A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-KEZELÉS ÜZEMVITELI KÖLTSÉGEI

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fo ˝osztály

A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-KEZELÉS ÜZEMVITELI KÖLTSÉGEI Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 2.

Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, 2003. május

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Jogszabályi háttér, a díjképzés elvei, a díjmegállapítás általános szempontrendszere .................................................................... 5

1.1 A jogszabályi háttér .................................................................. 5 1.2 A díjképzés elvei és általános szempontrendszere .......................10

2.

A vonatkozó önkormányzati rendeletek ajánlott tartalma .......... 15

3.

A hulladékkezelési díj hazai gyakorlata, a Magyarországon bevezetett példaértéku ˝ árképzési és díjszabási megoldások bemutatása ............................................................................. 17

4.

Díjszínvonal, díjstruktúra, vetítési alap alakulása ..................... 23

5.

Díjképzési módszer, árkalkulációs-séma alkalmazási leheto ˝ségei, feltételrendszere .................................................... 29

6.

A szolgáltatás költségstruktúrája .............................................. 35

6.1 Az üzemviteli költségek bemutatásának elvi alapjai ................... 35 6.2 A lakossági vegyes hulladék gyu ˝jtésének jellemzo ˝ költségelemei . 36 6.3 A lakossági vegyes hulladék ártalmatlanítási folyamata és jellemzo ˝ költségelemei ............................................................. 37 6.4 A központi irányítás költségei ................................................. 38 6.5 Példa az egységnyi díjtétel számítására ..................................... 38

Melléklet ........................................................................................ 40

3

1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR, A DÍJKÉPZÉS ELVEI, A DÍJMEGÁLLAPÍTÁS ÁLTALÁNOS SZEMPONTRENDSZERE

1. 1.1 A jogszabályi háttér Az elmúlt években – a hulladékgazdálkodási törvény hatályba lépését megelo˝zo˝ ido˝szakban – az Alkotmánybírósághoz folyamatosan érkeztek kifogások, miszerint az önkormányzatok alkotmányellenes módon állapították meg a szemétszállítás díját. Az Alkotmánybíróság határozataiban megállapította, hogy a vizsgált rendeletek nem a tényleges szemétkibocsátáshoz és az elszállított szemét mennyiségéhez igazodóan állapították meg a díjfizetés alapjául szolgáló mutatókat, ezzel megsértették a polgári jog egyik alapveto˝ elvét, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértéku˝ségének követelményét. A rendeletek alapján megállapított díjak a szemétszállítási szolgáltatást igénybevevo˝k egy meghatározott csoportja tekintetében, más jogalanyokhoz és a szolgáltató által nyújtott szolgáltatáshoz képest is aránytalanul magas díjfizetési kötelezettséget eredményeztek, így a szabályozásnak ez a módja – mivel önkényesen tett különbséget a köztisztasági szolgáltatásokat igénybe vevo˝ jogalanyok között –, az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmány 70/A. §-ba ütközo alkotmányellenes megkülönböztetéshez vezetett. A 6/1999. (IV. 21.) alkotmánybírósági határozat szerint az egyes helyi közszolgáltatások kötelezo˝ igénybevételéro˝l szóló 1995. évi XLII. törvény 2.§ f) pontja oly módon adott felhatalmazást a települési önkormányzat képviselo˝testületének a közszolgáltatások díjának megállapítására (azaz hatósági ár megállapítására), hogy elmulasztotta a díjmegállapításra vonatkozó garanciális rendelkezések meghozatalát. A közszolgáltatások szakmai szabályait megállapító 16/1996. (VII. 15.) BMKTM együttes rendelet sem állapított meg olyan szakmai szabályokat, amelyek a díjmegállapítást befolyásolnák. A helyi önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a rendeletalkotás joga feladatkörében, a helyi közügyek, a helyi közszolgáltatások körében illeti meg. Az önkormányzatok a hatályos magyar jog alapján olyan helyi közszolgáltatások tekintetében rendelkeznek törvényi felhatalmazással a szerzo˝dés tartalmi elemeinek, a szolgáltatás díjának megállapítására, amelyek megszervezése az önkormányzat feladata. Az önkormányzatok többsége e feladatának saját szervei, illeto˝leg olyan szolgáltató útján tesz eleget, amelynek gazdálkodásában az önkormányzat maga gazdaságilag érdekelt. Következésképpen a helyi közszolgáltatások díjának megállapítása során a helyi önkormányzatok döntését 5

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

nem kizárólag a fogyasztók érdekeinek védelme, hanem az önkormányzat gazdasági érdekei is befolyásolják.

1

Az önkormányzat rendeletalkotási jogköre ez esetben tehát nem a gazdaságilag semleges közhatalomnak a fogyasztók védelmében történo˝ beavatkozását jelenti a közszolgáltatási jogviszonyba. Az önkormányzati rendeletalkotás körébe utalt díjmegállapítási jogkör tekintetében törvényi szabályoknak kell megteremteni azokat a jogi garanciákat, amelyek a díjat közhatalom birtokában megállapító önkormányzatnak – a szolgáltatóéval megegyezo˝ – gazdasági érdekeivel szemben a fogyasztót védelemben részesítik. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyu˝lés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy az egyes helyi közszolgáltatások kötelezo˝ igénybevételéro˝l szóló 1995. évi XLII. törvény nem szabályozta a hatálya alá tartozó közszolgáltatási díjak megállapításának garanciális szabályait. Az Alkotmánybíróság az alkotmánynak megfelelo˝ rendelkezések megalkotására 2000. június 30-i határido˝t írt elo˝ az érdekelt szakminisztériumok számára. A hulladékkezelési díjak megállapítása nem tartozik az árszabályozásról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény hatálya alá – lényegét tekintve a szolgáltatás ellenértékének, árának jogszabályban történo megállapítására, azaz hatósági ár megállapítására ad felhatalmazást anélkül, hogy a díjmegállapítás törvényi garanciáit a Kötv. meghatározná. Az AB megállapította továbbá, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek általános felhatalmazással arra, hogy szerzo˝dések tartalmát, különösen a szolgáltatás ellenértékét rendeletükkel megállapítsák. Az önkormányzatokat ez a jogosultság csak törvény alapján, a törvény keretei, korlátai között illeti meg. A Ptk. e szabályainak megfelelo˝en törvényben kell szabályozni az önkormányzat díj-megállapítási jogkörének kereteit, a szerzo˝déses jogviszony alanyainak jogait a közhatalmi beavatkozással szemben védo˝ garanciális rendelkezéseket. Párhuzamot vonva más szakterület ármegállapításával kapcsolatban felmerülo˝ kérdéseivel, az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII tv. (a továbbiakban Ártv.) hatálya alá tartozó hatósági árak többsége esetén a hatósági árnak az igénybe vett szolgáltatás mennyiségével és mino˝ségével való arányossága érdekében a közszolgáltatásra vonatkozó külön törvények, illeto˝leg törvényi felhatalmazás alapján a szolgáltatás szakmai szabályainak meghatározására kibocsátott kormányrendeletek is állapítanak meg olyan rendelkezéseket, amelyeket az önkormányzatoknak a szolgáltatás díjának megállapítása során figyelembe kell venniük. Ilyen rendelkezéseket tartalmaz a lakásbérleti díjak megállapítására vonatkozóan

6


a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ának (2) bekezdése, távho˝-, melegvíz-szolgáltatás díja tekintetében a távho˝szolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 40-43. §-a. A vízi közmu˝vekkel végzett közüzemi szolgáltatások díjával kapcsolatosan a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 13. §-a csak a fogyasztó díjfizetési kötelezettségéro˝l rendelkezik, azonban a törvény e §-ának felhatalmazásán alapuló kormányrendelet (a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet) a közszolgáltatás szakmai szabályozása keretében állapít meg egy sor olyan, a díjfizetésre, a szolgáltatás mennyiségének mérésére vonatkozó szabályt (pl. 8. §, 17-18. §, 23-24. §), amelyek egyúttal behatárolják az önkormányzat díj-megállapítási szabadságát is. Az Alkotmánybíróság a hulladékkezelési közszolgáltatás témakörben alkotott számos konkrét önkormányzati díjszabályozási, díj-megállapítási rendeletet, illetve egyes részeit helyezett hatályon kívül, mino˝sített alkotmányellenesnek. Alkotmányellenesnek mino˝sítette a helységenkénti díjszabást pl. Pécs, Gyo˝r esetében, az üdülo˝tulajdonosok rovására elkövetett diszkriminációt (kis különbséget állapítottak meg az idényfogyasztók és az állandó lakosok által fizetett díjtételek között) pl. Szentendre, Velence esetében. Sok település esetében (pl. Bajót, Tata, Mórahalom, Oroszlány) a közadók módjára behajtott díjakat találta az AB. elfogadhatatlannak. Ugyanakkor a beadott indítványok közül számos esetben nem talált mulasztást az AB. Ilyen eset fordult elo˝ pl. Szentendrén, ahol ugyanolyan díjtételt határoztak meg a tárolóedényes hulladékszállításra, mint a konténeres szállításra. Nem mondta alkotmányellenesnek a személy szerinti díjszabást sem. Az Alkotmányíróság 26/1997.(IV.25.) AB határozatában a települési szilárd hulladék elszállítása rendjének és e szolgáltatás díja megfizetésének önkormányzati szabályozásáról alkotott rendeletek alkotmányosságának vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az önkormányzatok a díjfizetés szabályozásánál általában az alábbi módszereket alkalmazzák: – a lakásban (az ingatlanon) élo˝ személyek számát veszik a díjfizetés alapjául; – a lakásban lévo˝ helyiségek (lakóegységek) számát tekintik meghatározónak; – a szolgáltatás ellátásakor kiürített kukák számát és u˝rméretüket tekintik a díjmegállapítás egységének. E módszerek közös sajátossága, hogy a díj átalány jellegu˝, a szolgáltatás teljesítését vélelmezi és valamely képzett szemétkibocsátási normát tekint a díjfizetés alapjának. A vizsgált tárgykörben az önkormányzati rendeletalkotással szembeni lényeges követelményként fogalmazható meg az is, hogy a közszolgáltatás díja az átalányjellegto˝l a ténylegesen ellátott szolgáltatás értékéhez közelítsen. Az 57/1995. (IX.

7

1.


