A TERMÉSZET TARTALOM: MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR

A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT

TELEFON: 220-400

XXXIX.

SZERKESZTI:

N A D L E R

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI DÍJ:

H E R B E R T

EGY ÉVRE 8 PENGŐ FÉLÉVRE 4 PENGŐ

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

ÉVFOLYAM

EGYES SZÁM ÁRA 70 FILLÉR

8. SZÁM

GÖDÉNYEK

A Z Á L L A T K 13RTI N A G Y T Ó

1943. A U G U S Z T U S

SZIGETÉN,

Haller L-ászl í dr. felvétele.

TARTALOM: Schveitzer József dr.

A szarkaláb.

Borsodi László : N y i i :rai é l m é n y e k . Dorning Henrik dr.: Budapest r i t k a msidarai.

i R ö v i d k ö z l e m é n vek. : Könyvekről. Á l l a t k e r t i hírek.

A

SZARKALÁB.

I r t a : Schveitzer József dr. T i s z t a , d e r ü l t ég b o r u l az aranyos n a p f é n y b e n mosolygó zöld m e z ő fölé. P i n t y e k és p a c s i r t á k dala hangzik mindenfelől, A k i s t ó c s á t nedves talajt k e d v e l ő n ö v é n y e k b á j o s v i r á g k o s z o r ú j a övezi. F ö l ö t t e s z i t a k ö t ő k c i k á z n a k , s z ú n y o g o k t á n c o l n a k , legyek és a p r ó rovarok z ü m m ö g n e k és z ú g n a k , az ü g y e s fecskék pedig v i l l á m g y o r s a n í v e l n e k a l e v e g ő b e n . Csupa élet, csupa m o z g á s m i n d e n ü t t ! A m e z ő t a r k a v i r á g a i a gyenge fuval­ latra incselkedően h a j t j á k le kedves fejüket. A tócsán t ú l m á r sárguló gabonatáblák hullámzanak és s z é l ü k ö n minden k i s l é g á r a m l a t r a meg­ r e z d ü l ő sötétkékeslila v i r á g o k p o m p á z n a k . O l y a ­ nok, m i n t h a a l e v e g ő b e n r e p ü l n é n e k , mert v é k o n y k o c s á n y u k csak akkor látszik, amikor k ö z e l e b b r ő l n é z z ü k meg. A g a b o n a n e m ű e k k e l e g y ü t t h o z z á n k k e r ü l t egyik legszebb v i r á g u n k , a m e z e i - s z a r k a l á b (Delpliinium consolida-Consolida segetum) h i m b á -

lódzik e l ő t t ü n k . E u r ó p a n é m e l y v i d é k é n a gabona­ f ö l d e k e n igen gyakori, m á s u t t r i t k a . N é m e t ­ o r s z á g b a n a g e r m á n s í k s á g t ó l az A l p o k n y ú l v á n y a i ­ b a n 1700 m é t e r m a g a s s á g i g terjedt el. A Delphinium-nevet a z é r t k a p t a , mert b i m b ó j a a delfinhez h a s o n l í t , a consolida-név pedig arra v o n a t k o z i k , hogy n e d v é t g y ó g y s z e r n e k h a s z n á l t á k , mert a sebeket gyorsan ö s s z e h ú z t a , vagyis »konszolidálta«, megerősítette. A s z a r k a l á b n y á r elejétől késő őszig v i r í t . Igen szívós, m é g a kasza sem á r t neki, mert a m i k o r a r a t á s a l k a l m á v a l l e v á g j á k , csakhamar újabb á g a k a t hajt és rajtuk majdnem a t é l b e k ö v e t ­ k e z t é i g v i r á g o k a t fejleszt. A g y o m n ö v é n y e k á l t a ­ l á n o s t u l a j d o n s á g a , hogy minden c s o n k í t á s r a ú j a b b h a j t á s s a l felelnek. G y ö k e r e m é l y e n a földbe hatol. S z á r a e l á g a z ó . A l u l h á r o m o s z t a t ú , keskeny, szálas, fölfelé egyre jobban e g y s z e r ű s ö d ő levelei kis f e l ü l e t ü k k e l igen jól p é l d á z z á k a párologtatás csökkentésére irányuló b e r e n d e z k e d é s t . K e v é s vízzel is b e é r ő jellegzetes pusztai n ö v é n y . L e g é r d e k e s e b b és l e g f e l t ű n ő b b a v i r á g a . A v i r á g o k laza f ü r t ö t alkotnak. A b i m b ó k fölfelé i r á n y u l ó , h o s s z ú s a r k a n t y ú j u k k a l és h a l v á n y s á r g á s z ö l d s z í n ü k k e l keltik fel f i g y e l m ü n k e t . A k i n y í l t k é t o l d a l i részarán}~os v i r á g o k pedig a kosborfélék v i r á g á t j u t t a t j á k e s z ü n k b e . A z első p i l l a n t á s r a annyira s z e m b e ö t l ő nagy kékeslila levél nem e g y é b , m i n t a v i r á g ö t csészelevele, közülük a legfelső vöröses-zöldes s a r k a n t y ú b a n folytatódik. A boglárka­ félék (Ranunculaceae) c s a l á d j á b a n az i l y e n jelenség elég gyakori. A szirom­ levelek s z e r e p é t , a f e l t ű n ő színeződést és a rovarok c s a l o g a t á s á t a csészeleve­ lek v á l l a l t á k . A csészeleveleken belül az ugyancsak kékeslila, de jóval kisebb sziromlevelek h á t r a f e l é s z i n t é n s a r k a n t y ú b a n v é g z ő d n e k . E z mintegy t i z e n ö t m i l l i m é t e r hosszú és a csésze­ levelek alkotta s a r k a n t y ú b a rejtőzik. A s a r k a n t y ú t e h á t k e t t ő s és e g y m á s b a ­ t ó i t . A m é z a kisebbikben, vagyis a b e l s ő b e n h a l m o z ó d i k fel. D e v á j j o n m i é r t kell a m é z e t k e t t ő s lakat alatt őriznie ? A z é r t , mert é l e t é n e k leg­ d r á g á b b kincse, nélküle nem tudna eleget tenni f a j f e n n t a r t á s i k ö t e l e z e t t ­ ségének és u t ó d n é l k ü l pusztulna e l . N e m csoda t e h á t a nagy ó v a t o s s á g . Mert bizony, h a t ö b b v i r á g o t alaposan m e g n é z ü n k , b i z o n y á r a t a l á l u n k olyano­ kat, amelyeknek k ü l s ő s a r k a n t y ú f a l á t valamilyen rovar á t r á g t a . Ú g y l á t s z i k , a r o v a r v i l á g b a n is akadnak — a k á r csak az emberi t á r s a d a l o m b a n — olya­ nok, amelyek m á s o k m u n k á j á n a k ered­ ményét iparkodnak eltulajdonítani, b á r m i l y e n e l l e n s z o l g á l t a t á s nélkül. A

A mezei-szarkaláb virágzó á g a . A szerző vízfestménye.

sziromlevelek előrefelé is ö s s z e n ő n e k és sisakszerű k é p l e t e t alkotnak. A v i r á g ­ gal szemben a sisakon k ö r ü l b e l ü l a k k o r a h á r o m s z ö g a l a k ú b e j á r a t o t l á t u n k , amek­ kora a p o s z m é h feje. A m i k o r a kertip o s z m é h m é z e t kutat, feje ezt a n y í l á s t egészen k i t ö l t i . A v i r á g t a k a r ó leveleken belül a m é g fiatal, meg nem porzott v i r á g o k o n a sziromlevelek alkotta bej a r a t n á l van­ nak a p o r z ó k . E z e k r ö v i d e k , s z á m u k nyolc-tíz ; portokukban a v i r á g p o r h a m a r á b b érik meg, m i n t a bibe, vagyis a s z a r k a l á b is nőelőző (protandrikus) v i r á g . V a l a m i v e l lejjebb és h á t ­ r á b b v a n az e g y b i b é j ű t e r m ő . A p o r z ó k portokai elállják az utat a m é z e t rej­ t e g e t ő s a r k a n t y ú h o z . H a t e h á t a virá­ got l á t o g a t ó rovar a m é z h e z akar j u t n i , h o s s z ú n y e l v é t a s a r k a n t y ú aljáig kell n y ú j t a n i a . K ö z b e n feje é r i n t k e z i k a p o r t o k o k k a l és teleszórják v i r á g p o r r a l , í m e , mind olyan b e r e n d e z k e d é s e k , amelyek a biztos és pontos m e g p o r z á s t célozzák és i l y m ó d o n é r t h e t ő v é v á l i k az is, m i é r t kellett a csészének a p á r t a s z e r e p é t vállalnia. A m i k o r a portokok a v i r á g p o r t ó l megszabadultak, a p o r z ó k elfonnyad­ nak, lekonyulnak és h e l y ü k e t az i d ő ­ k ö z b e n felemelkedő bibe foglalja el és v á r j a jószerencséjét. H a a p o s z m é h olyan fiatal virágról j ö n , amelyben a bibe m é g nem f o g a m z ó k é p e s , de a porzók annál bőségesebben ontják a v i r á g p o r t , a bibe k ö n n y e n m e g p o r z ó d i k . A mezei-szarkaláb. H a egyes n ö v é n y e k idegen m e g p o r z á s a A = termése a fejlődés különböző fokán ; B = virága szemben; b á r m i l y e n o k b ó l elmarad v a g y lehe­ C = virágának hosszmetszete az érett bibével, és D = az é r e t t porzókkal. t e t l e n n é válik, maga a m e g p o r z á s m é g A szerző vízfestménye. s e g í t h e t a bajon; a Delphinium magab e p o r z á s a azonban az eddigi tapasztalatok szerint Ajacis és az Ázsia k ö z e p é n lévő h e g y e k r ő l s z á r m a z ó eredménytelen. m a g a s - s z a r k a l á b (Delphinium elatum). A z előbbi a m e g ú j h o d á s i d e j é b e n k e r ü l t az é s z a k i b b kertekbe, A m e g t e r m é k e n y í t é s u t á n az e g y ü r e g ű m a g h á z az u t ó b b i pedig m á r nagyon régen j u t h a t o t t t ü s z ő t e r m é s s é fejlődik és a hasi varrat szélén E u r ó p á b a , s ő t Szilézia és M o r v a h e g y v i d é k e i n k é t sorban s ö t é t b a r n a magvak n ő n e k benne. A delphinin-taitalomtól csípős, k e s e r n y é s í z ű , egy­ v a d o n is n ő . T u l a j d o n k é p e n m é g most is á l l a n d ó a n v á n d o r o l nyugatnak. S v á j c b a n a m u l t s z á z a d k é t m i l l i m é t e r á t m é r ő j ű , sokszögletű, kopasz k ö z e p e t á j á n m e g á l l a p í t o t t á k , hogy G r a u b ü n d e n magvak a lisztbe csak a gabona nem elég gondos m e g t i s z t í t á s a e s e t é n k e r ü l h e t n e k , de ből lassan Glarus-kantonba k e r ü l t . Száz e s z t e n d ő ­ vel e z e l ő t t kertjeinkben m é g csak a magas-szarkak ü l ö n ö s e b b bajt nem okoznak. Á l l a t o k azonban, f ő k é p e n a ló és a szarvasmarha, é r z é k e n y e b b e k l á b díszlett, m a pedig mintegy k é t s z á z fajta sokféle színárnyalatú virágában gyönyörködhetünk. Ezek i r á n t a , viszont a j u h és a kecske kisebb adagot j a v a r é s z e a m u l t s z á z a d b a n keletkezhetett az baj n é l k ü l elbír. A s z a r k a l á b nemcsak a s z á n t ó f ö l d kedves É s z a k - A m e r i k á b ó l , Szibériából, K í n á b ó l és E l ő Ázsiából behozott p é l d á n y o k k a l v a l ó kereszte­ v i r á g a , hanem sok v á l f a j á t kertjeinkben is szíve­ ződés f o l y t á n . sen ü l t e t j ü k . H i s z e n a t i s z t a f e h é r t ő l a világosés a z ú r k é k i g , s ő t a bíborvioláig — a tisztapiros K á r , hogy egy s á r g a v i r á g ú a f g a n i s z t á n i és egy és a s á r g a s z í n t k i v é v e — minden s z í n á r n y a l a t ú p i r o s v i r á g ú kaliforniai fajta n á l u n k nem v á l t be, diís f ü r t v i r á g z a t á v a l , v a l a m i n t magas, k ö z é p mert egyik sem télálló és ezt a t u l a j d o n s á g u k a t és t ö r p e t e r m e t é v e l k e r t ü n k szépségét fokozza. keresztezéssel l é t r e h o z o t t u t ó d a i k r a á t s z á r m a z ­ A n é m e t kertekben Charles de l'Ecluse, II. Miksa t a t t á k . Pedig e v i r á g o k s z í n s o r o z a t á t m é g v á l t o ­ »Clusius« n é v e n ismert u d v a r i orvosa, külföldi z a t o s a b b á t e h e t t é k volna. u t a z á s a i r ó l hozott p é l d á n y o k k a l h o n o s í t o t t a meg. A keresztezéssel és t e n y é s z t é s s e l l é t r e h o z o t t kerti alakok törzsszüleit ma m e g á l l a p í t a n i m á r A kertjeinkben ü l t e t e t t egyéves és cserjés szinte lehetetlen. A s z á n t ó f ö l d e k e n n ö v ő k ö z ö n s é ­ s z a r k a l á b f a j t á k keresztezéséhez a legjobban b e v á l t a F ö l d k ö z i - t e n g e r k ö r n y é k é n honos Delphinium ges s z a r k a l á b t ó l részint levelükkel, részint pedig

