túlerobol diktálva érte a területet mindenkor össztársadalmi érdekre (árvízvédelmi, népgazdasági stb.) hivatkozva, a jelen állapotok tanúsága szerint bizonyítottan a helyi társadalmak hátrányára. Fejlesztési filozófiánk alapja az a feltevés, hogy a Tisza folyó és környezete kizárólagosan kistérségünk lakosságának élettere. Védelme, ápolása elsodleges érdekünk és feleloségünk, az állami alapfeladatokon túlmeno hasznosítása pedig kizárólagos jogunk. Ezt a vidékfejlesztési programot nem valamely forrás pályázati lehetosége hívta életre, hanem annak megvalósításához képeztük a belso és kerestük a külso forrásokat. A tervezés során ez a tényezo jelentos szabadságot biztosított a jövokép kialakításában, nevezetesen: a napi közigazgatási-politikai befolyástól viszonylag mentesen három tényezore alapítottuk elképzeléseinket: • • •
A terület ökológiai adottságainak optimalizálása, majd ennek megfelelo tájhasználat A 15-20 éven belül valószínusítheto világpiaci, elsosorban EU-s gazdasági trendek A természeti-társadalmi fenntarthatóság és megélhetési autonómia igénye
Ezen szempontok értékelése szerint fogalmaztuk meg a fejlesztés alapvetéseit: •
Cél: A térség népességmegtartó erejének visszaállítása.
•
Kedvezményezett: A helyi lakosság mai és jövobeni generációja.
•
Gazdasági alap: A rehabilitált természeti környezet és a térségi termeloeszközök összessége a helyi lakosság használatában, illetve tulajdonában.
•
Feltételek: A népességmegtartó erot nem a külso pénzpiaci toke megjelenése, hanem a terület mindenkori lehetséges jövedelmeinek növelése és helyben tartása jelenti.
A fejlesztés végeredményeként kialakuló állapot – a kistérségi jövokép - „megrajzolásakor” a helyi természeti környezetet, a helyi társadalmakat és a helyi gazdasági tevékenységeket egymástól elválaszthatatlan szerves egységként, szimbiózisszeru összefonódásban képzeltük és képzeljük el. A hosszú ideig érlelodo vidékfejlesztési folyamat kezdeti stádiumában (1993-1999 között) „Cötkény programként ” vált közismertté, majd 1999-ben intézményesülve, az FVM szervezésében „A Borsodi Mezoség Agrárstruktúra-átalakítási és Vidékfejlesztési Programjaként”, végül a közigazgatási területi beosztáshoz szinkronizálva 2004-tol „A Mezocsáti Kistérség Agrárstruktúra-átalakítási és Vidékfejlesztési Programjaként” ismeretes. A vidékfejlesztési program lényegében egy egymásra épülo természeti környezet-, helyi gazdaság- és társadalom-rehabilitációs folyamat forgatókönyve, „cselekvési terv”, melynek fo részei:
25
• • • • •
a felszíni vízháztartás-szabályozás megoldása a mindenkor szükséges és elégséges vízmennyiség biztosítására az osi Tisza-árteret idézo tájrehabilitáció végrehajtása a rehabilitált, biomassza produktumát megsokszorozó táj természetes adottságainak legjobban megfelelo mezogazdasági termékszerkezet kialakítása helyi magántulajdonra épülo mezogazdasági birtok- és egyéb vállalkozói struktúrák kialakítása úgy fizikai, mint humán területen, alapot képezve a mindenkori helyi lakosság térségi együttmuködéséhez a rehabilitált táj adottságait sokrétuen továbbhasznosító, diverzifikált egyéb gazdasági tevékenységek optimális szintre fejlesztése (feldolgozóipar, turizmus, kézmuipar, stb.)
A siker feltételei: • • • • •
Nagyfokú kockázat-, felelosség és akár átmeneti hátrányt is vállaló együttmuködés szükséges a helyi szereplok között. A stratégiához megalkuvás nélkül ragaszkodni kell. Fel kell ismerni a külso vagy belso gátló tényezoket és ki kell védeni a káros hatásukat. Kello idoben meg kell állítani a társadalmi degradációs és vagyonvesztési folyamatokat. A forráselosztó szervezeteknek garantálni kell a megfelelo felkészültségu programok forrásellátását.
A vidékfejlesztési programunk feladata és célja, hogy a korábbi hivatalos szóhasználat szerinti „kedvezotlen adottságú (mezogazdasági) terület”, majd a helyi mezogazdák szlogenje szerinti "természetvédelemmel sújtott terület" kategóriából átvezesse a helyi gazdaságot a nemzeti elvárásoknak és az EU-CARPE normáinak is megfelelo "érzékeny természeti terület" kategóriába. Elképzelésünk szerint végeredményként a programnak megfeleloen átalakított, piac- és megélhetés-orientált gazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt hatásuk szerint a jelenlegi "rablásból” "szüretté” nemesednek, ahol a jövo gazdasági alapja a rehabilitált, kíméletesen használt, védelmezett természetföldrajzi környezet. Az alábbi felsorolás a kb. 12 éve folyamatban levo vidékfejlesztési törekvések jellegzetesnek ítélt pontjait tartalmazza, a teljesség igénye és lehetosége nélkül: 1993 – 94 években: -
-
A vidékfejlesztési koncepció -közismert nevén CÖTKÉNY program- megfogalmazódása, írásbeli megjelenítése, propagálása és megvalósulásának beindítása. A folyamatot generáló és kezdetben kizárólagosan magánforrásból finanszírozó falusi turizmus megalapozása. Sikertelen kísérlet egy turisztikai célú kistérségi közösségi tulajdonú kft létrehozására. Az önkormányzati döntéshozó szervezet, a Dél-Borsodi Tiszamenti Településtársulás létrehozása 5 község részvételével. Az országos FEHOVA kiállításon a program elso nyilvános bemutatkozása.
1995 évben: -
-
Három települési önkormányzat és mások részvételével a Cötkény Természetvédelmi, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Kft megalapítása. Tervezett közösségi cél: a fejlesztési program menedzselése financiális és szervezeti feltételeinek biztosítása. A projekt 10 évi katalizáló funkció után 2005-ben végképp meghiúsult. Országos szakértokkel Térségfejlesztési Konferencia megszervezése és lebonyolítása. A program bemutatása a IV. Országos Agrár-környezetvédelmi Konferencián.
26
-
Az ECOVAST magyarországi tanácsülése záróprogramjának megrendezése.
1996 évben: -
Falusi turizmus oktató tanfolyam szervezése 3 községben, mintegy 30 hallgatóval. Családi birtoktestek kialakításának sikertelen elso kísérlete Tiszabábolna községben.
1997 évben: -
-
A BORSODI MEZOSÉG tájrehabilitációjának tanulmányterve: a CÖTKÉNY-program ismeretében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gondozásában készülo tervek költségeihez a Dél - Holland Tartományi Földmuvelésügyi Minisztérium cca 2,5 Mft összeggel járult hozzá. Tiszavalk, Tiszabábolna és Tiszadorogma kapja soron következo Nemzetközi Falumegújulási és Településképvédelmi Napok rendezésének jogát.
