A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 10. évfolyam

„A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban”

Munkafüzet

FIZIKA

10. évfolyam

Horváth Petra

TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó ............................................................................................. 3 A laboratórium munka és balesetvédelmi szabályzata ............................ 4 1. Szilárd testek hőtágulása........................................................... 6 2. Folyadékok hőtágulása ............................................................ 10 3. A légnyomás kimutatása, mérése ............................................. 13 4. A Boyle-Mariotte törvény ......................................................... 15 5. Boltzmann – állandó értékének közelítő meghatározása .............. 18 6. halmazállapot-változások ........................................................ 20 7. Az elektromos mező szemléltetése ........................................... 24 8. Kísérletek elektroszkóppal ....................................................... 27 9. Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése és eloszlása a felületen 31 10. Kondenzátor energiája ............................................................ 34 11. Elektolízis, Az elektromos ellenállás .......................................... 37 12. Fajlagos ellenállás mérése ....................................................... 39 13. Fogyasztók kapcsolása ............................................................ 41 14. Digitális mérőműszer belső ellenállása ...................................... 44 15. Az elektromos áram mágneses hatása ...................................... 47 16. Lorentz-erő ............................................................................ 51 17. Töltött részecske mozgása homogén mágneses mezőben ............ 54 18. Az indukált feszültség, Lenz-törvénye. ...................................... 58 19. Nyugalmi indukció .................................................................. 60 20. A transzformátor .................................................................... 62

Fogalomtár .................................................................................... 65 Források ........................................................................................ 73

Munkafüzet – Fizika, 10. évfolyam

ELŐSZÓ Kedves Diákok! A kezetekben tartott munkafüzet az Öveges program keretében kiírt pályázat terméke. A természettudományok szerepe az utóbbi tíz évben felértékelődött, hiszen a rohamosan fejlődő technikai világban, de már szinte a mindennapokban sem tudnánk eligazodni természettudományos ismeretek nélkül. A fogyasztói társadalom bőségzavarában szükség van a józan ítélőképességre, a logikus gondolkodásra, az innovatív megoldásokra. Ehhez szeretnék nektek segítséget adni olyan egyszerű, tantermi körülmények között elvégezhető kísérletekkel, amelyek néha csak modelljei a valóságnak, mégis jól megérthető velük az adott természeti jelenség vagy fizikai fogalom. A munkafüzet ismétlő feladattal vagy bevezető kísérlettel kezdődik. Előbbi célja az, hogy ismereteiteket rendszerben foglalva, egy egység részeként tudjátok kezelni. Utóbbi pedig a motivációt, érdeklődés felkeltését szolgálja. A kísérletek többségét magatok önállóan, vagy egy csoport tagjaként diáktársaitokkal együtt végezhetitek el. A mellékelt kérdések az adott jelenség alaposabb megfigyelését, könnyebb megértését támogatják. A mérési feladatok során megtanulhatjátok a jegyzőkönyvkészítés lépéseit, a hibaszámítás alapjait. Az eszközlista és a kísérletek leírása segít benneteket azok összeállításában és az esetlegesen felmerülő problémák megoldásában. A leírások után hagyott helyek az általatok készített rajzok, ábrák helyei, ezzel szeretném segíteni az adott tananyag könnyebb és gyorsabb feldolgozását. Az évfolyamonkénti munkafüzetekben húsz foglalkozást találtok. Ezek nem fedik le a teljes éves anyagot, viszont igyekeztem minden témakört érinteni, és a fontosabb, illetve érdekesebb problémákat kiemelni. Közületek többen érettségizni is fognak fizikából, ezért a kétszintű vizsgarendszer követelményeinek megfelelő feladatokat is beillesztettem a munkafüzetbe. Az összetettebb, mérési feladatok többnyire emelt szintű példák.

Örömteli, felfedező tanulást kívánok! A szerző

–3–


A LABORATÓRIUM MUNKA ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat és dolgozhat. Annak területére csak engedéllyel léphet be és azt csak engedéllyel hagyhatja el. 2. A kabátokat, táskákat és egyéb felszerelési tárgyakat a ruhatári részben (az előtérben) kell elhelyezni, a laboratóriumba csak a munkához szükséges eszközöket szabad bevinni. 3. A laboratóriumi munka során köpeny használata kötelező! Szükség esetén, ha a gyakorlat előírja, védőszemüveget és védőkesztyűt kell viselni. 4. A kísérletek megvalósítása előtt győződjünk meg róla, hogy az alkalmazott eszközök, demonstrációs anyagok nem sérültek, rongálódtake. Hiba esetén értesítsük a laboratórium személyzetét. 5. A kísérleti eszközöket, anyagokat, csak és kizárólag rendeltetésszerűen, kellő körültekintéssel használjuk! 6. A kísérlet megkezdése előtt, a foglalkozást vezető tanár, ismerteti a végrehajtandó feladatot, és a végrehajtás főbb mozzanatait. Továbbá külön felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyforrásokra! 7. A balesetek és az anyagi kár megelőzése érdekében a kísérleteket gondosan, a leírtaknak megfelelően hajtsuk végre. 8. Munkánk során a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 9. A sérülések, balesetek elkerülése érdekében a foglalkozást vezető tanár folyamatosan nyomon követi a kísérletek előkészítését és végrehajtásának menetét. Bármilyen gond, probléma esetén, azonnal jelezzünk neki! 10. Az érdemi munka befejeztével gondoskodjuk róla, hogy az eszközöket a kiindulási állapotnak megfelelően tisztán és rendben hagyjuk hátra. A szabálytalanul tárolt eszközök balesetet okozhatnak, illetve károsodhatnak. 11. A laboratóriumból történő távozást megelőzően győződjünk meg róla, hogy a helyiségben tűz-, balesetveszélyes helyzetet nem hagyunk hátra. A laboratórium működési rendjének megfelelően hajtsuk végre az áramtalanítást. 12. Baleset esetén a lehető leggyorsabban mérjük fel a sérülés, illetve sérülések mértékét, kezdjük meg a sérültek ellátását. Amennyiben úgy ítéljük meg, kérjük az iskola egészségügyi személyzetének segítségét, –4–


vagy ha a helyzet megkívánja, haladéktalanul hívjunk mentőt. Egyértelmű utasításokkal szabjunk feladatot a tanulók tevékenységét illetően, elkerülve ezzel a további balesetek bekövetkezését, illetve az esetleges anyagi károk gyarapodását. 13. A fizikai kísérletek leggyakoribb veszélyforrása az elektromos áram. Baleset esetén meg kell bizonyosodni arról, hogy a sérült nincs már feszültség alatt. A baleset helyén elsődleges feladat a kapcsolótáblán lévő főkapcsoló lekapcsolása! 14. Az elektromos balesetek elkerülhetők, ha betartjuk és betartatjuk az érintésvédelmi szabályokat! A hallgatói áramkörök minden esetben feszültségmentes állapotban kerüljenek összeállításra, azt követően csak ellenőrzés után, és engedéllyel kössék rá a tápfeszültséget. Üzemzavar esetén kérjük a labor dolgozóinak segítségét. 15. Tűz esetén, vagy tűzveszélyes helyzetben, azonnal értesítsük a labor személyzetét! Határozottan utasítsuk a tanulókat a labor elhagyására! A laboratóriumban elhelyezett tűzoltó készülékeket csak akkor kezdjük el használni, ha jártasnak érezzük magunkat a készülék működtetésében. Tűzoltó készülékkel embert oltani nem szabad! A laboratóriumi fizika eszközökön és berendezéseken található jelzések, ábrák jelentései: Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! Vigyázz! Radioaktív sugárzás! Vigyázz! Áramütés veszélye! Vigyázz! Lézersugár!

–5–


SZILÁRD TESTEK HŐTÁGULÁSA 1. kísérlet – Kötőtű hosszváltozása Eszközök: Bunsen-állvány, fakocka, kötőtű, szívószál

A kísérlet leírása: Rögzítsük a Bunsen-állvány rúdját vízszintes helyzetben! A rúd másik végét támasszuk fel megfelelő nagyságú fakockára, amelyre előzőleg - a vasrúdra merőlegesen - egy kötőtűt helyeztünk! A vasrúd a kötőtűn mintegy görgőn nyugszik. Tűzzünk a kötőtűre műanyag szívószálat! Melegítsük a vasrudat gázlánggal! Mit tapasztalunk? Magyarázzuk meg a jelenséget!

1. ábra

Tapasztalat:

2. kísérlet – Kísérletek emeltyűs pirométerrel Eszközök: Emeltyűs pirométer, denaturált szesz, gyufa, különböző anyagú fémrudak, orvosi fecskendő, tű

–6–


A kísérlet leírása: Rögzítsünk egy alumínium rudat a pirométer tartójába! Az orvosi fecskendőre helyezett tű segítségével egyenletesen oszlassuk el a denaturált szeszt a vályúban! Gyújtsuk be a denaturált szeszt! Figyeljük a mutató kitérését! Készíts ábrát!

Ismételjük meg a kísérletet rézrúddal is! Azt, hogy mindegyik fémrúd azonos hőmennyiséget kapjon, úgy biztosítjuk, hogy a vályúba azonos térfogatú denaturált szeszt juttatunk. Milyen változást tapasztalunk?

