A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉKGAZDÁLKODÁS TÁMOGATÁSI STRATÉGIÁJA
1
Tartalomjegyzék
Települési szilárd hulladék kezelése ......................................................................................... 4 1 Összefoglalás.................................................................................................................. 4 2 A támogatási stratégia célja.......................................................................................... 10 3 Háttér (A stratégiát meghatározó tényezık, körülmények).......................................... 11 3.1 Alapfogalmak ....................................................................................................... 11 3.2 Kapcsolódás stratégiákhoz, programokhoz.......................................................... 15 Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)............................................................ 15 Regionális Operatív Programok (ROP-ok) ...................................................................... 16 3.3 Célokra vonatkozó elıírások összefoglalása........................................................ 17 4 Helyzetelemzés............................................................................................................. 18 4.1 A települési szilárd hulladék keletkezésének jelenlegi helyzete és elırejelzése.. 18 4.2 A települési szilárd hulladék begyőjtésének és további kezelésének jelenlegi helyzete és elırejelzése .................................................................................................... 18 4.2.1 Kezelendı mennyiségek az EU elıírások teljesítéséhez.............................. 18 4.2.2 Kezelési kapacitások kezelési módonként és frakciónként.......................... 19 4.3 A települési szilárd hulladékgazdálkodás intézményi helyzete ........................... 21 4.3.1 A települési önkormányzat feladatai, a közszolgáltatás ellátása.................. 21 4.3.2 A gyártó feladatai ......................................................................................... 23 4.3.3 Fontosabb hatósági feladatok ....................................................................... 24 5 A hulladékgazdálkodási fejlesztési változatok elemzése ............................................. 25 5.1 Elızetes vizsgálatok a változatok megfogalmazásához ....................................... 26 5.1.1 A csomagolási hulladékok és a nem csomagolási papír hulladék szelektív győjtési lehetıségeinek modellezése............................................................................ 26 5.1.2 Biohulladék elkülönített begyőjtése és újrafeldolgozása ............................. 29 5.1.3 Maradék települési szilárd hulladékkal győjtött szerves hulladék hasznosítása.................................................................................................................. 30 5.1.4 Maradék települési szilárd hulladék lerakása............................................... 31 5.1.5 Vegyes települési szilárd hulladék égetése .................................................. 32 5.2 A fejlesztési változatok bemutatása ..................................................................... 32 5.2.1 A változatok meghatározása......................................................................... 32 5.2.2 Az „MBH” változat bemutatása ................................................................... 35 5.2.4. A „fejlesztési stratégia” változat bemutatása ..................................................... 35 5.2.3 A „támogatási stratégia” változat bemutatása .............................................. 36 5.3 A változatok költségbecslése................................................................................ 37 5.3.1 A költségbecslésben alkalmazott feltételezések........................................... 37 5.3.2 A költségbecslés eredményei ....................................................................... 39 5.4 A változatok értékelése ........................................................................................ 39 5.4.1 A változatok értékelésének módszere .......................................................... 39 5.4.2 A változatok értékelésének eredményei ....................................................... 40 5.4.3 A változatelemzés kritikus pontjai ............................................................... 40 5.5 A célok meghatározása indikátorokkal ................................................................ 41 6 A kiválasztott változat részletes bemutatása ................................................................ 42 6.1 A szükséges fejlesztések meghatározása.............................................................. 42 6.2 A fejlesztések létesítésének és mőködtetésének finanszírozása........................... 43 6.2.1 A pénzügyi elemzésben alkalmazott feltételezések ..................................... 43
2
6.2.2 A projekt pénzügyi költségeinek becslése ................................................... 44 6.2.3 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése ................................................... 44 6.2.4 A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása................................. 44 6.2.5 A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata..................................... 46 6.3 Szcenárió elemzés ................................................................................................ 46
3
Települési szilárd hulladék kezelése 1
Összefoglalás
A települési szilárdhulladék-gazdálkodás támogatási stratégiája a szakmai programok alapján, különösen az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. települési hulladék kezelési programja, valamint az ennek továbbfejlesztésével és idıbeli kiterjesztésével készült; a 20072016 közötti idıszakra kidolgozott Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztési Stratégia alapján készült, és alapvetıen az ennek megvalósításához igénybe vehetı, az Európai Unió biztosított támogatási források felhasználásának optimalizálását célozza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjában a hulladékgazdálkodási célra felhasználható források szőkössége miatt a fejlesztési stratégiához képest a támogatási stratégia kifejezetten az EU kötelezettségek költség-hatékony teljesítésére helyezi a hangsúlyt. A támogatási stratégia az EU és magyar jogszabályokban meghatározott kötelezettségeknek, illetve célkitőzéseknek megfelelı fogalmi rendszerben, következetesen tárgyalja az egyes hulladékfrakciókat és csoportjaikat, valamint a lehetséges hulladékkezelési módokat • a jelenlegi helyzet bemutatásában, mind a mennyiségekre, mind a hulladékkezelési kapacitások elırejelzésére vonatkozóan, • a változatok meghatározását segítı elıvizsgálatokban, • a változatok meghatározásában és költség-hatékonysági elemzésében, • a kiválasztott változat közgazdasági költségbecslésében és pénzügyi elemzésében, • a következtetések megfogalmazásában egyaránt. A támogatások felhasználásának következetességet biztosítja az is, hogy a támogatási stratégia egyértelmően elkülöníti a 2007-2013 között rendelkezésre álló forrásokból megvalósítandó fejlesztéseket a már folyamatban lévı, hazai és 2007 elıtti EU forrásokból várhatóan 2009 végéig megépülı kapacitásoktól. A fenti elkülönítést is szem elıtt tartó helyzetelemzés során, a hulladékok képzıdésére és kezelésére vonatkozó elırejelzések, valamint a határidıhöz vagy teljesítményhez kötött kötelezettségek összehasonlítása alapján megállapítható volt, hogy •
a gyártói felelısség körébe tartozó települési hulladék összetevık esetében 2009-et követıen szükséges a lakossági begyőjtési kapacitás növelése,
•
a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében már 2009-ig is szükséges a szerves hulladék kezelı kapacitásának fejlesztése,
•
a megtelı, valamint a jogszabályi nem megfelelıség miatt bezárandó hulladéklerakók kapacitás-kiesése következtében 2010-ben már kapacitáshiány lép fel a lerakók esetében.
A helyzetelemzés intézményi vizsgálata alapján egyértelmően levonható következtetések: • A gyártói felelısség körébe tartozó hulladékokra vonatkozó, nemzeti szintő hasznosítási kötelezettségeket megállapító EU elıírások teljesítése jogszabályi elıírások alapján a gyártók kötelezettsége, aminek kikényszerítésére és ellenırzésére a hatósági intézményrendszer is létezik. Hiányzik viszont a végrehajtást segítı ösztönzés arra vonatkozóan, hogy a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevıinek begyőjtési rendszerei mellett ne egy elkülönült, csak az egyes, a gyártói felelısségi körre kiterjedı, kevésbé hatékony párhuzamos rendszerek jöjjenek létre.
4
•
•
A szerves hulladék lerakásának csökkentésére, így áttételesen elkülönített kezelésére vonatkozó, EU elıírások nemzeti szintő teljesítése jogi kötelezettségként nem biztosított, mivel a teljesítéshez szükséges feladatoknak csak egy része (begyőjtés és ártalmatlanítás) jelenik meg a települési önkormányzatok kötelezettségeként, a szelektív győjtés, illetve a hasznosítás egyre nagyobb arányú végzése nem kötelezettség, hanem csak lehetıség az önkormányzatok számára. Az önkormányzati feladatok ellátásának kikényszerítésére hatékony környezetvédelmi hatósági jellegő intézményrendszer nem alakult ki. Az EU elıírások teljesítéséhez szükséges, települési szinten túlmutató összefogást a jogszabályi, intézményi háttér nem támogatja megfelelıen.
Az intézményi elemzésben kimutatott problémák jogi megoldása néhány éven belül nem reális, ezekkel az EU kötelezettségek teljesítése nem biztosítható. Az EU követelmények nemzeti teljesítéséhez olyan ösztönzı támogatásokra van szükség, ahol a támogatási szerzıdések keretében biztosítható, hogy egy-egy nagyobb térség települései együttesen vállalják a nemzeti kötelezettségek egy részének teljesítését. A támogatási feltételekkel lehet biztosítani, hogy az országos szinten teljesítendı, átlagos hatékonyság mértékéig a támogatottak teljesítsék a kötelezettségeket. Így ha a támogatásokból az ország területének egy kisebb része esetleg nem tud részesülni (pl. intézményi problémák miatt), az még nem veszélyezteti az EU elıírások teljesülését. A helyzetelemzést követıen elvégzett, a teljesítéshez szükséges, lehetséges változatok megfogalmazása érdekében folytatott elıvizsgálatok a következı eredményre vezettek: •
A képzıdı, illetve a lerakandó hulladékok mennyiségének csökkentése Folyamatos lakossági felvilágosító és szemléletformáló munkával kell ösztönözni az embereket a tudatos vásárlói szokások kialakítására, a háztartásbeli újrahasználatra, a szerves hulladékok házi komposztálására. Ez utóbbival mintegy 240 ezer tonna biohulladék külön győjtését és kezelését lehet megtakarítani. Az un. újrahasználati központok kialakításával szintén jelentısen csökkenthetı a kezelendı hulladék menynyisége. A szervezett hulladékkezelés igénybevételének díját úgy kell kialakítani, hogy az ösztönözzön a kevesebb hulladék „termelésére”, illetve a szelektív győjtés alkalmazására. Az egyes támogatott projektek támogatási forrásainak 3-5%-át ezen tevékenységekre, illetve fenntartható folytatásukhoz szükséges tárgyi feltételek biztosítására célszerő fordítani.
•
A hasznosítható és a veszélyes összetevık szelektív győjtési lehetıségei A csomagolási hulladékok és a (nem csomagolási) papírhulladék elkülönített begyőjtésére olyan szelektív begyőjtési rendszer kialakítása célszerő, amely alkalmas a gyártói felelısség körébe tartozó hulladékok, különösen a csomagolási hulladékok, a háztartási veszélyes hulladékok, valamint az egyéb, hasznosítható (nem csomagolási), különösen a papírhulladékok elkülönített begyőjtésére. A magyarországi településszerkezetet vizsgálva megállapítható, hogy a 15000 lakos feletti települések 20 km-es körzetén belüli területeken képzıdik a szelektíven győjthetı csomagolási frakciók 88 %-a (2006-ban 860 ezer tonnából 758 ezer tonna). Így ezekben a begyőjtési körzetekben a szelektíven győjthetı mennyiség, átlagos 75%-os hatékonyságot feltételezve (570 ezer tonna) az országosan összesen képzıdı szelektíven győjthetı frakciók kb. 65 %-át teszik ki, azaz kb. 10 %-kal nagyobb mértékő szelektív begyőjtést érnek el az országos kötelezettségekbıl következı átlagosan 55 %-os anyagában hasznosítandó arányhoz képest. A 15000 lakos feletti települések 20 km-es győjtıkörzetén kívüli területekrıl (az ország területének több mint a fele) az összes
5
képzıdı szelektíven győjthetı mennyiség (860 ezer tonna) kevesebb, mint 10 %-a győjthetı be (76 ezer tonna). Ez alapján megállapítható, hogy a 15000 lakos feletti települések 20 km-es körzetén belül történı begyőjtés költség-hatékony. Ilyen költség-hatékony begyőjtési körzetekkel a vonatkozó EU elıírások kb. 10%-kal túlteljesíthetık lennének, ha mindegyik körzetben teljesítik a 75%-os átlagos begyőjtési hatékonyságot. Az egyéb, győjtıszigeten nem győjthetı hulladékok esetében hatékony megoldást csak a házhoz menı győjtés, illetve a hulladék-udvarok építése jelenthet. A gyártói felelısség körébe tartozó, nem csomagolási hulladékok esetében azonban ezek inkább a lakosság jobb kiszolgálását, illetve a teljes begyőjtési rendszer hatékonyabb mőködését biztosíthatják. •
Biohulladék elkülönített begyőjtése és hasznosítása A papírhulladéknak mintegy kétszeresét kitevı egyéb lebomló szerves hulladékból (az un. biohulladékból) elsısorban a növényi zöldhulladék komposztálását célszerő megvalósítani mőszaki lehetıségek és költség-hatékonysági okok alapján. A közterületeken és a háztartásokban képzıdı, helyben fel nem használt (házilag komposztált, vagy pl. a parkokban visszaforgatott) zöldhulladék elkülönített begyőjtését és feldolgozását (komposztálását, fermentálását, esetleg biogáz-elıállításban történı felhasználását) 2016-ban mintegy 570 ezer tonnányi mennyiségre kell megoldani. A háztartási zöldhulladék évenként néhány alkalommal házhoz menı győjtéssel is hatékonyan begyőjthetı.
•
Szerves hulladék hasznosítása maradék hulladékból A papír szelektív győjtése és a zöldhulladék komposztálása mellett a szerves hulladékok lerakási arányára vonatkozó korlátozó elıírások betartása érdekében 2010 után már szükség van a szelektív győjtés után maradó vegyes hulladék (a továbbiakban: maradék hulladék) mechanikai-biológiai elıkezelésére, a maradék hulladék bomló szerves anyag tartalmának stabilizálására (a továbbiakban: MBH). Az MBH elıkezelés biológiai folyamata eredményeként a bomló szervesanyag-tartalom lecsökken, illetve stabilizálódik. Az alkalmazott technológiától és a hulladék összetételétıl függıen a beszállított és aprított maradék hulladékból gázfázisú emisszió távozik, mechanikai elkülönítéssel egy része másodlagos tüzelıanyagként, kis hányada fémkohászatban hasznosítható, fennmaradó része lerakandó maradék. Az eljárás során nyert, az eljárás specializáltságától függıen magas főtıértékő, bálázott formában jól szállítható hulladék másodlagos tüzelıanyagként felhasználható pl. cementgyárban, széntüzeléső erımőben vagy un. MBH energiahasznosító mőben.
•
Maradék települési szilárd hulladék égetése Jelenleg évi 420 ezer tonna maradék hulladék hulladékégetéssel történı ártalmatlanítását végzi Budapesten a rákospalotai hulladékégetı. A támogatási stratégia feltételezi, hogy ez kapacitás ilyen kezelt mennyiséggel fennmarad, a jelenlegi tervezés beruházási idıszakában (2007-2015) további ilyen kapacitás nem épül ki a fajlagosan magasabb költségigény miatt.
•
Maradék települési szilárd hulladék lerakása Az elkülönített győjtésre, hasznosításra vonatkozó célkitőzések teljesítését követıen is szükség van lerakó-kapacitásra, hiszen a szelektív győjtést követıen is van maradék hulladék. A lerakókon részben az elsıdleges hulladékok, részben az egyes (elı)kezelésekbıl (válogatás, MBH, égetés) származó másodlagos hulladékok ártalmatlanítása történik meg.
6
Az elıvizsgálatok alapján megfogalmazásra kerültek a vizsgálandó változatok: A fejlesztési változatok lényegében csak a szerves hulladékok, ezen belül is lényegében a biohulladékok vonatkozásában különböznek, eltérı kezelt mennyiségeket tőznek ki célul az egyes hulladékkezelési módokban. A többi frakció hulladékkezelési módjait alapvetıen determinálják a hasznosításra vonatkozó irányelvek, a meglévı kapacitások és a költséghatékonysági szempontok. A változatok közös elemei a következık: • •
•
2015-ig (tehát még a KEOP forrásaira támaszkodva) kiépül a 2016-os kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitás. Fejleszteni szükséges a szelektív győjtési rendszert, hogy az a lakosság számára rendelkezésre álljon. A szelektíven begyőjtött hulladékot hasznosítani kell. Az elızetes vizsgálatban bemutatott begyőjtési hatékonyság elérése esetén a rendszer biztosítani fogja a gyártói felelısség keretében teljesítendı hasznosítási arányok elérését o a csomagolási hulladékok 55%-ának, az egyéb gyártói felelısség alá tartozó hulladékok irányelvekben meghatározott hányadának hasznosításához szükséges lakossági begyőjtéssel, o a biológiailag lebomló összetevık lerakásának csökkentése érdekében a nem csomagolási papírhulladék 55%-ának szelektív győjtését. Az évi 420 ezer tonnás égetés fenntartása.
A biohulladékok kezelésére a változatelemzés iteratív módon történt, a változatok folyamatosan finomodtak. Ezek alapján végül a következı fı változatok fogalmazódtak meg: •
Az EU kötelezettségek teljesítését elsıdlegesen MBH-val és a hulladékból kinyerhetı főtıanyag (RDF) energetikai hasznosításával elérı fejlesztés (a továbbiakban „MBH” változat). A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségek elérése az MBH kapacitás és a hozzá tartozó, a hulladékban rejlı energia hasznosítására szolgáló kezelıkapacitás olyan mértékő fejlesztésével, amely szükséges a lerakási irányelv teljesítéséhez, az eddig kiépült, illetve a 2009-ig EU és hazai forrásból kiépülı komposztálási kapacitások figyelembe vétele mellett;
•
Az EU kötelezettségek teljesítését a Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztési Stratégiában megfogalmazott más szakmai célokkal együtt elérı fejlesztés (a továbbiakban: „fejlesztési stratégia” változat). A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségeket kismértékben meghaladja a szerves hulladéklerakótól való eltérítése. Ezt a célkitőzést a tervezési idıszak végére a zöldhulladék mennyiségét meghaladó mértékő komposztálással, a házi komposztálás folyamatosan emelkedı mennyiségével; illetve MBH elıkezeléssel éri el, ahol az MBH után az égethetı frakció termikus hasznosítása megtörténik. Így összességében a hulladék lerakásra kerülı menynyisége a ciklus végére nem éri el a képzıdı hulladék 50 %-át.