1

15.) AB határozat már elvi jelleggel hívta fel a figyelmet arra, hogy „önmagában nem feltétlenül alkotmányellenes, ha a jogalkotó átalánnyal vagy törvényes vélelem felállításával szabályoz”. (ABH 1995, 284, 286.) Az átalányjellegu˝ és vélelem alapján megállapított adókötelezettségek elbírálása során az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy ilyen szabályozásra csak ún. többletgaranciák mellett kerülhet sor. [Pl. az 5/1997. (II. 7.) AB határozat, ABK 1997. február, 30.] Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint hasonló tartalmi igényeket kell támasztani a közszolgáltatások díja megállapításánál is. Az ilyen szolgáltatások díjai ugyanis nem az érintett felek megállapodásán alapulnak, hanem valamely közhatalmi szerv normatív rendeletén. Az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre arra, hogy ajánlásokat vagy javaslatokat fogalmazzon meg a jogalkotó számára. A vázoltak alapján azonban a jogi szabályozásnak tényleges különbséget kell tennie a települési szilárd hulladék elszállítása, mint közszolgáltatás igénybevételére kötelezett személyek között a szolgáltatás szempontjából értékelheto˝ körülményeik tekintetében. Az egyes közszolgáltatások árszabályozásának összehasonlításából kiderül, hogy az önkormányzati hatósági ármegállapítás – általában – sokkal kevésbé szabályozott, mint minisztériumi ármegállapítás esetén. Ugyanakkor a vízdíjak árszabályozása még minisztériumi szinten is elmarad, pl. a gázszolgáltatás és a villamos energiánál érvényesített árszabályozás szabályozottsági szintjéto˝l. Ez utóbbi két területen konkrét árképlettel történik az ármeghatározás. Általában kétszintu˝ a szabályozás, van a törvényi szint, amely a fo˝ elveket rögzíti és van a konkrét rendeleti szint (ami lehet miniszteriális és önkormányzati), amely az árszabályozás konkrét feltételeit rögzíti. A hulladékkezelési díjak szabályozása szempontjából érdekesek azok a közszolgáltatások, amelyek szintén önkormányzati feladatként jelentkeznek és az ármegállapítás is önkormányzati hatáskör. A vízdíjaknál nincs kifejezetten árszabályozás, de a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet lényegében szabályozza a díjfizetés alapjául szolgáló ivóvíz- és szennyvíz-mennyiségek mérését, illetve meghatározásának módját. A lakbérre vonatkozóan a vonatkozó törvény a lakbér nagyságát meghatározó tényezo˝ket rögzíti. A távho˝szolgáltatás esetében a szabályozás megengedi a mérésen és az átalány elszámoláson alapuló díjképzést is, rögzíti ezen leheto˝ségek feltételeit, követelményeit. Mindegyik árszabályozás lényegesen több és részletesebb mint a korábbi (a Hgtv. hatályba lépése elo˝tti) Kötv.-ben rögzített egy mondat, amely semmilyen konkrét

8


árszabályozási rendelkezést nem tartalmaz. A Hgtv. hatályba lépésével levonható az a következtetés, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatási díjak szabályozása az AB. határozatok és a hazai árszabályozási tapasztalatok alapján történt meg. Országosan új helyzetet teremtett a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjak (a továbbiakban: díj) szabályozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet elfogadása. Kétszintu˝ szabályozás alakult ki, a központi és az önkormányzati szabályozás. A központi szint jelenti a Hgtv-ben és a kormányrendeletben foglalt rendelkezéseket. A központi szint az árszabályozás elveit, kereteit rögzíti és megfogalmazza az önkormányzati rendeletek tartalmi követelményeit. Helyi szinten kell az árszabályozás konkrét feltételeit, az árakat rögzíteni. A díjak szabályozása arra irányul, hogy ösztönözze azt, hogy a közszolgáltatás díja az átalányjellegto˝l a ténylegesen ellátott szolgáltatás értékéhez közelítsen. Amenynyire lehet (tehát a gazdasági, mu˝szaki, környezeti, társadalmi szempontok mérlegelésével) törekedni kell olyan díjrendszerek kialakítására, amelyek a „szennyezo˝ fizess” elv alkalmazása, valamint a hulladékképzo˝dés mérséklése érdekében is a begyu˝jtött hulladékmennyiséggel arányosak. Ennek megvalósítására alkalmazni lehet: • mérésen alapuló díjakat, • olyan átalánydíjakat, amelyeknél a használt vetítési alapok segítségével jól közelítheto˝ a valós mennyiség. A Hgtv. kimondja, hogy a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan, a közszolgáltatás jellegét, a kezelt hulladék mennyiségét és mino˝ségét figyelembe véve kell meghatározni, külön-külön meghatározva a szállítás és begyu˝jtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit, a kezelo˝ létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követo˝ utógondozás és harminc évig történo˝ monitorozás költségeit. A díjak a közszolgáltató költségeinek és nyereségigényének fedezetéül szolgálnak, meghatározásuk során azonban nem csak a közszolgáltató költségeit és ráfordításait növelo˝ tényezo˝kre kell figyelemmel lenni, hanem azokra a tényezo˝kre is, amelyek azokat csökkentik. A költségeket és ráfordításokat csökkentik a különbözo˝ – központi és önkormányzati – támogatások, valamint a közszolgáltatás teljesítése során a közszolgáltatónál keletkezo˝ melléktermékek hasznosításából

9

1.

A DÍJKÉPZÉS ELVEI ÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTRENDSZERE

1

származó bevételek. Új, elo˝remutató eleme a szabályozásnak, hogy a közszolgáltatási díjnak a közszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátásához fedezetet kell jelentenie a közszolgáltató számára. Ezért rendelkezik úgy a kormányrendelet, hogy a szükséges mértéknél alacsonyabb szinten megállapított díj és a számított díj különbségét a helyi önkormányzat a közszolgáltató részére köteles megtéríteni. A közszolgáltatás rendeltetésével ellenkezik ugyanis, ha azt a meghatározott díj alapján a megfelelo˝ színvonalon teljesíteni nem lehet. Új és fontos tényezo˝, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelo˝ díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. Ez a rendelkezés lényegesen javíthatja a fizetési fegyelmet, és várhatóan csökkenti a közszolgáltatók kintlévo˝ségeit. A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különbözo˝ fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között. A közszolgáltató köteles a díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. Az új központi szabályozás szerint a díjak fedezetet, kell, hogy nyújtsanak: – a hatékonyan mu˝ködo˝ közszolgáltató folyamatos ráfordításaira, azaz a mu˝szakilag megalapozott, a szolgáltatási feladatok ellátását biztosító költségek fedezetére, – a mu˝ködéshez szükséges, azaz a gazdálkodás biztonságát garantáló nyereségre, – a pótlási, rekonstrukciós munkálatokra, – indokolt fejlesztésekre és a befektetések megtérülésére.

1.2 A díjképzés elvei és általános szempontrendszere Az önkormányzat döntéseit befolyásolja az az összetett, sokszor nehezen egyeztetheto˝, ellentétes érdekeket is magában hordozó szerepkör, amelyet betölt a hulladékkezelési közszolgáltatásban: • az önkormányzatot terheli az ellátási kötelezettség, tehát elso˝dleges célja a közszolgáltatások folyamatos biztosítása, • az önkormányzat sok esetben tulajdonosa a hulladékkezelo˝ létesítményeknek, a közszolgáltató cégeknek. Tulajdonosként a hatékony mu˝ködés, gazdálkodás az érdeke,

10


• mivel a díjmegállapító az önkormányzat közgyu˝lése (a választópolgárok által megválasztott politikai testület), ezért a lakosság, illetve a többi fogyasztó (adófizeto˝) érdekeinek közvetíto˝jeként is mu˝ködik az önkormányzat. Árhatósági szerepkört gyakorló testületként az optimális, ugyanakkor reális ár meghatározására kell törekednie. Mindezeket figyelembe véve, összefoglalható a díjmegállapítással, illetve a díjképzési mechanizmussal szembeni követelmény-, illetve feltételrendszer: • A díjmeghatározás legyen stabil, az érintettek számára áttekintheto˝, egyértelmu˝, objektív tényezo˝k által meghatározott. Ennek alapveto˝ feltétele a díjalkotó tényezo˝k elemeinek számviteli megfeleltetése, egzakt formában való „elo˝állítása”. • A díjbevétel nyújtson fedezetet az indokolt mu˝ködési (üzemeltetési és fenntartási) költségekre, ráfordításokra. Rendkívüli jelento˝sége van itt a reális viszonyítási alapnak, legyen az bázisadatokból meghatározott vagy elméleti, ún. induló díj. Itt merül fel a behajthatatlan kintlévo˝ségek hatásának szerepeltetése is, illetve reális mértékének meghatározása. • A díjbevétel nyújtson fedezetet a megfelelo˝ szolgáltatási színvonal biztosításához szükséges pótlások és rekonstrukciók forrásainak megteremtésére. Nagyon fontos a megfelelo˝ értékcsökkenési elszámolás (alkalmazott amortizációs kulcsok mértéke), bérleti díj meghatározása. Lényeges feladat olyan díjképzés kialakítása, amelyik a szintentartási igények kielégítését automatikusabbá teszi, szabályozottá teszi az értékcsökkenés elszámolását és felhasználását. • A díj nagysága fedezetet kell, hogy nyújtson az önkormányzat döntéséto˝l függo˝en a fejlesztések egy részének vagy egészének megvalósítására. Hosszabb távon törekedni kell az önfinanszírozó díj kialakítására. Meg kell tervezni a fejlesztési programok pontos finanszírozási struktúráját (nyereségági forrás, hitel, önkormányzati és állami források). Amennyire csak lehetséges, biztosítani kell, hogy a pótlási célú forrásokat ne csoportosítsák át bo˝víto˝ fejlesztések finanszírozására. • A díjmechanizmus ösztönözzön a hatékonyság javítására és egyben kezelje a hatékonyságjavulás hatásait is. A hatékonyságjavulásnak a díjra csökkento˝ hatást kellene gyakorolnia minden esetben. • A díjképlet, illetve a díjmegállapítás reális mértékben érvényesítse az inflációs hatásokat. A közszolgáltatás jellege, költségszerkezete alapján meghatározható, hogy mely típusú inflációs indexekkel kell számolni. • Kezelje az elo˝zo˝ évihez, illetve az induló díjakhoz képest bekövetkezo˝ mu˝ködésbeli változásokat (beruházások hatását, gazdasági, környezetvédelmi, illetve egyéb szabályozók stb.) változását.

11

1.