v i r á g u k k a l t é r n e k el. A k e r t i v á l f a j o k levelei rendszerint nagyobbak, ö t - h é t o s z t a t ú a k . A v i r á ­ gok nagyok, h á r o m - n é g j ' c e n t i m é t e r á t m é r ő j ű e k , a csészelevelek nagyok, a sziromlevelek kicsinj ek. A szebb v á l f a j o k sziromlevelei fehéresek, rajtuk keskeny, kerekded, é p s z é l ű v a g y t o m p a c s ü c s k é k vannak. A v i r á g o k teltek, félig teltek és egyszerűek. A s z a r k a l á b nemcsak m i n t s z é p k e r t i és kedves mezei v i r á g foglalkoztatta az embert, hanem a v a r á z s l a t b a n , a v i r á g n y e l v b e n és a h i t r e g é b e n is szerepelt. A t i t k o s t u d o m á n y o k t a n a egykor azt á l l í t o t t a , hogy az é g i t e s t e k v á l t o z á s a nemcsak az emberre, h a n e m a n ö v é n y r e is h a t á s s a l v a n . M i n d e n egyes s z e r v ü n k , v a l a m i n t m i n d e n n ö v é n y m á s csillagjegy a l á tartozik. A z a n ö v é n y , amely v a l a m e l y t e s t r é s z ü n k k e l e g y ü t t u g y a n a z alatt a b o l y g ó v a g y c s i l l a g k é p alatt áll, h a t á s o s g y ó g y ­ szere az illető t e s t r é s z n e k . A s z a r k a l á b a csillag­ j ó s o k szerint a v í z ö n t ő c s i l l a g k é p é v e l függ össze, t e h á t megfelelő v a r á z s e l l e n e s h a t á s a csak a k k o r r

NYITRAI (Barátom

v a n , h a a maga i d e j é n és pontosan az előírás szerint s z e d t é k . A g ö r ö g ö k regéje szerint a kellemes i l l a t ú Hyacinthus-virág Apolló-tói véletlenül megölt ked­ ves b a r á t j a , Hyakinthos kifolyt véréből n ő t t k i , és v i r á g l e v e l e i n m é g m a is o l v a s h a t ó k a f á j d a l o m kifejezésére h a s z n á l t »Ai, Ai« szavak. I l y e n jeleket l á t h a t u n k a Delphiniiim Ajacis-on is, csakhogy ezek Ajax panaszos szavait jelzik, a m i k o r a T r ó j a e l ő t t elesett Achilles fegyverzetét nem neki, hanem Odysseus-nak í t é l t é k , s az ö n é r z e t é b e n sértett hős, megőrülve, k a r d j á b a dőlt. A X V . és X V I . s z á z a d m i n d e n v i r á g s z í n é t , i l l a t á t és a l a k j á t j e l k é p e z ő és j e l e n t ő s é g e t tulajdo­ n í t ó t u d o m á n y á b ó l , a v i r á g n y e l v b ő l sem m a r a d ­ h a t o t t k i az a n ö v é n y , amelyet m á r a v i r á g d í s z t a n n y i r a k e d v e l ő r ó m a i a k is szedtek a szabad ter­ m é s z e t b e n . H o g y a k i c s i n y e s s é g e k k e l o l y a n sokat foglalkozó k o r s z ó t á r á b a n a l o v a g i a s s á g o t és b e c s ü l e t e s s é g e t jelentette, azt magas, s u d á r ter­ mete és s a j á t o s s a r k a n t y ú j a okozta.

ÉLMÉNYEK. vádásznaplójál>ól.)

í r t a : Borsodi László. Nem egykoron a p r ó v a d b ő s é g é r ő l híres n y u g a t i vár­ m e g y é n k déli részéről v a u szó, hanem a hevesmegyei D e m é n d — m a D e m j é u — községről. Ennek a nyitrai — ma vegyesállományú — terület­ nek keletre n é z ő oldala v a l a m i k o r m i n d szőlő volt. A n y u g a t i pedig gidres-gödrös s z a k a d é k o k l á n c o l a t a . Itt-ott, a szelídebb r é s z e k e n , szántóföldek, szőlők. A z egész nagy dombalakulat egy óriási elefántra e m l é k e z t e t , s rajta ú j t e l e p í t é s ű szőlők, m e z ő g a z d a s á g i földek v á l t o g a t j á k e g y m á s t . N é h o l meg rendszeresen ü l t e t e t t a k á c e r d ő kapaszkodik a s o v á n y , k ő t ö r m e l é k e s talajba. S z ó v a l — olyan ez az elképzelt elefánt, amelynek puszta l á t á s á r a is m e g é d e s ü l a v a d á s z e m b e r szájaíze.

194U. július elején egy szombat este összeszedtem vadászfelszerelésemet. H a j n a l i 3 ó r a k o r i n d u l t a m gép­ kocsin n y i t r a i b é r t e r ü l e t ü n k r e . A z é r t igyekeztem i l y k o r á n , hogy a derengés m á r leshelyemen t a l á l j o n . K i s z a l a d á s o m a j ó m ű ú t o n alig telt j ó n e g y e d ó r á b a . Még alig s z ő k ü l t a keleti égbolt, a m i k o r a n y i t r a i erdő­ mezőség p a r a d i c s o m á b a , annak is kellős k ö z e p é b e é r t e m . A z őzek ott bizony maguk sem t u d j á k , hogy érsek urunk-e a g a z d á j u k , vagy m i , a szomszédos bérlők. A z é r t h á t barangolnak szerte-szét, ahol a szőlőközti ínyencfalatokban, répában, lucernában, herében kedvükre dőzsölhetnek. Huszadszor v á r o m a g o l y ó r a é r e t t bakot. E z e n a hajnalon egy a k á c o s s z a k a d é k szélén az alsó l u c e r n á s h o z m e n t e n i ; ennek feneke egyben h a t á r v o n a l . A s z a k a d é k innenső fele is fás, bokros. Csendben az egyik alkalmas bokor m ö g é ü l t e m , k ö z v e t l e n egy n y i l a d é k mellett. Nesztelen ü l t ö m b e n pontosan v i z s g á l t a m a terepet. T ő l e m balra, nyugatnak, az egyik k e r t é s z g a z d a konyhaés v i r á g k e r t é s z e t e díszlik. A n y a l á n k őzikék erre a fél-

holdnyi telekre is r á k a p t a k , s nemcsak a gondosan nevelt k á p o s z t a f é l é k e t d é z s m á l t á k , hanem a legszebb rózsafajok á g a i t is r o n c s o l t á k , t ö r d e l t é k . Éppen a tulajdonos k é r t é r e v á l a s z t o t t a m ezt a helyet, hogy a szerinte biztosan r e m é l h e t ő p u s k a s z ó v a l zavarjam a p á k o s z t o s őzek n y u g a l m á t . A bokor e g y - k é t á g á t lenyestem, hogy s z é t l á t á s o m a t ne a k a d á l y o z z a , a z t á n nekiadtam magamat a csendes v á r a k o z á s n a k . H a az é b r e d ő a p r ó énekesek hangverse­ n y é b e n e m m e r ü l ö k , t a l á n el is s z u n d í t o t t a m volna. Lassan 6 ó r a lett. Egyszer csak a szőlők k ö z ö t t , v a l a m i 70 m é t e r r e , m o z g á s t veszek észre. Hosszas figyelés u t á n m e g á l l a p í t o m , hogy suta. M i n d j á r t csendesebb lett a szívverésem, és t o v á b b v á r t a m . N é h á n y perc m u l t á n a feltűnően n a g y t e r m e t ű őz k i l é p e t t a szőlő szélérc. Magasra emelt n y a k k a l figyelt, szimatolt. A z t á n , hogy semmi g y a n ú s a t n e m í\szlelt, egyet nyiffantott, melléje p e r d ü l t k é t fehérfoltos gidája, és legelni kezdett az egész család. Legelészés k ö z b e n l e é r t e k ú g y 40 lépésre az én bokromig, fedezékemig. Hosszabb legelés u t á n az egyik gida a n y i l a d é k o n , amelynek széle alig karhosszuyira v o l t t ő l e m , h o z z á m bandukolt és é s z r e v e t t . Fegyverem a k k o r m á r jobb l á b a m mellett, a földön állt, éli pedig s z e m r e b b e n é s n é l k ü l v á r t a m a következendőket. A z őzfióka t á g r a u y í l t szemmel figyelt, n é z e t t , fülét csavargatta. K i s fitos orra szinte pattogott a nagy sziniatol á s b a n . D e erős, j ó szelem lévén, a r ö v i d t á v o l s á g ellenére sem jutott á r u l ó szaghoz. H o s s z ú i d ő n e k t ű n ő m á s o d ­ percek u t á n olyan közel é r t h o z z á m , hogy o r r o c s k á j a egy arasznyira fénylett t é r d e m t ő l . C o m b o m r a fektetett bal kezemmel igen k ö n n y e n elkaphattam volna a fülét. Ilyen közelről testem s z a g á t é r e z h e t t e meg. E g y e t dob­ bantott, kiugrott a n y i l a d é k r a és a n y j á h o z futott. A z i r a m z a j á r a , m i n t egy szoborcsoport figyelt a család jóidéig; a z t á n megnyugodtak és megint legelésbe fogtak.

Egyszer a m á s i k gida, m i n t h a arra lett volna kíváncsi, m i t ő l ijedt meg t e s t v é r k é j e , l e s é t á l t a n y i l a d é k o n , és b e t ű r ő l - b e t ű r e e l j á t s z o t t a amannak szerepét. A család m á s o d i k t ű n ő d é s e u t á n a m a m a is felfedező ú t r a indult. Zöld v a d á s z r u h á m volt és h a s o n l ó színű kala­ pom, arcomat pedig a b o k o r ágai j ó l t a k a r t á k . í g y nem sok l á t n i v a l ó maradt belőlem. Ő k e l m e is k é n y s z e r ü l t egészen közel j ö n n i h o z z á m , annyira, hogy lélekzetét m á r f ü l e m b e n é r e z t e m . Csak a k k o r v i l á g o s o d o t t r á , hogy v a l a m i nincs r e n d j é n . N a g y o t dobbantott, riasztva elugrott és f u t á s n a k eredt a szemben levő szőlő felé. T e r m é s z e t e s e n n y o m á b a inalt a k é t csemete is és beszaladt a szőlőbe. A z ö r e g suta nem ment u t á n u k , csak a szőlő széléig. Ott m e g á l l t , egy darabig figyelt, a z t á n vagy k e t t ő t b ö f f e n t e t t , m a j d h á t s ó felét magasra emelve, e l ő r e n y ú j t o t t k é t első l á b á v a l v a d t o p o r z é k o l á s b a kezdett. E z t a dob­ pergésre emlékeztető műveletet rövid szünetek között n é g y s z e r i s m é t e l t e meg. De l á t v a , hogy k ö r ü l ö t t e m i n d ­ ezek ellenére sem m o z d u l semmi, hosszabb s z o b o r s z e r ű figyelés u t á n elnyiffantotta m a g á t . E r r e megint elő­ k e r ü l t k é t g i d á j a és nyugodtan legelészve, t ő l e m balra 40 m é t e r r e , bevonultak az e r d ő b e .