•
Az EU kötelezettségek teljesítését elsıdlegesen komposztálással elérı fejlesztés (a továbbiakban: „támogatási stratégia” változat): A változat célkitőzése az EU kötelezettségek elérése a komposztálási kapacitás olyan mértékő fejlesztésével, amely lehetıvé teszi a képzıdı zöldhulladék mennyiségének megfelelı komposztálást, a fejlesztési stratégiához hasonló mértékő házi komposztálást, majd a lerakási irányelv csökkentési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges mértékben MBH kapacitás kerül kiépítésre, az égethetı frakció termikus hasznosításával. A hulladék lerakásra kerülı mennyisége kismértékben nagyobb a fejlesztési stratégiához képest, de a kezelési maradékok nélkül ez sem haladja meg a képzıdı hulladék 50 %-át.
7
A változatok elemzése a fejlesztési különbözet módszerrel (incremental method) készült. Az alábbi táblázat mutatja be a közgazdasági költségbecslés eredményeit. 1. táblázat: Az egyes változatok közgazdasági költségeinek jelenértéke, millió Ft
„MBH” változat
„Fejlesztési gia” változat
178 740
159 328
straté- „Támogatási stratégia” változat
1
beruházási költség
161 893
2
üzemeltetési és fenntartási költségek
232 747
217 646
179 140
3
pótlási költségek
18 266
3 123
6 321
4
maradványérték
-22 560
-16 848
-17 167
5
teljes költség (1+2+3+4)
407 193
363 249
330 186
A változatok közül a „Fejlesztési stratégia” változat megvalósíthatóságát az elıvizsgálatok annyiban kérdıjelezik meg, hogy nem tartják reálisnak a zöldhulladék mennyiségén felüli komposztálást, sem a begyőjtés nehézségei, sem pedig a rosszabb minıségő komposzt értékesítési nehézségei miatt. A „Fejlesztési stratégia” változat ezen problémáját korrigálja a „Támogatási stratégia” változat, továbbá módosítja abban a vonatkozásban is, hogy csak az EU kötelezettségek teljesítését célozza meg, és inkább arra törekszik, hogy a valamivel kisebb célkitőzést nagyobb biztonsággal lehessen elérni. Mindezek alapján a változatelemzésben az „MBH” változat és a „Támogatási stratégia” változat összehasonlítása lehetséges. Ez a két változat azonos célkitőzés elérését szolgálja, ezért összevethetıkké váltak költség-hatékonyság elemzéssel is. Az elemzés eredménye szerint egyértelmően kedvezıbbnek tekinthetı a „Támogatási stratégia” változat. A kritikus feltételezések vizsgálata is megtörtént, amely alátámasztja, hogy a feltételezések jelentısebb változása sem módosítaná ezt a következtetést. A kiválasztott, támogatásra javasolt változat a „Támogatási stratégia” változat, célkitőzései meghatározzák a támogatási stratégia fejlesztéseit, amelyekkel minimálisan teljesíthetık az EU kötelezettségek. 2. táblázat: A javasolt változat eredményei évenként, a meglévı kapacitások figyelembevételével 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Szelektív győjtés 1.
Hasznosítandó, szelektíven győjtendı csoma418 golási hulladék, et
443
468
494
521
550
562
574
587
599
2.
Egyéb szelektíven győjtendı, hasznosítandó, 57 et
66
75
86
96
107
118
129
134
150
3.
Hasznosított papír, et
420
428
437
445
484
493
502
511
520
4.
Házi komposztálás, et
120
120
206
210
215
219
223
228
232
237
5.
Komposztált mennyiség, et
216
311
407
421
429
438
446
455
464
474
6.
MBH szerves kezelt része, et
90
121
152
249
283
240
271
304
338
721
7.
Égetésre kerülı szerves hulladék, et
210
210
210
210
210
210
210
210
210
210
8.
Le nem rakott szervesanyag, et 3+4+5+6+7
1048
1183
1403
1527
1581
1590
1644
1699
1755
2162
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
Elsıdleges lerakásra kerülı maradék hulladék, 10. et 3242
3136
2941
2792
2775
2879
2879
2882
2890
2187
Másodlagos lerakásra kerülı maradék hulla11. dék, et 289
380
472
594
640
601
644
689
733
1 182
Szerves hulladék 412
Maradék hulladék 9.
Égetésre kerülı maradék hulladék, et
8
A kiválasztott változat eredményeit a következı fejlesztésekkel lehet elérni. A szükséges kapacitások meghatározása az elızetes vizsgálatok modellszámításaira alapozódtak, költséghatékony kapacitások kialakítását célozzák. 3. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban 2007-2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Összesen
Hulladékudvar
db
0
51
103
195
228
262
289
329
1457
Győjtısziget
db
0
22
44
83
97
111
123
140
620
Válogató
db
0
5
10
20
23
27
29
33
147
Házi komposztálás
edb
354
16
17
17
17
18
18
0
457
Komposztáló
kapacitás, et
250
20
10
10
10
15
10
15
340
MBH elıkezelı kapacitás, et RDF energiahasznosító mő kapacitás, et
180
270
30
0
0
60
90
1 020
1 650
0
0
150
0
0
0
0
150
300
Lerakó
0
0
0
0
0
4 150
3 085
3 405
10 640
kapacitás, et
Az adatok a javasolt üzembelépés idejét mutatják, a darabszámok nagyságrendi tájékoztató adatok. A 2. táblázatban foglalt mennyiségek kezelése a létesítmények és kapacitásuk más megosztásával is megvalósítható, amelyet a feltételeket vállaló projektek helyi szükségletei determinálnak. A kiválasztott változat pénzügyi elemzésében a támogatási arány számítása érdekében becslésre kerültek a változat pénzáramlásai, ezen belül a kiválasztott változat bevételei is, mivel a jövedelemtermelı projektek esetében a megtérülı rész után támogatás nem adható. A támogatási arány és a támogatás összegének becslését a következı táblázat foglalja össze. 4. táblázat: A finanszírozási hiány és EU társfinanszírozási ráta számítása áfa nélkül, millió Ft Finanszírozás összetétele Diszkontált beruházási költségek (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC) Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) Támogatás (EU és hazai) Támogatás/ elszámolható költség Saját forrás Saját forrás/elszámolható költség
Összesen 161 893 54 853 66,1% 228 384 151 003 151 003 66,1% 77 382 33,9%
A fenti táblázatban szereplı értékek az országos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges öszszes beruházást tartalmazzák. Várhatóan az összes beruházás nem fog KEOP projektként jelentkezni. Ennek okai lehetnek, hogy mőködı létesítményeknél bizonyos fejlesztések támogatás nélkül is megvalósulhatnak, részben egyes projektek a támogatáshoz szükséges valamennyi feltételt nem tudják, esetleg nem akarják teljesíteni. A kiválasztott változat szintjén a legkritikusabb tényezı az MBH utáni, a hulladékban rejlı energia hasznosítására szolgáló mővek létesítése. A kiválasztott változat alátámasztására szcenárió elemzésben megvizsgálásra került, hogy akkor is javasolható-e a kiválasztott változat, ha szélsı esetben egyetlen RDF energiahasznosító mő sem létesülne. A teljes költség alapján történı összehasonlítás nem elégséges, mert a két változat hatásaiban jelentısen eltér egymástól. Mindkettı teljesíti a biológiailag lebomló szerves hulladék lerakás-csökkentési követelményeit, azonban a termikus hasznosítás változatban további társadalmi hatás, hogy hulladékból történı energiatermelés valósul meg a hagyományos energiatermelés kiváltásával, amely energiatermelés hozzájárul a klímaváltozás elkerülésére tett EU-s kötelezettségbıl
9
fakadó intézkedésekhez. A két változat összehasonlításánál figyelembe kell venni továbbá az uniós és ezzel párhuzamosan a magyar jogi szabályozásban megjelenı, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó prioritási sorrendet (1. megelızés, 2. hasznosítás, 3. ártalmatlanítás) is, mely egyértelmően elıtérbe helyezi a hulladék hasznosítását (anyagában vagy energetikailag) a hulladék ártalmatlanításával szemben. Ennek megfelelıen, ha a hulladék az MBH kezelést követıen energetikai hasznosításra kerül, akkor ez a prioritási sorrend szerint kedvezıbb megoldás, mint az MBH kezelést követı lerakás. Természetesen ez azzal a hatással is jár, hogy a meglévı lerakó-kapacitások hamarabb betelnek, és hamarabb kell újabb, a környezetre állandó kockázatot jelentı lerakót építeni. Mindezeket a társadalmi szinten jelentkezı pozitív hatásokat figyelembe véve a két változat között a 30 évre számított, valamennyi lényeges hatást és teljes költséget pénzben kifejezı, az ilyen típusú választásokban döntési kritériumot jelentı nettó társadalmi haszon szempontjából érdemi különbség nincs. Egyértelmő, hogy a termikus hasznosításhoz szükséges beruházások az azok nélküli változathoz képest jelentıs pluszköltséget jelentenek, tekintetbe kell azonban venni, hogy az RDF energiahasznosító mő környezeti terhelése csak az aktív mőködési szakaszban jelentkezik, míg az ennek hiányában szükséges lerakók bezárást követı utógondozási és monitorozási feladatai, illetve hosszú távú környezeti kockázatai az aktív szakaszt követıen, többnyire a vizsgált 30 éven túl jelentkeznek. A támogatási stratégia az Akciótervvel párhuzamosan készült, egy iteratív folyamat során így biztosítható volt, hogy az akciótervben és a pályázati felhívásokban olyan támogatási konstrukció kerüljön kialakításra a támogatási stratégia következtetéseire alapozódva, amely az EU kezelési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, költség-hatékony, jelenleg hiányzó települési szilárd hulladék kezelési rendszerek kialakítását (létesítése és bıvítése) segíti elı.
2
A támogatási stratégia célja
A települési szilárdhulladék-gazdálkodás támogatási stratégiája a szakmai programok alapján, különösen az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008. települési hulladék kezelési programja, valamint az ennek továbbfejlesztésével és idıbeli kiterjesztésével készült, a 20072016 közötti idıszakra a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztériumban kidolgozott Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztési Stratégia alapján készült, és alapvetıen az ennek megvalósításához igénybe vehetı, az Európai Unió biztosított támogatási források felhasználásának optimalizálását célozza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjában a hulladékgazdálkodási célra felhasználható források szőkössége miatt a fejlesztési stratégiához képest a támogatási stratégia kifejezetten az EU kötelezettségek költség-hatékony teljesítésére helyezi a hangsúlyt. A támogatási stratégia ezeket a célkitőzéseket a hulladékkezelési célok és a hulladékkezelési megoldások szintjén is törekszik elérni. Ennek érdekében a támogatási stratégia többlépcsıs változatelemzésre épül, amely alapján kiválasztható volt a megvalósításra javasolható változat. A támogatási stratégia a változatokat országos szinten elemzi, azonban törekszik a projektszintő következtetések megfogalmazására is. A támogatási stratégia elsısorban a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos fejlesztésekre koncentrál. A többi kapcsolódó hulladékgazdálkodási támogatási konstrukció jelen támogatási stratégiának nem tárgya.
10
3
Háttér (A stratégiát meghatározó tényezık, körülmények)
3.1
Alapfogalmak
A támogatási stratégiában használt fontosabb alapfogalmak meghatározására a következıkben kerül sor. Települési szilárd hulladék: a háztartásokból származó szilárd hulladék, illetıleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegő és összetételő, azzal együtt kezelhetı más hulladék. A célok teljesítése az alábbi hulladékfrakciók vizsgálatával került elvégzésre: • • • • • • •
•
biohulladék: minden olyan növényi és állati eredető szerves hulladék, ami anaerob vagy aerob módon biológiailag lebomlik vagy lebontható, zöldhulladék: olyan növényi hulladék, amely kertekbıl, parkokból származik (fanyesedék, ág, gally, fő, lomb, főrészpor, faforgács stb.), maradék hulladék: a megelızési intézkedéseket követıen, valamint a hasznosítható és veszélyes összetevık elkülönítése után a települési szilárd hulladék megmaradt része; nem csomagolási papír hulladék: hulladéknak minısülı minden nem csomagolási papír csomagolási papír hulladék: hulladéknak minısülı minden papírcsomagolás, egyéb csomagolási hulladék: hulladéknak minısülı csomagolási mőanyag-, fém-, üveg-, fahulladék, gyártói felelısség: A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékbıl származó hulladékot, illetıleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetıleg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélı ártalmatlanítása érdekében. Ilyen gyártói felelısség terheli a csomagolási hulladékokat, a háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékait (HEEB), a gumiabroncs hulladékot, az ólomakkumulátorok hulladékait, a hordozható elemek és akkumulátorok hulladékait. egyéb szelektíven győjtött települési szilárd hulladék, pl. veszélyes anyagok: gyógyszerek, festékek, illetve más nem csomagolási hasznosítható anyagok
A fentiek szerint meghatározott frakciók az alábbiak szerint csoportosíthatók: • Csomagolási hulladék o csomagolási papírhulladék, o csomagolási mőanyag-hulladék, o csomagolási fémhulladék, o csomagolási üveghulladék, o csomagolási fahulladék • Biológiailag lebomló hulladék (a továbbiakban szerves hulladék) o papírhulladék o biohulladék • zöldhulladék • egyéb biohulladék (konyhai maradék stb.) • Egyéb elkülöníthetı összetevık o mőanyag-hulladék, o fémhulladék, o üveghulladék,
11
o hulladék elemek és akkumulátorok, o hulladék elektromos és elektronikai berendezések, o hulladék gumiabroncs, o háztartási veszélyes hulladékok stb. A hulladékok eredete szerint megkülönböztethetı a lakossági és a nem lakossági eredető (a továbbiakban: intézményi eredető), hasonló összetételő, a háztartási hulladékkal azonos rendszerben kezelt hulladék Az alábbi áttekintı ábra bemutatja a hulladékfrakciók rendszerét.
LAKOSSÁGI EREDETŐ
INTÉZMÉNYI EREDETŐ
TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK
Szelektíven győjtött
Biohulladék
Vegyesen győjtött
Zöldhulladék, egyéb biohulladék
Papírhulladék
Csomagolási hulladék
Nem csomagolási papír hulladék
Csomagolási papír Egyéb csomagolási hulladék hulladék
Biológiailag lebomló szerves hulladék (szerves hulladék)
Egyéb gyártói Egyéb felelısség hulladék Akkumulátor, elektromos berendezés, gumiabroncs, …
Gyártói felelısség
A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek a Hgt. szerinti értelemben, de egyszerősítetten megadott fogalmakkal • hulladékgazdálkodás: hulladékok keletkezésének megelızése, a keletkezı hulladékok begyőjtése és kezelése, • megelızés: a hulladék képzıdésének elkerülésére, csökkentésére, veszélyességének mérséklésére, a szervezett hulladékkezelési igények csökkentésére irányuló intézkedés (pl. szemléletformálás, újrahasználat, házi-komposztálás, tartósabb, kevesebb (veszélyes) anyagot tartalmazó termékek használata), • hulladékkezelés: hasznosítás (anyagában történı hasznosítás, energetikai célú hasznosítás) és ártalmatlanítás (égetés és lerakás), valamint ezek elıkészítése (elıkezelés), beleértve a begyőjtést, illetve a szállítást is, • hulladék begyőjtése: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történı átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyőjtı telephelyén, továbbá a begyőjtıhelyen (győjtıpontokon, hulladékgyőjtı udvaron, tároló-, kezelıtelepen) és a további kezelés érdekében történı összegyőjtés, válogatás a begyőjtı telephelyén. Lehet szelektív győjtés (más kifejezéssel: elkülönített begyőjtés), illetve vegyes begyőjtés. Támogatási stratégiában alkalmazott sajátos kifejezések: • Hulladékkezelési cél: begyőjtésre és hulladékkezelésre vonatkozó, a képzıdı hulladékmennyiség %-ában, illetve tonnában meghatározott országos elıírások, amelyeket meghatározott idıpontra el kell érni.
12
•
Hulladékkezelési megoldás, mód: a képzıdı hulladékok begyőjtésének és további kezelésének gyakorlati alkalmazási megoldásai, amelyek segítségével a hulladékkezelési célok elérése megvalósítható. A hulladékkezelési módok alábbi ábrában bemutatott fı típusait alkalmazza a támogatási stratégia. A keletkezı hulladékot a megelızés csökkenti pl. újrahasználattal, a győjtendı hulladék csökkentésében a megelızésnek tekinthetı házi komposztálás játszik szerepet.
A következı ábra bemutatja a hulladékkezelési módokat.
13
M e g e l ı z é s
Keletkezı hulladék Papírhulladék Csomagolási hulladék Egyéb gyártói Egyéb felelısség hulladék
Biohulladék Zöldhulladék Egyéb biohulladék
Nem csomagolási papírhulladék
Csomagolási papírhulladék
Egyéb csomagolási hulladék
Akkumulátor, elektromos berendezés, gumiabroncs stb.
Házi komposz tálás
Házi komp oszt
Győjtendı hulladék
Elkülönített győjtés Elkülönítetten győjtött hulladék
Maradék hulladék
Válogatás
Maradék hulladék vegyes győjtése
Hasznosít ható hulladék Hasznosít ás
Ártalmatlanítandó hulladék
Kezelendı hulladék
Lerakás
MBH elıkezelés
(pl. szerves hulladéknál komposztálás)
„Ter mék ” (pl. komposzt)
K ö r n y e z et b e
E g y é b
Anyagá ban hasznos ítható hulladé k
Termikusan hasznosítható hulladék
Lerakható hulladék (másod -lagos)
Anyag ában haszno sítás
Termikus hasznosítás
Lerakás
„T e r m é k”
L e r a k á s
E g y é b
K ö r n y ez et b e
E n e r g i a
L e r a k á s
Lerakott hulladék 14
Égetés
E g y é b
L e r a k á s
Környe zetbe
Égetési maradék
Lera kás
A hulladékgazdálkodási célok teljesítése a hulladékkeletkezés és a hulladékkezelés jellemzıitıl függıen különbözı térségi szinteken értelmezhetı. Az alábbi térségi szinteken célszerő a hulladékkezelési tevékenységeket és folyamatokat elemezni: •
térségi szintő települési hulladékgazdálkodási rendszer: társulások szerinti adminisztratív lehatárolás, begyőjtési körzetek összessége (égetı és lerakó esetében nem feltétlenül van társulás)
•
begyőjtési körzet: az a terület, ahonnan egy hulladékgazdálkodási rendszer (közszolgáltató, illetve létesítmény alapján lehatárolva) a begyőjtést végzi.