Tapasztalat:

3. kísérlet – Gumiszál hosszváltozása melegítés hatására Eszközök: Vékonyabb gumicső vagy modellező gumiszál Rézdrót, súly, borszeszégő

A kísérlet leírása: Erősítsünk vékonyabb gumicső vagy modellező gumiszál egyik végére rézdróttal kb. akkora súlyt, hogy a gumi a súly hatására eredeti hosszának mintegy 2-3-szorosára nyúljon meg! Rögzítsük a gumiszál másik végét olyan magasan, hogy a szál alján lévő súly éppen hogy érintse az asztalt! Melegítsük végig borszeszégővel a szálat! Mit tapasztalunk? Magyarázzuk meg a jelenséget!

–7–


Tapasztalat:

4. kísérlet – Bimetall szalag Eszközök: Bimetál szalag, borszeszégő

A kísérlet leírása: Melegítsük a bimetál szalagot! Magyarázzuk meg a jelenséget!

Tapasztalat:

5. kísérlet – Gravesande - készülék Eszközök: Gravesande-készülék, borszeszégő

A kísérlet leírása: A) A szobahőmérsékletű golyó átfér a gyűrűn. Melegítsük a golyót gázláng fölött! Mit tapasztalunk? B) Melegítsük fel a gyűrűt is! Mit tapasztalunk? 2. ábra

–8–


Tapasztalat:

Feladatok: 1. Mennyivel nő meg a hossza annak a 100 m hosszú alumíniumhuzalnak, amelynek a hőmérséklete 15 C°-ról 45 C°-ra nő meg? (α=2,4)

–9–


FOLYADÉKOK HŐTÁGULÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Miért nem szabad az edényeket, tartályokat alacsony hőmérsékleten teletölteni, ha később magasabb hőmérsékletű helyre viszszük?

2. Hogyan működnek a folyadékos hőmérők? Miért nem használnak általában vizet folyadékos hőmérőkben?

1. kísérlet – Folyadékok hőtágulásának bemutatása Eszközök: Gömblombik, festett víz, átfúrt gumidugó, 20-25 cm-es, kis belső átmérőjű üvegcső, edény, alkoholos filctoll, merülőforraló, hőmérő

A kísérlet leírása: Töltsd meg a gömblombikot vízzel! Zárd le gumidugóval, majd a gumidugó furatába illesztd be az üvegcsövet! A folyadékkal teli

– 10 –

3. ábra


lombik bedugaszolásakor a folyadék néhány cm magasan benyomul az üvegcsőbe. Jelöld meg az üvegcsőben a folyadékszint állását! Ezután helyezd a lombikot vízfürdőbe! Mit tapasztalsz? Hogyan határozható meg a lombikban lévő víz térfogatváltozása?

Magyarázat:

2. kísérlet – A térfogati hőtágulási törvény igazolása Eszközök: Gömblombikok, festett víz, átfúrt gumidugó, 20-25 cm-es, kis belső átmérőjű üvegcső, edény, alkoholos filctoll, merülőforraló, hőmérő

A kísérlet leírása: Ismételd meg az előző kísérletet! A) Olvasd le a hőmérőn a hőmérséklet változását! Mérd meg az üvegcsövön a kezdeti folyadékszinttől mért magasságváltozást és számold ki ebből a térfogatváltozást! A=

V0 = 1. leolvasás

2. leolvasás

3. leolvasás

4. leolvasás

h(cm)

V(cm 3 ) T( 0 C)

A hőmérsékletváltozás függvényében ábrázold a térfogatváltozást! Milyen kapcsolat van a két fizikai mennyiség között?

– 11 –


B) Ismételd meg a kísérletet az előzőnél kisebb térfogatú gömblombikkal! Töltsd meg a gömblombikot vízzel! Ugyanúgy zárd le az átfúrt gumidugóval, jelöld meg a kezdeti folyadékszintet az üvegcsőben! Helyezd a lombikot vízfürdőbe, ügyelj arra, hogy az előző méréssel megegyező hőmérséklet-változásokhoz tarozó folyadékszint-változásokat olvasd le! Töltsd ki a táblázatot! A térfogatváltozásban milyen eltérést tapasztalsz? A=

V0 = 1. leolvasás

2. leolvasás

3. leolvasás

4. leolvasás

h(cm)

V(cm 3 ) T( 0 C)

C) Tölts meg három egyforma, álló gömblombikot vízzel, denaturált szesszel és glicerinnel, majd zárd le azokat az üvegcsővel ellátott gumidugóval! Figyelj arra, hogy a folyadékszintek magassága az üvegcsövekben azonos legyen! Helyezd a három lombikot egyszerre 60-70 °C-os melegvíz fürdőbe! Figyeld a folyadékszintek változását! Mit tapasztalsz?

– 12 –


A LÉGNYOMÁS KIMUTATÁSA, MÉRÉSE 1. kísérlet – Vizespohár kísérlet Eszközök: Pohár, víz, papírlap

A kísérlet leírása: Egy poharat töltsünk színültig vízzel és fedjük le papírlappal! Gyors mozdulattal fordítsuk meg a poharat és engedjük el a papírlapot! Nem folyik ki a víz (ha ügyesek vagyunk). Magyarázd meg a jelenséget!

Magyarázat:

2. kísérlet - Trükkös palack Eszközök: 2 db PET palack, 2 db lufi

A kísérlet leírása: Mindegyik műanyagpalack szájára rögzítsük a léggömböt úgy, hogy a léggömb a palackon belül legyen! Rendezzünk versenyt: ki tudja az adott palackban lévő lufit előbb felfújni! Magyarázzuk meg miért sikerül olyan könnyen az egyik léggömböt felfújni!

Magyarázat:

– 13 –


3. kísérlet – A légnyomás mérése Eszközök: 10-12 m hosszú gumicső, csappal ellátott üvegcsövek, Víz, edény, tölcsér

A kísérlet leírása: A gumicső két végét húzzuk a csappal ellátott üvegcsövekre! Az iskola lépcsőházában engedjük le a cső végét a földszintre! Zárjuk le az alsó üvegcsapot! Tölcsér segítségével töltsük fel a csövet vízzel, ügyelve arra, hogy a csőben ne maradjon légbuborék! Miután a csövet a csap szintjénél valamivel magasabban feltöltöttük, zárjuk le a felső csővéget! Nyissuk ki lassan az alsó csapot! A felső üvegcsőben forrásba jön a víz. Mivel magyarázható ez a jelenség? A víz egy része kifolyik, mérjük le a bent maradó vízoszlop hosszát! Határozzuk meg a normál légköri nyomás értékét!

Magyarázat:

– 14 –


A BOYLE-MARIOTTE TÖRVÉNY Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Hogyan működik a kerékpárpumpa? Hogyan kell pumpálnod, hogy a pumpa ne melegedjen fel?

4. ábra

1. kísérlet – Boyle-Mariotte-törvény igazolása számítógépes szimulációval Eszközök: Aktív tábla/számítógép, projektor, internet http://sulifizika.elte.hu/html/sub_gazgolyok_fixT.html – 15 –


5. ábra

A kísérlet leírása: A dugattyúval elzárt hengerben adott tömegű gáz van. A csúszka segítségével változtasd a bezárt gáz nyomását! 1. Melyik állapotjelzők változnak, és melyek állandóak a folyamat során?

2. Hogyan kivitelezhető, hogy állandó hőmérséklet mellett változzon a gáz nyomása?

3. Készíts táblázatot! Ábrázold az összetartozó térfogat-nyomás értékpárokat! Milyen görbe illeszthető a mérési pontokra?

4. Milyen kapcsolat van a nyomás és térfogat között?

5. Milyen feltétel esetén igaz a Boyle-Mariotte törvény?

– 16 –


6. Hogyan változna a 3. pontbeli görbe, ha magasabb hőmérsékleten végeznénk el a kísérletet?

2. kísérlet – Cartesius-búvár Eszközök: Vízzel töltött kisméretű PET-palack, kémcső

A kísérlet leírása: Vízzel teli PET-palackba vízzel teli kémcsövet helyezünk szájával lefelé. A víz egy része kifolyik és a kémcsőben kis zárt légtér keletkezik. A palack oldalának összenyomásakor a kémcső („búvár”) lesülylyeszthető, a nyomás megszűntetésekor felemelhető. Magyarázd meg a jelenséget!

Magyarázat:

Feladatok: 1. Egy kerékpártömlő szelepe 30 kPa túlnyomás hatására nyílik meg. Pumpáláskor a pumpa dugattyúja a levegő összepréselése kezdetén a henger aljától 30 cm-re van. Hol áll a dugattyú, amikor az összenyomott levegő kezd beáramlani a szelepen keresztül a tömlőbe? (A tömlőben lévő levegő nyomása megegyezik a külső légnyomáséval: pk=100 kPa). 2. A tóban, 30 m mélyen egy levegőbuborék térfogata 2 cm3. Mekkora térfogatú lesz közvetlenül a víz felszínén, ha a hőmérsékletet állandónak tekintjük? 3. A kompresszor 100 m3 normál nyomású levegőt (100 kPa) 8 m3es tartályba sűrít. Mekkora a nyomás a tartályban, ha a hőmérsékletet állandónak tekintjük?

– 17 –


BOLTZMANN – ÁLLANDÓ ÉRTÉKÉNEK KÖZELÍTŐ MEGHATÁROZÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Mekkora tömegű oxigén van abban az 50 l térfogatú hegesztőpalackban, amelyben a gáz nyomása 10 MPa és hőmérséklete 27 °C?