* N é h á n y nap m u l t á n , késő d é l u t á n mentem k i lesre. A z útmenti lucernásba feküdtem, a lucernát ketté­ hasító mély barázdában. A rajokban t á m a d ó k i s s z ú n y o g o k a t k i s f ű c s o m ó v a l hessegettem el m a g a m t ó l . Egyszer t a r k ó m o n , ü t ő e r e m ­ ben é r e z t e m f á j d a l m a s s z ú r á s t . E z t a s z ú n y o g o t kézzel kellett a g y o n ü t n ö m . A t ö r t é n é s p i l l a n a t á b a n , ö t lépésre

BUDAPEST

h á t a m m ö g ö t t , k é t s é g b e e s e t t őz r i a s z t á s á t h a l l o m . M i r e megfordultam, l á t t a m , hogyan v á g t á z i k egy s z é p hatos bak a szőlőn á t az e r d ő n e k . A z t m é g m e g é r t e m , hogy engem k a r o m m o z d u l á s á i g észre nem vett. H i s z e n r u h á m , k a l a p o m színe egyezett a tereppel. H a n e m ö r ö k r e j t é l y m a r a d e l ő t t e m , hogyan tudott ilyen n e s z t e l e n ü l k ö z e l e m b e k e r ü l n i . E z z e l a balszerencsés sorozattal l e z á r u l t a k az idegeket f á r a s z t ó e r e d m é n y t e l e n baklesek.

* Harmadnap ismét k ü n n voltam. Akkorra m á r a l u c e r n á t l e k a s z á l t á k , de m é g rendekben s o r j á z o t t s z á r a d á s r a . E g y sort ö s s z e h ú z t a m és k i s fedezéket f o r m á l t a m belőle. H á r o m i r á n y b a n k i l á t ó n y í l á s t igazí­ tottam rajta. Szelem k i t ű n ő . — H a az a hatos bak m á r elfeledte m ú l t k o r i t a l á l k o z á s u n k a t , m a szerencsém lesz — b i z a k o d t a m erősen. 8 ó r a 10 percet mutatott az ó r á m , a m i k o r a szőlők k ö z ö t t m e g l á t o k egy feltűnően nagy őzet. J ó messze­ l á t ó m m a l m e g á l l a p í t o t t a m , hogy nem az a bak, amelyet v á r o k . A m i n t egy t i s z t á s a b b helyre ér, jobban m e g n é z e m és l á t o m , hogy csak fél agancsa v a n , a m á s i k fele h i á n y ­ zik. — N o , mondom, ez m e g é r e t t arra, hogy ne rontsa az á l l o m á n y t . L a p o c k á r a fogva a fegyvercsövet, m e g h ú z t a m a ravaszt. Igen szép lövés volt, ú g y 70 m é t e r r ő l . Oda­ megyek, s l á t o m , hogy a g a n c s á n a k jobb s z á r a h e l y é n csak egy kis dudor v a n , b a l s z á r a pedig igen satnya, t í z c e n t i m é t e r e s csonk, a végén golyószerű g u m ó v a l . E z a testalkatra j ó l fejlett bak v o l t 1940. j ú n i u s és j ú l i u s h a v á b a n huszonegy bakles e r e d m é n y e !

RITKA

MADARAI.

í r t a : Dorning Henrik dr. (Folytatás.)

Feketególyá-tól csak egy v a l ó b a n budapesti adatot ismerek : az 1891 e l ő t t i i d ő k b ő l innen k e r ü l t egy t o j ó j a a M ú z e u m g y ű j t e m é n y é b e . Kanalasgém b i z o n y á r a mutat­ k o z o t t r é g e b b e n a k ö l t ö z é s idején. Frivaldszky (1879) a legközelebbről T é t é n y b ő l e m l í t i , de Schenk (F. H . ) budapesti e l ő f o r d u l á s á t is m e g e m l í t i . A batlá-ró\ E. F. Homeyer (»Die Wanderungen der Vögel, etc. 1881.) mondja, hogy Madarász 1881 á p r i l i s 20-án l á t t a B u d a ­ pesten. E z e n alapszik Schenk (F. H.) közlése. A leg­ közelebbi hely, ahonnan 1889-ben egy fiatal k e r ü l t a M ú z e u m b a , . . . Dunaharaszti. A bíborgém az u t ó b b i i d ő k b e n csak igen r i t k a l á t o g a t ó lehetett, de Weisz Tibor j e g y z é k e az 1930—1932-es é v e k b ő l e m l í t i a L á g y m á n y o s r ó l . E g é s z e n k é t s é g e s a nagy- és a kiskócsag i t t e n i szerepel­ t e t é s e . Kornhuber azt mondja ugyan, hogy Petényi ezeket is megfigyelte Pest k ö r ü l a t ö b b i g é m m e l egyetemben, de nem tudjuk, m i l y e n t á v o l i t e r ü l e t e k e t s z á m í t a v á r o s k ö r n y é k é h e z . A z üstökösgém budapesti e l ő f o r d u l á s á r ó l m i n d ö s s z e k é t adatot tudok : az elsőt 1852 augusztus 2-áról ( m ú z e u m i p é l d á n y ) , a m á s o d i k a t 1911 augusztus 19-éről (Vasvári, A . 42—45. köt.) Kornhuber á l t a l á n o s ­ s á g b a n e m l í t i . A bölömbiká-t s z i n t é n a r i t k a fajok k ö z é kell sorolni, m a pedig m á r csak véletlenségből v e t ő d h e t i k egy k ö l t ö z ő vagy k ó b o r l ó p é l d á n y a v á r o s t e r ü l e t é r e . Kornhuber m i n d a h á r o m h a t t y ú f a j t e m l í t i , de adata a k ó c s a g o k n á l e m l í t e t t o k o k b ó l h a t á r o z a t l a n . A z énekes­

hattyú azonban 1920-ban m u t a t k o z o t t a s o r o k s á r i D u n a ­ á g b a n , s ugyanennek az é v n e k a v é g é n R á k o s k e r e s z t ú r o n l á t t a k h á r o m p é l d á n y t (Schenk, A . 27. k ö t . ) . A bütyköshattyú-hól 1854-ben a m á r nem s z o m s z é d o s (mai) N a g y t a r c s á r ó l kapott a M ú z e u m egy p é l d á n y t , 1940 f e b r u á r 22-én pedig a s z i n t é n t á v o l a b b i P i l i s v ö r ö s v á r o n észlelték (Schenk, T . K . 72. k ö t . ) . A nyárilúd m é g k ö l t ö t t Petényi i d e j é b e n R á k o s k e r e s z t ú r o n , a z ó t a csak á t r e p ü l n é h a Budapest fölött. A nagylilik-et Warga Kálmán észlelte n é h á n y s z o r az 1923—1926-os é v e k b e n , 1929 j a n u á r j á b a n pedig Rainer Irén l ő t t egy p é l d á n y t C i n k o t á n . N e g y v e n évvel e z e l ő t t — 1902 o k t ó b e r 6. — állítólag l ő t t e k egy apácalúd-at Budapest t e r ü l e t é n . A z adat Lendl Adolf akkori t a n s z e r i n t é z e t é b ő l s z á r m a z i k (A. X . k ö t . és Ú . B . ) . A Kornhuber-íéle adatokra v o n a t k o z ó f e n n t a r t á s s a l k e l l fogadnunk, hogy Petényi a bütykös-dsólúd-at is meg­ figyelte B u d a és Pest k ö r ü l . A csörgő-, a kendermagos-, a fütyülő-, a nyílfarkú-, a kanalas- és a hegyirécé-re vonat­ k o z ó a n utalok a b e v e z e t ő b e n e m l í t e t t n é m e t n y e l v ű dol­ gozatomra. A z üstökösrécé-ről nem biztos, hogy besoroz­ h a t ó - e Budapest madarai közé, mert 1854-ben a Csepel­ sziget k ö z e l e b b r ő l meg nem jelölt helyéről k e r ü l t csak egy t o j ó a M ú z e u m b a . A jegesrécé-m-k. r é g e b b e n csak S o r o k s á r r ó l k e r ü l t p é l d á n y á t i s m e r t ü k , m i n t legközelebbit, Warga szerint azonban 1924 j a n u á r 25-én Budapesten l á t t a k k é t p é l d á n y t (A. 32—33. k ö t . és Ú . B . ) . H a s o n l ó

r i t k a s á g a füstösréce, b á r Petényi szerint a m ú l t s z á z a d elején m é g nem v o l t r i t k a v e n d é g a Margitsziget k ö r ü l . L e g u t ó b b 1929 m á r c i u s első napjaiban Borovszky Károly és ifj. Fáy Aladár l á t t a a pesti Dunaszakaszon. U g y a n ­ ebben az é v b e n m é g november 1-én is megfigyelték (U. B . ) . A pehelyréce csak egy szép, k i s z í n e z ő d ö t t gácsér a l a p j á n szerepel Budapest m a d á r v i l á g á b a n . E z t 1909 november 10-én Csörgey Titusz l á t t a és én l á t t a m a l á g y m á n y o s i t a v o n . A kékcsörűréce 1853-ban és t a l á n 1854-ben fészkelt a pesti nagyobbik »Disznós-tavon« (Saulacke), melynek n y o m a m é g m a is megvan a I X . k e r ü ­ letben, az Üllői-út, a v a s ú t i t ö l t é s és az Ecseri-utca k ö z t i m é l y e d é s b e n . Petényi idejében n é h a t é l e n is mutatkozott a D u n á n ; ott k ü l ö n b e n 1898 december h a v á b a n s z i n t é n l á t t a k egyet (Ú. B . ) . A z ó t a nincs r ó l a ú j a b b pesti vagy k ö r n y é k b e l i adat. T ö b b s z ö r olvashatjuk, hogy t é l e n örvösbukó-t l á t t a k itt a Dunán. Összetéveszthető a nagybukó t o j ó j á v a l , e z é r t ó v a t o s s á g a j á n l a t o s . De v a n b i z o n y í t é k a r r ó l , hogy i t t előfordult, mert Wartha Vince dr. 1895 j ú l i u s 12-én egy visszamaradt t o j ó t l ő t t a K i s - D u n a á g b a n , az összekötő h í d n á l (valószínűleg a Csepelsziget északi c s ú c s á n á l , ahol most a zsilip és az ú j k i k ö t ő van). A nagy-kárókatona m a m á r e l t ű n t a Csepelszigetről, ahol r é g e b b e n k ö l t ö t t és b i z o n y á r a a H á r o s - s z i g e t r ő l is, ahol a s z á z a d elején m é g megfigyelték. Kornhuber szerint Petényi idejében fészkelt a Margitszigeten. Ú j a b b a n m á r csak szerencsés megfigyelők t a l á l k o z h a t t a k a pesti Dunaszakasz fölé e l v e t ő d ö t t p é l d á n n y a l . A kis-kárókatona b u d a p e s t k ö r n y é k i előfordulásáról csak Kornhuber-nél van határozatlan megemlítés. A vörösnyakú-vöcsök d o l g á b a n utalok n é m e t n y e l v ű k ö z l e m é n y e m r e . A jegesbúvár-t (Colymbus immer Brünn.) Frivaldszky 1879-ben csak Budapest t á v o l a b b i k ö r n y é ­ kéről e m l í t e t t e , 1891-ben (Aves H u n g á r i á é ) pedig azt is m e g á l l a p í t o t t a , hogy ez a z s á m b o k i p é l d á n y az arcticusfajhoz tartozott. Greschik k ö z ö l t e azonban ( K . 7. évf.), hogy 1935 j a n u á r 11-én a Margitsziget és Ó b u d a k ö z t i Dunaszakaszon elejtettek egy fiatalabb, télitollazatú h í m e t ; ez Fába Rezsó á l l a t k i t ö m ő h ö z k e r ü l t és csontjai a M ú z e u m b a n vannak. E z t a fajt t e h á t n e m lehet k i h a g y n i Budapest r i t k a madarai s o r á b ó l . A z északibúvár-t, (Colymbus stellatus Pontopp.) m á r Frivaldszky Imre e m l í t i 1865-ben a Margitsziget t á j á r ó l . É n csak egyszer l á t t a m , 1927 j a n u á r 9-e és 30-a k ö z ö t t , a lágy­ m á n y o s i téli k i k ö t ő b e n . A galambok k ö z ü l a kékgalamb a l e g r i t k á b b . A v o n u l á s i d ő s z a k á t k i v é v e csak a S v á b h e g y B u d a k e s z i felé eső részén szokott t a n y á z n i , ahol b i z o n y á r a költ. A félholdas(balkáni kacagó-) gerle m i n d ö s s z e n é h á n y é v ó t a fészkelő tagja Budapest m a d á r v i l á g á n a k , de terjeszkedik. Ugartyúk r é g e b b e n t ö b b lehetett ; m a e l v é t v e k e r ü l elő egy-egy p é l d á n y a v á r o s k ü l s ő h a t á r á b a n . A székicsér-t t a l á n Cerva Frigyes észlelte u t o l j á r a Budapest t e r ü l e t é n 1913-ban (P. H . ) . A partiUlé-iöl — b á r Schenk (F. H . ) m e g e m l í t i — v a l ó j á b a n csak annyit tudunk, hogy Madarász állítólag l á t t a i t t 1887 április 24-én (Hermán Ottó : »A m a d á r v o n u l á s elemei M a g y a r o r s z á g o n 1891-ig.«). A székilile előfordulása s z i n t é n bizonytalan, b á r említés (F. H . ) v a n róla. A Csepelszigetről k e r ü l t e k ugyan t o j á s a i , de a pesti adatok valószínűleg m i n d tévesek, illetve nem erre a fajra, hanem a m é g a l e g u t ó b b i i d ő k b e n is i t t fészkelő kislilé-ie vonatkoznak. A z aranylilé-xcA r é g e b b i észlelések szólnak. A m u l t s z á z a d első felében m é g g y a k o r i á t v o n u l ó lehetett, s ő t 1848-ban t é l e n is i t t volt. A z ujjaslilé-xő\ (Squatarola squatarola L.) egyetlen adatunk v a n : Weisz Tibor 1930 szeptember 19-én l ő t t