3.2
Kapcsolódás stratégiákhoz, programokhoz
Nemzeti Környezetvédelmi Program A hazai környezetpolitika fıbb irányait a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény által elıírt, és az Országgyőlés által elfogadott, 2003-2008 közötti idıszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) tartalmazza. Az NKP-II kilenc tematikus akcióprogramban jelöli ki a terület specifikus és operatív céljait, amelyek egyike a Hulladékgazdálkodási Akcióprogram. Az NKP tervezéséhez kapcsolódnak a hat évre vonatkozó települési, illetve megyei önkormányzati környezetvédelmi programok, amelyek kötelezı részét képezi a hulladékgazdálkodási rész. Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) Az OHT 2003-2008 közötti idıszakra a hulladékgazdálkodás teljes egészét felölelı, egységes szerkezető és áttekinthetı rendszerő, komplex cselekvési terv. Az OHT-ban megfogalmazott feladatok és programok meghatározása az NKP-II kidolgozásával összhangban történt, így az OHT a tervezett Hulladékgazdálkodási akcióprogram megvalósítási tervének szerepét is betölti. Az OHT-hoz kapcsolódnak a régiókra vonatkozóan, miniszteri rendeletben meghatározott területi hulladékgazdálkodási tervek (THT) és a települési önkormányzatok által készített települési hulladékgazdálkodási tervek. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Az ÚMFT stratégiája a feltárt gondok és hiányosságok felszámolására irányul és a meglévı adottságok kiaknázásával az ország komplex – környezeti, szellemi, kulturális, demográfiai és gazdasági – fejlıdését és ezáltal a nemzetközi versenyképesség erısítését szolgálja a 20072013 közti idıszakra vonatkozóan. Az ÚMFT-n belül a 4. prioritás foglalkozik a Környezeti és Energetikai fejlesztésekkel. A hulladékgazdálkodás a környezetjavító fejlesztések beavatkozási csoporton belül, az egészséges és tiszta települések megteremtésére irányuló fejlesztések között szerepel. A hulladékgazdálkodási fejlesztések célja a komplex hulladékkezelési rendszerek kialakítása, a szelektív hulladékkezelés fejlesztése/elterjesztése, a kiemelt hulladékáramok kezelése és egyes, az elıírásokat ki nem elégítı hulladékkezelı létesítmények bezárása és rekultiválása. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Az ÚMFT-hez kapcsolódóan a KEOP alapvetı célja Magyarország fenntartható fejlıdésének elısegítése, a biztonságos, tiszta és jó minıségő környezet, az egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetıségének biztosításával. A KEOP a települési szilárd hulladékgazdálkodást az „Egészséges, tiszta települések” prioritási tengelynél tárgyalja. A KEOP-ban
15
ezzel összefügg a „Vizeink jó kezelése” prioritáson belül a tovább nem üzemeltethetı, a környezetvédelmi követelményeknek meg nem felelı települési szilárd hulladék lerakók lezárása és rekultivációja, továbbá a megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritás-tengely. A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016. A települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégia célja a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési igényeinek azonosítása és ezek költség-hatékony megvalósításának támogatása Magyarország egésze és régiói környezetvédelmi felzárkózásának elısegítése és EU kötelezettségeinek 2016-ig történı teljesíthetısége érdekében. Az intézkedések a hulladék képzıdés megelızésére és a képzıdı hulladék kezelésének fejlesztésére irányulnak, az állati hulladékot csak érintılegesen kezeli, a rekultivációra azonban kitér. A megelızı intézkedések keretében a lakosság környezettudatosságának fokozását, fogyasztási szokásainak környezetbarát módon történı megváltoztatását célzó PR tevékenység, és a házi komposztálás terjesztését jelöli ki célul. A fogyasztás ésszerő csökkentésének érdekében gazdasági szabályozó eszközök, valamint büntetések és támogatások harmonizált rendszerét kívánják kiépíteni. Jelen támogatási stratégia ezen fejlesztési stratégia kiegészítése, a KEOP támogatások megalapozása érdekében, az EU támogatási szabályok és a KEOP-ban a hulladékgazdálkodásra allokált összegek figyelembe vételével. Gazdaságfejlesztési Operatív Program A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) fı célja a magyar gazdaság tartós növekedésének elısegítése, a produktív szektor versenyképességének erısítése révén. A GOP támogatja a vállalkozásokat a technológiai modernizáció területén. A települési szilárd hulladékgazdálkodással a 2. prioritás hozható kapcsolatba; „Vállalkozások technológiai korszerősítése” keretében a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv elımozdítása érdekében olyan környezetbarát hulladékszegény, energia-, anyagtakarékos termelési technológiák elterjesztését támogatja, melyek a vállalkozások versenyképességének javítása és/vagy a termelési kapacitás bıvítése mellett hozzájárulnak a környezet terhelésének csökkentéséhez a keletkezı hulladékok mennyiségének mérséklése révén. Ez a program ad lehetıséget a települési szilárd hulladékból elkülönített hasznosítható összetevık tényleges újrafeldolgozását megvalósító fejlesztések támogatására is. Regionális Operatív Programok (ROP-ok) A ROP átfogó célja: környezetileg tudatosan tervezett fejlesztésekkel a regionális adottságokhoz illeszkedı gazdasági és közszolgáltatási infrastruktúra megteremtése, a növekedés és foglakoztatás elısegítése érdekében. A ROP prioritásai közül a környezeti tudatosság fokozására, a környezeti nevelésre irányuló indikatív mővelettípusok vannak leginkább kapcsolatban a hulladékgazdálkodással, a fenntartható termelési és fogyasztási szokások kialakítása révén. A fenntartható környezethasználat hosszú távú biztosítása érdekében fontos feladat a települési hulladékgazdálkodás tekintetében a hulladékgyőjtés jó gyakorlatának minél szélesebb körben történı elterjedésének ösztönzését, a szelektív hulladékgyőjtési gyakorlat fejlesztését célzó akciók, fejlesztések támogatása. A ROP-ok adnak lehetıséget a kisebb, helyi jelentıségő rekultivációs projektek támogatására is.
16
3.3
Célokra vonatkozó elıírások összefoglalása
A hulladékgazdálkodási stratégia fı kereteit elsısorban az Európai Unióban érvényes jogszabályok adják. A 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.), biztosítja azokat a kereteket, amelyekre a hulladékkal kapcsolatos magyar szabályozás építhet. A hulladékgazdálkodási stratégiát az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) határozta meg. Az OHT 2008-ig terjedı rendelkezései azonban nem minden esetben felelnek meg teljes mértékben az EU jogszabályoknak (azoknál esetenként ambiciózusabbak, más esetekben az OHT jóváhagyása után bekövetkezett EU-elıírásokból származó változások nem kerültek átvezetésre), ezért ezekben az esetekben a jelenleg érvényes EU jogszabályt, illetve a Hgt.-t kell figyelembe venni. A hulladékgazdálkodási célokra vonatkozóan az EU és hazai elıírások megadnak egy általánosan alkalmazandó célhierarchiát (megelızés, hasznosítás, ártalmatlanítás). A hulladékgazdálkodási célokra vonatkozó legfontosabb jogszabályok a 3. sz. mellékletben kerülnek felsorolásra. A hulladékra vonatkozó általános kötelezettségek mellett egyes hulladékáramokra, illetve kezelési módokra az EU irányelvek a tagországok számára 2016-ig több nemzeti teljesítési kötelezettséget állapítanak meg. A települési szilárd hulladékokat is érintı ilyen követelmények a következık: • Szerves hulladék: A települési szilárd hulladék lerakásánál biztosítani kell, hogy a biológiailag lebomló hulladékok lerakott mennyisége 2006-ban az 1995-ben képzıdött mennyiség legfeljebb 75 %-a, 2009-ben 50 %-a, 2016-ban pedig 35 %-a legyen. (A szerves hulladék körébe tartozik a biohulladék és a papírhulladék.) • A gyártói felelısség körébe tartoznak a csomagolási hulladékokra, illetve a gumiabroncs, az elektromos és elektronikai berendezések, az akkumulátorok és az elemek hulladékaira vonatkozó elkülönített győjtési és hasznosítási kötelezettségek. A gyártói felelısség esetében a települési szilárd hulladékgazdálkodás részérıl a szelektív győjtést kell biztosítani a lakosság számára, amely megalapozza a hasznosítási arányok teljesíthetıségét. Az elkülönített begyőjtés többletköltsége a gyártókra terhelhetı. • A csomagolási papírhulladékokra egyaránt érvényesek a szerves hulladékokra és a csomagolási hulladékokra vonatkozó elıírások. A fentiekben kiemelteken felül, a maradék települési szilárd hulladékra vonatkozóan konkrét célkitőzés a kezelés módjára nem vonatkozik, a hulladékgazdálkodási preferenciáknak megfelelı (megelızés, hasznosítás, ártalmatlanítás) általános kezelési kötelezettséget kell teljesíteni. Az országos célkitőzések egyes frakciókra vonatkozóan, 2016-ig évenkénti bontásban kerültek meghatározásra az alábbi szempontok figyelembe vételével: • a cél kizárólagosan jogszabályból és programból került levezetésre, • az elıírások csak a célokra vonatkozó elıírásokat tartalmazzák, nem keverednek bele a megoldásra vonatkozó elıírások, • amennyiben a vonatkozó elıírások között eltérés van, akkor az EU elıírások, majd a Hgt., magyar jogszabályok tekinthetık elsıdlegesnek, az OHT, illetve a THT-k elıírásait megelızıen. A célkitőzések a 4. sz. mellékletben található táblázat tartalmazza.
17
4
Helyzetelemzés
4.1
A települési szilárd hulladék keletkezésének jelenlegi helyzete és elırejelzése
Az elmúlt évtized tapasztalatai és a legújabb adatgyőjtések alapján az összes keletkezı települési hulladék mennyisége 2004-ben és 2005-ben 4,6-4,7 millió tonna. A gazdasági növekedés következtében bıvülı fogyasztást feltételezve, az összes hulladék tömegének éves növekedése 2008-ig 1 %-ra, ezt követıen évi 2 %-ra tehetı, ebbe beszámításra került a házi komposztálás és az újrahasználat mennyisége is. A 2016 utáni idıszakra vonatkozóan feltételezhetı a mennyiség stagnálása (a fogyasztás növekedés mellett várhatóan elıtérbe kerülnek a hulladékmennyiség csökkenését eredményezı tényezık: hulladékszegény technológiák elıtérbe kerülése, környezettudatos vásárlás szokások elterjedése, esetleges EU elıírások bevezetése a hulladék keletkezésére vonatkozóan). A keletkezı hulladék összetételére vonatkozóan országosan jellemzı, megbízható idısorok nem állnak rendelkezésre, így ezek hiányában a jelenleg rendelkezésre álló összetétel adatokat idıben állandónak tekintjük a teljes tervezési idıszakra vonatkozóan. 5. táblázat: Hulladékmennyiségek elırejelzése hulladékfrakciónként Hulladékfrakció TSZH összesen, et
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
4778
4864
4950
5053
5155
5258
5360
5469
5579
5688
Ebbıl 1.
Szerves hulladék, et (2+4+5)
2487
2531
2574
2627
2681
2734
2787
2844
2901
2958
2.
Biohulladék, et
1794
1824
1854
1893
1932
1971
2010
2051
2092
2133
598
608
618
631
644
657
670
684
697
711
281
286
291
297
303
308
314
320
325
Ebbıl: 3.
Zöldhulladék, et
4.
Papír, nem csomagolási, et
276
5.
Papír, csomagolási, et
417
426
434
443
451
460
469
477
486
494
6.
Egyéb csomagolási, et 465 Csomagolási hulladék összesen, et (5+6) 882 Egyéb elkülönítetten győjthetı hulladék (gumiabroncs, HEEB, akku), et 251
480
495
510
525
540
555
570
585
600
906
929
953
976
1000
1024
1047
1071
1094
256
261
266
272
277
283
288
294
300
7.
8.
4.2
A települési szilárd hulladék begyőjtésének és további kezelésének jelenlegi helyzete és elırejelzése
4.2.1 Kezelendı mennyiségek az EU elıírások teljesítéséhez A hulladékkezelés jelenlegi helyzetét leíró adatok, a gyártói felelısség alá esı hulladékok esetében a gyártók jelentései, az egyéb hulladékáramok esetében az éves hulladékstatisztikai adatgyőjtések adatai alapján számíthatók. A kezelés jövıbeni alakulásának meghatározásakor alapelvként a vonatkozó EU irányelvek teljesítése a cél, azaz a teljesítéshez minimálisan szükséges kezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) arányokkal lehet számolni.
18
6. táblázat: Az EU irányelvek teljesítése érdekében kezelendı hulladékmennyiségek kezelési módonként és hulladékfrakciónként Szelektív győjtés Hasznosítandó, szelektíven győjtendı csomagolási hulla1. dék Ebbıl:Hasznosítandó cso2. magolási papír, et Hasznosítandó, szelektíven 3. győjtendı egyéb hulladék Maradék hulladékba kerülı 4. csomagolási hulladék Maradék hulladékba kerülı 5. egyéb gyártói felelısség Maradék hulladékba kerülı 6. gyártói felelısség (4.+5.) Szerves hulladék Lerakható szerves hulladék , 7. et Le nem rakható szerves hulla8. dék, et Maradék hulladék Összes égetésre kerülı mara9. dék hulladék, et Összes lerakásra kerülı ma10. radék hulladék, et
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
418
443
468
494
521
550
562
574
587
599
288
294
300
306
311
317
323
329
335
341
57
66
75
86
96
107
118
129
134
150
464
463
461
459
455
450
462
473
484
495
194
190
186
181
175
170
165
160
160
150
658
654
647
639
630
620
626
633
644
645
1755
1755
1170
1170
1170
1170
1170
1170
1170
819
732
776
1404
1457
1511
1564
1617
1672
1728
2134
420 3242
420 3136
420 2941
420 2792
420 2775
420 2879
420 2879
420 2882
420 2890
420 2187
A táblázatból látható fontosabb összefüggések: •
A gyártói felelısség teljesítéséhez a települési szilárd hulladékban lévı egyes hulladékáramokból is szükséges begyőjtés (a gyártói felelısség körébe tartozó hulladék teljes egészére vonatkozik a kötelezettség, amelynek egy része települési szilárd hulladék, másik része termelési hulladék).
•
A csomagolási papírhulladék a gyártói (csomagolási hulladék) kötelezettségbe és a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségbe is beleszámít (2.=11.).
•
A szelektív győjtés utáni hulladékmennyiség a maradék települési szilárd hulladékban jelenik meg (6.=4.+5.).
•
A le nem rakható szerves hulladék égetésre és anyagában történı hasznosításra kerülhet (8.=9.+10.+13.).
•
A le nem rakható szerves hulladékból a maradék hulladék részeként égetik el a rákospalotai égetı kapacitásának megfelelı hányadot (9.).
•
A szelektív győjtési rendszerben nem egyforma begyőjtési hatékonysággal győjthetı az összes papírhulladék fajta. A hasznosítandó papír tartalmaz csomagolási papírhulladékot és nem csomagolási papírhulladékot (10.=11.+12.).
•
A maradék hulladék tartalmazza a kiemelt hulladékáramok (gyártói felelısség és szerves hulladék) kötelezettségeken felüli részét, valamint a szelektív győjtésbe nem került vegyes hulladékot.
4.2.2 Kezelési kapacitások kezelési módonként és frakciónként A KEOP támogatások nélküli kapacitás elırejelzés során kiinduló pontként a jelenleg rendelkezésre álló, valamint a megvalósítás alatt álló komplex hulladékgazdálkodási projektek keretében kiépülı kapacitások lettek figyelembe véve.
19
A mőszakilag indokolt esetekben, elsısorban a kezelés idıbeli (egy éven belüli szezonális) ingadozásának követése érdekében (MBH, komposztálás, szelektív győjtés), a kezelési kötelezettséghez képest kb. 30%-kal nagyobb kapacitások kiépítése szükséges. 7. táblázat: A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapacitások a 2007-2013 közötti támogatásra javasolt fejlesztések nélkül
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Szelektív győjtés Hasznosítandó, szelektíven győjtendı csomagolási hulladék, et Csomagolási hulladék begyőjtı kapacitás, et Csomagolási hulladék begyőjtı kapacitás hiány, et Hasznosítandó, szelektíven győjtendı egyéb hulladék Egyéb hulladék elkülönített begyőjtést szolgáló kapacitás, et Egyéb hulladék elkülönített begyőjtést szolgáló kapacitás hiány, et Szerves hulladék
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
418
443
468
494
521
550
562
574
587
599
418
443
468
468
468
468
468
468
468
468
0
0
0
-26
-54
-82
-94
-106
-119
-131
57
66
75
86
96
107
118
129
134
150
57
66
75
75
75
75
75
75
75
75
0
0
0
-11
-21
-32
-43
-54
-59
-75
1170
1170
1170
1170
1170
1170
819
7.
Lerakható szervesanyag, et
1755
1755
1170
8.
Le nem rakható szervesanyag, et
732
776
1404
1457
1511
1564
1617
1672
1728
2134
9.
