B O R S O S
K Á R O L Y
A távbeszélő-hálózat távlati tervezéséhez a beszélőhely-sűrűség alakulásának vizsgálata ETO
621.395.74-3.001.2
A magyarországi távbeszélő-hálózatok eddigiekben a víz-, a gáz-, a villamosenergia, a szennyvízvezetékek készült t á v l a t i terveinek utólagos értékelésekor meg lényegükben gazdaságos és folyamatos szállítórend állapítható, hogy a célkitűzésekben leírt és a meg szerek, céljuk az igénybe vevőhöz energia odaszállívalósult hálózatok közötti eltérések rendkívül na- •tása vagy az igénybe vevőtől a h u l l a d é k elvitele. A nagyok és t ú l vannak^z e t é r e n elfogadható 20—25%távbeszélő-hálózat ezektől eltérően olyan t e r m e l ő jel os eltérésen. Például Magyarországon az 1980. évre legű létesítmény, mely bármely k é t i g é n y b e vevő k ö v á r h a t ó , illetve kiépülő 11^5/100 lakos beszélőhely z ö t t ú t v o n a l a t biztosít információk á t v i t e l é r e és az sűrűséggel szemben az 1 9 6 4 - ^ 5 . években készült információ értékét a lassúbb információközlési mód tervek szerint 20/100 sűrűségnek kellene lennie, de az szerekkel szemben a gyorsaság által növeli. Ezenkí igényeket ez sem elégítené k i , mert az összes szük v ü l a távközlés utat ad olyan információknak is, ségletek teljesítéséhez 30/100 beszélőhely-sűrűségre melyek értéket csak azzal nyernek, hogy gyorsan lenne szükség. A h á r o m számérték közötti különbség közölhetők. kereken 1 — 1 millió beszélőhelyet jelent. Lényeges A távközlésnek a közigazgatásban, a termelésben, vonása e tervnek, hogy a hiánygazdálkodás t o v á b b a kereskedelemben, a közlekedésben és az energia vitelé vei'számol. Az ú j a b b , a 70-es évek elején készült elosztásban b e t ö l t ö t t szerepének megítélésére egyér tervek szerint 1990. évre kellene a korábbi és az 1980. telmű gazdasági módok nem alakultak k i , éppen évre v o n a t k o z ó célkitűzést megvalósítani. E terv ezért a távközlés fejlesztése terén k ü l ö n b ö z ő felfo ben közölt becslések szerint az 1990-re kialakuló gások alakultak k i . Lényegében az a l á b b i h á r o m alap 20/100 lakos beszélőhely-sűrűség esetében k b . 3/100 v e t ő szemlélet h a t á r o l h a t ó e l : sűrűségi é r t é k n e k megfelelő beszélőhely h i á n y o z n a . a) A távközlés fejlesztését mennyiségileg és minő Ebben az időben azonban m á r alakult k i olyan fej ségileg ú g y kell i r á n y í t a n i , hogy a fellépő igé lesztési terv is, mely nem tesz különbséget az igények nyek mindenhol kielégíthetők legyenek. és a megyalósítandó beszélőhelyek k ö z ö t t , t e h á t a b) A fejlesztésben k ö v e t n i kell az i g é n y e k alakulá hiánygazdálkodás felszámolását célozza. s á t és azokat b e l á t h a t ó időn belül k i kell elé Ha az első adatcsoportot vizsgáljuk és figyelembe gíteni. vesszük, hogy a 11,5/100 beszélőhely-sűrűség kiépítése c) A távközlési hálózat az igények a l a p j á n vala esetén k b . 2,5/100 sűrűség a hivatalosan k i m u t a t o t t milyen formában szükségszerűen létrejön, te hiány, akkor felmerülhet az a kérdés, hogy ha a ko h á t fejlesztése nem elsődleges p r o b l é m a . r á b b i tervek szerint 1980-ra a 20/100 érték valósulna Az a) alatti fejlesztési m ó d elvileg l e h e t ő v é teszi a meg, akkor a 6/100 sűrűségi érték, t e h á t kereken mindenfajta igényt figyelembe vevő egységes rend 600 000 beszélőhely ténylegesen kihasználatlan ma szer kialakulását. A c) alatti nézet a l a p j á n egymás radna-e. A későbbiek szerint igazolható, hogy ez a k a p a c i t á s nem maradna üzemen kívül, de az való tól független vagy részben független z á r t célú t á v közlési rendszerek j ö h e t n e k létre az i g é n y e k fellép színűsíthető, hogy az igény nem érné el a k o r á b b a n t é v e l p á r h u z a m o s a n . A f j megoldás az előző k é t s z á m í t o t t 30/100 lakos sűrűségi értéket. szélsőséges i r á n y z a t k ö z ö t t foglal helyet. A beszélőhely-sűrűséget m i n t a távbeszélő-hálózat Az egységes rendszert jellemzik a nagy á r a m k ö r fejlettségének egyik jellemző m u t a t ó j á t kiemelve lát k a p a c i t á s ú helyközi átviteli utak. A z á r t c é l ú hálóza h a t ó , hogy a t á v l a t i tervekben az igények felmérésé tok helyközi átviteli útjai a speciális szempontoknak ben, az igények kielégítésének m é r t é k é b e n olyan na gyok az eltérések, hogy szükségessé válik az igény (közlekedés, energiaszállítás stb.) megfelelően általá felmérésre v o n a t k o z ó tervezési módszerek felülvizs ban kis áramkörkapacitással épülnek. A z elsőben a gálata és amennyiben lehetséges, olyan tervezési helyközi irányok nyomvonalhossza megközelítheti irányelvek megadása, amelyeknél a mennyiségi igé a lehetséges minimumot és így az 1 á r a m k ö r km-re nyeken kívül a minőségre v o n a t k o z ó k ö v e t e l m é n y e k eső költségek alacsonyak, míg a m á s o d i k b a n a nyom vonalak összes hossza az előzőének többszörösére is lényeges szerepet kapnak. n ö v e k e d h e t és ennek alapján a fajlagos költségek nagyok. Ugyanez vonatkozik az évi f e n n t a r t á s i és üzemeltetési költségekre, t o v á b b á a f e n n t a r t á s h o z 1. A távközlés fejlesztésének irányzatai szükséges m u n k a e r ő k számára is. Ezekkel az elő nyökkel szemben az a ) alatti m e g o l d á s b a n az induló A távbeszélő- vagy általánosítva a távközlőháló beruházási összeg meghaladhatja a c) a l a t t i fejlesz zatoknak az infrastrukturális létesítmények k ö z ö t t tési m ó d első beruházási igényét, de összességében az különleges szerepe van. A z egyéb közműrendszerek, első megoldás szükségszerűen g a z d a s á g o s a b b . A c) szerinti fejlesztési módszerre jellemző, a lakossági igények kielégítetlensége, egyrészt m i v e l a lakosság B e é r k e z e t t : 1978. I . 27.
232
BORSOS K . : A TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT TÁVLATI T E R V E Z É S É H E Z A B E S Z É L Ö S Ű R Ú S É G VIZSGÁLATA
önálló hálózat létrehozására képtelen, másrészt mivel a lakossági igények kielégítésének h á t t é r b e szorítása annak k ö v e t k e z m é n y e , hogy a lakosság t ú l n y o m ó részénél nehezen értékelhető a távbeszélő hasznossága és így a lakástelefon a kényelmi berendezések kate góriájába sorolódik. A k é t szélsőséges helyzet absztrakció és t a l á n egy ország hálózatára sem i l l i k e k é t modell, de minden hálózat valamelyiket megközelíti. A fejlesztés általános i r á n y v o n a l á n a k megfogalma zására a környező vagy velük kapcsolatban álló or szágok hálózatainak szintje is n a g y m é r t é k ű befolyást gyakorol. E kapcsolat egyébként lehet pozitív vagy n e g a t í v jellegű. Ez a környezeti h a t á s esetleg dön t ő b b lehet, mint az ország saját termelési szintje. P é l d á u l egy olyan országban, ahol az egy főre j u t ó n e t t ó nemzeti termelési érték alacsony (pl. 200 $/fő), lényegesen korszerűbb h á l ó z a t t a l kell hogy rendelkez zék jelenleg, mint egy 30 évvel ezelőtt ugyanezen a szinten álló országé volt, mivel ekkor összességében a világhálózat is lényegesen alacsonyabb fokon állt. A környezeti h a t á s az u t ó b b i másfél évtizedben ál talánosságban felgyorsította a fejlesztés ü t e m é t a relatív elmaradott országokban. A gyorsítás m é r t é k é t a viszonyítási alap h a t á r o z z a meg, mivel azon orszá gok hálózataihoz kell igazodni, amelyekkel a kapcso lat intenzív.
