A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné
Címválasztás oka • Aktualitása Internet • A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat • Több lehetséges megvalósítás lehetősége minden út Rómába vezet, de az oda vezető út több irányból érkezik
• A területfejlesztést a fenntartható fejlődésre tekintettel kell megvalósítani Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
Az előadás célja
A területfejlesztéssel foglalkozó döntéshozók és a területfejlesztés jogszabályi előkészítését felvállaló mérnökök figyelmét ráirányítani, hogy a területfejlesztés ne az aktuálpolitikai döntéseket tükrözze vissza, hanem több évtizedre, minimum száz évre előre gondolkodjon.
Fogalom meghatározások 1. Mit értünk fejlődés alatt? • prof Guy Turchanyi: A fejlődés a kultúrák és a civilizációk átstrukturálása bizonyos értékek és érdekek nyomására. A fejlődés ezért tartalmilag elsősorban a felfogások, a tradíciók, a szervezetek, a politikai rendszerek stb. belső átalakulása. •
György Lajos: Mi a fejlõdés, van-e értelme és célja, mi felé haladunk? 1. A fejlődés első szakaszát jellemzi az összetettség, bonyolultság növekedése, a kölcsönhatások mennyiségének növekedése. 2. A fejlődés - túl a szokásos értelmező szótári meghatározásokon elsősorban tudati, szellemi, lelki és etikai haladást jelent. 3. A fejlődésnek iránya, célja van. 4. A cél nem az eszközeink, hanem önmagunk fejlesztése. 5. Nem fejlődés az a folyamat, amely pusztulást, szenvedést, halált hoz a többség számára. 6. A fejlődés végső célja már nem a részletek, apró adatok, hanem az Egész, a Rend, a harmónia megismerése, vagy legalább annak megsejtése. 7. Ebben segíthetnek ugyan az eszközök, de javarészt ihletre, elmélyedésre, transzendenciára van szükség. 8. A „mesterséges intelligencia” a fejlődés vadhajtása.
2. Mit értünk fenntartható fejlődés alatt? • Brundtland-bizottság 1987 a fenntarthatóság olyan fejlődési folyamat (városoké, üzleteké, társadalmaké), mely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövő generációk képességét arra, hogy kielégítsék a saját igényeiket. • Turchany új fogalom és elsősorban az ember belső szellemi fölemelkedését értjük alatta. Itt az embert nem mind általános definíciót használjuk, hanem az európai Atyák filozófiája a perszonalizmusra vonatkoztatva. A személy ellentétben az egyénnel nem a magunkra való túlzott összpontosítás, hanem egy olyan életforma, amely megvalósulásában a másik az elsőrendű. A „te” az ami magammal megismertet, és bennem az „ént” kifejezi. A személy nem tárgy!
3.) Miben látom a fenntartható fejlődés lényegét? rendszer, melyre számtalan külső hatás hat, és melyben számtalan belső hatás működik és ebből következőleg fenntartásához rendszerszemlélet szükséges
gazdaság
környezet
társadalom
.
Területfejlesztés a fenntartható fejlődés értelmében A települések jellemzése: • élőhelytípusok • háttérrégióval • környezetként körbeveszi a rendszert • input oldal: energia és alapanyag • output oldal: rendszer által átalakított anyagok, hulladékok • a környezet rendszer •
nem tekinthető zárt rendszerként Minden, amire a rendszernek szüksége van
KÖRNYEZET
Minden, amit a rendszer kibocsát
RENDSZER
A fenntartható fejlődés kritériumai • Külső fenntarthatósági kritérium egy város fenntarthatósága csak akkor biztosított, ha az azt körülvevő környezet környezetének fenntarthatósága is biztosított, illetve a város erőforrásigénye nem haladja meg környezetének újratermelőképességét, és a kibocsátása nem haladja meg a felvevőképességet •
Belső fenntarthatósági kritérium a városnak képesnek kell lenni érzékelni ezeket a kritériumokat és saját belső működését úgy szabályozni, hogy ezekhez a korlátokhoz alkalmazkodni tudjon
Erős fenntarthatóság
GAZDASÁG
TÁRSADALOM
KÖRNYEZET
Időbeli és térbeli cselekvések fontossága
Turchany: a fenntartható városok, városnegyedekben a következő szempontoknak kell érvényesülniük:
• • • • •
Épület ökológia Ökologikus közlekedés Organikus, spekulációt kizáró területfejlesztés Fenntartható társadalom Fenntartható gazdaság
Van-e jogszabályi hátterünk? Tudunk előre lépni, vagy maradunk az elvek és az elvárások szintjén?
• 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet • Települési Környezetvédelmi Program
VÉLEMÉNY •
Sajnos az általános gyakorlat szerint még jelenleg is elnagyolt, általános, nem a lényegre koncentrált környezeti értékelés dokumentációk készülnek. Ebből következik, hogy a későbbiekben megvalósítani tervezett beruházás, környezeti hatásai miatt esetleg nem illeszthető az elfogadott tervbe. Továbbá a beruházások szűkös anyagi forrásaira hivatkozva silány tervek készülnek. (ld belvárosokban is látható igénytelen bevásárló központok, nem kell messzire menni…..)
•
Véleményünk szerint a nagy nyilvánosság előtt elkészített települési tervek, továbbá nem a pillanatnyi érdekeknek megfelelően történő módosítások megelőzhetik a lakosság esetleges negatív hozzáállását a tervezett tevékenységekkel kapcsolatosan és hosszú türelmes munkával bevonhatók településük fejlesztésébe.
