II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS
A települések katasztrófavédelmi szabályai, védelmi követelmények.
besorolásának
Települési szintű veszély-elhárítási rendszere, jogi háttere. A besorolás összefüggései.
és
tervezés
egymásra
tervezés épülése,
A tervek formai és tartalmi elemei, naprakészen tartásának szabályai. Tervkészítés. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK ÉS A VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS
Az egyes veszélyhelyzetek megelőzése, az élet és anyagi javak megóvása érdekében először 1995-ben került sor hazánk településeinek polgári védelmi szempontú besorolására. A megújult szabályozás alapján az ország területén található valamennyi települést az elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba (I-III. osztály) kell sorolni.
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
FOGALMAK: Kockázatbecslés: a kockázatazonosítás, a kockázatelemzés és a
kockázatértékelés átfogó folyamata. Kockázatazonosítás: meghatározza az adott területen lehetséges
kockázatokat és azok hatásait, valamint magában foglalja a veszélyeztető hatások forrásának azonosítását. Kockázatelemzés:
az adott területre vonatkozó azonosított kockázatok csoportosítását és értékelését foglalja magában. Kockázatértékelés: a kockázatelemzés eredményeit felhasználva
meghatározza az adott veszélyeztető hatás adott településre gyakorolt kockázati szintjét. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek: árvíz belvíz rendkívüli időjárás (helyi vízkár, rendkívüli téli időjárás) földtani veszélyforrások:
földrengés földcsuszamlás beszakadás partfalomlás talajsüllyedés
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK Ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek: a Kat. törvény IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem, más létesítmény (ipari, mezőgazdasági) általi veszélyeztető hatás, veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, távolság nukleáris létesítménytől ( erőmű, kutatóreaktor), közlekedési útvonalak és csomópontok (veszélyes áruk szállítása, jelentős forgalom), a Kat. törvény IV. fejezetének hatálya alá nem tartozó, katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK Egyéb eredetű veszélyek: felszíni és felszín alatti vizek (ivóvízbázisok) sérülékenysége, a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség, humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány. Kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok: a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák, valamint a közlekedés sérülékenysége, a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
BEKÖVETKEZÉSI GYAKORISÁG Statisztikai és történeti adatokat alapján: ritka: az elkövetkező néhány évben (10 év) nem valószínű, hogy bekövetkezik, nem gyakori: bekövetkezhet, de nem valószínű, hogy néhány (5) éven belül, gyakori: valószínű, hogy bekövetkezik, néhány (3) éven belül, nagyon gyakori: nagyon valószínű, hogy bekövetkezik, egy éven belül minimum egy alkalommal vagy többször.
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Veszélyeztető hatások szintje: nagyon súlyos: halálos áldozatokkal járó visszafordíthatatlan környezetkárosodást előidéző, súlyos anyagi következményeket okozó esemény,
vagy illetve
súlyos: súlyos sérüléseket okozó vagy visszafordítható környezetkárosodást előidéző, illetve anyagi károkkal is járó esemény, nem súlyos: enyhébb sérüléseket okozó, a környezetkárosodást nem előidéző, illetve nem jelentős anyagi károkkal járó esemény, alacsony mértékű: nem jár orvosi segítséget igénylő sérüléssel, illetve nincs anyagi következménye. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
A KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYOK MEGHATÁROZÁSA (KOCKÁZATI MÁTRIX) Bekövetkezési gyakoriság Hatás Ritka
Nem gyakori
Gyakori
Nagyon gyakori
Nagyon súlyos
II. osztály
II. osztály
I. osztály
I. osztály
Súlyos
III. osztály
II. osztály
II. osztály
I. osztály
Nem súlyos
III. osztály
III. osztály
II. osztály
II. osztály
Alacsony mértékű
III. osztály
III. osztály
III. osztály
III. osztály
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBASOROLÁSA I. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek: az atomerőmű 3 km-es és a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő közvetlenül veszélyeztetett településeket, a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére kötelezettek, a kockázatbecslés alapján az I. besorolást kapták, az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására tekintettel indokolt a települést fokozottabb védelemben részesíteni. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBASOROLÁSA II. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek: az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (3-30 km-es közötti területen lévő) településeket, a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. Fejezetének hatálya alá tartozó üzem által veszélyeztetettek és külső védelmi terv készítésére nem kötelezettek, a kockázatbecslés alapján az II. besorolást kapták,
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
TELEPÜLÉSEK KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBASOROLÁSA
III. osztályba kell sorolni azokat a településeket, amelyek:
a 2011. évi CXXVIII. törvény IV. Fejezetének hatálya alá nem tartozó üzem által a veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén veszélyeztetettek, a kockázatbecslés alapján az III. besorolást kapták,
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK
Elégséges védelmi szint: Azon tervezési, szervezési, irányítási és beavatkozási tevékenység eredménye, amellyel – a veszélyeztetettség mértékének függvényében – az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme biztosítható. 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 1. § 7.