1998-1999 években: -
PHARE - Kárpátok Alapítvány - SPARC Térségfejleszto Szövetség (U.K. Wales) vidékfejlesztési tanácsadó programban való részvétel eredményeként a CÖTKÉNY Térségfejleszto Szövetség megalakulása. A CÖTKÉNY Térségfejleszto Szövetség DélBorsod Felemelkedéséért Egyesület az FVM által koordinált 83. sz. Borsodi Mezoség Vidékfejlesztési célú Önkormányzati Társulás tagjainak alapító részvételével, annak operatív végrehajtó szervezeteként jogi személyiségeként 1999-ben alakult meg.
2000-2001 években: -
Az elozmények tudásanyagára, tapasztalataira alapozódva elkészül a kistérség hazai és EU normáknak egyaránt megfelelo részletes vidékfejlesztési programja: a helyzetfeltárás és a stratégiai program, majd az operatív program I. ütemének dokumentációja. Kezdetét veszi a megvalósítás.
2002 évben: -
-
-
A fejlesztés szempontjából legfontosabb végrehajtó szakmai szervezodés, a helyi gazdatársadalmat reprezentáló Borsodi Mezoség Gazdakör megalakulásának iniciálása és megszervezése. Aktív részvétel a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése árvízvédelmi koncepció formálásában. A fejlesztési program bemutatása Brüsszelben, az European AgriCultural Convention tanácskozáson. A CÖTKÉNY-program ajánlása 25 EU tagország számára, mint fenntartható vidékfejlesztési modell. (Natura 2000 konferencia, 2002. december 12-13, Brüsszel. Ajánló: WWF Európai Politikai Osztály.) A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program zonális célprogramjának beindítása, mintegy 600 mFt rendszeres jövedelemforrás megszerzésével.
2003-2004 évben: -
-
Tacis TSPF/0302/0052 számú, 261 ezer Euro költségu EU finanszírozású „Folyók és vizes élohelyek: Fenntartható fejlesztés a Tisza-völgyben” társadalomfelkészíto projekt lebonyolítása olasz LEADER partner (Delta 2000 LAG. Ferrara tartomány, Pó-delta) gesztorságával EU-LIFE finanszírozású, 03/H/000 291 számú projekt kivitelezése cca. 200 mFt összköltséggel, 2006 évi befejezéssel. A projekt címe: Integrált (többfokozatú
27
-
elárasztásos) vízgazdálkodási rendszer árvízvédelmi, természetvédelmi és vidéki foglalkoztatási problémák egyideju kezelésére. A programok jelentosen hozzájárultak, hogy közigazgatási egységként 9 település önkéntes társulásával létrejött a NUTS 4 területi szintet képviselo 3514 sz. Mezocsáti kistérség.
Korai elképzeléseinket nagyrészt igazolták az eltelt idoszak adatai. Ezek közül hadd álljon itt néhány szemlélteto példaként. Korábban tapasztaltuk, hogy a mezokövesdi és tiszaújvárosi statisztikai körzethez tartozásunk – a többi település sokkal jobb statisztikai adatainak átlagolása révén – elfedi elmaradottságunk valódi mértékét. A statisztikából leginkább érzékelheto hátrányok az egy állandó lakosra jutó éves jövedelem alacsony, valamint a munkanélküliség magas mértéke. Összehasonlító statisztikai adatok a legfontosabb mutatókról 2003 év
Mezokövesdi kistérség
Tiszaújvárosi kistérség
Mezocsáti kistérség
372
429
297
SZJA alapot képezo jövedelem egy állandó lakosra
387 000 Ft
622 783 Ft
270 852Ft
SZJA összege egy állandó lakosra
66 304 Ft
137 295 Ft
38 252 Ft
6,8%
6,8%
16,2%
Forrás: KSH kérésünkre képzett adatai SZJA fizetok száma 1000 állandó lakosra (fo)
Munkanélküliek aránya a munkaképes korú állandó lakossághoz viszonyítva
Látható, hogy a kistérségünk által reálisan elérheto célok lehetnek a Mezokövesdi Kistérség adatai. Ez esetben a Mezocsáti Kistérség jövedelemdeficitje: cca. 117 eFt/fo/év. Ez a szám a teljes lakosságágra vetítve összesen: 15 000 fo x 117 000.- Ft, azaz Egymilliárdhétszázötvenöt millió Ft. Felmerül a kérdés, hogy mivel lehet ezt a jövedelemtömeget a Mezocsáti Kistérségben megtermelni? 2002-ben a kistérség bekerült a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) kísérleti, Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) zonális célprogramjába. Az évek óta folytatott vidékfejlesztési tevékenység fontos része volt a lakosság, a gazdák folyamatos tájékoztatása az EU szabályozási gyakorlatáról, így a kinyíló pályázati lehetoség nem érte felkészületlenül oket.
5.2. A tájhasználat-váltás gazdaságosságának modellezése a Bodrogközben9 5.2.1. A gazdaságossági modellszámítás jelentosége A gazdaságossági modellszámítás annak bemutatására irányul, hogy a területhasználati és/vagy technológiai váltás a jövedelmezoség szempontjából a gazdálkodók számára megérie, s milyen módon, feltételekkel. Ennek azért van jelentosége, mert amennyiben a gazdálkodók adott területen több jövedelemhez jutnak például az intenzív szántóföldi 9
Forrás: Szent István Tudományegyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Dr. Podmaniczky László.
28
gazdálkodással, mint az agrár-környezetgazdálkodással vagy gyep-, erdo- stb. gazdálkodással – a támogatásokat is beleszámítva természetesen –, nem várható a területhasználati váltást eredményezo agrárstruktúra-váltás. A VTT kapcsán javasolt muvelési ág és gazdálkodási mód(szer) váltás kulcskérdése tehát a gazdaságosság. Ezzel kapcsolatban két alapkérdés teheto fel: •
A terület mire alkalmas? A termohelyi adottságok (domborzat, talaj, vízgazdálkodás, éghajlati tényezok) kijelölik, hogy adott földterületen milyen kultúrát és milyen technológiával érdemes termeszteni. Nem arról van tehát szó, hogy a VTT által érintett területen mindenhol vissza kell szorítani az intenzív gazdálkodást vagy a szántóföldi termesztést, hanem hogy azokon a kedvezotlenebb adottságú területeken, ahol jelenleg szántóföldi gazdálkodás folyik, de azt sem a talajadottság, sem az elérheto termékminoség, sem a jövedelmezoség nem indokolja, meg kell találni azokat az alternatív hasznosításokat, amelyek oda valók és a lakosság megélhetését is biztosítják.
