A tárgyalás előkészítése Be. XII. fejezet 263-280. § Tóth Mihály
Az előkészítés rendszerei A vádesküdtszéki rendszer Lényege: olyan előkészítési rendszer, ahol a majdani ítélkezési fórum is esküdtszék, ám attól az előkészítés szervezetileg elkülönül; laikus (de nem az ítélethozatalban részt vevő) bírák döntenek tehát a vádemelés megengedhetőségéről is. Szokás ezért angol rendszernek is nevezni. Az esküdtek a vádlevél tervezetének bíró általi előterjesztése, s a vád bizonyítékainak megismerése alapján szótöbbséggel döntenek arról, benyújtható, illetve tárgyalható-e a vád. Ez az eljárás nem nyilvános, a védelemnek érdemi beleszólási joga nincs. Előnye az alapos szűrő szerep, hátránya a körülményesség és az egyoldalúság.
A vádtanácsi rendszer Lényege: a vádtanács - a vizsgálóbíró felügyeleti és fellebbviteli hatósága (rendszerint 5 bíró) dönt az ügyész vádjavaslatának törvényességéről és megengedhetőségéről. Igenlő döntés esetében a vádtanács a vádemelést engedélyező fórum (francia rendszer). Előnye a vád külső kontrollja, hátránya a vádmonopóliumon okozott törés, az eljárási feladatok megoszlásának sérelme.
A hazai fejlődés
A kezdeti fejlődés során „befogás” (nem nemes) illetve idézés (nemes) esetére korlátozódott. A XVIII. századtól a „perbefogásról” a megyei közgyűlés döntött, ő bízta meg a tiszti ügyészt a vádlevél elkészítésével és benyújtásával A Bp. (1896) törvényszéki hatáskörbe tartozó közvádas ügyekben fakultatív vád alá helyezési kontrollt honosított meg: a három szakbíróból álló vádtanács csak a terhelt kifogása esetén vizsgálta a vádirat tárgyalhatóságát. 1946 óta a vádemelés kizárólagos ügydöntő fóruma az ügyész, az előkészítés az ítélkező bíróság feladata.
Az előkészítés elvi problémái
Vádvizsgálat kérelemre vagy hivatalból? (vádemelés és jogorvoslat)
Érdemi szűrő szerep, vagy formai követelmények ellenőrzése? Iratvizsgálat vagy meghallgatás is? Ki végezze ? (összeférhetetlenségi problémák) KOMPRPOMISSZUM-KÍSÉRLET: a „törvényes vád” szigorúbb követelményrendszere
A törvényes vád hiányának következményei
(Vádemelésre jogosult, bírósághoz intézett indítványában, meghatározott személy, pontosan körüliírt, Btk.-ba ütköző cselekménye miatt az eljárás lefolytatását kezdmeényezi)
Előkészítés a hatályos hazai jogban
A vád tárgyalásra való alkalmasságának első alapos vizsgálatát maga az ítélkező bíró (bíróság) végzi el. Előnye a döntés következményeiben testet öltő felelősség (a bíró nem hárítja át a felelősséget) de ez a hátránya is: nincs külső, független kontroll. A vád tárgyalásra alkalmatlanságát csak kivételesen állapítják meg.
