A tejágazat makroökonómiai jellemzése
Források: Európai Bizottság tejgazdasági jelentései, agrárpiaci kilátások jelentések, AKII tanulmányok, KSH adatbázis, MOSZ: Tejtermelés és tejpiac helyzetének átfogó jelentése, 2011 Koller Attila vezérigazgató előadása (Tolnatej)
1
A faji sajátosságok…
Későn érő állatfaj. Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés – éven belüli ciklus. Napi termelés Speciális termék – sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség
2
A kettőshasznosítású fajták jellemzői Fajta neve
Szimentáli
Magyar tarka
Színez ődés
vörös-sárga tarka 650-750 1100-1300 138-142 Svájc
vörös-sárga tarka 600-700 900-1300 135-140 Magyarország
20-22 380-400
Tehén élősúlya, kg Bika élősúlya, kg Tehén marmagassága, cm Származási helye Üsz ő tenyésztésbe-vételi időpontja (hó) és súlya (kg) Tejtermelés, kg Tejzsír % Tejfehérje % Gépi fejésre való alkalmasság Ellés lefolyása Növekedési erély, g/nap Vágási %
Feketetarka lapály feketetarka
Vöröstarka lapály vöröstarka
18-22 400
600-700 1000-1200 140 Keleti-tenger partvidéke 17-18 330-340
550-650 900-1000 140 Keleti-tenger partvidéke 16-18 320-340
4500-5000 3,7-4,0 3,1-3,4 jó
4000-5000 3,7-4,0 3,2-3,5 közepes
5500-6000 3,8-4,0 3,2-3,3 jó
5000-5500 4,0-4,1 3,3-3,4 jó
közepes 1200-1300 60-63
közepes-nehéz 1200-1300 60-62
közepes 1000-1150 59-60
közepes 1200-1300 60
3
A tejtermelő fajták jellemzői Fajta neve Színez ődés Tehén élősúlya, kg Bika élősúlya, kg Tehén marmagassága, cm Származási helye Üsz ő tenyésztésbe vételi időpontja (hó) és súlya (kg) Tejtermelés, kg Tejzsír % Tejfehérje % Gépi fejésre való alkalmasság Ellés lefolyása Növekedési erély Vágóérték
Holstein-fríz feketetarka
Ayrshire sötét pirostarka
600-700 900-1200
Jersey egyszínű szürke-barna 350-450 600-700
500-550 650-750
Hungarofríz feketevöröstarka 550-600 800-900
140-145 USA, Kanada
120-125 Jersey szigete
125-130 Skócia
Magyarország
16-18 360-380 7000-8000 3,5-3,7 3,1-3,4 kiváló
13-14 250-290 4000-6500 5,0-6,0 3,8-4,5 kiváló
16-17 290-300 4000-5300 4,0-4,5 3,2-3,6 kiváló
16-17 350-370 4500-5000 4,2-4,5 3,4-3,6 kiváló
közepes nagy közepes
könnyű kicsi gyenge
könnyű kicsi gyenge
könnyű közepes közepes
4
…és a belőlük fakadó ökonómiai sajátosságok
Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat – hosszú táv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik – levezetés problémája.
5
A világ tejtermelése ~600 millió tonna Ennek több mint felét 10 ország termeli meg
6
A tejtermelés módjai Óriási változatosság Gazdaságok mérete
Dél-Ázsia
Nyugat- Európa
Termelési módok Ágazati politika tekintetében
Óceánia
USA
Kelet-Európa
7
A világ tejelő tehénállományának megoszlása 2000-ben 18%
3%
Európai Unió
10%
FÁK
9% 4%
KKE Dél-Am erika És zak- és Közép-Am erika
14% 33%
9%
Ázs ia Afrika Óceánia
8
Világ tejelő tehénállományának megoszlása 2010
256 millió tehén (FAO becslés) 55%-a a top-10 tejtermelő országokban A legtöbb Indiában (46 millió) Kína a 4.helyen ( 12 millió) EU (más besorolás): 23 millió tejelő tehén (2011), a legnagyobb állomány Németországban, a legkisebb Máltán.