2. A beszélőhely-sűrűség szükséges mértékének meghatározása A t á v l a t i tervezés egyik a l a p v e t ő problémája an nak megítélése, hogy 15 vagy 20 éves i d ő t á v l a t b a n milyen beszélőhely-sűrűséggel kell számolni országos á t l a g b a n . A z eddigi tervezési, illetve prognóziské szítési módszerek ismertetése és értékelése alapján m e g á l l a p í t h a t ó , hogy ezek használhatósága eléggé k o r l á t o z o t t . E módszerek például nem számolnak az zal, hogy különböző t á r s a d a l m i rendszerekben az igények eltérőek, t o v á b b á azzal sem, hogy egyes el látási megoldások, p l . a lakásokon belüli mellékállo mások esete nem á l t a l á n o s í t h a t ó . E módszerek egyéb k é n t nem számolnak az előzőekben e m l í t e t t környeze t i hatással sem. A k ö v e t k e z ő k b e n k é t olyan viszonylag új prognó ziskészítési módszer is ismertetésre kerül, melyek ezen hiányosságok h a t á s á t csökkentik. A fejezet utolsó pontja azzal a kérdéssel foglalko zik, hogy e módszerek, melyek a viszonylag hosszú idő óta fejlődő távbeszélő-hálózattal rendelkező orszá gokra érvényesek, mennyiben általánosíthatók a fej lődő országokra, illetve ezek egyes tipikus csoport jaira. 2.1 Eltolt időlépték alapján készült
prognózisok
K o r á b b a n az igények jövőbeni alakulásáról a különböző országok beszélőhely-sűrűségének fejlődé sét b e m u t a t ó görbék összevonásával készült görbe segítségével igyekeztünk k é p e t alkotni, illetve prog nózist készíteni. Ennek a módszernek a l a p j á t az a feltételezés képezte, hogy valamely sűrűségértékről egy magasabb szintre való feljutás mindenhol egy formán t ö r t é n t a m ú l t b a n és fog a j ö v ő b e n megtör-
H 5 7 9 - B K "A
1. ábra. A b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g a l a k u l á s a M a g y a r o r s z á g o n 1906—1980 k ö z ö l i és t ö b b o r s z á g b a n a 11,5/100 lakos s ű r ű ség a l a k u l á s a
t é n n i , t e h á t az egyes országok ellátási szintjei k ö z ö t t csak időbeni eltérés van. A z összesített görbe az ú n . eltolt időléptékű görbét eredményezi. Ennek a m ó d szernek hibáját mutatja be az 1. á b r a , mely Magyar országra az 1980. évre v á r h a t ó 11,5/100 beszélőhely sűrűséget veszi alapul és ehhez a ponthoz csatlakoz tatja t ö b b ország beszélőhely-sűrűségének fejlődési görbéjét. Ezekből az a d a t o k b ó l l á t h a t ó , hogy; olyan lényegesek az eltérések p l . az N D K és Görögország fejlesztési trendjei k ö z ö t t , hogy azokból a magyaror szági h á l ó z a t fejlesztésére k ö v e t k e z t e t é s t nem is lehet levonni. E g y é b k é n t e módszer h a s z n á l h a t ó s á g á t az ú j a b b a n kialakult fejlesztési tendenciák is v i t a t h a t ó v á teszik. A jelenleg fejlett távbeszélő-hálózattal rendelkező országok 1932—1956 k ö z ö t t h á l ó z a t a i k a t , illetve a beszélőhely-sűrűséget csak évi 3—5%-kal n ö v e l t é k , ezzel szemben 1956—1975 k ö z ö t t t ö b b r e l a t í v elma radott ország saját h á l ó z a t á t 6—14%-kal fejlesztet te é v e n k é n t . A z 1. t á b l á z a t az e m l í t e t t fejlesztési t e n d e n c i á k a t mutatja be. A z első adatsorozat az 1932—1956 k ö z ö t t i időszakra, a második az 1975-ig terjedő időszakra v o n a t k o z ó a n adja meg a sűrűségi é r t é k e k e t , a k é t időszakban elért fejlődést %-ban és az évi fejlődési ü t e m %-os értékét. A táblázatból l á t h a t ó , hogy a m í g USA, Svédország, D á n i a az 1932. évi 10/100 körüli beszélőhelysűrűség-értékről 3—5%-os fejlődéssel j u t o t t el a 20/100-nál nagyobb értékre, addig F i n n ország, Belgium, Franciaország, Ausztria az 1956. évi 10 közüli értékről 6—9%-os évi fejlődéssel j u t o t t fel a 20/100-nál nagyobb értékre. E b b ő l következik, hogy a k o r á b b i fejlődési d i n a m i k á k nem kezelhetők modell ként. E n n é l is gyorsabb fejlesztési ü t e m e t m u t a t Olasz ország, Görögország, Spanyolország és ez k ö v e t k e z m é n y e annak, hogy a turizmusban és a kereskede lemben részt vevő partnerek, az otthonihoz hasonló ellátási szintet igényelnek, t e h á t lényegében ezek ben az országokban erősen érvényesült az e m l í t e t t környezeti h a t á s . 2.2 A beszélőhely-sűrűség és az egy főre jutó nemzeti jövedelem közötti összefüggés alapján való méretezés A tervezésben a fejlődés következő fokát jelentette — és ez a ma használatos módszer —, hogy statisz t i k a i a d a t o k b ó l felismerve az egy főre j u t ó nemzeti
233 /
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 8. SZ. 1.
táblázat
Néhány ország Wszélőhely-sűrfíségének fejlődése 1932-1956 és 1956-1975 között 1932-1956 közötti fejlődés
Beszélőhely-sűrűség Ország
v
1932
1956
összes %
években
évi %
1956-1975 közötti fejlődés
Beszélőhely sűrűség 1975. évben
évi %
összes %
15,8
33,83
110
3,2
67,65
104
3,9
9,1
30,44
233
63,32
110
4,0
10,1
20,05
98
5,1 3,0
42,48 .
110
4,0 „
Finnország
3,4
10,83
213
5,3
35,78
232
6,5
Belgium
3,8
9,87
161
40
27,32
177
5,5
Ausztria
3,5
7,27
108
26,37
264
7,0
Olaszország
1,0
4,84
384
3,1 6,7 ,
24,62
410
9,0
• 2,9
7,18
147
23,52
228
6,5
1,52
660
3,9 8,5
20,71
1265
14,0
USA Svédország Dánia
Franciaország Görögország
0,2
1
.
