OBB-KLUB
A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21.
A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot képező jövedelem megállapítása Járulékkötelezettség megállapítása
A társadalombiztosítási jogviszonyok jellemzői Speciális jogviszony, mivel önmagában nem létezik, mindig valamilyen munkavégzésre irányuló alapjogviszonyhoz kapcsolódik, néhány kivétellel az alapjogviszonnyal egyidejűleg jön létre. Az alapjogviszony létrejötte, megléte alapozza meg a biztosítási jogviszonyt és a járulékfizetési kötelezettséget.
A társadalombiztosítási jogviszony alanyai: biztosított
foglalkoztató
igazgatási szerv
Jogviszony Társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony)
Jogviszony a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, az egyéni cég tagja, a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. pont szerint társas vállalkozónak minősül
Biztosítási kötelezettség A tevékenység végzésének formája: Kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő Kiegészítő tevékenységűnek minősülő Többes jogviszonyos
Járulékalapot képező jövedelem A társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után fizet járulékot. A társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot legalább a minimálbérig Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizeti meg. A szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka után fizeti meg.
Járulékalapot képező jövedelem A személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de legalább a tevékenységre jellemző, adott hó első napján érvényes minimálbér után kell járulékokat fizetni! Minimálbér - kettős minimálbér van! A tevékenységre jellemző minimálbért nem a személy képzettsége hanem a konkrét tevékenység és az arra vonatkozó előírások határozzák meg.
Járulékkötelezettség Kieső idő:
táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagságát szünetelteti.
Járulékkötelezettség Amennyiben a kieső idők nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.
A tevékenység végzésének formájának kihatása a járulékkötelezettségre: Kiegészítő tev. nem minősülő kötelezettsége (Tbj. 27-28. §) Kiegészítő tev. minősülő kötelezettsége (Tbj. 36. §) Többes jogviszonyos kötelezettsége
(Tbj. 31. §)
További segítségek Társas vállalkozó járulékkötelezettsége Információs füzetek NAV/Információs füzetek/2015/12. szám Járulékmértékek NAV honlap/Szolgáltatások/Adókulcsok, járulékmértékek
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