1

• Vegye figyelembe az ido˝beni áthúzódó hatásokat. • A díjmeghatározás optimalizálja a díjmódosítások ido˝pontját, a külso˝ adottságok (pl. üzemanyag-árak változása) figyelembe vételével. • A díjképlet, illetve a díjmeghatározás semmiképpen se akadályozhassa az operatív mu˝ködés folyamatosságát. Vannak olyan elemek a rendszerben, amelyek reális meghatározása rendkívül nehéz. Ilyen például az értékcsökkenés (illetve a szükséges rekonstrukciós beruházási kiadások) mértéke, a hatékonyságban lévo˝ tartalékok megítélése vagy a szükséges fejlesztések (azok díjba beépített mértékének) meghatározása. A díjképlet alkalmazásával hosszabb távon is meghatározható, hogy milyen tényezo˝k alapján történik az árak rendszeres korrekciója. Különbözo˝ inflációs tényezo˝k figyelembe vétele mellett (energia árak, a bérek és járulékai, a társaság által igénybe vett legfontosabb termékek és szolgáltatások árai) hatékonysági követelmények is beépítheto˝k a rendszerbe, illetve a díjmechanizmus elismerheti a szigorodó környezetvédelmi és egyéb mino˝ségi elvárások költségnövelo˝ hatását. A díjmegállapítások egyik neuralgikus eleme a díjban szerepeltetett értékcsökkenés mértéke. Ebben a vonatkozásban elengedhetetlen a valós pótlási szükségletek meghatározására. Ennek alapján kell a mu˝szakilag indokolt leírási kulcsokat kialakítani, illetve érvényesíteni. Csak ennek eredményeként érheto˝ el, hogy az ilyen alapon képzett amortizáció ténylegesen a pótlásra fordítható és ez a díjelem nem adhat vitára leheto˝séget. Az elmúlt években a közszolgáltatók többségénél sikerült a díjban elismertetni az indokolt fejlesztéseknek egy részét. Hosszabb távon – összhangban az EU-ban követelményként szereplo˝ szennyezo˝ fizet és a teljes költségmegtérülést biztosító díjképzési elvekkel – csak az önfinanszírozó díjrendszer alkalmazható! Amennyiben az elfogadott díj nem ad fedezetet a fentiekre, úgy az önkormányzatnak határoznia kell a különbözeti forrásról! A hulladékkezelési közszolgáltatásban visszatéro˝ lényegi gazdálkodási gond, hogy az élettartam alatt képzo˝do˝ amortizáció nem nyújt fedezetet az eszközök pótlására. E probléma megoldására három megoldás javasolható: • el kell kerülni az amortizáció fejlesztési célú felhasználását, • indokolt a közszolgáltatóknál a nyereségtervbe beépíteni az amortizáció inflációs nyereségigényét, de legalább egy részét, • törekedni kell a leírási kulcsok mu˝szakilag indokolt szintjének elérésére, köze-

12


líteni kell az adótörvények adta leheto˝ségekhez. (Az adótörvények adta leheto˝ségek jelenlegi teljes kihasználása a legtöbb közszolgáltatónál nehezen megvalósítható, mert az olyan magas költségeket eredményezne, amely a díjban nem érvényesítheto˝, tehát a cég veszteségessé válna.)

13

1.

2. A VONATKOZÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK AJÁNLOTT TARTALMA

A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapítására a döntéshozás leheto˝sége és felelo˝ssége az önkormányzaté. Fontos belátni, hogy a díj, a díjrendszer nem cél, hanem a megfogalmazott cél elérésének eszköze. Tehát meg kell fogalmazni, hogy a fogyasztók a közszolgáltatáshoz milyen feltételekkel jussanak, biztosítva mindenkor egyúttal az üzemeltetés anyagi hátterét is. A díjmódosítás elo˝készítése érdekében a közszolgáltatóknak és az önkormányzatnak (árhatóságnak) meg kell egyezniük a szolgáltatási feladatokban, a feladatok ellátásának ero˝forrásigényében, a díjképzés elveiben (a díjképzés kialakítási módjában, a díjszínvonalban, az alkalmazandó árformában, az elfogadható inflációs prognózisban) és a díjmódosítás gyakorlati megvalósításában. A díjképzés és a díjmódosítás nem kampányjellegu˝ feladat. A jelenlegi gyakorlat szerint a helyi rendelet vagy módosítása rendszerint üzemelteto˝i kezdeményezésre készül, és a konkrét ármegállapításon kívül helyi döntés eredménye, hogy áralkalmazási feltételként mit tartalmaz. Általában az önkormányzati rendeletek nem tartalmaznak sem kalkulációs sémát, sem árképletet. A díjjavaslatot célszeru˝ több változatban is elkészíteni, azok elo˝nyeit, hátrányait bemutatva, hogy az árhatóság dönteni tudjon a település számára leginkább kedvezo˝ díjváltozat mellett. A díjjavaslat készítésekor célszeru˝ kitérni arra, hogy milyen kockázati tényezo˝ket vettek figyelembe.

15

2.

3. A HULLADÉKKEZELÉSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK HAZAI GYAKORLATA, A MAGYARORSZÁGON BEVEZETETT PÉLDA ˝ ÁRKÉPZÉSI ÉS DÍJSZABÁSI ÉRTÉKU MEGOLDÁSOK BEMUTATÁSA

3.1 Szombathelyi példa 1992 márciusában az országban elso˝ként Szombathelyen és a szolgáltatással érintett községekben vezették be az ürítéses (ürítésszámon és edénytérfogaton alapuló) hulladékkezelési díjat. Négyféle hulladékszállítás díjat alkalmaznak, ezek: szombathelyi lakossági közszolgáltatási díjak, vidéki lakossági közszolgáltatási díjak, közületi, ipari, intézményi díjak és a törmelékkezelési díjak, melyek mind az ürítésszámon és edényzettérfogaton alapulnak, valamint ötödikként a lerakói ártlamatlanítási díjak. A hulladéklerakón szintén az országban elso˝ként, 1993. január 1-to˝l súly szerint történik az ártalmatlanítási díjak meghatározása. Szombathelyen jelento˝s számú kisméretu˝, 50 literes edény van használatban. Bár a városban leheto˝ség van arra, hogy két önálló ingatlantulajdonos akár közösen vehesse igénybe a közszolgáltatást, az egyedülállók, nyugdíjasok inkább elo˝szeretettel a kisebb edényt választják. A családi házak esetében a háztartások közel 90%-a 110-120 literes edény heti egyszeri gyakoriságú ürítését választotta. A vidéki háztartások 94 %-a kéthetente veszi igénybe ilyen méretu˝ tartállyal a szolgáltatást. Ebbo˝l az a következtetés is levonható, hogy a községekben térfogatban mintegy feleannyi hulladék képzo˝dik a háztartásokban mint a városokban.

3.2 Általános érvényu ˝ tapasztalatok A szombathelyi tapasztalatok alapján egy korszeru˝nek mondható hulladékdíj rendszerrel szemben a következo˝ szempontokat lehet megfogalmazni. 1. Piaci szempont: A díjnak leheto˝ség szerint „igazságosnak”, a nyújtott szolgáltatással arányosnak kell lennie. Ma, mu˝szaki, gazdaságossági és jogi oldalról nézve, ehhez az edényzet ürítésszámán és az edényzet u˝rtartalmán alapuló ürítéses díjforma áll a legközelebb. Másik piaci szempont a szolgáltatást igénybevevo˝k igényeinek, leheto˝ségei-

17

3.

˝ TAPASZTALATOK ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYU

nek maximális figyelembevétele rendkívül széles edényzet-választékkal (méret, anyag, kerék, fék, zár stb.) és egyedi igényeket is kezelni tudó rugalmas árképzéssel (pl. öntömöríto˝s konténerek szállítása). Piaci szempont lehet a helyi adottságok figyelembevételével az egyideju˝ vagy fokozatos bevezetése egy új díjrendszernek. (Szombathelyen ez utóbbira volt szükség, átmenetileg a lakosságnak leheto˝sége volt a korábbi helyiségszámos hulladékdíj választására is.)

3

2. Jogi szempont: a szolgáltatás teljesítésének és annak mértékének minél egyértelmu˝bb, leheto˝leg mérheto˝ meghatározása a késo˝bbi, a szolgáltatásszámlázást követo˝ viták megelo˝zése. Az ürítésszámon alapuló díjforma esetén az ürítések számának meghatározása, elleno˝rizheto˝sége megteremtheto˝ a megfelelo˝ jogi keretek (rendeletek, szerzo˝dések) segítségével. Ugyanígy az egyértelmu˝ szolgáltatásteljesítés mérését szolgálja a hulladéktelepi hídmérlegeléses hulladékártalmatlanítási díj megállapítása. 3. Mu˝szaki szempont: nagyon fontos a díjrendszer és a mu˝szaki feltételrendszer összhangja. Az ürítéses díjrendszer igazából akkor mu˝ködik, akkor hasznos a közszolgáltatást igénybevevo˝nek és a szolgáltatónak, ha valóban minél szélesebb igények (pl. megfelelo˝ edényzet-választék) kielégítésére alkalmas. Ehhez pedig feltétlenül szükségesek korszeru˝, univerzális üríto˝szerkezetu˝ gépek. (Szombathelyen csak a szervezett háztartási hulladék gyu˝jtésénél is 8 db különbözo˝ méretu˝ szabványos edényzet közül választhat a lakosság, és az egyéb hulladékszállításoknál további 12 különbözo˝ méretu˝ ugyancsak szabványos edényzet használata lehetséges.) Ugyanígy mu˝szaki feltétele a lerakótelepi tömeg szerinti ártalmatlanítási díj megállapításának az elektronikus hídmérleg számítógépes nyilvántartó számlázórendszerrel ötvözve. A korszeru˝ díjrendszer szerves eleme a hasznosítható hulladékok és egyéb a közszolgáltatásból kizárt hulladék leheto˝ség szerint akár terítésmentes átvétele is, ezért a mu˝szaki feltételekhez sorolható a hulladékudvar létesítése is. (Szombathelyen 1992 decembere óta mu˝ködik a magyarországi elso˝ hulladékudvar, rendkívül kedvezo˝ tapasztalatokkal.) 4. Környezetvédelmi szempont: a díjrendszerrel szemben követelmény lehet bizonyos feltételek teljesülésének ösztönzése. Ilyen pl. a nagyobb edényzet ürítési díjába az évi 3 alkalommal történo˝ mosás költségeinek beépítése vagy bérleti díjrendszerben a könnyebben tisztítható mu˝anyag, a zajtalanabbul mozgatható kerekes és a zárható (így a guberálóktól védett) hulladékgyu˝jto˝ edények elo˝nybe helyezése.

