„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”
A Tard környéki erdőssztyepp (HUBN20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
egyeztetési anyag
Eger 2014
Ügyfél: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) Partner: Bioaqua Pro Kft. (Debrecen) Felelős tervező Schmotzer András Mező Hedvig Korompai Tamás Kleszó András Közreműködő szakértők dr. Juhász Péter dr. Kiss Béla Gombkötő Péter Korompai Tamás Kalmár Zsuzsa Mező Hedvig Térképeket készítette: StrateGIS Kft. (Debrecen) Fényképet készítette: Kleszó András
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
Tartalomjegyzék Bevezetés..............................................................................................................................................1 I. Natura 2000 fenntartási terv..............................................................................................................2 1.A terület azonosító adatai..................................................................................................................1 1.1.Név.............................................................................................................................................1 1.2.Azonosító kód............................................................................................................................1 1.3.Kiterjedés...................................................................................................................................1 1.4.A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...............................................................1 1.5.Érintett települések....................................................................................................................1 1.6.Egyéb védettségi kategóriák......................................................................................................2 1.7.Tervezési és egyéb előírások......................................................................................................2 2.Veszélyeztető tényezők......................................................................................................................4 3.Kezelési feladatok meghatározása.....................................................................................................7 3.1.Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése..................................................................7 3.2.Kezelési javaslatok....................................................................................................................8 3.3.A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében..................................................................................................39 3.4.A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja...................................................................41 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció...........................................44 1.A tervezési terület alapállapot jellemzése........................................................................................45 1.1.Környezeti adottságok.............................................................................................................45 1.2.Természeti adottságok..............................................................................................................45 1.3.Területhasználat.......................................................................................................................60 2.Felhasznált irodalom.......................................................................................................................62 3.Térképek..........................................................................................................................................62 4.Fotódokumentáció...........................................................................................................................77
Bevezetés A Natura 2000 területek az európai, közösségi jelentőségű ritka és veszélyeztetett fajok, illetve élőhelyeik hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fejlesztése, illetve – szükség esetén – helyreállítása. A védelem céljait az Európai Unió két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. Hazánk 2004-es csatlakozásakor a Natura 2000 területek már kijelölésre kerültek, mely kismértékben bővült 2008-ban, 2011-ben és 2012-ben. Hazánkban összesen 525 Natura 2000 területet jelöltek ki közel 2 millió hektár kiterjedésben. Ezzel hazánk a pannon biogeográfiai régió tagjaként jelentős mértékben járul hozzá Európa természeti értékeinek közösségi megőrzéséhez. A hazai Natura 2000 területek kijelölését és az erre vonatkozó szabályokat a 275/2004.(X.8.) Kormány rendelet határozza meg, a területek helyrajzi szám szintű kihirdetése pedig a 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben történt meg. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében a tagállamok a Natura 2000 területekre fenntartási terveket készíthetnek. Ezekben többek között rögzítik a természetvédelmi célkitűzéseket és a területhasználókkal együtt kialakított kezelési előírásokat javaslatok formájában. Ezek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek, amelyek az aktuális agrár-környezetgazdálkodási jogszabályokban jelennek meg. A fenntartási terv jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Más jogszabályban foglalt ágazati tervekhez (pl. körzeti erdőtervezés, vízgazdálkodási tervek) képest kötelezettségeket nem írhat elő, ugyanakkor nagyban segítheti a Natura 2000 területeken folytatott gazdálkodás – Natura 2000 kívánalmainak – értelmezését, alkalmazását mind a gazdálkodók (földtulajdonosok), mind pedig a kezelők, hatóságok irányába. Ezáltal inkább stratégiai dokumentációnak tekinthető, mely a területek kezelőit, tulajdonosait, valamint az érintett hatóságokat tájékoztatja a természetvédelmi irányelvekről. Jelen Natura 2000 fenntartási terv a Darányi Ignác Terv keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 23.) VM rendelet alapján készült.
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve és típusa: Tard környéki erdőssztyepp kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület
1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:
HUBN20009
1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:
461,84 ha
1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. • • • • • 1.4.2. • • • • • • •
Jelölő élőhelyek 40A0* – Szubkontinentális peripannon cserjések 6240* – Szubpannon sztyeppék 91I0* – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) 6510 – Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) 91M0 – Pannon cseres-tölgyesek Jelölő fajok piros kígyószisz (Echium russicum) Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) díszes légivadász (Coenagrion ornatum) magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) magyar tarsza (Isophya costata) vöröshasú unka (Bombina bombina) ürge (Spermophilus citellus)
1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti. térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi szám számokra is kiterjed. Település Tard Tibolddaróc
Érintett terület (ha) 459,98 ha 1,86 ha
Település területének érintettsége (%) 11,36 0,06
1
1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus
Kód
Név
Kiterjedés
Védetté nyilvánító jogszabály száma
országos jelentőségű védett természeti terület
-
Tardi-legelő természetvédelmi terület
283,9 ha
16/2007. (IV.20.) KvVM rendelet
országos jelentőségű védett természeti terület
-
Bükki Nemzeti Park
226,31 ha
18/1976. OTvH határozat, 4/1984. OKTH rendelet, 23/1996 KTM rendelet
helyi jelentőségű védett természeti terület
-
Tardi Szekrény-völgy természetvédelmi 45,8 ha terület
8/2009 (VIII.20.) számú önkormányzati rendelet
Natura 2000 HUBN10003 Bükk hegység és peremterületei terület
66207,67 ha
75/2004. (X.8.) Korm. rendelet
országos ökológiai hálózat
461,84 ha
2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről
-
magterület
1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. • • 1.7.2. • • •
1.7.3.