egy p é l d á n y t a L á g y m á n y o s o n . A havasi-partfutó-xa, a borzas-, a szürke- és az erdeicankó-xa v o n a t k o z ó a n utalok n é m e t n y e l v ű k ö z l e m é n y e m r e . A fenyérfutó-t (Crocethia alba Pali.) Csörgey Titusz 1908 szeptember 20-án észlelte (F. H ) . A tavicankó (Tringa stagnatilis Bechst.) a bizonytalan előfordulású fajok k ö z é tartozik. Csak a t á v o l a b b i k ö r n y é k r ő l vannak hiteles adatok, s Kornhuber e m l í t i . A réticankó m é g g y a k o r t a fordult meg a D u n a p a r t o n Petényi idejében. Most e l v é t v e k e r ü l s z e m ü n k elé, i n k á b b a k ö r n y é k e n , esetleg a R á k o s p a t a k m e n t é n , ahol 1936 m á r c i u s 17-én l á t t a m k e t t ő t . A gólya­ töcs r é g e b b e n e l ő f o r d u l h a t o t t . H a t á r o z o t t budapesti adat nincs róla, csak k ö r n y é k b e l i . A gulipán-t r é g e b b i időből a szomszédos Gubacsi-pusztáról, majd Pestszentimréről i s m e r j ü k , ahol Cerva Károly szerint (A. 27. k ö t . ) 1920-ban k é t p á r fészkelt. A nagypóling á t r e p ü l n é h a Budapest fölött, s t a l á n a kispóling is ; u t ó b b i n a k egy c s a p a t á t — E. F. Homeyer szerint — 1881 április 6-án Madarász itt észlelte is ( L . m é g F . H . ) . Nagy sárszalonka Rákos­ p a l o t á r ó l k e r ü l t a M ú z e u m b a (1832 április 13-án). E z az egyetlen h í m b i z o n y í t j a , hogy o l y k o r ú t b a e j t i t e r ü l e t ü n ­ ket. A csigaforgató i s m é t e l t e n e l ő k e r ü l t S o r o k s á r n á l , a Csepelsziget északi c s ú c s á n s a l á g y m á n y o s i t ó n á l ; ott Csörgey 1918 o k t ó b e r 13-án (A. 26.), Pátkai Imre pedig 1932 szeptember 1-én észlelt egy-egy p é l d á n y t . A küszvágócsér-xe és a kissirály-xa n é m e t n y e l v ű k ö z l e m é n y e m b e n t a l á l h a t ó k adatok. N a g y r i t k a s á g a fecskesirály (Xema sabini Sabine). E g y e t l e n p é l d á n y á t 1941 december 17-én k ö z v e t l e n ü l Budapest mellett, K á p o s z t á s m e g y e r e n l ő t t é k . Bezsilla László a j á n d é k o z t a a M a d á r t a n i I n t é z e t n e k és s z á m o l t be r ó l a (A. 46—49. k ö t . ) . A szélesfarkúés az ékfarkú-halfarkas-ok valamelyike k é t s é g k í v ü l előfordult Budapesten, csak az a k é r d é s , hogy mindegyik-e, vagy melyik a k e t t ő k ö z ü l . É n azt a p é l d á n y t , amelyet 1916 december 27-én és 29-én az E r z s é b e t h í d és a Ferenc J ó z s e f - h í d k ö z ö t t l á t t a m , ékfarkú-xiák. tartom, viszont a »Vadászlap« 1882-es é v f o l y a m á b a n e m l í t e t t (s v a l ó ­ színűleg a F . H . - b e is ez alapon felvett), v a l a m i n t az 1921 szeptember 6-án ugyancsak a s z é k e s f ő v á r o s b a n m e g k e r í t e t t p é l d á n y t (1. A . 28. k ö t . 185. o.) k ö z e l e b b i leírás n é l k ü l szélesfarkú-nak m i n ő s í t e t t é k . M e g v i z s g á l h a t ó pesti p é l d á n y a g y ű j t e m é n y e k b e n nincs. A túzok-xól Kornhuber-xiél v a n e m l í t é s . L e g u t ó b b 1941 m á r c i u s 7-én — Kleiner Endre l á t o t t egy p é l d á n y t a Hermán Ottó-út fölött á t r e p ü l n i . A darú s z i n t é n csak ilyen á t r e p ü l ő . Mojsisovics e m l í t i 1884-ben a Madarászféle kert t á j á r ó l . A guvat és a pettyesvizicsibc m a m á r aligha k ö l t a székesfőváros t e r ü l e t é n , mert nincsen megfelelő élő­ h e l y ü k . A közelebbi m ú l t b ó l is i n k á b b csak v o n u l á s i adatok vannak r ó l u k . A kisvizicsibe egy t o j ó j á t Petényi 1829 április h a v á b a n C i n k o t á n ejtette el. Keve (Kleiner) Endre n é h á n y é v v e l e z e l ő t t az Á l l a t k e r t b e n l á t o t t egy oda szabadon b e l á t o g a t ó kisvizicsibé-tr) Vertse Albert t a n u l m á n y á b ó l (A. 42—45. k ö t . ) k i t ű n i k , hogy 1863-ban m é g l ő t t e k császármadar-at a J á n o s h e g y e n . A k é s ő b b i előkerüléséről szóló h í r a d á s o k bizonytalanok, így az is, hogy 1935-ben állítólag elejtettek egy p é l d á n y t a budakeszi e r d ő b e n , őszi v a d á s z a t o n .

* E b b e n a s z e m l é b e n nem szerepelnek egyes o l y a n r i t k a fajok, amelyeket itt-ott t é v e s e n e m l í t e n e k , mint !

) A törpe-vizicsibé-t (Porzana pusilla intcrmedia Herm.) azért mellőzöm, mert a legközelebbi hely, ahonnan adat van róla, a m á r nem szomszédos Dunaharaszti.

a s z é k e s f ő v á r o s b a n megfigyelteket, s amelyek k i h a g y á s á t vagy mellőzését m á r »Budapest m a d a r a i « c í m ű dolgoza­ tomban megokoltam. H a b á r észlelték ő k e t , nem szere­ pelnek azok a f o r m á k vagy v á l t o z a t o k sem, amelyeket a rendszertan m a m á r nem ismer el, amilyenek az Alauda arvensis sordida Ehmke, az Acrocephalus (scirpaceus) horticolus Naum. és a Carduelis (carduelis) var. albigularis Mad., t o v á b b á azok sem, amelynek — m i n t a Carduelis flavirostris brevirostris Moore — valószínűleg t é v e s m e g h a t á r o z á s f o l y t á n k e r ü l t e k az itteni madarak s o r á b a . A saskeselyű-neh sem lehet helye, mert állítólagos budai megjelenéséről csak Lakatos Károly szól nagy kételkedéssel, s í g y is valószínű, hogy a barátkeselyű-re v o n a t k o z ó adatra e m l é k e z e t t h i b á s a n . Csak t é v e d é s e k elkerülése v é g e t t mondom meg i t t is, hogy a felsorolásból egészen k i h a g y t a m a rendszeresen, vagy l e g a l á b b i d ő n k é n t m e g i s m é t l ő d v e á t v o n u l ó k a t , l á t o g a t ó k a t vagy telelőket, amilyenek a csíz, az északisüvöltő, a kiskeresztcsörű, a fenyőpinty, a lengyel- és az északi-nádisármány, a rétipityer, a hegyibillegető, a hajnal­ madár, a fenyvescinege, a sárga- és a tűzfejű-királyka, a csonttollúmadár, a kormoslégykapó, a szőlőrigó, a léprigó, a szürkegém, a bakcsó, a vetésilúd, a böjtiréce, a barátréce, a cigányréce, a kontyosréce, a kerceréce, a nagybukó, a kisbukó, a sarkibúvár, a piroslábú-cankó, a billegetőcankó, a középsárszalonka, a kissárszalonka, a kormosszerkő, a sárga­ lábú-ezüstsirály, a heringsirály, a viharsirály. Közülük a bakcsó r é g e b b e n fészkelt itt, s t a l á n a böjti-, a barát- é s a cigányréce is k ö l t ö t t . A haris-ról sem s z ó l t a m , mert noha r i t k á n k e r ü l elénk, m a is k ö l t m é g a t ő s z o m s z é d s á g b a n . H a s o n l ó k é p e n e l v é t v e k e r ü l elénk, de m é g a székes­ főváros t e r ü l e t é n is fészkel a rozsdáscsuk (Saxicola rubetra L.J. E g y á l t a l á n nem adhattam helyet az a l k a l o m s z e r ű e n fogságból kiszabadult, vagy sikertelen t e n y é s z t é s i kísérlet f o l y t á n i d e k e r ü l t r i t k a s á g o k n a k , mert ezeket nem tartjuk valamely t e r ü l e t t e r m é s z e t e s m a d á r v i l á g a tagjainak.