9
http://www.ifcnnetwork.org/media/downloads/Diary-Map-
http://chartsbin.com/view/1492
10
A világ tejtermelésének megoszlása 2003-ban 21% EU-25: 24% (2014: 19%)
Egyéb 27%
India 14% Törökország 2%
Ausztrália 2%
USA 13%
Új-Zéland 2% Lengyelország 2%
Brazília Ukrajna 4% 2%
Pakisztán 5%
Oroszország 6%
11
A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások
Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép Növekvő tejtermelés
12
Az EU és az USA tejtermelése millió tonna 150 140 130 120 110 100 90 80 70
év 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
EU-25 - Európai Bizottság 2003
EU-15 - Európai Bizottság 2003
USA - OECD 2004
USA - FAPRI 2004
forrás: AKII
13
A tejágazat világpiaci kilátásai 2007-2013 között
A sajt és a teljes tejpor kereskedelmének bővülése; A sovány tejpor és vaj piacának stagnálása Az exportértékesítés továbbra is korlátozott; A világpiaci árak az időszak elején nőnek, majd csökkennek. Mérsékelt növekedés a termelésben
14
Az EU tejágazata
15
Emlékeztető: A CAP szabályozás Kvótarendszer 2015-ig (2008-ban kvótanövelés!) Ártámogatás Jövedelemtámogatás Intervenciós ár 20% Jövedelemtámogatás 2004-2007 között a történelmi kvótajogosultság alapján (kg) Jövedelemtámogatás 2007 decoupled cross-compliance gazdákodóhoz/területhez kötött fenntartható fejlődés környezet
termékminőség
állatjólét
16
17
18
Az EU-15 tejágazatának főbb jellemzői
18 %-át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. Mintegy 20 millió tejelő tehén. ~120 milliárd literes tejkvóta (ennek +15%-val rendelkeznek az új tagállamok). 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. 300 kg átlagos fejenkénti éves tej- és tejtermék fogyasztás. Egységes piaci szabályozás. Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság.
19
20
Az EU-25 tejtermelése
23 millió tejelő tehén (2011) A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt 25%-át Németország, 20%-át Franciaország adja. Lengyelország egymaga adja a 2004-ben csatlakozott 10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között.
21
A kvótarendszer
22
Az EU-27 tejtermelése (1000 t) Piaci év
Tejtermelés
Változás (%)
1999
132 241
-
2000
132 026
-0,16
2001
133 081
0,80
2002
134 086
0,76
2003
135 069
0,73
2004
133 969
-0,81
2005
134 672
0,52
2006
132 206
-1,83
2007
132 604
0,30
2008
133 848
0,94
2009
135 472
1,33
2010
138 219
2,03
2011
140 000
1,29
23
Az EU-25 tejtermelése a csatlakozáskor (2004!)
A kibővített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekedett. Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetőleg kétharmadát teszi ki.
24
A tej minősége
Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a tej 98 %-a megfelelt az EU higiéniai szabványainak, ezzel szemben Lengyelországban ez az arány csupán 50 % volt. Az EU minőségi, higiéniai követelményeinek nem megfelelő lengyel tej és tejtermék a 2006 végéig tartó átmeneti időszakban csak a belső piacon volt értékesíthető.
25 Az EU-15 tej- és tejtermék piaca (2003): Feldolgozói értékesítés 116 millió tonna, import 5 millió tonna Export piaci áron 1%
Export támogatással 11%
Intervenciós készlet 1% Belföldi felhasználás támogatással 8%
Belföldi felhasználás piaci áron 79%
forrás: AKII
26
A termelés szerkezete napjainkban
Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-át teszik ki az összes tejtermelő gazdaságnak. A farmok átlagos tehénlétszáma 30 körül alakul, de nagy eltérések: EU-15: 52 db, EU-10: 18 db, EU-2: 2 db)
27
EU-10
Az 1-2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3%-át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32%-ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25%-át 50-99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20%-ot képviselnek az üzemek közt
28
Érdekesség EU-10 (2007)
Legalacsonyabb átlagos tehénlétszám/ gazdaság: Románia, 4 db (!) Legmagasabb: Szlovákia, 190 db Magyarország: 54 db
29
Tejátvételi árak (2002/2003) euró/100 kg
Belgium: 29,6 Dánia: 31,9 Egyesült Királyság: 24,426,2 Finnország: 36,1 Hollandia: 30,5-30,6 Írország: 28,3-28,6 Németország: 27,4-29,4
Olaszország: 39,3 Svédország: 32,0 Uniós átlag: 30,6 Magyarország: 28,3 (2008 április: ~33) Lengyelország: 25,0 Egyesült Államok: 24,8 Új-Zéland: 14,8
30
Tejátvételi árak EU (euro/100 kg)
2007: átlagosan 26,93 (EU-27) 2012 aug.: 25,4 (EU-27); 26,81 (EU-15); 24,00 (EU-10)
Magyarország: 28,45 Szlovákia: 27,47 Románia: 24,79 Ciprus: 51,83 Németország: 29,71, top-5 (D, F, UK, NL, PL): 30,98
31
32
33
34
A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára
A módosított kvóta-rendszer 2014/15-ig fennmarad. Aszimmetrikus árcsökkentés (a vaj intervenciós árát 4 év alatt összesen 25%-kal, a sovány tejpor árát 3 év alatt 15%kal csökkentik. A tejtermeléssel összefüggő kifizetéseket 2008-tól kötelezően kell alkalmazni, de lehetséges a korábbi alkalmazás is. A vaj intervenciós mennyiségét is csökkentik, 4 év alatt 70.000 tonnáról 30.000 tonnára. A tej irányárát megszüntetik. A kompenzáció rögzített: 11,81 euró/t 2004-ben, 23,65 euró/t 2005-ben. 2006-tól 35,5 euró/t. Görögország kvótája megnő 120.000 tonnával.