" —T-'•
Spanyolország Csehszlovákia NDK Magyarország Bulgária
3,76
242
5,2
19,96
435
1,1
2,88
162
4,0
481
9,5
5,67
—
—
16,83 15,04
167
5,1
1,1
3,60
228
5,0
9,65
168
5,1
0,3
0,77
156
4,0
8,18
950
12,0
—
jövedelem és a beszélőhely-sűrűség közötti szoros kapcsolatot, a nemzeti jövedelem tervezett alakulá sából akarunk k ö v e t k e z t e t n i a beszélőhely-sűrűség szükséges értékére. Ez a becslés a k o r á b b i módszer nél mindenesetre fejlettebb, mivel az időtényező he l y e t t a fejlődés k í v á n a t o s m é r t é k é t a népgazdaság fejlődésével hozza összefüggésbe. E z t a tervezési m ó d s z e r t ajánlja a CCITT is és a méretezés alapjául szolgáló görbe a 2. á b r á n l á t h a t ó . E módszer, első sorban azért, mivel nagyobb i d ő t á v l a t b a n a CCITTnek csak a tőkés országok adatai á l l t a k rendelkezés re, különösen a magasabb sűrűségi é r t é k e k e t illető en a szocialista országokban a túlméretezés i r á n y á b a hat. Ez a tervezési m ó d arra enged k ö v e t k e z t e t n i , hogy a beszélőhely-sűrűség bizonyos m é r t é k i g előfeltétele a nemzeti jövedelem létrehozásának. E z t t é n y k é n t kell elfogadni, azonban a rendelkezésre álló termelési é r t é k e k , illetve beszélőhelysűrűség-értékek sorozatai ból azt lehet megállapítani, hogy a szocialista és kapi talista rendszerben a beszélőhely-sűrűség és az egy főre j u t ó nemzeti jövedelem k ö z ö t t i összefüggés el t é r ő e n alakul. 2.3 A szocialista és tőkés országok fejleáztése
hálózalainak
A távközlési igények a szocialista és tőkés terme lési rendben szükségszerűen eltérően alakulnak. Az i r á n y í t o t t termelési és áruelosztási rendszerben k ü lönösen a népgazdaság alacsonyabb fejlettségi szint j é n (kb. 600 $/fő értékig) a távközlési igény k b . 50%á t teheti k i annak, a m i t azonos termelési szinten a t ő k é s rendszer szükségessé tesz. E z t a különbséget indokolja az a k ö r ü l m é n y , hogy t e r v g a z d á l k o d á s b a n m i n d á termelésben, mind pedig az áruelosztásban az összes átviendő információmennyiség alacsonyabb, m i n t egy azonos gazdasági szintű tőkés országban, a nagyobb szervezettség révén, t o v á b b á mivel a 1
234
9,1
1,1
,
800 1000 • 2000 3000 kOOO 5000 _ 6 DP $lfö (1965 évi árfolyam) . [H
579-SK2I
2. ábra. A z egy főre j ű t ó nemzeti j ö v e d e l e m és a b e s z é l ő h e l y s ű r ű s é g k ö z ö t t i összefüggés ( C C I T T )
r e k l á m n a k és a kiskereskedelemnek szerepe másod lagos. Ezen túlmenően az ipar fejlesztése érdekében e kezdeti s t á d i u m b a n a lakossági igények m é g lénye ges károsodás nélkül h á t t é r b e szoríthatók. A m i k o r a termelés szintje emelkedik, t e h á t a ter melési és piaci kapcsolatok bonyolultsága fokozódik, a kétféle fejlődési trend közötti eltérés c s ö k k e n külö nösen a z é r t , mert az életszínvonal emelkedésével p á r h u z a m o s a n a lakossági igények fokozott mérték ben előtérbe lépnek. Figyelembe véve azonban, hogy a kiskereskedelemnek, a r e k l á m n a k a szerepe a szo cialista termelési viszonyok k ö z ö t t m i n d i g alacso nyabb marad, mint a tőkés rendszerben, ezért fel tételezhető, hogy a telítettségi értékek is néhány
B O R S O S f K . : A TAVBES50fiT.XJ-HAl.0ZAT TÁVLATI T E R V E Z É S É H E Z A BESZELŐSÜRÜSÉG VIZSGÁLATA
1. USA 2. Svédország 3. Kanadq 4 Ausztrália 5. Hollandia 6. Dánia 7. Anglia 8. Japán 9. Ausztria , 10. Franciaország 11. NDK 12. Csehszlo vakia 13. Magyarország 1U-. Görögország 15. Spanyolország 16. Portugá{ia 17. Jugoszlávia 16. Finnország 19. Lengye/ország
%00 500 600 700 800 1000 1200 MO
2000 2500 3000 GDP
3. ábra.
400 „ 5000 f/fo
|H579-BK3|
A b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g a l a k u l á s a szocialista é s t ő k é s o r s z á g o k b a n 1960—1975. k ö z ö t t
%-kal alacsonyabbak lesznek a szocialista országok ban. A lakosság ellátásában távlatilag nem lesz k ü lönbség, illetve annyi, hogy szocialista viszonyok k ö z ö t t a lakossági ellátás kiterjedhet azokra is, akik nek jövedelme alacsony, de szociális okok m i a t t nem nélkülözhetik a távbeszélőt. A 3. á b r a t ö b b országra v o n a t k o z ó a n megadja a b r u t t ó nemzeti termelésből az egy főre j u t ó hozzá adott érték alakulását az 1960—1975 k ö z ö t t i idő szakban és k é p e t ad ezen időszakban a beszélőhely sűrűség-értékekről is. A 3. á b r a alapján világosan m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a kétféle t á r s a d a l m i rendben az igények, illetve a k i elégített igények eltérően alakultak. A z eltérés na gyobb, m i n t a n y i l v á n t a r t o t t és latens várakozók száma. E b b ő l az eltérésből arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy a szükségletek ténylegesen is alacsonyabbak az irányított tervgazdaságban. Spanyolországban 1975-ben a sűrűség 21,98 volt, míg Magyarországon ugyanekkor 9,91/100 volt a beszélőhely-sűrűség. Ezzel szemben a h o z z á a d o t t ér t é k 1355 $, illetve 1402 $/fő volt. Beszélőhely-sűrűség ben Spanyolország j a v á r a az eltérés 120%, ugyanak kor a h o z z á a d o t t értéke 4%-kal alacsonyabb. H a az igények azonosak v o l n á n a k , akkor Magyarországon 1,2 millió beszélőhely h i á n y z o t t volna. Ekkora h i á n y semmiképpen nem m u t a t h a t ó k i . A n y i l v á n t a r t o t t és latens v á r a k o z ó k száma ekkor nem haladta meg a 0,4 milliót. Ez és hasonló példák igazolhatják az igények eltérő v o l t á t . A 4. á b r a mutatja be a szocialista és tőkés terme lési rendszerben a beszélőhely-sűrűség méretezésére javasolható grafikonokat. E görbék nagyjából az európai, illetve a gazdaságilag fejlett országokra vo
natkoznak. A harmadik világban ezek h a s z n á l a t a korrekciókkal lehetséges. A nemzetközi statisztikai adatok értékelése alap j á n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a beszélőhelysűrűség-szá m í t á s alapját képező k é t összetevő, a főállomások és mellékállomások száma, illetve ezek a r á n y a a k ü l ö n böző országokban nagyon eltérő. Az eltérések m i a t t felmerül az a kérdés, hogy a beszélőhelysűrűség-ér t é k mint tervezési bázis megfelelő-e. E u r ó p a l e g t ö b b
400 500 600 800 1000
4. ábra.
2000 3000 40005000 GDP $) fő
A beszélőhely-sűrűség számítása a G D P $/fő alapján: 1 szocialista, 2 t ő k é s o r s z á g o k b a n
235
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 8. SZ.