RÖVID

KÖZLEMÉNYEK

Nyelvészeti őstörténetkutatás. B i z o n y á r a sokan csóvál­ j á k fejüket, a m i k o r elolvassák ezt a c í m e t . — U g y a n hogyan k e r ü l h e t e t t ez a k ö z l e m é n y »A Természet«-be — g o n d o l j á k •— m i k ö z e a n y e l v é s z e t n e k a t e r m é s z e t t u d o ­ mányhoz ? — Pedig van! E z t szeretném a következőkben tolmácsolni. E l ő s z ö r t a l á n arra a k é r d é s r e feleljünk, hogy a nyel­ vészeti ő s t ö r t é n e t k u t a t á s t u l a j d o n k é p e n m i v e l foglal­ k o z i k . A z egyes n é p e k , n y e l v c s a l á d o k ő s t ö r t é n e t é v e l , vagyis t ö r t é n e t ü k n e k azzal a h o m á l y o s részletével, a m e l y r ő l m e g b í z h a t ó , í r á s o s feljegyzéseik, e m l é k e i k rend­ szerint nincsenek. A n y e l v é s z e t i ő s t ö r t é n e t k u t a t á s n a k jól kidolgozott m ó d s z e r e i vannak a h o m á l y e l o s z l a t á s á r a . K u t a t á s a i b a n jó segítségére vannak az á l l a t - és n ö v é n y ­ földrajz m e g á l l a p í t á s a i is. Fontos k é r d é s e az ő s t ö r t é n e t n e k é r t h e t ő o k o k b ó l p é l d á u l az, hogy h o l volt az egyes n y e l v c s a l á d o k ő s ­ h a z á j a . A n y e l v é s z e t i ő s t ö r t é n e t k u t a t á s ezt o l y m ó d o n oldja meg, hogy a n y e l v é s z e t segítségével m e g h a t á r o z z a , valamely ő s n é p m i l y e n á l l a t o k a t és n ö v é n y e k e t ismert. A z ő s h a z a csak o l y a n helyen lehetett, ahol ezek az álla­ tok m i n d e g y ü t t éltek. A z életföldrajz segítségével a z u t á n k ö n n y ű ezt a helyet m e g h a t á r o z n i . De beszéljenek maguk az e r e d m é n y e k . A magyar nyelv k ö z t u d o m á s szerint a finn-ugor nyelvek k ö z é tar­

tozik. M á r most az a k é r d é s , hol v o l t a finn-ugor n é p e k őshazája? A z erre v o n a t k o z ó k u t a t á s o k a t Köppen F. T. indí­ totta meg. N y e l v i t é n y e k b ő l m e g á l l a p í t o t t a , hogy az i n d o e u r ó p a i és a finn-ugor ő s n é p e k i s m e r t é k a mézelőm é h e t , á m ez csak az ú j a b b i d ő k b e n k e r ü l t á t az U r a i hegység szibériai o l d a l á r a . T e h á t az illető ő s n é p e k n e k is az U r a i - h e g y s é g e u r ó p a i o l d a l á n kellett élniök. A k é s ő b b i k u t a t ó k — Paasonen H., Sétáld E., Wiklund K. B., Gombocz Z. — a z u t á n egyre jobban s z ű k í t e t t é k a k ö r t . A nyestet, r é n s z a r v a s t , jegenyefenyőt, erdeifenyőt, b o r ó k a f e n y ő t , fagyalt, c i r b o l y a f e n y ő t és m á s á l l a t o k a t és n ö v é n y e k e t m á r a finn-ugor ő s n é p is ismerte ; ennek a l a p j á n á l l a p í t o t t á k a z u t á n meg, hogy a finn-ugor ő s h a z a valahol a V o l g a - k ö n y ö k és az U r a l - h e g y s é g k ö z ö t t volt. U j a b b a n N. Sebestyén Irén haluevekkel i p a r k o d i k a k é r d é s r e világosságot d e r í t e n i . Szerinte a halnevek meg­ erősítik a t ö b b i á l l a t - és n ö v é n y n é v b ő l kapott e r e d m é ­ nyeket. Ezenfelül s i k e r ü l t m é g s z ű k e b b r e s z o r í t a n i a az ő s h a z a t e r ü l e t é t . Igen é r d e k e s p é l d á u l m e g á l l a p í t á s a a h a r c s á r ó l . E z t a halat a finn-ugor ő s n é p is ismerte ; az É s z a k i - j e g e s t e n g e r b e ö m l ő f o l y ó k b a n a harcsa nem él, ellenben a Fekete-tenger és a K á s p i - t ó északi részébe ö m l ő f o l y ó k b a n , v a l a m i n t az A r a l - t ó b a ö m l ő folyók alsó szakaszain m i n d e n ü t t honos. L e g j e l l e m z ő b b a V o l g a k ö z é p s ő f o l y á s á r a és a K á m a folyóra, de a K á m a északi m e l l é k f o l y ó i b a n m á r csak igen e l v é t v e t a l á l h a t ó . E z é r t az ő s h a z á t nem szabad t ú l s á g o s a n é s z a k r a k é p z e l n ü n k . M e g k e l l j e g y e z n ü n k , hogy a harcsa a Keleti-tengerbe ö m l ő f o l y ó k b a n is él, de b e n n ü n k e t ez a finn-ugor ő s h a z a s z e m p o n t j á b ó l t e r m é s z e t e s e n nem érdekel. A finn-ugor ő s h a z a h e l y é t t e h á t csaknem pontosan i s m e r j ü k m á r . D e a m a g y a r s á g nem maradt azon a helyen; v á j j o n m i l y e n ú t o n k ö l t ö z ö t t m a i h a z á j á b a , m i l y e n helye­ ken i d ő z ö t t ú t k ö z b e n hosszabb ideig? A k u t a t á s ebben a k é r d é s b e n is sokat k ö s z ö n h e t e t t az é l e t f ö l d r a j z n a k . A kérdéssel foglalkozó t u d ó s o k — Gom­ bocz Z., Németh Gy., Zichy I. gróf — é s z r e v e t t é k p é l d á u l , hogy a magyar nyelvben s z á m o s b o l g á r - t ö r ö k j ö v e v é n y ­ szó v a n , p é l d á u l tok, sőreg, borz, g ö r é n y , ü r g e , t ú z o k , g ö d é n y , alma, k ö r t e , k ö k é n y , som, k ő r i s , szőlő ; ezeket életföldrajzi m e g f o n t o l á s o k a l a p j á n nem az eléggé é s z a k o n lévő volgai b o l g á r birodalomban v e h e t t ü k á t , hanem délebbre, valahol a Kubán-folyó vidékén. Ilyen irányú kutatások m á r m á s nyelvcsaládokkal kapcsolatban is v o l t a k és h a s o n l ó m e g b í z h a t ó m e g á l l a p í ­ tásokat eredményeztek. A további hasonló kutatások b i z o n y á r a egyes n y e l v c s a l á d o k eddig v a j m i keveset ismert ő s t ö r t é n e t é t is m e g v i l á g í t j á k . M i n d e z e k b ő l k i t ű n i k , hogy a k á r h á n y s z o r a l e g t á v o ­ labbi t u d o m á n y á g a k is j ó s z o l g á l a t o k a t tehetnek egy­ másnak. ^. László S

z

a

l

a

y

A piros-gyűszűvirág és az ókori népek. Harcos Jenő dr. v é l e m é n y e szerint a p i r o s - g y ű s z ű v i r á g o t (Digitális purpurea) az ó k o r i n é p e k i s m e r t é k , j ó m a g a m pedig ennek ellenkezőjét á l l í t o t t a m . Harcos Jenő dr. a k é r d é s t i s z t á ­ z á s á r a Farkaslaki Hints Elek dr. »Az ő s k o r i és ó k o r i o r v o s t u d o m á n y i c í m ű m u n k á j á n a k 116. és 117. o l d a l á r ó l idéz (A Természet idei é v f o l y a m á n a k 34. o l d a l á n ) , amely szerint az ó k o r i n é p e k a p i r o s - g y ű s z ű v i r á g o t m á r ismerték. E kérdésre vonatkozóan a következőket jegyzem meg : Igaz, hogy a Digitális mintegy h u s z o n ö t faja k ö z ü l egyesek E u r ó p á b a n a F ö l d k ö z i - t e n g e r v i d é k é n és Ázsia n y u g a t i r é s z é b e n honosak, á m a Digitális purpurea csak Etvrópa nyugati részében t e n y é s z i k .

T e h á t az ó k o r i n é p e k m á r földrajzi elterjedése miatt sem i s m e r h e t t é k . T ö b b e k k ö z ö t t Marzell Heinrich dr. : Unsere Heilpflanzen, ihre Geschichte u n d ihre Stellung i n der Volkskunde.« (1922. I . P . Tehmans. M ü n c h e n ) c í m ű m u n k á j á b a n a 178. oldalon a k ö v e t k e z ő k e t olvas­ hatjuk : »A p i r o s - g y ű s z ű v i r á g atlanti n ö v é n y ; fő elterje­ dési t e r ü l e t e E u r ó p a nymgati része. Stenius b e h a t ó v i z s g á l a t a i a l a p j á n (Die Geschichte der Digitális purpurea und ihre Bedeutung i n der M e d i c i n bis etwa z u m Jahre 1870. Dissert. L e i p z i g 1916) b e b i z o n y í t o t t n a k v e h e t ő — amit m á r a n ö v é n y földrajzi elterjedése is v a l ó s z í n ű v é tesz — hogy a g y ű s z ű v i r á g o t az ó k o r i írók n e m e m l í t i k . E b b ő l k ö v e t k e z t e t h e t j ü k , hogy az ó k o r i a k e g y á l t a l á b a n nem ismerték.* H a s o n l ó t olvashatunk a k ö v e t k e z ő művekben : Engler—Gilg : »Syllabus der Pflanzenfamilien«. (7. k i a d . 1912. Gebr. Borntrager, Berlin) 324. o l d . Hagers : » H a n d b u c h der pharmazeutischen Praxis.« (1925. J ú l i u s Springer. Berlin.) 1173. o l d . Spoerri Werner : »Beitráge z u r A n a t o m i e des Blattes pharmazeutisch g e b r á u c h l i c h e r Scrophulariaceendrogen.« (Inaug. Dissert. Basel, 1925.) 32. o l d . Karsten G. dr. é s Weber U. dr. : » L e h r b u c h der P h a r m a k o g n o s i e . « (5. kiad. 1937. Fischer G . Jena.) 167. old. Hayek A. : »Allgemeine Pflanzengeographie.« (1926. Gebr. B e r n t r á g e r , Berlin.) 218. o l d . Schveitzer József dr.

KÖNYVEKRŐL Nadler Herbert : A Keleti és Déli Kárpátokban. V a d á s z n a p l ó a szerző eredeti fényképeivel. Budapest, 1943. 295. oldal. Vájna dr. é s Bokor k i a d á s a . M i r e e sorok n a p v i l á g o t l á t n a k , a k k o r r a t a l á n meg­ jelenik m á r Nadler k ö n y v é n e k m á s o d i k k i a d á s a is. M e r t az első — b i z o n y á r a a legelső eset v a d á s z a t i irodal­ m u n k t ö r t é n e t é b e n — h á r o m h é t alatt elfogyott. H a a m e g l e p ő sikerben v a n is része a k ö n y v mostani p á r a t l a n kelendőségének, az t ú l s á g o s a n nagy ahhoz, semhogy p u s z t á n ez a k ö r ü l m é n y m a g y a r á z n á . A k ö n y v n e k nagy belső é r t é k é n e k , s ú l y á n a k k e l l lennie, hogy sikere meg­ é r t h e t ő legyen. M e g é r t h e t ő , s ő t m a g á t ó l é r t e t ő d ő , mert a k i v á l ó szerzőben egyesül a t u d ó s k u t a t ó , a nemes indulatok f ű t ö t t e , magas e t h i k á j ú v a d á s z é s az Isten á l d o t t a í r ó , a k i m ű v é s z i nyelven tudja elmondani azt, a m i t v a d á s z a t k ö z b e n l á t , tapasztal és érez. A z a szerencse é r , hogy Nadler m á s o d i k v a d á s z k ö n y v é t ismertethetem ebben a f o l y ó i r a t b a n . A megelőző k ö t e t (:)Vadásznapok, vadászévek^ i s m e r t e t é s é b e n (v. ö. A Természet 1937. é v i 33. é v f o l y a m , 42. old.) m á r kiemeltem mindazt, amit Nadler írásművészetében kiemelendőnek, különösen j e l l e m z ő n e k é s elsősorban é r t é k e s n e k tartok. H a azt m o n d o m , hogy a k i v á l ó szerző e k ö n y v e e g y e n l ő r a n g ú t á r s a a megelőzőnek, az a legnagyobb dicséret, a m i v e l a magam részéről a d ó z h a t o k neki. E b b e n a k ö t e t b e n is m e g c s o d á l t a m l e í r á s a i n a k színességét, szemléletességét és e l ő a d á s á n a k elevenen l ü k t e t ő d r á m a i s á g á t ott, ahol a v a d á s z a t v a l ó b a n d r á m a i fordulatot vesz, a m i k o r eléri legnagyobb feszültségét az e g y m á s s a l szemben álló e r ő k harca s eldől, m e l y i k kerekedik felül, az ember eszé­ vel, t u d á s á v a l és t a l á l é k o n y s á g á v a l , vagy az állat b á m u ­ latosan, egyben titokzatosan m ű k ö d ő ö s z t ö n é v e l és t ö k é l e t e s e b b érzékszerveivel? E harcnak lovagias meg­ v í v á s a teszi a v a d á s z a t o t ú r i és m ű v e l t emberhez m é l t ó