Természetvédelmi kezelési terv Tardi-legelő természetvédelmi terület: 16/2007. (IV.20) KvVM rendelet 2. számú melléklete Tardi Szekrény-völgy helyi jelentőségű természetvédelmi terület: 8/2009 (VIII.20.) számú önkormányzati rendelet Településrendezési eszközök 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről Megyei területrendezési tervek: ◦ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 10/2009 (V.5.) számú rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv szabályzatáról Településrendezési tervek: ◦ Tard Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2004.(X.26.) önkormányzati rendelete ◦ Tibolddaróc esetén nem áll rendelkezésre a helyi építési szabályzat. Körzeti erdőtervek és üzemtervek
A tervezési terület a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság illetékességi területén található és a Felsőtárkányi erdőtervezési körzetbe tartozik.
2
A Felsőtárkányi Erdőtervezési Körzet erdőterve 2006. január 1. és 2014. december 31. között hatályos. (https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdeszet_szakteruletek/erdotervezes/korz_erd) Az erdőgazdálkodók részére kiadott erdőgazdálkodási üzemtervek (a 2009. évi XXXVII. tv. életbe lépése után: erdőtervek) elvi szintű érvényessége a korábbi erdőtervezés évét követő évtől számított 10 esztendő, de az új erdőtervek az érvényesség lejártától függetlenül már az új ütemezés szerint készülnek (ha az üzemterv lejárt, az új erdőterv pedig nem készült el, akkor a gazdálkodó átmeneti erdőterv-megállapítás révén biztosíthatja folyamatos gazdálkodói tevékenységét). 1.7.4.
Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek
A terület az Északi-középhegységi nagyvadas vadgazdálkodási táj Mátra-Bükk-Csereháti vadgazdálkodási körzetébe tartozik (II./2.) Mátra-bükk-csereháti vadgazdálkodási körzet vadgazdálkodási terve 2014-ig, az érintett vadgazdálkodási egységek: – 652710 – Mezőkövesdi Matyó Vt. (üzemterv jóváhagyó határozat száma: 14.4/311-62904-12/2007) - 652810 – II. Rákóczi Ferenc Vt. (üzemterv jóváhagyó határozat száma: 14.4/311-62924-1-3/2007) vadgazdálkodási üzemterve 2017-ig érvényes. 1.7.5.
Halgazdálkodási tervek
A tervezési területen nincs halászati vízterület, így halgazdálkodási terv sem vonatkozik rá. 1.7.6.
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv
A tervezési terület a Tisza vízgyűjtőjén, a 2-8. azonosítóval rendelkező „Bükk és Borsodi Mezőség” tervezési alegységhez tartozik (Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010. április): http://www.vizeink.hu/files3/2_8_Bukk_es_Borsodi-Mezoseg.pdf) 1.7.7.
Egyéb tervek
A tervezési terület vonatkozásában egyéb releváns tervek nem ismertek. 1.7.8.
Jogerős engedélyek
A Natura 2000 célkitűzéseit, a jelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelyek természetvédelmi állapotát negatívan befolyásoló jogerős engedélyek nem ismertek.
3
2. Veszélyeztető tényezők Kód
Veszélyeztető tényező neve Jelentősége
A0402
alullegeltetés
I02
problémát jelentő őshonos M fajok
K02.01.
fajösszetétel változás, szukcesszió
M
M
F3.01.01. vadak károkozása (túltartott M vadállomány)
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? 40 féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (6210), illetve piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) – a legeltetés hiánya a spontán szukcessziót elősegíti, ez a terület nemkívánatos mértékű cserjésedéséhez, a jelölő fajok egyedszámának, populációméretének csökkenéséhez vezet 10 sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510) – a nem kezelt helyeken a kaszálók fajkészletének leromlása, a nád térhódítása jelentkezik 50 szubkontinentális peripannon cserjések (40A0), szubpannon sztyeppék (6240), euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), pannon cserestölgyesek (91M0) – a területen elsősorban a természetes szukcesszióból következő záródás veszélyezteti a másodlagos, hegylábi állományokat. Ez részben kökénnyel, galagonyával, vadrózsával, másrészt akáccal történhet 30 szubpannon sztyeppék (6240), euroszibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0), pannon cseres-tölgyesek (91M0) – a vadak által okozott taposási, rágási kár is jelentős (elsősorban vaddisznó), amely az élőhelyek degradációját, fajkészletének szegényedését okozza, valamint akadályozza az erdők természetes felújulását
K04.05.
