A terméketlen fügefa

Bibliaolvasás: Máté 21,12-17 Alapige: Máté 21,18-19 Énekek: 1, 256, 175, 461

Elhangzott: 20 08. március 9-én

A terméketlen fügefa

A

keresztyén ember Krisztus követı ember. Keresztyénnek lenni azt jelenti, hogy a mindennapjaimban jézusi modellek szerint szeretném megvalósítani az életemet. Ahogyan az egyik dicséretünk mondja: „Szeretnék lenni, mint ı…” (459,4). Igen, mi mindnyájan szeretnénk az élet egyes helyzeteiben Krisztushoz hasonló módon cselekedni, szólni és gondolni. Ez úgy lehetséges, ha ıhozzá szabjuk magunkat, azokat a magatartásformákat követjük, amelyeket ı gyakorolt. Ha a mostani történetünket felületesen olvassuk, fennáll a veszély, hogy feljogosítva érezzük magunkat arra, hogy a haragunkat szentté avassuk. Azt látjuk ugyanis, hogy Jézus megéhezett, ám mivel nem talált gyümölcsöt az út menti fügefán, haragjában megátkozta, mire a fügefa elszáradt. Emberi gyengeségünk, hogy amikor megéhezünk, türelmetlenek vagyunk. Az éhes és türelmetlen férfinépre szokták mondani, egyél pár falatot, az éhes oroszlán is békülékenyebb. Olvasván ezt a történetet tényleg arról van szó, hogy a haragunkra feljogosítva érezzük magunkat? Amikor így gondolkodunk, az a megromlott emberi természetünkbıl fakadó önzés van bennünk, hogy Jézust a magunk szintjére süllyesszük. Lám-lám, még Jézusnak is voltak emberi gyengéi, mennyivel inkább nekünk? Amikor így gondolkodunk, álságosan járunk el. Jézust a magunk szintjére akarjuk lezülleszteni. Mirıl is van itt szó? Szó van igénkben egy hasonlatról (1), és az Isten népe céltévesztett életérıl (2). 1) A hasonlat A fügefát az Ígéret Földje áldásának kiábrázolójaként tartották számon (5Móz 8,8). Izraelben a füge évente háromszor hoz gyümölcsöt. A háromszori gyümölcshozásnak megkülönböztetı neve van a héber nyelvben. Ez azért van, mert a három gyümölcs minıségét tekintve különbözik egymástól. Tavasszal a levelek megjelenésekor ott vannak az elıfügék, amelyek a tél végét jelzik (Énekek 2,13). Kora nyárban is hoz termést a fa, melynek jellemzıje, hogy ízletes és lédús. Lédús mivolta miatt nem tartható sokáig. Augusztus-szeptember táján szüretelték a legízletesebbet, amit szárítottak és préseltek. Ha a sorban a legelsı, az elıfügék hiányoznak, akkor az a fügefa terméketlenségét jelzi. Ezért átkozta meg Jézus a fügefát, mert páska ünnep idejéhez közel már kellett volna lenni rajta elıfügéknek, de a fa csak levelet hozott. Messzirıl szép, lombozata buja, de gyümölcs nincs rajta. Jézus azonosságot látott népe és a terméketlen fügefa között. A fügefa képében magát Izraelt látta kiábrázolva. A templom és a papsága végezte a rendeltetés szerinti szolgálatát, amint Mózes elrendelte bı egy évezreddel korábban. Látszólag

2008. március 16.