m á s (másodkészülék stb.). A lakásban l e v ő második országában a mellékállomások á l t a l á b a n közületek nél (hivatalok, üzemek, vállalatok stb.) létesülnek,,, beszélőhelynek E u r ó p á b a n kisebb a jelentősége. E mellékállomásoknak a k e z d e m é n y e z e t t beszélge de m á s földrészeken a lakásokon belüli mellékállo tések mennyiségére nincs befolyása, ellenben elő mások jelentős m é r t é k b e n elterjedtek. nyösek az érkező beszélgetések fogadása szempontjá Statisztikai adatok szerint Washingtonban a be ból, mivel használatukkal lerövidül a csengetés idő szélőhely-sűrűség 135/100 lakos, t e h á t kétszerese az országos á t l a g n a k , Stockholmban is 100 feletti sűrű tartama. Mindenesetre a lakásokon levő mellékállo mások elterjedése a beszélőhely-sűrűség a l a p j á n való ség v o l t 1975. év elején. Egyes becslések szerint a tervezést bizonytalanná teszi. telítettség országosan 150/100 körül alakulhat k i . Ez az érték t a l á n t ú l z o t t m é g akkor is, ha feltételez A 2. t á b l á z a t adataiból és a l a k á s o k (nyaralók zük, hogy minden l a k á s b a n van egy főállomás és egy stb.) becsült számából a lakosság ellátottsági szint mellékállomás és minden 2,5 főre j u t egy lakás (nya jére v o n a t k o z ó a n a 3. t á b l á z a t állítható össze. A t á b raló, hétvégi h á z ) . A beszélőhely sűrűség-számítás l á z a t a közületi főállomás-sűrűséget is megadja. a l a p j á n — a k ö v e t k e z ő fejezetben t á r g y a l t a k figye A lakástelefonok terén a telítettség E u r ó p á b a n és lembevételével — csak k b . 5000 $/fő nemzeti jöve É s z a k - A m e r i k á b a n a t á b l á z a t adatai szerint 50 fő delemszintig, vagyis az országos 60/100 sűrűségi ér állomás/100 lakosra becsülhető. A l a k á s o k s z á m á b a n tékig ajánlatos prognózist készíteni, m i n t ahogy ezt a városi lakáson kívül a nyaralók és h é t v é g i h á z a k a következő fejezet igazolja. is szerepelnek. Más földrészeken a t e l í t e t t s é g 50—30 k ö z ö t t , v á l t o z h a t , mivel a családok népesebbek és a másodíakások száma viszonylag alacsony. 2.4 Főállomás-sűrűség és az egy főre jutó nemzeti A közületi főállomások sűrűsége 1975 elején jövedelem összefüggése alapján készülő prognózis Csehszlovákiában, N D K - b a n és Görögországban 3,4/100 lakos, Magyarországon 2,2,/100 lakos. Ezek A 2. t á b l á z a t t ö b b országra v o n a t k o z ó a n megadja a beszélőhelyek számát, a fő és mellékállomások szá ből és a 3. t á b l á z a t adataiból arra lehet k ö v e t k e z t e t zalékos megosztását, majd a közületi és lakásállo n i , hogy 10/100 főállomás-sűrűségnél magasabb érték mások százalékos a r á n y á t , végül az utolsó oszlop nem valószínű. USA esetét kivételesnek kell tekin teni, i t t a közületi mellékállomások s z á m a r á n y á n a k ban feltünteti a lakáson belüli beszélőhelyekből a alacsony volta különleges helyi s z o k á s n a k tekinthe nem főállomások százalékát. Ezekből az a d a t o k b ó l tő. szembetűnő, hogy USA-ban és Mexikóban a lakás állomások száma meghaladja a főállomások s z á m á t A főállomás-sűrűség a fentiek a l a p j á n biztosabb és e k é t országban a lakásállomások fele mellékállo méretezési alap, mint a beszélőhely-sűrűség, mivel j
2.
táblázat
A beszélőhelyek s z á m a , sűrűsége, valamint a beszélőhelyek megoszlása, a főállomás-sűrűség több országban 1975. év elején Beszélőhelyet megoszlása
Beszélőhely Ország
szám 1000 db
^ sűrűség %
főállomás
mellék állomás
közületi
lakás állomás
Lakásállomásból mellék
Főállomássűrűség %
%
Bulgária
_
718
8,15
66,8
33,2
60,9
39,1
Magyarország
1 013
9,65
54,2
45,8
69,2
30,8
NDK
2 451
15,04
45,1
54,9
Csehszlovákia
2 480
16,83
52,5
47,5
49,9 67,4
50,1 32,6
— — —
5,45 5,30 6,75 8,90
Spanyolország
7 042
19,96
56,8
43,2
58,7
41,3
29,1
11,30
Görögország
1862
20,71
84,5
15,5
31,3
68,7
—
17,50
Olaszország
13 695
24,62
66,4
33,6
37,9
26,9
16,40
Anglia
20 342
36,26
59,0
41,0
45,0
62,1 55,0
16,2
21,50
Svédország USA
5 178
63,32
73,1
26,9
30,2
69,8
4,5
40,20
143 972
67,65
54,7
45,3
26,7
73,3
57,4
37,00 3.
táblázat
Közületi és lakás távbeszélő-főállomások sűrűsége egyes távközlésileg fejlett országokban 1975. év elején
Ország
Svédország Anglia USA
236
Népesség millió fő
8,2 56,0 212,0
Lakás (becsült) millió db
4,1 21 88
Lakás főáll. millió db
Lakás főállomás 100 lakosra db
100 lakásra db
Közületi főáll. 100 lakosra db
3,45
42
84
9,33
16,6
45
/ 4,3 4,8
45,00
21,2
51
16,0
Lakás é g közületi ioan. megoszlása %
%
90,5
9,5
, 77,5 57,0
22,5 43,0
B O R S O S K . : A TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT TÁVLATI T E R V E Z É S É H E Z A B E S Z É L Ű S Ú R Ú S É G VIZSGÁLATA 4.
táblázat
Beszélőhelyek megoszlása kontinensek között és az 1975. évi beszélőhely-sűrűség Beszélőhelyek megoszlása
1975 sűrűség
Földrész
1975
1970
1965
1961
1956
1950
1939
É s zak-Amerika
65,9
43,5
48,6
52,3
56,3
59,8
61,8
Közép-Amerika
3,4
1,2
1,0
0,8
0,8
0,7
0,7
Dél-Amerika
3,8
2,3
2,1
2,2
2,3
2,6
2,4
2,2
Európa
18,6
34,6
32,8
31,5
30,5
28,8
28,4
37,2
Afrika Ázsia
1,1 2,4
1,2
1,2
1,3
15,2
12,2
1,4 6,4
1,4 4,4'
1,1 3,4
4,6
33,3
2,0
2,1
9,7 2,2
2,3
2,3
2,2
2,3
Ausztrália
358
Összes besz. hely millió
9,1
Sűrűség világ átlag
mentes a mellékállomások terén fennálló bizonytalan ságtól. A telítettségi érték kielégítő pontossággal m e g h a t á r o z h a t ó mind a lakásállomásokra, mind pe dig a közületi állomásokra és ilyen alapon ez a mére tezési m ó d még a v á r h a t ó forgalom nagyságáról is közvetve k é p e t ad. 2.5 A prognóziskészítési
módszerek
érvényessége
Az előző 2.1—2.4 fejezetekben t á r g y a l t prognózis készítési módszerek gyakorlatilag összehasonlításo kon alapulnak, ezért csak abban az esetben adhat nak megfelelő e r e d m é n y t , ha az összehasonlításnak reális feltételei vannak. A b á z i s a d a t o k t ú l n y o m ó része a kulturálisan és gazdaságilag fejlett szocialista és tőkés országokból származik. Ezekben a beszélőhely-sűrűség m á r jelen leg megközelíti vagy lényegesen túllépi a 10/100 ér téket. Az egyes földrészek k ö z ö t t i ellátási szintek egy mástól rendkívül nagy m é r t é k b e n eltérnek. A beszélő helyek földrészenkénti megoszlását a 4. t á b l á z a t foglalja össze és a t á b l á z a t megadja az 1975. évi sű rűségi é r t é k e k e t is. A t á b l á z a t utolsó k é t sora a be szélőhelyek s z á m á n a k növekedését és a sűrűség átlag é r t é k é t adja meg az 1939—1975 közötti időszakra. A t á b l á z a t adataival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Ázsia adatai J a p á n t is t a r t a l m a z z á k , ahol a világ beszélőhelyeinek 11,6%-a van és ahol a sűrűség 37,88/100. J a p á n nélkül Ázsiában 1975-ben kereken 13 millió beszélőhely volt és a sűrűség 0,58/100 lakos. Afrikában, Délafrikai Unió nélkül, a beszélőhely sűrűség 0,60/100 lakos. Azokban a térségekben, ahol a beszélőhelysűrűség alacsony, 0,5/100 érték közül van, t e h á t ahol az egy főre j u t ó nemzeti jövedelem is lassan növekvő vagy stagnáló, a távbeszélő- illetve, a távközlőhálózat fej lesztési ü t e m é n e k meghatározásához az előző feje zetekben t á r g y a l t a k nem érvényesek. E módszerek számos országban, ahol az egy főre j u t ó nemzeti jöve delem lényeges növelését a népesség évi 2—3%-os emelkedése h á t r á n y o s a n befolyásolja, a t á r g y a l t prognózismódszerek szerint csak olyan lassú ü t e m ben lehetne fejleszteni, aminek alapján csak 30—40 é v u t á n jönne létre olyan sűrűségi érték, mely meg közelíti a közületi telefonok minimálisan szükséges szintjét. Ez az ü t e m kereken 100 éves e l m a r a d o t t s á g o t je