1. kísérlet – Étergőz parciális nyomásának mérése Eszközök: 10 literes üveg, átfúrt gumidugó, gumicső, U alakú üvegcsőmanométer, manométerfolyadék (megfestett víz), injekciós tű, éter

A kísérlet leírása: Zárjuk le az üveget az átfúrt gumidugóval! A dugó furatába illesztett üvegcsőre húzzunk manométerhez csatlakozatott gumicsövet! A gumidugót szúrjuk át egy injekciós tűvel! A tűre csatlakoztatott fecskendővel injektáljunk a palackba 1 cm3 étert (Méter= 74 g/mol,  = 0,74 g/cm3)! Válaszold meg a kérdéseket! Töltsd ki a táblázatokat!

Kérdések: 1. Milyen halmazállapot-változáson megy keresztül az éter?

2. Az edényben lévő levegő melyik állapotjelzőjét befolyásolja az éter?

– 18 –


3. Mire szolgál az U alakú üvegcső-manométer?

Kiindulási állapot: V (m3)

N0

p0 (Pa)

V (m3)

N

m=   V

kiindulási állapot Üvegbe juttatott éter:

éter k meghatározása:

Feladatok: 1. Egy kerékpárbelsőben mért túlnyomás 50 kPa 15 °C-on. A napra kitett gumibelső térfogata 5%-kal növekszik, a túlnyomás a tömlő belsejében pedig 60 kPa-ra nő meg. A külső légnyomás 100 kPa. Mennyivel változott meg a tömlőben lévő levegő hőmérséklet? 2. Az 1m átmérőjű meteorológiai léggömböt 94,52 g tömegű ismeretlen gázzal töltöttek meg. A gáz hőmérséklete 20 °C, nyomása 110 kPa. Milyen gáz lehet a léggömbben? Használd a négyjegyű függvénytáblázatot!

– 19 –


HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Miért fő meg a kuktában gyorsabban az étel, mint a hagyományos edényben?

2. Az arcszeszt hidegebbnek érezzük az arcunkon, mint a vizet. Miért?

3. A télen nem használt épületekben a vízvezetékrendszer csöveit vízteleníteni kell. Miért?

1. kísérlet – A jég olvadáspontjának nyomásfüggése Eszközök: Jéghasáb, acéldrót, 2 db 10 kg-os súly, műanyag szál

A kísérlet leírása: Egy nagyobb méretű jéghasábot támassz fel a két végén, vízszintes helyzetben! Vékony acéldrót két végére rögzíts egy-egy 10 kgos súlyt, majd az így megterhelt drótot helyezd az ábrán látható módon a jéghasábra! Mit tapasztalsz? Hogy nevezik a jelenséget? Ismételd meg a kísérletet műanyag szállal is! Mit tapasztalsz? Mi lehet a magyarázat? – 20 –

6. ábra


Magyarázat:

Megjegyzés:

2. kísérlet – A párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől Eszközök: Táramérleg, 2 db óraüveg, éter, víz

A kísérlet leírása: Helyezzünk egy táramérleg két serpenyőjébe egy-egy azonos méretű óraüveget! Az egyik óraüvegbe töltsünk vizet, a másikba étert, és a mérleget így tárázzuk ki! Kis idő elteltével mit tapasztalsz? Magyarázd meg a jelenséget! Készíts ábrát!

Magyarázat:

3. kísérlet- A forráspont nyomásfüggése Eszközök: Gumidugóval zárható, hosszú nyakú gömblombik Víz, tálca, gázláng Injekciós fecskendő, meleg víz

– 21 –


A kísérlet leírása: a) Forraljunk vizet azbeszthálóra helyezett, hosszú nyakú, álló gömblombikban! A forralást folytassuk néhány percig, hogy az edényben lévő levegőt a képződő vízgőz teljesen kiszorítsa! Vegyük el ezután a lombik alól a gázlángot, és egy gumidugóval zárjuk le légmentesen a lombikot! Öntsünk a lombikra hideg vizet! Mit tapasztalunk? Magyarázd meg a jelenséget! Készíts ábrát! b) Szívjunk fel néhány köbcentiméter meleg vizet egy injekciós fecskendőbe, majd fogjuk be ujjunkkal szorosan a fecskendő nyílását, és hirtelen húzzuk hátra a dugattyút! Mit tapasztalunk? Magyarázzuk meg a jelenséget!

7. ábra

Magyarázat:

– 22 –


Feladatok: 1. Mekkora hőmennyiség szükséges 2 kg -10 °C-os jég 20 °C-ra történő felmelegítéséhez? 2. 600 W-os főzőlapra 0,5 kg tömegű alumínium edényben 2 dm3 15 °C-os vizet teszünk fel melegedni. A főzőlap által leadott hő 20%-a a környezetet melegíti. Mennyi idő múlva fogy el az edényből a víz? 3. Mennyi hőt ad le a szobának naponta a gőzfűtés radiátora, ha az óránként beérkező, 2 kg tömegű 100 °C hőmérsékletű vízgőz 60 °C-os vízként távozik? A víz lecsapódási hője 2250 kJ/kg.

– 23 –


AZ ELEKTROMOS MEZŐ SZEMLÉLTETÉSE Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Add meg az elektromos mező térerősségének irányát és nagyságát abban a pontban, amelyben a mező a 2*10-7 C töltésű részecskére 3*10-4 N erőt fejt ki függőlegesen lefelé!

1. kísérlet – Ponttöltés tere Eszközök: Szalaggenerátor, fémkorong, csésze), ricinusolaj, búzadara

fémgyűrű,

lapos

üvegtál

(Petri-

A kísérlet leírása: Öntsünk az üvegtálba ricinusolajat! Helyezzünk a tál közepébe egy fémkorongot, a tál kerülete mentén pedig egy fémgyűrűt! Kapcsoljuk a fémkorongot szalaggenerátorra, a fémgyűrűt pedig földeljük! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Mit tapasztalunk? Rajzold le az erővonalképet!

Tapasztalat:

– 24 –


2. kísérlet – Elektromos dipólus tere Eszközök: Szalaggenerátor, fémkorongok, lapos üvegtál (Petri-csésze), ricinusolaj

A kísérlet leírása: Helyezzük a két fémkorongot az üvegtálba! Az egyik korongot földeljük, a másikat kapcsoljuk szalaggenerátor kivezetéséhez! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalképet!

Tapasztalat:

3. kísérlet – Egyenlő töltésű és előjelű ponttöltések mezője Eszközök: Szalaggenerátor, fémkorongok, fémgyűrű, lapos üvegtál (Petricsésze), ricinusolaj

A kísérlet leírása: Helyezzük a két fémkorongot az üvegtálba! A szalaggenerátor kivezetését kössük össze a két fémkoronggal, a fémgyűrűt földeljük le! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalképet!

– 25 –


Tapasztalat:

4. kísérlet – Homogén elektromos mező Eszközök: Szalaggenerátor, két vastag párhuzamos fémhuzal, lapos üvegtál (Petri-csésze), ricinusolaj

A kísérlet leírása: Helyezzük a két fémhuzalt az üvegtálba! Az egyik fémhuzalt a szalaggenerátor kivezetéséhez kapcsoljuk, a másikat földeljük! Szórjunk egyenletesen búzadarát az olaj felületére! Indítsuk el a szalaggenerátort! Figyeljük meg és rajzoljuk le a kirajzolódó erővonalképet!

Tapasztalat:

Feladatok: 1. Miért rajzolják ki a daraszemek az elektromos mező erővonalait? 2. Sorold fel az elektromos erővonalak tulajdonságait! – 26 –


KÍSÉRLETEK ELEKTROSZKÓPPAL 1. kísérlet – Kétféle töltés kimutatása Eszközök: Fémgolyó szigetelő nyéllel, üvegrúd, foncsorozott bőr, elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, fémdrót, száraz selyemfonál

A kísérlet leírása: Érintsd a szigetelő nyéllel ellátott fémgömböt megdörzsölt üvegrúdhoz, majd az elektroszkóp gömbjéhez! Az eljárást ismételd meg! Hogyan változik az elektroszkóp lamellájának kitérése?

Magyarázat:

A kísérletet folytasd úgy, hogy most a szigetelő nyéllel ellátott fémgömböt megdörzsölt ebonit rúdhoz érintsd és ezután az elektroszkóp gömbjéhez! Hogyan változik ebben az esetben az elektroszkóp lamellájának kitérése?

Tapasztalat:

– 27 –


2. kísérlet – Vezetők, szigetelők megkülönböztetése Eszközök: 2 db elektroszkóp, fémdrót, száraz selyemfonál

A kísérlet leírása: Töltsd fel dörzselektromossággal az egyik elektroszkópot! A fémdrót segítségével kösd össze a feltöltött és a töltetlen elektroszkópot! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat:

Ismételd meg a kísérletet, a fémdrót helyett a száraz selyemfonalat használd! Mit tapasztalsz?

3. kísérlet- Ellentétes töltések összegzése, közömbösítés Eszközök: 2db elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr, fémrúd

A kísérlet leírása: A két egyforma elektroszkóp közül az egyiket a foncsorozott bőrrel megdörzsölt üvegrúd segítségével a másikat a szőrmével megdörzsölt ebonit rúd segítségével töltsd fel úgy, hogy a lamellák kitérése azonos mértékű legyen! Kösd össze a feltöltött elektroszkópokat fémrúddal! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat:

– 28 –


4. kísérlet- Elektromos megosztás Eszközök: 1db elektroszkóp, ebonit rúd, szőrme, üvegrúd, foncsorozott bőr,

A kísérlet leírása: Az elektroszkóp fémgömbjéhez közelítsd, de ne érintsd hozzá a szőrmével megdörzsölt ebonit rudat! Ismételd meg a kísérletet a bőrrel megdörzsölt üvegrúddal is! Mit tapasztalsz?