2

minden rendben volt. Emberek százezrei fordultak meg Jeruzsálemben az ünnep kapcsán. Ki mondhatná, hogy a templom nem tölti be a küldetését? Jézus számára az egész azonban olyan, mint egy buján zöldellı fügefa, amelyen gyümölcs nincsen. Ami történik, az üres, felszínes vallásosság. A látszólag viruló vallásosság mögött nagy üresség tátong. A hit nem termi meg a gyümölcseit. Olyan, mint a fügefa. Izrael küldetése ugyanis az lett volna, hogy az istenközelség jó ízével táplálja a népeket. A babiloni Ézsaiás próféta ajkán azt mondja Isten, hogy népének az lesz a küldetése, hogy az Úr törvényét beszélje a népeknek (Ézs 42,1). A héber szöveg itt elsısorban nem is azt fejezi ki, hogy Izrael az Isten törvényét „beszéli”, hanem egészen pontosan azt, hogy az Isten jogrendjét „kiviszi” a népek közé. Ez Izrael missziós szolgálata. Kivinni az Isten Igéjét, azt a rendet, amit az ószövetségi ember a törvényben, Isten jogrendjében értett meg hitével, ezt „kivinni” a népek közé. Mintegy utánuk vinni, nem azt várni, hogy majd a népek indulnak meg egy nagy zarándoklatban, hogy Izrael ezt átadja nekik. Izrael legyen olyan, mint egy bıven termı fa. De az Isten népe nem teljesítette a küldetését. Ha nem jutnak jobb belátásra, az lesz a sorsuk, mint a fügefáé. Átok lesz rajta. Ez a történet nagyon mai. Isten nagykırösi fája megérett az ítéletre. Kívül minden szép. Gyönyörő templomunk a városközpont éke, számos kiadványon a város szimbóluma. Temetınk az Alföld legszebb sírkertje. Iskoláink 450 évesek. De találnak-e gyümölcsöt rajtunk mások? Kaphatnak-e biztató szót, törıdést, Isten szerinti útbaigazítást és vigasztalást? Mi másképpen élünk-e, mint azok, akik nem hisznek? Ha valami nem sikerül, a mi ajkunkon is káromlás hallszik-e vagy csöndes megadás? Gyermekeink, unokáink hitéért teszünk-e valamit? Ebben a templomban kötöttek-e házasságot és itt keresztelték-e meg ıket? Konfirmáltak is? Nem voltunk-e sunyi megalkuvók, amikor házasságot kötöttek, hogy ugyebár nem kezdhetjük tiszteletes úr békétlenséggel a közös életet a másik családdal, mert ık a másik felekezet vallását nagyon tartják ám. Csak tudjátok, ennek mára az lett a következménye, hogy elfogytunk. Holnapra meg az lesz, hogy megszőnünk! Van-e gyümölcse az életünknek? Ma ezekre a kérdésekre kellene csendben válaszolnunk. Ezek a gyümölcsök egészen pontosan azok lehetnek, amikrıl Pál apostol tesz említést az egyik levelében: „De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketőrés, szívesség, jóság, hőség, szelídség, mértékletesség” (Gal 5,22). Igen, ezeknek láthatóvá kellene lenni az életünkön. Miként a gyümölcsöknek a fán. Mert egyszer majd megáll elıttünk Jézus, mint ama fügefa mellett, és ha nem talál gyümölcsöket rajta, rettentı ítélet hangzik el. Jó, ha tisztázzuk, hogy Jézus itt nem a fizikai éhsége miatt szólt keményen. Nem az evés szükségessége miatt. İ nem a hasát féltette, mint népünk oly sokszor, amikor a 3.60-as kenyeret meg a 3 Ft-os benzint sírja vissza és bármikor odaszavaz, ha valaki hazugmód ezt ígéri neki. Ez a létezésnek egy egészen alacsony szintje. Jézus nem hasmagyar volt, ı nem olyan alacsony szinten élet az életet, mint mi. İ tudott böjtölni és ki tudta mondani, amikor a tanítványai ennivaló után néztek, hogy „van nekem eledelem, amit ti nem tudtok…”. Aztán pedig így folytatta: „Az én eledelem az, hogy annak az akaratát cselekedjem, aki engem elküldött és az dolgát elvégezzem.” (Jn 4,31kk.). 2) Céltévesztett élet Ez a második üzenete Igénknek. Szó van benne az Isten népe céltévesztett életérıl. A történetnek része az a mozzanat, hogy Jézus megtisztította a templomot az árusoktól. Ezek nem vásári árusok voltak. Itt arról van szó, hogy az áldozat bemutatáshoz szükséges állatok kaphatók voltak a templomban, hogy nagy távolságokról ne kelljen magukkal cipelni az embereknek az áldozati állatokat. Másfelıl pedig a jeruzsálemi papság garantálta, hogy az áldozathoz szükséges állat hibátlan volt. Az áldozati állat nem lehetett beteges, sánta vagy vak. Nem úgy, mint nálunk, hogy a perselyben rendszerint fellelhetık azok a pénzek, amelyeket kivontak a forgalomból egy ideje. Legutóbb 50 olasz Lírát találtunk benne. Köszönjük szépen. Amikor forga-