Hasznosítandó papír, et
347
353
360
367
374
458
466
475
483
492
10. Házi komposztálás, et
121
122
160
160
160
160
160
160
160
160
11. Komposztált mennyiség, et
216
311
407
407
407
407
407
407
407
407
12. Komposztáló kapacitás, et
280
405
529
529
529
529
529
529
529
529
13. MBH szerves kezelt része, et
133
147
152
152
152
152
152
152
152
152 395
14. MBH kapacitás, et
235
315
395
395
395
395
395
395
395
15. Égetésre kerülı szerves hulladék, et
210
210
210
210
210
210
210
210
210
210
16. Le nem rakott szervesanyag, et A nem lerakott és a kötelezettség sze17. rint le nem rakható szervesanyag különbsége (kapacitáshiány), et Maradék hulladék Következı 6 év kapacitás igénye az 18. adott évben, et 19. Lerakó szabad kapacitás, et
996
1142
1289
1296
1303
1387
1395
1404
1412
1421
264
367
-115
-161
-207
-177
-222
-269
-315
-713
17560 33314
17120 21250
16793 17834
16587 14318
15923 10733
15285 7089
14553 3339
13831 0
13116 0
12402 0
15754
4130
1041
-2269
-5190
-8196
-11214
-13831
-13116
-12402
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
420
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
20. Lerakó kapacitás többlet/hiány, et Összes égetésre kerülı maradék 21. hulladék, et Összes égetésre kerülı maradék 22. hulladék kapacitás, et Összes égetésre kerülı maradék hulla23. dék kapacitás többlet/hiány, et
A fenti táblázat mutatja, hogy a már rendelkezésre álló, valamint a megvalósítás alatt álló hulladékgazdálkodási projektek keretében kiépülı begyőjtési/kezelési kapacitások hogyan teljesítik az EU irányelvekben meghatározottakat 2016-ig (azaz ha 2009-et követıen nem következik be fejlesztés). A táblázatból látható fontosabb összefüggések: •
A gyártói felelısségi körbe tartozó hulladékok esetében 2009-et követıen szükséges a begyőjtési kapacitás növelése (3., 6.).
•
A le nem rakott szerves (16.=9.+10.+11.+13.+15.).
•
A 17. sorban a nem lerakott és az EU kötelezettség szerint le nem rakható szerves hulladék különbsége szerepel (17.=16.-8.), amely alapján megállapítható, hogy a kötele-
hulladék
20
mennyiségét
a
16.
sor
mutatja
zettségek teljesítése érdekében már 2009-ig is szükséges a szerves hulladék kezelı kapacitás fejlesztése. •
A megtelı, valamint a jogszabályi nem megfelelıség miatt bezárandó hulladéklerakók kapacitás-kiesése következtében országos szinten 2010-ben már kapacitás hiány lép fel a lerakók esetében, regionális szinten ez a hiány már korábban is jelentkezhet.
4.3
A települési szilárd hulladékgazdálkodás intézményi helyzete
4.3.1 A települési önkormányzat feladatai, a közszolgáltatás ellátása A települési önkormányzat – a hulladékgazdálkodási törvény adta feladat szerint - kötelezıen ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkezı települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn. A közszolgáltatás kötelezıen kiterjed: •
a közterületen vagy az ingatlanon összegyőjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történı rendszeres elszállítására;
•
a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és mőködtetésére.
A közszolgáltatás az adott önkormányzat döntésétıl függıen kiterjedhet begyőjtıhelyek (hulladékgyőjtı udvarok, átrakóállomások, győjtıpontok), elıkezelı és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és mőködtetésére is. A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében elıírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevıinek szelektív győjtését, közszolgáltatás keretében történı begyőjtését, illetıleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. Települési hulladékkezelési közszolgáltatást az a hulladékkezelı végezhet, aki • • • •
biztosítani tudja a közszolgáltatás azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelı ellátását, a végzendı hulladékkezelési tevékenységnek megfelelı környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik, megfelelı mértékő biztosíték, garancia meglétét igazolja, az elızı pontokban meghatározott feltételek, illetıleg közbeszerzési eljárás alapján a települési önkormányzattal közszolgáltatási szerzıdést kötött.
A közszolgáltató kiválasztására irányuló eljárás részletes szabályait a 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet (a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerzıdésrıl) határozza meg. A települési önkormányzatok a közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan állapítják meg az alábbi költségvonzatok figyelembevételével: • •
a közszolgáltatás jellege, a kezelt hulladék mennyisége és minısége,
21
•
a közszolgáltatást mőködtetı szolgáltató hatékony mőködéséhez szükséges folyamatos ráfordításaihoz és a mőködés fejleszthetı fenntartásához szükséges költségek - beleértve a szolgáltatás megkezdését megelızıen felmerülı, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségeit -, külön-külön meghatározva a szállítás és begyőjtés, illetve az ártalmatlanítás költségeit; utóbbi esetben a díjat, a kezelı létesítmény bezárását és lerakó esetén a bezárást követı utógondozás és harminc évig történı monitorozás költségeit.
A helyzet tehát összetett, mivel a mintegy 3200 települési önkormányzat több száz közszolgáltatóval látja el a Hgt-ben meghatározott feladatokat, 13 már EU által támogatott társulásban, illetve konzorciumban, és 8 jelenleg szervezıdı társulásban. Az idézett jogszabályok általános kötelezettségek, függetlenül attól, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás szükséges létesítményei, eszközei EU-források felhasználásával kerültek-e biztosításra vagy sem, ezért a jogszabályok nem is fogalmaznak meg speciális elıírásokat ezen esetekre. Ez a helyzet problémákat eredményez a következı területeken: a) A közszolgáltatást végzık (EU-források felhasználása nélkül) A fıbb közszolgáltatók túlnyomó többsége (43 %) intézményi, önkormányzati alapítású szervezet, de jelentıs a Kft-k aránya (36 %) is. Az Rt. és a Bt. cégformában mőködı közszolgáltatók hányada viszonylag alacsony (4-4 %). A tíz legnagyobb céget egyenként megvizsgálva megállapítható, hogy a vállalati vagyon 6 vállalat esetében kizárólag önkormányzati tulajdonban van, 2 esetben közel egyenlıen megoszlik az önkormányzati tulajdon és a magántulajdon között, két esetben pedig a vállalkozások teljes mértékben magántulajdonban vannak. A magántulajdonban lévı vállalatrészek minden esetben külföldi tulajdonos, elsısorban német és osztrák tulajdonosok kezében vannak. Jellemzı a tulajdonviszonyokra, hogy az egy-egy települést kiszolgáló vállalkozások kis méretőek, vagyonuk alig van, eszközeik nagyrészt elavultak, cserére szorulnának, de mivel olyan lerakót mőködtetnek, amelyet 2009-ben be kell zárni, fejlesztésre már szándékuk (és anyagi lehetıségük) sincs, mőködésük ekkor várhatóan megszőnik. A több önkormányzatot, régiót kiszolgáló cégek felszereltsége jobb, általában legalább részleges fejlesztés után vannak, mőködésüket hosszabb idıre tervezik. A hulladékkezelı létesítmények jelentıs része a közszolgáltatók tulajdonában van, de számos esetben – különösen a támogatásból létesített eszközök vonatkozásában – az önkormányzatok, illetve társulásaik tulajdonolják azokat. A helyzet a hatályos jogszabályokkal összeegyeztethetı, a rendszerváltást követı privatizáció eredményeként alakult ki és a 2009-ben bekövetkezı tömeges hulladéklerakó-bezárás miatt a piac jelentıs átalakulás elıtt áll. Az érvényben lévı közszolgáltatási/üzemeltetési szerzıdések a Hgt. alapján, az új támogatási szabályok elıtt jöttek létre, így megoldandó feladatot jelentenek a következık: • Az egyes önkormányzatok és a szolgáltatók közötti jogviszonyokat tartalmazzák ezért a több önkormányzatot érintı, térségi rendszerek üzemeltetésére szerzıdésmódosítás nélkül nem terjeszthetık ki. • Nem tartalmaznak (értelemszerően nem is tartalmazhatnak) az EU finanszírozásából majdan megépülı hulladékgazdálkodási létesítmények üzemeltetésére vonatkozó megállapodásokat. • Az új létesítmények hosszú távú, pénzügyileg fenntartható fejlesztését biztosító és a szolgáltatás díjában érvényesítendı pénzügyi garanciák nem kerültek beépítésre a szerzıdésekbe.
22
b) Konzorciumok, társulások, amelyek az eddig megvalósulás alatt lévı EU-beruházások esetében jöttek létre A megállapodásokkal kapcsolatban legfontosabb problémák a következık: • a térségi beruházások üzemeltetési és közszolgáltatási viszonyai nem megfelelı alapossággal kerültek kidolgozásra, tekintettel arra, hogy ilyen eset megoldására eddig nem volt példa, • a megállapodások alapján esetenként a jelenlegi közszolgáltatók révén, közbeszerzési eljárás nélkül, egyéb szerzıdéses konstrukciókkal kívánják megoldani az üzemeltetést, ahol ezt a jogszabályok lehetıvé teszik, tekintettel arra is, hogy a beruházások megkezdése elıtt létrejöttek az üzemeltetési szerzıdések és ezek határideje csak a késıbbiekben fog lejárni, • a fejlesztést szolgáló költségek (amortizáció értéke) eddig nem minden esetben épültek be a díjakba, mivel a települési önkormányzatok mint helyi árhatóságok nem minden esetben vették figyelembe az országos jogszabályi elıírásokat, • a beépítés a díjak drasztikus emelkedésével fog járni, azonban megkerülhetetlen az önfenntartó rendszerek kialakítása érdekében, amely a KA projektek egyik legfontosabb kritériuma, • a versenysemlegesség a magánüzemeltetık esetében – jelenlegi szerzıdéseik lejártát követıen - csak pályáztatással valósulhat meg, ahogyan azt a jogszabályok elıírásai rögzítik.
4.3.2 A gyártó feladatai A gyártó köteles a terméket és csomagolását úgy kialakítani, valamint olyan technológia- és termékfejlesztést végrehajtani, amely az elérhetı leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, továbbá elısegíti a termék újrahasználatát, hulladékká válását követıen annak környezetkímélı kezelését, hasznosítását, illetıleg ártalmatlanítását (Hgt.). A gyártói felelısség keretében újrahasználat, hasznosítás vagy ártalmatlanítás céljára begyőjtendı hulladékok visszavételét a gyártó végezheti saját maga vagy a megosztott felelısség elve alapján - részben vagy egészben - átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelıre. Ugyanakkor a visszaveendı hulladékok begyőjtésének és kezelésének együttes szervezésére több gyártó megbízhat a kezelést, hasznosítást koordináló szervezeteket is. A gyártói felelısség körébe tartozó hulladékokat, azok begyőjtendı és hasznosítandó mennyiségeit, illetve arányait a Hgt. felhatalmazása alapján a Kormány az EU követelményekkel összhangban, rendeletben határozza meg. A települési hulladék önkormányzati kezelési kötelezettségek gyártói felelısségekkel való megfelelı összekapcsolása, annak gyakorlata nem megfelelı, így gyakran a települési rendszerek viselik a gyártói felelısség költségeit is. A településeken keletkezı hulladékok szelektív győjtése a gyártói felelısség teljesülése érdekében is fontos azokban az esetekben, amikor a szelektíven győjthetı hulladékokra visszagyőjtési, hasznosítási kötelezettség is van (pl. csomagolási hulladék). A teljesítendı hasznosítási arány elérése érdekében a szelektíven győjtött hulladékért a gyártók által létrehozott és mőködtetett koordináló szervezetek - szerzıdés alapján – fizetnek a helyi közszolgáltatást végzı szervezeteknek, így az üzemeltetési költségekben részt vállalnak, a győjtés megszerve-
23
zésében, a létesítmények beruházásában azonban nem vesznek részt. Ez a jelenlegi gyakorlat a települési hulladékkezelési díjak emelkedését jelenti.
4.3.3 Fontosabb hatósági feladatok Az elsıfokú hatósági hatáskört a belföldön végzett hulladékgazdálkodási ügyekben jellemzıen a környezetvédelmi felügyelıség gyakorolja. Ezek közé a feladatok közé tartozik a hatósági engedélyezési, ellenırzési feladatok ellátása, a környezetért való közigazgatási jogi felelısség érvényesítése. Ezen tevékenységek következetes végrehajtása egyben a hulladékgazdálkodási stratégia céljainak teljesítését is szolgálja. Egyes hulladékgazdálkodási létesítmények építése (kapacitástól és a kezelés módjától függıen) környezeti hatásvizsgálati és/vagy egységes környezethasználati eljárás lefolytatása után lehetséges, ha ezen eljárások során az építéssel kapcsolatos kifogás nem merül fel. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet határozza meg, hogy mely hulladékgazdálkodási létesítmények megépítése környezeti hatásvizsgálat köteles, és mely tevékenységek kezdhetık el egységes környezethasználati engedélyezési birtokában. A hulladékgyőjtı sziget (győjtısziget), a hulladékgyőjtı udvar (hulladékudvar), az átrakóállomás, valamint a válogatómő létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységeket a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes mőszaki szabályairól szóló 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet szabályozza. Hulladéklerakó helyek létesítési és üzemeltetési engedélyezésének feltételeit a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet határozza meg. A környezetvédelmi felügyelıségek általános elsı fokú hatósági jogkörén túl elsı fokon a Fıfelügyelıség jár el, mint hatóság: • • •
a hulladék behozatalának, kivitelének és az ország területén való átszállításának engedélyezése során; a gyártó és a forgalmazó, illetve az általuk létrehozott szervezet és az önkormányzatok közötti, visszavételre (begyőjtésre) vonatkozó megállapodás jóváhagyása során; abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedı tevékenységre irányul.
A települési önkormányzat jegyzıje gyakorolja az elsıfokú hatósági hatáskört: • •
a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása során, a hulladék vagy az ingatlan tulajdonosának az ingatlanon elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezése során.
Általában véve a felügyelıségek leterheltsége igen magas a sok engedélyeztetési eljárás miatt. Ennek következtében a helyszíni ellenırzésre kevesebb idı jut. Az engedélyeztetési eljárás egyszerősítésével (pl. az engedélyezés helyett csak bejelentés, majd a bejelentés alapján szúrópróbaszerő ellenırzések) az ellenırzésre több idı juthat, ennek biztosításához intézményi fejlesztések szükségesek.
24
A hatóságok engedélyezési, illetve ellenırzési és bírságolási feladatait a vonatkozó jogszabályok (Hgt, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésérıl szóló 213/2001. Korm. rendelet, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet, a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet stb.) részletesen szabályozzák, azonban ezek gyakorlati mőködése nem éri el a kívánt hatásfokot. A hatóságok nincsenek megfelelı jogosítvánnyal felruházva ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodással – és ezen belül a szelektív hulladékgyőjtéssel – kapcsolatos kötelezettségeket minden kötelezettel következetesen betartassák, mert a szelektív győjtés az önkormányzatok számára jogilag nem kötelezı feladat. Az önkormányzatok tekintetében a felügyelıségeknek a jogszabályban rögzített kötelezettségek betartatására nincs megfelelı hatáskörük). Az országos célkitőzések teljesítése szempontjából – az elızıekben vázolt problémák megoldásában - meghatározó jelentısége lehet az ösztönzı támogatásoknak. Támogatás esetén meg lehet határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a szükséges forrásokhoz hozzájuthatnak az önkormányzati közösségek. A beruházásokat segítı támogatás további elınye, hogy a támogatási szerzıdésben a térség felvállalja az országos célkitőzéshez szükséges, a térség feladataként hatékonyan megvalósítható fejlesztéseket és azok fenntartását, mőködtetését.
5
A hulladékgazdálkodási elemzése
fejlesztési
változatok
A változatelemzésben a 2. és 3.3. pontokban megfogalmazott célok elérésének fejlesztési lehetıségeit vizsgáljuk, azok közül a lehetı legjobb megoldás kiválasztása érdekében, az EU támogatásokra vonatkozó útmutatóinak szabályai szerint. A korábban meghatározott fejlesztési célok és az ezt összefoglaló fejlesztési stratégia alapján olyan optimális megoldásra van szükség, amely az EU kötelezettségek teljesítésének elérését költség-hatékonyan képes elısegíteni. A lehetséges fejlesztési változatok elemzésének lépései a következık: • Elızetes vizsgálatok végzése annak érdekében, hogy a változatok megfogalmazása egyszerőbbé váljon. Ezek a vizsgálatok elsısorban költség-hatékonysági vizsgálatokat jelentenek az egyes hulladékkezelési módok közti választás megalapozására, valamint a hatékony kapacitások elızetes megállapítására. • Változatok megfogalmazása hulladék-frakciónként, hulladékkezelési módonként: o A hulladékkezelési célok megfogalmazása. A változatok megfogalmazásakor mindegyik változat képes legyen teljesíteni legalább a jogszabályi elıírásokat. o Adott hulladékkezelési célon belül lehetséges hulladékkezelési mód változatok kidolgozása. o Adott hulladékkezelési módon belül alkalmazandó kapacitásegységek kidolgozása. • A változatok jellemzése az egyes célkitőzések, hulladékkezelési módok mennyiségeinek és összes szükséges kapacitásának megadásával. • A változatok költségbecslése. A költségbecslés során közgazdasági költségek becslése történik meg beruházási, mőködési, pótlási költségek körében. • A változatok összehasonlítása.
25
•
A legjobb változat kiválasztása. A kiválasztott változatot jellemzı hulladékkezelési célok és módok egyben megadják a támogatási stratégia hulladékgazdálkodási célkitőzéseit és alkalmazható megoldásait is.
5.1
Elızetes vizsgálatok a változatok megfogalmazásához
A változatok megfogalmazásához elsı lépésként szükség van egy, a települési hulladékgazdálkodás jelenlegi és a tervezési idıszakra elıre jelezhetı gyakorlatát leíró egyszerősített modell meghatározására. A modell számításba veszi a lehetséges kezelési módokat és a kezelendı hulladékok típusait. 8. táblázat: A modellben figyelembe vett kezelési módok frakciónként (római számmal jelölve, sárga alapon): maradék vegyes hulladék lerakása
maradék vegyes hulladékégetése
Hulladékfrakciók
maradék szelektív vegyes győjtés hulladék MBH elıkezelése, majd lerakása és/vagy termikus hasznosítása
szelektív győjtést követı válogatás
biohulladék papír, nem csomagolási
III.
papír, csomagolási
IV.
egyéb csomagolási egyéb gyártói felelısség (gumiabroncs, HEEB, akku)
V.
egyéb szelektíven győjtött maradék hulladék begyőjtése VIII.
szelektív győjtést követı válogatás utáni anyagában történı hasznosítás
elkülönített begyőjtés nélküli győjtést hasznosítás követı, válogatás utáni termikus hasznosítás
I. komposztálás
II. házi komposztálás
VI. VII. IX.
X.