18

˝ TAPASZTALATOK ÁLTALÁNOS ÉRVÉNYU

Az öntömöríto˝s gépkocsival történo˝ nagykonténeres hulladékszállítás preferálásával jelento˝s mértéku˝ gépjármu˝-forgalomcsökkenés érheto˝ el a hulladéklerakó megközelítését szolgáló fo˝bb útvonalakon. További környezetvédelmi szempont, hogy a hulladéklerakón alkalmazott tömeg szerinti ártalmatlanítási díj a környezeti terheléssel arányosabb mint a korábban becsléssel, a különbözo˝ tömörítheto˝ségu˝ hulladékok térfogata alapján megállapított m 3-es díj. 5. Gazdaságossági szempont: a jó díjrendszernek ösztönöznie kell a költségcsökkenést úgy, hogy a szolgáltatást igénybevevo˝t közvetlenül is érdekeltté teszi ebben. Érdekeltté teszi abban, hogy telítettebb edényzettel és így kevesebb ürítésszámmal, so˝t esetleg kevesebb edénnyel vegye igénybe a szolgáltatást. Nem lineáris díjmegállapítással, hanem a nagyobb méretu˝ edényzet elo˝nyben részesítésével ösztönözni lehet az ezekre történo˝ cserét, ami további edényzet- és így ürítésszám-csökkenést eredményezhet. A cél mindenképp a gazdaságosság, az urbanisztikai, városképi szempontok, a mu˝szaki edényzettárolási leheto˝ségek és lakossági környezetvédelmi igények együttes figyelembevételével kialakítható járatrendszer-su˝ru˝ség mellett a leheto˝ legkedvezo˝bb edényzet-összetétellel a leheto˝ legalacsonyabb ürítésszám elérése. Az ürítési költség további csökkenését hivatott szolgálni a bérleti díjrendszerben a könnyebben mozgatható mu˝anyag és kerekes edényzetek preferálása is. A szállítási költségek csökkentését a szállított hulladék nagyobb térfogatával vagy tömörítettségével, vagyis az ilyen jelegu˝ szállítási módozatok kedvezményezésével a díjrendszeren keresztül segítik elo˝. Az edényzethasználati költségek csökkentését a nagyobb méretu˝ edényzet használatának elo˝nybe helyezésével támogatják az ürítési és bérleti díjakon belül, és ugyanezt a célt szolgálja az építési hulladékok tárolására szolgáló konténerek napi díjának az edényzet optimális forgási sebességét biztosító rugalmas alkalmazása. A hulladékgyu˝jtés gazdaságosságát segíti az ürítéses díjrendszer az adminisztrációs költségek csökkentésével is, mivel az egyébként is szükséges ügyfél-, edényzet-, szerzo˝déses nyilvántartáson túl itt nincs szükség semmilyen lakásés üzletnagyság vagy lakosszám nyilvántartására. Természetesen egy díjrendszerrel szemben alapkövetelmény, hogy az minimum költségfedezo˝ díjmértékkel mu˝ködjön. A hulladékdíj-renszerrel összefüggo˝ pénzügyi fegyelemro˝l, azaz a kintlévo˝ségekro˝l megállapítható, hogy a lakosság jobban elfogadja a szolgáltatással arányos üríté-

19

3.

BUDAPESTI PÉLDA

ses díjformát. Igazságosabbnak tartják azért is, mert egyértelmu˝en meghatározható a szolgáltatás (megrendelt ürítés) teljesítése, és így csökkent a reklamációk száma is. A szolgáltatással kapcsolatos bejelentéseket azonnali kivizsgálás követi. A pénzügyi szigort, például a nem fizetésekre történo˝ gyors reagálást vagy a szolgáltatást igénybe vevo˝k likviditási problémáinak figyelemmel kísérését rendkívül fontosnak tartják. A lakossági körben a mai kedvezo˝ fizetési morálhoz nagymértékben hozzájárult a formális szerzo˝déskötések kezdeményezése, a megfelelo˝ ügyfélszolgálati munka és a folyamatos PR-munka.

3

A hulladékudvart – az országos gyakorlattól eltéro˝en, ugyanakkor a nyugati gyakorlatnak megfelelo˝en – a gyu˝jtésbo˝l terjedelem, veszélyesség, összetétel stb. miatt kizárt és a hasznosítható hulladékok egyaránt térítésmentes leadására hozták létre. Az utóbbi mennyiségét ero˝sen befolyásolták az egyes hulladékkereskedelemmel foglalkozó szervezetek átvételi árai, ugyanakkor egyértelmu˝en no˝tt a lomok, zöldhulladék, építési törmelék mennyisége. Ennek köszönheto˝en évro˝l évre kisebb problémát és költséget jelent az illegális lerakók felszámolása. A tapasztalatok szerint a széles edényméret-választék mellett is nagy az igény az ürítési gyakoriság megválaszthatóságára. Ezért biztosítják minden közszolgáltatást igénybe vevo˝nek az ürítési gyakoriság megválaszthatóságát is a járatgyakoriság függvényében. Ez természetesen csak magas fokú szervezettséggel, pontos nyilvántartási rendszerrel és többletadminisztrációval (pl. közszolgáltatási körben is formális szerzo˝déskötésekkel) biztosítható. Ugyanakkor így az átalányjellegu˝ díjfizetés gyanúját is elkerülve a lakosság, üzleti partnerek szabadon választhatják meg az igénybe veendo˝ közszolgáltatás mértékét és az érte fizetendo˝ díjat. Valószínu˝, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás színvonala mellett ez a fo˝ oka annak, hogy minimálisak és évro˝l évre reálértékben csökkeno˝ek kintlévo˝ségeik.

3.3 Budapesti példa Budapesten a közgyu˝lés a közszolgáltatások díját évente, o˝sszel határozza meg önkormányzati rendeletben, s az árak a következo˝ év január 1-to˝l lesznek érvényesek (települési szilárd és folyékony hulladékkezelés). A közszolgáltatók részletes költségkalkulációt készítenek a bázisév várható adataiból kiindulva a várható inflációs tényezo˝k és a következo˝ évi üzleti terv alapján. A települési szilárd hulladék esetében részletesen kidolgozott, bonyolult árképlettel határozzák meg a díjakat. A települési szilárd hulladék esetében a tartály szerinti díj az ürítésszám és a tartályméret alapján kerül megállapításra.

20

TATABÁNYAI PÉLDA

A hulladékkezelési díj megállapítása a következo˝képpen történt: • A díjmegállapítás csak a hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozik, nem fogja át a Fo˝városi Közterületfenntartó Rt. teljes gazdálkodását. • A díjmegállapítás számviteli szemléletu˝, alapja a komplex helyi közszolgáltatással kapcsolatos önköltségelemzéssel alátámasztott költségek, valamint a Közgyu˝lés által elismert és mu˝szakilag indokolt fejlesztések várható alakulása. • A közszolgáltatási díj már a kezdetekto˝l nem átalány jellegu˝, hanem a szolgáltatás mennyiségének a függvénye. • A hulladék hasznosítás bevétele ez elszámolásnál és a díjkalkulációnál költségcsökkento˝ tényezo˝ként jelentkezik. Az elfogadott díjkalkuláció szerint az állandó költségek és a várható szállítási mennyiség hányadosaként adódik a díj egyik része, míg a szállítási mennyiséggel együtt változó költségek összegét a bázis évi mennyiséggel osztva állítható elo˝ a változó költségek fajlagos díjeleme. A tervezett költség és a tartós mu˝ködéshez szükséges nyereség együttes összege és a várható szolgáltatási volumen hányadosa jelenti az egységnyi díjtételt a szállításnál és az ártalmatlanításnál is, melyeket összeadva adódik a tényleges egységnyi díjtétel. Az így kialakított díjakat független szakérto˝kkel véleményezteti a Fo˝városi Önkormányzat, s a vélemények alapján dönt a Közgyu˝lés.

3.4 Tatabányai példa Kalkulációs sémát alkalmaznak Tatabányán, amely elemeinek tartalmát részletesen meghatározták s az így kalkulált teljes árbevételt az ürítések számára vetítik.

Általánosan megfogalmazható, hogy a kalkulációs séma tételeinek tervezésével kapcsolatosan azonban semmilyen elo˝írás nincs. Az infláció kezelését és az újonnan felmerülo˝ költségelemek számbavételét a közszolgáltatók a maguk érdekében felteheto˝leg megoldják, ezek mértékének elleno˝rzése nehéz. A közszolgáltatók érdekeivel ellentétes elvek figyelembe vétele azonban egyáltalán nem garantálható szabályozás nélkül. Tipikusan ilyen a hatékonysági elvárások érvényesítése, illetve a várhatóan csökkeno˝, illetve elmaradó költségek figyelembe vétele.

21

3.

TATABÁNYAI PÉLDA

A kalkulációban az összköltség 5%-át lehet nyereségként számítani, a vetítési alapba azonban nem lehet beleszámítani a ráfordítások elemeit (kintlevo˝ségek költségei, pénzügyi mu˝veletek ráfordítása, adók, egyéb ráfordítások). A kalkulációs sémában a hulladéklerakó üzemeltetési költsége összevontan egy sorban szerepel. Az új szabályozás (242/2000. (XII. 23.) sz. Korm. rend.) szerint várhatóan külön részletes kalkulációt kell készíteni a hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatban felmerülo˝ költségekro˝l is. Ez természetesen csak a hulladéklerakó üzemelteto˝jéto˝l követelheto˝ meg. A csupán a hulladékok gyu˝jtését, szállítását végzo˝ közszolgáltatók kalkulációs sémájukban csak egy sorban tudják szerepeltetni (részletes indoklás nélkül) a hulladéklerakó üzemelteto˝jéto˝l adottságként kapott lerakási díjakat.

3

A regionális hulladéklerakók kiépítésének elterjedésével egyre inkább lényeges kérdéssé válik a lerakó díjainak részletes költségkalkulációval való megalapozása, mivel ez több település hulladékkezelési költségeit jelento˝sen meghatározza úgy, hogy az érintett önkormányzatoknak általában nincs befolyásuk ezek mértékére. Itt feltétlenül elo˝nyben lehetnek az önkormányzatok által létrehozott társulások, amelyek egységesen képviselhetik az igénybe vevo˝ – sokszor a lerakó résztulajdonosaiként szereplo˝ – saját érdekeiket.