255 7,1
182 5,6
141 4,7
101 3,7
70 3,0
52,6
1,0
41 1,9
lentene a ma m é g közepesen fejlett 10/100 sűrűségi értékkel rendelkező országokhoz képest. A közepesen fejlett távközlőhálózattal b í r ó or szágok felfogása a fejlesztési ü t e m m e g h a t á r o z á s a terén igen eltérő. Egyes esetekben a t á v b e s z é l ő n e k , illetve a távközlésnek a termelésben b e t ö l t ö t t szere p é t elhanyagolhatónak tartva csak lassan k ö v e t i k a népgazdaság fejlődését. A z országok t ö b b s é g é b e n azonban a népgazdaság általános fejlődésénél gyor sabb ü t e m ű fejlesztést irányoznak elő a t á v k ö z l é s fejlesztésében azért, hogy ezáltal elősegítsék az á l talános fejlődést. Az e l m a r a d o t t s á g minden h á t r á n y a mellett azon ban azt az előnyt rejti m a g á b a n , hogy az egységes t á v k ö z l ő h á l ó z a t kiépítésének lehetőségeit a m e g l e v ő hálózatok adottságai csak kismértékben befolyásol ják. 3. Korszerű távbeszélő- és távközlő hálózat tervezésének előkészítése Az előző fejezetben á t t e k i n t e t t ü k a beszélőhely sűrűség tervezésének k é t általánosan ismert m ó d j á t , majd ezeknek értékelése alapján i g y e k e z t ü n k a ter vezési módszert kiterjeszteni a szocialista o r s z á g o k ra és á t t é r t ü n k a beszélőhely-sűrűségnél k o n k r é t a b b főállomássűrűség-értékre. Ezeknek a módszereknek közös jellemzője annak meghatározása, hogy valamely termelési szinthez m i lyen beszélőhely- vagy főállomás-sűrűség r e n d e l h e t ő . A t á v l a t i tervezés során t e h á t azt keressük, hogy a népgazdaság tervezett fejlesztésének milyen beszélő hely-sűrűség, illetve -szolgáltatás felel meg. Az 1. fejezetben foglalkoztunk a fejlesztési i r á n y zatokkal, illetve ezeknek kihatásaival, majd m i n t a fejlesztés befolyásoló tényezőt b e v e z e t t ü k a k ö r nyezeti h a t á s fogalmát. Ezeknek alapján azt a k ö v e t k e z t e t é s t lehet levonni,' hogy a távközlés fejlesztésé vel és a szolgáltatások színvonalának emelésével nem k ö v e t n i kell az igényeket, hanem olyan k ö r ü l m é n y e ket kell megteremteni, amelyek elősegítik a n é p g a z daság fejlődését. Elsőrendű célnak kell tekinteni egy olyan egységes alaphálózat kiépítését, mely a k ü l ö n h á l ó z a t o k n a k (zártcélú hálózatoknak) kialakulását megelőzi, t e h á t amely kielégíti a közületek — az államigazgatás, a közlekedés, a honvédelem, az árvízvédelem, a szállí-
237
HÍRADÁSTECHNIKA
t á s , a rádió és műsorszórás, az energiaellátás stb. — távközlési igényeit és a szükséghez képest a lakos ságot is ellátja. Ez a hálózat lehet az alapja az or szág egész területén az arányos fejlődésnek. É g y ilyen tervszerűen továbbfejleszthető hálózat létrehozása küszöbölheti k i azokat a népgazdasági k á r o k a t , amelyek a távközlés hiányából származnak és amely elősegítheti az általános fejlődést. E hálózat kiépítése független a meglevő, illetve a m á r elért egy főre j u t ó nemzeti jövedelem szintjétől, ennek jó m ű ködése előfeltétele az államigazgatás, az élet- és vagyonbiztonság és a termelés fokozásának. Ezen a hálózaton a lakásállomások s z á m á n a k növelése azon ban m á r az elért nemzeti jövedelemszinttel függ össze. 3.1 Beszélőhely-sűrűség
tervezése
, A z általános mérőszám a beszélőhely-sűrűség, ezért ennek m e g h a t á r o z á s á t alapvetőnek kell minősíteni, de a magas sűrűségi é r t é k e t nem lehet ö n m a g á b a n célként kitűzni, mivel ez az érték, m i k é n t az előzőek ben igazoltuk, nem ad k é p e t a hálózat fejlettségéről. A fő- és mellékállomások aránya- nem t e k i n t h e t ő konstans értéknek, a mellékállomásokon belül, éppen ú g y , m i n t a főállomásoknál, el kell határolni a közületi és a lakáson levő mellékállomásokat. A lakásokon levő mellékállomások szerepe eltér a közületi mellék állomásokétól. A közületi mellékállomások nagy ré széről kezdeményezhető helyi és részben helyközi forgalom is, ezek t e h á t a közületi fővonalak forgalmát növelik. A lakásokban levő mellékállomások létesítése a k e z d e m é n y e z e t t beszélgetések s z á m á t nem befo lyásolják. A lakásokon levő mellékállomások a sűrű ség tervezésekor másodlagosan kezelhetőkv A 5. t á b l á z a t az 1976. évi statisztikai adatok alapján megadja a beszélőhelysűrűség-értékeket és a lakásokon levő mellékállomások nélküli sűrűséget, a közületi fő- és mellékállomások, valamint a l a k á s o k b a n levő főállo mások százalékos megoszlását, végül a közületi .és lakásállomás-sűrűséget.
X X I X . É V F . 8. SZ.
A korrigált adatok meglepőek különösen USA ese tében, ahol a lakásokon levő fő- és mellékkállomá'sok a r á n y a igen magas. A lakások főállomásokkal való ellátottsági szintje t ö b b európai és t e n g e r e n t ú l i orországénál gyengébb. Nagyon érdekes a közületi főés mellékállomások megoszlása is. Pl. Svédországban 1:4, míg USA-ban 10:1, e k é t h a t á r e s e t k ö z ö t t vál toznak az értékek és az átlag 1:1 a r á n y n a k vehető. A közületi beszélőhely-sűrűségre n é z v e , ha Svájc a d a t á t mint kiugró értéket figyelmen k í v ü l hagyjuk, 20/100 lakös értéket lehet mint felső h a t á r t elfogad n i , ami gyakorlatilag 10/100 főállomás-sűrűséget je lent. A közületi állomások esetében lényeges az alsó h a t á r é r t é k , t e h á t az az állomásmennyiség, amely az állami funkciók, az ipar, a kereskedelem stb. ellátá sához minimálisan szükséges. Erre az é r t é k r e nem lehet abból következtetni, hogy m i k é n t alakultak a századforduló táján az európai országok hálózatai. Azóta / évszázad m ú l t el, e téren a k ö r n y e z e t i ha t á s d ö n t ő , a fejletlen országoknak r ö v i d időn belül meg kell közelítenie a mai közepesen fejlett országok 2,5/100 é r t é k ű szintjét annak érdekében, hogy gazda s á g u k a t növelni tudják és a nemzetközi e g y ü t t m ű ködés minimális feltételéi létrejöjjenek. Az 5. á b r a több,országra nézve megadja a közületi beszélőhely-sűrűség alakulását a GDP $/fő növekedé sének függvényében. A közületi állomások mennyisé ge és területi elosztása t e h á t független a m á r elért ter melési szint értékétől és ezek úgy t e k i n t e n d ő k , mint egy magasabb szint elérésének előfeltételei. A közületi állomásokkal e g y ü t t fejlesztendő azon egyének lakás állomása, akiknek elérhetősége a közigazgatás, az ipar, a belbiztonság stb. jó működése é r d e k é b e n lé nyeges. E kategóriába tartoznak-a szervezetek irányínyítói, az orvosok és az ilyen állomások a közületi állomások 20%-át tehetik k i . A lakásállomások t o v á b b i része, m i n t ^ahogy azt e m l í t e t t ü k , az elért gazdasági szint függvénye. A tervezés alapját a 6. á b r á n levő g ö r b é k képez hetik. Az 1. görbe a közületi fő- és mellékállomások s
4
1
A közületi fő- és mellékállomások, lakásállomások megoszlása (1976.1. 1.) Beszélőhely sűrűség Ország
%
Brazília Bulgária *
'
lakás mellék áll. nélkül %
5.
táblázat
Sűrűség megoszlása
Beszélőhelyek megoszlása lakás
közületi főáll.
mellék
összes
főáll.