növényevők általi károkozás (vadrágás is)
M
10
I01
idegenhonos inváziós fajok M jelenléte
20
szubpannon sztyeppék (6240) – az előző veszélyeztető tényezőhöz hasonlóan az élőhely fajösszetételének kedvezőtlen változását, kopáros foltok megjelenését idézi elő szubkontinentális peripannon cserjések (40A0), szubpannon sztyeppék (6240),
4
Kód
Veszélyeztető tényező neve Jelentősége
B02.01
erdőfelújítás
M
A02
művelési mód változása
L
F04
növénygyűjtés, általános
L
B02.04.
lábonálló és/vagy elfekvőholt faanyag eltávolítása
M
E03
szemét, hulladék
L
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), pannon cserestölgyesek (91M0), illetve piros kígyószisz (Echium russicum), Jankatarsóka (Thlaspi jankae) – Az idegenhonos fajok térhódításával az élőhelyek homogénné válnak, az őshonos fajok erősen visszaszorulnak, monodomináns inváziós foltok alakulnak ki, így a jelölő fajok életterének beszűkülését, egyedszámcsökkenését okozhatja 20 euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0), pannon cseres-tölgyesek (91M0) – a fakivágások által „megnyitott” erdőfoltokban honos cserjésék (elsősorban töviskesek) illetve akácok hatolhatnak be, melyek a természetes állapotok leromlásához vezethetnek. A cseres-tölgyesekben a peremhelyzeti szituáció miatt a behatoló inváziós akác térhódítása a legjelentősebb veszélyeztető tényezőnek tekinthető. 20 szubpannon sztyeppék (6240), sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), ill. piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) 1 szubpannon sztyeppék (6240) – a növények begyűjtése általában virágzási időszakra esik, amely a növények magszórását megakadályozva, szaporodásukat gátolja, ezzel egyedszámcsökkenést, a populáció méretének zsugorodását idézve elő 20 euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0), pannon cseres-tölgyesek (91M0) – a holt faanyag eltávolítása több xilofág, szaproxilofág rovarfaj élőhelyét megszünteti, ezáltal a biodiverzitás jelentősen csökkenhet az adott területen 1 euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0) –
5
Kód
Veszélyeztető tényező neve Jelentősége
G01.03.
motoros járművel végzett tevékenység
M
A04.01.0 2
intenzív birkalegeltetés
M
G01.02
túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység
L
K02
természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok
M
B02
erdőgazdálkodás
L
M02.01.
Aszály és csapadékmennyiség csökkenés
M
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? az illegális szemétbehordás, -lerakás a természetes lebomlási, felújulási folyamatokat akadályozza, és nemkívánatos, plusz terhelést jelent az élőhely természetességi állapotára nézve 1 sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510), illetve piros kígyószisz (Echium russicum) - a terepmotorozás és egyéb technikai sportok növekedése élőhely degradációt (gyomok, inváziós növények megjelenése), fajok egyedszám csökkenését eredményezik. 10 piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) – a birkával végzett intenzív, esetenként túllegeltetés kopáros foltok kialakulásához, erózióhoz, élőhelydegradációhoz, a jelölő fajok egyedszám-csökkenéséhez vezet 1 piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) – a kijelölt útvonalakról való letérés taposási károkat okozva élőhelydegradációhoz, a jelölő fajok egyedszám-csökkenéséhez vezethet 40 piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) – a szukcessziós folyamatok a gyepek záródása irányában hatnak, amelyek a jelölő fajok élettér-szűkülését, állománycsökkenését, végső esetben eltűnését okozhatják 15 magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) – az erdőgazdálkodáson belül a véghasználati területtel járó gazdálkodási formák legalább 3 évtizedre megszüntetik a faj élőhelyét 20 magyar tarsza (Isophya costata) – a mezo-, és makroklimatikus hatások a faj élőhelyein keresztül hatnak az állományokra. A faj más egyenesszárnyúakhoz hasonlóan leginkább az élőhely szerkezeti paramétereinek és mikroklímájának változására érzékeny, nedvességkedvelő faj. A makroklimatikus változások a
6
Kód
Veszélyeztető tényező neve Jelentősége
A03.
gyepterületek kaszálása, vágása
H
J03.01.
tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése
M
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és nagysága (%) milyen módon gyakorol hatást? növényzet és a növényzeti mikroklíma változását eredményezve (melegebb szárazabb klíma) veszélyeztetik az állományokat. 10 magyar tarsza (Isophya costata) – az élőhelyeken végzett korai kaszálások elől a faj egyedei kis mozgásképességük révén nem tudnak elmenekülni, többségül áldozatul esik. Az állományok fennmaradását a peterakást követően (leghamarabb június végén végzett kaszálás segíti elő) a faj egyedei kis mozgásképességük révén nem tudnak elmenekülni, többségül áldozatul esik. Az állományok fennmaradását a peterakást követően (leghamarabb június végén végzett kaszálás segíti elő) 5 vöröshasú unka (Bombina bombina) – a fajt veszélyezteti az élőhelyek átalakulása, beszűkülése, degradálódása
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Kiemelt fontosságú cél a következő fajok / élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása / helyreállítása: • Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0*) • Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0*) • Szubpannon sztyeppék (6240*) • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510) • piros kígyószisz (Echium russicum) • Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) • magyar tarsza (Isophya costata) • magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) A Natura 2000 terület általános természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Natura 2000 területek célkitűzései és prioritásai a területek hivatalos Natura 2000 adatlapjain (Standard Data Form, SDF) találhatók. 3.1.1.
Fő célkitűzések
7
• • • • 3.1.2. • • • • • •
A területen található, hagyományos tájhasználatot reprezentáló mozaikos erdőssztyepp vegetáció és a hozzá köthető értékes fauna megőrzése; A hegylábperemi erdőssztyepp tölgyesek (91I0) értékes állományainak fenntartása, fejlesztése, a degradációs folyamatok csökkentése (Dioszeghyana schmidtii érdekében); Az erdőssztyepp cserjések (törpemandulás- és csepleszmeggyes cserjések; 40A0) fenntartása és megőrzése; A mezofil kaszálóréteken (6510) fenntartó kaszálásokkal az élőhelyek mozaikosságának biztosítása; További célok A gyepterületek és cserjések záródásának megakadályozása, a gyepek fenntartása extenzív legeltetéssel (elsősorban juh); Az inváziós fafajjal (akác) fertőzött erdőállományok természetességének fejlesztése; A löszgyepeket és árvalányhajas erdőspusztaréteket szegélyező töviskes cserjések (kökényes-galagonyás cserjések) foltokban történő visszaszorítása, legeltethetővé tétele (elsősorban az Echium russicum, Thlaspi jankae fennmaradása érdekében); Az elakácosodott erdőállományokban található idős tölgyfajok (molyhos-, kocsánytalan- és csertölgy) és természetes kísérőfajok (tatárjuhar, házi berkenye) teljes kímélete, magszórás, újulat felverődése esetén erdőállomány alatti felhozatala; A patak parti sávjában található őshonos fajok (füzek, fehér nyár) kímélete; Az időszakos vizes élőhelyek védelme (Bombina bombina védelme, megőrzése érdekében).
3.2. Kezelési javaslatok A természetvédelmi szempontból javasolt kezelések egységesebb átláthatósága érdekében ún. kezelési egységeket (KE) állapítottunk meg, melyeket hasonló jellegű élőhelyfoltok alkotnak. A kezelési egységek lehatárolása nem követi az ingatlannyilvántartási határokat, mivel a valós és a tényleges területhasználat ettől jelentősen eltérhet. A kezelési egységek lefedik a teljes tervezési területet, tartalmaznak jelölő és nem jelölő élőhelytípusokat egyaránt. Mivel a tervezési terület igen mozaikos (összesen 390 élőhelyfolt), így a kezelési egységekbe tartoznak olyan kisebb kiterjedésű élőhelyek is, melyeket a nagyobb egység részeként kell értelmezni (pl. sztyepprétek és kaszálórétek cserjésedő foltjai, stb.). A kezelési egységeknél meghatározzuk azon intézkedéseket, melyek a jelölő élőhely és/vagy a faj megőrzése érdekében javaslunk, illetve az élőhelyfejlesztési, kutatás – monitorozási feladatokra, lehetőségekre is kitérünk. A kezelési javaslatoknál élesen el kell választani a fenntartó gazdálkodáshoz köthető, kötelező fenntartási javaslatokat, illetve az önkéntesen vállalható fejlesztési (pl. élőhelyfejlesztési) feladatokat. A fenntartó kezeléseknél már jogszabályokkal meghatározott érvényes szabályozási rendszerek is működnek (pl. a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.”
8
Az itt megfogalmazott előírások célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a jövőben kívánatos gazdálkodásra. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírások, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírások a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási rendeleteken keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A kezelési egységek és a hozzájuk rendelt kezelési javaslatok meghatározásánál tekintetbe vettük a jelölő értékek megőrzését szolgáló egyéb területrészeket és szempontokat is (pl. a fajok élőhelyével szomszédos, csatlakozó területrészeket, az egyes állományok közti összeköttetést biztosító folyosókat, közösségi jelentőségű faj számára alkalmas élőhelyek védelmét, fejlesztési lehetőségét, az élőhelyek esetében a potenciálisan jelölő élőhellyé alakítható fejlesztési területeket. A kezelési egységek elhelyezkedését a 3.2.5. pontnál szereplő térképmelléklet mutatja. Gazdálkodáshoz nem köthető, általános javaslatok A tervezési terület belterületbe nem vonható, azon lakó, üdülő vagy iparterület nem jelölhető ki. Új bányatelek kialakítása nem javasolt (ökológiai hálózat magterületi státuszból is következően). Turisztikai infrastrukturális fejlesztés nem kívánatos. 3.2.1.