Tapasztalat:

Feladatok: 1. Hogyan tér ki a negatív töltésű elektroszkóp mutatója, ha fegyverzetéhez negatív töltésű testet közelítünk? Válaszd ki a helyes állítást! a) b) c) d)

Még jobban kitér Összébb záródik Meg sem mozdul Teljesen összezárul

2. Egy feltöltött elektroszkóp fegyverzetéhez kezünkben tartott hurkapálcát érintve az elektroszkóp lassan elveszíti töltését. Melyik az egyetlen helyes válasz az alábbiak közül? a) Az elektroszkóp egyébként is elveszítette volna töltését. b) A fából készült hurkapálca bár elektromosan szigetelőnek számít, bizonyos fokig mégis vezet. c) A levegő vezette el az elektroszkóp töltését. d) Bármilyen anyagból lenne a hurkapálca, ugyanez történt volna. – 29 –


3. Az alábbi kijelentések közül melyik a helyes? a) Az elektromos állapotban lévő test vonz más testeket. b) Az elektromos állapotban lévő test vagy vonz, vagy taszít más testeket. c) Az elektromos állapotban lévő test csak az elektromos állapotban lévő testet vonzza. d) Az elektromos állapotban lévő test a semleges testet nem vonzza. 4. A töltésmegmaradás törvényét az alábbi kijelentések közül csak az egyik fogalmazza meg jól. Válaszd ki a helyes megoldást! a) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy egy testben a pozitív és negatív töltések száma megegyezik. b) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy ha megdörzsölünk egy rudat selyemkendővel, a rúd pozitív, a kendő negatív töltésű lesz. c) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy ha feltöltünk egy elektroszkópot, akkor az mindenáron megtartja töltését. d) A töltésmegmaradás törvénye azt mondja ki, hogy a töltések algebrai összege zárt rendszerben állandó.

– 30 –


VEZETŐRE VITT TÖBBLETTÖLTÉS ELHELYEZKEDÉSE ÉS ELOSZLÁSA A FELÜLETEN Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. A viharfelhők és a föld között a térerősség 104 V/m-nél nagyobb is lehet, 105-106 V/m érték fölött pedig már villámok képződnek a felhők és a föld, de akár két felhő között is. Mit mutatnak meg ezek az értékek?

1. kísérlet – Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése (a) Eszközök: Fémháló, selyempapír szalag, ebonit rúd, szőrme

A kísérlet leírása: A fémháló mindkét oldalára erősítsünk selyempapír szalagokat. A szőrmével megdörzsölt ebonitrúd segítségével töltsük fel a fémhálót. A selyempapír szalagok elektroszkópként jelzik a háló töltését. Görbítsd a hálót hengerré! Mit tapasztalsz, hogyan viselkednek a selyemszalagok?

Tapasztalat:

– 31 –


2. kísérlet- Vezetőre vitt többlettöltés elhelyezkedése (b) Eszközök: Fémedény szigetelő talppal, elektroszkóp, szigetelt nyéllel ellátott fémgömb

A kísérlet leírása: Egy szigetelő talpra állított, kis nyílással ellátott fémedényt elektromosan feltöltünk. Az edényre vitt többlettöltést vigyük át adagonként egy elektroszkóp gömbjére. Egy szigetelt nyéllel ellátott fémgömböt érints először az edény külső falához, majd az elektroszkóp gömbjéhez. Ismételd meg a kísérletet, de a szigetelt nyelű fémgömböt most az edény belső falához érintsd hozzá, azután az elektroszkóphoz. Írd le a tapasztalatidat! Készíts ábrát is!

Tapasztalat:

3. kísérlet – Csúcshatás (a) Eszközök: Égő gyertya, szög, Van de Graaff generátor, röpzsinór, Bunsenállvány

A kísérlet leírása: Rögzítsük a szöget a Van de Graaff generátor üreges fémburkához! Helyezzük az égő gyertyát a kiálló szög közelébe! Indítsuk el a generátort! Mit tapasztalunk? Rajzold le, magyarázd meg a jelenséget!

– 32 –


Tapasztalat:

3. kísérlet- Csúcshatás (b) Eszközök: Van de Graaff generátor, röpzsinór, elektromos Segner-kerék

A kísérlet leírása: Töltsük fel szalaggenerátorral az elektromos Segner-kereket! Magyarázd meg a látottakat! Készíts ábrát is!

Tapasztalat:

Feladatok: 1. Nevezz meg olyan eszközöket, jelenségeket, amelyek működése a csúcshatáson alapul! 2. Működne-e légüres térben a locsoló-berendezéseken használt vizes Segner-kerék? Működne-e légüres térben az elektromos Segner-kerék?

– 33 –


KONDENZÁTOR ENERGIÁJA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Az alábbi állítások közül jelöld meg a helyes választ! Választásod indokold! Ha egy adott kondenzátorra nagyobb feszültséget kapcsolunk, akkor a) nagyobb lesz a kapacitása. b) kisebb lesz a kapacitása. c) nagyobb lesz a töltésmennyisége.

2. Mit jelent az, hogy a kondenzátor kapacitása 2F?

1. kísérlet – Elektromos harang Eszközök: 2 db azonos felületű fémlap (síkkondenzátor), szigetelő állvány, röpzsinór, ebonit rúd, szőrme, szigetelő fonálon alufólia golyó

A kísérlet leírása: Az egyik kondenzátor lemezt földeld le, a másikat helyezd szigetelőállványra! A szigetelt fémlemezt a szőrmével megdörzsölt ebonitrúd segítségével töltsd fel! A feltöltött kondenzátor lemezei közé lógass alufóliából gyúrt kisméretű golyót! Mit tapasztalsz? Kezdetben legyen a kondenzátor egyik lemezének töltése Q, a másik lemezé –Q, a lemezek közötti fezsültség pedig U. Ábrázold a kondenzátor feszültségét a lemezeken lévő töltésmennyiség függvényében! A grafikon segítségével hogyan határozható meg az elektromos mező munkája?

– 34 –


Tapasztalat, magyarázat:

2. kísérlet – Mérd meg egy feltöltött kondenzátor munkavégző képességét! Eszközök: Hosszú vonalzó, kondenzátor (néhány mF kapacitású), súlyok (rugóra akasztható tömegek), villanymotor a tengelyén csigával

A kísérlet leírása: A feltöltött kondenzátort kapcsold rá egy kis egyenáramú játékmotorra! A motor működtetésével emelj fel egy 10 g, illetve 20 g tömegű testet különböző magasságokba! A mérés során 5 V-20 V között változtasd a kondenzátor feszültségét! Mekkora az energiaátalakítás hatásfoka? m (g)

U (V)

h (cm)

C  U2 E1= 2

10 10 10 20

– 35 –

E2= m  g  h

(%) =

E2  100 E1


Mivel magyarázható a hatásfokra kapott kicsi érték? Mi okozza az energia disszipáció nagy részét?

Magyarázat:

– 36 –


ELEKTROLÍZIS, AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS 1. kísérlet – Elektrolízis, folyadékok ellenállása Eszközök: Szénrudak, 2 üvegpohár, tiszta víz, só, röpzsinór, zseblámpaizzó, zsebtelep, papírlap, mérőkanál, ecetsav, tápegység, multiméter

A kísérlet leírása: A) Üvegpohárba önts tiszta vizet! Tedd a szénrudakat a vízbe! Kösd sorba a zsebtelepet, a szénrudakat és a zseblámpaizzót! Figyeld meg, hogy világít-e az izzó!

B) Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy kevés konyhasót oldasz fel a vízben! Sózd tovább a vizet (közben keverd meg, hogy jól feloldódjon a só)! Mit tapasztalsz?

C) Egy papírlapra önts egy kiskanálnyi sót. Vedd ki a pohárból a két szénrudat, töröld őket szárazra, majd dugd bele őket a papíron lévő sóhalomba! Vezeti a konyhasó az elektromos áramot?

D) A másik üvegpohárba önts tiszta vizet és csepegtess a vízbe ecetet! Helyezd bele a szénrudakat és állítsd össze az előbbi áramkört! Világít az izzó?

E) Az előző kísérletet ismételd meg úgy, hogy lassan emeld egyre kijjebb a vízbe merülő szénrudakat! Hogyan változik az izzó fényereje?

– 37 –


F) Mérd meg az áramkörben folyó áram erősségét a szénrudak különböző helyzetében! Számítsd ki az áramkör ellenállását! Az izzót vedd ki az áramkörből, a zsebtelepet helyettesítsd tápegységgel! U (V)

I (A)

R ( )

1. helyzet 2. helyzet 3. helyzet

2. kísérlet – Szénmikrofon – Szilárd anyagok ellenállásváltozása Eszközök: Zseblámpaizzó, tápegység (6V), ceruzabél, röpzsinór, krokodilcsipeszek, fejhallgató

A kísérlet leírása: A) Zárd egy izzó áramkörét krokodilcsipeszekre fektetett ceruzabélen keresztül! Nyomd meg óvatosan a ceruzabelet! Hogyan változik az izzó fényereje?