%
%
%
%
, közületi %
lakás %
3,08
2,72
26,7
29,0
56,2
43,8
1,52
1,20
8,90
8,88
27,1
32,0
59,1
40,9
3,65 3,05
Argentína
9,66
9,35
23,3
23,3
46,6
53,4
5,23 4,35
Magyarország *
9,91
9,88
24,0
45,5
69,5
30,5
6,83
Csehszlovákia *
17,62
17,60
20,2
46,8
67,0
33,0
11,80
5,80
Spanyolország
21,98
18,04
26,5
68,6
31,2
12,40
5,64
Görögország *
22,12
22,08
42,1 16,8
14,8
31,6
68,4
6,95
15,13
Olaszország
25,88
21,75
23,8
21,4
45,2
54,8
10,60
11,15
Anglia
37,51
34,20
17,3
31,4
48,7
51,3
15,62
18,58
Oj-Zéland
50,18
45,00
11,1
56,6
19,60
25,40
44,70
19,5
38,6
61,4
17,20
27,50
Svájc*
50,75 61,09
32,3 19,1
43,4
Kanada
61,05
13,3
36,3
49,6
50,4
30,50
30,55
Svédország USA
66,07
63,70
6,6
25,0
31,0
68,4
20,00
43,70
69,49
38,70
43,7
47,3
52,7
18,30
; 20,40
.* A l a k á s o k o n l e v ő m e l l é k á l l o m á s o k a r á n y a b e c s ü l t é r t é k
238
3,6
5,00
B O R S O S K . : A TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT TÁVLATI T E R V E Z É S É H E Z A BESZÉLŐSÚRÜSÉG V I Z S G A L A T A
8070 60
7 Í/SA
2 Svédország 3 Kanada 4 Anglia 5 Svájf 6 Japán . 7 Csehszlovákia 8 Olaszország 9 Argentína fO Spanyolország 11 hagyarország 12 Lengyelország
50W 30
(
20W 16 Vt 12 109 8 7
(
6
5-
•10.
k-
1960 19£5 1970 1975
, 1
3-
1 í*00 500 600 700 800
1000 1200 1U0O 1700 2000 2500 3000
4000 5000pH
573-BKS^
5. ábra. A k ö z ü l e t i b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g a l a k u l á s a g a z d a s á g i l a g fejlett t ö b b szocialista é s t ő k é s o r s z á g b a n 1960—1975 k ö z ö t t
e g y ü t t e s é r t é k é t mutatja. A nemzeti jövedelemtől független lakásállomások sűrűségi é r t é k é t a 2. görbe t ü n t e t i fel és ennek a görbének mintegy 800 $/fő nemzeti jövedelemszintig van jelentősége. A 3. görbe a lakásállomásokra vonatkozik és a telítettség a 2.4 fejezetben t á r g y a l t a k alapján 30—50/100 lakosnál ténylegesen bekövetkezik. A lakásokon levő mellék állomások sűrűsége a helyi szokásoktól függően ala k u l . A 4. görbe azt az esetet mutatja, hogy minden második l a k á s b a n van mellékállomás. 3.2 A beszélőhely-sűrűség
területi
termelési szintjének emelésére fordítottak. F o r d í t o t t helyzetet mutat P o r t u g á l i a adata, ahol a v i d é k ala csonyfokú ellátottsága kapcsolatban áll az analfa betizmussal is. A távközlésileg fejlett országokban a település típusok közötti ellátottsági a r á n y 2 : 1 k ö r ü l v a n és csökkenő tendenciájú.
megoszlása
Az országos sűrűségi érték az igények kielégítéséről keveset árul el, és a hálózat fejlettségére nem jellemző. A 6. t á b l á z a t adatokat m u t a t be az országos ér tékekről az A T T statisztikai feldolgozásában szereplő városok beszélőhely-sűrűségéről és az egyéb városok és települések (vidék) sűrűségi adatairól. A t á b l á z a t utolsó hasábja a nagyvárosi és a vidéki ellátottság a r á n y á t mutatja be. Az első csoportban levő országoknál vidéken 300— 1300 főre j u t egy-egy beszélőhely, de ha figyelembe vesszük, hogy a vidéki beszélőhelyek is a kisebb v á rosokban k o n c e n t r á l ó d n a k , akkor ú g y becsülhetjük, hogy a falvakban 2000—4000 főre j u t h a t egy beszélő hely. Arra, hogy ez az a r á n y ilyen kedvezőtlen p l . Magyarország a d a t a i b ó l lehet k ö v e t k e z t e t n i , ahol a községekben a sűrűség 1,4/100 körül van, a vidék 4,55/100 értékével szemben. A távközlésileg közepesen fejlett országokban a városi és vidéki ellátottság a r á n y a egy nagyságrend del kedvezőbb. E csoportban k i kell emelni a Szovjet unió a d a t á t , mely világosan kifejezi annak a fejlesz tési m u n k á n a k h a t á s á t , amit a vidék kulturális és
200 300 400 600
1000
2000 3000 5000 GDP $/fo HS79-BK61
6. ábra. A b e s z é l ő h e l y - s ű r ű s é g t e r v e z é s e : 1 k ö z ü l e t i f ő - é s mellékállomások, 2 közérdekű lakásállomások, 3 lakásállo mások, 4 lakás mellékállomások
239
HÍRADÁSTECHNIKA
X X I X . É V F . 8. SZ.
Az országos beszélőhely-sűrűség megoszlása (1976) kiemelt városok és vidék között Összes beszélő hely 1000 db
Ország
India Paraguay
38
Irán
,
16 949
,
13 10
0,33
688
Szovjetunió
száma
0,30
293 "
1,42
8
2,00
52
6,63
13
'
sűrűség %
Vidék sűrűség • %
Városi és vidéki ellátás aránya
2,67
0,15
18/1
1,83
0,07
27/1
6,05
0,14
44/1
0,33
17/1
5,62 17,20
5,33
3,2/1
19,20
5,75
3,4/1
6
24,00
4,55
5,2/1
12,30
7
33,60
4,05
8,3/1
2 614
17,62
6
39,20
11,40
3,4/1
796
22,80
5
33,00
11,80
2,9/1
Ausztria
2 132
28,13
6
50,50
20,5
2,4/1
Norvégia
1 407
35,03
19
49,80
33,0
Dánia
2 316
44,97
6
61,00
35,5
1,5/1 1,7/1
Bulgária
777
Magyarország Portugália
8,90
7
10,50
1068
1048 7
Csehszlovákia Izrael
'
>
A 7. á b r a a beszélőhely-sűrűség függvényében mu tatja, hogy a vidéki ellátottság h á n y százalékát teszi k i a városi ellátottságnak és az á b r á n f e l t ü n t e t e t t görbe az ideálisnak minősíthető viszonyt adja meg. Egy országon belül a városi, kisvárosi és falusi el l á t o t t s á g i szintek k ö z ö t t i különbség h á t r á n y o s a n hat k i a kisebb települések életére. Látszólagosnak kell minősíteni, hogy a városi lakosság nagyobb százaléka igényli a távbeszélő-állomás bekapcsolását. Ez a k ö zepesen fejlett távközlési h á l ó z a t t a l rendelkező or szágokban annak k ö v e t k e z m é n y e , hogy a falvak nagy részében manuális k ö z p o n t o k üzemelnek és á szolgáltatások csak a nappali ó r á k b a n v e h e t ő k igény be. E z e n k í v ü l a falvak helyi h á l ó z a t á n a k területei kicsik és kevés az elérhető előfizetők száma. Az igé nyek alakulását a hálózat és a k ö z p o n t korszerűsége lényegesen befolyásolja. Magyarországon 1955 és 1970 k ö z ö t t az automatikus k ö z p o n t o k előfizetőinek szá ma évi 8,1%-kal, a folyamatosan üzemelő manuális
5$
CM
5 fi* §5
100T 90 80 70 60 50 k0 30 20 10V 10
I
"53 p
<3
A!
