A természeti tőke beépítése (gazdasági, politikai) döntéshozatali folyamatokba avagy: a “paradigmaváltás” intézményi feltételrendszere – a GLOBE természeti tőke akcióterv vázlata Králl Attila Jövö Nemzedékek Országgyűlésli Biztosa Irodája Természettudományi Osztály
www.jno.hu
Azonnali kérdések... • (Ökológiai) adósság: van... de pontosan (egy pillanatképen) hogyan is állunk? • Hova tart a folyamat, milyen ütemben? • Milyen korábbi döntések vezettek ide? • Kiknek szól a (vész)harang? – Formálódnak (majd) új indikátorok, természeti tőke trendelemzések – ki nézi, ki használja ezeket? Mitől, kitől fog az adósság csökkenni?
Finomabb skálán tekintve... …egy-egy döntés, szakpolitikai irány, támogatási rendszer, nettó hatásosság, erőforráshatékonyság tekintetében “hozza-e azt”, amit elvártunk tőle? Milyen célrendszerhez képest? Ki, mi alapján ellenőrzi ezt?
A “paradigmaváltás” 3 lépésben • I. Háttérinformáció – módszertan + adatgyűjtés a természeti tőkéről • II. Értékelés – nem okvetlenül pénzben kifejezett érték, közös nyelv kialakítása • III. Politikai / intézményi feltételek
Háttér • TEEB • Millennium Ecosystem Assessment • Nagoya – Aichi-célok 2010. október • EU 2010 után biodiverzitás stratégia (2011. május)
Jó példa és referencia • UK National Ecosystem Assessment – 2011. június • • • •
Szolgáltatások státusa és trendje Változásokat mi okozta, okozza Szolgáltatások és jól-lét kapcsolata Melyek azok a szolgáltatások, amelyeket a brit ökoszisztémák NEM szolgáltatnak? • Köztudomás állapota...
• Ezt a gyakorlatot el kell végeznie a többi EUtagországnak is – igen szoros határidővel… (2014!)
A természeti tőke felmérése és értékelése • Környezeti elszámolás – a nemzeti számvetés részeként (SEEA – 2013) • A nemzeti “vagyonleltárba” építve (Alaptörvény szelleme) • “Retrospektív” értékelés (pl. árvízi védekezés költsége…) Nincs tökéletes módszer, megoldás, de erről azért már tudunk eleget
Analízis-paralízis…
…három nappal később még mindig ott ült, és lóbálta a lábát egy mézes csupor aggasztó társaságában...
Analízis-paralízis…
…és négy nappal később még mindig ott ült…
Hazabeszéd… Szükséges az állami döntéshozatalban olyan (lehetőleg kényszerítő) erő, amely megköveteli a hosszútávúság, stratégiai megközelítés, rendszerszemlélet alkalmazását Szükséges legalább egy olyan független testület, amely ezeket a fogalmakat sulykolja, értelmezi, stb…
“Természeti Tőke Akcióterv - 2010 A Természeti Tőke Akcióterv célja egy egyértelmű és célzott gyakorlati cselekvési sor felvázolása annak érdekében, hogy az ökoszisztéma szolgáltatások és a természeti tőke valódi értéke beépülhessen az ágazati szakpolitikák tervezési, megvalósítási és ellenőrzési folyamataiba. GLOBE International 2010 október (TEEB jelentések és a Millennium Ecosystem Assessment nyomán)
A “paradigmaváltás” 3 lépésben • I. Háttérinformáció – módszertan + adatgyűjtés a természeti tőkéről • II. Értékelés – nem okvetlenül pénzben kifejezett érték, közös nyelv kialakítása • III. Politikai / intézményi feltételek
Hatékony beavatkozási pontok Ha rerdszereket tekintünk: • A megfelelő helyen a megfelelő információt juttatni a rendszerbe… • Nincs lehetőség mindenhova • Gátlás és serkentés • A fontos pontok adott esetben nem mindig a hatékonyak…
Fontos beavatkozási pontok az intézményrendszerekben A “Természeti Tőke”, mint információ bejuttatása 1. Parlament, jogalkotás 2. Kormányzat – pénzügyekért felelős minisztérium + Államkincstár 3. Számvevőszék
1. Jogalkotási szint - Parlament a Parlament környezeti nevelése alapvető fontosságú hiszen • ellenőrzi, értékeli a kormányzat munkáját • parlamenti szakbizottságok felügyelik a közkiadásokat – mire, mennyit, milyen eredménnyel sikerült költeni? • KSH, Számvevőszék, JNO jelentéseket küld a Parlament felé… • A Természeti Tőke Számadás igényli a tulajdonos figyelmét… • Politikai közösségi célok megvalósítása a természeti tőkébe való befektetés által (VS!!)