22

4. DÍJSZÍNVONAL, DÍJSTRUKTÚRA, VETÍTÉSI ALAP ALAKULÁSA

Jelenleg az önkormányzatok egy része a szolgáltatás kapcsán felmerülo˝ költségeknél alacsonyabb díjat állapít meg. Ebben az esetben – jogszabályi kötelezettség alapján – a különbözetet egyéb forrásaikból kell fedezni. Az is gyakorlat azonban, hogy erre a célra nem áll rendelkezésre külön forrás, a szolgáltatást „nyomot” árakon végzi a közszolgáltató, ami belátható ido˝n belül ellehetetleníti a rendszer mu˝ködését. Az önkormányzatok folyó kiadásai között szereplo˝ települési hulladékkezelés, köztisztaság ráfordításai gyakorlatilag a szolgáltatást végzo˝ szervezetek támogatását tartalmazza, például a megyei jogú városok esetében ez 1997-ben 1852 MFt-ot (a folyó kiadásoknak 1,26%-át) tett ki összesen, 1 lakosra 896 Ft jutott az adott évben. Magyarországon a települési szilárdhulladék-kezelési díjak 1999-ben átlagosan, mintegy 2033 Ft/fo˝/év nagyságrendet érnek el. A szóródás azonban igen nagy, a Köztisztasági Egyesülés tagvállalatai közti legalacsonyabb díj 920 Ft/fo˝/év, a legmagasabb 3600 Ft/fo˝/év, tehát a két szélso˝ érték között közel négyszeres a különbség. Az átlagos díj a személyes célú kiadások országos átlagának 0,65%-át teszi ki, a nettó jövedelmek országos átlagának szintén 0,64%-át adja. A területi különbségek is jelento˝sek, a kifizetett átlagos hulladékkezelési díj a nettó jövedelmek 0,53-0,71%-át jelentik. Az arány a legalacsonyabb Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye régióiban, a legmagasabb Nógrád Baranya, Tolna, Somogy megye régióiban. Összehasonlításul az átlagosan fizetett víz- és csatornadíjak az egyes régiókban 1998-ban a személyes célú kiadások 1,56-2,1%-át tették ki. A települési szilárd hulladék gyu˝jtésével, lerakással kapcsolatos lakossági terhek tehát a „vizes” kiadásoknak már ma is mintegy harmadát teszik ki, és önmagukban sem jelentenek elhanyagolható arányt. A szegényebb rétegekhez tartozók (alsó tized) már az átlagos díjtételnél is a kiadásaik több mint 1%-át a hulladékos szolgáltatásokra költik, míg a leggazdagabbak (a felso˝ tized) csupán 0,35%-át. Ha az alsó tizedbe tartozók a legmagasabb díjat kell, hogy fizessék, akkor az kiteszi a kiadásaik 2,1%-át. Évro˝l évre növekszik a díjat nem fizeto˝k száma. Ma a díjak emelkedése csak egyik összetevo˝je a nemfizetéshez vezeto˝ okoknak, 23

4.

DÍJSZÍNVONAL, DÍJSTRUKTÚRA, VETÍTÉSI ALAP ALAKULÁSA

melyek között szerepet játszik a lakosság elégtelen informáltsága és ismerete a környezetvédelmi szempontból elfogadható hulladékkezelésro˝l és annak költségeiro˝l, a hulladékok helytelen kezelése jelentette környezeti veszélyekro˝l. A települési hulladékgazdálkodási fejlesztések finanszírozása nagyrészt állami támogatásokból és önkormányzati saját forrásokból történik, s nem a díjakból. Jelento˝s volt az elmúlt években a magán befektetések aránya is. 1. sz. táblázat: Települési szilárd hulladékgyu˝jtés, lerakás átlagos költségei 2001. évi árakon Ft/fo˝/év

4

Költség

Többletköltség 1.-hez képest

1.

Ömlesztett begyu˝jtés és speciális mu˝szaki védelem nélküli lerakás

3413

0

2.

Ömlesztett begyu˝jtés korszeru˝ lerakó mu˝ködési költség

3660

247

3.

Ömlesztett begyu˝jtés korszeru˝ lerakó mu˝ködési költség és beruházás megfizettetése

3800

387

4.

Ömlesztett begyu˝jtés korszeru˝ lerakó, komposztálás mu˝ködési költség

3683

270

5.

Ömlesztett begyu˝jtés korszeru˝ lerakó, komposztálás mu˝ködési költség és beruházás megfizettetése

4220

807

Szervesanyag tartalmú hulladék szelektív gyu˝jtése, elo˝kezelés, korszeru˝ lerakás, komposztálás mu˝ködési költség és beruházás megfizettetés

5112

1699

Szervesanyag tartalmú hulladék szelektív gyu˝jtése, elo˝kezelés, korszeru˝ lerakás, komposztálás mu˝ködési költség, beruházás megfizettetés, bezárás és utógondozás

5165

1752

8.

Szelektív gyu˝jtés, elo˝kezelés, korszeru˝ lerakás mu˝ködési költség

4920

1507

9.

Szelektív gyu˝jtés, elo˝kezelés, korszeru˝ lerakás mu˝ködési költség és beruházás megfizettetés

5342

1929

4943

1530

6.

7.

10. Szelektív gyu˝jtés, elo˝kezelés, korszeru˝ lerakás, komposztálás mu˝ködési költség

24


Költség

Többletköltség 1.-hez képest

11. Szelektív gyu˝jtés, elo˝kezelés, korszeru˝ lerakás, komposztálás mu˝ködési költség és beruházás megfizettetés

5762

2349

12. Szelektív gyu˝jtés, elo˝kezelés, korszeru˝ lerakás, komposztálás mu˝ködési költség, beruházás megfizettetés és bezárás, utógondozás

5815

2402

A fenti összegek közül a szelektív gyu˝jtés igen jelento˝s tényezo˝. Az elkülönített gyu˝jtés átlagos mu˝ködési többletköltsége (figyelmen kívül hagyva a korszeru˝ lerakó többletköltségét) mintegy 1.250 Ft/fo˝/év. Az egyes konkrét megvalósíthatósági tanulmányok alapján azt lehet megállapítani, hogy a gyu˝jtött hulladékfajtákra vonatkozóan ezt az összeget nem lehet lineárisan szétosztani. Az állandó költségek figyelembe vételével azt lehet mondani, hogy ha csak a biológiailag lebomló szerves hulladékot gyu˝jtik elkülönítetten, akkor ez a költség legfeljebb 50%-kal mérséklo˝dik. Tehát mintegy 600-700 Ft/fo˝/év többletköltséggel lehet számolni. A települési hulladéklerakók létesítésénél fel kell készülni a telep telítettség esetén történo˝ bezárására és a szükséges, legalább 30 évig történo˝ utógondozásra is. A hulladéklerakási díjnak ezeket a költségeket is tartalmaznia kell. A bezárás és utógondozás költségeinek fedezetére szolgáló pénzügyi forrásokat konkrét terv alapján kell elkülöníteni (céltartalék vagy passzív ido˝beli elhatárolás formájában). A bezárásra és utógondozásra szolgáló fedezet évente képzo˝dik a lerakó üzemeltetésének teljes ido˝szaka alatt. A bezárás és utógondozás tényleges költségeire tapasztalati adat még értelemszeru˝en nem állhat rendelkezésre. A költségek meghatározásához alapnak a korszeru˝ regionális lerakók tervezési fázisában számított összegek veheto˝k alapul. E szerint a lerakó éves üzemelési költségének 6-7%-a az utógondozáshoz szükséges fedezet mértéke. Ha a teljes hulladékgazdálkodási lánc költségeihez (szelektív gyu˝jtés + korszeru˝ lerakó üzemeltetése) viszonyítjuk, akkor 1% körüli költségelemhez jutunk. A számítások azt mutatták, hogy a jelenlegi hulladékkezelési helyzet valós költségei mintegy 40 százalékkal magasabbak, mint a jelenlegi átlagos díjak. Amennyiben elfogadjuk azt, hogy különbözo˝ beruházásokat és a valós üzemelési költségeket meg kell fizettetni a felhasználókkal, így a lakossággal is, a következo˝ díjnövekedésekkel számolhatunk: 25

4.


• a gyu˝jtésbe bevont kistelepüléseken ömlesztett gyu˝jtés, de korszeru˝ lerakás teljes költségének megfizetése megvalósulása esetén a díjnövekedés 56%, • a komposztálást, szelektív gyu˝jtést, korszeru˝ lerakást megvalósító településeknél a várható díjnövekedés 136-143%.

4

A költségek teljes megfizettetését feltételezve a szolgáltatási díjak nagy, várhatóan a lakossági fizeto˝képességet meghaladó mértékben no˝nének a korszeru˝ települési hulladékgazdálkodás megvalósítása esetén. Ennek ellensúlyozására került be a költségvetésbe az egyes közszolgáltatásokkal kapcsolatos beruházások finanszírozása, de az üzemeltetést mindenkinek magának kell megoldania. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján tervezett beruházások és hulladékkezelési rendszer teljes költségének megfizettetése maximális esetben (ott, ahol bevezetnék a szelektív hulladékgyu˝jtést) közel két és félszeresére növelné a jelenleg érvényben lévo˝ hulladékkezelési közszolgáltatási díjakat. Az országban tapasztalt díjeltérések következtében ez a növekedés egyes esetekben el is maradhat, de akár ötszörös díjemelkedést is jelenthet. A növekedés dönto˝ tényezo˝je a szelektív hulladékgyu˝jtés bevezetése, annak üzemelési költségén keresztül. A szennyezo˝ fizet elvnek az felel meg, hogy a szelektív gyu˝jtési többletköltséget, illetve annak csomagolásra eso˝ részét a csomagolást felhasználó gyártók és forgalmazók fizessék meg. Ezt az elvet követi a csomagolóanyagokról és a csomagolásról szóló új kormány-rendelet tervezete is. Ez a megoldás jelento˝sen csökkenthetné közszolgáltatási hulladékdíjak növekedését. A jelenlegi termékdíj rendszer EU konform szabályozássá történo˝ átalakítása szükséges lépés, amely megváltoztatja a finanszírozási leheto˝ségeket is. Az új szabályozás esetében a csomagolóeszközök után fizetett díjak visszaosztása koordináló szervezet(ek) segítségével történik. A szervezet szerzo˝déses kapcsolatok segítségével, a befizetett licencdíjakból teljesíti a feladatait, gazdasági megfontolások alapján meghatározott mértéku˝ pénzügyi ellenszolgáltatást nyújt a hulladékgazdálkodás szereplo˝inek (az önkormányzatoknak, a begyu˝jto˝knek, a hasznosítóknak) a visszagyu˝jtési, hasznosítási arányok elérése érdekében. Az állam szerepe a kötelezettség elo˝írása és az elleno˝rzés. A csomagolási hulladékok visszagyu˝jtésének koordinálását végzo˝ szervezet(ek) létrehozása lényegesen módosítaná a települési szelektív hulladékgyu˝jtés finanszírozását. Ugyanis a koordináló szervezet magához a begyu˝jtéshez, tehát a rendszer mu˝ködtetéséhez nyújt támogatást. Ennek érdekében szerzo˝dést köt az érintett önkormányzatokkal. Az önkormányzatoknak, amennyiben részt kívánnak venni a szelektív gyu˝jtésben, a fejlesztéshez szükséges forrásokkal rendelkezniük kell. Ezen feltételek megléte esetén a koordináló szervezet megtéríti a szelektív gyu˝jtés és a hagyományos kommunális gyu˝jtés költségei közötti különbséget. 26