3

XI. évfolyam 12. szám

lomban volt sem ért semmit, de jó pár éve Olaszországban Euróval fizetnek. Vak, sánta, beteges hálaáldozat ez. Koppan a perselyben, mintha érne valamit. Olyan, mint egy szépen zöldellı fügefa, ami nem terem gyümölcsöt. A történetben említıdik, hogy nemcsak az árusok, hanem a pénzváltók is ott voltak. Nem lehetett olyan pénzzel megvásárolni az áldozati állatot, amit pogány államhatalom adott ki, amelyen rajta volt a császár képe és felirata. Az állatokat ezért csak templomi pénzzel lehetett megvásárolni. A templomnak saját, e célra kiadott fizetıeszköze volt. Ezért voltak ott az állatárusok és a pénzváltók. Az üzlet jól ment, a szent város lendületben volt, a gazdaság dübörgött a jeruzsálemi templom környékén. Annyira, hogy a templom e célra kijelölt területe kevésnek bizonyult. Elfoglalták a templom pogányok udvarának nevezett területét is, amelynek az eredeti rendeltetése az volt, hogy a nem zsidó néphez tartozó, de Izrael Istene jósága után érdeklıdı pogány emberek tartózkodhassanak rajta, ott imádkozhassanak. A helypénzbıl származó haszon fejében a templomi papság nagyvonalúan és magengedıen szemet hunyt afölött, hogy a pogányok kiszorulnak a nekik épített területrıl. Úgy gondolkodtak, a pogányoknál fontosabb most a haszon. Jézus ezért ragadott kötélbıl font korbácsot és őzte ki az árusokat onnan, és ezért borítgatta fel a pénzváltók asztalait. Azt a szemléletet ítélte meg, ami a mai embertıl sem teljesen idegen. Amikor azt látjuk, hogy három meghatározó érték van, három szent dolog határozza meg a mai ember gondolkodását: a pénz, a pénz és a pénz, aminek mindent alá lehet rendelni. A legszentebb és legszellemibb értékeket is. Azért ragadott korbácsot, mert az ünnep elveszítette az eredeti rendeltetését. Páska ünnepre készültek akkor éppen, ami a zsidók csodás egyiptomi szabadulására való emlékezés volt. Amikor ismét felidézték a csodáknak azt a sorozatát, melyeken keresztül Isten szabadulást adott népének. Szó sincs azonban ebben a fejezetben arról, hogy a Jézus korabeli Izrael Istennek eme nagyságos tettei elıtt hódolt volna. Miképpen a mi ünnepeink igazi tartalma is megkopott. A karácsonyból bevásárlási láz lett, ajándékozási túllicitálás. A böjtnek pedig ma szinte semmi szerepe nincsen. Mi hasmagyarok, nem szeretünk koplalni. Inkább könnyebb azt mondani a böjtre, hogy az pápista csökevény. Azért mondjuk ezt, hogy ne kelljen foglalkozni vele. A húsvét az evés-ivás és lerészegedés szent ünnepe lett. Amikor legalizáltan lehet valaki tökrészeg. Hús-vét lett. A hús vétele. Még nagyobb darab husikáé. Az áldozócsütörtöknek és a pünkösdnek meg már szinte semmi jelentısége nincs. Az Istennek szentelt nyugodalom napja pedig „vásár-napból” finomodott vasárnappá. Nekünk nem úrnapja (!), mint eleinknek valaha. Nekünk az adok-veszek napja. A Szent György napi vásárnak Nagykırösön hagyományosan nem alternatívája az istentisztelet. Nem kérdés, hogy hova kell menni. Természetesen a vásárba! Ez így nincs jól. A legszentebb alkalmakkal a leghitványabb módon bánunk. Mit lehet tenni? Lehet egyáltalán valamit tenni ebben a helyzetben? Bizonyára, igen. Meg kell találni, hogy az ünnep ne önmagunk köreinek a hasznát és kényelmét szolgálja. Megszólíthatnánk valakit, akirıl tudjuk, hogy református, vagy hogy megszólítható, de sosem jön a gyülekezetbe. Biztatni kellene, hogy jöjjön. Biztassunk valakit, aki a közelünkben él. Aztán kiszámíthatnánk a jövedelmünk egyszázad részét. Fordíthatnánk azt havonta a gyülekezet céljaira. Pl. segíthetnénk általa a gyülekezet életét. Isten a Bibliában a tizedet kéri magának. Azt mondom, vegyük a jövedelmünknek csak az egy századát. Jézus ma közöttünk jár, miként a jeruzsálemi gyülekezet tagjai között. Nincs kezében korbács. Inkább vállalta, hogy ıt korbácsolják meg, hogy keresztre feszítsék, magára véve elromlott ünnepeink és elrontott életünk minden terhét. Ma még kenyér és kehely van a kezében, nem korbács. Ez mutatja az ı végtelen kegyelmét. Most még lehetne változtatni. Mert ebben a kézben nem korbács van. Ez a kéz most még a szegek helyét mutatja nekünk. Vegyük észre, hogy mit lehetne ma még másképpen csinálni. Valamit, aminek a helyét lefoglalta a gondolatainkban a szerzés, a kézzel fogható értékek birtoklásának vágya. Jézusra nézve tenni valami jót! Ámen. (Dr. Fodor Ferenc)