35 A CAP reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára (egy lehetséges szkenárió)
A tejárak csökkenése, mely a termelői árat a termelés átlagos önköltsége alá csökkentené 2010-re, támogatások hiányában számottevően csökkentené a termelés volumenét. A kisebb, kevésbé hatékony gazdaságok kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel, kvótájukat a nagyobb gazdaságok szerzik meg. Ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb gazdaság termeli meg. A kvótát megszerző gazdaságok az állománylétszám növelésével növelik termelésüket – a 150 tehénnél többet tartó gazdaságok a kibocsátást szándékozik növelni. A növekvő termelékenység eredményeként az EU termelési szintje nem változik, a belső fogyasztást mintegy 15%-kal továbbra is meghaladja majd. A világpiacon nem csökken az EU feleslegek okozta 36 feszültség.
A tehéntej hasznosítási irányai
37
Belső kereslet várhatóan nő a sajt és egyéb magasabb hozzáadott értékű tejtermékek iránt. Az ömlesztett tejtermékek termelése a támogatás és a piaci árcsökkenés következtében várhatóan visszaesik. Az export teljesítmény várhatóan visszaesik.
38
Bizottsági előrejelzés
A sajt-termelés és -fogyasztás növekedése (meghaladja 2013-ban a 9 millió t-t) várható, míg a vajtermelés és sovány tejpor előállítás volumene csökken. A sajtexport viszont csökkenhet, ha a 2005ben indult trendnek megfelelően a belső fogyasztás-növekedés meghaladja az termelés növekedését.
39
A csökkenő vajtermelés mellett a vajexport is csökken - ennek oka részben a kisebb világpiaci igény, illetve az ÚjZélandról és Ausztráliából generálódó egyre erősebb verseny.
40
Magyarország tejszektora
41
A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon (ezer db) 1600 1400 1200 1000
szarvasmarha-állomány
800
ebből:tehén 600 400 200
42
0 1990.
1992.
1994.
1996.
1998.
2000.
2002.
43
A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon
forrás:KSH
44
A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon
1990: 1.571.000 szarvasmarha 1990: 630.000 tehén Fajtaszerkezet váltás: 1972- tej- és húshasznú specializált állomány a hagyományos kettőshasznosítású fajta helyett. Részmegvalósulás: tejhasznú állomány kialakult, húshasznú állomány
45
Tejszektor 2000-2008 Tehéntej termelés Millió kg
Tehéntej felvásárlási ár €/100 kg
Tehéntej felvásárlási ár Ft/100 kg
1686,2
24,2
63,0
1674,0
26,7
68,5
2067,8
1736,0
26,7
64,8
362
1977,3
1636,8
28,2
71,4
723
363
1844,8
1544,9
25,9
62,9
721
347
1878,0
1495,7
24,8
64,3
2006.
700
326
1796,0
1296,8
24,4
63,8
2007.
710
322
1800,0
1434,8
28,7
72,7
2008.
695
324
év
Szarvasmarh a létszám 1000 db
Ebből 2 évnél idősebb tejelő tehén 1000 db
2000.
805
376
2080,5
2001.
783
355
2079,8
2002.
770
350
2003.
766
2004. 2005.