Ezt követi annak vizsgálata, hogy az adott hulladékkezelési módban milyen kapacitások tekinthetık mőszaki-pénzügyi szempontok alapján elfogadhatónak, a gyakorlati tapasztalatok alapján milyen kapacitáskihasználtsággal üzemeltethetık, milyen begyőjtési körzet tartozik hozzá. A vizsgálat során együttesen kezeltük a szelektív győjtés körébe tartozó hulladékfrakciókat (III.-VII . hulladékkezelési módok).
5.1.1 A csomagolási hulladékok és a nem csomagolási papír hulladék szelektív győjtési lehetıségeinek modellezése Az elıvizsgálat külön nem foglalkozott az egyéb elkülönítetten győjtött hulladékkal, illetve az egyéb, gyártói felelısség körébe tartozó hulladék begyőjtésével, azoknak a csomagolási hulladék és a papír hulladék elkülönített begyőjtési rendszereivel együttesen kell megvalósulniuk, a begyőjtı rendszereket ezek figyelembevételével kell kialakítani. Az elızetes változatok megfogalmazásához szükséges volt a szelektív győjtés lehetıségeinek vizsgálata: egy egyszerősített begyőjtési modellel vizsgáltuk, hogy a szelektív győjtési módszerek hatékony alkalmazásával mekkora a maximálisan begyőjthetı hulladékok mennyisége a csomagolási, illetve a papír hulladékok esetében.
26
Az egyszerősített begyőjtési modell két begyőjtési típust tartalmaz: a győjtıpontos begyőjtést és a házhoz menı begyőjtést. Győjtıpontos begyőjtés valósul meg a győjtıszigeteken és a hulladékgyőjtı udvarokon. A házhoz menı begyőjtés során a hulladék keletkezési helyérıl történik az elkülönített győjtés. A modell külön kezeli a lakossági és az intézményi eredető hulladék szelektív győjtését. Az intézményi eredető hulladék szelektív győjtése döntıen a keletkezési helyrıl történı közvetlen begyőjtéssel valósul meg. A begyőjtés elérhetı maximális hatékonysága 90% körülire tehetı. A lakossági eredető hulladékok esetében a hatékonysági szempontok alapján a győjtıpontos begyőjtési mód tipikusan a városi és lakótelepi lakókörnyezetben, a házhoz menı begyőjtés a családi házas és falusias lakókörnyezetben alkalmazható. A lakókörnyezet függvényében meghatározott szelektív győjtési lehetıségek egy egyszerősített begyőjtési modellel vizsgálhatók. A modell peremfeltételei a következık: •
Mind a városias-lakótelepi, mind a falusias-családi házas övezetekben teljes egészében biztosított a lakókörnyezetnek megfelelı szelektív győjtés;
•
Az elızı pontba nem tartozó lakóövezetekben (külterületi, egyéb) a szelektív győjtés nem megvalósítható (a lakosság közel 2,5 %-a él ezeken a területeken);
•
A győjtıpontos begyőjtéssel 20 %, a házhoz menı begyőjtéssel 80 % begyőjtési hatékonyság érhetı el (az összes képzıdı hulladékhoz képest ennyi kerül begyőjtésre);
•
A modell 5 millió tonna képzıdı hulladékkal számol (a 2007-2016-os évek közelítı, kerekített értéke alapján), amelynek 66%-a lakossági eredető hulladék, 34%-a intézményi eredető hulladék;
•
A modellben alkalmazott feltétel szerint lakossági eredető hulladék 13%-a, az intézményi eredető hulladék 26%-a szelektíven győjthetı csomagolási hulladék, illetve nem csomagolási papírhulladék (a jelenlegi 18%-os csomagolási hulladékarányból és a 380 ezer tonna intézményektıl begyőjtött mennyiségbıl következıen);
9. táblázat A szelektíven maximálisan győjthetı mennyiségek meghatározása modell alapján Győjtıpontokkal győjthetı (lakótelep, város lakóövezetbıl) A szelektív győjtésbe bevonható lakóövezetek lakossága (ezer fı) 3 332 A szelektív győjtésbe bevonható területeken képzıdı hulladék (et) 1 100 Szelektíven győjthetı frakciók keletkezése (et) 143 Begyőjtési hatékonyság 20% Szelektíven győjthetı mennyiség (et) 29
Helyben történı Intézményektıl begyőjtéssel győjthetı győjthetı (falusi, családi lakóöve- Összes lakoszetbıl) ságtól győjthetı
Összes szelektíven győjthetı (lakossági és intézményi)
6 432
9 764
2 122
3 222
1 700
4 922
276
418
442
860
80%
60%
90%
75%
220
250
398
650
Az országos adatok elemzése mellett a modell területi vizsgálatra is kiterjedt: az ország 80 legnépesebb településének 20 kilométeres körzetének figyelembevételével készült, amely során megvizsgáltuk, hogy a begyőjthetı hulladékok milyen arányban keletkeznek a kérdéses területen. Feltételeztük, hogy a 80 legnépesebb településen kívül (15000 fı alattiak) elhanyagolható az intézményi eredető hulladékok keletkezése.
27
A fenti modell-feltételek alapján végzett becslésekbıl az alábbi következtetések vonhatók le: a) A 15000 lakos feletti települések 20 km-es győjtıkörzetén belüli területeken képzıdik a szelektíven győjthetı frakciók 88%-a (860 ezer tonnából 758 ezer tonna). Így ezekben a győjtıkörzetekben a szelektíven győjthetı mennyiség (570 ezer tonna) az országosan összesen képzıdı szelektíven győjthetı frakciók kb. 65%--át teszik ki, azaz kb. 10 %-kal nagyobb mértékő szelektív begyőjtés érhetı el az országos kötelezettségekbıl következı átlagosan 55 %-os arányhoz képest. 10. táblázat A 15000 lakos feletti települések 20 km-es győjtıkörzeten belüli területekrıl szelektíven győjthetı hulladékmennyiségek
20km-es körzeten belüliek
Győjtıpontokkal győjthetı (lakótelep, város lakóövezetbıl)
Helyben történı Intézményektıl begyőjtéssel győjthetı győjthetı (falusi, családi lakóöve- Összes lakoszetbıl) ságtól győjthetı
Lakóövezetek lakossága, ezer fı
3 111
4 262
7 373
Képzıdı hulladék (et) 1 026 Szelektíven győjthetı frakciók keletkezése (et) 133 Szelektíven győjthetı mennyiség (et) 26
1 406
2 433
1 700
4 133
182
316
442
758
146
173
398
570
Összes szelektíven győjthetı (lakossági és intézményi)
b) A 15000 lakos feletti települések 20 km-es győjtıkörzetén kívüli területekrıl (az ország területének több mint a fele, a lakosság közel egy-negyede) az összes képzıdı szelektíven győjthetı mennyiség (860 ezer tonna) kevesebb, mint 10 %-a győjthetı be (76 ezer tonna). 11. táblázat A 15000 lakos feletti települések 20 km-es győjtıkörzetén kívüli területekrıl szelektíven győjthetı hulladékmennyiségek Győjtıpontokkal győjthetı (lakótelep, város lakóövezetbıl)
20 km-es körzeten kívüliek Lakóövezetek lakossága, ezer fı 221 Képzıdı hulladék (et) 73 Szelektíven győjthetı frakciók keletkezése (et) 9 Szelektíven győjthetı menynyiség (et) 2
Helyben történı Intézményektıl begyőjtéssel győjthetı győjthetı (falusi, családi lakóöve- Összes lakosságzetbıl) tól győjthetı
Összes szelektíven győjthetı (lakossági és intézményi)
2 170
2 391
2 391
716
789
0
789
93
102
0
102
74
76
0
76
Ez alapján megállapítható, hogy tisztán költség-hatékonysági szempontok alapján csak az a) pontba tartozó begyőjtés támogatható, amivel elvileg teljesíteni lehet a szelektív győjtéssel kapcsolatos elvárásokat. Ez projekt szinten természetesen nem jelentheti azt, hogy ezeken a begyőjtési körzeteken kívüli szelektív győjtési rendszer nem támogatható, csak azt jelzi, hogy olyan támogatási feltételek kialakítása célszerő, amely legalább ezen begyőjtési körzetek elérését megcélozza. A csomagolási hulladékokra vonatkozó hasznosítási követelmények teljesítéséhez az elızıek alapján elégséges a lakosság 31 %-át győjtıpontos és 42 %-át házhoz menı begyőjtéssel ellátni. A fenti költség-hatékony begyőjtési körzetek modell jelleggel kerültek megfogalmazásra, ezért az abban alkalmazott feltevések teljesülése esetén érvényes. A feltevések közül a két leginkább kritikus elem, hogy a jelenlegi helyzethez képest lényeges elırelépés szükséges a szelektív győjtési rendszerekben:
28
•
Emelni kell a győjtıpontok begyőjtési hatékonyságát (jelenleg a győjtıszigetek hatékonysága igen alacsony, a tapasztalatok alapján néhány %-ra tehetı, ennek okai mindenekelıtt a győjtıszigetek kedvezıtlen elhelyezése, a lakossági környezettudatosság alacsony szintje);
•
A helyben történı begyőjtési mód elterjesztése (jelenleg igen kevés helyen létezik ez a lakossági begyőjtési forma az országban);
A győjtıszigetek begyőjtési hatékonysága javítható •
a szigetek megfelelı elhelyezésével (javasolható a lakókövezet jellegének és a begyőjtési tapasztalatoknak a figyelembe vétele),
•
a szigetek használatát ismertetı kampányokkal (helyi és országos szinten is);
•
a környezeti tudatosság fejlıdésének elısegítésével.
Az 15000 fınél népesebb városok és környezetük családi házas és falusias lakóövezeteiben szükséges a helyben történı szelektív győjtés bevezetése (a könnyen szétválasztható csomagolóanyag és a maradék hulladék elkülönített győjtése), mely igen jelentıs fejlesztését jelenti a jelenlegi hulladékkezelési rendszernek, mivel a keletkezı hulladékok helyben történı szelektív győjtési formája jelenleg a lakosság igen kis hányadánál (1-2%) valósul csak meg. A családi házas, falusias lakóövezetekben a helyben történı szelektív győjtés bevezetése mellett természetesen fenn kell tartani a győjtıpontos rendszert is. Az említett feltételek, ezen keresztül az irányelvek teljesíthetısége kismértékő kockázatot hordoz. A kockázatot csökkenti, hogy a 20 km-es győjtıkörzeteken kívüli területeken jelenleg is mőködnek (kis hatékonysággal) győjtıszigetek, és az ezek által győjtött mennyiségek nem lettek figyelembe véve a számítás során, az ott teljesülı mennyiségek nyújtják a tartalékot a kötelezettségek teljesítésében. Ezek a szelektív győjtési rendszerek általában támogatásból (EU és hazai) épültek ki, amelyek fenntartását a támogatási szerzıdések tartalmazzák. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a fenti számítások országos szinten, modellszámításokon alapulva készültek, a projektekben ezeket a szelektív győjtési módokat részletesen meg kell tervezni a lakókörnyezetek sajátosságai alapján, a költség-hatékonyságot biztosító módon.
5.1.2 Biohulladék elkülönített begyőjtése és újrafeldolgozása A települési szilárd hulladék képzıdés növekedésére vonatkozó elırejelzések és az összetételi arányok változatlanságának feltételezése alapján 2016-ban 2953 ezer tonna szerves hulladék képzıdése várható, amelybıl maximálisan 819 ezer tonna rakható le. Így legalább 2134 ezer tonna szerves hulladék lerakástól eltérı, elkülönített kezelésérıl kell gondoskodni 2016-ban. Ennek mintegy 1/3-át teszi ki a papír hulladék. A csomagolási és nem csomagolási papír hulladék döntıen a csomagolási hulladékokra kiépített szelektív győjtırendszerrel kerülhetnek begyőjtésre és az azt követıen hasznosításra. A biológiailag lebomló szerves hulladékok közé tartozó papír hulladékon kívüli más frakciók begyőjtésében és további kezelésében ettıl jelentıs eltérések vannak. Egyrészt a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségek nem begyőjtési és hasznosítási arányokat, hanem lerakási korlátozásokat tartalmaznak, ami a szerves hulladék elkülönített kezelését így közvetetten írja elı. Másrészt a papír kivételével értelmetlen a gyártói felelısség kérdésének felvetése, így a települési hulladékból elkülönített biohulladék hasznosítása és ártalmatlanítása is önkormányzati közszolgáltatási kötelezettségként jelentkezik. A biohulladékok esetében a költség-hatékony hulladékkezelési módok a következık:
29
a) A biohulladék részét képezı, jelenleg hozzávetıleg 600 ezer tonna zöldhulladékon belül •
mintegy 200 ezer tonna a háztartásokban (családi házas ingatlanokról, kiskertekben) keletkezı zöldhulladék. Ezek esetében a leginkább költség-hatékony kezelési forma a keletkezés helyén történı komposztálás és a komposzt kerti visszaforgatása. Megfelelı szemléletformáló, oktatási, tájékoztató tevékenység megvalósítása mellett a családi házas, kiskertes övezetek jelentıs részében elterjeszthetı a házi komposztálás, azonban az összes ebbe az övezetbe tartozó ingatlan bevonása nagy valószínőséggel nem megvalósítható. Ezáltal a keletkezı hulladék nem terheli a begyőjtési rendszert és a hulladék hasznosítása is megoldódik. (Háztartásoknál keletkezı zöldhulladék esetében a házhoz menı begyőjtési mód lehetne a házi komposztálás alternatívája, ez azonban magas begyőjtési költségekkel jár, évente 2-3 alkalommal lehet csak indokolt. További elıny, hogy a zöldhulladékból képzıdı komposzt piacképesebb, mint a kevésbé homogén hulladék komposztálásából nyerhetı komposzt. Ez a megoldás minden változatban alkalmazható, ezért a továbbiakban az elızetes vizsgálatban nem szerepel.)
•
A közterületeken keletkezı zöldhulladékok (400 ezer tonna) begyőjtési költségei, tekintettel a koncentrált keletkezésre, a háztartási zöldhulladéknál lényegesen alacsonyabbak, begyőjtésük gyakorlata kialakult. A közterületen keletkezı, helyben nem visszaforgatott hulladékok esetében megoldható a közel teljes körő szelektív győjtés, majd ezt követıen a komposztálás, illetve más szerves hulladék hasznosítási technológia (pl. fermentálás, biogáz-elıállítás).
b) Az egyéb biohulladékok (konyhai, étkezési maradékok) lényegében csak intézményi forrásoktól győjthetık hatékonyan, de onnan is csak korlátozott mértékben, lakossági hulladék esetében mőszakilag nehezen kivitelezhetı, jelenleg nincs is gyakorlati hazai tapasztalat a megvalósítására. Ebbıl következıen az egyéb biohulladékok szelektív győjtésével és az ezt követı komposztálásával csak minimális mértékben lehet számolni. A jelenlegi adatok szerinti mintegy 1200 ezer tonna egyéb biohulladék a szelektív győjtést követıen is fennmaradó maradék települési szilárd hulladékba kerül. A fentiek alapján a biohulladék elkülönített begyőjtésére és hasznosítására vonatkozóan megállapítható, hogy alapvetıen a zöldhulladék komposztálását kell megcélozni, tehát összesen a jelenlegi adatok szerint mintegy 600 ezer tonnát, 2016-ban 711ezer tonnát kell komposztálni. Ebbıl egyharmadnyi mennyiséget, a háztartásokban keletkezı zöldhulladékot házilag hatékony komposztálni, míg a közterületi zöldhulladékot (az összes zöldhulladék kétharmadát) szelektíven kell győjteni, és azt követıen komposztálni.
5.1.3 Maradék települési szilárd hulladékkal győjtött szerves hulladék hasznosítása A biológiailag lebomló szerves hulladékok egyre nagyobb arányú külön kezelését megkövetelı elıírások, valamint a hulladéklerakásból és a fosszilis energiahordozók felhasználásából származó üvegház hatású gázok kibocsátásának korlátozása egyre inkább elıtérbe helyezi a hulladékban megjelenı szerves anyagok ellenırzött technológiákkal történı lebontását, illetve a hulladékban rejlı energia minél nagyobb arányú visszanyerésének igényét. A szerves összetevık elkülönített győjtésének és anyagában hasznosításának minıségi és gazdasági korlátai elkerülhetetlenné teszik, hogy a szelektív győjtés után fennmaradó vegyes hulladék szerves anyag tartalmának lebomlását is ellenırzött körülmények között tartsuk. A maradék települési
30
hulladék mechanikai-biológiai válogatási és stabilizálási eljárásai jelentıs mértékben csökkentik a hulladék térfogatát, tömegét és nedvességtartalmát, illetıleg annak biológiailag lebomló részét gyors lebomlásra serkentik (stabilizálás). Így csak a további bomlási folyamatoktól mentes, stabil állapotú hulladék kerül a lerakóba, csökkentve a gázképzıdést és egyszerősítve a lerakó utógondozását. A kezelés révén a hulladékból leválaszthatók egyes, hasznosítható komponensek (stabilizált biohulladék, fém), valamint magas főtıértékő másodlagos tüzelıanyag (könnyő frakció), amelynek hasznosításával jelentısen növelhetı a rendszer hatékonysága. Az alkalmazott MBH technológiától és a hulladék összetételétıl függıen 1 tonna beszállított és aprított maradék hulladékból a stabilizálást követıen kb. 0,6-0,8 t rostálandó stabilizátum keletkezik, amelybıl 0,25-0,35 t a tüzelıanyag a termikus hasznosítás technológiájától függıen, 0,25-0,5 t a lerakandó maradék és 0,02-0,05 t a visszanyert vashulladék keletkezik. Az MBH technológia során a gázfázisú emisszió 0,2-0,4 t körül alakul. Az eljárás során nyert és bálázott másodlagos tüzelıanyag felhasználható energetikai hasznosításra erımőben vagy un. MBH energiahasznosító mőben. A 30-50 mm feletti tüzelıanyag frakció főtıértéke 10 % nedvességtartalom mellett kb. 12-15 MJ/kg érték tartományban van.