2008. március 16.

4

Heti rendünk (Bőnbánati sorozat: Nagyheti portrék): Virágvasárnap (március 16.): 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Köteles Attila 9.45 Gyermekistentisztelet [Kálvin terem], F. Hegedős Zoltánné 10.00 Templom Köteles Attila 10.00 Kocsér Dr. Fodor Ferenc 11.15 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát [Szarka kúria], Köteles Attila 18.00 Templom Pap Ferenc Hétfı: 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhitat [Templom], Jelényi László 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhitat [Templom], Jelényi László 17.00 Felnıtt-konfirmandus oktatás [Kálvin terem], Köteles Attila 18.00 Bőnbánati istentisztelet (Kajafás - Mt 26,57-68) [Templom], Jelényi László Kedd: 18.00 Bőnbánati istentisztelet (Péter - Lk 22,54-62) [Templom], Dr. Fodor Ferenc Szerda: 10.00 Gyülekezeti bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Bőnbánati istentisztelet (Barabbás - Lk 23,13-25 ) [Templom], Pap Ferenc 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila Nagycsütörtök: 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Jelényi László 16.00 Konfirmandus óra (Kezdı csoport) [Kálvin terem], Köteles Attila 17.00 Konfirmandus óra (Haladó csoport) [Kálvin terem], Köteles Attila 18.00 Úrvacsorás istentisztelet (Júdás - Mt 26,47-56) [Templom], Dr. Fodor Ferenc 19.00 Énekkar [Kálvin terem], Dr. Dávid István Nagypéntek: 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 10.00 Templom Köteles Attila 18.00 Bőnbánati istentisztelet (Cirénei Simon - Mk 15,20-22) [Templom], Pap Ferenc Szombat: 16.00 Ifjúsági bibliaóra [Kálvin terem], Köteles Attila 18.00 Bőnbánati istentisztelet (Arimátiai József - Mt 27,57-66) [Templom], Pap Ferenc Húsvétvasárnap (március 23.): 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Köteles Attila 9.45 Gyermekistentisztelet [Kálvin terem], F. Hegedős Zoltánné 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Köteles Attila 11.30 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.30 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát [Szarka kúria], Köteles Attila 18.00 Templom Jelényi László

5

XI. évfolyam 12. szám

Húsvéthétfı (március 24.): 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Köteles Attila 10.00 Templom Köteles Attila 10.00 Kocsér Dr. Fodor Ferenc 11.30 Kopa iskola [Szolnoki út 67.], Pap Ferenc 11.30 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 15.00 Feltámadási istentisztelet [Református temetı], Köteles Attila 18.00 Templom Pap Ferenc Megkereszteltük (Nyársapáton) : Szabados Ferenc és Kuharcsuk Georgina Márk nevő gyermekét

Eltemettük: Vilcsák Ferenc (V. Ferenc és Lukács Julianna fia) élt 61 évet, kocséri lakos. Halottunk: Sebık Dezsıné (szül.: Király Irma) élt 84 évet, Hétvezér u. 10. Urnaelhelyezése: 2008. március 18. (kedd) 15 óra a református temetıben. Danczkay Gyızıné (szül.: Szabó Margit) élt 92 évet, Ady E. u. 1. Urnaelhelyezése: 2008. március 20. (csütörtök) 11 óra a református temetıben. Terjéki Sándorné (szül.: Bukta Éva Ilona) élt 60 évet, Salamon F. u. 12. Urnaelhelyezése: 2008. március 20. (csütörtök) 12 óra a református temetıben. Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 48,200.– forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az istentiszteletek perselypénzének összege: 38,275.- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat!