foglalkozássá. E n é l k ü l nem volna e g y é b m é s z á r l á s n á l , a k á r az idegélet beteges elfajulásából, a k á r nyereség­ v á g y b ó l . Érdemes, e m l é k e z t e t ő ü l is, szórói-szóra idézni Nadler v a d á s z h i t v a l l á s á t : ouekem a v a d á s z a t nem sport, hanem m e s t e r s é g , t a n u l m á n y , feladatok m e g o l d á s a , elmerülés, azonfelül pedig egész é l e t e m b e n vigasz, gyógyír, k á r p ó t l á s és erőforrás volt.« A k i í g y fogja fel a v a d á s z a t o t s amellett szakember és s z ü l e t e t t í r ó is, annak tollából csak o l y a n k ö n y v k e r ü l h e t e t t ki, amelyben egyforma gyönyörűséggel m e r ü l h e t el a v a d á s z , az á l l a t o k életének k u t a t ó j a , és az is, a k i az í r á s t c s u p á n mint a m ű v é s z e t egyik meg­ n y i l a t k o z á s i f o r m á j á t értékeli. Nadler k ö n y v e v a d á s z n a p l ó , nem a n n y i r a k ö z v e t l e n formája, m i n t i n k á b b lényege szerint. F o r r á s a i azok a feljegyzések, amelyeket ott, a helyszínen vetett p a p í r o s r a , a v a d á s z a t p i h e n ő i b e n , az i d ő j á r á s megszabta szünetei­ ben, az esetleg v i r r a d a t t ó l s z ü r k ü l e t i g t a r t ó mozdulat­ lanság, csendes szemlélődés, feszült v á r a k o z á s és fojtott h a n g u l a t ú vadlesés ó r á i b a n . Ü d e s é g é n e k é p p e n ez a m a g y a r á z a t a , hogy minden sora az átélés k ö z v e t l e n h a t á s a alatt s z ü l e t e t t meg, s eleven é l m é n y s z e r ű s é g e meg­ marad nemcsak akkor, a m i k o r k ö z v e t l e n ü l idézi a n a p l ó sorait, hanem a k k o r is, a m i k o r közlés e l ő t t itt-ott egy-egy s i m í t ó e c s e t v o u á s t tesz a h e v e n y é b e n m e g í r t sorokon. A k ö n y v nagyobb részében a K e l e t i - K á r p á t o k b a n , a Görgényi-havasok területén, a Ratosnya-patak v i d é k é n — e m l é k e z e t e s hely a magyar á l l a t v i l á g t ö r t é ­ n e t é b e n , m i n t az erdélyi b ö l é n y e k u t o l s ó menhelye — a felső Maros t á j á n , a M o l d o v á n k á n és e g y e b ü t t á t é l t s z a r v a s v a d á s z a t a i n a k e s e m é n y e i t , h í r e s k á r p á t i szarvas­ b i k á k elejtésének k ö r ü l m é n y e i t beszéli el. E g y fejezetben a D é l i - K á r p á t o k b a n , a Szebeni-havasokban lőtt siketfajd­ kakasainak és ő z b a k j a i n a k elejtéséről s z á m o l be. í g y kedves k ö n y v n e k ü n k m á r helyi v o n a t k o z á s a i n á l fogva is, hiszen a színhely a s z í v ü n k h ö z o l y szorosan h o z z á n ő t t E r d é l y . Nadler annak idején m é g külföldi v e n d é g k é n t j á r t a a gyönyörű tájakat. Vendégként, a k i a vendégjog s z a b á l y a i t k ö t e l e z ő n e k tartja m a g á r a annak legszélső k ö v e t e l m é n y e i i g , a z é r t nincs k ö n y v é b e n egyetlen sor, egyetlen mondat sem, amely csak t á v o l r ó l is célozna p o l i t i k a i k ö r ü l m é n y e k r e . A n n y i r a nincs ilyen v o n a t k o z á s a , hogy s z e r z ő n k egyik remek s z a r v a s á t a r o m á n k i r á l y a k k o r i v a d á s z t e r ü l e t é n l ő t t e az u r a l k o d ó engedélyével, sőt egyenes felajánlására. Ú g y esett ugyanis a dolog, hogy a s z i n t é n a G ö r g é n y i - h a v a s o k b a n v a d á s z ó u r a l k o d ó h í r é t vette, hogy s z o m s z é d s á g á b a n v a d á s z i k a szarvas­ agancsok legnagyobb s z a k é r t ő j e és n e m z e t k ö z i l e g el­ fogadott p o n t o z á s á n a k m e g a l k o t ó j a , s azt ó h a j t o t t a , hogy ő maga ellenőrizze a s a j á t maga és emberei p o n t o z á ­ s á n a k helyességét. A magyar szakember e m u n k á j á t m é l t á n y o l t a akkor, a m i k o r felszólította, hogy h a kedve tartja, lőjön az ő t e r ü l e t é n egy b i k á t . Mindez megvan í r v a szép s o r j á b a n , színesen, é r d e k ­ feszítően é s az igazsághoz h í v e n . A hűséggel vele j á r t e r m é s z e t e s e n , hogy balsikereit és balfogásait is é p p e n olyan lelkiismeretesen beszéli el, m i n t legnagyobb sike­ reit, t a n u l s á g u l és i n t é s ü l , hogy a sikert ingyen n e m a d j á k , és meg k e l l é r t e dolgozni nemcsak a kicsinyeknek, hanem azoknak is, a k i k o l y a n magaslatokig emelkedtek, ahova Nadler felért, s a k i é p p e n a G ö r g é n y i - h a v a s o k b a n ü l h e t t e meg s z á z a d i k s z a r v a s b i k á j a elejtésének s z á m á r a b i z o n y á r a felejthetetlen ü n n e p é t . A jeles k ö n y v szövegéhez m é l t ó k é p e n sorakozik a szerző felvételeinek hosszú sora j ó s o k s z o r o s í t á s b a n .

Soós Lajos

ÁLLATKERTI HÍREK~j BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI Sziget az állatkerti nagytavon. A z á l l a t k e r t i n a g y t ó t e r m é s z e t e s k ö r n y e z e t é b e n élő madarak t a r k a k é p e sok n é z ő t vonz a t ó p a r t j á h o z . A figyelmes szemlélő a m a d á r ­ világ é l e t é n e k a p r ó t i t k a i t lesheti el és szívet g y ö n y ö r ­ k ö d t e t ő jeleneteknek lehet t a n ú j a . A különféle fajok e g y m á s t ó l e l k ü l ö n ü l v e , megszokott h e l y ü k ö n t ö l t i k az é j s z a k á t . A g é m e k a p a r t s z e g é l y k o p a s z o d ó f á i n a k alacsonyabb á g a i r a gallyaznak fel, a g ö d é n y e k a bokrok á r n y é k á b a n h ú z ó d n a k meg. A m a r a b u p á r e g y k e d v ű e n , nyugodtan, rendszerint fél­ l á b o n gubbaszkodva, n y a k t ö v é n e k tollai közé h ú z z a fejét

Sziget az á l l a t k e r t i nagytavon. Hallév

László

dv. felvétele.

és s z u n y ó k á l . P i h e n ő h e l y ü k m e g v á l a s z t á s á b a n a kacsaés lúdfélék a l e g k e v é s b b é v á l o g a t ó s a k . A ludak i n k á b b a k ö r n y e z ő domboldalakon ü t n e k t a n y á t , a r é c é k pedig rendszerint a vízen t ö l t i k az é j s z a k á t . A m a d á r s e r e g m á r k o r á n reggel é b r e n van. E g y e t - k e t t ő t csapkodnak s z á r n y u k k a l , az ú s z ó m a d a r a k a vízre s z á l l n a k és ezzel a k i s reggeli g y a k o r l a t t a l m o z g á s b a h o z z á k v é r k e r i n g é ­ s ü k e t . A m i k o r a közönség 8 ó r a u t á n a t ó p a r t j á n s é t á l , m á r valamennyit a m a d á r h á z felőli domboldalon t a l á l j a . Ilyenkor a reggelire v á r n a k . A g ö d é n y e k t ü r e l m e t l e n ü l totyognak ide-oda, a g é m e k ö s s z e k a p n a k izgalmukban, a ludak és a récék pedig l á r m á z v a k ö v e t e l i k reggelijüket. Végre a z t á n megjelenik az á p o l ó a j ó l i s m e r t v ö d r ö k k e l és k ö z é j ü k szórja a finom eleséget. E g y m á s u t á n t ű n n e k el a nagy haldarabok a g ö d é n y e k b ő r z a c s k ó j á b a n , t ö b b n y i r e m á r r ö p t é b e n k a p j á k el a nekik s z á n t falatot. A l á r m á z ó kacsasereg is elcsendesül és t o l a k o d v a kapkodja k i a t á l b ó l az ízlése szerint k é s z ü l t k e v e r é k e t . N y ü z s ö g a sok m a d á r a parton és a víz szélén. A k ü l ö n b ö z ő fajok az e t e t ő t á l k ö r ü l ö s s z e k e v e r e d n e k és a lapos récecsőrök mellett k o t o r á s z i k az e d é n y b e n a k o r o n á s d a r u hegyes csőre is. Reggeli u t á n helyreáll a nyugalom. A g ö d é n y e k a vízre ereszkednek, v i t o r l á s g á l y á k m ó d j á r a ú s s z á k k ö r ü l a kis szigetet, majd felkapaszkodnak cement­

szegélyű p a r t j á r a és e g y - k é t l o m h a s z á m y c s a p á s s a l az ott h e v e r ő nagy t u s k ó r a telepednek. Szerencsés ö t l e t e volt az á l l a t k e r t v e z e t ő s é g é n e k , hogy a szigetet létesí­ tette. A m i ó t a megvan, madaraink szívesen l á t o g a t j á k , fészkelnek rajta, a fűzfák t e r e b é l y e s l o m b s á t o r a a l á h ú z ó d n a k és mindennapos s é t á j u k a sziget m e g l á t o g a t á s a . A z idegen v e n d é g r é c é k is jól ismerik és k e d v e l i k ezt a kis darab földet. K e r g e t ő z n e k k ö r ü l ö t t e , s a m i k o r tavaszszal p á r o k r a szakadoznak, megpihennek rajta. A v í z felszínét is t a r k í t j a a sziget f á i n a k benne t ü k r ö z ő d ő lombja, és t á v o l a b b r ó l n é z v e , festői részlete ennek, a f é n y k é p e k e n is g y a k r a n m e g ö r ö k í t e t t , t á j k é p n e k . Hallév

dr.