2. Kormányzat, végrehajtás + leltár Magas szintű minisztériumi pozíció létrehozása a pénzügyekért felelős minisztériumban (DEFRA – 2011 június) • Környezeti számvitel módszertana • Felelősség- és hatástérképek készítése szaktárcánként • Természeti Tőke Számvetések készítése (minisztérium + kincstár)
2. Kormányzat, végrehajtás + leltár TT Minisztérium-közi Bizottság létrehozása az érintett szaktárcák (majd’ mind…) részvételével, amely • felügyeli a természeti tőke értékelésével kapcsolatos folyamatokat, vizsgálatokat a nemzeti elszámolások során • biztosítja, hogy a TT értéke(lése) beépüljön a szakpolitikák alakításába, és a kormányzati befektetésekkel kapcsolatos döntési folyamatokba (cél, költség-haszon) • A Természeti Tőke Elszámolást kiegészíti egy jelentéssel amely a szakpolitikák megvalósulásának környezeti és gazdasági hatásait értékeli – egyfajta jelentés arról, hogy a természeti tőke integrálása gazdasági és társadalmi szempontból hasznos, nem hasznos? milyen esetekben működik? (Itt fontosak ismét a különböző szakpolitikák és intézkedések hatásainak mérésére alkalmas indikátorok)…
2. Kormányzati, végrehajtás + leltár Miniszteri Bizottság Tanácsadói Csoport létrehozása, amely • technikailag ellenőrzi és segíti a természeti tőke beépülését, mint “paradigmaváltást” a kormányzati folyamatokba, plusz a napi kormányzati működésbe segít beépíteni a természeti tőkét • közgazdászok + ökológusok + akadémia • mit lehet, mit nem lehet/érdemes értékelni? • mi az ami már benne van – talán rosszul? • jelentés a különböző tőketípusokról, mérhetőségükről…
2. Szakpolitikák formálásakor • Az állami környezetére hatással lévő szakpolitikák és projektek stratégiai, gazdasági és társadalmi gazdasági(!) értékelésekor figyelembe kell venni a természeti tőke és az ökoszisztéma szolgáltatások gazdasági értékét. • Hogyan fogja az adott szakpolitika növelni a természeti tőkét, vagy miképpen alakítja azt át más tőkeformává, amellyel az állami összvagyon növekszik (nettó).
2. Ha már megvan a leltár + értékelés: • állami finanszírozású beruházások esetében kötelező jelleggel figyelembe kell venni – így állapítva meg az optimális stratégiát • a privát szektor felé ezt nyomatékosítani, (előbb-utóbb) rászorítani • helyi hatóságok, önkormányzatok hasonlóképpen kell hogy eljárjanak (egy idő után) • kommunikációs stratégia a kormányzat szándékát megmutatni, egyértelművé tenni (Alaptörvény szelleme..) • az állami számvevőszék mindezeket ellenőrizni hivatott – (mik alapján?), illetve jelentést készít a szabályozás alkalmazhatóságáról
3. Az Állami Számvevőszék… … amelynek feladata • a kormányzat pénzügyi jelentéseinek auditálása • a kiadások jogszerűségének ellenőrzése • hatékonyság, megtérülés ellenőrzése (a szakpolitikák megvalósításának gazdasági, hatásossági és hatékonysági mérései)
3. Az Állami Számvevőszék • Építse be a jelentések és jogszerűségek auditálásainak folyamatába a természeti tőke kérdéskört. • Jelentéseiben térjen ki erre – gazdasági hatékonyság, hatásosság, stb. figyelembe véve a… (pl: ÚMVP mid-term értékelés…) • ITT ÚJRA AZ INDIKÁTOR kérdéskör kerül elő!! pénzabszorpciós képesség – az NFÜ monitoring részlege az EU-s fejlesztési források felhasználásának hatékonyságát ezzel és csak ezzel jellemzi. • a javaslatok beépültek-e? tud-e róluk a lakosság? • http://www.environmental-auditing.org/ • Példa: A biodiverzitás könyvvizsgálata… • összefoglalók készítése a parlamenti bizottságok, jogalkotók számára • képzések a természeti tőke számvizsgálattal kapcsolatban
Egyéb hazai lehetőségek
Természeti tőke/ökoszisztéma szolgáltatás alapú – adósság-egyenlítés, pénztranszfer • regionális szinten • nemzeti szinten • EU-szinten
Kérdések a panelbeszélgetéshez A felsorolt intézményi példák közül melyeknek van realitásuk • Pénzügyi • Szervezeti • vagy hatékonysági szempontokból ma Magyarországon?
Kérdések a panelbeszélgetéshez • Melyek azok, amelyek már léteznek? • Melyek azok, amelyek csupán átszervezést igényelnek? • Melyek azok, amelyek komoly előkészítést és pénzügyi manővereket? • Melyek azok, amelyek teljesen irreálisak – miért?
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa irodája
Köszönöm a figyelmet!
Králl Attila
[email protected] + 36 1 475-7325 www.jno.hu