A koordináló szervezet a hulladék-feldolgozókkal is szerzo˝dést köt, ezáltal megteremti a kapcsolatot a begyu˝jtés és a feldolgozás között. A feldolgozó, amennyiben tevékenysége gazdaságosan nem végezheto˝ el, elvben szintén részesülhet a koordináló szervezetto˝l támogatásban, a gyakorlatban azonban a begyu˝jtés támogatásának kell olyan mértéku˝nek lennie, hogy a feldolgozás ne legyen gazdaságtalan. A hasznosítási célkitu˝zéseket a koncentrált begyu˝jtés mellett a lakossági szelektív hulladékgyu˝jtés elterjesztésével lehet biztosítani. A szelektív gyu˝jtés megvalósításához az önkormányzat pénzügyi hozzájárulást kell, hogy kapjon, amelynek dönto˝ forrása a termékdíj/licencdíj. (Ilyen megoldás van számos EU tagországban is). Ez a megoldás gazdasági, társadalmi szempontból optimális. Ekkor a önkormányzati normatív állami támogatási igény lecsökken, illetve megszu˝nik és az állami költségvetési kiadások mérséklo˝dhetnek, a szolgáltatási díjak emiatt nem emelkednek, az önkormányzati saját forrást sem terhelik a szelektív gyu˝jtés ráfordításai. A licencdíjból fedezett szelektív gyu˝jtés kedvezo˝en hat a hulladékkezelési díjakra. A hulladékkezelési díjak mérsékeltebb emelkedése az inflációt is fékezi.

Díjstruktúra, vetítési alap A díjstruktúrára Magyarországon az egytényezo˝s díj jellemzo˝. Néhány közszolgáltató szerint a kéttényezo˝s díj alkalmazása célszeru˝bb lenne, amelyben az alapdíj a közszolgáltatás ellátásának állandóan felmerülo˝, a mennyiségto˝l független költségeit fedezhetnék. Jelenleg három közszolgáltató esetében ismert kéttényezo˝s díj alkalmazása, ebbo˝l Szeged a legnagyobb település. A lakásra vetített alapdíjon felül általában tartályméret és ürítésszám szerint differenciált a változó díjrész. A háztartási hulladék gyu˝jtésének, szállításának és rendeltetési helyére való eljuttatásának költségét a teljes szolgáltatási csomag összköltségébo˝l az egyes szerzo˝k 60 és 80% közötti értékre becsülik. A települési szilárd hulladék ártalmatlanítási díja sok esetben megegyezik a háztartási és az ipari hulladék esetében. A szolgáltatók kb. 40%-ánál az ipari hulladék ártalmatlanításának díja magasabb, sok esetben csaknem duplája a háztartási jellegu˝ hulladék ártalmatlanítási díjának. Mindössze három szolgáltatónál magasabb a lakossági ártalmatlanítási díj. Egy a Köztisztasági Egyesülés által végzett felmérésben, amelyben 39 cég vett részt 2001-ben, a kötelezo˝ közszolgáltatás keretében helyiségre vetített díjfajtát alkalmazott a cégek 5%-a, lakosszámra vetített díjat 10%, lakásra vetített díjat 35%,

27

4.


míg ürítésszámra vetített díjat 69% (a felmérés részletes adatait a melléklet tartalmazza). A korábbi ido˝szakok hasonló felméréseit hasonlítva megállapítható, hogy az elmúlt években jelento˝sen no˝tt az ürítésszámra vetített díj alkalmazása. Az ürítésszámos díj legkülönbözo˝bb változatait tapasztalhatjuk a felmérésben. Megtalálható a lineáris, a progresszív, valamint a degresszív díjképzés a tartály mérete és az ürítésszám szerint. Lényeges változás következett be az elmúlt években a szolgáltatási díjak struktúrájában.

4

1998-ban a Köztisztasági Egyesülés által végzett felmérésben (42 cég adatai szerepeltek). A kötelezo˝ közszolgáltatás keretében helységre vetített díjfajtát alkalmazott a cégek 23%-a, lakosszámra vetített díjat 7%, a lakásra vetített díjat 23%, az ürítésszámra vetített díjat 47%. Az elmúlt években no˝tt az ürítésszámra vetített díj alkalmazása a jelenleg a rendelkezésre álló 40 szolgáltató adatai szerint. Ürítésszámra vetített díjat alkalmaz a szolgáltatók 75%-a, a többi általában lakásra vetített díjat használ, néhány esetben lakosszámra vetített díjjal lehet találkozni. Az ürítésszámos díj legkülönbözo˝bb változatait tapasztalhatjuk a felmérésben. Megtalálható a lineáris, a progresszív, valamint a degresszív díjképzés a tartály mérete és az ürítésszám szerint. Van, ahol kötelezo˝ bizonyos tartályméret alkalmazása lakásonként. Máshol nemcsak tartályméretet, hanem az ürítési gyakoriságot is megválaszthatja a fogyasztó. A díj mértékek szolgáltatóról szolgáltatóra változnak. A 110-120 literes edény egy ürítésre vonatkozó közszolgáltatási díja 78-287 Ft között van, átlagos díj ( nem súlyozott átlag) 125 Ft. Egy 110-120 l edény egyszeri ürítési díja nem közszolgáltatásra 96-310 Ft, nem súlyozott átlag 201 Ft.

28

5. DÍJKÉPZÉSI MÓDSZER, ÁRKALKULÁCIÓS˝ SÉGEI, SÉMA ALKALMAZÁSI LEHETO FELTÉTELRENDSZERE

A hagyományos ártervezés a szolgáltatás gazdasági adatait (közvetlen költségek, teljes önköltség, összes ráfordítás, bevétel) az éves terv alapján kiszámolja és ennek alapján kérik az ármegállapítást. A díjképzési módszer a települési szilárd és folyékony hulladék gyu˝jtése, szállítása esetében igen hasonló lehet, ugyanis számos hasonlóság van a kétféle szolgáltatás között. Az egyes költségtételek arányában lehet különbség, mivel a szilárd hulladék gyu˝jtése járatszeru˝en történik, a folyékony hulladéké pedig megrendelésre, egyedileg. A kalkulációs sémában a hulladéklerakó üzemeltetési költsége helyett a csatornahasználati díjat, illetve az egyéb elhelyezési díjat kell szerepeltetni a folyékony hulladék esetében. Közös kalkulációs séma ajánlható e tételek közös megnevezésével, például az „ártalmatlanítás költsége” alkalmazásával. Az árkalkulációs séma esetében lényegében egy formalizált üzleti terv elkészítéséro˝l van szó. Alapveto˝ kérdés, hogy: – az inflációkövetési tényezo˝ket hogyan és milyen pontossággal kezelik, – az inflációs eredetu˝ költségnövekedésen túl számolnak-e az infláció miatti nyereségigénnyel is, – a hatékonyságnövelési elvárások szerepelnek-e a képletben, és ha igen milyen mértéku˝ek, hogyan veszik figyelembe a költséggazdálkodási, hatékonyságjavítási intézkedések hatásait, – az elo˝zo˝ ido˝szaktól független költségek, illetve kiadások hogyan szerepelnek (pl. beruházások üzembe helyezése, szigorúbb környezetvédelmi elvárások, változó szolgáltatási normák, szolgáltatás határainak változása, egyszeri költségnövekmények), – fedezi-e a díj a szintentartáson túl a bo˝víto˝ beruházásokhoz szükséges forrásigényt, – számolnak-e a kintlévo˝ségek alakulásának hatásaival, – kezelik-e az esetleges áthúzódó hatásokat, – kezelik-e az esetleges szervezeti változásokból eredo˝ díjhatásokat. Az árkalkulációs séma elemeit az elo˝zo˝ évi hulladékkezelési díj meghatározásakor figyelembe vett bázisérték, illetve a tárgyévre vonatkozó üzleti terv adatai alapján kell meghatározni. A tárgyévet követo˝ év szolgáltatási díjának a meghatározásakor a tervinformációk alapján meghatározott elemeket korrigálni kell. Az árkalkuláció lehet ráfordítás és cash-flow szemléletu˝. A cash-flow szemléletu˝

29

5.

DÍJKÉPZÉSI MÓDSZER

képletben a tárgyévben felmerülo˝ pénzmozgással járó kiadások fedezetét a díjnak biztosítania kell. Itt kell figyelembe venni a társaság összes üzemeltetéssel kapcsolatos várható költségét, a saját termelés költségeit, valamint a pénzmozgással járó egyéb, pénzügyi és rendkívüli ráfordításokat, mint pl. önkormányzati adók, illetékek, egyéb bírságok, kötbér, biztosítás stb. (Ennek megfelelo˝en az amortizáció és az egyéb és rendkívüli ráfordítások közül a céltartalékképzés, tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, eszközök apportkénti társaságba vitele, káreseményekkel kapcsolatos pénzmozgással nem járó ráfordítások, hitelezési veszteség, terven felüli selejtezés ráfordításként elszámolt része nem kerül a pénzmozgással járó kiadások között kimutatásra.) A tárgyévben felmerülo˝ pénzmozgással járó kiadásokat a bázis évi díjban elismert (kivéve a tevékenységi kör szu˝külésébo˝l adódó költségcsökkenést) inflációval korrigált kiadások és a tárgyévet megelo˝zo˝ ido˝szaktól függetlenül felmerült kiadások alapján kell meghatározni. Bármilyen szemléletu˝ is az árkalkuláció, a tervezés során három alapveto˝ kérdést kell megoldani: • az elo˝zo˝ ido˝szaktól független kiadások tervezését, • az infláció kezelését, • a hatékonysági elvárások érvényesítését.