5.1.4 Maradék települési szilárd hulladék lerakása A maradék települési szilárd hulladék hulladéklerakóba történı elhelyezése a leggyakrabban alkalmazott hulladék-ártalmatlanítási módszer. A szokásos hazai gyakorlat szerint ezt a hulladékot szemrevételezés után szilárd települési hulladéklerakókon helyezik el tömörítve, a hulladék napi takarásával. A települési szilárd hulladéklerakó létesítéséhez a helyi körülmények alkalmasságán túl megfelelı infrastruktúra kialakítása is szükséges. A hulladékot ásványi szigeteléssel és mőanyag lemezzel szigetelt medencében helyezik el, biztosítják a hulladékból távozó víz és a hulladékra kerülı csapadékvíz eltávolítását, megfelelı kezelését, a lerakott hulladék tömörítését, a lerakott hulladék bomlásából származó gázok eltávolítását és megfelelı kezelését. A hulladéklerakó bezárását követıen gondoskodni kell a jogszabálynak megfelelı rekultivációról, Ami magában foglalja a lerakó szabályszerő lezárását, utógondozását és monitorozását, a valamint a lerakó területének rendezését, tájba illesztését. A rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg mintegy 34 millió t szabad lerakó-kapacitás áll rendelkezésre, igen kiegyenlítetlen területi eloszlásban. A jogszabályok elıírásai következtében 2009-ben jelentıs lerakási kapacitások szőnnek meg, mert a nem megfelelı mőszaki védelmő lerakók nem mőködhetnek tovább, így – beleszámolva a folyamatban lévı fejlesztéseket is – 2013-ra országos szinten 4 millió t alá csökkenne a szabad kapacitás, ami mindössze másfél évre, illetve a regionális ellátottságban jelentkezı egyenlıtlenségek miatt akár rövidebb idıre elegendı. A maradék vegyes hulladék, valamint a különbözı elkülönített kezelésbıl származó maradékok ártalmatlanítására azonban továbbra is szükség lesz lerakó kapacitásokra. A bezárandó lerakókkal kiesı kapacitások pótlására létrejövı, legkésıbb 2020-ig elegendı új kapacitások kiépültével a további pótlások már csak a lerakási díjból származó bevételek felhasználásával történhet. (A 2009. után is tovább mőködı, korábbi EU vagy hazai támogatással létrejött lerakók kapacitásainak pótlására ma sem vehetı igénybe további támogatás.)
31
5.1.5 Vegyes települési szilárd hulladék égetése Jelenleg évi 420 ezer tonna vegyes hulladék energetikai hasznosítással történı ártalmatlanítását végzi Budapesten a rákospalotai hulladékégetı. Ennek a kapacitásnak a fennmaradását feltételezi a stratégia, azonban további ilyen kapacitás kiépítését nem javasolja a jelenlegi tervezés beruházási idıszakában (2007-2015) a fajlagosan magasabb költségigény miatt.
5.2
A fejlesztési változatok bemutatása
5.2.1 A változatok meghatározása Valamennyi változat megfogalmazásánál alapelv volt a célok elemzése alapján, hogy 2015-ig (tehát még a KEOP forrásaira támaszkodva) kiépüljön a 2016-os kötelezettségek telesítéséhez szükséges kapacitás. A fejlesztési változatok csak a szerves hulladékok hulladékkezelési módjaiban, illetve azok arányaiban különböznek, a többi frakció kezelési módjait többé-kevésbé determinálják a hasznosításra vonatkozó irányelvek, a meglévı kapacitások és a költség-hatékonysági szempontok. Így minden változat esetében szükséges: • az elızetes vizsgálat szerinti szelektív győjtési rendszer biztosítása a lakosság számára, annak érdekében, hogy a hulladék minél nagyobb arányban hasznosításra kerülhessen. Jelentısen eltérı megoldásokra nincsen mód a célok elérésében, mert a begyőjtési hatékonyságot és a költség-hatékonyságot alapvetıen meghatározza a lakókörnyezet. Az elızetes vizsgálatban bemutatott begyőjtési hatékonyság elérése esetében a fejlesztésekkel létrejövı rendszer országos szinten biztosítani fogja o a települési hulladékban lévı csomagolási hulladékok 55%-ának, az egyéb hasznosítható összetevık (beleértve a gyártói felelısségi körbe tartozó hulladékokat is) 50%-ának a begyőjtését. Ezen rendszerek többletköltségei a hulladékok egy részénél (pl. csomagolási) a gyártókra terhelhetı. o a nem csomagolási papírhulladék 55 %-ának szelektív győjtését. • az évi 420 ezer tonnás égetés fenntartása. • a maradék hulladék biztonságos ártalmatlanítása. A fentiekbıl következıen a változatok olyan szelektív győjtési rendszert tartalmaznak, amely alkalmas a gyártói felelısség körébe tartozó hulladékok és a nem csomagolási papírhulladék költség-hatékony és célorientált begyőjtésére. Mivel a hasznosítási célkitőzések minden változatban azonosak, a maradék hulladék begyőjtéséhez kapcsolódó ártalmatlanítási elemek is megegyeznek az egyes változatokban. Így a változatok alapvetıen a szerves hulladékok lerakástól történı eltérítésének és feldolgozásának módjában, illetve arányaiban térnek el egymástól. A változatelemzés iteratív módon történt, a változatok folyamatosan finomodtak. Ezek alapján végül a következı fı változatok fogalmazódtak meg: •
Az EU kötelezettségek teljesítését elsıdlegesen MBH-val és a hulladékból kinyerhetı főtıanyag (RDF) energetikai hasznosításával elérı fejlesztés (a továbbiakban „MBH” változat). A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségek elérése az MBH kapacitás és a hozzá tartozó, a hulladékban rejlı energia hasznosítására szolgáló kezelıkapacitás olyan mértékő fejlesztésével, amely szükséges a lerakási irányelvek
32
teljesítéséhez, az eddig kiépült, illetve a 2009-ig EU és hazai forrásból kiépülı komposztálási kapacitások figyelembe vétele mellett; •
Az EU kötelezettségek teljesítését a Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztési Stratégiában megfogalmazott más szakmai célokkal együtt elérı fejlesztés (a továbbiakban: „fejlesztési stratégia” változat). A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségeket kismértékben meghaladja a szerves hulladék lerakótól való eltérítése. Ezt a célkitőzést a tervezési idıszak végére a zöldhulladék mennyiségét meghaladó mértékő komposztálással, a házi komposztálás folyamatosan emelkedı mennyiségével; illetve MBH elıkezeléssel éri el, ahol az MBH után az égethetı frakció termikus hasznosítása megtörténik. Így összességében a hulladék lerakásra kerülı menynyisége a ciklus végére nem haladja meg a keletkezı hulladék 50 %-át.
•
Az EU kötelezettségek teljesítését elsıdlegesen komposztálással elérı fejlesztés (a továbbiakban: „támogatási stratégia” változat): A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségek elérése a komposztálási kapacitás olyan mértékő fejlesztésével valósul meg, amely lehetıvé teszi a képzıdı zöldhulladék mennyiségének megfelelı komposztálást, a fejlesztési stratégiához hasonló mértékő házi komposztálást. A lerakási irányelv csökkentési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges mértékben MBH kapacitás kerül kiépítésre, az égethetı frakció termikus hasznosításával. A hulladék lerakásra kerülı mennyisége kismértékben nagyobb a fejlesztési stratégiához képest, de a kezelési maradékok nélkül ez sem haladja meg a képzıdı hulladék 50 %-át.
Ezt követıen meghatározásra került, hogy az adott hulladékkezelési módon belül az egyes változatok milyen kapacitásegységeket alkalmazzanak. Megállapítható volt, hogy költséghatékonysági alapon általánosan kiválaszthatók egy adott hulladékkezelési mód leghatékonyabb kapacitásai, így ebben változatok megfogalmazása országos szinten nem szükséges. Az így meghatározott kapacitások, illetve határ-feltételek az országos szintő becslésekben alkalmazott feltételezések, amelyek egy ideális egységes országos rendszer esetében lennének a leghatékonyabbak. ,Fontos megjegyezni azonban, hogy projekt szinten ezek alapján is szükséges lesz változatokat megfogalmazni, hiszen projekt szinten az országos átlagkövetelményektıl jelentıs eltérések lehetnek. A projektek tervezése során elsısorban az országos becslés hatékonysági eredményeihez kell igazodni, a különbözı megoldások meghatározását azonban rugalmasan kell illeszteni a már kialakult kapacitásokhoz, a helyi adottságokhoz a pályázati feltételekhez igazodóan. Az elızetes vizsgálatok során a következı, országos szinten hatékony kapacitás-egységeket vettük figyelembe az egyes változatokban, amelyek - az elıbbiek következtében - nem válnak automatikusan támogatási feltétellé: • A városias és lakótelepi lakókörnyezető területeken hulladékgyőjtı pontokra (alapvetıen győjtıszigetek és kisebb hányadban hulladékudvarok) épül a szelektív győjtési rendszer.. A győjtıszigeteket az érintett lakosság 80%-ára, a hulladékudvarokat a fennmaradó hányadra célszerő méretezni. Egy győjtıszigetet városi és lakótelepi lakókörnyezetben minimum 2000 lakosonként lehet telepíteni, A győjtıszigetek által nem lefedett kapacitásra hulladékudvar telepítése javasolható. A győjtıpontos győjtésnél vettük figyelembe a lakótelepi környezetben kialakítható elkülönítı ledobó rendszerő szelektív győjtést is, tekintettel arra, hogy ezek is egyszerre több háztartást látnak el.
33
•
•
•
•
•
• • •
•
A nem városias lakókörnyezetben a hulladék elkülönített begyőjtését házhoz menı begyőjtésre célszerő alapozni. Ennek módja lehet a zsákos győjtés vagy a több-kukás győjtés egyaránt. Itt is szükséges hulladékudvarok létesítése a házhoz menı győjtésbe nem szervezhetı hulladékok elkülönített begyőjtése érdekében. az 5000-25000 lakosságszámú településeken 1 db, a 25000-50000 lakosszámú települések nem városias övezeteiben 2 db, az 50000 fınél nagyobb lakosszámú településeken minden további 50000 lakos részére további 1 db hulladékudvar telepítése javasolt. Hulladékgyőjtı sziget kialakítása csak a nagyobb forgalmú bevásárlási centrumok környezetében javasolt. Komposztáló telep elsısorban ott telepíthetı, ahol 10 km-es begyőjtési körzetbıl biztosítható 25 ezer tonna kapacitás hatékony kihasználása. A szerves hulladék lerakásának minimalizálása érdekében legalább 5 ezer tonna kapacitású komposztáló telep is létesíthetı. A komposztáló telep helyettesíthetı hasonló hatékonyságú fermentáló vagy biogáz-elıállító teleppel is, ha az elıállított termékek felhasználása biztosított. Mechanikai-biológiai elıkezelı elsısorban ott telepíthetı, ahol 10 km-es begyőjtési körzetbıl biztosítható 30 ezer tonna kapacitás hatékony kihasználása. 50 ezer tonna kapacitású MBH kezelı mő legfeljebb 20 km sugarú begyőjtı körzetben javasolható. MBH kezelı létesítmény elsısorban ott javasolt, ahol a hulladékból nyert másodlagos főtıanyag felhasználása (akár a projekt területén kívül) költség-hatékonyan biztosítható, ennek hiányában a lerakhatóság feltételeinek biztosítására kell törekedni. Az MBH technológiával elıkezelt hulladék termikusan hasznosítható részének felhasználására kétfajta befogadó vehetı figyelembe: o olyan erımő vagy cementgyár, amely az RDF hasznosítására rendelkezik engedéllyel, és megfelelı szerzıdéssel garantálja a hulladék átvételét, o az RDF hasznosítására létesült, legalább 100 ezer tonna kapacitású speciális energetikai hasznosító mő, ahol biztosított a képzıdı energia felhasználása. Térségi hulladéklerakó legalább 100 ezer fı maradék hulladékának ártalmatlanítására létesíthetı. Meglévı lerakó kapacitásának bıvítésre akkor kerülhet sor, ha a meglévı szabad kapacitás nem elegendı a következı két évben keletkezı hulladék befogadására (figyelemmel az építést megelızı beruházás-elıkészítési és engedélyezési idıszak hosszára). A bıvítés az üzembelépést követı 6 évben várhatóan képzıdı hulladék mennyiségéig terjedhet. Sem az új, sem a bıvített lerakó kiépített kapacitása nem haladhatja meg a 2020-ig várható lerakási igényeket. Korábban már lerakóépítésre támogatást kapott rendszerben újabb kapacitás kiépítése támogatást nem kaphat. Átrakó állomás a hulladék kezelı létesítményekbe történı szállítás költséghatékonyságának növelése érdekében, megfelelı számításokra alapozva szükség szerint létesíthetı. Válogatómő 100 ezer fıs lélekszámú terület ellátására létesülhet, ennél kisebb lélekszám esetén csak az átlagos hatékonyságot meghaladó szelektív győjtés mellet lehetséges. A hulladékképzıdés, illetve a kezelési kapacitás igények mérséklésére, valamint a fejlesztésekkel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, PR tevékenységre a projektek támogatási igényének legalább 3-5%-át kell felhasználni. E keretekbıl finanszírozható a házi komposztálás elterjesztése, valamint a hulladékudvarokhoz hasonló feltételekkel létesíthetı újrahasználati központok létesítése. A maradék vegyes hulladék égetési kapacitása az egész idıszak alatt, mindhárom változatban évi 420 ezer tonna marad, a meglévı rákospalotai égetı kapacitása alapján.
34
A kapacitások tervezésénél minden esetben figyelembe kell venni a térségben jellemzı szezonális hulladékképzıdési ingadozásokat, valamint a nem állandó lakosság által termelt hulladék kezelési igényeit is.
5.2.2 Az „MBH” változat bemutatása A változatban alkalmazott, a többi változattól eltérı peremfeltételek: •
A célkitőzés az EU kötelezettségek teljesítése.
•
A komposztálási kapacitások a 2009 évi szinten maradnak a tervezési idıszakban, a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kezelés ezen felül kizárólag MBH-val valósul meg.
•
A házi komposztálás aránya a 2009 évi szinten marad, mennyisége együtt emelkedik a hulladékképzıdés emelkedésével.
12. táblázat: Az „MBH” változat adattáblája 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 9. 10. 11. 12. 13.
Szelektív győjtés Csomagolási hulladék begyőjtése, et Egyéb hulladék elkülönített begyőjtése, et Szerves hulladék Égetés szerves része, et Házi komposztálás, et Komposztált mennyiség, et MBH szerves kezelt része, et MBH-val kezelt maradék hulladék, et MBH utáni termikus hasznosítás, et Elkülönített szervesanyag összesen, et Az elkülönített és a kötelezettség szerint elkülönítendı szervesanyag különbsége, et Maradék hulladék Lerakandó maradék elsıdleges, et Lerakandó másodlagos (MBH után, válogatás után, stb.), et
418 57
443 66
468 75
494 86
521 96
550 107
562 118
574 129
587 134
599 150
210 120 216 90 181 59 983
210 120 311 121 242 79 1116
210 120 407 307 614 200 1404
210 120 407 353 706 229 1457
210 120 407 399 798 259 1510
210 120 407 369 738 240 1564
210 120 407 414 828 269 1617
210 120 407 461 921 299 1672
210 120 407 507 1014 330 1727
210 120 407 905 1810 588 2134
250
340
0
0
0
0
0
0
0
0
3242 3136 2717 2688 2658 2749 2736 2726 2721 2003 289 380 649 704 760 731 784 839 894 1 354
A táblázatból látható, hogy – figyelembe véve a meglévı, valamint a megvalósítás alatt álló kapacitásokat – már 2009-re is pótlólagos kapacitás kiépítése szükséges a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében. Amennyiben a komposztáló kapacitás 2009hez képest csak szinten marad, 2016-ra közel 2,2 mt MBH kapacitás rendelkezésre állása szükséges a kötelezettségek teljesítése érdekében.
5.2.4. A „fejlesztési stratégia” változat bemutatása A változatban alkalmazott, a többi változattól eltérı peremfeltételek: •
A változat célkitőzése szerint az EU kötelezettségeket kismértékben meghaladja a szerves hulladék lerakótól való eltérítése.
•
A komposztált hulladék mennyisége a tervezési idıszak végére kis mértékben meghaladja a zöldhulladékok mennyiségét;
•
A házi komposztálás aránya és mennyisége folyamatosan emelkedik a tervezési idıszakban;
•
Az MBH kapacitás a célkitőzés teljesítéséhez szükséges mértékben kerül kiépítésre,
35
13. táblázat: A „fejlesztési stratégia” változat adattáblája 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
443
468
494
521
550
562
574
587
599
66
75
86
96
107
118
129
134
150
210
210
210
210
Szelektív győjtés 1. 2.
Csomagolási hulladék begyőjtése, et 418 Egyéb hulladék elkülönített begyőjtése, et 57 Szerves hulladék
3.
Égetés szerves része, et
210
210
210
210
210
210
4.
Házi komposztálás, et
133
147
160
169
177
186
194
203
211
220
5.
Komposztált mennyiség, et
216
311
407
452
496
541
586
631
675
720
6.
MBH szerves kezelt része, et
90
121
152
232
312
392
471
551
631
711
7.
MBH-val kezelt maradék hulladék, et 181
242
304
464
623
783
943
1103
1262
1422
79
99
151
203
255
306
358
410
462
1116
1335
1457
1511
1564
1617
1672
1728
2134
367
-115
-28
59
222
311
397
484
219
3109
2987
2837
2686
2504
2368
2238
2113
1978
380
471
591
710
832
950
1 068
1 186
1 305
9.
