A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011)
A TERMÁLKARSZT VÍZTESTEK BEMUTATÁSA AZ ÉKÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3530 Miskolc, Vörösmarty u. 77.,
[email protected]
Kivonat A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek (VGT) készítése során az ÉKÖVIZIG működési területén három termálkarszt víztest került lehatárolásra: Bükki, Bükkszéki és Sárospataki termálkarszt víztest. Az állapotértékelés során a Bükki jó állapotúnak, a Bükkszéki és Sárospataki víztestek mennyiségi szempontból a korlátozott utánpótlódás miatt nem jó állapotúnak minősültek. Mindhárom víztest vízkészletének hasznosítása esetében fürdő, illetve gyógyászati célú felhasználás a jellemző.
Abstract During the preparation of the Reservoir Farming Plans, three thermal-karst water bodies were defined on the operational area of the North Hungarian Environment and Water Protection Management: Bükk, Bükkszék and Sárospatak water bodies. According to the condition evaluation, the Bükk water body is in good condition, the Bükkszék and Sárospatak water bodies are not in good condition in terms of quantity due to limited recharge. Groundwater resources of all three waterbodies serve thermal bath and medicinal purposes.
1. Bevezetés Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, mellyel hazánkra is érvényessé váltak az uniós irányelvekben foglaltak. A Víz Keretirányelv (az Európai Parlament és a Tanács 200/60/EK) értelmében a tagállamoknak Vízgyűjtőgazdálkodási terveket (VGT) kell összeállítaniuk, melyet Magyarországnak 2009. december 22-i határidővel kellett elkészítenie. A tervezés során országos, részvízgyűjtő és alegységi szintű tervek készültek. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) működési területén 27 db felszín alatti víztestnek kellett az állapotfelmérését elvégeznünk, minőségi és mennyiségi szempontból minősítenünk. Az Igazgatóság területén 3 db termál karszt víztest található: a kt.2.1 Bükki, a kt.2.3 Sárospataki és a kt.2.5 Bükkszéki termálkarszt víztestek (1. ábra), melyek közül az utóbbi kettő mennyiségi szempontból nem éri el a jó állapotot. 149
Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté
1. ábra. A termálkarszt víztestek elhelyezkedése az ÉKÖVIZIG működési területén.
2. Bükki termálkarszt víztest A víztest a Bükk ÉK-i peremétől a hegység déli peremét követve húzódik el az Alföld fedőképződményei alá DNY-i irányba. A termálkarszt víztest tározó kőzetei azonosak a Bükki hideg karszt permtriász karsztos kőzetekkel. A víztest kőzetei közül D-Dk-en a Bervai és Bükkfennsíki Mészkő, ÉK-en a Fehérkői Mészkő, DNY-on a Felsőtárkányi Mészkő ismert. Verpelét környékén a Hámori Dolomit képződményei találhatók meg. A víztest képződményeit D-DNy-on szénhidrogén kutatófúrások tárták fel. Déli határát a közép-magyarországi vonal alkotja, más irányba a határai bizonytalanok. A fedőképződmények D-i irányban egyre nagyobb vastagságban fordulnak elő. Pannon lignit rétegek, miocén tufaféleségek, oligocén üledékes és eocén mészkő képződmények fedik a mezozoós alaphegységet. A hőmérsékleti viszonyok a hegység peremétől való távolság és a mélység függvényében eltérőek. A hegység peremén elhelyezkedő források langyos vizet tárnak fel, melyeket a feláramló meleg és a hozzá keveredő hideg karsztvíz táplálnak. A Bükktől távolabb elhelyezkedő, nagyobb mélységű karsztvizet megcsapoló kutakban magasabb hőmérsékletű karsztvizek jellemzőek. 150
A termálkarszt víztestek bemutatása az ÉKÖVIZIG működési területén
Langyos vizek (20-30°C) táplálják a Bükk peremén elhelyezkedő (MiskolcTapolca, Kács) forrásokat. Nagyobb mélységből származik (400-1000m) a bogácsi, mezőkövesdi, egri, egerszalóki és demjéni előfordulások termálvizei (40-70°C). Mintegy 95°C-os termálvizet szolgáltat a körömi S-3 hévízkút 1880 m mélységből. A víztest tápterületét a bükki beszivárgási területek alkotják. Az eddig feltárt melegvizek általában normál karsztos, kalcium-hidrogénkarbonátos összetételűek. A Bükki termálkarszt víztest hévizét elsősorban fürdők hasznosítják. Minősített gyógyvizet termelnek Bogácson, Mezőkövesden, Egerben, Egerszalókon és Demjénben, ásványvíz minősítéssel rendelkezik a bogácsi Strand 2. sz. kút és a miskolci Termál-forrás.