Iskoláink Hírei ÁLTALÁNOS ISKOLA: Március 13-án ismételten összegyőlt iskolánk Szülıi Munkaközössége az iskola vacsora megszervezésének ügyében. A következı örvendetes megoldás született: április 19-i dátummal rendezzük meg hagyományos vacsoránkat. Március 14-én emlékeztünk meg a Március 15-i események 160. évfordulójáról. A tornacsarnokban Bársonyné Németh Anikó szervezésében a 4.c osztály adta elı színvonalas mősorát. A megemlékezést követıen az alsó tagozatos tanulmányi verseny eredmény hirdetésére került sor. A következı tanulók értek el helyezéseket: 1. évfolyam: Matematika:I. Nagy Márton 1.a; II. Mécs Gergely 1.b; III. Baráth Péter 1.a. Szépírás: I. Gajdácsi Bettina 1.a; II. Csapó Kinga 1.c; III. Németh Anna 1.b. Környezetismeret: I. Szőcs Enikı 1.a; II. Illés Fanni 1.c; III. Szerafimoszki Róbert 1.a. Hangos olvasás: I. Cselóczki Boglárka 1.c; II. Nagy Zsófia 1.c; III. Nagy Márton 1.a. Római katolikus hittan: I Nagy Márton 1.a; II.

2008. március 16.

6

Szakál Kata 1.c; III. Rusvai Kristóf 1.a. Református hittan: I Cselóczki Boglárka 1.c; II. Szőcs Enikı 1.a; III. Szigetvári Krisztina 1.c. Rajz: I. Nagy Márton 1.a; II. Kirner Berill Beáta 1.c; III. Németh Anna 1.b. 2. évfolyam: Hangos olvasás: I Cseh Petra 2.c; II. Németh Martina 2.c; III. Kaszap Márió 2.a. Szépírás: I Árki Vivien 2.c; II. Cseh Petra 2.c; III. Tóth Csenge Piroska 2.a. Szövegértı olvasás:I. Lakatos Fanni Laura 2.c; II. Fakan Doroti 2.c; III. Szentesi Fruzsina Lili 2.c. Matematika: I Nagy Péter 2.a; II. Kozma Ákos 2.a; III. Dobos Bence 2.c. Nyelvtan-helyesírás: I Lakatos Fanni Laura 2.c; II. Hertelendi Gabriella 2.a; III. Nagy Péter 2.a. Környezetismeret: I. Bakonyi Szabolcs 2.b; II. Cseri Kristóf 2.c; III. Asztalos Zoltán 2.b. Katolikus hittan: I. Hargitai Beatrix Nikolett 2.c; II. Bene Brigitta 2.c; III. Lakatos Fanni Laura 2.c. Református hittan: I. Zsigó Fanni 2c; II. Tóth Csenge 2.a; III. Balogh Krisztián 2.a. Rajz: I Balogh Krisztián 2.a; II. Miltényi Medárd 2.b; III. Kopa Bence 2.b. 3. évfolyam: Szövegértı olvasás: I Surin Simon 3.a; II. Winkler Luca 3.c; III. Horváth Erika 3.a. Hangos olvasás: I Turai Hunor 3.c; II. Surin Simon 3.a; III. Góczon Tamás 3.c. Szépírás: I. Csikós Fanni 3.c; II. Horváth Erika 3.a; III. Bujdosó Kata 3.c. Környezetismeret: I Kudri Laura 3.b; II. Fodor Kitti 3.b; III. Balázs Dénes 3.a. Matematika: I Tóth Keve András 3.a; II. Csendes Imre 3.a; III. Józan Szabolcs 3.a. Református hittan: I. Hajnal Zsombor 3.a; II. Tóth Keve András 3.a; III. T. Nagy Fanni 3.c. Nyelvtan-helyesírás: I. Góczon Tamás 3.c; II. Tóth Keve András 3.a; III. Magyar Csaba 3.a; Római katolikus hittan: I Balázs Dénes 3.a; II. Szőcs Viktor 3.a; III. Góczon Tamás 3.c. Rajz: I. Hajnal Zsombor 3.a; II. Mougou Leonardo 3.a; III. Petrás Vajk 3.a. 4. évfolyam: Szövegértı olvasás: I. Matuska Lilla Kincsı 4.b; II. Hatvani Péter 4.b; III. Balog Dávid 4.c. Hangos olvasás: I. Matuska Lilla 4.b; II. Benczur Dávid 4.c; III. Németh Bianka 4.b. Szépírás: I. Pap Zsuzsanna 4.c; II. Kormos Evelin 4.b; III. Kovács Nikolett 4.c. Környezetismeret: I. Suhajda Eszter 4.b; II. Varga Bence 4.a; III. Szabó Trisztán 4.c. Matematika: I. Szilágyi Gtéta 4.c; II. Repka Éva 4.c; III. Cselóczki Mátyás 4.c. Református hittan: I. Matuska Lilla 4.b; II. Tivadar János 4.b; III. Cselóczki Mátyás 4.c. Nyelvtan-helyesírás: I. Varga Bence 4.a; II. Suhajda Eszter 4.b; III. Nagy Anna 4.b. Rajz: I. Pap Zsuzsanna 4.c; II. Matuska Lilla Kincsı 4.b; III. Árki Bianka 4.c. Római katolikus hittan: I Kenyeres Szabina 4.b; II. Hatvani Péter 4.b; III. Mihály Márk 4.c. Minden résztvevınek gratulálunk!