MBH utáni termikus hasznosítás, et 59 Elkülönített szervesanyag összesen, 10. et 983 Az elkülönített és a kötelezettség szerint elkülönítendı szervesanyag 11. különbsége, et 264 Maradék hulladék 12. Lerakandó maradék elsıdleges, et
3229
Lerakandó másodlagos (MBH után, 13. válogatás után, stb.), et 290
A táblázatból látható, hogy – figyelembe véve a meglévı, valamint a megvalósítás alatt álló kapacitásokat – már 2009-re is pótlólagos szerves hulladék kezelı kapacitás kiépítése szükséges a vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében. Látható továbbá, hogy a komposztáló kapacitás jelentıs növelésével is magas MBH kapacitással (1,8 mt) számol 2016-ra.
5.2.3 A „támogatási stratégia” változat bemutatása A változatban alkalmazott, a többi változattól eltérı peremfeltételek: •
A célkitőzés az EU kötelezettségek teljesítése.
•
A családi házas, falusias lakóövezetekben keletkezı zöldhulladék házi komposztálásra kerül.
•
A közterületi, vissza nem forgatott zöldhulladék elkülönített győjtést követıen komposztálásra kerül.
36
14. táblázat: A „támogatási stratégia” változat adattáblája 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
443
468
494
521
550
562
574
587
599
66
75
86
96
107
118
129
134
150
210
210
210
210
Szelektív győjtés 1. 2.
Csomagolási hulladék begyőjtése, et 418 Egyéb hulladék elkülönített begyőjtése, et 57 Szerves hulladék
3.
Égetés szerves része, et
210
210
210
210
210
210
4.
Házi komposztálás, et
120
120
206
210
215
219
223
228
232
237
5.
Komposztált mennyiség, et
216
311
407
421
429
438
446
455
464
474
6.
MBH szerves kezelt része, et
90
121
152
249
283
240
271
304
338
721
7.
MBH-val kezelt maradék hulladék, et 181
242
304
498
565
479
542
609
675
1443
79
99
162
184
156
176
198
219
469
1116
1335
1457
1511
1564
1617
1672
1728
2134
340
-69
0
0
0
0
0
0
0
3136
2941
2792
2775
2879
2879
2882
2890
2187
380
472
594
640
601
644
689
733
1 182
9.
MBH utáni termikus hasznosítás, et 59 Elkülönített szervesanyag összesen, 983 10. et Az elkülönített és a kötelezettség szerint elkülönítendı szervesanyag 11. különbsége, et 250 Maradék hulladék 12. Lerakandó maradék elsıdleges, et
3242
Lerakandó másodlagos (MBH után, 13. válogatás után, stb.), et 289
A táblázatból látható, hogy – figyelembe véve a meglévı, valamint a megvalósítás alatt álló kapacitásokat – már 2009-re is pótlólagos biohulladék kezelı kapacitás kiépítése szükséges a szerves hulladékra vonatkozó kötelezettségek teljesítése érdekében. Látható továbbá, hogy komposztáló kapacitás növelésével is jelentıs MBH kapacitással (1,8 mt) kell rendelkezni 2016-ra a kötelezettségek teljesítése érdekében.
5.3
A változatok költségbecslése
5.3.1 A költségbecslésben alkalmazott feltételezések Általános feltételezések • A vizsgálati idıszak 30 év. • A közgazdasági elemzésben a diszkontráta 5,5 %. • Az elemzésben használt beruházási és mőködési költségek 2006-os áron kerültek figyelembevételre. • Az elemzés a fejlesztési különbözet módszerrel (incremental method) készült. Mennyiségi adatok • A mennyiség- és kapacitásadatok 2016-ig éves bontásban rendelkezésre állnak, a 2017-tel kezdıdı idıszakra a 2016-os adatok kerültek figyelembevételre. • A modell 10 hulladékkezelési láncot különböztet meg, ezekre a láncokra határoz meg beruházási, kezelési és begyőjtési/szállítási költségeket. A mennyiségi adatok minden változatban minden kezelési láncra és minden évre adottak. • A lerakásnál megkülönböztetésre kerülnek elsıdlegesen lerakott maradék hulladékok és a másodlagosan keletkezı lerakott hulladékok, kezelési maradékok. Ez utóbbiak a különbözı kezelési láncok outputjaként keletkeznek (pl. válogatási maradék, MBH
37
elıkezelés nem hasznosítható maradéka, égetési maradék) Az egyes láncok maradékai a technológiai folyamatok alapján különbözıek. A maradékok feltételezés szerint minden esetben lerakásra kerülnek. Kapacitások • A beruházási költségek a mennyiségekhez rendelt szükséges kapacitások alapján kerültek meghatározásra a változatok meghatározásának 3. lépésében bemutatottak szerint. • A beruházások ütemezése úgy történt, hogy a következı évben minimálisan szükséges kapacitás folyamatosan rendelkezésre álljon. • A komposztáló, az MBH elıkezelı és az RDF energiahasznosító mő kapacitása 70 %os kihasználtsághoz lett méretezve. • A szelektív győjtés létesítményei lakosság szám és átlag 75%-os hatékonyság alapján kerültek meghatározásra. Beruházási költségek A beruházási költségek meghatározásához rendelkezésre állnak fajlagos beruházási költségek1, esetenként Ft/(t/év) kapacitás szerint vagy Ft/létesítmény szerint.
15. táblázat: A hulladékkezelés fajlagos beruházási költségei Létesítmény Komposztáló
Kapacitás 5 000t/év 10 000t/év 25 000t/év
Ft/(t/év)
nagyváros Kistelepülés 100 000 fı v 8 000 t/év 100 000 fı
Ft/háztartás Ft/sziget Ft Ft Ft/(t/év) Ft/t
Házi komposztáló Hulladéksziget Hulladékudvar
Mértékegység Ft/(t/év) Ft/(t/év)
Válogató Lerakó Maradék hulladék begyőjtést követı elıkezelés nélküli 187.500t/év égetés MBH elıkezelés 30 000t/év MBH termikus hasznosítás 150 000t/év
Ft 16 219 17 590 12 695 8 000 628 902 51 339 327 32 016 604 47 841 1 765
Ft/(t/év)
102 978
Ft/(t/év) Ft/(t/év)
14 195 201 571
Az átrakó állomások esetleges költségei a kezelı létesítmények költségeibe beépítve, az újrahasználati központok költségei a hulladékudvaroknál jelennek meg. Mőködési költségek A mőködési költségek a kezelési, a begyőjtési és a szállítási költségekbıl adódnak össze. • A kezelési költségek a kezelésre szánt hulladékmennyiségek alapján határozhatóak meg. Mennyiségi adatok rendelkezésre állnak minden kezelési láncra évente és változatonként. A kezelési költségek kiszámításához a következı fajlagos értékeket vettük figyelembe2.
1 2
KvVM …. kiadványa KvVM …. kiadványa
38
16. táblázat: A hulladékkezelés fajlagos üzemeltetési és karbantartási költségei Létesítmény Komposztáló
Kapacitás 5000t/év 10000t/év 25000t/év
Házi komposztáló Hulladéksziget nagyváros Kistelepülés 100 000 fı v 8000 t/év 100 000 fı
Hulladékudvar
Válogató Lerakó Maradék hulladék begyőjtést követı elıkezelés nélküli 187.500t/év égetés MBH elıkezelés MBH termikus hasznosítás 30 000t/év MBH után erımővi hasznosítás 150 000t/év
•
Mértékegység Ft/t Ft/t
Ft
Ft/t
2 872 nem értelmezhetı 212 560 17 619 049 13 532 040 21 404 5 535
Ft/év Ft/év Ft/év Ft/t Ft/t
5 026 3 949
Ft/t
18 762
Ft/t Ft/t Ft/t
4 160 15 999 2 519
A szállítási és begyőjtési költségek a következı táblázat fajlagos adataiból számolhatók, frakciónként a megfelelı szállítási módot választva.
17. táblázat: Fajlagos szállítási és begyőjtési költségek Maradék hulladékgyőjtés
(Ft/t)
5 882
Szelektív hulladékgyőjtés
(Ft/t)
10 510
Zöldhulladék begyőjtés
(Ft/t)
6 070
Az átrakó állomások és az újrahasználati központok mőködési költségei a beruházási költségekhez hasonlóan kerültek beépítésre.
5.3.2 A költségbecslés eredményei Az alábbi táblázat mutatja be a költségbecslés eredményeit. 18. táblázat: Az egyes változatok közgazdasági költségeinek jelenértéke a fejlesztés nélküli esethez képest 30 évre (áfa nélkül), millió Ft
„MBH” változat
„Fejlesztési gia” változat
straté- „Támogatási stratégia” változat
1
Beruházási költség
178 740
159 328
161 893
2
Üzemeltetési és fenntartási költségek 232 747
217 646
179 140
3
Pótlási költségek
18 266
3 123
6 321
4
Maradványérték
-22 560
-16 848
-17 167
5
Teljes költség (1+2+3+4)
407 193
363 249
330 186
5.4
A változatok értékelése
5.4.1 A változatok értékelésének módszere A megvalósítható változatok elemzésének módszerei: • Többszempontú értékelés, (egyszerősített) költség-haszon elemzés szükséges, ha a megvalósításra vonatkozó változatok különbözı célok elérését szolgálják. • Elegendı a költség-hatékonyság elemzés, ha a változatok azonos célt szolgálnak. A költséghatékonysági mutató számlálója: a projekt által elért eredmény természetes mértékegységben kifejezve. A mutató nevezıje: a beruházási és mőködési költségek. A mutató vonatkozhat a teljes tervezési idıhorizontra, ekkor a számlálóban az összes hatást, a nevezıben a költségek jelenértékét kell szerepeltetni.
39
A „Fejlesztési stratégia” változat megvalósíthatóságát az elıvizsgálatok annyiban kérdıjelezik meg, hogy nem tartják reálisnak a zöldhulladék mennyiségén felüli komposztálást, sem a begyőjtés nehézségei, sem pedig a rosszabb minıségő komposzt értékesítési nehézségei miatt. A „Fejlesztési stratégia” változat ezen problémáját korrigálja a „Támogatási stratégia” változat. A „Támogatási stratégia” változat A „Fejlesztési stratégia” változatot módosítja abban a vonatkozásban is, hogy csak az EU kötelezettségek teljesítését célozza meg, és inkább arra törekszik, hogy a valamivel kisebb célkitőzést nagyobb biztonsággal lehessen elérni. Ezek összességében kis mértékő, de a kötelezettségek teljesítését költség-hatékonyabb módon megvalósító módosításokat jelentenek a Fejlesztési Stratégiához képest. Mindezek alapján a változatelemzésben az „MBH” változat és a „Támogatási stratégia” változat összehasonlítása lehetséges, mivel ez a két változat azonos célkitőzés elérését szolgálja, így összevethetık költség-hatékonyság elemzéssel is.3
5.4.2 A változatok értékelésének eredményei Az alábbi összegzı táblázat bemutatja az egyes változatok összes diszkontált teljes költségét (beruházás és mőködtetés). 19. táblázat: A változatok teljes költsége jelenértékben, millió Ft Változat
Diszkontált teljes költség, mFt
„MBH” változat
407 193
„Támogatási stratégia” változat
330 186
A változatok költség-hatékonyság elemzéssel összevethetık, ez alapján egyértelmően kedvezıbbnek tekinthetı a „Támogatási stratégia” változat.
5.4.3 A változatelemzés kritikus pontjai A változatok elemzésének kritikus pontjai a megadott feltételezések közül a végeredményre jelentıs hatást gyakorló tényezık: • 2009-ig megvalósuló kezelési kapacitások (biohulladék-kezelés és lerakás) bizonytalanságai, • hulladék-összetétel becslésénél alkalmazott adatok megbízhatósága, • a meglévı kapacitások megfelelése a modellben alkalmazott hatékonysági feltételeknek (ha kevésbé felelnek meg, akkor további kapacitások szükségesek a célkitőzések ellátásához a meglévı területi egyenlıtlenségek miatt), • A szükséges fejlesztések meghatározása országos értékek/mennyiségek figyelembevételével történt meg, amely a nyilvánvalóan meglévı területi eltérések miatt jelentısen torzíthatja az eredményeket. Az országos értékek/mennyiségek meghatározására a meglévı kapacitások területi eloszlásának figyelembevétele nélkül került sor. Ezt a problémát részben kezeli a 70%-os kapacitás-kihasználtsági feltételezés, valamint az elızetes vizsgálatok.
3
A komposztálás és az MBH közti hatásokban van némi különbség, ez elhanyagolható, mivel a fı hatást mindenképpen a hasznosítási célok jelentik, azok viszont azonosak a két változatban.
40
A fenti tényezık közül az egyes változatokban eltérıen jelentkezı tételek száma kicsi, hatásuk nem jelentıs. Ebbıl következıen a változatok elemzése következtetéseiben lényeges eltérést várhatóan nem eredményez.
5.5
A célok meghatározása indikátorokkal
A következı táblázatban kerülnek összefoglalásra a javasolt változat által elérhetı eredmények. A táblázatban megadott értékekkel a kiválasztott változat minimálisan teljesíti az EU kötelezettségeket. 20. táblázat: A javasolt változat eredményei a meglévı kapacitásokkal együtt, évenkénti bontásban 2007
1. 2.
Szelektív győjtés Hasznosítandó, szelektíven győjtendı csomagolási hulladék, et 418 Hasznosítandó, szelektíven győjtendı 57 egyéb hulladék, et Szerves hulladék
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
443
468
494
521
550
562
574
587
599
66
75
86
96
107
118
129
134
150
3.
Hasznosítandó papír, et
347
353
360
367
374
458
466
475
483
492
4.
Házi komposztálás, et
133
147
160
210
215
219
223
228
232
237
5.
Komposztált mennyiség, et
216
311
407
421
429
438
446
455
464
474
6.
MBH szerves kezelt része, et
7.
Égetésre kerülı szerves hulladék, et
90 210
121 210
152 210
249 210
283 210
240 210
271 210
304 210
338 210
721 210
8.
Le nem rakott szerves anyag, et
996
1143
1289
1457
1511
1564
1617
1672
1728
2134
3229 420
3109 420
2987 420
2792 420
2775 420
2879 420
2879 420
2882 420
2890 420
2187 420
Maradék hulladék 9.
Lerakásra kerülı maradék hulladék, et
10. Égetésre kerülı maradék hulladék, et
Az alábbi ábrák a javasolt változat alapján elérendı célokat mutatják meg a teljes keletkezı hulladékmennyiség %-ában. Az ábrák értékei számos átfedést tartalmaznak (pl. papírhulladék), ezért az egyes évekhez tartozó értékek összeadása nem eredményez 100%-ot. Az alábbi ábra a lerakástól eltérítendı szerves hulladék arányát mutatja. Fontos hangsúlyozni, hogy az értékek tartalmazzák a hasznosítandó papírhulladék, valamint a hulladékégetıbe kerülı hulladékmennyiség szerves részét is. A szerves hulladék lerakótól való elérítésének aránya a képzıdı hulladék mennyiségéhez képest 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
A következı ábra a szelektíven győjtött és hasznosított hulladékok arányát mutatja (csomagolás, egyéb gyártói felelısség, papír és komposztálás együttesen).
41
A szelektív győjtés és hasznosítás aránya a képzıdı hulladék mennyiségéhez képest 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
A következı ábra a lerakásra kerülı maradék vegyes hulladék arányának változását mutatja. A vegyes hulladék lerakásának aránya a képzıdı hulladék mennyiségéhez képest 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
6
A kiválasztott változat részletes bemutatása
6.1
A szükséges fejlesztések meghatározása
A kiválasztott változat célkitőzéseinek megvalósításához a következı fejlesztések szükségesek. 21. táblázat: A szükséges fejlesztések adatai évenkénti bontásban 2007 -2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Összesen
Hulladékudvar
db
0
51
103
195
228
262
289
329
1457
Győjtısziget
db
0
22
44
83
97
111
123
140
620
Válogató
db
0
5
10
20
23
27
29
33
147
Házi komposztálás
edb
354
16
17
17
17
18
18
0
457
Komposztáló
kapacitás, et
250
20
10
10
10
15
10
15
340
MBH elıkezelı kapacitás, et RDF energiahasznosító mő kapacitás, et
180
270
30
0
0
60
90
1 020
1 650
0
0
150
0
0
0
0
150
300
Lerakó
0
0
0
0
0
4 150
3 085
3 405
10 640
kapacitás, et
A maradék hulladék égetése terén – a korábbiakban már leírtaknak megfelelıen – nem kerül sor kapacitásfejlesztésre. A darabszámok és kapacitások a fajlagos kapacitás és beruházás értékek alapján kerültek meghatározásra, a projektek hatékonysági mutatói, illetve egyedei
42
körülményei alapján mind a létesítmények száma, mind az egyes létesítmények egyedi kapacitása a fajlagos értékektıl jelentısen eltérhet. A szükséges kapacitások, és azok költségének becslése irányszám. Elsısorban a KEOP idıtartama alatt szükséges összes kapacitás értéke a lényeges. Ennek mértéke és ütemezése a kétéves akciótervekben változhat. A mértékét módosíthatja, hogy a fenti számok a célkitőzések teljesítéséhez szükséges fejlesztéseket tartalmazzák, országosan hatékony kapacitásokat feltételezve. A jelenleg kialakult helyzetben ez a hatékonyság nem minden térségben valósul meg, így egyes, jelenlegi rendszereik alapján kevésbé hatékony térségek költség-hatékony fejlesztése esetén is a szükséges fejlesztési igény magasabb lehet. A fejlesztések ütemezését az akcióterv készítése során módosíthatja a többi prioritás és a projektek elıkészítettsége. A KEOP 7 éve alatt mindaddig be kell fogadni a projekteket, amíg az országos célkitőzések elérése nem biztosított. Ennek során arra kell törekedni, hogy a projektek költség-hatékonysága minél magasabb legyen, és az elméleti országos átlag-hatékonyságot a lehetı legjobban közelítse.
