„Jólétünk, nemzeti vagyonosodásunk, s minden további ebből fakadóknak alapját képezi, hogy kellőleg felhasználjuk és értékesítsük mindazt, amit az anyaföld nekünk juttat” Böck János miniszteri biztos, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója (1904)
A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKRÓL HITELESEN, ENERGETIKAI KITEKINTÉSSEL. ON OUR NATURAL RESOURCES FROM AN AUTHENTIC ENERGETIC POINT OF VIEW
Dr. Horn János aranyokleveles olajmérnök, okleveles gazdasági mérnök, okleveles szakközgazda, a BDSZ elnöki főtanácsadója. Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (
[email protected]) Abstract Sajnos ma is érvényes Georgius Agricola 1530-ban megjelent könyvében az a mondat, hogy „A bányászatot egyetlen társadalom sem tekinti közömbösen, érdemeit felnagyítva dicsőítik, vagy érdemeit elhallgatva pocskondiázzák”. Ez utóbbiban sajnos most a média is hibás, ugyanis a legtöbb esetben a közbeszéd felületes, elfogult, manipulált és nincs érdemi szakszerű társadalmi vita. Jelen előadás célja, hogy bemutassa a valóságot hitelesen és bebizonyítsa, hogy hamis az az állítás, hogy hazánk ásványi nyersanyagokban szegény ország. Az importra utaltságunk „elkerülhetetlenségének elfogadtatására keletkezhetett előbb az „ásványvagyonban szegény ország” vagyunk állítás, majd a környezetet szélsőségesen védő nézet uralma, ezt követően a fosszilis energiahordozók közül elsősorban a hazai szén globális veszélyességének propagandája. Ezen állítások mindegyike túlzó és demagóg. Az előadás célja, hogy mindezeket megcáfolja ,teszi ezt ellenőrizhető, hiteles forrásokra támaszkodva.
Természeti erőforrás mint kategória: az emberiség számára a természet szolgáltatta, vagy természettől vett, valamely céljának megvalósítására alkalmas vagy lehetőséget adó anyagi tényező. A gazdasági életben alapvető jelentőségük van az ásványi nyersanyagoknak (energiahordozóknak) a termőföldek, a vízzel való ellátottságnak. Tágabb értelemben a természeti erőforrásokhoz sorolják az atmoszféra, az éghajlat, a nővény-és állatvilág, valamint a természeti környezet állapotát. (Lakatos István az MTA r. tagja, Miskolci Földtudományi Közlemények, 2013.84.kötet l.szám, p:7-8) A részletes bemutatás előtt egy - két gondolat: 1. Rövidesen lejár az orosz - magyar földgázszerződés és még nem tudható, hogy e téren milyen pozitív vagy negatív meglepetés érheti hazánkat,különös tekintettel az eddig már megismert orosz szerződésekre.
2. A hazai energetikai természeti erőforrások rendelkezésre állnak, azonban kihasználtságuk minimális, kőszén és lignit készletünk hosszú távon növelheti energiabiztonságunkat és lényegesen csökkentheti az energiafüggőségünket, megfelelő döntéssel – pl. állami beavatkozással 3. A külkereskedelmi forgalmunk sokkal kedvezőbb lehetne, mert jelenleg milliárd forintban a gépek, szállítóeszközök, feldolgozott termékek, energiahordozók, nyersanyagok, élelmiszerek-italok- dohány termékforgalom (Forrás: KSH): Év 2010 2011 2012 2013
Egyenleg 1517,7 1978,6 1971,4 2080,5
Ebből energetika -1390,0 -1687,6 -1781,1 -1733,7