20
30 , U0 Beszélőhely sűrűség t
\ 7. ábra. V i d é k i e l l á t o t t s á g a n a g y v á r o s i e l l á t o t t s á g a beszélőhelysűrűség függvényében
240
c -o
M
táblázat
Kiemelt Tarosok
Beszélőhelysűrfiség országos %
1 816
Pakisztán
6.
H579-BK71 %-ában
'
-
központoké évi 5,9%-kal, a csak nappali ó r á k b a n m ű k ö d ő központoké évi 0,7%-kal emelkedett. Az egész világon általános fejlődési p r o b l é m a a vá rosok túlnépesedése, a városok körüli települések la kosságának felduzzadása és a falvak elnéptelenedése. Ennek a folyamatnak számos oka van és ezek k ö z ö t t lényeges az infrastruktúra h i á n y a . A v á r o s o k t ú l népesedése k ö v e t k e z t é b e n fellépő infrastrukturális költségek messze meghaladják azt, amibe a falvak fejlesztése k e r ü l t volna, különösen akkor, ha figye lembe vesszük, hogy a megmaradt falusi lakosság ellátása idővel m i n d e n k é p p e n m e g o l d a n d ó . Ezek u t á n levonható az a k ö v e t k e z t e t é s , hogy a t á v beszélő- és távközlőhálózat fejlesztésénél az egyes területek k ö z ö t t i egyensúly érdekében nem lehet a n a g y v á r o s o k a t előtérbe helyezni, hanem egyidejű leg kell az egész ország területét fejleszteni. A városok és falvak infrastrukturális szintje k ö z ö t t i k ü l ö n b ségek a X I X . század elejétől alakultak k i és ma m á r a szintbeli különbség túllépte az eltűrhetőség h a t á r a t . Túlzás volna azt állítani, hogy a távbeszélővel való ellátás e p r o b l é m á t megoldja, de az kétségtelen, hogy jelentős szerepe lehet az élet n o r m a l i z á l á s á b a n , m i vel mindenki számára megteremti a lehetőséget az emberi kapcsolatok fenntartásához. 3.3 A lakások távbeszélővel való ellátása A lakástelefonok t ú l n y o m ó része k ö z v e t l e n ü l csak k i s m é r t é k b e n vesz részt a termelésben, de a lakás állomások h i á n y a számos v o n a t k o z á s b a n k á r o k a t okozhat. A lakások ellátásának egyik g á t j a a hely telen gazdasági szemlélet. Szokásos ugyanis a t á v l a t i tervekben az egy távbeszélő fővonal á t l a g o s b e r u h á zási költségeivel számolni. A fővonalak létesítési költ ségei t e r é n — m i k é n t az igényeknél — k ü l ö n kell v á l a s z t a n i a közületi és a lakásállomások ü g y é t . Egy közületi fővonal helyi forgalma — ha a t ú l terhelés esete nem áll fenn — ötszöröse a lakásállom á s é n a k , ezenkívül a közületi állomásokról bonyolí t o t t forgalom időben erősen k o n c e n t r á l t . A közületi telefonokról kezdeményezett évi 2000—2500 beszél-
BORSOS K . : A TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT TÁVLATI T E R V E Z É S É H E Z A B E S Z É L Ő S Ű R Ú S É G VIZSGÁLATA
getés 250 nap alatt és napi 8 óra alatt bonyolódik le. A lakástelefonokról átlagosan k e z d e m é n y e z e t t 450— 500 beszélgetés 365 napra és napi 16 órára oszlik meg. Egy beszélgetés átlagos i d ő t a r t a m á t a kézi be szélő felvételétől a visszahelyezésig 5 percnek és a bejövő, valamint a kimenő beszélgetések s z á m á t egy formának véve egy közületi fővonal átlagos forgalma 12,5 perc/óra, egy lakástelefoné 0,85 perc/óra a helyi forgalomban. A helyközi forgalomban a közületi állomások évi 2—300, míg a lakásállomásokról 30— 40 beszélgetést kezdeményeznek. A z átlagos helyközi forgalmak a közületi fővonalon 1,5 perc/óra, a lakás állomáson 0,05 perc/óra. A kétféle fővonal forgalma k ö z ö t t i eltérés rend kívül nagy. H a például a közületi igények kielégíté sére kiépülne egy országos h á l ó z a t p l . 5/100 főállo mássűrűség-értékkel és erre rátelepülne ugyanennyi lakásállomás, akkor ez a helyi rendszerben 6,5%-os, a helyközi rendszerben 3,3%-os forgalmi többletter helést eredményezne a közösen h a s z n á l t (átkérő, helyközi stb.) á r a m k ö r ö k ö n . A telítettség közelében a közületi fővonalsűrűség 10/100, a lakásfőállomás sűrűség 50/100 lehet, ebben az esetben a fenti értékek 32,5%-ra illetve 16,5%-ra módosulnak. Ilyen alapon az átlagos beruházási költségnél he lyesebbnek látszik a közületi és lakásfőállomások átlagos költségeit külön-külön m e g h a t á r o z n i . A k ö zösen használt szerelvények, á r a m k ö r ö k költségeit a forgalmak a r á n y á b a n lehet megosztani. Ha elegendően nagy mennyiségű például 100 000 fővonal létesül, melynek / része közületi és / része lakásállomás és egy fővonal átlagos létesítési költsége a helyközi átviteli utak és kapcsolószerel vények költségeivel e g y ü t t 1000 pénzegység (Pl. $), akkor a kétféle fővonal létesítési költségei a 7. t á b lázat szerint alakulnak. Az egyes tételekben és azok százalékos megoszlásá ban a különböző országokban lehetnek eltérések, de végeredményben a közületi állomások létesítési költ sége feltétlenül legalább 100%-kal meghaladja egy lakásállomás létesítési költségeit. Ilyen k ö r ü l m é n y e k 1
mellett a lakásállomással szemben lényegesen kisebb gazdasági k ö v e t e l m é n y t lehet t á m a s z t a n i . A lakásállomásokról kezdeményezett helyi és hely közi forgalom nagyjából úgy t e k i n t h e t ő , m i n t a k ö zületek érdekében kiépített hálózat másodlagos k i használása. 3.4 Jármüvek való ellátása
és változó
munkahelyek
távbeszélővel
A korszerű közlekedés és szállítás, valamint egyes termelési ágazatok távközlési igényei az állandó tele pítésű beszélőhelyek által biztosított lehetőségeket t ú l is lépik, ezért mintegy k é t évtizede megindult az addig főleg katonai és biztonsági célokra alkalmazott rádiótelefon általános használata. 1955-ben a t á v közlésileg fejlett országokban 1 millió lakosra m é g csak 100 mobil- vagy állandó telepítésű rádiótelefon állomás j u t o t t . Másfél évtized alatt a berendezések száma k é t nagyságrenddel emelkedett. A 8. á b r a a 10*-
2
3
3
Ó
1000
2000
3000
GDP 4/fő
ItOOO
| H 579-BKajf 8. ábra. U R H r á d i ó t e l e f o n - á l l o m á s o k s z á m á n a k a l a k u l á s a a z az egy főre j u t ó nemzeti j ö v e d e l e m f ü g g v é n y é b e n 7.
táblázat
Közületi ós lakás-íőállomások létesítési költségeinek arányai (100 000 fővonal létesítése esetében) Az összes költségből Összes költség
Létesítmény
i f
3S 333 közületi
I0 peuzegység
fővonalra jut
8
í í e l y i központ költsége f o r g a l o m t ó l f ü g g e t l e n rész
60 666 lakás
17,0
25,5
8,5
8,5
7,0
1,0
6,0
2,0
4,0
átkérő kábel
8,0
7,0
előfiz. k á b e l
16,0
5,5
1,0 10,5
3,0
1,0 10,0
4,0
f o r g a l o m t ó l f ü g g ő rész Központ épület Helyi hálózat
Készülék Helyközi átviteli út
24,0
Helyközi kapcsolás .