•
Melyik hasznosítási mód a legjövedelmezobb a területen? Az alternatív hasznosítási módoknál is kulcskérdés, hogy melyik az a hasznosítás, amelyik jövedelmet termel: a gyepgazdálkodásra alapozott rideg állattartás, vagy az erdogazdálkodás, a gyümölcsészet, a nád- és gyékénytermelés, netán a méhészet vagy a vadászat? Vagy ezek kombinációjára van szükség? A jövedelmezoséget természetesen a piaci viszonyok is befolyásolják, vagyis meghatározó a javasolt termékek eladhatósága, mellyel kapcsolatban felvetodik a piacteremtés, piacszervezés, agrármarketing kérdése.
A gazdaságosság ezentúl alapvetoen üzemgazdasági kérdés, így befolyásolja a gazdaság mérete, tokeellátottsága, eszközparkja, a gazdaság földterületeinek (parcellák) talajadottságai, termoképessége: az elérheto termékmennyiség és –minoség, a választott hasznosítás: növénykultúra, állattartás, az alkalmazott technológia, mindezek tükrében a ráfordítások, a költségigény, beleértve a technológiai költségeket és valamennyi kiadást, továbbá a megtermelt áru piaci ára, így az elért bevételek. Az EU szabályozott agrárpiacán emellett kulcsszerepet kapnak a támogatáspolitikai eszközök: így a területalapú támogatások és/vagy a vidékfejlesztési támogatások, pl. az agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramban elérheto támogatások. Az alábbiakban egy olyan modellszámítást mutatunk be, amely megfelelo adatok feltöltésével alkalmas a területhasználati-gazdálkodási szerkezet váltás gazdaságosságának, tehát a jelenlegi és a javasolt gazdálkodás közötti jövedelmezoségkülönbségnek a kimutatására. A modell az alábbi tényezoket elemzi: • • • •
Földhasználat: a területhasználati váltásban érintett terület nagysága, a konverzió formája (szántóból erdo, szántóból gyep, stb.) E konverziók jövedelmezosége: elérheto nettó jövedelem. Az igénybe veheto agrártámogatások. Mindezek alapján a jövedelmezoség alakulása.
A már jól ismert és széles körben használt, de statikus módszereket – mint pl. a fedezeti hozzájárulás és a ne ttó jövedelem kalkuláció – kapcsoltunk össze dinamikus, tehát az ido szerepét is kezelo módszerekkel, mint amilyen a belso kamatláb és a nettó jelenérték számítása. A modellt elsosorban tehát azért készítettük, hogy kimutathassuk a jelenlegitol eltéro, a fenntarthatóság követelményeit szem elott tartó tájhasználati stratégiák közgazdasági vonatkozásait. 29
A modellt módszertani céllal a Bodrogközre mint térségre készítettük el, jelenlegi formájában elsosorban csak a módszertan bemutatásra alkalmas. Az egyes területekre – így a Bodrogközre – vonatkozó tényleges gazdasági számításokat a valós adatok birtokában lehet megtenni. 5.2.2. A modell felépítése A modell egymásra épülo számítógépes (Excel) táblázatok rendszerébol áll. Ezzel igyekeztünk megteremteni annak a lehetoségét, hogy a – foként a területekben és a jövedelmek fajlagos értékeiben végrehajtott – változtatások viszonylag könnyen végigvezethetok legyenek az összes táblázatban. Ezenkívül természetesen bármilyen, az alapadatokat érinto változás azonnal megjelenítheto az eredményekben. A modell az alábbi kalkulációs táblázatokból áll: 1. 2. 3. 4. 5.
A konverziós területek nagysága (TERÜLET) A konverziós területek nettó jövedelemnének becslése (JÖVEDELEM) A nettó jövedelem évenkénti alakulásának becslése (NJ_ÖSSZES) A támogatások becslése a vizsgált területre (TÁMOGATÁS) A vizsgálati terület Cash-flow és NPV, IRR értékei (CASH_FLOW)
A továbbiakban a „Bodrogköz” területét alapul véve ismertetjük a modell müködését. A konverziós területek nagysága (melléklet: 1. táblázat) A modell egy korábbi, az egész Tisza-térség területét felölelo vizsgálat eredményeire támaszkodik 10 . E vizsgálat egyik célja a Tisza-térség agrártermelési és erdotelepítési alkalmasságára, illetve környezeti érzékenységére alapozott területi típusok (ökotípusok) meghatározása volt. Ennek alapján a Tisza-térségre 10 ökotípus elkülönítése történt meg, melyek területi kiterjedését az egész Tisza-térségre illetve a Bodrogköz térségére vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza:
10
Forrás: „A Tisza térség térszerkezeti tervének kidolgozása - Agráralkalmasságikörnyezetérzékenységi elemzés”. Megbízó: VÁTI Kht., készitette: Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Kht., Gödöllo, 2004. 30
Ssz.
1. 2.
A terület meghatározottsága
„jó illetve kiváló termoképességu agrárterületek ” „gyenge illetve közepes termoképességu agrárterületek ”: a szántóföldi alkalmassági dominancia erosebb az erdotelepítési dominanciánál, a terület gyenge vagy közepes termoképességu
Terület Bodrogköz Tisza-térség (ha) (%) (ha) (%) 529 2.1 262 279 12.2
136 633
6.3
1 299
5.2
4 007 410 606
0.2 19.0
0 8 391
0 33.6
28 419
1.3
399
1.6
8 423
0.4
4
0
503 478
23.4
3 191
12.8
273 980
12.7
10 259
41.0
1 325
0.1
0
0
526 780 2 155 930
24.4 100.0
929 25 001
3.7 100.0
3.
4. 5.
„környezetileg érzékeny agrárterületek ”: jó, illetve kiváló termoképességu területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni „ erdotelepítésre javasolt területek ” „védelmi célú erdotelepítésre javasolt területek ”: az erdotelepítési dominancia erosebb a szántóföldi alkalmassági dominanciánál, a terület erdotelepítésre figyelembe veheto
6. „erdotelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek”: erdotelepítésre indokolt területek magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni 7.
8.
„jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdotelepítésre javasolt területek ”: a területnek az erdotelepítési és a szántóföldi növénytermesztési alkalmassági dominanciája egyaránt jellemzo, mindkét meghatározottsághoz kiváló adottságok tartoznak „gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdotelepítésre javasolt területek”: mind az erdotelepítési alkalmasság, mind a szántóföldi alkalmasság közepes
9. „környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdotelepítésre javasolt területek”: mind erdotelepítésre indokolt terület, mind a szántóföldi növénytermesztésre alkalmas terület magas környezetérzékenységi meghatározottsággal, amit a földhasználat során mindenképpen figyelembe kell venni 10. „gyenge agrártermelési és erdotelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek”: a környezeti érzékenység dominál, vagy közepes és gyenge adottságok esetén ugyanakkora súllyal határozza meg a területet Összesen
Az említett kutatás a kialakított 10 területi kategóriának megfeleloen konverziós javaslatokat is megfogalmazott, szántó és gyep muvelési ágakra. A Corine 50 nomenklatúráját figyelembe véve az alábbi területi kategóriákra készült konverziós javaslat: • Nagytáblás szántóföldek (2111) • Kistáblás szántóföldek (2112) • Állandóan öntözött szántó területek (2121) Maguk a konverziós javaslatok az alábbi táblázatnak megfeleloen készültek el:
31
Nagytáblás szántóföldek
Földhasználati kategóriák 1. 2.
jó illetve kiváló termoképességu agrárterületek gyenge illetve közepes termoképességu agrárterületek
Intenzív szántó Extenzív szántó
3. Környezetileg érzékeny agrárterületek 4. erdotelepítésre javasolt területek 5. védelmi célú erdotelepítésre javasolt területek erdotelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek 7. jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdotelepítésre javasolt területek 8. gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdotelepítésre javasolt területek 9. környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdotelepítésre javasolt területek 10. gyenge agrártermelési és erdotelepítési alkalmasságú, környezetileg érzékeny területek 6.