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT (védelmi követelmények) I. osztály
II. osztály
III. osztály
Riasztás
A lakosság központi riasztása; Veszélyhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása
A lakosság riasztása; Vesz. tájékoztatás feltételeinek biztosítása
Riasztás; Vesz. tájékoztatás tervezése
Lakosságvédelmi módszer
Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően (elzárkózás, kitelepítés)
Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően (elzárkózás)
Kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően
Felkészítés
Évente aktív tájékoztatás; Passzív tájékoztatás; Felkészítés (riasztás, magatartási sz.)
3 évente aktív tájékoztatás; Passzív tájékoztatás; Felkészítés (riasztás, magatartási sz.)
Passzív tájékoztatás
Védekezés
ö. mentőszervezetek terv.; pv. szervezetek magalak; karitatív, önkéntes és humanitárius szervek begy.
ö. mentőszervezetek terv; pv. szakalegység megalakít; karitatív, önkéntes és humanitárius szervek terv.
pv. szakalegység megalakít; önkéntes segítők, karitatív szervek tervezése
Induló katasztrófavédelmi készlet
Teljes induló készlet megléte
Teljes induló készlet megléte
Induló készlet tervezése
VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések besorolásának megfelelően megállapított elégséges védelmi szint alapulvételével, az élet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében a polgármester települési veszély-elhárítási tervet készít.” 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 21. § (6)
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS CÉLJA: „A természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével.” 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 25. § (1)
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
A települési veszély-elhárítási tervnek tartalmaznia kell: a védekezésben résztvevőkre vonatkozó szabályzókat (irányítás, vezetés, riasztás, kapcsolattartás, alkalmazás, ellátás, eú. biztosítás), a lakosság védelmére vonatkozó rendszabályokat, intézkedéseket, a kritikus infrastruktúra elemek és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmét, a hátrahagyott anyagi javak védelméről való gondoskodás rendjét, a vizek kártételei elleni védekezésben való közreműködési feladatokat, migráció esetében az közreműködés rendjét,
ideiglenes
elhelyezésben,
ellátásban
ideiglenes helyreállítás, a mentesítés és fertőtlenítés rendjét. Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
való
A VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS SZINTJEI: települési (a fővárosban kerületi) veszély-elhárítási terv, munkahelyi veszély-elhárítási terv, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének összesített terve, területi (fővárosi) veszély-elhárítási terv, központi veszély-elhárítási terv.
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS SZINTJEI Tervezési szint
Készíti
Felülvizsgálat
Gyakorlat
Jóváhagyja
Egyetért
települési
polgármester
évente márc. 31.
3 évente
HVB elnök
kirendeltségvezető
munkahelyi
gazdálkodó szerv vezetője
évente febr. 28.
szükség szerint
gazdálkodó szerv vezetője
kirendeltségvezető
összesített
Illetékességi területére vonatkozóan a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve – a települési szintet meghaladó beavatkozást igénylő katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – a települési veszélyelhárítási tervek alapján összesített tervet készít.
területi
megyei védelmi bizottság
évente jún. 30.
3 évente
MVB elnök
főigazgató
központi
központi katved. szerv
évente szept. 30.
szükség szerint
miniszter
-
Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
