A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS
TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN
A HATALMI VISZONYOKBAN ELCSÚSZÁS TAPASZTALHATÓ
SOKADIK IPARI FORRADALOM ZAJLIK
A technológia-váltások ciklikussága egyre rövidebb idő alatt játszódik le.
Az európaiak kb. 20 százalékának, míg a magyar felnőtt lakosság kb. 40 százalékának semmilyen előnye, haszna nem származik az IKT eszközökből.
A foglalkoztatottak készségeinek fele 3-5 év alatt elavul, az újonnan létrejövő szakmák 80-90 százaléka IKT-hoz kötött, míg a megszűnő szakmák szinte mindegyike nélkülözheti az IKT készségeket.
Soha nem látott mértékű adaptációs és változtatási kényszer előtt állnak a társadalmak. Azaz: az információs társadalom integrációs képessége alapvetően befolyásolja a társadalom/gazdaság versenyképességét.
1956: 5MB RAM berakodása
A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG ÉRTELMEZÉSI KERETE
Nekirugaszkodás:
Felhasználók száma
Korai adaptáció:
Használati megosztottság
Hozzáférési megosztottság Hozzáférési eséllyel rendelkező és nem rendelkező közötti különbség
Felhasználó és nem felhasználó közötti különbség
Telítődés:
A használat minőségéből fakadó megosztottság
Felhasználó és felhasználó közötti különbséget mutatja be
Idő
Forrás: Molnár Szilárd: A digitális megosztottság értelmezési kerete, innen:Információs Társadalom, 2002
A broadband, a hordozható eszközök mindent megváltoztattak: Nagyobb különbséget okoztak a felhasználók között, mint a felhasználók és nem felhasználók között.
A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGTÓL AZ E-BEFOGADÁS POLITIKÁIG
Hozzáférési megosztottság
Használati megosztottság
Nincs PC a háztartásban
35%
Nincs otthoni szélessáv
29%
Tableten, notebookon, laptopon használja az internetet (felnőtt lakos)
16%
Felnőtt lakosság körében nem használ PC-t
50%
Munkahelyén nem használ internetet
74%
Felnőtt lakosság, soha nem használt internetet (55 év felett)
24% (55%)
Internetezik, de nem használ e-közigazgatási szolgáltatást Minőségi megosztottság
Internetezik, de nem használ online bankot, nem vásárol online Részt vesz távoktatásban
50%
64-62% 13%
5 TÉTEL A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGRÓL 1. A digitális megosztottság kumulatív módon erősíti fel a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Felerősödő digitális Mátéeffektussal állunk szembe. 2. A digitális megosztottság egy dinamikusan változó jelenségegyüttes, ám egyre szorosabban összefügg a társadalmi/szociális hátrányokkal. 3. Ilyen sajátosság például az, hogy a megosztottság csökkentése érdekében szükséges, de messze nem elégséges eszköz a hátrányos helyzetűek IKT eszközökhöz való hozzáférési esélyeinek növelése. 4. A digitális megosztottság problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem.
5. Éppen ezért az állam, a politikai döntéshozók, a véleményformálók szerepvállalása döntő lehet a digitális megosztottság csökkentésében.
A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG KULTURÁLIS- ÉS KAPCSOLATI TŐKE MEGOSZTOTTSÁGGÁ VÁLIK
1. 2. 3.
4. 5.
6.
7. 8.
9.
HOZZÁFÉRÉSI MEGOSZTOTTSÁG (ELSŐDLEGES): Közösségi informatika, közösségi hozzáférési pontok hálózata Mindenhol elérhető wifi-hálózat Eszköz-juttatás rászorultsági alapon: tablet, okostelefon, laptop, e-book olvasó HASZNÁLATI MEGOSZTOTTSÁG (MÁSODLAGOS): Társadalmi közvetítők: IT tanácsadó, mentor, könyvtáros, falugazdász, védőnő stb. (személyes tanácsadás) Ügysegéd, postás stb. (bizalmi viszonyok, gyenge kapcsolatok erősítése) Társadalmi innováció, helyi marketing, helyi szintű tudatosítás (célcsoport függő, pontos beavatkozások) MINŐSÉGI MEGOSZTOTTSÁG (HARMADLAGOS): Befogadó e-közigazgatás, felhasználó-központúság Élethelyzethez kapcsolódó online szolgáltatások (akár kötelező jelleggel): felsőoktatási felvételi, vállalkozások adóbevallása csak online E-demokrácia, crowdsourcing
BEFOGADÓ E-KÖZIGAZGATÁS
Az e-közigazgatás nem használatának okai Magyarországon és néhány szomszédos országban, a nem használók %-ban:
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