Tehéntej felvásárlás Millió kg
863,0*
Forrás:KSH * 2008 jan-júl
46
Szarvasmarha állomány (ezer db) Év
Szarvasmarha
2009
703
2010
706
2011
692
2012
733
Forrás: KSH
47
Tehénállomány megoszlása (1000 db) Tehénállomány
2008
2009
2010
2011
325
312
309
321
64
69
71
211
193
204
37
47
46
Ebből húshasznú 61 tejhasznú 226 kettőshasznosítású 38
48
A szarvasmarha állomány és tejtermelés alakulása
50
1900
A cím beírásához kattintson ide
1880
1860
1840
1820
tejtermelés/tehén/liter 6781
1800
tejtermelés/tehén/liter 6693
1780
1760
1740 2004
2005
2006
2007
51
2008
A szarvasmarha-állomány megoszlása az ezredforduló után
70%-a az 50 tehénnél többet tartó gazdaságokban található. 811 nagygazdaság (200 tehénnél többet tartó, vagy napi 1000 liternél többet termelő gazdaság) és 25 ezer kistermelő. 2006-ra: 520 társas vállalkozás és mintegy 6000 magántermelő. A termelés 85 %-a a a nagygazdaságokból származik.
52
A cím beírásához kattintson ide Szarvasmarhát tartó
Ebből : tehenet tartó
Egy tartó gazdaságra jutó sz.marhák száma
Év gazdasági szervezet
egyéni gazdaság
gazdasági szervezet
egyéni gazdaság
gazdasági szervezet
egyéni gazdaság
2005
847
24 261
764
17 570
560
9,6
2006
906
19 170
804
14 808
531
11,5
2007
898
18 908
799
13 260
540
11,6
2008
870
18 206
780
13 433
545
12,5
53
Gazdaság szerkezet
Szarvasmarha állomány 63%-át gazdasági szervezetek, 37%-át egyéni gazdaságok tartják (2012). Kismértékű növekedés az egyéni gazdaságok arányában (2010-ben 34% volt a részesedésük). Átlagos állománylétszám: 469 db a gazdasági szervezeteknél, 13 db az egyéni gazdaságoknál.
54
A tejtermelés 2004-2010 között (millió l) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 1845
1878
1796
1794
1792
1712
1592
Forrás: KSH
56
Az ágazat jellemzői
A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%-át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%-át adja. Az 1990. évhez képest 2002-ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%-a. A fajlagos tejhozam sokáig alatta maradt az EU átlagnak (5722 liter) – 1988-ban még 111%-a volt az EGK átlagnak, 2005-ben azonban már ismét meghaladta azt (6300 kg) A megtermelt tej 98%-a extra minőségű.
57
Az ágazat jellemzői – a tej ára
1993-ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá – a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. 1993-tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott – mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90%-a körül határozták meg, 1998-tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70%-át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.
58
Az ágazat jellemzői – a tej ára
Irányár: az áringadozások középpontját jelentő árcentrum. Intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.
59
Az ágazat jellemzői –a tej ára
2003. évi XVI. törvény (Agrárpiaci Rendtartás) Alapár, irányár, minimumár és intervenciós felvásárlási ár. 2004. januártól az állami szabályozás kivonult az ágazatból – eltűnt az irányár, megszűnt a termelői támogatás - megállapodás végül 2004. február 25-én a Kormánnyal.
60
A tej felvásárlási árának változása (Ft/l) 80 70 60 50 40 30 20 10
61
0
1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2004.
A tej felvásárlási átlagára nemzetközi összehasonlításban, 2004 március 74,1
80 70
60,7
61,4
60
57,5
50 Ft/kg
71,5
41,8
43,5
Lengyelország
Románia
40 30 20 10 0 Magyarország
Cseh Köztársaság
Szlovákia
Ausztria
Németország
62
2005. március Ft/kg 80
72,05
70,45 70
65,82
66,33 62,18 57,28
60
48,63
50
Magyarország Cseh Köztársaság Szlovákia Lengyelország
40
Románia Ausztria
30
Németország
20
10
0
Magyarország
Szlovákia
Románia
63
Németország
Felvásárlási ár extra min. nyerstej (Ft/kg) 2008
2009
2010
2011
81,2
60,3
69,2
84,3
Forrás: AKII – első 7 havi átlagár
2011: a 84,3 Ft/kg 18 %-kal haladja meg a 2010. évi átlagárat. (A tejtermelés költségeinek döntő hányadát kitevő takarmányköltségek ezt jóval meghaladó mértékben nőttek, a kukorica első 7 havi átlagára például 40%-kal haladja meg a 2010. évi átlagárat.)