B) Cseréld ki az izzót fejhallgatóra és beszélj rá a ceruzabélre! Először hangoztasd az á, ó hangokat! Mit tapasztalsz?

C) Ismételd meg a kísérletet, de most az s, sz mássalhangzókat mondd a ceruzabélre! Mit tapasztalsz?

– 38 –


FAJLAGOS ELLENÁLLÁS MÉRÉSE Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Az alábbi állítások egyike hamis. Melyik? a) Az ugyanolyan keresztmetszetű alumíniumhuzalok közül a háromszor nagyobb hosszúságú ellenállása háromszor nagyobb. b) Az ugyanolyan hosszúságú rézhuzalok közül a fele akkora keresztmetszetű ellenállása kétszer nagyobb. c) Az ugyanolyan hosszúságú rézhuzalok közül a fele akkora keresztmetszetű ellenállása négyszer nagyobb. d) Ha két, különböző ellenállású fogyasztón azonos erősségű áram folyik át, akkor a kisebb ellenállású fogyasztóra kisebb feszültség jut. 2. Fűtőspirálokban használatos nikkel-króm ötvözetből készült huzal 2 m hosszú, keresztmetszete 0,5 mm2. A huzalon 12 V feszültség hatására 340 mA áram folyik. Határozd meg a huzal ellenállást 6 kétféleképp! (   8,5  10 m )

1. kísérlet – Különböző keménységű ceruzák grafitjának fajlagos ellenállása. Eszközök: Különböző keménységű grafitceruzák, 2 db multiméter, röpzsinór, krokodil csipeszek, tápegység, tolómérő

A kísérlet leírása: Kapcsolj egy kb. 10-15 cm hosszú ceruzabelet egy áramkörbe, és mérd meg a rajta átfolyó I áram erősségét és a rajta eső U feszültséget! Mérd meg a ceruzák hosszát és az átmérőjét is! A kapott mérési eredményeket foglald táblázatba, és határozd meg a különböző keménységű ceruzák fajlagos ellenállását!

– 39 –


Grafikonon ábrázold a különböző keménységű ceruzákhoz tartozó fajlagos ellenállásértékeket! Ne folyassunk át a grafiton túl nagy áramot, mert ekkor a grafitbél melegedése jelentősen befolyásolja az ellenállás értékét! A grafit jó vezető, egy 15 cm-es ceruzabél ellenállása 10 nagyságrendű. Ilyen kis ellenállások mérésénél célszerű a feszültségmérőt közvetlenül az ellenállás kivezetéseire kötni és az ampermérőt ezzel az egységgel sorba kapcsolni. Az ellenállás mérésénél ügyeljünk a jó kontaktusokra, és arra, hogy a ceruzabél ne legyen megtörve a ceruzában! U (V)

I (A)

2 R (  ) A(cm )

3B-s ceruza B-s ceruza H-s ceruza 2H-s ceruza

Grafikon:

Magyarázat:

– 40 –

l (cm)  (Ωm)


FOGYASZTÓK KAPCSOLÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Fejezd be a mondatokat! a) Ha ugyanarra a feszültségforrásra nagyobb ellenállású fogyasztót kapcsolunk, akkor a rajta áthaladó áram erőssége ……………….. lesz. b) Ha ugyanarra a fogyasztóra nagyobb feszültséget kapcsolunk, akkor a rajta áthaladó áram erőssége ……………….. lesz. c) Ha kétszer akkora ellenállású fogyasztóra feleakkora feszültséget kapcsolnak, akkor az áram erőssége a ……………….. lesz.

1. kísérlet – Soros kapcsolás Eszközök: Zsebtelep, fogyasztók (ellenállás és izzó), vezetékek, 2 db multiméter

A kísérlet leírása: Egy ismeretlen ellenállású fogyasztót köss sorba egy ismert ellenállású fogyasztóval! Mérd meg a fogyasztókon eső feszültségeket és a rajtuk átfolyó áramok áramerősségét! Mit tapasztalsz? Készíts kapcsolási rajzot!

Határozd meg az ismeretlen ellenállású fogyasztó ellenállását!

– 41 –


Mekkora ellenállással helyettesíthetnénk a két ellenállást, hogy a telepre kapcsolva ugyanakkora áramerősségű áram folyjon át rajta, mint az előző esetben? U (V)

I (A)

R (Ω)

1. fogyasztó 2. fogyasztó (ismeretlen ellenállású)

Tapasztalat:

2. kísérlet – Párhuzamos kapcsolás Eszközök: Zsebtelep, fogyasztók (ellenállás és izzó), vezetékek, 2 db multiméter

A kísérlet leírása: Egy ismeretlen ellenállású fogyasztóval kapcsolj párhuzamosan egy ismert ellenállású fogyasztót! Mérd meg a fogyasztókon eső feszültségeket és a rajtuk átfolyó áramok áramerősségét! Mit tapasztalsz? Készíts kapcsolási rajzot!

Határozd meg az ismeretlen ellenállású fogyasztó ellenállását!

– 42 –


Mekkora ellenállással helyettesíthetnénk a két ellenállást, hogy a telep ugyanakkora terhelést „lásson”? U (V)

I (A)

R (Ω)

1. fogyasztó 2. fogyasztó (ismeretlen ellenállású)

Tapasztalat:

Feladatok: 1. Az ábrán látható kapcsolásban az A és B pontok között a feszültség 120 V. Mekkora feszültség mérhető a C és D pontok között, ha R1= 30  , R2=90  és R3=26  ?

8. ábra

– 43 –


DIGITÁLIS MÉRŐMŰSZER BELSŐ ELLENÁLLÁSA Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Egy 12,4 V üresjárási feszültségű, 0,4 ohm belső ellenállású telepre 10 ohm ellenállású fogyasztót kapcsolunk. a) Mennyi lesz a fogyasztón átfolyó áram erőssége? b) Számítsd ki a kapocsfeszültséget és a belső ellenálláson eső feszültséget!

Mérőműszerek belső ellenállása Teljes áramkörre vonatkozó Ohm-törvény Egy voltmérő (akár digitális, akár analóg műszer) tulajdonképpen a rajta átfolyó áram erősségét méri, de a kijelzőjén (vagy a skálabeosztásán) az áramerősségnek és a műszer belső ellenállásának a szorzata jelenik meg. Ha U0 a feszültségforrás feszültsége, Rb a műszer belső ellenállása, R pedig a terhelő ellenállás, akkor a műszer által jelzett feszültség

U

U0  R b . R  Rb

Átrendezve kapjuk, hogy

1 1 1  R  . U U0  R b U0

– 44 –


1. kísérlet – Digitális multiméter belső ellenállása Eszközök: Terhelő ellenállások, digitális multiméter, tápegység

A kísérlet leírása: Különböző terhelő ellenállások mellett olvasd le a műszer által mutatott feszültségeket! Töltsd ki a táblázatot és ábrázold az 1/U-t az R függvényében! A mérési pontokra illessz egyenest! Az egyenes adataiból (meredekség, tengelymetszet) az 1/U-ra vonatkozó összefüggés alapján számítsd ki az adott méréshatárhoz tartozó Rb-t! 200 mV-os méréshatár: R ()

U0 (V)

U (V)

Grafikon:

1 1 1  R  , U U0  R b U0

– 45 –

Rb=


20 V-os méréshatár: R ()

U0 (V)

U (V)

Grafikon:

1 1 1  R  , U U0  R b U0

– 46 –

Rb =


AZ ELEKTROMOS ÁRAM MÁGNESES HATÁSA 1. kísérlet –Az elektromos áram mágneses hatása Oersted-kísérlet Eszközök: Egyenes vezető, iránytű, telep

A kísérlet leírása: Az egyenes vezető két végét csatlakoztassuk a zsebtelep két sarkához. Állítsuk a vezetőt É-D-i irányba! Helyezzük a vezető alá az iránytűt! Mit tapasztalunk? Rajzold le a kísérleti összeállítást!

Magyarázat:

2. kísérlet – Egyenes vezető mágneses mezőjének tulajdonságai Eszközök: Átlátszó, átfúrt műanyag lap; hosszú, egyenes vezető, tápegység, vasreszelék

A kísérlet leírása: A vízszintes helyzetű műanyag lapon bújtassuk át a függőlegesen állított, hosszú egyenes vezetőt! Bocsássunk a vezetőn keresztül elektromos áramot (csatlakoztassuk a tápegységre)! Szórjunk vasreszeléket a műanyag lapra! Rajzoljuk le a kialakult mágneses mező szerkezetét!

– 47 –


Tapasztalat:

3. kísérlet – Mágneses indukcióvonalak iránya Eszközök: Átlátszó, átfúrt műanyag lap; hosszú, egyenes vezető, tápegység, vasreszelék

A kísérlet leírása: A) Ismételjük meg az előző kísérletet úgy, hogy a vasreszelék helyett az árammál átjárt vezető köré a műanyag lapra kicsi iránytűket helyezünk. Figyeljük meg az iránytűk állását! Rajzold le!

Tapasztalat:

A mágneses indukcióvonalak iránya:

– 48 –


B) Cseréljük fel a vezetőn átfolyó áram irányát! Mit tapasztalunk?