Extenzív szántó Gazdasági erdo telepítése Véderdo telepítés Véderdo telepítés Intenzív szántó Extenzív szántó Extenzív szántó Gyep
Kistáblás szántóföldek
Állandóan öntözött szántó területek Intenzív szántó
Intenzív szántó Extenzív szántó Gyep Extenzív szántó gyep Gazdasági Gazdasági erdo telepítése erdo telepítése Véderdo Véderdo telepítés telepítés Véderdo Véderdo telepítés telepítés Intenzív Intenzív szántó szántó Véderdo telepítés Gyep Véderdo telepítés Gyep Gyep
Gyep
A táblázat értelmezése szerint tehát pl. azokon a területeken, ahol nagytáblás szántóterületek találhatók és a terület a „jó illetve kiváló termoképességu agrárterületek” kategóriával jellemzeheto, a szántóterületek intenzív használatát javasoltuk. Azokon a területeken viszont, melyek „gyenge agrár- és erdotelepítési alkalmasságúak, környezetileg érzékenyek”, gyeptelepítést javasoltunk. A védelmi célú erdotelepítésre javasolt területeken kívül ugyanezen földhasználatot javasolunk az „erdotelepítésre javasolt, környezetileg érzékeny területek”-en, valamint azokon a kistáblás szántókon, melyek a „gyenge illetve közepes agrártermelési adottságú, vagy védelmi célú erdotelepítésre javasolt területek” illetve a „környezetileg érzékeny, jó agrártermelési adottságú, vagy erdotelepítésre javasolt területek” kategóriákba esnek. Az egyéb (gazdasági) célú erdotelepítésre javasolt területeken kívül ugyanezen földhasználatot javasoltunk azokon a kistáblás szántókon, melyek „jó illetve kiváló agrártermelési adottságú, vagy erdotelepítésre javasolt területek” kategóriájába esnek. A „Bodrogköz” térségére meghatározott konverziós területeket a melléklet 1. táblázat tartalmazza, a konverziók összesített terület kimutatását pedig a következo táblázat foglalja össze:
Földhasználati kategóriák
Állandóan öntözött szántó Nagytáblás Kistáblás szántóföldek szántóföldek területek ÖSSZESEN ÖSSZESEN (ha) (ha) (ha) (ha) (%)
Intenzív szántó
1 818
232
0
2 050
8
Extenzív szántó
8 532
480
0
9 012
36
627
302
0
929
4
6 083
3 978
0
10 061
40
312
2 637
0
2 949
12
17 372
7 629
0
25 001
100
Gyep Gazdasági erdo Véderdo Összesen
32
A konverziós területek nettó jövedelemének becslése (melléklet: 2a-b. táblázat) A gazdaságosági számítások a jelenlegi, illetve a konverzió utáni muvelési ágakra vonatkozó, 1 ha-ra jutó átlagos nettó jövedelem értékekbol indulnak ki. A „Bodrogköz” térségére vonatkozó modellszámításhoz az alábbi, országos adatokat vettük figyelembe: - Jelenlegi szántó: 3 000.- Ft/ha - Intenzív szántó: 3 600.- Ft/ha - Extenzív szántó: 2 400.- Ft/ha - Gyep: 0.- Ft/ha - Gazdasági erdo: 12 500 Ft/ha - Véderdo: 0.- Ft/ha A „jelenlegi szántó” területekre vonatkozó nettó jövedelem adatot az AKII kimutatásai alapján11 határoztuk meg. Az általuk – egyéni és társas gazdasági bontásban – publikált 14 szántóföldi növény (oszi búza, durumbúza, szemeskukorica, oszi árpa, tavaszi árpa, triticale, rozs, zab, napraforgó, repce, cukorrépa, szója, silókukorica, lucerna) 2003-ra vonatkozó FH és NJ értékeit vettük figyelembe. Ezeknek a 2003-as (KSH-tól származó) vetésterületi adatai alapján határoztuk meg a Fedezeti hozzájárulás (FH) és a Nettó jövedelem (NJ) területtel súlyozott értékeit. Az egyéni és a társas gazdaságokra vonatkozó adatok összesítésének eredményeként kaptuk meg az országosan értelmezheto NJ értéket. Az intenzív szántók esetében a jelenlegi szántókra meghatározott értéknél 20 %-kal magasabbat, az extenzív szántók esetében pedig ennél 20 %-kal alacsonyabb értéket határoztunk meg. Gyepek esetében viszonylag ritkán történik a széna közvetlen értékesítés célú eloállítása, hiszen a gyeptermesztés legtöbbször az állattenyésztés takarmányigényének a kielégítését szolgálja. Mivel a modell – jelenlegi formájában – nem számol az állattenyésztéssel, ezért a gyepek esetében zéró (0) jövedelem figyelembevételét tartottuk megfelelonek. A gazdasági erdo esetében – erdészeti források alapján – meghatározott NJ-et 90 éves vágásforduló mellett, az akkor esedékes jövedelemnek az egyes évekre diszkontált értékeként kell értelmezni. Véderdo esetében – a rövidebb (50 éves) vágásforduló ellenére – az éves bevételek éppen fedezik az éves költségeket, ezért realizálható jövedelemmel nem számolhatunk. A nettó jövedelem évenkénti alakulásának becslése (melléklet: 3. táblázat) A konverziós javaslatnál meghatározott 5 muvelési ág esetében a jövedelmek meglehetosen eltéro évenkénti alakulásával kell számolnunk. Ezért a modellben megteremtettük annak a lehetoségét, hogy a jövedelmeket azok idobeli lefutásával is jelleme zhessük. A modellezett 5 muvelési ág tekintetében a jövedelmek idobeli alakulásának becslését a 3. táblázat tartalmazza. A támogatások becslése a vizsgált területre (melléklet: 4a-b táblázat) A modell számol a vizsgált térségben várható 1. pilléres (termelési), és 2. pilléres (vidékfejlesztési) támogatások, kifizetések pénzügyi hatásaival is. A „Bodrogköz” térségére az alábbiakat vettük figyelembe:
11
Forrás: AKII - Költség- és Jövedelemelemzési Osztály (http://www.akii.hu/agrarpol/_frames.htm) 2/b. táblázat.