64
Felvásárlási árak és takarmányárak alakulása
65
forrás: KSH
A nagyobb tejfeldolgozók piaci részesedése nettó árbevétel szerint, % 20 1998
2001
2002
12 8
Pannontej
Tolnatej
Parmalat
Danone
Sole
0
Veszprémtej
4
Nutricia
részesedés (%)
16
cég neve
66
Nyerstej felvásárlási árak (Ft/l) 90,00
80,00 zsír 3,63 fehérje 3,23
70,00
zsír 3,66 fehérje 3,24 zsír 3,75 fehérje 3,33
60,00
2004 2005
50,00
2006 2007
40,00
2008 2009 1-3hó
30,00
20,00
10,00
0,00 2004
2005
2006
2007
2008
67
2009 1-3hó
http://internetfigyelo.blogter.hu /397079/a_tejipari_gyartok_es_markak _etikai_rangsora
68
Tejipar 85
80
75 Tejfeldolgozók száma Magyarországon 70
65
60 2004
2005
2006
2007
2008
69
Top-5 feldolgozó 2006-ban Nettó árbevétel 2006 (ezer Ft) Tolnatej
14 354 738
Bongrain
21 675 014
Danone
26 596 844
Friesland
44 199 820
SoleMizo
50 977 277
70
Fogyasztói tej árak, 2011. 09. (Ft/l, 1,5 %-os)
Hazai tej
Lidl
Penny M Tesco
Aldi
Spar
CBA
169
-
169
169
219
Import 149* 149** tej (német) (szlovák) 169 (német)
179
140 149 (cseh) (német) 159 (szlovák)
159 179 (szlovák) (cseh)
Forrás: MOSZ saját gyűjtés, mintavételezés időpontja 2011. 09. 12 -13. *Akciósan 136Ft/l, ** Akciósan 129Ft/l
71
Félzsíros dobozos tej fázisárai 2011 első félévében (Ft/l,áfa nélkül)
Forrás: AKII
72
A termelői fázis, vagyis a nyerstej termelői árának részesedése a tej fogyasztói (ÁFA-t nem tartalmazó) árából Magyarországon a legalacsonyabb, mindössze 46 %. Németországban ez az arány meghaladja a 70 %-ot. Magyarországon a tej termelői árára literenként 103 forint, míg Németországban 37 forint rakodik a feldolgozói és kereskedelmi fázisban.
73
Tejipar előtti kihívások Piaci kihívások
I.
a)
Kereslet visszaesése világgazdasági válság súlyosabban érinti Magyarországot mert magas államadósság magas államadósság magas költségvetési hiány magas költségvetési hiány anticiklikus gazdaságpolitika hiánya anticiklikus gazdaságpolitika hiánya Ø Ø állami költekezés ø adócsökkentés ø kamatszint csökentés
74
A fogyasztói vásárlások csökkenése 2008/2009-ben
75
Kihívások a tejipar előtt b)
Import nyomás
magas az import aránya európai piac rendezetlen külföldi tulajdonú láncok keletközép európai piacokkal keletközép európai piacokkal biztosítják hazai iparuk támogatását biztosítják hazai iparuk támogatását
kvótaszabályozás lazulása miatti többlettermelés csökkenő kereslettel találkozik Piacszabályozó eszközök gyenge hatásfokú működése
76
Gyengébb forintárfolyam
Egységes fellépés az import és hazai áruk minőségvizsgálata során
77
A tejipar előtti kihívások Kereskedelmi láncok erőfölénye az értékesítés volumenében (%) 1. hipermarketek
Hipermarket
24
25
23
15
15
17
27
Szupermarket Diszkont
22
2. diszkontok
Cash&carry
17
18
18
Kisbolt-lánc
3
3
3
15
14
14
Független kisbolt Drogéria
3. szupermarketek
Egyéb
22
1 13 15
15
2
2
2
7
9
9
9
4 4
2006
2007
2008
14
…
78
2013
Tej, és tejtermékek külkereskedelme
Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta (értékben kifejezve, egyre növekvő mértékben) nettó importőr tej és tejtermékekből. A tavalyi évben az import értéke meghaladta a 85 milliárd forintot, miközben exportunk a 47 milliárd forintot sem érte el. 2012: fordulat – egyezség a forgalmazókkal az árképzést illetően, utána jelentős növekedés a folyadéktej piacán.
A közel 40 milliárd forintos negatív egyenleg négyszerese a csatlakozás évében mért importtöbbletnek.
79
Tejtermékek külkereskedelme
80
2011 első félévében 45 milliárd forint értékben importáltunk tejet és tejtermékeket, miközben az exportunk mindössze 29 milliárd forint volt. Időarányosan, 2010 első fél évéhez viszonyítva, az idei év január-június időszakában mind az import, mind az export értéke 20%-kot meghaladó mértékben nőtt.