4. kísérlet – A mágneses indukcióvektor nagysága Eszközök: Kézi magnetométer, patkómágnes, zsebtelep, vezetékek

A kísérlet leírása: Csatlakoztassuk a magnetométert a zsebtelephez! Helyezzük a magnetométert patkómágnes szárai között kialakuló homogén mágneses mezőbe úgy, hogy a magnetométer vezetőkeretének síkjára merőlegesek legyenek a patkómágnes sarkai között kialakuló mágneses mező indukcióvonalai! Mit tapasztalunk?

Magyarázat:

– 49 –


Feladatok: 1. Vízszintes irányú homogén mágneses mezőben egy négyzet alakú 3 cm oldalhosszúságú, 50 menetes vezetőkeret rögzített forgástengely körül szabadon elfordulhat. A tengely a keret síkjában van és a keret két szemközti oldalának a felezőpontján halad keresztül. A keretben 2 A áramerősségű áram folyik keresztül. A keretre maximális nagyságú forgatónyomaték hat, amelynek nagysága 1,08∙10-4 Nm. a) Mekkora a mező indukcióvektorának nagysága? b) Hogyan helyezkedik el a mezőben a keret? 2. A 25 cm2 területű, 10 menetes keretben 2,5 A erősségű áram folyik. A tekercs helyén a mágneses indukcióvektor nagysága 2,4 mT. A tekercs normálisa 300-os szöget zár be az indukcióvonalakkal. a) Mekkora nagyságú forgatónyomaték hat a keretre? b) Mekkora szöget zár be a keret az indukcióvonalakkal, ha a keretre nem hat forgatónyomaték?

– 50 –


LORENTZ-ERŐ Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Rajzold be az áramjárta vezetők körül kialakuló mágneses mezőt szemléltető indukcióvonalakat és a mező kijelölt pontjaiban az indukcióvektorokat! A,

B,

1. kísérlet – Áramjárta vezető mágneses mezőben Eszközök: Patkómágnes, vezető keret, tápegység, vezetékek

A kísérlet leírása: A) A patkómágnes homogén mágneses mezőjében függesszünk fel kengyelszerűen egy vezető keretet, melyre elektromos feszültséget kapcsolunk. A vezetőkeret patkómágnes közötti része legyen merőleges az indukcióvonalakra! Mit tapasztalunk?

B) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy megfordítjuk a keretben folyó áram irányát! Milyen változást tapasztalunk?

C) Ismételjük meg az A) kísérletet úgy, hogy növeljük az áram erősségét! Milyen változást tapasztalunk?

– 51 –


D) Ismételjük meg az A) kísérletet úgy, hogy a vezetőkeret mágneses térben lévő hosszát csökkentjük (keskenyebb kengyelt függesztünk fel)! Mit tapasztalunk?

Tapasztalatok összefoglalása:

2. kísérlet – Áramjárta vezetők kölcsönhatása Eszközök: Alufólia csík, tápegység, vezetékek, Bunsen-állvány

A kísérlet leírása: Bunsen-állványra függesszünk fel egymás mellé, egymással párhuzamosan két hosszú alufólia csíkot! Kapcsoljunk az alufólia csíkokra feszültséget! Mit tapasztalunk? Változtassuk meg az alufólia csíkokban folyó áram irányát! Milyen változást tapasztalunk? Rajzold le a két esetet! Tűntesd fel a rajzodon a mágneses indukcióvektorokat, az áramirányokat és a fellépő Lorentz-erőket!

Tapasztalatok:

– 52 –


Párhuzamos áramjárta vezetők kölcsönhatásakor fellépő Lorentzerők segítségével add meg az 1 A definícióját!

Feladatok: 1. Homogén 0,6 T indukciójú mágneses mező az indukcióra merőleges helyzetű 40 cm hosszú vezetőre 8 N erőt fejt ki. a) Mekkora a vezetőben folyó áram erőssége? b) Mekkora erő hatna vezetőre, ha az 200-os szöget zárna be az indukcióval? 2. Az ábrán látható nagyon hosszú, párhuzamos áramjárta vezetők távolsága 50 cm. Az ábra síkjában hol helyezkednek el azok a pontok, melyekben a mágneses indukció értéke zérus?

9. ábra

– 53 –


TÖLTÖTT RÉSZECSKE MOZGÁSA HOMOGÉN MÁGNESES MEZŐBEN Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Mekkora és milyen irányú erő hat a kelet-nyugat irányú trolibusz felső vezeték 10 m hosszú darabjára a Föld mágneses mezője miatt, ha benne 180 A nagyságú egyenáram folyik? A föld mágneses mezője legyen 0,05 mT.

1. kísérlet – Katódsugarak eltérítése mágneses mezővel Eszközök: Katódsugárcső, rúdmágnes, feszültségforrás

A kísérlet leírása: Kapcsoljunk feszültséget a katódsugárcsőre. A katódsugárcső közelébe helyezzük egy rúdmágnes északi pólusát úgy, hogy indukcióvonalai merőlegesek legyenek a katódsugárcsőben megjelenő elektronnyalábra! Mit tapasztalsz?

Tapasztalatok:

Fordítsuk meg a rúdmágnest úgy, hogy most a déli pólusa legyen a katódsugárcső közelében! Milyen változást tapasztalunk?

– 54 –


Irányszabály:

2. kísérlet – A rúdmágnes hatása katódsugárcsöves televízióra Eszközök: Katódsugárcsöves televízió, rúdmágnes

A kísérlet leírása: Közelítsünk rúdmágnessel egy hagyományos (katódsugárcsöves) fekete-fehér televízió képcsöve felé! Figyeljük meg a kép változását! Magyarázzuk meg a jelenséget! (Vigyázat! Színes tévével ne kísérletezzünk, mert a mágnes elrontja a színes képet!)

Tapasztalatok:

– 55 –


3. kísérlet – Lorentz-erő gyakorlati alkalmazásai Értelmezd a jelenségeket és magyarázd meg eszközök működési elvét!

Sarki fény

10. ábra

Tömegspektroszkóp

11. ábra

– 56 –


Ciklotron

12. ábra

Feladatok: 1. A fénysebesség tizedével száguldó elektronok a Föld mágneses mezőjébe kerülve körpályára kényszerülnek. Mekkora a körpálya sugara, ha a Föld mágneses mezőjének erőssége 0,01 mT? – 57 –


AZ INDUKÁLT FESZÜLTSÉG, LENZ-TÖRVÉNYE. 1. kísérlet – Indukált feszültség létrehozása rúdmágnessel Eszközök: Sokmenetes tekercsek, feszültségmérő, 2 db rúdmágnes, vezeték

A kísérlet leírása: a) A tekercset csatlakoztassuk a feszültségmérőhöz! Közelítsük a rúdmágnest a tekercshez! Mit tapasztalunk? Távolítsuk a mágnest a tekercstől! Mit tapasztalunk?

b) Végezd el a kísérletet két rúdmágnessel!

c) Egy rúdmágnessel közelíts a tekercshez!Változtasd meg a közelítés gyorsaságát!

d) Ismételd meg az a kísérletet egy az eddigitől eltérő menetszámú tekerccsel!

– 58 –


2. kísérlet – Az indukált áram iránya. Lenz-törvénye. Eszközök: Felfüggesztett alumínium gyűrűk, rúdmágnes,

A kísérlet leírása: Mozgasd a rúdmágnest a felfüggesztett zárt alumínium gyűrűhöz viszonyítva! Mit tapasztalsz a rúdmágnes közelítésekor? Mit tapasztalsz, amikor távolítod a rúdmágnest? Készíts ábrát!

Tapasztalatok:

Ismételd meg a kísérletet a megszakított alumíniumgyűrűvel is! Jegyezd le a tapasztalataidat! Készíts ábrát!

Feladatok: 1. Mekkora feszültség indukálódik egy 500 menetes, 25 cm2 keresztmetszetű tekercs két kivezetése között, ha a tekercsen átmenő mágneses mező erőssége 40 mT, és ez az érték 0,25 s alatt egyenletesen nullára csökken?

– 59 –


NYUGALMI INDUKCIÓ 1. kísérlet – Kölcsönös indukció Eszközök: Kettős tekercs, műszer

tápegység,

vezetékek,

analóg

feszültségmérő-

A kísérlet leírása: a) A kettős tekercs belső tekercsére kapcsoljunk néhány volt feszültséget! A külső tekercshez pedig csatlakoztassuk a feszültségmérőt! A belső tekercs áramkörének ki-be kapcsolásakor milyen változást jelez a külső tekercsre kapcsolt feszültségmérő?

b) Ismételjük meg a kísérletet úgy, hogy a két tekercsbe közös vasmagot helyezünk! Milyen változás olvasható le a műszerről?

c) Hozzuk létre ugyanazt az áramváltozást hosszabb, illetve rövidebb idő alatt! Mit mutat a feszültségmérő?

Faraday-törvény:

– 60 –


2. kísérlet – Önindukció Eszközök: 80-100 V gyújtási feszültségű ködfénylámpa, 1200 menetes tekercs, kapcsoló, 4,5 V-os zsebtelep, vezetékek

A kísérlet leírása: a) Kapcsoljuk a ködfénylámpát párhuzamosan a tekerccsel, majd az áramkört kapcsoló közbeiktatásával csatlakoztassuk a 4,5 V-os telepre! Mit tapasztalunk zárt áramkör mellett?

b) Mit tapasztalunk az áramkör nyitásakor?

c) Helyezzünk a tekercsbe vasmagot és ismételjük meg az előző kísérleteket! Milyen változást észlelünk?