A z állatkertben a b e m u t a t á s r a s z á n t á l l a t o k mellett nagy s z á m m a l élnek h í v a t l a n k e n y é r p u s z t í t ó k is. A k a d ­ nak k ö z ö t t ü k szívesen l á t o t t , kedves v e n d é g e k , de be­ tolakodott, k i i r t h a t a t l a n és véglegesen megtelepedett k á r t é k o n y j ö v e v é n y e k is. A szabad v í z t e r ü l e t e k r ő l — k ü l ö n ö s e n t é l e n — l á t o g a t ó b a j á r ó v a d k a c s á k m á r az á l l a t k e r t i n a g y t ó j ó l i s m e r t k é p é h e z tartoznak s noha madaraink eleségéből j ó c s k á n fogyasztanak, ö r ü l ü n k j e l e n l é t ü k n e k , mert gazdagítják a t ó madárvilágát. A feketerigók, a gerlék és a h a r k á l y o k minden eszten­ d ő b e n fészkelnek n á l u n k . A n n y i r a otthonosak, hogy el sem h a g y j á k a kert t e r ü l e t é t . Senki sem b á n t j a ő k e t , a z é r t szaporodtak el a n n y i r a . B i z a l m a s a n r ö p k ö d n e k á g r ó l - á g r a , és féleleni n é l k ü l s é t á l n a k a közönség k ö z ö t t . Visszhangzik a k e r t tavasszal a gerlék b u g á s á t ó l , a feketerigók szerelmi d a l á t ó l , a h a r k á l y pedig szorgal­ masan k o p á c s o l a fák k é r g é n . Valószínűleg csak s z o k á s ­ ból és s z ó r a k o z á s b ó l kopogtat, mert m e g f i g y e l t ü k m á r , hogy ha nincs az e t e t ő t á l a k közelében ember, villám­ gyorsan o d a r e p ü l , k i r a g a d egy falat h ú s t és csalafinta­ sággal szerzett z s á k m á n y á v a l e l é g e d e t t e n tovasurran. K e v é s b b é szívesen l á t o t t v e n d é g e i n k is vannak. N é h a egy-egy s z a r k a t é v e d be és j ó l l a k o t t a n t á v o z i k . A c s ó k á k a m a d á r h á z magas t o r n y á n zajongnak és ősszel meg télen csapatosan j á r n a k a kertbe. L o p k o d n a k , meg­ d é z s m á l j á k az e t e t ő v á l y u k a t és v i d á m a n hangoskodnak a fák t e t e j é n . A z á l l a t k e r t m a d á r l á t o g a t ó i k ö z ö t t a legveszedelme­ sebb é s legjobban g y ű l ö l t r a b l ó a d o l m á n y o s v a r j ú . M a g á n y o s a n , legfeljebb p á r o s a n j á r z s á k m á n y u t á n . N e m elégszik meg a k ö n n y e n s z e r e z h e t ő bőséges eleséggel, élő h ú s r a v á g y i k . Tavasszal, a m i k o r a réceszülők a n a g y t ó vízén é s a k ö r n y e z ő partokon gondosan vezetgetik pelyhes Eiókáikat, hirtelen á r n y é k v e t ő d i k a földre, a s z ü r k e r a b l ó v i l l á m g y o r s a n lecsap és csőrében az elrabolt csibével r e p ü l vissza, ligeti t a n y á j á r a . A meglopott anya egyideig panaszosan s á p í t o z i k , a z u t á n ijedten a vízre i r á n y í t j a tehetetlen fiókáit. E r d e i p i n t y e k , l é g y k a p ó k é s c i n k é k is r ö p k ö d n e k a s ű r ű bokrok k ö z ö t t . Á r t a t l a n , hasznos m a d á r k á k . A m í g a r o v a r o k b ó l futja, nem n y ú l n a k idegen t á p l á l é k h o z . Csicseregnek, t r i l l á z n a k , mindig j ó k e d v ű e k és á m b á r ők maguk rendszerint l á t h a t a t l a n o k , v i d á m , kedves hangjuk hirdeti j e l e n l é t ü k e t . A verebek m é l t ó k k ö z m o n d á s o s t u l a j d o n s á g a i k h o z . Szemtelenek, t o l a k o d ó k é s minden k i f u t ó b a n , s ő t m é g a r a g a d o z ó k ketreceiben is m e g t a l á l j u k ő k e t . V á l o g a t á s n é l k ü l mindent megesznek és g y a k r a n o l y a n t ö m e g e s e n lepik el a t á l a k a t , hogy az é r t é k e s á l l a t o k , a ketrec lakói, nem tudnak h o z z á j u t n i , vagy m á r ü r e s e n t a l á l j á k . A z á p o l ó k sokat fognak meg b e l ő l ü k , mert a r a g a d o z ó k -

nak s z ü k s é g ü k v a n friss, tollas t á p l á l é k r a , de m u n k á j u k ­ n a k nincs l á t s z a t a , mert egy h e l y é b e t í z új v e r é b r e p ü l . M i n d e n h a s z o n t a l a n s á g u k és k á r t é k o n y s á g u k ellenére n é h a g y ö n y ö r k ö d n i is lehet b e n n ü k . A m i k o r a s á r g a c s ő r ű v e r é b f i ó k á k először k e r ü l n e k a földre, anyjuk bevezeti ő k e t a díszrécék k i f u t ó j á b a . O t t áll­ d o g á l n a k g y á m o l t a l a n u l , gyenge l á b u k o n billegve. A v e r é b m a m a pedig szorgalmasan j á r a t á l h o z és mindig egy c s ő r r e v a l ó t hoz a t á t o t t s z á j ú a p r ó s á g o k n a k . A n n y i r a otthonos, hogy családi életét is a n y i l v á n o s s á g e l ő t t éli. V a n n a k é r d e k e s e b b l á t o g a t ó i is az á l l a t k e r t n e k . A v á r o s i ember szereti az á l l a t o t , de a l e g t ö b b esetben csak addig, a m í g kicsi és j á t s z a n i lehet vele. F i a t a l borzot, r ó k á t , s ő t m o s ó m e d v é t is tart l a k á s á b a n . De a m i k o r felnőnek, rendszerint szabadon b o c s á t j a ő k e t és a n a g y v á r o s r e n g e t e g é b e t é v e d t erdei á l l a t o k , sajnos, a V á r o s l i g e t b e n és az Á l l a t k e r t b e n ü t n e k t a n y á t . Kletük f e n n t a r t á s a é r d e k é b e n a z t á n k é n y t e l e n e k ellopni mindent, a m i e h e t ő é s b i z o n y sokszor nagy k á r o k a t okoznak. A z á l l a t k e r t legnagyobb k á r t e v ő i az egerek és a pat­ k á n y o k . K ü l ö n v a d á s z t e r ü l e t ü k v a n . A z egerek a r a k t á ­ rak lakói, a p a t k á n y o k pedig minden á l l a t h á z a t a l a p j á b a n á s n a k a l á és s z a p o r o d á s u k n a k nem lehet g á t a t vetni. A z egyetlen o r v o s s á g a m é r g e z é s lenne, de ahol a n n y i é r t é k e s á l l a t v a n , ott a m é r g e z é s t nem szabad m e g k o c k á z ­ t a t n i . Ápolóink c s a p d á v a l fogják ő k e t és — hogy a t e r m é s z e t b e n ismert k ö r f o r g á s az á l l a t k e r t b e n is é r v é ­ n y e s ü l j ö n — az eddig a t ö b b i á l l a t o k é l e l m é t d é z s m á l t , megfogott p a t k á n y o k r a g a d o z ó m a d a r a i n k gyomrába kerülnek. A z á l l a t k e r t b e n t e h á t a fogoly és egy szabad, de élősködő á l l a t v i l á g c l e g y m á s mellett, a főváros közön­ ségének d ú s a n t e r í t e t t a s z t a l á n á l . Haller dr.

Kéregetés. Andrássy Gyula felvétele. A z állatkerti V . fényképpályázalon vásárolt k é p .

Sziám, az állatkert öreg elefántbíkája Szent István n a p j á n évről é v r e m e g e l é g e d e t t e n tapasztalja, hogy a l á t o g a t ó k m á r k o r á n reggel, k ö z v e t l e n ü l k a p u n y i t á s u t á n , szokatlanul nagy s z á m m a l özönlik el a kertet. Ilyenkor a s z e b b n é l - s z e b b , k ü l ö n b ö z ő n é p v i s e l e t b e n ü n n e p l ő v i d é k i közönség v a n a kertben t ö b b s é g b e n . S z i á m t ö b b évtizedes csalhatatlan tapasztalatai a l a p j á n ezt j ó jelnek veszi, s a m i k o r a s o k a t í g é r ő falusi fonott kosarakat és színes t a r i s z n y á k a t megpillantja, l á t h a t ó a n jóleső izgalom vesz rajta e r ő t , és n y o m b a n k é r e g e t n i kezd. I m b o l y g ó lépésekkel o d a s o m f o r d á l a l e g t ö m ö t t e b b m o t y ó t u l a j d o n o s á h o z és m a g a s r a l e n d í t e t t o r m á n y á v a l nagyokat b ó k o l v a , t r o m b i t á l , m i k ö z b e n a p r ó s z ü r k e szeme k ö r ü l sok k i s r á n c keletkezik. B o h ó k á s mozdulatai és a t r o m b i t á é h o z h a s o n l ó , esdeklő hangja olyan szívhez­ szóló, hogy a j ó e r e d m é n y nem kétséges. Csakhamar előkerül a l e g t á v o l a b b i f a l v a k b ó l s z á r m a z ó , k ü l ö n b ö z ő z a m a t ú , m a d á r l á t t a h á z i k e n y é r , és m é g a m a i s z ű k ö s i d ő b e n is egyik karaj a m á s i k vitán t ű n i k el h a l k c u p p a u á s k ö z b e n S z i á m s z á j á b a n és feneketlen g y o m r á b a n . S z i á m legkedvesebb csemegéje ugyanis a k e n y é r és a k ü l ö n ­ böző p é k s ü t e m é n y . É t v á g y a csaknem k i e l é g í t h e t e t l e n . Naphosszait szorgalmasan t ö m i m a g á b a a mindenhonnan felkínált j ó f á l a t o k a t , k ö z b e n azonban a p é t i z a d o m á n y o z ó k a t is szemmeltartja, és i d ő n k é n t k ö r ü l j á r , hogy a tíz­ es húszfilléreseket összeszedje. A p é n z t á p o l ó j á n a k adja, akitől az összegnek megfelelő m e n n y i s é g ű r é p á t k a p é r t e . J e l l e m z ő S z i á m k i t ű n ő megfigyelőképességére, hogy m i n d i g tudja, á p o l ó j á t ó l m i l y e n p é n z é r t k a p élelmiszert és a k ö z ö n s é g t ő l is csak i l y e n p é n z t fogad el. Pedig S z i á m é l e t é b e n m á r t ö b b s z ö r v á l t o z o t t f é m p é n z ü n k anyaga, színe, s ú l y a és rajza. A rézkétfillérest p é l d á u l s e n k i t ő l sem fogadja el, és s é r t é s n e k veszi, ha v a l a k i ilyet k í n á l A nandu élelmét dézsmáló verébsereg. Haller László dr. felvétele.

gat neki. A s é r t é s t pedig r i t k á n hagyja megbosszulatlanul. Ilyenkor j á m b o r k é p p e l elballag a v í z c s a p felé, és mintha csak s z o m j á t o l t a n á , nagyot h ú z a friss vízből. Tele­ s z í v o t t o r m á n y á b ó l a z u t á n v á r a t l a n u l o l y a n zuhanyt z ú d í t b o s s z a n t ó j á r a , hogy annak biztosan elmegy a kedve az efféle t r é f á t ó l . E z z e l S z i á m az ü g y e t befejezte és megnyugodva i s m é t falatozni kezd. M i n d e n é v b e n elő­ fordul, hogy a j ó falusiak a sok k e n y é r m e l l é egy k i s füstölt k o l b á s z t is a d n á n a k ; c s o d á l k o z v a t a p a s z t a l j á k azonban, hogy S z i á m az ilyesmire r á sem h e d e r í t . A meg­ figyelések és t a p a s z t a l á s o k szerint S z i á m k é p e s egy nap f é l m é t e r m á z s a kenyeret elfogyasztani. A b é k e boldog idejében ennek a m e n n y i s é g n e k k ö r ü l b e l ü l a felét ápoló­ j á t ó l p é n z e n v á s á r o l t a , a t ö b b i t a l á t o g a t ó k t ó l kapta. E n n y i kenyeret azonban csak egyszer, augusztus 20-án, az é v legforgalmasabb n a p j á n t u d o t t ö s s z e k o l d u l n i . E z e n az ü n n e p e n ugyanis á l t a l á b a n 30—40.000 l á t o g a t ó j a v a n az á l l a t k e r t n e k . T a v a l y 60.000-nél is t ö b b volt, e z é r t először t ö r t é n t S z i á m é l e t é b e n , hogy m á r k o r á n d é l u t á n m e g c s ö m ö r l ö t t a sok k e n y é r t ő l és n e m fogadott el t ö b b e t . F e l t ű n ő volt, hogy m á r d é l t á j b a n a p é n z t sem fogadta el és a k e n y é r b ő l is a l e g j a v á t v á l o g a t t a k i . K é s ő b b m á r csak csipegetni tudott, mert a f é l m á z s á t a k k o r r a m á r r é g elfogyasztotta.

fészkelésük i s m é t e r e d m é n y t e l e n volt és t o j á s a i k a t össze is t ö r t é k . T a v a l y a t o j ó a t ó m e l l e t t i K i s s z i k l a h e g y t ö v é b e n m á r h á r o m h é t i g kotlott. A t o j á s o k a t meg­ v i z s g á l t u k és, sajnos, t e r m é k e t l e n e k n e k t a l á l t u k . E z i d é n az a p á c a l u d a k fészkelése v é g r e e r e d m é n y e s volt. Ö t t o j á s b ó l k e t t ő t k i t ö l t ö t t e k . E z volt az első eset, hogy a budapesti á l l a t k e r t b e n a p á c a l u d a k szaporodtak. A g ú n á r a s z i k l a t ö v é b e n ö s s z e t á k o l t fészkét a t o l a k o d ó k ellen b á t r a n v é d e l m e z t e . M é g a marabuk és a k o r o n á s darvak elől sem h á t r á l t meg, s ő t fészkéhez k ö z e l e d ő á p o l ó j á t is elkergette. A z egyik fióka igen gyenge volt és k é t nap m u l t á n elpusztult, a m á s i k azonban szépen felcseperedett. S z ü l e i n e k oltalma alatt v í g a n ú s z k á l t a tavon, vagy pedig

S z i á m d é l u t á n e l h a t á r o z t a a v i s s z a v o n u l á s t és h á t a t f o r d í t v a a l á t o g a t ó k n a k , erélyesen d ö n g e t n i kezdte a gépi e r ő v e l m o z g a t h a t ó nag}- v a s a j t ó t , h a r s o g ó hangon követelve bebocsáttatását. A h ű v ö s e l e f á n t h á z b a n jóidéig pihent, de végleges n y u g a l o m r a t é r é s e e l ő t t m é g s e m á l l t a meg, hogy n é h á n y n y a l á b illatos s z é n á t is elfog\-asszon. S z i á m n a k azonban rossz é j s z a k á j a és rossz á l m a i lehettek, mert m á s n a p reggel siralmas á b r á z a t t a l kullogott az u d v a r s a r k á b a és délig fejét és h á t á t zuhanyozta. I d ő n k é n t s z o k á s a szerint finom homokot és a p r ó k a v i c s o t s z ó r t vizes t e s t é r e . D é l t á j b a n r á e s z m é l t , hogy felfuvódottságán legjobban egy kis t o r n á v a l s e g í t h e t . H a s r a f e k ü d t és k é t mellső l á b á v a l ó v a t o s a n meggyomrozgatta, d ö m ö c k ö l t e m a g á t . E z t n a p k ö z b e n t ö b b s z ö r m e g i s m é t e l t e és e s t é r e teljesen r e n d b e j ö t t .