Annak ellenére, hogy a tej és tejtermék importunk értéke 35-45 %-kal meghaladja ez export értékét, exportunk mennyiségben 2004 óta folyamatosan túlszárnyalja az import nagyságát.
81
A 2010. évi 400 millió kilogrammos export közel 90 %-át a tej (jelentős mértékben teljes nyerstej) adta, míg az importban a tej (dobozos) mennyiségi aránya alig 60 %, az exporthoz képest jóval magasabb a feldolgozott, magasabb hozzáadott értékű termékek aránya.
82
A legtöbb importtermék 2010-ben Németországból (26 milliárd forint értékben), Szlovákiából (16 milliárd forint értékben) és Lengyelországból (16 milliárd forint értékben) érkezett Magyarországra. A Németországból származó import döntő hányadát a magas hozzáadott értékű termékek (sajt, túró, joghurt stb.) tették ki, míg Szlovákiából főleg dobozos tartós tej érkezett Magyarországra.
83
Tej- és tejtermék exportunk fele 2010-ben 2 országba irányult, legjelentősebb exportpartnerük (Olaszországot is megelőzve) Románia volt, az ide irányuló 12,1 milliárd forintos kivitel több mint 50%-át a tej (dobozos és nyerstej) tette ki, de közel 6 milliárd forint értékben magasabb hozzáadott értékű terméket is sikerült elhelyeznünk a román piacon. Az ide irányuló exportunk tavaly több mint 25 %-kal bővült 2009-hez képest. Olaszországba lényegében csak nyerstejet exportálunk, a 2010. évi 9 milliárd forint értékű kivitellel szemben 2009-ben még közel 12 milliárd forintnyi export irányult ide.
84
Szabályozás, támogatások
Különleges hátrányokhoz kapcsolódó támogatás (válságos időszak a tejtermelőknél): megtermelt és ténylegesen értékesített tej után 2010: 9,55Ft/kg, 2011: 9,7 Ft/kg – feltétel min. 1 ha SAPS terület Tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás: tehén után igényelhető 2011-ben max. 55 ezer Ft/év/állategység (6-7 Ft/l) Tej top-up: 2010: 6 Ft/kg – 2012-től moduláció miatt csökken…
85
Állategység számítás az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet szerint. Kérődzők, lófélék Két évnél idősebb bika, tehén és más szarvasmarhafélék, hat hónapnál idősebb lófélék
1 db állat/Állategység
állat db.
Állategység
1,0
0
Szarvasmarhafélék hat hónapos kortól két éves korig
0,6
0
Hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélék
0,4
0
Szamár, öszvér
0,6
0
Juh
0,2
0
Kecske
0,2
0
Tenyészkoca >50 kg
0,5
0
Egyéb sertés
0,3
0
Tojótyúk
0,014
0
Egyéb baromfi
0,030
0
Sertésfélék
Baromfifélék
Összes állategyég:
86
0
Egyes állatbetegségek megelőzése és leküzdése támogatás, Állati hulla elszállítás és ártalmatlanítás Állattartó telepek korszerűsítése
87
Ágazati hírek, 2004
EU: Válságban a tejtermelés a nagy kereskedelmi láncok az önköltség alatti áron értékesítik termékeiket. Árversenyt a feldolgozók között, akik egyre kevesebbet fizetnek a tejátvételért. pl. Real üzletlánc Németország: 33 eurocentért kínálta a tej literjét (kb 80 Ft). Az átlagos kereskedelmi ár 58 cent, a termelőtől 28 centért veszi át a feldolgozó
88
Ágazati hírek, 2005
2005-ben Németországban 7000 termelő hagyott fel a tevékenységgel. Ausztria: a tejátvételi ár: 26-28 eurocent, a gazdák szerint a költségeket 40 eurocent fedezné. Nagy-Britannia: a termelők 70%-ának nincs nyeresége.
89
Magyarország
2005 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest 30 millió literrel csökkent a feldolgozott tej mennyisége Magyarországon. 2004-ben már 120 millió literrel kevesebb tejet dolgoztak fel, mint 1 évvel korábban. Az alacsony átvételi árak miatt a termelők 2/3-a tartósan veszteséges. Az átlagos literenkénti átvételi ár 2006 elején 65 Ft körül alakul, nyár közepére csökkenés várható.