Élőhelyek kezelése
KE-1 kezelési egység: Kisrét gyepterületei és a Szekrény-völgy gyepei, spontán erdősülő területei (a) A kezelési egység meghatározása: Ehhez a kezelési egységhez tartoznak a Szekrény-völgy és a Kisrét gyepei a magassásrétektől a félszáraz irtásrétekig. A gyepek egy része a használat hiányának következtében előrehaladott másodlagos szukcessziós állapotban van, néhol kisebb erdőfoltok is találhatók. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
élőhelyek: Á-NÉR: nem zsombékoló magassásrétek (B5), mocsárrétek (D34), köves talajú lejtősztyepek (H3a), erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok (H4), löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek (H5a), hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek (L2x), nyílt lösztölgyesek (M2), jellegtelen üde gyepek (OB), jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC), üde- és nedves cserjések (P2a), galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b), őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok (RA), őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők (RB), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők (RDb), ültetett akácosok (S1), nemesnyarasok (S2), nem őshonos fafajok spontán állományai (S6), egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1), kiskertek (T9), homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak (U7) / Natura 2000 kód: 6210 – Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia), 6240 – Szubpannon sztyeppek, 6250 – Síksági pannon löszgyepek, 6510 – Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
9
• •
•
érintett közösségi jelentőségű faj(ok): Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), magyar tarsza (Isophya costata), sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) érintett földrészlet(ek): Tard: 0172b (részben), 0174, 0180/1, 0180/12, 0180/13, 0180/14, 0180/15, 0180/16, 0180/17, 0180/18, 0180/19, 0180/20, 0180/21, 0180/22, 0180/23, 0180/24, 0180/25, 0180/26, 0180/27, 0180/28, 0180/29, 0180/30, 0180/31, 0180/32, 0180/33, 0180/34, 0180/35, 0180/36, 0180/37, 0180/38, 0180/61a, 0180/61b érintett erdőrészlet(ek): Tard: 9B, 9F
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • •
Gazdálkodási rendszerbe nehezen illeszthető, kisebb részben már cserjésedő, nagyobb részben gyepes élőhelytípusok finom mozaikja. A kezelési javaslatok gyep – cserjés mozaik fenntartását, a szukcessziós stádiumok megőrzését szolgálják. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A kezelési egység területe gyep (illetve legelő) művelési ágú, azonban a cserjésedés és a fásodás egyre jelentősebb mértékű is lehet. Jelenleg a kezelési egység egyes részei kaszálással történő hasznosítása folyik, ami hosszú távon, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével fenntartandó. Ezzel a jelölő élőhelyeket veszélyeztető szukcessziót is lassítani lehet. Mérsékelt legeltetés juhval és kecskével javasolt, mivel a szarvasmarha taposásával bepadkázza és erodálja a meredekebb oldalakon kialakult élőhelyet. Legeltetés hiányában kora tavaszi kontrollált égetés. A gyep kevés avarréteket termel, ezért a tüzek gyorsan ellobbannak, nem okoznak kárt benne. A Kisréten keresztülfolyó ér menti tocsogós sásos élőhelyet javasolt kihagyni a gépi kaszálás során. Az érintkező erdőterületek erdészeti munkálatai során a készletezés, anyagmozgatás idő- és térbeli korlátozása javasolt. Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. (GY19) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) • A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) 10
•
•
• • • •
•
A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban, írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. (GY59) A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. (GY110) Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A szántó-gyep határokon vékony (1-3 m) cserjeszegély (kökény, galagonya, vadrózsa) kialakítása javasolt a szántó felől érkező kedvezőtlen hatások mérséklése céljából. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (inváziós cserjefajok visszaszorítása, gyepek siskásodásának, cserjésedésének megakadályozása, visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A hegylábperemi gyepterületek a Bükkalján igen veszélyeztetettek, lévén a fenntartó művelés hiányában erősen cserjésednek, erdősülnek, több helyen özönnövényekkel fertőzöttek. A tervezési területen a jelenlegi fenntartó kezelés, kaszálás a Natura 2000 célkitűzéseket szolgálja. A javasolt kezelési előírások a hatékonyabb gyepfenntartás technológiáját ismertetik. A cserjés, átmeneti élőhelyekre szükség van, ezért nem cél a kökényes – galagonyás cserjések teljes felszámolása a területen. Ezek mozaikos megtartása, kialakítása fontos természetvédelmi cél. Ehhez az élőhelytípushoz kötődik a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) közösségi jelentőségű faj is.