5

Az elo˝zo˝ ido˝szaktól független kiadások az alábbiakból származhatnak: – beruházások üzembe helyezésébo˝l (amelynek költségcsökkento˝ hatása is érvényesülhet); – szigorúbb környezetvédelmi követelményeknek való megfelelésbo˝l; – hosszú lejáratú hitelek kamattörlesztésének megkezdésébo˝l; – a szolgáltatás határainak, jellegének (pl. szelektív gyu˝jtés, ömlesztett gyu˝jtés) és színvonalának (gyu˝jtés gyakorisága, módja, ártalmatlanítás színvonala) növekedésébo˝l; – jogszabályok változásának hatásaiból. A várható inflációs tényezo˝k meghatározása A díjképletben többféle inflációkövetési tényezo˝ szerepel attól függo˝en, hogy az adott kiadási csoportnál melyek a beszerzések arányai. A tárgyévben a személyi jellegu˝ kiadások növekedésének várható indexe A tulajdonosok a bázisévben a köztisztasági ágazatban dolgozók átlagbérének változása és a tárgyévre vonatkozó inflációs elo˝rejelzések ismeretében az illetékes érdekvédelmi szervezetekkel béralku keretében döntenek a tárgyévben érvényes átlagbér növekedéséro˝l. Az átlagbérek és a közterhek változásának az ismere-

30


tében határozható meg a tárgyévre tervezett index. A többi tervezett inflációkövetési tényezo˝ meghatározása Az inflációkövetési tényezo˝ az ármegállapító önkormányzat által és a szolgáltató által közösen elfogadott érték. Rekonstrukciós célú nyereséghányad meghatározása A rekonstrukció alapveto˝ forrása az amortizáció, illetve azon szolgáltatóknál, ahol a hulladékártalmatlanító létesítmény az önkormányzatoknál van elszámolva az eszközhasználati díj/bérleti díj. Az értékcsökkenési leírás árban történo˝ elismertetése biztosítja a nominális érték visszapótlási leheto˝ségét. A nominális és reálérték közötti különbség visszapótlási igénye infláció miatti nyereség-szükségletként építheto˝ be a díjakba. Az un. fejlesztési hányad tehát legtöbbször nem a valódi bo˝vítések, hanem a rekonstrukciós beruházások finanszírozására szolgál. A „fejlesztési hányad” természetesen kiváltható és nevesítheto˝ értékcsökkenési leírással is, feltételezve, hogy a valósan megállapított elhasználódási ido˝ magasabb leírást eredményezne a jelenleginél. A fejlesztési forrásnak a nyereségágon elért adóra való hatása ugyanaz, mint az értékcsökkenési leírásként elszámoltnak: a TA törvényben elo˝írtnál magasabb leírási kulcsokkal elszámolt értékcsökkenés különbözete társasági adó alá esik, így 18 %-kal kevesebb felhasználható forrás marad. Amennyiben az amortizáció nem elég a rekonstrukciós igények finanszírozására, akkor a díjnak tartalmaznia kell a teljes rekonstrukciós igény kielégítésének egyéb fedezetét. A bo˝vítések díjból történo˝ finanszírozása A hulladékkezelés fejlesztését, bo˝vítését szolgáló beruházások fedezete része az árnak. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj számításának alapjául szolgáló árkalkuláció egy lehetséges mintája: D = (Aj+B+J+Kd+A+K+Jk+Ák) x H + U - Hb + Ny - T + Áfa M ahol: D: egységnyi közszolgáltatási díj Aj: közszolgáltatással kapcsolatos várható közvetlen anyagköltségek és anyag jellegu˝ szolgáltatások B: közszolgáltatással kapcsolatos várható közvetlen bérköltségek és személyi jellegu˝ egyéb költségek J: B járulékai

31

5.


Kd: hulladéklerakónak a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségei vagy a hulladéklerakási költségek A: a létesítmények, eszközök, gépek, berendezések amortizációja K: karbantartási, fenntartási költségek Jk: egyéb közvetlen költségek Ák: általános költségek és egyéb ráfordítások H: hatékonysági követelmények együtthatója (kisebb legyen mint 1) U: a közszolgáltatás körében mu˝ködtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának adott évre kalkulált költsége Hb: hasznosítási bevételek A fenti tényezo˝knél a várható költségeket a szolgáltatási mennyiség (volumen) változásából és az infláció költségnemenként várható mértékébo˝l kell meghatározni. Ny: T: Áfa: M:

fajlagos nyereség fajlagos állami és önkormányzati támogatások általános forgalmi adó az éves szolgáltatás mennyisége (volumene)

Az egyes tényezo˝knél számításba kell venni a jogszabályok változásából várható hatásokat.

5

A hulladékkezelési közszolgáltatási díj számításának alapjául szolgáló kalkulációs séma egy mintája (a díjképletnél leírt megállapítások a kalkulációs sémával kapcsolatosan is helytállóak): Közvetlen anyagköltségek és anyagjellegu˝ költségek + Közvetlen bérköltség és személyi jellegu˝ egyéb költségek + Közvetlen bérköltség járulékai + Hulladéklerakónak a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségei vagy a hulladéklerakási költségek + Létesítmények, eszközök, gépek, berendezések amortizációja + Karbantartási, fenntartási költségek, + Egyéb közvetlen költségek KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN + Üzemi általános költség + Vállalati általános költség + Egyéb ráfordítások + Állami, önkormányzati adók KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK ÖSSZESEN

32


+ Nyereség TELJES ÁRBEVÉTEL + Közszolgáltatás körében mu˝ködtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának adott évre kalkulált költsége - Önkormányzati támogatás - Állami támogatás - Hasznosítási bevételek KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJBEVÉTELE A kalkulációs sémában egyes sorok tartalmát a díjképletnél leírtak alapján lehet értelmezni, bizonyos sorok értéke 0 is lehet (pl utógondozás, monitorozás vagy az állami, önkormányzati támogatás, illetve a nyereség). A fenti költségnemeknél a várható költségeket a szolgáltatási mennyiség (volumen) változásából és az infláció költségnemenként várható mértékébo˝l kell meghatározni. Az egyes költségeknél számításba kell venni a jogszabályok változásából és csak az adott ido˝szakot terhelo˝ költségek megszu˝nésébo˝l, illetve felmerülésébo˝l várható hatásokat. A közszolgáltatáshoz elismerheto˝en szükséges díjbevételbo˝l a meghatározott vetítési alap alkalmazásával kell a hulladékkezelési közszolgáltatás díját megállapítani.

5.

33

6. A SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGSTRUKTÚRÁJA

6.1 Az üzemviteli költségek bemutatásának elvi alapjai A már ismertetett 242/2000. (XII. 23) Korm. rend. (a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának szakmai szabályairól) 6.§-a részletesen bemutatja a díjszámítás alapjául szolgáló „indokolt költségek és ráfordítások” mibenlétét. Jelen fejezet kísérletet tesz ezen „indokolt költségek és ráfordítások” elemeinek bemutatására. Az „indokolt költségek és ráfordítások” számszeru˝sítése során a települési szilárd hulladékgazdálkodás reálfolyamatainak költségelemzését a reálfolyamatokhoz kapcsolódó, a teljes köru˝ jogszabályi megfelelo˝séget biztosító adminisztratív folyamatok költségbecslése követi. Végül ezen költségtényezo˝k összege és a reálfolyamatok empirikusan meghatározott teljesítmény-, valamint a szilárd települési hulladékokat jellemzo˝ fizikai paraméterek (laza su˝ru˝ség, átlagos termelt mennyiség, tömörítheto˝ség, stb.) értéke alapján meghatározásra kerülnek a hulladékszállítás és kezelés egységköltségei. Az így adódó egységköltség (Ft/m3) már irányadó értékként funkcionálhat a közszolgáltatást elvégzo˝ közszolgáltató tevékenységét jellemzo˝ egységköltségek megítélési folyamatában. Természetesen a különbözo˝ települések rendkívül változatos, a hulladékszállítás és -kezelés szempontjából ero˝sen heterogén feltételrendszerrel rendelkeznek. A Hgtv. új alapokra helyezi a hulladékgazdálkodás hazai gyakorlatát. A közelmúlt – sajnos néhány helyen még a jelen – gyakorlatát jellemzo˝, „szedjük össze és döntsük le valahová” jellegu˝, „szemétszállítás”-ként emlegetett szemléletet felváltja a hulladékok tudatos kezelésének rendszerszeru˝ gyakorlata. E módszertani váltás rendkívül jelento˝s szemléletbeli változásokat igényel mind a lakosság, mind az önkormányzatok, mint e folyamatok szabályozásáért felelo˝s szervezetek részéro˝l. A szilárd hulladékkezelés reálfolyamatai különbözo˝ szempontrendszer alapján csoportosíthatók. A szolgáltatásba bevont társadalmi kör szerint elkülönítheto˝: – lakossági hulladékgyu˝jtés és kezelés, – ipari-intézményi hulladéktermelo˝k részére történo˝ hulladékgyu˝jtés és kezelés. Jelen fejezet kizárólag a lakossági hulladékgyu˝jtés és kezelés alrendszerével foglalkozik. A lakossági hulladékgyu˝jtés és kezelés is több szempontból rendszerezheto˝: • A tevékenységi folyamatok jellegének különbözo˝ségén alapuló tagolás: – hulladékgyu˝jtés és -szállítás, mint logisztikai folyamat, 35

6.

A SZOLGÁLTATÁS KÖLTSÉGSTRUKTÚRÁJA

– hulladékkezelés és ártalmatlanítás, mint fizikai- és kémiai technológiai folyamat. • A keletkezo˝ hulladékok további hasznosíthatóságának különbségén alapuló tagolás: – vegyes hulladékok együttes gyu˝jtése és ártalmatlanítása, – szelektíven gyu˝jtött hulladékok kezelése és további hasznosítása.