GIMNÁZIUM: Március 10-én hétfın tanári bibliaóránkon Köteles Attila szolgált közöttünk. Március 12-én szerdán Balogh Lídia és Nagy Anett (angol szakos tanárnı) vezetésével diákjaink egy csoportja látogatta meg a Munkácsy-kiállítást Kecskeméten. Március 14-én pénteken iskolánkban is megemlékeztünk az 1848-as forradalomról és szabadságharcról. Ünnepi mősort a 11.c osztály adott, felkészítı tanáruk Kálmánné Faragó Adél osztályfınök volt. Március 14-15-én (péntek-szombat) Molnár Attila vezetésével iskolánk fiú és lány tornász csapata a Kiskunhalason rendezett Diákolimpia területi döntıjén vett részt. Felkészítı tanár: Dr. Fülöp Tiborné és Molnár Attila.

7

XI. évfolyam 12. szám

Március 15-én szombaton iskolánk diáksága és tanári kara részt vett a városi ünnepi rendezvényen, melyen diákjaink a koszorúk elhelyezésében segédkeztek. Március 19-én szerdán 18 órakor a templomi istentiszteleten gimnáziumunk énekkara ad elı ünnepi énekeket, darabokat. Vezényel: Ecsedi Péter; orgonán kísér: Dr. Dávid István.

Gondolatébresztı és Ismeretbıvítı sorok Kultsár György virágvasárnapi igehirdetése (1574) Olvasandó: Mt 21,1-17 Kétszer olvastatik ez az Evangélium az esztendı folyásában az Anyaszentegyházban, úgymint Advent elsı vasárnapján és ezen a mai napon, Virágvasárnap: de nem ugyanazért az okért. Mert Adventben azért magyarázzák, mivel Zakariás prófétánál a mi Urunk Krisztus e világra jövetelérıl szóló jövendölést olvassuk. E mai napon pedig azért, mert ez a történet a Templomban és azon kívül ma történt, úgymint hat nappal a Krisztus kínszenvedése elıtt. Az evangélium summája [~összefoglaló tanítása, értelme] pedig ez: Krisztus Urunk az ı szent tanítványai által hozatott be nıstény szamár hátán ülve, hogy megmutassa: Isten ígéretei szerint ı az örök életet szerzı király, akinek sok köznép igen szép dicséreteket tett, ıt a megígért Dávid fiának nevezték, és pálmafa ágakat tördeltek a fákról és olajfa ágakat is, és ezeket az útra hintették ugyanúgy, mint ruháikat is. Továbbá, hogy minekutána bement a Templomba, ott cselekedetei által is megmutatta az ı királyságának Virágvasárnap bemutatása egy 1140 lényegét. körüli zsoltároskönyvben Hogy miután Krisztus Urunk Jeruzsálem városába királyi pompával bement, és a Templomba tért, nem Heródes palotáiba, megmutatta ezáltal, hogy ı lelki király, nem testi: és hogy onnét az árusokat és vevıket kihányta [kiőzte], az İ tisztét mutatta meg, mert İ az Isten Templomának tisztogatására [megtisztítására] jött e világra. Cselekedeteinek pedig ez volt az oka: Mivel minden nemzetségbıl feljártak Jeruzsálembe, fıképpen a zsidók az Isten Templomához, ahol áldozatok és könyörgések voltak: azért, hogy a népek [emberek] ne menthessék fel magukat, hogy áldozatra való állatuk nincs, azt gondolták a fösvény és telhetetlen papok, hogy ık maguk ugyan ottan csordákkal árultatták az áldozatra való állatokat. Mivel pedig ezek fösvénysége ilyen utálatos az Isten elıtt, jól meggondolják a lelkipásztorok, hogy ilyen mesterséget ne keressenek maguknak, amellyel a szegény közösséget nyúzzák-fosszák. Továbbá Krisz-