11
KE-2 kezelési egység: Sugoró oldal cserjésedő gyepei (a) A kezelési egység meghatározása: A kezelési egység legnagyobb részén fajgazdag cserjésedő félszáraz gyepek találhatók, a szántó részaránya alacsony. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
• • •
élőhelyek: Á-NÉR: köves talajú lejtősztyepek (H3a), hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek (L2x), galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők (RDb), egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1) / Natura 2000 kód: 40A0 – Szubkontinentális peripannon cserjések, 6240 – Szubpannon sztyeppek, 91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) érintett földrészlet(ek): Tard: 0167, 0168, 0169, 0170 érintett erdőrészlet(ek): nincs érintettség
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • •
Gazdálkodási rendszerbe nehezen illeszthető, kisebb részben már cserjésedő, nagyobb részben gyepes élőhelytípusok finom mozaikja. A kezelési javaslatok gyep – cserjés mozaik fenntartását, a szukcessziós stádiumok megőrzését szolgálják. Vadföld kialakítása, zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A kezelési egység területén a gyepek erősen cserjésednek. Ennek a kedvezőtlen szukcessziós folyamatnak a megállítása, visszafordítása a természetvédelmi cél. Ennek eszközei a szelektív cserjeirtás, majd kaszálás vagy gyenge erélyű legeltetés. A gyepeken takékható idősebb őshonos fákból álló facsoportok megőrizendők, mert ezek élőhelyet biztosítanak a félárnyékot kedvelő erdőssztyepp flóra- és faunaelemeknek. Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. (GY19) • Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) 12
• • • • • •
•
Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31) Villanypásztor csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság írásos véleménye alapján alkalmazható. (GY57) A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. (GY110) Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággl egyeztetni szükséges. (GY117)
• Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (inváziós cserjefajok viszszaszorítása, gyepek siskásodásának, cserjésedésének megakadályozása, visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. A Sogoró-oldal gyepét átlósan kettészelő rossz minőségű földút megszüntetése javasolt, ezzel is csökkentve a gyepet érő motoros és quad (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A hegylábperemi gyepterületek a Bükkalján igen veszélyeztetettek, lévén a fenntartó művelés hiányában erősen cserjésednek, erdősülnek, több helyen özönnövényekkel fertőzöttek. A javasolt kezelési előírások a hatékonyabb gyepfenntartás technológiáját ismertetik. A cserjés, átmeneti élőhelyekre szükség van, ezért nem cél a kökényes – galagonyás cserjések teljes felszámolása a területen. Ezek mozaikos megtartása, kialakítása fontos természetvédelmi cél. Ehhez az élőhelytípushoz kötődik a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) közösségi jelentőségű faj is. KE-3 kezelési egység: Sugoró kezelt erdőterülete (a) A kezelési egység meghatározása:
13
Ehhez a kezelési egységhez tartozik a sugorói erdőterület kevésbé természetközeli állapotú része. A kezelési egység teljes egésze jelölő élőhelytípusba tartozik. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: • • • •
élőhelyek: Á-NÉR: hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek (L2x) / Natura 2000 kód: 91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), magyar tavaszifésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) érintett földrészlet(ek): Tard: 0171 (részben) érintett erdőrészlet(ek): Tard: 6A, 6B, 6D (részben)
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: •
•
A kezelési egység területén a jelölő élőhely jelenlegi természetességi állapotának megőrzése vagy javítása mellett végezhető erdőgazdálkodás. Ennek érdekében javasolt a kezelési egység legalább 50%-án folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módra áttérni, továbbá az erdőszegélyek felé egy fahossznyi szélességben érintetlenül hagyott erdősávot fenntartani. Az akác visszaszorítása is a természetességi állapot javítását szolgálja. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A tervezési terület erdőtömbjéből javasolt az özönfajok eltávolítása. A folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás a természetesség növelését szolgálja. Szintén összhangban van a Natura 2000 célokkal a holt faanyag visszahagyása, a nevelő- és véghasználatok során a változatos fafajösszetétel, a többszintű erdőállomány kialakítása és fenntartása. Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) • A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. (E03) • Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. (E09)
14
•
• •
• • • • •
•
Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé – a díszes tarkalepke védelmében – legalább 10 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E14) A gyérítések és véghasználatok során legalább 20 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. (E16) Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása. (E21) Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (többségében 30 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása. (E22) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. (E28) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. (E38) A vágásterületen történő égetés tilos. (E50) A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. (E69) inváziós növényfajok visszaszorítása (E70)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra való áttérés, erdőszegélyek kímélete, idegenhonos fafajok visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A hegylábperemi erdőssztyepp tölgyesek hazánk egyik legritkább és legveszélyeztetettebb élőhelytípusa. Az állományok jelentős részét a gyep- és gyümölcsgazdálkodás megszüntette. A Bükkalján különösen kevés a védett vagy Natura 2000 területen lévő ilyen típusú erdő. Ezért kiemelkedően fontos a Sogorói erdőtömb megőrzése, természetességi állapotának javítása. Ehhez az erdőtípushoz kötődik a jelölő fajok közül a magyar tavaszi-fésűsbagoly, továbbá a nem jelölő közösségi jelentőségű fajok közül a nagy szarvasbogár és a díszes tarkalepke. 15
KE-4 kezelési egység: Sugoró érintetlenül hagyandó erdőterülete (a) A kezelési egység meghatározása: A kezelési egység teljes egésze jelölő élőhelytípusba tartozik. Legnagyobb részén erdőssztyepp tölgyes található, mely a sugorói erdőterület legtermészetszerűbb állományait foglalja magába. Az erdőterületet vízmosások, meredek oldalak és gerincek sűrűn szabdalják. Az erdőnek a Kisrét felé eső szegélye természetvédelmi szempontból különösen jelentős. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
• • •
élőhelyek: Á-NÉR: nem zsombékoló magassásrétek (B5), köves talajú lejtősztyepek (H3a), löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek (H5a), hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek (L2x) / Natura 2000 kód: 6240 – Szubpannon sztyeppek, 6250 – Síksági pannon löszgyepek, 91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nagy szarvasbogár (Lucanus cervus), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) érintett földrészlet(ek): Tard: 171 (részben), 0172b (részben) érintett erdőrészlet(ek): Tard: 6C, 6D (részben), 6E
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • A Bükkalja egyik legértékesebb erdőssztyepp tölgyese, a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítása nagyon indokolt. • Az elszórt elegyként jelen lévő akác valamennyi egyede eltávolítandó. • Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén. (d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A kezelési egység erdőterülete unikális természeti értéket képvisel, ezért az élőhely jelenlegi állapotban történő megőrzése különösen indokolt. Ez leginkább a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód alkalmazásával érhető el. Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) • A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) 16
• • • •
•
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. (E10) Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: ◦ Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. ◦ Javasolt alkalmazási idő: lágy szárú: május-június, fás szárú: augusztus-szeptember ◦ Alkalmazás – a fás szárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – fainjektálással ◦ Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. ◦ Erdészeti felhasználásra engedélyezett készítmények alkalmazása (az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában). ◦ Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. ◦ Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében levélen felszívódó gyomirtó alkalmazása, csöppenésmentes kijuttatással. (E70) Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód fenntartása.(E87)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód alkalmazása, az idegenhonos akác visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén található úgynevezett Szemetes-völgy (egykor illegális szemétlerakó) kármentesítését javasolt elvégezni. A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A hegylábperemi erdőssztyepp tölgyesek hazánk egyik legritkább és legveszélyeztetettebb élőhelytípusa. Az állományok jelentős részét a gyep- és gyümölcsgazdálkodás megszüntette. A Bükkalján különösen kevés a védett vagy Natura 2000 területen lévő ilyen típusú erdő. Ezért kiemelkedően 17
fontos a Sogorói erdőtömb megőrzése, ezen belül pedig a legtermészetesebb állományok mentesítése a gazdálkodással járó negatív hatásoktól. Ehhez az erdőtípushoz kötődik a jelölő fajok közül a magyar tavaszi-fésűsbagoly, továbbá a nem jelölő közösségi jelentőségű fajok közül a nagy szarvasbogár és a díszes tarkalepke. KE-5 kezelési egység: Pokol-oldal és a Kisbábaszék egykori kisparcellás gyümölcsösei, szőlői (a) A kezelési egység meghatározása: A tervezési terület csaknem egésze zártkerti ingatlanokon lévő felhagyott gyümölcsös. A művelés felhagyása következtében cserjésednek, erdősödnek a parcellák. A területen még fellelhetők az értékes tájfajták élő egyedei, ezek genetikai állományát fontos lenne megmenteni. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
• •