Mi a valóság? 1. A hazai iparilag kitermelhető készlet. Magyarország iparilag kitermelhető készletének nominális értéke 2011- ben 8932 milliárd forint (forrás: Lakatos István az MTA r. tagja, Műszaki Földtudományi Közlemények, a Miskolci Egyetem közleménye 84. kötet 2013. p. 11). A magyar államadóság 2014. május 7-én 23340,2 milliárd forint. Ez a két szám felveti, hogy az Alaptörvényben miért nem szerepel a természeti erőforrások között az ásványi nyersanyag? Ennek előzménye: Már az 1949.évi XX. törvény, az Alkotmány 6 §-a kimondta, hogy „Az egész nép vagyonaként az állam és a közületek tulajdona a föld méhének kincsei, az erdők, vizek, a természeti erőforrások”. Az Alkotmány „átdolgozása” után a Ptk./1991/ 172 § - bán már az szerepel, hogy „ha a törvény eltérően nem rendelkezik, kizárólag az állam tulajdonában vannak: a/ a föld méhének kincsei.” 2011. április 18-án az Országgyűlés által elfogadott Magyarország Alaptörvénye kimondja: „Nemzeti hitvallás Felelőséggel viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásain gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. Alapvetés
P./ cikk : A természeti erőforrások,különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. A 2014. március 15-től érvényben lévő Ptk 2013.évi V. törvény 5:17 §/2/ pontja az alábbiakat tartalmazza: ”Az ingatlanon fennálló tulajdonjog a föld méhének kincseire és természeti erőforrásokra nem terjed ki.” Hazánk szénhidrogén vagyona és termelése (millió tonna) Földtani Kitermelhető vagyon (2013.01.01.)
Termelés 2011
2012
konvencionális nem konvencionális Földgáz
217,04 418,95
22,54 25,14
0,7 -
0,7 -
konvencionális nem konvencionális Szén-dioxid gáz
186,87 4324,35
71,79 2386,65
2,5 -
2,4 -
45,90
31,93
0,1
0,1
Kőolaj
1000 m3 földgáz = 1 tonna Hazánk kőszén és lignit vagyona (millió tonna)
Feketekőszén Barnakőszén Lignit
Földtani Kitermelhető vagyon (2013.01.01) 1625,14 1915,5 3195,92 2241,36 5734,0 4330,17
Termelés 2011 0,003 0,755 8,800
2012 0,900 8,8438
(a feketekőszénnél a hígulás nagyobb, mint a veszteség, a bányászat során kitermelendő szén + meddő mennyisége meghaladhatja a nyilvántartott földtani vagyont)
Hazánk ércvagyona (millió tonna)
Uránérc Vasérc Bauxit Ólom-cinkérc Rézérc Nemesfémércek Mangánérc
Földtani Kitermelhető vagyon (2013.01.01.) 26,77 26,77 43,15 43,6 124,10 79,86 100,82 90,80 787,17 726,46 36,59 36,51
Termelés 2011 0,278 -
2012 0,255 -
79,06
0,058
0,051
52,15
Nemfémes ásványi nyersanyag-vagyon (millió tonna)
Ásványbányászati nyersanyagok Cement és mészipari nyersanyagok Építő- és díszítőkőipari nyersanyagok Homok és kavics Kerámiaipari nyersanyagok Tőzeg, lápföld, lápimész Egyéb
Földtani Kitermelhető vagyon (2013.01.01.) 4086,25 1209,54
Termelés 2011 3,10
2012 2,60
2549,90
1411,42
2,20
2,40
4611,53
3048,20
9,10
8,74
8411,35 1870,41
5555,46 1215,51
23,37 1,80
22,08 1,39
181,95 16,47
123,25 13,68
0,10 -
0,058 0,019
Magyarország összes ásványi-nyersanyag termelése (millió tonna) 2009. évben 2010. évben 2011. évben 2012. évben
74 57,26 52,86 50,1
-100,00% -77,40% -71,40% -67,70%
(Forrás: minden esetben Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
Villamosenergia termelés célszámai - megújulók, 2014. (NFM 2010)
Vízenergia Geotermikus energia Fotovillamos energia Szélenergia Szilárd biomassza Biogáz
Tény Terv 2011 2012 2011 2012 MW GWh MW GWh MW GWh MW GWh 55 217 55 219 51 194 51 194 0 0 0 0 0 0 0 0