E g y f ő á l l o m á s létesítési k ö l t s é g e
(pénzegység)
2,0
9,0
7,5
1,5
100,0
59,0
41,0
átlag
közületi
lakás
1000
1760
615
241
H Í R A D Á S T E C H N I K A X X I X . É V F . 8. SZ.
rádiótelefon-állomások sűrűségének növekedését m u tatja be n é h á n y ország adatai alapján. Az ábra alap j á n , mivel a fejlődési ü t e m lelassulását is mutatja, arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy a telítődés 50 000/1 millió lakos, illetve 5/100 lakos értéknél következik be. A sűrűség a n a g y v á r o s o k b a n 200 beszélőhely/km é r t é k e t is túllépheti. Az állandó telepítésű h á l ó z a t b a n az igények álta lában olyan jellegűek, mely az egységes távbeszélő h á l ó z a t kifejlődése i r á n y á b a hat. Fejlett távközlési h á l ó z a t t a l rendelkező országban a nyilvános, vagy m á s szóval a közhasználatú h á l ó z a t b a n csak azok az állomások nem kapcsolódnak be, melyek speciális célt szolgálnak. A rádiótelefon kialakulására ezzel szem ben jellemző, hogy a legtöbb szervezet teljesen önálló, a távközlési alaphálózattól is független rendszer üzemeltetésére törekszik. E z t az elkülönülési szán dékot a j á r m ű v e k e n lakosság igényeinek előtérbe lépése, valamint a beszélőhelyek s z á m á n a k növeke désével fellépő zavarok, illetve a rendelkezésre álló frekvenciasávok telítődése korlátozza, t e h á t ész szerű keretek közé szorítja. Nem szükségszerű, hogy az országos m é r e t ű rádió telefon-hálózatok mint a k ö z h a s z n á l a t ú hálózattól, illetőleg a távközlési hálózattól független rendszerek jöjjenek létre. A fejlődést a gazdaságosság és a hasz n á l h a t ó s á g fokozása érdekében lehet eleve az egysé gesség szellemében i r á n y í t a n i . E l k e r ü l h e t ő k az u t ó lagos átépítési költségek. A lokális hálózatok önálló sága a legtöbb esetben természetesnek v e h e t ő . A távközlésileg fejlett országokban a rádiótelefon elterjedését elsősorban a j á r m ű v e k k e l és a változó munkahelyekkel kapcsolatos igény indokolja, másod sorban a rosszul e l l á t o t t területeken pótolhatja a vezetékes hálózat hiányosságait. Ilyen helyzetre utal J a p á n esete, ahol az U R H rádiótelefon-állomások szá ma kezdetben, amíg a vezetékes hálózaton a beszélő hely-sűrűség alacsony volt (1955-ben, 3,5/100 lakos), intenzíven fejlődött, majd 1965 u t á n a fejlődés lelas sult. A pótlás jellegű felhasználás előnye, hogy nagyki terjedésű hálózat h o z h a t ó létre viszonylag rövid idő alatt. Egy ilyen hálózat az ellátott területen gazda-' ságos lehet amíg az igények korlátozottak,'és amíg a vezetékes h á l ó z a t létesítéséhez a feltételek nem ala kultak k i . A rádiótelefon-állomások t ú l n y o m ó többsége közü leti jellegű és zártcélú rendszerben üzemel, ezért a beszélőhelysűrűség é r t é k e t nem befolyásolják. A köz h a s z n á l a t ú és m a g á n j á r m ű v e k e n levő beszélőhelyek a lakosság érdekeit szolgáló állomások csoportjába tartoznak és mint ilyenek a közhasználatú hálózathoz kapcsolódnak. Ilyen céllal létesülhetnek állandó te lepítésű U R H állomások is. 2
;
Összefoglalás A távbeszélő-hálózat t á v l a t i fejlesztési programjá nak kidolgozásakor kiemelkedő szerepe van á beszélő hely-sűrűség tervezésének. A z eddigiekben alkalma zott módszerek feltételezték, hogy az igények b á r mely országban azonos m ó d o n alakulnak, csak idő beli eltolódás van a fejlődésben, vagy az egy főre j u t ó termelési érték fokozódása és a beszélőhely sűrű ség növekedése k ö z ö t t egyértelmű kapcsolat áll fenn.
242
Ezek a megállapítások túlságosan á l t a l á n o s í t ó a k , nem veszik figyelembe, hogy az u t ó b b i é v t i z e d e k b e n a k o r á b b i a k h o z képest a fejlődés á l t a l á b a n felgyor sult, hogy a különböző gazdasági rendszerekben az igények eltérően alakulnak, t o v á b b á , hogy a beszélő helyek rendeltetés szerint csoportosítandók. A v o n a t k o z ó statisztikai adatok világosan mutat j á k , hogy a szocialista és a tőkés termelési rendben az igények, illetve az igények kielégítési m ó d o z a t a i el térően alakulnak. Az elért termelési szint mellett döntően befolyásolja a fejlődést a kapcsolatban álló országok h á l ó z a t á n a k színvonala, t e h á t a k ö r n y e z e t i hatás. A beszélőhelyek k ö z ö t t el kell h a t á r o l n i a közületiés a lakásállomásokat és ezeken belül a fő- és mellék állomásokat. A közületi állomásokat az elérendő ma gasabb termelési szint egyik előfeltételeként kell ke zelni, míg a lakásállomások iránti igény a m á r elért termelési eredmények k ö v e t k e z m é n y e . A közületi beszélőhely-sűrűség telítettsége 20/100 é r t é k körül alakulhat k i , a lakások esetében a mellékállomásokat másodlagosnak kell minősíteni, ilyen alapon a főállo másokra nézve telítettség méretezhető. Az országos értéknél jelentősebb a beszélőhelyek területi megoszlása, a vidék kielégítő ellátottsága elősegíti a kulturális színvonal kiegyenlítődését. A közületi és lakásállomások s z á m á n a k növelése kor, illetve ezek gazdaságosságának megítélésekor figyelembe kell venni a forgalmi viszonyokat, ilyen alapon megállapítható, hogy a kétféle állomás léte sítési költségei lényegesen eltérnek e g y m á s t ó l . A la kásokon levő állomások az elsősorban közületi cé lokra épülő hálózat másodlagos k i h a s z n á l á s á t ered ményezik. A rádiótelefon-hálózat a hiányos h á l ó z a t t a l ren delkező országokban a vezetékes h á l ó z a t helyette sítő rendszere lehet alacsony. sűrűségi értékeknél, míg a fejlett hálózatokban lényegében a j á r m ű v e k k e l kapcsolatos igényeket elégíti k i . A beszélőhely-sűrűség ö n m a g á b a n valamely háló zat fejlettségére csak közvetve jellemző. A helyi és helyközi hálózatok a u t o m a t i z á l t s á g á n a k m é r t é k é v e l , a hálózatok megbízhatóságával és a beszédátvitel minőségével pontosabban lehetne a h á l ó z a t o k a t jel lemezni, de ezekre nézve egységes adatfeldogozás m é g nem alakult k i . A beszélőhely-sűrűség azonban e tényezőknek is függvénye, ezért egyes á l l a m o k , föld részek h á l ó z a t a i n a k összehasonlításánál használ h a t ó érték. Az a u t o m a t i z á l t s á g előfeltétele a távbeszélő elter jedésének mind a városokban, -mind a községekben. A megbízhatóság és az átvitel minősége a beszélő helyek s z á m á n a k növekedését m á r kisebb m é r t é k b e n érinti, de a helyi és helyközi forgalom mennyiségére, t e h á t az üzem gazdaságosságára erős befolyást gya korol. IRODALOM [1] T e l e p h o n é and Telegraph Statistics of the World (1932. I. ATT) [2] T h e world's Telephones (1940, 1951, 1957, 1961, 1966, 1971, 1976. j a n u á r 1.) A T T [3] Telephony is a heavy industry. R Ghopuis G G I T T Telecommunication Journal X / 1 9 7 5 . [4] Statisztikai É v k ö n y v 1960, 1965, 1970. [5] G G I T T 1968. É t u d e s É c o n o m i q u e s