33
Megnevezés
Támogatás (Ft/ha)
Mezogazdasági területek erdosítése - erdotelepités Mezogazdasági területek erdosítése - erdo karbantartás Mezogazdasági területek erdosítése - jövedelempótló támogatás - gazdasági erdo Mezogazdasági területek erdosítése - jövedelempótló támogatás - véderdo B.1. Gyepgazdálkodási alapprogram - b) átállás szántóról fajgazdag gyepterületre B.1. Gyepgazdálkodási alapprogram - a) gyepes élohelyek gondozása A.5. Ökológiai gazdálkodási célprogram - szántóföldi muvelés - átállási idoszakban A.5. Ökológiai gazdálkodási célprogram - szántóföldi muvelés - átállt A.1. Szántóföldi alapprogram - szántóföldi muvelés A.4. Integrált szántóföldi növénytermesztés - szántóföldi muvelés Kedvezotlen adottságú területek támogatása SAPS TOP_UP
300 000 45 000 47 000 70 000 74 000 15 000 45 000 32 000 25 000 34 000 20 400 25 674 22 006
Az egyes tételekhez tartozó – a „Bodrogköz” térségére – becsült területeketet a modell „TÁMOGATÁS” lapja tartalmazza.
A vizsgálati terület Cash-flow és NPV, IRR értékei (melléklet: 5. táblázat) A számítások eredményeinek ismertetése elott fontosnak tartjuk a modell végeredményeinek – a cash- flow számítás alapján meghatározott dinamikus mutatóknak (Nettó jövedelem jelenlegi értéke: NPV, belso kamatláb: IRR) – az értelmezésére is kitérni, hiszen az ökonómiai fenntarthatóság alapvetoen csak egy hosszabb (legalább néhány éves) vizsgálat alapján állapítható meg. Emiatt alapveto jelentoségu az olyan számítási eljárások alkalmazása, melyek az egyes években felmerülo bevétel-költség értékeket a jelentol mért idobeli “távolságuk” figyelembevételével súlyozzák. E súlyozás legkézenfekvobb eszköze a kamat, melynek nagyságával befolyásolható a jövobeli értékek jelenre gyakorolt hatása. A kamat egyben a gazdasági bizonytalanság (egyik) fokméroje is: minél magasabb, annál többet ér pl. két azonos nagyságú bevétel közül az, amelyik a jelenhez közelebb merül fel. Az alábbiakban ismertetésre kerülo mutatók ún. dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatók, melyeket a vállalkozások hosszú távú gazdaságosságának értékeléséhez egyre elterjedtebben használnak. A mutatók a következok szerint értelmezhetok: Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value, NPV): A nettó jövedelem jelenlegi értéke különbség jellegu mutató, mely azt fejezi ki, hogy mennyi a vállalkozás vizsgált idoszaka alatt megtermelt nettó nyereség a jelen idopontra diszkontálva. Ökonómiailag fenntartható vállalkozáshoz 0-nál nagyobb NPV szükséges, ez esetben a vizsgált idoszak alatt befektetett összegek legalább egyszer megtérülnek. Valójában a kompetitív (egymással ugyanazon forrásért versengo) tervváltozatok összehasonlítására alkalmas, hiszen a NPV nagysága függ az alkalmazott kalkulatív kamatláb nagyságától (ez utóbbi növekedésével csökken a NPV). Az NPV úgy számolható ki, hogy a keletkezo bevételek jelenlegi értékébol kivonjuk a felmerülo költségeket, melyek egyrészt az egyszeri beruházás-ráfordítások, másrészt a folyamatos fenntartás jelenlegi értéken számított költségei. A mutatók meghatározásához használt ún. kalkulatív kamatláb az idobeli súlyozás mértéke. Nagyságát a betéti kamatláb és a hitel kamatláb közé célszeru beállítani. Belso kamatláb (Internal Rate of Return, IRR): A belso kamatláb megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a vállalkozás egyszeri (beruházási) és folyamatos (muködési) költségei a bevételekbol éppen egyszer megtérülnek. Ez a fedezeti pont, ekkor még nem képzodött nyereség (ekkor nulla a NPV). Ilyen értelemben a belso kamatláb a
34
vállalkozás "belso" jövedelmezoségét mutatja. A vállalkozás annál jövedelmezobb minél magasabb a belso kamatláb. A belso kamatláb a beruházás hitelképességét (is) mutatja. Számítása meglehetosen bonyolult, számítógépes iterációval végeztük el.
A modell eredmény táblázata a Bodrogköz térsége vonatkozóan egyszerre tartalmazza a jövedelmek és támogatások évenkénti alakulását (az ún. cash- flow-t) és az ezen értékek alapján meghatározott NPV és IRR értékeket, az alábbiak szerint: Megnevezés
Jelenlegi szántó (mFt)
Konverzió után (mFt)
0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év 7. év 8. év 9. év 10. év 11. év 12. év 13. év 14. év 15. év 16. év 17. év Megnevezés
-12 642 485 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 1 484 982 Jelenlegi szántó (mFt)
-23 545 367 5 718 065 2 471 885 2 417 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 2 404 015 Konverzió után (mFt)
1 484 982 1 484 982 1 484 982 10% 0 10% 12 642 485
2 404 015 2 404 015 2 404 015 10% 0 10% 23 545 367
NJ + támogatás:
NJ + támogatás: 18. év 19. év 20. év Kalkulatív kamatláb (%): NPV (Nettó jövedelem jelenlegi értéke) IRR (Belso kamatláb) Beruházási képesség (mFt):
A cash- flow táblázat és a NPV segitségével azt vizsgáltuk, hogy mekkora – indulás-kori – beruházást tud „elviselni” a jelenlegi, illetve a konverzió utáni termelési szerkezet. Az elviselhetoség mértékét az NPV-vel tudjuk mérni: maximuma az a beruházási összeg, melynél az NPV értéke éppen nulla (a modell „beruházási képesség” sora). Ez a jelenlegi szántóterület esetében 12 642 485 mFt-ot, mig a konverzió után esetben ennek közel a dupláját, 23 545 367 mFt-ot jelent. Amennyiben ennél nagyobb összegu beruházást tervezünk a vizsgálati periódus kezdetekor, akkor azt már a vizsgálat 20 éve alatt nem lehet a modellezett szerkezetekkel „kigazdálkodni”. A modell tehát azt mutatja, hogy gazdasági szempontok miatt (is) érdemes a tájhasználat-váltás területi konverzióit elvégezni. MELLÉKLETEK: modellszámítás táblázatai 35