90
2007 végén 2008 elején még literenként 95 forint körül volt a tej felvásárlási ára, addig 2009-ben 55-60 forintot kapnak a tej literjéért. Az önköltség pedig literenként eléri - termelőtől függően - a 75-85 forintot. Ezért megkezdődött az állatok levágása….
91
Önköltség és bevétel (társas vállalkozások) 100
1000 Ft/t
80
60 40
20 0 2000
Termelés értéke
2001
2002
2004
Nemzeti kiegészítõ támogatás
2005
Önköltség
92
A nyerstej termelői ára 2004-ben Extra 2004 Menny. ezer kg I. hó II. hó
Osztályon kívüli Átlagár Menny. Ft/l ezer kg
121945 62,01 1921 112671 61,87 1226
Összesen
Átlagár Menny. Ft/l ezer kg
Átlagár Ft/l
40,60 123867 61,68 44,62 113897 61,69
93
A főbb tejtermékek feldolgozói értékesítési átlagára 2004-ben
2004
Polytej, 2,8 % zsírtart. 1 liter
Dobozos tej 2,8 % Dobozos tartós tej Érlelt keménysajt zsírtart. 1 liter 2,8 % zsírtart. 1 liter
I. hó II. hó
113,60 111,24
132,14 122,52
136,95 124,34
1246,66 1232,25
95
A cím beírásához kattintson ide
A hazai tejtermelésben (2008) az éves termelési költség nagysága 600-700 ezer forint/tehén.
96
A tejelő tehén-állomány megoszlása az önköltség nagysága szerint, % (2003) százalék
100 80 68 Ft/l 60 40 54 Ft/l
61 %
80 Ft/l
20 20 %
18 %
0 Átlagosnál jobb
Átlag környezete
Átlagosnál rosszabb
97
A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft) 60
50
40
30
20
10
0 1990.
1991.
1992.
1993.
1994.
1995.
1996.
1997.
1998.
1999.
99
2000.
2001.
Jövedelmezőség
Ha a jövedelmi értéket tej literre vetítjük, akkor ez az érték -10-(+)10 Ft/liter. Az egy tehénre jutó éves nettó jövedelem -60- (+)120 ezer Ft/tehén, míg a költségarányos jövedelmezőség -10(+)15% között alakul.
102
Belföldi értékesítés termékcsoportonkénti részaránya, tejegyenértékben (2002)
Egyéb 7%
Savanyított tejkészítmény 10%
Fogyasztói tej 37%
Sajt és túró 46%
Forrás: AKII
103
Tejegyenérték
A feldolgozás során előállított tejtermékhez felhasznált folyadéktej mennyiségét kifejező mértékegység, általában meghatározott tejzsír (esetleg fehérje) alapon számítva.
104
A tej- és tejtermékek fogyasztása
Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990-ben még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év, ebből 3035 liter import alapanyagból készült - EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a joghurtfogyasztás, Magyarországon 5 pohár(!)/fő. A fogyasztás növelése reális cél?
105
A hazai tejágazat SWOT elemzése
Erősségek:
Javuló hatékonyság, nagyüzemi tejtermelés túlsúlya. Megfelelő takarmánybázis. Javuló tejhozam. Viszonylag olcsó munkaerő. Erősödő vállalati koncentráció.
Gyengeségek Gyenge
életképességű kisüzemek. a termelésben, feleslegek. Alacsony jövedelmezőség. Alacsony specializáció. Alacsony érdekérvényesítő képesség. Kihasználatlan kapacitások a feldolgozásban. Kis méret a feldolgozásban. Marketing munka színvonala. Termelők közötti alacsony horizontális koordináció. Túlkínálat
106
A hazai tejágazat SWOT elemzése Veszélyek Lehetőségek
Növekvő világpiac. Kvótával biztosított termelés. Feldolgozott termékek kereslete nő. Következetes szabály- és törvényalkalmazás. Belföldi fogyasztás növekedése – fogyasztói preferenciák kedvező változása Közeli felvevő piacok. Fokozott közösségi és egyéni marketing munka.
Csökkenő népesség Romló fizetőképesség Valutaárfolyam ingadozása Finanszírozási nehézségek Növekvő energiaköltségek Növekvő környezetvédelmi kiadások Kevés beruházás és innováció Kihasználatlan kapacitások a feldolgozóiparban Csökkenő termelés Tej gyenge pozíciója a többi italfélével szemben Koncentráció a kiskereskedelemben Külpiaci nyomás, túlkínálat, olcsó, minőségi import. Tartósan alacsony hazai fogyasztás, telített nemzetközi fogyasztási szint. Sokkoló piaci verseny. Külföldi vállalatok jobb marketinglehetőségei, kapcsolatrendszerei, háttere.
