A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín – kor – társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, történet, üzenet előfordulás, termőhelyi viszonyok, faji összetétel (más egységek összetétele is lehet), szerkezet, folyamatok, üzenet? A megismerést az ember természet átalakító tevékenysége korlátozza, amelynek hatása a termőhelytől a folyamatokig nő Pl. Sztyepp helyén lévő szántóföld: klíma kevéssé módosult, talaj jobban, a sztyepp fajok szinte eltűntek Őshonos fafajú gazdasági erdő: a termőhely kevésbé változott meg, mint a fajkészlet, a fajkészlet kevésbé, mint a szerkezet stb. Vegetáció típusok bemutatásának sorrendje: Előfordulás, termőhely, fajkészlet, szerkezet, dinamika

Ódor Péter - Vegetációtan

Bükkösök Előfordulás Zonálisan az ország belsejében kb. 600 m, Ny-Dunántúlon kb. kb. 400 m fölött, az Alpokban-Kárpátokban kb. 1100 m-ig, ezt kitettség, domborzat módosítja Termőhely Kiegyenlített, párás, humid makroklíma, viszonylag enyhe tér, viszonylag hűvös nyár, sok csapadék Sokféle alapkőzeten megjelenik, sokféle talajtípuson, bükk szempontjából legoptimálisabb a mély, agyagbemosódásos bana erdőtalaj


Bükkösök

Fagus sylvatica

Uralkodó fafajok

Abies alba


Bükkösök Elegyfafajok Carpinus betulus

Fraxinus excelsior


Bükkösök Elegyfafajok Acer pseudo-platanus

Acer platanoides


Bükkösök Elegyfafajok Tilia platyphyllos

Ulmus glabra


Bükkösök Nagyobb területű bolygatásokhoz kötődő elegyfafajok Populus tremula Salix caprea


Bükkösök Cserjeszintben elsősorban a fafajok újulata jelenik meg Zártabb állomány alatti cserjefajok Daphne mezereum

Daphne laureola


Bükkösök Cserjefajok Lékekben Sambucus nigra

Sambucus racemosa


Bükkösök Cserjefajok Rubus idaeus

Nagyobb lékekben, vágásterületen Rubus fruticosus s.l.


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – kora tavaszi geofitonok

Galanthus nivalis

Isopyrum thalictroides.


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – kora tavaszi geofitonok Corydalis cava Gagea lutea


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – kora tavaszi geofitonok Anemone ranunculoides Anemone nemorosa


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – kora tavaszi geofitonok Helleborus purpurascens Helleborus odorus


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – kora tavaszi geofitonok Dentaria bulbifera Dentaria glandulosa


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – sarjtelepet képző fajok Galium odoratum Carex pilosa


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – sarjtelepet képző fajok Melica uniflora Mercurialis perennis


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – sarjtelepet képző fajok Oxalis acetosella Aegopodium podagraria


Bükkösök Lágyszárú fajok Zártabb állomány alatt – sarjtelepet képző fajok Glechoma hederacea Polygonatum multiflorum


Bükkösök Lágyszárú fajok Lékekben Urtica dioica

Atropa bella-donna


Bükkösök Dinamika – Szerkezet Természetes referencia


Bükkösök Dinamika – Szerkezet Természetes referencia Felújulás lékekben (méret: 1-néhány fa, ritkán nagyobb) Felső lombszintet egyenletlen növekedéssel érik el a fák Vertikális szerkezet: Korosztályok-szintek nem különülnek el, vegyes korszerkezet, folyamatos átmenet Horizontális szerkezet: Időben változó, finom léptékű mozaik






Bükkösök Dinamika – Szerkezet Kezelt állományok Kezelés (Dinamika) Fokozatos felújító vágás, bontás egyenletes vágáskor: 90-120 év Vágás időtartama 5-30 év természetes vagy mesterséges felújítás, tisztítás, gyérítés (bükk monodominanciára törekvés) Kezelés területi egysége: 3-20 ha

Szerkezet Egyszintes állomány, teljes záródás


Bükkösök Dinamika – Szerkezet Kezelt állományok


Bükkösök Dinamika – Szerkezet Kezelt állományok


A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez

Recommend Documents