6. Támogatási lehetoségek 6.1. Igénybe veheto támogatási lehetoségek A VTT területek fejlesztésére számos pályázati lehetoség áll rendelkezésre. Uniós társfinanszírozással muködo vidékfejlesztési pályázatok az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretein belül kerültek meghirdetésre. Az AVOP, illetve az NVT támogatási jogcímei fejlesztési lehetoséget biztosítanak a VTT területeken is, viszont ezek jelentos része nem a tározó területek speciális adottságaira építve kínál támogatási megoldásokat. Kifejezetten a VTT területekre kidolgozott pályázati lehetoség jelenleg nincs, viszont egyes intézkedések olyan célokat jelölnek meg, amelyek összhangban vannak a VTT területek tájhasználat- váltással kapcsolatos igényeivel. Ez a fejezet részletesen azokat a támogatásokat mutatja be, amelyek közvetlenül hozzájárulhatnak a VTT területek speciális fejlesztéséhez és nem foglalkozik a tájhasználat váltáshoz közvetlenül nem kapcsolódó intézkedésekkel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a beruházási, infrastruktúra-fejlesztési, és egyéb támogatások nem lennének szükségesek a térség komplex fejlesztéséhez. Jelen fejezet a VTT területek hasznosítására irányuló támogatásokat részletezi, bemutatván a jelenlegi támogatási rendszer kínálta lehetoségeket, illetve a 2007 2013 idoszakra várható új lehetoségeket, jövobeni változásokat. Az NVT három jogcíme járul hozzá a VTT területek fenntartható hasznosításához. − Mezogazdasági muvelésu területek erdosítése − Kedvezotlen adottságú térségek támogatása − Agrár-környezetgazdálkodási intézkedések Ezek a támogatások az egyszerusített területalapú támogatáson (SAPS – Single Area Payment Scheme), illetve az ezen felüli nemzeti kiegészíto támogatás (top- up) felül, igényelhetok, vagyis ezen támogatási rendszerben való részvétel nem eredményezi az alapveto normatív támogatásoktól való elesést. Mezogazdasági muvelésu területek erdosítése A támogatás a földhasználat váltást célozza meg, ami a VTT területek vonatkozásában is kiemelt figyelmet kap. Elsosorban a szántó területek erdosítése indokolt a tározó területeken, csökkentve ezáltal a szántóföldi muvelésbol származó vegyszeres terhelést, megakadályozva annak élo-, és talajvízbe jutását. Ártéri erdok telepítése is jogosult a támogatásra. A támogatás 3 formában valósul meg (forrás: NVT): • • •
erdotelepítési elso kivitel (létesítés) – a mezogazdasági muvelésu területek erdosítése és szükséges esetekben az ezt kiegészíto, a létesítéshez tartozó, igazolt többletköltség igényu munkák, az erdotelepítések ápolása és védelme az erdotelepítési elso kivitelt követo maximum öt évig, erdotelepítési jövedelempótló támogatás az erdosített területek után maximum húsz éves idotartamon keresztül a jövedelem kiesés fedezésére.
36
A támogatás összege a három különbözo kategóriában, 10%-os alatti lejtoszög esetében, nem védett területeken az alábbiak szerint alakul (forrás: NVT). Az elso kivitel normatív alaptámogatásának mértéke nem védett mezogazdasági területeken Célállomány-típus egyéb tölgy és kemény bükk lombos aa) ab)
Megnevezés
Minimális vágási ciklus (év) Min. csemete (db/ha) Tízfokos és ez alatti lejtésu, illetve géppel járható erdotelepítés €/ha
egyéb lágy lombos ac)
akác ad)
nemes nyár ae)
fenyo af)
70 8 000
60 8 000
25 4 500
25 4 500
20 600
45 8 000
1979
1348
1221
1053
1137
1221
Az ápolása normatív támogatásának mértéke (a telepítést követo öt évben) Célállomány-típus egyéb tölgy és kemény bükk lombos
Lejtés
egyéb lágylombos
akác
nemes nyár
fenyo
168
126
168
211
Tízfokos és ez alatti lejtésu, illetve géppel járható ápolás, pótlás, védelem €/ha/év 358
253
Az erdotelepítési jövedelempótló támogatás mértéke Jövedelempótló támogatás szántó és egyéb muvelési ág gyep (rét, legelo) muvelési ág Megnevezés
átlagos
kedvezotlen
kedvezotlen
átlagos
adottságú terület Gazdálkodók vagy azok társulásai €/ha/év
187,93
281,90
55,50
95,14
46,97
70,45
13,86
23,77
Minden egyéb magánjogi személy €/ha/év
37
Kedvezotlen adottságú térségek (KAT) támogatása Az NVT keretén belül kialakított ún. Helyes Gazdálkodási Gyakorlat (HGGY), valamint megfelelo növénytermesztési szerkezet betartása mellett a Magyarországon kijelölt KAT területek hektáralapú támogatásra jogosultak. A 1257/1999 EK rendelet 19. és 20. cikkelye alapján kerültek fizikai blokkok lehatárolásra. A támogatás hozzájárul a növénytermesztési szerkezet átalakításához, a tömegtakarmányok termesztéséhez, illetve ezáltal a gyepgazdálkodás erosítéséhez, ami a VTT területek fenntartható hasznosításának szempontjából fontos szerepet kap. A támogatási összeg a 19. cikk alapján, 85,9 euró, a 20. cikk alapján 10,94 euró. (Forrás: NVT) Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés A környezet állapotának megorzését, a mezogazdasági eredetu környezeti terhelés csökkentését, a természeti eroforrások fenntartható használatán alapuló mezogazdasági gyakorlat erosítését vállaló gazdálkodók kompenzációs kifizetésben részesülhetnek, akik törekednek a környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítására. A kifizetés alapjául a fent felsorolt elvek alapján meghatározott gazdálkodási módok betartásából származó többletköltség és kieso jövedelem szolgál. A szántóföldi, gyepgazdálkodási, ültetvény, vizes élohely, állattartási és kiegészíto célprogram csoportokon belül számos célprogram került kialakításra annak érdekében, hogy az adott térség speciális igényeihez igazodva a leheto legjobb alternatívát kínáló célprogramot tudják a gazdálkodók igénybe venni. A következo oldalon szereplo táblázat mutatja be az agrárkörnyezet- gazdálkodási célprogramokat, azokon belül dolt betuvel jelzett célprogramok felelnek meg leginkább a VTT területek fenntartható hasznosításának. A * jelölt célprogramok az NVT-ben elfogadásra kerültek, de adminisztratív okokból nem kerültek 2004-ben meghirdetésre. Vannak olyan területhasznosítási módok, amelyek támogatása a VTT területeken indokolt lehet. Ezek bevezetése új célprogramok formájában, illetve a jelenlegi célprogramok módosítása révén elképzelheto.