Feladatok: 1. Csoportosítsd az alábbi eszközöket működési elvük szerint! fénycső, szikrainduktor, gyújtógyertya önindukció ill. kölcsönös indukció 2. Mekkora a tekercs önindukciós együtthatója, ha a rajta átfolyó 12 A–es áram megszűntekor 3,6 V-os feszültség indukálódik? Az áram 0,1 s alatt egyenletesen csökken zérusra?

– 61 –


A TRANSZFORMÁTOR Bevezető/Ismétlő feladatok: 1. Írd le a nyugalmi indukció jelenségét!

1. kísérlet – A transzformátor primer és szekunder tekercse közötti mennyiségi kapcsolat vizsgálata Eszközök: Transzformátor, tápegység, analóg feszültségmérő, vezetékek

A kísérlet leírása: Kapcsolj váltakozó feszültséget egy terheletlen transzformátor primer oldalára! Olvasd le a különböző primer feszültségekhez tartozó szekunder feszültségeket! Ismételd meg a kísérletet más menetszámú tekercsekkel! Np =

Nsz =

Up (V) Usz (V) Np =

Nsz =

Up (V) Usz (V)

Tapasztalat:

– 62 –


2. kísérlet – Energiaszállítás-modellkísérlet Eszközök: 2 db izzó, 2 db transzformátor, tápegység,

A kísérlet leírása: A két darab közel azonos ellenállású izzót kapcsold sorba egy váltakozó feszültségű áramforrásra! Az egyik izzó a távvezetéket modellezi, a másik a fogyasztót. a) Mit állíthatunk az áramforrás által leadott energia megoszlásáról?

b) Az áramforrás és a távvezetéket jelképező izzó között alkalmazzunk feltranszformálást, a távvezetéket jelképező izzó és a fogyasztó között pedig letranszformálást! Milyen változást tapasztalunk az izzók fényerejében? Hogyan magyarázható a jelenség?

13. ábra

– 63 –


Feladatok: 1. Egy transzformátor primer köri menetszáma 35-szöröse a szekunder menetszámnak. Mekkora áram folyik a primer körben, ha a szekunder tekercshez kapcsolt izzón az áramerősség 0,6 A? 2. Egy transzformátor két tekercsének menetszáma 150 és 2500. A feszültség letranszformálása után egy 2 A–es izzót üzemeltetünk vele. Mekkora a hőveszteség 1 óra alatt a 4 ohmos távvezetéken, amin az áramot kapjuk?

– 64 –


FOGALOMTÁR Állapotegyenlet: Az ideális gáz állapotjelzői közötti matematikai kapcsolatot fejezi ki. Az állapotegyenlet szerint az ideális gáz nyomásának (p) és térfogatának (V) szorzata egyenlő a gáz anyagmennyiségének (n), abszolút hőmérsékletének (T) és az univerzális gázállandónak (R) a szorzatával: p  V  n  R  T Avogadro-szám: Az anyag 1 mólnyi mennyiségében található részecskék száma. Jele: NA, értéke 6,02∙1023 1/mol. Belső ellenállás: Az áramforrás elektromos ellenállását belső ellenállásnak nevezzük. Jele: Rb, mértékegysége:  Boyle-Mariotte-törvény: Állandó tömegű és nyomású ideális gáz esetén a nyomás és a térfogat egymással fordítottan arányos. pV=állandó, p1V1=p2V2. Ciklotron: Az elektromos töltéssel rendelkező részecskék gyorsítására szolgáló berendezés. Csúcshatás: Azt a jelenséget, amikor a nagyobb görbületű (tehát hegyesebb) helyeken nagyobb a felületi töltéssűrűség és a vele arányos elektromos térerősség is, mint a kisebb görbületű helyeken, csúcshatásnak nevezzük. Dörzselektromosság: Két, eredetileg semleges elektromos szigetelő anyag szoros érintkezésekor a molekuláris erők hatására töltéshordozók jutnak át az egyik testről a másikra. A két test ellentétes töltésűvé válik. Ekvipotenciális felület: Az azonos potenciállal rendelkező pontok a térben általában felületet alkotnak. Ezeket a felületeket ekvipotenciális felületeknek nevezzük.

– 65 –


Elektrolit: Azokat a folyadék vagy szilárd halmazállapotú anyagokat, amelyek oldatban vagy olvadékban ionos elektromos vezetésre képesek elektrolitoknak nevezzük. Elektrolitok például a sók, savak, bázisok vizes oldatai. Elektrolízis: Elektrolízisnek nevezzük az elektromos áram hatására az elektrolitban végbemenő kémiai átalakulást. Elektrolízis során az elektródokon anyagkiválás történik. Elektromágneses indukció: Elektromágneses indukciónak nevezzük azt a jelenséget, amikor a változó mágneses mező maga körül elektromos mezőt hoz léte. Elektromos állapot: Kétféle elektromos állapot létezik: megállapodás szerint a bőrrel dörzsölt üvegrúd pozitív, a szőrmével dörzsölt ebonit negatív elektromos állapotú. Elektromos dipólus: A két egyenlő nagyságú, de ellentétes előjelű pontszerű elektromos töltésből álló elrendezést elektromos dipólusnak nevezzük. Elektromos erővonal: Az elektromos mező szemléltetésére használt képzeletbeli görbék, amelyeknek a mező egy pontjában húzott érintője megadja az ott uralkodó elektromos térerősség irányát. Elektromos megosztás: Az elektromos vezetőkben külső elektromos mező hatására létrejövő töltésszétválasztódást elektromos megosztásnak nevezzük. Elektromos térerősség: Az elektromos mezőt jellemző vektormennyiség, amely megadja az egységnyi pozitív próbatöltésre ható erőt. Jele: E. Mértékegysége: N/C vagy V/m Elektromos térerősség: Az elektromos mezőt jellemző vektormennyiség, amely megadja az egységnyi pozitív próbatöltésre ható erőt. Jele: E, mértékegysége N/C vagy V/m.

– 66 –


Elektroszkóp: Az elektromos állapot kimutatására szolgáló eszköz. Fajlagos ellenállás: Egy vezetőhuzal elektromos ellenállása (R) egyenesen arányos a huzal hosszával (l) és fordítottan arányos a keresztmetszetével (A). Az anyagi minőségre jellemző arányossági tényezőt fajlagos ellenáll lásnak nevezzük. Jele:  , mértékegysége:  m. R    A Faraday-féle indukciós törvény: Az indukált feszültség (Ui) nagysága egyenlő az időegység ( t ) alatti mágneses fluxusváltozással (  ). Ha tekercset használunk, akkor a tekercs kivezetései között indukálódott feszültség a tekercs me netszámával (N) is egyenesen arányos. U i   N t Feltranszformálás: Ha a szekunder tekercs menetszáma nagyobb a primer tekercs menetszámánál, akkor a szekunder tekercsen mérhető feszültség nagyobb a primer tekercsen mérhető feszültségnél. Ilyenkor feltranszformálásról beszélünk. Fogyasztók párhuzamos kapcsolása: Ha áramköri elemeket úgy kapcsolunk össze, hogy az áramköri elemek egyik és másik kivezetését is egy-egy közös pontba fogjuk öszsze, akkor párhuzamos kapcsolásról beszélünk. Fogyasztók soros kapcsolása: Ha áramköri elemeket úgy kapcsolunk össze, hogy az áramkörben nincs elágazás soros kapcsolásról beszélünk. Forráspont: Azt az anyagi minőségre jellemző hőmérsékleti értéket, ahol a folyadék forrása megindul, forráspontnak nevezzük. Földelés: Egy elektromos berendezésnek valamilyen elektromos vezető anyag segítségével a földdel való összeköttetését földelésnek nevezzük. Gázok állapotjelzői (állapothatározói): Gázok pillanatnyi állapotára jellemező fizikai mennyiségek. (nyomás (p), hőmérséklet (T), térfogat (V), tömeg (m)).

– 67 –


Hidrosztatikai nyomás: A folyadék súlyából származó nyomás. Homogén elektromos mező: Az olyan elektromos mezőt, amelyben az elektromos térerősség iránya és nagysága állandó, homogén elektromos mezőnek nevezzük Induktivitás (önindukciós együttható): Áramjárta vezetőre jellemező fizikai mennyiség, amely megmutatja, hogy a vezetőben egységnyi idő alatt történő egységnyi áramerősség-változás mekkora feszültséget indukál. Jele: L, SI mértékegysége henry. Rövidítve H. Jobbkéz-szabály a mágneses indukcióvektor meghatározására Egyenes vezető esetén, ha a jobb kezünk kifeszített hüvelykujja a vezetőben folyó áram irányába mutat, akkor a többi begörbített ujjunk a mágneses indukcióvonalak irányába mutat Jobbkéz-szabály Lorentz-erő esetén: Ha jobb kezünk hüvelykujját az elektromos töltés sebességének irányába, illetve az elektromos áram irányába, mutatóujjunkat a mágneses indukcióvektor irányába nyújtjuk ki, akkor pozitív elektromos töltés esetén a rájuk merőlegesen tartott középső ujjunk mutat a Lorentz-erő irányába. Kapacitás: Egy kondenzátor lemezeire felvitt elektromos töltés (Q) és a lemezek között kialakuló feszültség (U) hányadosával meghatározott fizikai mennyiséget kapacitásnak nevezzük. Jele: C, mértékegysége F Q (farad). C  U Kapocsfeszültség: A külső ellenálláson eső feszültséget kapocsfeszültségnek nevezzük. Jele: Uk, mértékegysége V. Kirchhoff-törvényei: Kirchhoff I. törvénye (csomóponti törvény) kimondja, hogy egy egyenáramú hálózat bármely csomópontjába befolyó és onnan kifolyó áramok erősségének algebrai összege zérus. Kirchhoff II. törvénye (huroktörvény) szerint az egyenáramú hálózatnál bármely hurok mentén körbejárva az egyes áramköri elemeken eső feszültségek algebrai összege zérus.