A fórumrendszer és a döntések összefoglaló vázlata a tanács elnökének jogköre - áttétel, egyesítés, elkülönítés, - felfüggesztés - intézkedés eljárási cselekmény elvégzése iránt, - vádtól eltérő minősítés, - bíróság tanácsa elé utalás, - öt tagú tanács elé utalás, - a vádirat közlése, - kitűzés, idézés értesítés
tanácsülési jogkör
Kötelező: - ha a bíróság személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendeléséről dönt, - ha a vádlott vagy védő a (+ minden, az elnök tanú különösen hatáskörébe tartozó védetté kérdés, ha az elnök így nyilvánításának dönt) megszüntetését indítványozza - közvetítő eljárás lefolytatásának indítványozása (15 napon belül) Fakultatív: - ha az ügyész vagy a vádlott meghallgatása látszik bármilyen okból szükségesnek, -
Megszüntetés személyi szabadság elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerintézkedések
az előkészítő ülés jogköre
Az áttétel egyesítés, elkülönítés és az Alkotmánybíróság
23/2014. (VII. 15.) AB határozat (a „három csapás halmazati szabályairól)
„…Megállapítható, hogy a legalább három személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetők esetében nem előrelátható, hogy mikor kerülhet sor a szigorúbb halmazati szabályok alkalmazására, köztük az életfogytiglani szabadságvesztés kötelező kiszabására. Ezen elkövetők esetleges eltérő eljárásjogi helyzete megteremti annak a lehetőségét, hogy ne azonos büntetőjogi fenyegetettséggel nézzenek szembe, amely kiszámíthatatlanná, és a címzettek számára előre nem láthatóvá teszi a Btk., valamint a régi Btk. kifogásolt rendelkezésének alkalmazását. „ (fontos megállapítások a büntetés-kiszabás kérdésében is): Az elkövetett bűncselekmények súlyához igazodó, a büntetési rendszer alaptörvényi kritériumainak megfelelő differenciált büntetéskiszabást e speciális halmazati szabályok esetében az szolgálta volna, ha a jogalkotó megteremtette volna a jogalkalmazói mérlegelés lehetőségét a határozott ideig tartó, illetve az életfogytig tartó szabadságvesztés alkalmazhatósága között, amely lehetővé tenné az egyéniesített büntetés kiszabását. az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 81. § (4) bekezdése második mondata, valamint a régi Btk. 85. § (4) bekezdése második mondata, az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés kötelező alkalmazása ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével, mert nem felel meg a jogállami büntetési rendszerrel kapcsolatos Alaptörvényből fakadó követelményeknek.
A felfüggesztés
Az eljárás felfüggesztésének van helye, ha - a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás nélküle nem folytatható, - a vádlott tartós súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, - az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, - jogsegély szükséges, - nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekmény miatti büntető eljáráshoz a szükséges döntést be kel szerezni. Három új felfüggesztési ok : - alkotmánysértő(nek vélt) jogszabály észlelése esetén az AB-hoz fordul, - jogszabályba ütköző önk.r. esetén a Kúriához fordul, - Európai Bíróság előzetes döntéshozatala érdekében Sor kerülhet felfüggesztésre még ismert külföldi tartózkodási helyű vádlottal szemben akár a vádlott kérelmére, akár hivatalból. Ha korábban az ügyész nem élt vádhalasztással, kábítószerrel visszaélés vagy tartás elmulasztása is alapul szolgálhat felfüggesztésre az e két bűncselekményhez kapcsolódó speciális feltételek esetén. Végül a közvetítő eljárás lefolytatás érdekében is lehetőség van a felfüggesztésre – legfeljebb 6 hónapra.
Előkészítés – AB-hoz fordulás
Újabb példa - „Biszku ügy” (nemz. szoc. stb. tagadása – 269/C. §) - Az indítványozó bíró – az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a támadott kormányrendelet melléklete lehallgató eszköznek minősíti a 10 órát meghaladó felvételi idejű miniatűr hangrögzítő eszközöket. Az indítványozó szerint a melléklet alapján olyan hangrögzítő berendezéseket kell titkosszolgálati eszköznek tekinteni, amelyeket a mai közhasználatban lévő hangrögzítő eszközök sokszorosan túlhaladnak. (visszaélés haditechnikai termékkel – 263/B. §)
Előkészítés – Kúriához fordulás (2011. CLXI. tv. – Bszi.) 24. § (1) A Kúria a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet, c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, d) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerősen befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát, e) elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé, f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.