38
Intézkedés
Célprogramok
Extenzív állattenyésztési agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok
Vizes élohelyek hez kapcsolódó agrárkörnyezetgazdál kodási célprogram csoport
Ültetvénye kre von. akg célprogra mok
Gyepterületek argárkörnyezetgazdákodási célprogram csoport
Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogramo csoport
A.1. Szántóföldi célprogram A.2. Tanyás gazdálkodás célprogram A.3. Méhlegelo célú növénytermesztés célprogram A.4. Integrált szántóföldi növénytermesztési célprogram A.5. Ökológiai szántóföldi növénytermesztési célprogram
A.6. Hosszútávú területpihentetési célprogram* A.7. Ritka növényfajták termesztése célprogram A.8. Érzékeny Természeti Területek szántóföldi muvelési célprogramjai A.8.1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élohelyfejlesztési eloírásokkal célprogram A.8.2. Szántóföldi növénytermesztés madár élohelyfejlesztési eloírásokkal célprogram A.8.3. Lucernatermesztés túzok élohelyfejlesztési eloírásokkal célprogram A.8.4. Szántóföldi növénytermesztés élohelyfejlesztési eloírásokkal célprogram B.1. Gyepgazdálkodási célprogram
B.2. Ökológiai gyepgazdálkodási célprogram B.3. Érzékeny Természeti Területek gyepgazdálkodási célprogramjai B.3.1. Gyepgazdálkodás túzok élohelyfejlesztési eloírásokkal célprogram B.3.2. Gyepgazdálkodás haris élohelyfejlesztési eloírásokkal célprogram B.3.3. Gyepgazdálkodás élohelyfejlesztési eloírásokkal célprogram B.3.4. Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken célprogram C.1. Integrált ültetvény célprogram C.2. Ökológiai ültetvény célprogram C.3. Ritka szolo és gyümölcsfajták termesztése célprogram* D.1. Extenzív halastavak fenntartása célprogram D.2. Vizes élohelyek létrehozása*
D.3. Zsombékosok, mocsarak, lápok gondozása célprogram* D.4. Nádgazdálkodási célprogram* E.1. Oshonos és magas genetikai értéket képviselo állatok tartása célprogramok*
E.2. Ökológiai állattartás célprogramok*
Kiegészíto agrárkörnyezetgazdákodási célprogram csoport
F.1. Erózió védelmi célprogramok*
F.2. Füves mezsgye létesítése célprogram F.3 Gyepterületen történo cserjeirtás célprogram
Támogat ás Ft/ha szántóföldi muvelés 25 000 zöldségtermesztés 44 000 szántóföldi muvelés 37 000 zöldségtermesztés 55 000 19 000 szántóföldi muvelés 34 000 zöldségtermesztés 57 000 szántóföldi muvelés - átállási idoszakban 45 000 szántóföldi muvelés - átállt 32 000 zöldségtermesztés - átállási idoszakban 83 000 zöldségtermesztés - átállt 51 000 1 év 96 000 2 évtol 34 000 szántóföldi muvelés 33 000 zöldségtermesztés 59 000 Leírás
64 000 52 000 68 000
a) gyepes élohelyek gondozása célprogram b*) szántó fajgazdag gyeppé alakítása (gyeptelepítés) célprogram
49 000 15 000 74 000 15 000
32 000 28 000 25 000
átállási idoszakban átállt gyümölcs-, szoloültetvények D.2.1. Szántóföld átalakítása vizes élohellyé (1 év) D.2.1. Szántóföld átalakítása vizes élohellyé (2 évtol) D.2.2. Ívóhelyek kialakítása
magyar szürke szarvasmarha célprogram mangalica célprogram juh célprogram tojótyúk pecsenyetyúk liba pulyka magas genetikai értéket képviselo lovak célprogram szarvasmarha célprogram sertés célprogram juh célprogram tojótyúk pecsenyetyúk/gyöngytyúk liba/kacsa pulyka F.1.1. a) ültetvények vízerózió elleni védelme (1 év) F.1.1. a) ültetvények vízerózió elleni védelme (2 év) F.1.1. b) szántóföldek vízerózió elleni védelme - tavaszi vetés F.1.1. b) szántóföldek vízerózió elleni védelme - oszi vetés F.1.2. Szántóföldek szélerózió elleni védelme 1 év 2 évtol 1 év 2 évtol
75 000 99 000 101 000 71 000 59 000 52 000 81 000 34 000 30 000 26 000 22 000 28 986 20 000 5 250 175 85 280 390 30 550 19 027 15 000 4 800 125 65 200 265 59 000 10 000 25 000 10 000 25 000 118 39000 10 000 43 000 16 000
6.2. A támogatások igénybevételének feltételei A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretén belül muködo területlapú támogatások igénybevételének alapja az egyszerusített területalapú támogatáshoz hasonlóan a MePAR – Mezogazdasági Parcella Azonosító Rendszer. Kizárólag az ebben a rendszerben meghatározott támogatásra jogosult területként nyilvántartott fizikai blokkokra lehet a támogatást igényelni. A támogatásra a föld használója jogosult, annak érdekében, hogy a tényleges gazdálkodó legyen érdekelt a támogatási rendszerben való részvételre. A KAT és az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések esetén a gazdálkodónak be kell tartani a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatban (HGGY) meghatározott betartandó intézkedéseket, illetve a vonatkozó, jelenleg hatályban lévo hazai és nemzetközi jogszabályokat. Erdosítés esetén a HGGY elvei nem irányadóak, itt a jó gazda gondosságát a jelenlegi hazai jogszabályokban rögzített módon kell betartani. Erdosítés esetében fontos kritérium, hogy bár ebben az esetben is az erdo muveloje jogosult a pályázatra, de ebben az esetben állami erdészeti vállalatok nem jogosultak a támogatások igénybevételére, kizárólag magán, önkormányzati és ezek társulásai igényelhetik a támogatásokat.
6.3. Támogatási lehetoségek a 2007 – 2013 idoszakban Az 1698/2005 EK rendelet alapján a 2007 2013 idoszakra vonatkozóan, a VTT területek támogatásával kapcsolatban, az alábbi támogatási jogcímek a legmeghatározóbbak: − − − −
Agrár-környezetgazdálkodási intézkedések Kedvezotlen Adottságú Térségek támogatása Erdészeti támogatások Nem termelo beruházások
Agrár-környezetgazdálkodási intézkedések A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében lehatárolásra került tárolókra vonatkoztatva két irányt lehet meghatározni az agrár-környezetgazdálkodási támogatások tekintetében: 1. új, speciális célprogramok bevezetése, kifejezetten a vésztározás által befolyásolt területeken történo megfelelo gazdálkodási rendszerek kialakítása érdekében 2. a jelenlegi célprogramok olyan módosítása, amelyek révén azok hatékonyan alkalmazhatók VTT területeken. A tározó területekre kidolgozott területhasznosítási modellek mellett kidolgozásra kerültek zonális, VTT célprogramok. Jelenleg Ezen az agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszerbe történo beillesztéssel kapcsolatos egyeztetések folynak az FVM-el, illetve az illetékes monitoring bizottsággal.