– 68 –


Kondenzátor energiája: Egy elektromosan feltöltött kondenzátor energiával rendelkezik. Ezt az energiát a fegyverzetek között létrejövő elektromos mező alakjában tárolja. Az energia nagysága egyenesen arányos a kondenzátor kapacitásával (C) és négyzetesen arányos a kondenzátor feszültségével (U). E 

C  U2 2

Kondenzátor: A két áramvezetőből és a közöttük lévő elektromosan szigetelő anyagból álló berendezést, amely nagy elektromos töltésmennyiséget tud tárolni kondenzátornak nevezzük. Kölcsönös indukció: A nyugalmi indukciónak azt a típusát, amelyben egy tekercs mágneses mezőjének változása egy másik tekercsben feszültséget indukál kölcsönös indukciónak nevezzük Légnyomás: A levegő súlyából származó nyomás. A légnyomás térben és időben változó mennyiség. Lenz-törvény: Az elektromágneses indukció során létrejövő áram iránya mindig olyan, hogy mágneses hatásával akadályozza az őt létrehozó hatást. Letranszformálás: Ha a szekunder tekercs menetszáma kisebb a primer tekercs menetszámánál, akkor a szekunder tekercsen mérhető feszültség kisebb a primer tekercsen mérhető feszültségnél. Ilyenkor letranszformálásról beszélünk. Lineáris hőtágulás: Ha a szilárd test hossza több nagyságrenddel nagyobb, mint a keresztmetszet méretei, akkor a hőtágulás lineáris hőtágulás. Lineáris hőtágulási együttható: Megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza eredeti hosszához viszonyítva, ha 1 0C-kal (illetve 1 K-nel) változik a hőmérséklete. Jele: α, mértékegysége 1/0C vagy 1/K.

– 69 –


Lorentz-erő: A mágneses mezőben lévő áramjárta vezetőre, illetve a mágneses mezőben mozgó elektromos töltésre ható erőt Lorentz-erőnek nevezzük. Mágneses indukcióvektor: A mágneses mező jellemzésére szolgáló fizikai mennyiség. Jele B, SI mértékegysége tesla, rövidítve: T. Nagysága megadja a mágneses mezőben elhelyezett 1 menetű, 1 m2 felületű. 1 A erősségű áramot szállító magnetométerre ható maximális forgatónyomaték nagyságát. Mágneses indukcióvonal: A mágneses mező szemléltetésérére használt képzeletbeli görbék, amelyeknek a mező egy pontjában húzott érintője megadja az ott uralkodó mágneses indukcióvektor nagyságát! Nyugalmi indukció: Az időben változó mágneses mező maga körül elektromos mezőt indukál. Ezt a jelenséget nyugalmi indukciónak nevezzük. Nyugalmi indukció: Az időben változó mágneses mező maga körül elektromos mezőt indukál. Ezt a jelenséget nyugalmi indukciónak nevezzük. Ohm-törvény: A vezetőn átfolyó áram erőssége (I) egyenesen arányos a vezető két pontja között mérhető feszültséggel (U). A két fizikai mennyiség közötti kapcsolatot a vezető elektromos ellenállása (R) adja meg. U R I Ohm-törvény: Ohm–törvénye kimondja, hogy a vezetőn átfolyó áram erőssége (I) egyenesesen arányos a vezető két pontja között mérhető feszültséggel (U). Olvadáspont: Azt az anyagi minőségre jellemző hőmérsékleti értéket, ahol az olvadás jelensége bekövetkezik, olvadáspontnak nevezzük.

– 70 –


Önindukció: Azt a jelenséget, amikor egy tekercsben a saját áramerősség változása hoz létre indukált feszültséget, önindukciónak nevezzük. Parciális nyomás törvénye (Dalton-törvény): Dalton-törvénye szerint a keverék nyomása egyenlő az egyes összetevők részleges (parciális) nyomásának összegével. Részleges nyomásnak azt a nyomást nevezzük, amellyel a gáz akkor rendelkezne, ha a keverékből a többi gázt eltávolítanánk, de a hőmérsékletet és a térfogatot állandónak tartanánk. Primer tekercs: A transzformátornak azt a tekercsét, amelyre az átalakítandó feszültséget kapcsoljuk, primer tekercsnek nevezzük. Szekunder tekercs: A transzformátornak azt a tekercsét, amelyről az átalakított feszültséget levesszük, szekunder tekercsnek nevezzük. Szublimáció: A szilárd anyagok felületén végbemenő párolgást szublimációnak nevezzük. Telített gőz: Azt a zárt térben lévő gőzt, amely saját folyadékával dinamikus egyensúlyban van, telített gőznek nevezzük. A dinamikus egyensúly azt jelenti, hogy telített gőz esetén a gőztérbe ugyanannyi molekula lép ki, mint amennyi a gőztérből a folyadékba visszaérkezik. Térfogati hőtágulás: Hőmérséklet-változás hatására az anyagok megváltoztatják térfogatukat, ezt a jelenséget térfogati hőtágulásnak nevezzük. Térfogati hőtágulási együttható: Azt az anyagi minőségtől függő fizikai mennyiséget, amely megmutatja, hogy az egységnyi térfogatú anyag egységnyi hőmérsékletváltozás hatására mekkora térfogatváltozást szenved térfogati hőtágulási együtthatónak nevezzük. Jele:  , mértékegysége : 1 1 1 0 1 K C

– 71 –


Töltésmegmaradás törvénye: A töltések algebrai összege zárt rendszerben állandó. Tömegspektroszkóp: Atomok tömegének, illetve a különböző részecskék százalékos arányának meghatározására szolgáló berendezés. Transzformátor: Közös, zárt vasmagra csévélt tekercs transzformátort alkot. Üresjárási feszültség: A nyitott áramforrás pólusai között lévő feszültséget üresjárási feszültségnek nevezzük. Jele: Uo, mértékegysége: V.

– 72 –


FORRÁSOK Felhasznált irodalom: Markovits Tibor (2012): Fizikai fogalomtár középiskolásoknak. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József (2013): Fizika 10. Elektromosságtan. Hőtan. Szeged: Mozaik Kiadó. Dégen Csaba – Elblinger Ferenc – Simon Péter (2012): Fizika 11. Emelt szintű kiegészítésekkel. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Öveges József (2000): Kísérletek könyve. Hogyan tanuljunk fizikát? 500 egyszerű fizikai kísérlet. Budapest: Anno Kiadó. Dr. Mező Tamás – Dr. Molnár Miklós – Dr. Nagy Anett (2000): Fizika 11. Hullámtan, Elektromágneses jelenségek. Modern fizika. Szeged: Maxim Könyvkiadó. Gulyás-Honyek-Markovits-Szalóki-Tomcsáni-Varga (2000): III. Középiskolák számára. Budapest: Műszaki Kiadó.

Fizika

Budó Ágoston (1972): Kísérleti fizika II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Tasnádi Péter – Medgyes Sándorné (2003): Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Gyakorlófeladatok. Fizika I.–II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Moór Ágnes (1999): Középiskolai fizikapéldatár. Budapest: Cser Kiadó. Székely György (2000): Fizika példatár 2. Ennyit kell(ene) tudnod. Budapest: Akkord – Panem. Dr. Halász Tibor – Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József (2005): Fizika 11. Rezgések és hullámok. Modern fizika. Szeged: Mozaik Kiadó. Póda László – Urbán János (2011): Fizika 10. a középiskolák számára. Emelt szintű kiegészítésekkel. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

     

http://metal.elte.hu/~phexp/st_kgy.htm http://www.tests.hu/show/650/F-H-B http://sulifizika.elte.hu/html/sub_gazgolyok_fixT.html http://www.tests.hu/show/631/F-L http://www.fizkiserlet.eoldal.hu/cikkek/hotani-kiserletek.html http://videotorium.hu/hu/recordings/details/374,Kiserletek_a_me chanika_es_legnyomas_temakbol – 73 –


 

http://www.tests.hu/show/269/F-H-F http://www.ntk.hu/c/document_library/get_file?uuid=0df8a23f31c3-4771-946e-186055fbc322&groupId=10801

A képek forrásai: 1. http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j3s1s1.htm 2. http://www.fizkapu.hu/fizfoto/fizfoto2.html 3. http://www.fizkiserlet.eoldal.hu/cikkek/hotani-kiserletek.html 4. http://prezi.com/qsjiy-wz4aux/the-bike-pump/ 5. http://sulifizika.elte.hu/html/sub_gazgolyok_fixT.html 6. http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j7s1s4.htm 7. http://metal.elte.hu/~phexp/doc/hot/j7s3s8s1.htm 8. saját készítésű 9. saját készítésű 10. http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/sarki-feny-kepek/ 11. saját készítésű 12. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ciklotron 13. www.mozaweb.hu/Lecke-Fizika-Fizika_103_4_A_transzformátor-99840

– 74 –

A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 10. évfolyam

Recommend Documents