., , , Stokovszky A z a p á c a l u d a k az É s z a k i - j e g e s t e n g e r partjainak lakói. Ősszel a hideg elől l e h ú z ó d n a k I z l a n d , A n g l i a , D á n i a , N é m e t o r s z á g , H o l l a n d i a , Belgium és F r a n c i a ­ o r s z á g partjaira, s ott n é h a igen nagy s z á m m a l l á t h a t ó k . Egyes p é l d á n y o k E u r ó p a belsejét is felkeresik. Igen r i t k á n M a g y a r o r s z á g r a is e l l á t o g a t n a k . A z a p á c a l ú d a liliknél valamivel kisebb, t e t s z e t ő s m a d á r . Teste z ö m ö k , fekete csőre és l á b a r ö v i d . Feje, melle, hasa fehér, n y a k a fekete, h á t a s ö t é t e n t a r k á z o t t p a l a s z ü r k e . A g ú n á r a t o j ó n á l kissé nagyobb. A z apácaludat állatkertekben mindenütt megtaláljuk. M á s lúdfajok t á r s a s á g á t nem igen kedveli. F o g s á g b a n a r á n y l a g s o k á i g él. A l l a t k e r t ü n k b e n egy p é l d á n y t tizen­ hat é v ó t a gondozunk. N y o l c év e l ő t t k é t ú j a b b a p á c a ­ ludat s z e r e z t ü n k be. R é g e b b i p é l d á n y u n k a j ö v e v é n y e k e t ö r ö m m e l ü d v ö z ö l t e , de azok eleinte k i t é r t e k előle, k é s ő b b pedig e l k e r g e t t é k . E z i d ő t ő l fogva régi a p á c a l ú d u n k a közeledési k í s é r l e t e k k e l felhagyott és a z ó t a is k ü l ö n utakon j á r . A z a p á c a l u d a k — a k á r az é s z a k i v i d é k e k e n fészkelő e g y é b lúdfajok — é g h a j l a t u n k alatt f o g s á g b a n csak igen r i t k á n szaporodnak. H á r o m é v e l ő t t ö r ö m m e l l á t t u k , hogy a p á c a l ú d u n k a n a g y t ó p a r t j á n az egyik fészkelőodu mellett n é g y t o j á s o n k o t l i k . A fészket, sajnos, n é h á n y nap m u l t á n elhagyta. A k ö v e t k e z ő é v b e n J

c

J

Apácaludak. A fészküket védő g u n á r . Szombath László

felvétele.

a t ó p a r t j á n s z a l a d g á l t . E l e i n t e m e g t ö r t é n t , hogy a k i s l i b a a k e r í t é s r á c s á n á t b ú j t és a k e r í t é s e n k í v ü l , a p á z s i t o n legelészett, szülei pedig a k e r í t é s belső o l d a l á n ijedten fel és a l á s z a l a d g á l t a k . E z m a m á r nem t ö r t é n h e t meg, mert a fióka m á r a n y á n y i r a m e g n ő t t és a r á c s o n a feje is csak bajosan fér á t . - " ' , .', Szombath J

A norvégrák, m á s néven k a r c s ú h o m á r (Nephrops norvegicusL.) ahogyan neve is mutatja, főképen a N o r v é g ­ tengerekben él, de N é m e t o r s z á g északi p a r t j a i n á l is. halásznak rá. A Földközi-tengerben Nizza, Genova, N á p o l y és Palermo k ö r n y é k é n is előfordul. A O u a r n e r ó i ö b ö l b e n t ö m e g e s e n él és m á z s a s z á m r a k e r ü l onnan piacra. A n o r v é g r á k h a r m i n c c e n t i m é t e r n a g y r a r i t k á n nőmeg, t e h á t a h o m á r n á l j ó v a l kisebb, de k a r c s ú alakja miatt n á l a t e t s z e t ő s e b b . Ollója v é k o n y , gyenge és a r á n y ­ lag elég hosszú. P á n c é l j a finom á r n y a l a t ú h a l v á n y rózsaszínű. A n o r v é g r á k a hidegebb tengereket kedveli. A F ö l d ­ k ö z i - t e n g e r b e n csak nagyobb m é l y s é g b e n t a l á l h a t ó .

velük, m e g s z e l i d ü l n e k , az öregek azonban soha. Á l t a l á b a n a fogságot nehezen b í r j á k é s csak kivételes esetekben é l n e k hosszabb ideig. S z í n ü k h a s o n l í t a cirmos h á z i m a c s k a színéhez. A h o m l o k u k b ó l k i i n d u l ó n é g y fekete s á v , amely a fülek k ö z ö t t h a l a d végig a n y a k o n , a h á t h o s s z á b a n egységes fekete v o n a l l á o l v a d össze, a m e l y b ő l függőleges s á v o k i n d u l n a k k i a test o l d a l á n . E z t a s z a b á l y o s s á g o t a h á z i m a c s k á n á l n e m t a l á l j u k meg. Legjellemzőbb i s m e r t e t ő j e l ü k a farkon lévő h é t - k i l e n c fekete g y ű r ű é s a farok végének tompa lecsapottsága. Kártételeit t a l á n t ö b b r e becsülik, m i n t a v a l ó s á g . T á p l á l é k u k a p r ó gerinces álla­ tok, madarak, r i t k á b b a n fiatal őzgida és nyúlfélék. K í v á n a t o s v a d á s z z s á k m á n y , erősen ü l d ö z i k m i n d e n ü t t , ahol előfordul. P r é m j ü k é r t é k e s , a kereskedelembe azon b a n k e v é s k e r ü l , mert egyrészt elég r i t k a , m á s r é s z t pedig az elejtők maguk d o l g o z t a t j á k k i é s h a s z n á l j á k fel.

Nórvégrák az állatkerti a k v á r i u m b a n . Szombath László

felvétele.

A Q u a r n e r ó b a n Lussin és Z á r a k ö r n y é k é n mintegy nyolcvan m é t e r n y i m é l y s é g b e n fogják. Csodálatos, hogy ez a r á k f a j nagyobb s z á m m a l csak N o r v é g i á b a n és a Q u a r n e r ó b a n él. B n n e k o k á r ó l sokat v i t a t k o z t a k . Ü g y e s e k ú g y v é l t é k , hogy a n o r v é g r á k o t a O u a r n e r ó b a az ember t e l e p í t e t t e . M á s o k szerint ez a faj a Q u a r n e r ó b a n a j é g k o r s z a k b ó l maradt meg. S ő t arra is gondoltak, hogy a n o r v é g r á k egy r é g beomlott f ö l d a l a t t i c s a t o r n á n v á n d o r o l t délre. A k é r d é s eldöntése n é h a i Garády Viktor v é l e m é n y e szerint m a m á r bajos dolog. Mindenesetre a n o r v é g r á k a O u a r n e r ó á l l a t v i l á g á n a k egyik nevezetes­ sége és a h a l á s z o k j ó l j ö v e d e l m e z ő kereseti f o r r á s a . A régi b é k e i d ő b e n a fiumei halcsarnokban t ö m e g e s e n á r u s í t o t t á k és Triesztbe, V e l e n c é b e s z á l l í t o t t á k . B u d a ­ pestre is j u t o t t belőle. E g y i d ő b e n olyan k í m é l e t l e n ü l h a l á s z t a k r á , hogy a magyar h a t ó s á g o k a n o r v é g r á k h a l á s z a t á t i v á s idején m e g t i l t o t t á k .

A p r é m k e r e s k e d e l e m b e n vadmacska n é v e n for­ galomba k e r ü l ő b ő r ö k 90%-a h á z i m a c s k a . A v a d m a c s k á ­ hoz h a s o n l ó s z í n á r n y a l a t o k a t t e n y é s z t i k , legjobbak a hollandiai s z á r m a z á s ú a k . A p r é m n e k egyetlen h i b á j a , hogy a szőrök k ö n n y e n hullanak, ezen azonban segíteni nem lehet, mert a b ő r alatti k ö t ő s z ö v e t i r é t e g olyan nehezen v o n h a t ó le a bőrről, hogy a kikészítésnél a s z ő r h a g y m á k m e g s é r ü l n e k és e z á l t a l a szőr k i h u l l á s á t

A n o r v é g r á k a k v á r i u m o k b a n igen r i t k á n l á t h a t ó . Szervezete a hideg v í z h e z és a nagy v í z n y o m á s h o z szokott. A z a k v á r i u m i fogságot e z é r t n e m t ű r i és hamar elpusztul. E l e v e n n o r v é g r á k s z á l l í t á s a igen bajos dolog és csak h ű v ö s i d ő j á r á s b a n s i k e r ü l . A budapesti á l l a t k e r t a k v á r i u m á b a n t ö b b í z b e n s i k e r ü l t k ö z ö n s é g ü n k n e k be­ mutatnunk. N é g y év e l ő t t egy p é l d á n y kivételesen h o s s z ú ideig, ö t é s fél h ó n a p i g é l t n á l u n k . Szombath A vadmacska h a z á n k m i n d e n z á r t egységet a l k o t ó e r d ő s é g é b e n honos. L e g g y a k r a b b a n a keleti és a déli K á r p á t o k összefüggő e r d ő s é g é b e n t a l á l j u k meg. A F e l ­ v i d é k és E r d é l y visszacsatolása ó t a t ö b b s z ö r a j á n d é k o z ­ tak á l l a t k e r t ü n k n e k v a d m a c s k á t . Sajnos azonban a l e g t ö b b s z ö r olyan sérülésekkel é r k e z t e k meg, hogy hama­ rosan elpusztultak. A k ö z e l m ú l t b a n szerencsés véletlen f o l y t á n olyan p é l d á n y o k a t k a p t u n k a j á n d é k b a , amelyek teljesen egészségesek voltak. R i t k a s á g az i l y e n fogás. E g y a n y a á l l a t o t s i k e r ü l t befogni a fiával. M á r n é g y hete l a k ó j a á l l a t k e r t ü n k n e k . N a g y o n vadak. Még á p o l ó j u k a t sem t ű r i k meg. A m i n t v a l a k i f é r ő h e l y ü k h ö z közeledik, t á m a d n a k . S z ő r ü k e t felborzolva, villogó szemmel, félig kieresztett k a r m o k k a l , erősen fújva fordulnak szembe az idegennel. T a l á n s i k e r ü l m a j d ő k e t k é s ő b b megszeliditeni. A tapasztalatok azt b i z o n y í t j á k , hogy főleg a fiatalon fogságba k e r ü l t v a d m a c s k á k , h a jól b á n n a k

V a d m a c s k á k . Hölzel Gyula felvétele.

o k o z z á k . Színe használják.

miatt

főleg

sportbundák S

z

a

b

ó

F

készítésére e

y

e

n

c

d

r

C s a k szerkesztősegünknek megküldött könyvet ismertetünk. Kéziratokat n e m őrzünk m e g és

n e m a d u n k

vissza.