2008. március 16.

8

tus ezzel a cselekedetével saját magát királynak, fıpapnak és Isten tisztelete fı oltalmazójának bizonyította, és ez az oka, hogy nem csak szavával feddi a papok cselekedetét, hanem cselekedetével is: ebbıl tanuljanak az istenfélı, jámbor fejedelmek [vezetık] és az isteni tisztelet [ma: istentisztelet] fı oltalmazói, hogy a keresztyének templomában ne hagyják megfertıztetni [megszentségteleníteni] az Isten igaz tiszteletét. Amikor pedig ezt mondta: Az én házam imádság házának hivattatik &c. [stb.], abból röviden két dolgot tanulhatunk. Elıször, hogy a templom Isten tiszteletének látható jele. Mert noha a keresztyéneknek mindenütt templomuk van, mindenütt szabad az Úr Istent imádni: de mindazáltal a templom olyan közönséges [általános, szokványos értelemben vett] hely, ahol a keresztyének összegyőlvén, egyetemben [közösen, mindannyian] imádkoznak, és az Úr Isten Igéje és tisztelete felıl tanúságot vesznek. Másodszor, hogy az igaz isteni tiszteletre választott templomainkat nagy tisztességben tartsuk, és minden bálványimádástól tisztán tartVirágvasárnap bemutatása suk. egy 1140 körüli pergamenten Amikor a gyermekek látván Krisztus cselekedeteit, kiáltottak mondván: Hozsánna a Dávid fiának, azaz Adj jó szerencsét [lásd lent*], Úr Isten a Dávid fiának új országa el kezdésére: és megfeddték ıket a farizeusok, mivelhogy Krisztusnak isteni és Messiáshoz illendı tiszteletet tulajdonítottak. Krisztus Urunk felvette a gyermekek ügyét, és az ı cselekedetüket az Írással bizonyította meg: Nem olvastátok-é, úgymond az Írást? A kisdedek és a csecsszopók szájából szereztél dicséretet? Vajon mit tanulunk a gyermekek példájából és a Krisztuséból? A gyermekektıl elıször azt tanulják meg a mi gyermekeink, hogy a Krisztust ık is megismerjék és hirdessék. Mert ahol a Krisztus azt mondja, hogy a gyermekeké a mennyeknek országa, nyilván a gyermekek hite és szava által akar dicsértetni és magasztaltatni. Továbbá tanuljunk mindnyájan a gyermektıl, hogy a Krisztusról még az ı ellenségei között is igaz vallást tegyünk. Mert noha itt jelen voltak a farizeusok, írástudók és a polgári községnek fıbírói, akik a Krisztust üldözték és háborgatták, és mindenkire haragudtak, akik a Krisztusnak tisztességet tettek: de mindazáltal meg sem rettentek meg a gyermekek az ı kegyetlenségük miatt, hanem minél inkább tiltották ıket, annál inkább kiáltottak. Mert a hit természete az, hogy el nem titkolható, hanem mindenkor felfakad az Isten dicséretire, Szent Pál ama mondása szerint: Szívvel hiszünk a megigazulásra, de szájjal teszünk vallást az idvességre. A Krisztus cselekedetébıl pedig elıször ím ezt tanuljuk, hogy akik az ı ígéreteinek hisznek, bizonnyal meg akarja azokat oltalmazni. Továbbá, hogy a Krisztus példájából a mi hivatalunk szerint oltalmazzuk mások ártatlanságát, és fıképpen hogy a mi oltalmazásunk