40
Kedvezotlen Adottságú Térségek támogatása Az Európai számvevoszék elmarasztaló jelentésének következtében a Bizottság a Kedvezotlen Adottságú Térségek támogatásának lehatárolási módszertanára tett módosító javaslatot. A rendelettervezet szerint hasonlóképpen, mint a 2000 – 2006 idoszakban kompenzációs támogatás adható a hátrányos térségekre, a mezogazdaságilag muvelt területek vonatkozásában, az alábbiak alapján: − Hegyvidéki területek − Egyéb kedvezotlen helyzetu térségek A vidékfejlesztési Tanácsi rendelettervezet nem határoz meg a lehatárolással kapcsolatos szempontokat, azok a végrehajtási rendeletben kerülnek rögzítésre. A kifizetés mértéke nem változott, azonban a tervezet, az eddigiektol eltéroen, kötelezové teszi a tagállamok számára a degresszív kifizetés megvalósítását. A kedvezotlen adottságú területek kijelölésének stratégiája Az elozokben felvázoltak szerint az Európai Unió tagországai igen széles körben alkalmazzák a kedvezotlen adottságú területek támogatásait, mint a vidékfejlesztés egy speciális elemét. Bár a Közösség elemzései szerint a támogatási forma gazdasági és környezeti eredményessége nem bizonyított egyértelmuen, a támogatást komoly igények övezik, ezért a tagországok többsége messzemenokig kihasználja az ebben rejlo lehetoségeket. A kijelölési kritériumokat áttekintve az is világossá válik, hogy a rendeletben meghatározottak alapján a tagországoknak meglehetosen nagy mozgásterük adódik a lehatárolás során, ami jelentos tagállami eltéréseket eredményezhet.. Ezzel a helyileg leginkább rászoruló területekre lehet orientálni a támogatási lehetoségeket, így segítve a gazdálkodási tevékenységet. Ennek megfeleloen az EMVA Rendelet alapján kijelölésre kerülo kedvezotlen adottságú területek lehatárolásának lépései a következok: 1. A nem hegyvidéki területek egyéb kedvezotlen adottságú területeinek lehatárolása (szántó, gyep és ültetvény területek, az erre adott közösségi iránymutatás alapján), 2. Az egyedi hátrányokkal érintett területek lehatárolási paramétereinek felmérése (ár- és belvízveszély, talajadottságok, aszályosság, nitrát-érzékenység), 3. Az egyedi hátrányokkal érintett területek lehatárolási verzióinak elkészítése, 4. A KAT stratégia szempontjából a legmegfelelobb lehatárolási protokoll kiválasztása átfedésvizsgálattal, 5. Az egyedi hátrányokkal érintett területek végleges lehatárolása. A kijelölési folyamat során figyelembe kell venni a kedvezotlen adottságú területekhez kapcsolódó különféle hazai és uniós szakmapolitikai stratégiákat, mint pl. a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztését, a Homokhátsággal kapcsolatos fejlesztési elképzeléseket, a Nitrát Direktíva alapján kijelölt nitrát-érzékeny területek hálózatát, illetve a Víz Keret Irányelv által kijelölt területeket. A kijelölés és a támogatás szakmai szempontból csak abban az esetben lehet teljes értéku, ha megteremti a kapcsolatot az adott területre vonatkozó stratégiai célok és a földhasználati módjai között.
41
Erdészeti támogatások Az erdészeti támogatások szerepe Uniós szinten jelentosen növekedik a 2007-2013 idoszak alatt. A 1257/1999 Tanácsi Rendelet VIII. fejezete rendelkezik az erdogazdálkodás támogatásáról. Ehhez képest olyan jelentos változások várhatók a következo tervezési idoszak tekintetében, hogy indokoltnak tartjuk az erdészeti támogatásokat az új támogatási jogcímek között felsorolni. 1. tengely -
a mezogazdaság és erdészet fejlesztésével és alkalmazkodásával összefüggo infrastruktúra javítása és fejlesztése
2. tengely b) erdészeti földterületek alábbiak révén történo fenntartható használatát célzó intézkedések -
a mezogazdasági földterület elso erdosítése
-
agrár-erdészeti rendszerek elso létesítése mezogazdasági földterületen
-
nem mezogazdasági terület elso erdosítése
-
Natura 2000 kifizetések
-
erdészeti-környezetvédelmi kifizetések
-
az erdészeti termelési potenciál helyreállítása és megelozo intézkedések bevezetése
-
nem termelo beruházások támogatása
A mezogazdasági földterület elso erdosítése az egyetlen jogcím, ami szerepelt a vidékfejlesztési rendeletben. Ebben a jogcímben egy változás történt: a 20 éves idotartam 15 évre csökkent a mezogazdasági muvelésbol eredo kieso jövedelem kompenzálásának maximális ideje. Az agrár-erdészeti rendszerek támogatásával olyan gazdálkodási rendszerek kialakítására nyílik támogatási lehetoség, ami egy terület kettos hasznosítását teszi lehetové, mint például a legelo erdok. További bovülést jelent, hogy immáron a nem mezogazdasági területek erdosítési támogatására is van lehetoség, ami sok nem hasznosított és muvelésbol kivett területként nyilvántartott földek erdészeti hasznosítását teszi lehetové. Hasonló módon járul hozzá a környezeti állapot és tájhasznosítás fejlesztéséhez az erdészeti-környezeti kifizetések, valamint a Natura 2000 kifizetések támogatása. Az elobbi hasonló rendszer kidolgozását teszi lehetové, mint az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések, az utóbbi pedig a Natura 2000 területnek minosített erdokben betartandó eloírások betartásának kompenzálását teszi lehetové. Elsosorban tuzvédelemmel kapcsolatos intézkedések támogatását célozza meg az erdésze ti termelési potenciál helyreállítása és megelozo intézkedések bevezetése jogcím. A rendelet alapján ártéri erdok kialakítására az erdo-környezetvédelmi, az agrár-erdészeti rendszerek létesítésénél, valamint az erdészeti termelési potenciál helyreállítása és megelozo intézkedések biztosítanak lehetoséget. Természetesen a tényleges támogatást a Nemzeti Agrár-, Vidékfejlesztési Tervben meghatározott feltételek mellett lehet igénybe venni.
42
Nem termelo beruházások Mind mezogazdasági mind erdészeti területek vo natkozásában érintett támogatásról van szó, amely a rendelet szerint a különbözo, fent említett környezetkímélo földhasználatok hatékony alkalmazásához járul hozzá. Olyan beruházások támogatására van lehetoség, eltér a vidékfejlesztési rendeletben önálló jogcímként feltüntetett infrastrukturális, vagy korszerusítésre irányuló beruházásoktól, így elkerülvén a párhuzamos támogatások kialakulását. Ezzel összhangban, a rendelet lehetoséget biztosít az alábbi típusú intézkedések támogatására: 1. Vizes és egyéb értékes élohelyek kialakítását és fenntartását célzó, a célprogramok hatékony muködését elosegíto beruházási támogatások 2. A jelenlegi vízgazdálkodás következtében erózióval, deflációval, és a csökkeno talajvízszint miatt gyengülo termoképességgel rendelkezo területeken olyan beruházások támogatása, amely eredményeként a területek vízgazdálkodása javul, talajvízszintje a kívánt mértékre emelkedik, valamint az eróziós és deflációs károkat csökkenti.
43