Előkészítés – Eu. Bíróságához fordulás
ELŐZETES DÖNTÉSHOZATAL: Az ítélkező bíró az eu közösségi joga és a nemzeti jog összhangja hiányát véli megállapíthatónak, ezért az EU bíróságához fordul
Kitekintés: Magyar ügyek az előzetes döntéshozatal köréből
C-404/07. sz. ügy Katz György által Sós István Roland ellen indított büntetőeljárásban (a pótmagánvádló tanúként kihallgatható) C-205/09.sz. ügy Eredics Emil és Vassné Sápi Mária ellen folytatott büntetőeljárásban (jogi személy ellen közvetítői eljárás nincs, az e körbe vonható bűncselekmények taxációja nem terjeszthető ki) C-328/04. sz. ügy Vajnai Attila ellen folytatott büntetőeljárásban (önkényuralmi jelképek büntetendőségét illetőúen az EU-nak nincs hatásköre)
Kitekintés: előzetes döntéshozatal során foglaltak állást pl. egy olasz ügyben – gyermekkorú kihallgatásáról A magyar szabályozás is ennek megfelelően alakult: gyermekkorú kihallgatása (BKv 68.) Nyomozás során
Tárgyalás során
-ha mással nem pótolható 14. évét nem töltötte be - ha az ügyész a nyom. bíró - csak kiküldött általi kihallgatást még megkeresett bíró nem indítványozta, útján, vagy zártcélú vagy ha ezt hálózattal elutasították. (14 év alatti esetében nem utasítható el az ügyészi indítvány)
14 évét betöltötte A nyom. bíró már kihallgatta
A nyom. bíró még nem hallgatta ki
Különös indokoltság esetén
Nem kell különös indok
Ha idézhető, egyidejűleg idézni kell a gondozót és a törvényes képviselőt
5 tagú tanács elé utalás
Törvényszék első fokon a) sokvádlottas, nagy terjedelmű ügy b) életfogytig tartó szabadságvesztés lehetősége, Járásbíróság első fokon 2011 március 1. napjától az a) pont esetén szintén két bíróból és három ülnökből álló tanácsban is eljárhat).
A megszüntetés
Lényeges, hogy a megszüntetés a tárgyalás előkészítése során csak kivételesen kapcsolódhat a bizonyítékok értékeléséhez, hiszen ez tárgyaláson kívül nem történhet. Éppen ezért, a megszüntetési jogcímek között nem is szerepel a „bizonyítottság hiányára” alapított megszüntetés. A nyomozás során megismert megszüntetési jogcímek viszont kiegészülnek: - a vád benyújtás utáni elejtésével (ha nincs helye pótmagánvádnak, ellenkező esetben a sértettet értesíteni kell), - a vád szempontjából lényegtelen bűncselekményre vonatkozó megszüntetést kimondó döntéssel, - a nem törvényes vád, illetve a vádirat nem pótolt hiányossága esetkörével, - a tevékeny megbánás megszüntetést eredményezhető esetkörével. Mód van az előkészítés során is megrovás alkalmazására is.
A tárgyalásra idézés szabályai (2011. márc. 1.-től)
A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető,ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. Ha a vádlott előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, és nincs védője, a bíróság a részére védőt rendel ki, és a védőt a kitűzött határnapra idézi.
Jogorvoslat a tárgy. elők. során
Nincs helye fellebbezésnek a) a tárgyalás kitűzése és elhalasztása, b) bizonyos felfüggesztési okok (ismeretlen, hely, AB-hoz fordulás, előzetes döntéshozatal végett az EurópaI Bíróságához fordulás) d) a vádtól eltérő minősítés lehetőségének megállapítása, e) a bíróság tanácsa elé utalás vagy ennek megtagadása, f) az öttagú tanács elé utalás vagy ennek megtagadása, g)vádelejtés miatti megszüntetés (ha nincs pótmagánvádnak helye) h) a határozat tudomásul vételét követően tett jogorvoslati nyilatkozat elutasítása, i)a bíróságnak további eljárási cselekmény érdekébent tett intézkedése ellen. Ha mégis fellebbeznek, a fellebbezés elbírálására vonatkozó határozat hozatalát a bíróság mellőzheti. Ha a bíróság a vádlottat megrovásban (Btk. 71. §) részesíti, ez ellen fellebbezésnek nincs helye, de az ügyész és a vádlott, valamint védője a végzés közlésétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. A kérelem alapján a bíróság tárgyalást tart. A vádlottnak az idézést legalább öt nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni.