3. Bükkszéki termálkarszt víztest A víztest az Északi-középhegység területén, a Parád-Recski medence kistájon található, érintve a Magas-Mátrát. A termálrendszer a Darnó nagyszerkezeti zóna keleti oldalán helyezkedik el. A víztest a környezetéhez viszonyítva kiemelt helyzetben található triász alaphegységből (Bükkszék-fedémesi boltozat) és annak felszínére települt jó vízvezető- és víztároló-képességű felső-eocén mészkőből – mintegy 500 m-es mélységben – épül fel, melyek hidrodinamikai egységet alkotnak. A sajátos földtani, vízföldtani, gázföldtani, valamint geotermikus körülmények kedvező tulajdonságú hévizet tárolnak. A rendszer vízutánpótlódása korlátozott mértékben az alaphegység felől, illetve oldal irányból és fentről történik (mintegy 3000 m3/napra becsülhető (Szilágyi 1998)). Bükkszéken a víztestet az első fúrások olajkutatási céllal érték el. A termálvizet 1940-től termelik. Napjainkban a Bükkszéken üzemelő kút (B27/b) nyári időszakban (május-augusztus) a fürdő vízellátását biztosítja, valamint a gyógyvíz palackozása is folyik. A Bükkszéken termelt, minősített gyógyvíz kalcium és magnéziumhidrogénkarbonátos, valamint magas nyomelem (brómid-jódid) tartalmú. A hévíz oldott gáztartalma magas. Összes oldottanyag-tartalma meghaladja a 22 g/l értéket (ÉKÖVIZIG adatok). A termelőkút talphőmérséklete 40-42˚C, a kútfejen mintegy 39-40˚C-os vizet termelnek. A tárolóban a nyomás a gázkészletek távozása miatt jelentősen csökkent az elmúlt évtizedek során, s ma már a termálvíz oldott gáztartalma is alacsonyabb, mint a ’40-50-es években (a kezdeti 15 m3/m3-ről 1997-re kb. 10 m3/m3-re csökkent (Szilágyi 1998)). A recski mélyszinti bányászat víztelenítése 1971-2000-ig a víztest készleteit is megcsapolta, mely különösen megterhelte a hévíztározót.
151
Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté
Figyelembe véve a bükkszéki termálkút, illetve figyelőkút (B27/a) vízszintadatait (a Tóth György et al. 2005. tanulmányban feldolgozott, illetve az ÉKÖVIZIG részére az üzemeltető által szolgáltatott adatok alapján) megállapítható, hogy a nyugalmi vízszintváltozásokban hosszúidejű csökkenés tapasztalható.
4. Sárospataki termálkarszt víztest A víztest a Bodrogköz ÉÉNY-i részén csatlakozik a Zempléni-hegység nyúlványához. A víztest és környezetének felépítéséről műszeres mérések (gravitációs, mágneses és geo-elektromos), illetve az alaphegységet elért Vé-2 jelű fúrás (1967) ad információt. A víztestet az északi irányban elnyúló, tektonikusan kiemelt helyzetű triász kalciteres, kristályos mészkő, illetve a felette elhelyezkedő mészkőbreccsa és a fedőhegységhez tartozó víztárolásra alkalmas vulkanitok alkotják. A végardói strand ellátását biztosító Vé-4 jelű hévízkút (1984) fúrása a mészkőbreccsában állt le, a Vé-3 jelű termálkút (1972), melynek vize minősített ásványvíz, az alaphegység felett elhelyezkedő kis vastagságú (kb. 40 m) kovásodott, repedezett riolittufát szűrőzi meg. A víztest készleteinek utánpótlódása még nem kellően tisztázott, feltételezhetően az alaphegység felől, a karsztosodott mészkőből történik (Kádár et al. 1991.), illetve feltehető leszivárgás a víztest szerkezetét kísérő, nagy kiterjedésű andezit területen, a Zempléni-hegység felől (Szűcs & Ritter 2008.). A termálvíz közepes keménységű, hidrogén-karbonátos jellegű, bromid, jodid, fluorid tartalmú minősített ásványvíz. A végardói strandfürdő vízellátását a Vé-3 és Vé-4 jelű kutak biztosítják. A rendelkezésre álló üzemeltetői kútadatokat (termelés, vízszintek) értékelése alapján a kutakban vízszintcsökkenés tapasztalható.