6.2
A fejlesztések létesítésének és mőködtetésének finanszírozása
A pénzügyi elemzés célja, hogy a projekt (kiválasztott változat) pénzáramainak becslésével kiszámításra kerüljenek a projekt megtérülési mutatói (nettó jelenérték, belsı megtérülési ráta). A pénzügyi elemzésben kerül továbbá bemutatásra a projekt pénzügyi fenntarthatósága. A pénzügyi elemzés fontos eleme a projekt finanszírozási hiányának a kiszámítása, ami azt mutatja meg, hogy a beruházás mekkora hányada nem fedezhetı a projekt jövıbeli nettó bevételeibıl, azaz mekkora rész támogatható.
6.2.1 A pénzügyi elemzésben alkalmazott feltételezések A pénzügyi elemzés a történelmi költségek módszere segítségével készíthetı, mivel nem lehet pontosan elkülöníteni országos szinten, hogy mely meglévı hulladékgazdálkodási rendszer elemek milyen célt elégítenek ki, ezért a különbözetek számítása nem lehetséges. A pénzügyi elemzés során a következı feltételezéseket tettük az elızıeken túl: •
A számításokhoz 5 %-os pénzügyi diszkontráta került felhasználására;
•
Az elemzés idıhorizontja 30 év;
•
A beruházási és mőködési költségek közül az üzemelés költségei (hulladékkezelés és begyőjtés/szállítás) a korábbiakban leírt módon kerültek meghatározásra. A pótlás költségei a beruházások élettartamai alapján lettek figyelembe véve: gépészeti elemeknél 10 év, épített elemeknél 50 éves élettartamot feltételezve;
•
A maradványérték a beruházási elemek vizsgálati idıszak végén fennmaradó hasznos élettartamával arányos beruházási érték. Ez, az idıszak végén a megvalósuló beruházások esetében került figyelembe vételre. A hasznos élettartam a pótlás kiszámításakor leírtakkal egyezik meg.
A bevételek becslése az alábbi alapadatokkal került elvégzésre: • díjak:
43
•
Az új rendszerben a kezelt hulladék után fizetendı díj magasabb: a kezelt maradék hulladék után háztartásonként kivetett díj növekménye 6500Ft/év (átlagosan 2,61 fı/háztartás), ez még éppen nem haladja meg a nettó jövedelmek 0,7-1,3 %-át, amely a teherviselı képességre vonatkozóan megfogalmazott irányszám a CBA kiegészítı útmutató szerint. • A gyártói felelısség alá tartozó hulladékok esetén az átvételi díjnak a fedeznie kell a begyőjtési és kezelési költségeket. • A keletkezı - másodnyersanyagként hasznosítható - anyagokból származó bevételek a következı árakkal kerültek meghatározásra. Anyagfajta
Bevétel Ft/tonna*
Papír
8 000
Üveg
2 000
Fém
16 000
Mőanyag
5 000
*A közszolgáltatók által 2006-ban realizált országos átlagos bevételek alapján •
A termikus hasznosításból származó energia átvételi ára 30 Ft/kWh, a vonatkozó GKM rendelet figyelembe vételével.
6.2.2 A projekt pénzügyi költségeinek becslése A pénzügyi költségek a közgazdasági költségektıl jelentısen nem térnek el, nincs szükség korrekciókra (fiskális korrekció, árnyékár, externális költségbecslés alkalmazására)4. Ez megtehetı, mivel feltételezhetı az áfa visszaigényelhetısége, továbbá egyéb költségvetési transzfer elhanyagolható hatása.
6.2.3 A projekt pénzügyi bevételeinek becslése A hulladékgazdálkodási projektek általában jövedelemtermelı projektek, melyek a termékek és szolgáltatások értékesítésén keresztül saját bevételt generálnak. 22. táblázat: Bevételek, millió Ft Bevétel
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
Díjbevétel 44 110 Hasznosításból származó bevétel 20 127
2007
44 200
45 192
47 530
48 465
47 008
47 750
48 483
49 124
56 011
21 644
23 212
25 621
27 320
28 384
29 483
30 602
31 614
36 939
64 237
65 844
68 404
73 151
75 786
75 392
77 233
79 085
80 739
92 949
Összesen
6.2.4 A támogatási arány és támogatási összeg kiszámítása A hulladékgazdálkodási projektek általában jövedelemtermelı projektek, ezért a támogatási összeg számításánál • a nem jövedelemtermelı projekteknél a támogatás összege megegyezik a finanszírozási hiány összegével, •
4
a jövedelemtermelı projekteknél a következı számítási módot kell alkalmazni.
Lásd a CBA-ra vonatkozó EU útmutatókat.
44
Az EU hozzájárulásának mértékét az alábbi módszerrel kell kiszámítani: 1. lépés: A finanszírozási hiány meghatározása: R=Max EE/DIC, ahol R: A finanszírozási hiány Max EE: az elszámolható ráfordítás maximuma = DIC-DNR DIC: a diszkontált beruházási költség DNR: diszkontált nettó bevétel= diszkontált bevétel-diszkontált mőködési költség (beleértve: üzemeltetési, fenntartási és pótlási költség is)+diszkontált maradványérték 2. lépés: Döntési összeg meghatározása DA= EC*R, ahol DA: döntési összeg (az az összeg, amelyre a prioritási tengely társfinanszírozási rátája vonatkozik) EC: Elszámolható költség (Az akcióterv és az aktuális pályázati felhívás szabályai szerint, vagy a 2007-2013 programozási idıszakra vonatkozó Elszámolható költség útmutató szerint). 3. lépés: Az EU támogatás maximumának számítása EU támogatás = DA * max CRpa, ahol CRpa a prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta5 Jövedelemtermelı projektek esetén csak akkor kell a (DIC-DNR)/DIC*Crpa képletet alkalmazni, ha a DNR>0. 23. táblázat: A finanszírozási hiány és EU társfinanszírozási ráta számítása áfa nélkül, millió Ft Finanszírozás összetétele Diszkontált beruházási költségek (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC) Elszámolható költség (EC) Döntési összeg (DA=EC*R) A prioritási tengelyre vonatkozó maximális társfinanszírozási ráta (MAX Crpa) EU-támogatás (=DA*Max Crpa) EU-támogatás/beruházási költségek EU támogatás/elszámolható költség Központi támogatási ráta Központi támogatás Központi támogatás/elszámolható költség Saját forrás Saját forrás/elszámolható költség
Összesen 161 893 54 853 66,1% 228 384 151 003 0,85 128 352 56,2% 56,2% 15,0% 22 650 9,9% 77 382 33,9%
A fenti táblázatban szereplı értékek az országos kötelezettségek teljesítéséhez szükséges öszszes beruházást tartalmazzák a 6.1. pontban szereplı megjegyzéseket figyelembe véve a szükséges fejlesztések mértékére és ütemezésére vonatkozóan. Várhatóan az összes beruházás nem fog KEOP projektként jelentkezni. Ennek okai lehetnek, hogy részben bizonyos projektek támogatás nélkül is megvalósulnak, részben egyes projektek a támogatáshoz szükséges valamennyi feltételt nem tudják, esetleg nem akarják teljesíteni. Egyik ilyen nehézség lehet a saját 5
A 2007-2013 tervezési idıszakra vonatkozóan a Kohéziós Alap maximális társfinanszírozási rátája 85%.
45
forrás rendelkezésre állásának hiánya (erre vonatkozóan megoldási lehetıségek kidolgozása szükséges).
6.2.5 A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata Az alábbi táblázat mutatja a kiválasztott változat cash-flow-ját: 24. táblázat: Pénzügyi fenntarthatóság, millió Ft 2007-2008 1. Pénzügyi beruházási költség -7 953 2. Pénzügyi mőködési (üzemeltetési és fenntartási) költség -6 270 3. Pénzügyi pótlási költség 0 4. Hiteltörlesztés
0
5. Kamat 0 6. Kiadási pénzáram 1+2+3+4+5 -14 223
2010
2011
2012
2013
-5 159
-34 098
-341
-21 989
-1 965
-3 593
-5 768
35 550
0
0 0 28 426
2014
2015
2016
…
2036
-32 799 -33 583
-93 606
0
0
-8 252
-9 193
-10 157
-11 126
-17 377
-16 564
0
2 711
7 797
6 271
6 729
-5 129
-11 030
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
-37 691
-6 110
-27 529
-34 195 -37 468
-98 002
-22 506
-27 595
-271
4 476
7 110
6 717
8 557
10 410
12 063
24 274
22 898
8. EU támogatás 3 827 9. Nemzeti hozzájárulás (10+11) 4 126 10. Központi költségvetés hozzájárulása 676
2 899
19 163
192
12 358
18 433
18 874
52 607
0
0
2 260
14 935
150
9 631
14 366
14 709
40 999
0
0
512
3 382
34
2 181
3 253
3 331
9 284
0
0
11. Saját forrás (12+13) 3 450 12. Önerı (készpénz, munkaerı hozzájárulás) 2 308 13. Idegen forrás (14+15) 1 142
1 748
11 553
116
7 450
11 113
11 379
31 716
0
0
1 748
11 553
116
7 450
11 113
11 379
31 716
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
7. Pénzügyi bevétel
-2013
2009
14. Hitel
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
15. Egyéb idegen forrás 16. Pénzügyi maradványérték 17. Bevételi pénzáram 7+8+9+16 18. Nettó összes pénzügyi pénzáram 6+17 19. Nettó halmozott pénzügyi pénzáram
1 142
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5 940
4 888
38 574
7 452
28 705
41 357
43 992
105 669
24 274
22 898
-8 282
33 314
883
1 342
1 176
7 162
6 524
7 666
1 768
-4 697
-8 282
25 031
25 914
27 256
28 432
35 594
42 118
49 784
51 552
22 841
A fenti adatokból látható, hogy a kumulált cash-flow az idıszak végére 22,8 mdFt többletet mutat. Az idıszak elején a kumulált pénzáram kismértékő negatív értéket mutat, azonos átlagos díj meghatározása esetén. Az átmeneti forráshiány a mőködésben jelentkezik, amely díjpolitikával, illetve esetlegesen rövid lejáratú hitellel, illetve a korábban felhalmozott eredménybıl finanszírozható, a pénzügyi elemzés eredményeinek lényegi módosítása nélkül. A megoldások projektenként egyediek lehetnek. A kumulált cash-flow az idıszak végére folyóáron megközelíti az induláskor felhasznált saját forrás összegét, ebbıl látható, hogy a támogatás gyakorlatilag teljesen a lakossághoz kerül, a továbbiakban a szolgáltatás fenntartásáról ezen felül szükséges gondoskodni.
6.3
Szcenárió elemzés
A változatelemzésben ismertetetteken felül legkritikusabb feltevés a kiválasztott „Támogatási stratégia” változat szintjén, hogy hány db, illetve mekkora kapacitású RDF energiahasznosítómő létesítése történik meg. A 6.1-6.3 pontokban lévı számítások 2 db ilyen létesítménymegvalósítását feltételezték. A kiválasztott változat alátámasztására megvizsgálásra került, hogy
46
szélsı esetben, ha egy hulladékhasznosítást végzı égetımő sem lenne, akkor is javasolható-e a kiválasztott változat. A számítások eredményei a következık: 25. táblázat: A költségbecslés eredményei jelenértékben áfa nélkül, millió Ft „Támogatási stratégia” változat MBH „Támogatási stratégia” változat MBH utáni termikus hasznosítás nélkül utáni termikus hasznosítás mellett Beruházási költségek
119 699
161 893
Mőködési költségek
134 112
179 140
Pótlási költség
-25 013
6 321
Maradványérték
-10 254
-17 167
Teljes költség
218 543
330 186
A fenti táblázatból látható, hogy a két változat közül a termikus hasznosítás nélküli változat teljes költsége mintegy 110 milliárd Ft-tal alacsonyabb. A teljes költség alapján történı összehasonlítás azonban nem elégséges, mert a két változat hatásaiban jelentısen eltér egymástól. Mindkettı teljesíti az országos hulladékkezelés célkitőzéseket, azonban a termikus hasznosítás változatban további társadalmi hatás, hogy hulladékból történı energiatermelés valósul meg a hagyományos energiatermelés kiváltásával. Így a további vizsgálatba bevonhatók azok a bevételek, amelyek az energia hasznosításából származnak, ennek összege 76,4 milliárd Ft. Ezt az összeget, mint a mőködési költséget csökkentı tételt lehet figyelembe venni. Ezen felül a hagyományos energiatermelés és a hulladékból történı energiatermelés közötti externális hatás (külsı gazdasági hatás) mintegy 25-30 milliárd Ft-ra becsülhetı. Pénzben ki nem fejezett pozitív társadalmi szintő hatás még a szőkös erıforrásnak tekinthetı lerakóhelyek megtakarítása, vagy negatív hatás a légszennyezés a termikus hasznosítás során. Mindezeket figyelembe véve a két változat között a nettó társadalmi haszon szempontjából érdemi különbség nincs. Egyértelmő, hogy a termikus hasznosításhoz szükséges beruházások az azok nélküli változathoz képest jelentıs pluszköltséget jelentenek, tekintetbe kell azonban venni, hogy az RDF energiahasznosító mő környezeti terhelése csak az aktív mőködési szakaszban jelentkezik, míg az ennek hiányában szükséges lerakók bezárást követı utógondozási és monitorozási feladatai, illetve hosszú távú környezeti kockázatai az aktív szakaszt követıen, többnyire a vizsgált 30 éven túl jelentkeznek. A következı táblázat megmutatja a két változat finanszírozási igényét. 26. táblázat: A finanszírozási hiány és EU társfinanszírozási ráta számítása áfa nélkül, millió Ft Finanszírozás összetétele Diszkontált beruházási költségek (DIC) Diszkontált nettó bevétel (DNR) Finanszírozási hiány (R=(DIC-DNR)/DIC) Elszámolható költség (EC) EU-támogatás (=DA*Max Crpa) EU támogatás/elszámolható költség Központi támogatás Központi támogatás/elszámolható költség Saját forrás Saját forrás/elszámolható költség
MBH termikus MBH termikus hasz- hasznosítás nosítás nélkül mellett 119 699 161 893 35 918 54 149 70,0% 66,6% 171 045 228 384 101 761 129 196 59,5% 56,6% 17 958 22 799 10,5% 10,0% 51 326 76 389 30,0% 33,4%
A közgazdasági költségek és a finanszírozási források elemzésén túl további szempont, hogy a hulladékban rejlı energiát hasznosító kezelımővek elvileg piaci alapon is létesíthetık len-
47
nének. Egy komoly elınye van, ha az a KEOP-ból épül: a támogatási szerzıdésben hosszú távra rögzíteni lehet az átvételi árakat, így a csatlakozó települések nem kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe. Mindezek figyelembe vétele esetén a két változat közti különbség alacsony, így bármely változat megvalósítható, figyelembe véve a rendelkezésre álló forrásokat.
48
49
50
3. sz. melléklet
Általában a hulladékgazdálkodásról: • • • •
A Tanács 1999/31/EK irányelve (1999. április 26.) a hulladéklerakásról 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrıl 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl 110/2002. (XII. 12.) OGY határozat az Országos Hulladékgazdálkodási Tervrıl
Elektromos és elektronikai berendezésekre vonatkozó célkitőzések: • •
•
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/96/EK irányelve (2003. január 27.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól A Tanács március 30-i 2004/312/EK határozata a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtıl való ideiglenes eltérések engedélyezésérıl. 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérıl
Akkumulátorokra vonatkozó célkitőzések: • •
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve (2006. szeptember 6.) az elemekrıl és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekrıl és akkumulátorokról, 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételérıl
Csomagolási hulladékra vonatkozó célkitőzések: • • • •
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/12/EK irányelve (2004. február 11.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2005/20/EK irányelve (2005. március 9.) csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 94/62/EK irányelv módosításáról 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól
51
4. sz. melléklet Gumiabroncs hulladék Hulladékfrakció Megelızés Települési szilárd hulladék Elkülönített begyőjtés háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékai
Tilos a lerakás (20/2006. KvVM 2007 r.)
ólomakkumulátorok hulladékai, hordozható elemek és akkumulátorok hulladékai
A gyártó begyőjtési kötelezettsége: az általa a tárgyévet megelızı évben forgalomba hozott hordozható elem, illetve akkumulátor tömegének: a) 2005. évben legalább 7%-a, b) 2006. évben legalább 10%-a, c) 2007. évben legalább 13%-a. (109/2005. Kr.)
2008
2009
2012
Gyártóra vonatkozó begyőjtési arány (264/2004. Kr.) 4kg/fı/év begyőjtése (2002/96/EK) Terv: 18%
Terv: 21%
2006/66/EK 25 % 2012. szeptember 26-ig;
Hasznosítás Csomagolási hulladék
háztartási elektromos és elektronikai berendezések hulladékai Lerakás Szerves hulladék
2014
2016
2006/66/EK 45 % 2016. szeptember 26ig.
A hulladékká vált csomagolóanyagok tömegének legalább 60%-a kerüljön, valamint legalább 55%-a, de legfeljebb 80%-a anyagában kerüljön hasznosításra, úgy hogy: a) üveg esetében 60%, b) papír és karton esetében 60%, c) fém esetében 50%, d) fa esetében 15%, e) mőanyag esetében 22,5%, kizárólag azokat az anyagokat figyelembe véve, amelyeket újból mőanyagokká dolgoznak fel. (Hgt., 94/2002. Kr.) Gyártóra vonatkozó hasznosítási és újrafeldolgozási arány (264/2004. Kr.) (2002/96/EK) Lerakott mennyiség csökkentése az 1995. évi szint (2340et) 50%-ára (Hgt. országos és települési szintő) Biológiailag lebomló hulladékok: lerakási arány 50%-ra csökkenjen az 1995-ben keletkezett mennyiséghez képest (1999/31/EK irányelv) (2009. július 16-ig
52
Lerakott mennyiség csökkentése az 1995. évi szint (2340et) 35%-ára (Hgt. országos és települési szintő)
Biológiailag lebomló hulladékok: lerakási arány 35%-ra csökkenjen az 1995-ben keletkezett mennyiséghez képest (1999/31/EK irányelv) (2016. július 16-ig)
53