9

XI. évfolyam 12. szám

alatt lévı híveknek segítségül és oltalmul legyünk, hogy el ne veszítsék [pusztítsák] ıket a hitetlenek. De mindazáltal nem illik megrettennünk és hivatásunkat elhagynunk, mert nincsen a felséges Isten ellen való olyan hatalom, amelyektıl İ az ı híveit meg nem tudná oltalmazni. Neki legyen dicsıség és tisztesség mindörökkön örökké. Ámen. * * * * A szerencse szó eredeti értelmében boldogulást, elımenetelt, az ember életének valamilyen irányba történı alakulását fejezte ki, nem az embertıl független, kiszámíthatatlan „vakszerencsét”, amelynek kiszolgáltatva kell hogy éljünk. Ebben az értelemben veendı a szó énekeskönyvünkben is, pl.: RÉ 37,1; 262,1; 263,19; 276,4; 493,7. A Hozsánna a Segíts meg! héber felkiáltás (zsoltáridézet) megfelelıje, amit az evangélisták a görög szövegben is héberül idéznek, e „fordítatlan” állapotban jött át a mi nyelvünkbe is, pontosan úgy, mint általában a keresztyén kultúrába, hiszen az úrvacsorai szertartás Benedictus (Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna…) tételeként a nyugati keresztyénség területén évezredek alatt és óta is jelen volt. A Krisztust köszöntı nép (Mt 21,9) tulajdonképpen a Zsolt 118,25-26a-t idézi: „Oh Uram, segíts most (=Hozsánna); oh Uram, adj most jó elımenetelt! Áldott, aki jı az Úrnak nevében…”. Károli fordítása elımenetel szava felel meg a Kultsár György és énekeskönyvi példáink által használt szerencse kifejezésnek. Érdekes, hogy az újfordítású protestáns Biblia a Zsolt 118,25b-ben a mai nyelvállapot szerint kissé félreérthetı szót használja: „Ó Uram, adj szerencsét!”, a legújabb hivatalos magyar nyelvő katolikus fordítás szerint pedig: „Uram, adj áldást és kegyelmet!”. * * *

Virágvasárnapi ének Öreg Debreceni Énekeskönyv (1778)

10

2008. március 16.

Kultsár (vagy Kulcsár) György (? – †Alsólendva, 1577. június 11.) születésérıl, származásáról, tanulmányairól keveset tudunk. A magyar reformáció elsı idıszakának, az evangélikus-református szétválás elıtti ún. óprotestáns kornak egyik jeles képviselıje. Élete utolsó idıszakában történeti nevén: Alsólendva város (másként: Alsólindva; ma Lendava, magyarul: Lendva néven Szlovéniában közvetlenül a magyar határ mellett a szlovéniai magyarság központja) prédikátora volt. 1574-ben jelent meg elıször évszázadokig ismert és hatásos, a mai napig egyház-, prédikációtörténetileg kiemelkedıen fontos több mint 1000 oldalas prédikációgyőjteménye (posztilláskötet), amelyben az egyházi esztendı minden ünnep- és vasárnapjára az adott vasárnaphoz kapcsolódó ısi evangéliumi szakasz (perikópa) magyarázatát adja. Innen érthetı a közreadott prédikáció kezdete, hiszen ısi szokás szerint Advent I. vasárnapján és Virágvasárnap egyaránt Jézus Krisztus virágvasárnapi bevonulásának történetét olvasták és magyarázták. Érdekes és figyelemre méltó párhuzam! (A prédikáció részleteit átírta, közli és magyarázza: Pap Ferenc)

Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2008. március 16 - 24 között) Márc. 16. vasárnap Márc. 17. hétfı Márc. 18. kedd Márc. 19. szerda Márc. 20. csütörtök Márc. 21. péntek Márc. 22. szombat Márc. 23. vasárnap Márc. 24. hétfı

1Krón 8; 1Krón 9; 1Krón 10; 1Krón 11; 1Krón 12; 1Krón 13; 1Krón 14; 1Krón 15; 1Krón 16;

Zsolt 118;

Zsolt 116; Zsolt 22; Kol 3,1-4; Zsolt 114;

Mt 25,14-30; Mt 25,31-46; Mt 26,1-16; Mt 26,17-35; Mt 26,36-75; Mt 27,1-56; Mt 27,57-66; Mt 28,1-10; Mt 28,11-20;

RÉ 331 RÉ 334 RÉ 340 RÉ 346 RÉ 342 RÉ 341 RÉ 343 RÉ 356 RÉ 347

Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5., telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk: [email protected], Honlap: http://refkoros.hu

A kiadvány ára: 25 Ft