107
Az EU csatlakozás megállapodás
Közel 2 milliót tonnás kvótát kaptunk - a hazai kvótát 2002-ben 96%-os kihasználtsággal teljesítettük, 2003-ban 2004-ben és 2005-ben a kihasználásunk egyenletesen romlott. Jelenleg (2011) 70%-os a kihasználtság!
108
2006-os történések
~ 400 ezer liter nyerstej is elhagyhatta 2006-ban az országot Olaszország és Szlovénia irányába, mivel ennek az exportlehetőségnek a jövedelmezősége átlagosan mintegy 10 forinttal volt jobb literenként a belföldi értékesítésnél.
109
A tejhiány miatt viszont 2006 augusztus óta emelkednek a felvásárlási árak is, ami az áfa emelésével összeadódva fokozza a feldolgozók nehézségeit. A képet a 2005öshöz képest gyengébb forint miatt egyre kevésbé motivált import is színesítette. Eközben több tejipari menedzser is széket váltott. Távozott a Sole-Mizo, a Friesland, a Parmalat és a Veszprémtej vezetője is.
110
Az elmúlt években a magyarországi szarvasmarhaállomány folyamatosan csökkent. Ezzel együtt a tehenészeti telepek száma is mérséklődött. Napjainkban 520 társas vállalkozás és mintegy 6000 magántermelő termel tehéntejet Magyarországon. A konszolidáció azonban nem ért véget. Az elmúlt tíz évben a tejelő tehenek száma 23 százalékkal csökkent Magyarországon, és elérte a 321 ezret. Ennek kétharmadát a társas vállalkozások tartják. A tényleges tejhasznú marhaállomány, melyre a magyarországi tejgazdaság építhet azonban csak 210 ezer egyedből áll. Ennek 97 százaléka Holstein-Fríz (HF) vérségű tehén.
111
A tejelő tehenek és a vállalkozások számának fogyása miatt nem csodálkozhatunk azon, ha az 1990-es 2787 millió literről a magyarországi tejtermelés 2005-re 1700 millió literre csökkent, 2006-ban pedig mindössze 1300 millió literes felvásárlást regisztrálhattunk. A tejtermelés összetétele azonban kiváló minőségre utal. Az extra minőségű tej aránya például a felvásárlásban már meghaladja a 98 százalékot. Az átlagos tejhozam Magyarországon felette van az EU átlagának, 6300 kg/tehén (Eurostat 2005). Az említett, bázisállománynak is nevezhető 210 ezer HF-nél azonban az átlag 8600 kg.
112
113
A csökkenő tejfelvásárlás a tejtermékkivitel csökkenésében jelenik meg, miközben az import bővülése fedi le a piac bővülését. A tejés tejtermékimport jelentősen növekedett az elmúlt években. 2005-ben több mint 254 ezer tonna tej és tejtermék érkezett az országba. A legnagyobb tételek Németországból, Ausztriából, Szlovákiából és Lengyelországból jöttek. Az import térnyerése ugyanakkor 2006ban lassan folytatódhatott.
114
Kilátások
A tejtermékek fogyasztásának emelkedését lehet prognosztizálni, ami középtávú előrejelzés szerint, 2013-ra a fogyasztás fejenkénti évi 175-180 literes szintjét fogja eredményezni. Mindez komoly növekedésre utal, ám a fogyasztás még így is elmarad majd az 1980-as évek szintjétől. A növekedés hajtóerőit arra vezethetjük vissza, hogy a 2007-es és a 2008-as megtorpanás után javul a lakossági fizetőképesség (hát ez nem jött be), a feldolgozók pedig erősödő marketingaktivitással, innovációkkal jelennek meg. A fogyasztást növeli majd az egészséges életmód iránti igény is.
115
A nagy gazdaságok piaca növekszik majd leginkább. Előrejelzés szerint az elkövetkező 2-3 évben a tejtermelők száma mintegy 3000 körüli szintre fog csökkenni, melyből 400 lesz nagy telep. A feldolgozók száma is tovább fog csökkenni. A globális cégek szűkítik kínálatukat, csak magas feldolgozottságú termékekre fognak koncentrálni, erős marketingtámogatással.
116
A cím beírásához kattintson ide
http://gazdasagiradio.hu/cikk/84082/
117