5. Összefoglalás A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése során az ÉKÖVIZIG működési területén három termálkarszt víztest került lehatárolásra. A víztestek állapotértékelése során feldolgozott ismeretek és adatok alapján a Bükki termálkarszt víztest jó állapotúnak minősült, a Bükkszéki és Sárospataki mennyiségi szempontból nem jó állapotúnak. Az utóbbi két termál vízadó esetében a korlátozott utánpótlódás jelent problémát. A kitermelt hévizek jelentős részét fürdők hasznosítják. A termálkarszt vízadók készletét hasznosító vízkivételek közül Bükkszék, Mezőkövesd, Eger, Egerszalók
152
A termálkarszt víztestek bemutatása az ÉKÖVIZIG működési területén
és Demjén minősített gyógyvízzel, Sárospatak, Bogács és Miskolc minősített ásványvízzel rendelkezik (1. táblázat.) 1. táblázat. Minősített ásvány- és gyógyvizek az ÉKÖVÍZIG működési területén. Település
Kút helyi név
Bogács Bogács Eger Eger Egerszalók Település
Strand 1-es kút Strand 2-es kút ÁT-8 hévízkút ÁT-10 hévízkút De-42/a Kút helyi név
Mezőkövesd Mezőkövesd Miskolc Bükkszék Bükkszék
Zsóry-fürdő I./a Zsóry-fürdő II. Termál-forrás B-27/a B-27/b Hegyeskő-völgyi termálkút Végardó 3-as kút
Demjén Sárospatak
Kataszteri szám K-1 K-6 K-21 K-15/A K-7 Kataszteri szám K-50 K-31 K-8 K-9 K-10 K-123
Minősítés Gyógyvíz Ásványvíz x x x x x x Minősítés Gyógyvíz Ásványvíz x x x x x x x
Jellemzően mindhárom karsztos vízadóból 40-70°C-os hévizet termelnek 300-1000 m mélységből. Magasabb hőmérsékletű hévizek (95-100°C) a Bükki termálkarszt víztest nagyobb mélységű (1800-2000 m) kútjaiból származnak. Langyos vizek (20-30°C) táplálják a Bükk peremén elhelyezkedő forrásokat.
6. Köszönetnyílvánítás A bemutatott tanulmány a TÁMOP-4.2.1B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Irodalomjegyzék Kádár S., Kerbolt T. és Szlabóczky P. (1991.) A Sárospatak - Végardó hidrotermális terület kutatása Hidrológiai Közlöny 71. évf. 5. szám pp. 305-310. Pelikán P. szerk. (2005.) A Bükk hegység földtana, MÁFI, Budapest.
153
Debnár Zsuzsanna, Keresztes Ildikó, Mátyás Gábor, Szabó Máté
Sásdi L. (2007.) Bükk termálkarszt, Víztestek részletes szöveges jellemzése, MÁFI kézirat. Szilágyi, G. (1998.) A bükkszéki termálrendszer védőövezetének meghatározása. Vízföldtani szakvélemény. Szűcs P; Ritter Gy. (2008.) Sárospatak-Végardó Termálfürdő hévízkútjainak védőidommeghatározása. Magyar Hidrológiai Társaság, XVI. Országos Vándorgyűlés, Miskolc, 2008. július 2-4, Konferencia CD, ISBN 978-963-8172-21-1, pp. 1-10 Tóth Gy., Horváth I. és Somody A. (2005.) Vízföldtani tanulmány a bükkszéki SALVUS gyógyvíz-kutak által érintett hévízrezervoár kitermelhető vízmennyiségének módosításához
154