6.2 A lakossági vegyes hulladék begyu ˝jtésének jellemzo ˝ költségelemei

6

A lakossági vegyes hulladékgyu˝jtés eszközrendszere és módszerei rendkívül változatosak. E rendkívüli változatosságot – szerencsére – a Hgtv.-nek az „elérheto˝ legjobb eljárás”, a „közelség”, valamint a „regionalitás” elvei ero˝sen szu˝kítik. Ezen elveknek megfelelo˝en a gyu˝jtési és szállítási költségek elemzése az alábbi körülmények meglétét feltételezi: • a hulladék begyu˝jtése és szállítása tömörített állapotban és szóródásmentesen történik, • a gyu˝jto˝jármu˝ típusa és mérete alkalmazkodik a település jellegéhez, • a begyu˝jtés és szállítás egyfázisú, azaz a hulladékot a végso˝ ártalmatlanító helyre a gyu˝jto˝jármu˝ átrakás nélkül szállítja (E körülmény megléte a gyu˝jtési súlyponttól számított kb. 30 km-es távolságon belül lévo˝ ártalmatlanító hely meglétét feltételezi, ami a hazai viszonylatok többségében – jelenleg még – fennáll), • hulladék ártalmatlanítása a legközelebbi, megfelelo˝ állapotú, környezetvédelmi engedéllyel rendelkezo˝ ártalmatlanító helyre, dönto˝en hulladéklerakóba kerül, • az ártalmatlanító hely megfelel a 22/2001. (X.10.) KöM rendeletnek. Begyu˝jtés és szállítás számítandó költségelemei és mutatói: – bérköltség és vonzatai – üzemanyag költség – amortizáció – egyéb anyagjellegu˝ költségek – tartalék jármu˝ költsége – egyéb költségek – közvetlen költségek összesen – TMK felosztott költséghányad – üzemi általános felosztott költséghányad – teljes üzemági költség – átlagos napi begyu˝jtési mennyiség – egy m3 -re eso˝ begyu˝jtési költség – egy gyu˝jto˝edény begyu˝jtési díja 36


A már említett 242/2000. (XII. 23) Korm.r. (a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának szakmai szabályiról) 7.§-a meghatározza a szolgáltatási díjak alkalmazható típusát és számítási módját. Ezek közül – valószínu˝sítheto˝en – a gyu˝jto˝edényzet egyszeri ürítési díjaként meghatározott díjváltozat válik általánossá. Ehhez szükséges a begyu˝jtés és szállítás költségelemzése alapján a számítható összköltségnek, 1 m3-re, illetve különbözo˝ u˝rtartalmú edényekre eso˝ hányadának meghatározása.

6.3 A lakossági vegyes hulladék ártalmatlanítási folyamata és jellemzo ˝ költségelemei A hazai hulladékgazdálkodási gyakorlat ártalmatlanítás alatt a hulladékok végleges lerakását érti. Meg kell azonban jegyezni, hogy rövidesen elkövetkezik az az ido˝, amikor a hazai termo˝földárak növekedése, a fokozatosan szigorodó talajvédelmi szabályok, a tájrehabilitációs kötelezettségek növekedése a viszonylag nagy kiterjedésu˝ hulladéklerakók telepítését nem teszik majd leheto˝vé, így elo˝térbe kerülnek a hulladékok termikus ártalmatlanításának kérdései is. E témakörön belüli vizsgálódásra azonban e füzet terjedelme nem ad leheto˝séget, ezért e keretekben a hulladékok végleges lerakásának költségei kerülnek elemzésre. A korszeru˝ hulladéklerakó felépítése és passzív védelmi rendszere A 22/2001 (X.10.) KöM rendelet (a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiro˝l) egyértelmu˝síti a hulladéklerakás szabályait és meghatározza a létesítendo˝ hulladéklerakók paszszív védelmi rendszerét. Ez a védelmi rendszer a létesítés során szigorúan betartandó szigetelési rétegsort jelenti. A szigetelo˝rétegek megléte és tökéletes mu˝ködése mellett ugyanolyan fontos a hulladéktesten átszivárgó csapadék zárt rendszeru˝ gyu˝jtése és kezelése, valamint a szerves hulladékok fermentálódása során felszabaduló bomlási gázok összegyu˝jtése és hasznosítása. Mindezen folyamat eszközigénye és mu˝ködtetési költsége jelenik meg a hulladéklerakók üzemeltetési költségeiben. A hulladéklerakók üzemeltetésének költségelemzése A hulladékgazdálkodás teljes költségszerkezetének jelento˝s költségtényezo˝je a végleges lerakással történo˝ ártalmatlanítás költsége. Kiegészíto˝ adatok a hulladéklerakók éves mu˝ködési költségei becsléséhez – fajlagos üzemanyag felhasználás, – foglalkoztatottak létszáma.

37

6.


Költségtételek – bérköltség+közterhek – üzemanyag költség – egyéb anyagjellegu˝ ráfordítások – o˝rzés, védelem – hatósági díjak, kötelezések – rekultiváció és utógondozás ido˝szaki költségei – egyéb költségek – amortizáció Fajlagos költségértékek Az egy tonnára eso˝ fajlagos üzemeltetési költségek az ehhez tartozó edényzet ürítési tréfogata alapján átszámítható m3-re, illetve különbözo˝ u˝rmértéku˝ edényekre.

6.4 A központi irányítás költségei A hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalkozások – természetszeru˝leg – adójogi, számviteli, munkaügyi, mino˝ségbiztosítási stb., azaz adminisztratív rendszerüket tekintve semmiben sem különböznek a más tevékenységi körben érdekelt vállalkozásoktól. Ennek megfelelo˝en az üzemági tevékenység felett a társasági általános költségek is megjelennek. E költséghányad nagysága alapveto˝en a társaságon belüli költséggazdálkodás szigorúságának, számszeru˝ mértéke a társaság költségelszámolási szabályzata tartalmának függvénye.

6

A hulladékgazdálkodási tevékenységgel foglalkozó társaságok társasági szintu˝ ágazati költségein belül igen jelento˝s részaránnyal szerepel a számlázás költsége. E sajátosság azon uralkodóvá váló hazai gyakorlaton alapul, hogy a vállalkozások közvetlen szolgáltatási jogviszonyban a települések lakosságával vannak, a szolgáltatási díjat a háztartásoknak számlázza ki a szolgáltató.

6.5 Példa az egységnyi díjtétel számítására Elo˝zo˝ alapján 1 db 110 l u˝rmértéku˝ hulladékgyu˝jto˝ edény „egységnyi díjtétel”-ének kiszámítási módja – figyelemmel a 242/2000. (XII. 23) Korm.r.-ben foglaltakra –, indokolt költségelemeire az alábbiak szerint becsülheto˝. Peremfeltételek: – rurális, kertvárosi jellegu˝ település

38


– – – –

200.000 lakost ellátó hulladéklerakó szelektív gyu˝jtés a településen nincs a szállítási rendszer egyfázisú, átrakás nélküli a díj alapja a heti egyszeri gyakoriságú, 110 liter u˝rmértéku˝ hulladéktároló edény ürítési díja – számlázás közvetlenül a fogyasztó felé, háromhavonta, utólag történik

A becsült hulladékgyu˝jtési és kezelési díj számítása: Gyu˝jtés és szállítás költsége: + Lerakás költsége (amortizációval): ÜZEMI SZINTU˝KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN: + Központi irányítás költségei (25%): NETTÓ ÜRÍTÉSI DÍJ : + 2% ÁFA BRUTTÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ:

78,7 51,1 129,8 32,3 162,2 19,5 181,7

Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés

Hangsúlyozni kell azonban, hogy e díj nem tartalmazza a szelektív gyu˝jtés, az esetleges hulladékudvar(ok) mu˝ködtetésének, szerves hulladékok szelektív gyu˝jtésének és ártalmatlanításának, valamint egyéb, a komplex hulladékgazdálkodás körébe teljes joggal beletartozó eszközök üzemeltetési költségét.

6.

39

MELLÉKLET

Melléklet

Hulladékdíjak alakulása A Köztisztasági Egyesülés 2001. évben 39 cégnél végzett felmérése alapján

A díj vetítési alapja helyiségszám, szobaszám ürítés szám lakosszám lakás, vagy ingatlan egyéb

2 27 4 14 3

zsák, vonalkód, alapdíjas

A díj tartalma

6

gyu˝jtés szállítás edénybérlet mosás ferto˝tlenítés lomtalanítás szelektív hulladékgyu˝jtés ebbo˝l: gyu˝jto˝szigetek üzemeltetése hulladékudvar(ok) üzemeltetése válogatómu˝ üzemeltetése átrakóállomás komposztálás termikus hasznosítás ártalmatlanítás

39 12 13 27 15 8 12 5 2 5 1

A díj mértéke helyiségdíj legalacsonyabb mérték legmagasabb mérték

126,- Ft/hó 258,- Ft/hó

lakásra vetített díj legalacsonyabb mérték legmagasabb mérték

256,- Ft/hó 666,- Ft/hó

40

571 db gyu˝jto˝sziget 30 db gyu˝jto˝udvar 19.300 to/év 8.700 to/év 340.000 to/év

MELLÉKLET

lakosszámra vetített díj legalacsonyabb mérték legmagasabb mérték

2.174,- Ft/fo˝/év 6.528,- Ft/fo˝/év

Ürítéses díj 50 - 60 l 70 - 80 l 110 - 120 l 140 l 240 l 360 l 660 l 770 l 1100 l

55,81,78,136,200,359,724,693,538,-

Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés

102,366,241,280,606,789,1.320,1.310,2.410,-

Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés Ft/ürítés

Ártalmatlanítási díj háztartási jellegu˝ hulladék m3 háztartási jellegu˝ hulladék to

250,- Ft/m3 2.600,- Ft/to

1.870,- Ft/m3 6.372,- Ft/to

termelési hulladék m3 termelési hulladék to

310,- Ft/m3 3.450,- Ft/to

2.125,- Ft/m3 7.900,- Ft/to

0,- Ft/m3 0,- Ft/to

2.135,- Ft/m3 1.700,- Ft/to

0,- Ft/m3 660,- Ft/to

1.800,- Ft/m3 6.600,- Ft/to

föld, törmelék m3 föld, törmelék to egyéb hulladék m3 egyéb hulladék to Összehasonlító adatok egy lakás éves díja legalacsonyabb mérték legmagasabb mérték

3.080,- Ft/év 14.924,- Ft/év

egy lakás éves díja - nem megfelelo˝ lerakó üzemeltetésénél legalacsonyabb mérték 3.080,- Ft/év legmagasabb mérték 9.840,- Ft/év

41

6.

MELLÉKLET

egy lakás éves díja – megfelelo˝ lerakó üzemeltetésénél legalacsonyabb mérték 4.528,- Ft/év legmagasabb mérték 14.924,- Ft/év Felmérési statisztika adatszolgáltató cégek száma: ellátott településszám: ellátott lakosszám:

39 db 902 db 5.465.778 fo˝

üzemeltetett lerakók száma: ebbo˝l megfelelo˝ lerakó:

57 db 25 db

átlagos szállítási távolság:

17,75 km

egy lerakóra jutó lakosszám:

95.890 fo˝

6

42

A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-KEZELÉS ÜZEMVITELI KÖLTSÉGEI

Recommend Documents