2013 MW GWh 66 298 57 410
4
2
12
8
2
5
9
63
81
323 343
645 1656
325 298
701 1421
393 360
692 445 1870 360
929 1870
750 500
1545 2688
49
188
50
235
17
101
125
100
636
6
21
Hazai megújuló energia helyzetkép
Forrás: Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép, Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia 2014, Hízó Ferenc előadása. Pár gondolat: 1./ Napjaink egyik fő kérdése, hogy a jelen és jövő energiaigényeit (Richard Smaelly /1943 – 2005/ Nobel díjas szerint a világon a 10 legfontosabb: 1./ energia, 2./víz, 3./ élelmiszer) milyen módon lehet vagy indokolt hazai természeti erőforrásokkal biztosítani. Napjainkra már egyértelmű, hogy igaz az az 1990–as évek végén nemcsak a bányászati, hanem a közgazdasági szakemberek által megfogalmazottak, hogy a hazai természeti kincseink kiaknázásának gyökeres visszafogása – az import viszonylagos olcsóságára hivatkozva – közgazdaságilag nem megalapozott és igen nagy
nemzetgazdasági károkat okozhat, pedig akkor még a Brent Dtd olajár 10,545 USD/bbl volt. Ennek eredménye, hogy - a KSH adatai szerint a vezetékes gázzal ellátott települések száma 2878 (az összes település 91,2%-a), a vezetékes gázfogyasztók száma 3.287.683 (a lakások 74,9%). A gázvezetékek hossza 83.208 km (a vasútvonalak hossza : 7942 km) - a földgázimportunk 2012-ben 79,8 % -, 2013-ban 80,04 % volt. - a hazai szén/lignit termelés folyamatosan csökkent, pedig egy 1000 MW teljesítményű villamos-energia lignit igénye 50 évre 400 millió tonna, azaz az ismert lignitvagyonunk hosszú távlatban biztosíthatja a villamos-energia termelés tüzelő anyagát Reálisan kitermelhető vagyon
Feketekőszén Barnakőszén Lignit
Külfejtés kT 46.262 84.741 3.173.612
PJ 742 846 22.513
Mélyművelés kT 1.811.376 1.352.836
PJ 26.784 15.583
Forrás: Dr. Fancsik Tamás előadása (2012. október 25, MGFI székház, Cselekvési terv) A hazai szénbányászat éves kapacitása és a bővítés lehetőségei Jelenleg Mt Külfejtés 8,3 ebből lignit 8,2 Mélyművelés 0,8 ebből Mecsek Összesen 9,1
PJ 61,9 61,1 11,5 73,4
Alsó határ Mt PJ 12,4 85,4 12,2 83 3,1 47,6 2 33 15,5 133
Felső határ Mt PJ 12,4 85,4 12,2 83,8 7,6 93,6 2,4 40 20 179
Forrás: Ásványvagyon hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési terv 2013.02.06 1.sz. táblázat
Bányajáradék A kitermelt ásványi nyersanyagok után a vállalkozóknak befizetési kötelezettsége van ami a költségvetés pozícióját erősíti. Befizetett bányajáradék (milliárd Ft) Bányajáradék önbevallásra kötelezett vállalkozások (db)
2006 120,2
2007 100,3
2008 116,8
2009 78,3
2010 108,7
2011 112,9
2012 98,7
2013 63,2
875
868
879
880
873
862
686
726
Ami elgondolkodtató: - 2013. január – október az import aránya 28,1 % 2010-ben 13 %, 2012-ben 19,2 % - 50 MW-nál nagyobb erőművek eladása 2013. január október között 319,9 milliárd Ft, korábbi években 392,8 illetve 379,7 milliárd Ft
Forrás: Elektrotechnika 2014/05 p:6 Javaslatok: • Készüljön el „Magyarország ásványi nyersanyag stratégiája”! • Minisztériumi szabályozás. • Új, korszerű bányatörvény, mely pontosítja a prioritásokat. • Engedélyezési folyamat egyszerűsítése • Az állam vállaljon szerepet / kutatás, stb./ • Ásványi vagyonügynökség felállítása • Natura 2000 felülvizsgálata • Zöld út a palagáznak