élőhelyek: Á-NÉR: jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC), galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők (RDb), nem őshonos fafajok spontán állományai (S6), kiskertek (T9) / Natura 2000 kód: nincs érintettség érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nincs érintettség érintett földrészlet(ek): Tard: 0203 (részben), 1676a, 1677b, 1702, 1703, 1741, 1742, 1743, 1744, 1745, 1746, 1747, 1748, 1749, 1750 (részben), 1751 (részben), 1752 (részben), 1753a, 1754 (részben), 1755, 1756 (részben), 1757 (részben), 1758, 1759, 1760 (részben), 1762, 1763 (részben), 1764 (részben), 1765 (részben), 1766 (részben), 1767 (részben), 1768a (részben), 1768b, 1769 (részben), 1770 (részben), 1772, 1773, 1774, 1775, 1776 (részben), 1777, 1778 (részben), 1779 (részben), 1780, 1781, 1782, 1783, 1784, 1785 (részben), 1786, 1787 (részben), 1788 (részben), 1789, 1790, 1791, 1792, 1793, 1794, 1795, 1796 (részben), 1797, 1798, 1799, 1800, 1801, 1802, 1803, 1804, 1805, 1806, 1807 (részben), 1808, 1809, 1810, 1811 (részben), 1812 (részben), 1813 (részben), 1814, 1815 (részben), 1816 (részben), 1817, 1818, 1819, 1820, 1821, 1822 (részben), 1823 (részben), 1824 (részben), 1825 (részben), 1826 (részben), 1827 (részben), 1828, 1829 (részben), 1831 (részben), 1832, 1833, 1834, 1835, 1836, 1837, 1838 (részben), 1839, 1840 (részben), 1841, 1842, 1843, 1844, 1845a (részben), 1845b, 1845c, 1846, 1847 (részben), 1848 (részben), 1849 (részben), 1855 (részben), 1856, 1857, 1858 (részben), 1859, 1860, 1861, 1862, 1863, 1864 (részben), 1865 (részben), 1866, 1867, 1868 (részben), 1869, 1870 (részben), 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876 (részben), 1877 (részben), 1878 (részben), 1879, 1880 (részben), 1881 (részben), 1882 (részben), 1883 (részben), 1884 (részben), 1885 (részben), 1886 (részben), 1887, 1888 (részben), 1889 (részben), 1890, 1891 (részben), 1892 (részben), 1893 (részben), 1894 (részben), 1895 (részben), 1896 (részben), 1897 (részben), 1898, 1899, 1900 (részben), 1901a (részben), 1902 (részben), 1903a, 1903b, 1904b, 1904c, 1905a, 1905b, 1906 (részben), 1907, 1908 (részben), 1909 (részben), 1910 (részben), 1911 (részben), 1912 (részben), 1913b, 1913c, 1914 (részben), 1915 (részben), 1916 (részben), 1917 (részben), 1918 (részben), 1919 (részben), 1920 (részben), 1921 (részben), 1922 (részben), 1923, 1924, 1925, 1926 (részben), 1928 (részben), 1929 (részben), 1930 (részben), 1931 (részben), 1932a (részben), 1932b (részben), 1933 (részben), 1934 (részben), 1935, 1936 (részben), 1937 (részben), 1938 (részben), 1939 (részben), 1940 (részben), 1941 (részben), 1942b (részben), 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948 (részben), 1949 (részben), 1950 (részben), 18
•
1951 (részben), 1952b (részben), 1953 (részben), 1954 (részben), 1955 (részben), 1956 (részben), 1957, 1958 (részben), 1961 (részben), 1962, 1963 (részben), 1964 (részben), 1965 (részben), 1966 (részben), 1967 érintett erdőrészlet(ek): Tard: 10B, 10D, 10E, 16D, 16E, 16I, 17A, 17C
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • • • • • • •
Az egykori extenzív gyümölcsösök helyreállítása szolgálná leginkább a Natura 2000 célokat. Ez azonban a jelenlegi tulajdoni- és támogatási viszonyok között aligha megvalósíthat. Azokon a parcellákon, ahol az erdősödés folyamata előrehaladott, az invazív fajok visszaszorítása javasolt. A még nagyrészt gyepes élőhelyfoltok gyepként való fenntartása javasolt, ezzel az erdőssztyepp fajok élőhelyi igényei biztosíthatók. Nagyüzemi jellegű gazdálkodási formák nem javasoltak. Környezetkímélő gazdálkodási módszerek javasoltak. Inváziós növények telepítése nem javasolt. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Gyepterületekre vonatkozó előírás-javaslatok: • Legeltetéssel és/vagy kaszálással történő hasznosítás. (GY22) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) • A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) • A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett NPI-gal egyeztetni kell. (GY31) • 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. (GY93) • Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) • Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117). Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01).
19
(e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhely-rekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: Kezelési javaslatainkkal a hagyományos gazdálkodás fennmaradását, az inváziós fajok visszaszorítását kívánjuk elérni. KE-6 kezelési egység: Bála-völgy beerdősült területei (a) A kezelési egység meghatározása: A kezelési egységben akácosok, tatárjuharos lösztölgyes jellegű állományok és spontán erdősödő területek találhatók. Az erdők egy részét mezővédő erdősávként telepítették a szántó-gyep határokra. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
• •
élőhelyek: Á-NÉR: köves talajú lejtősztyepek (H3a), hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek (L2x), galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b), őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok (RA), őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők (RC), őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők (Rda), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők (RDb), ültetett akácosok (S1), nem őshonos fafajok spontán állományai (S6), nyitott bányafelületek (U6), homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak (U7) / Natura 2000 kód: 6240 – Szubpannon sztyeppek, 91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) érintett földrészlet(ek): Tard: 0202/8 (részben), 0202/9, 0203 (részben), , 0211/1 (részben), 0219/1 (részben), 0220/3 (részben), 0220/4 (részben), 1750 (részben), 1751 (részben), 1752 (részben), 1753b, 1754 (részben), 1756 (részben), 1757 (részben), 1760 (részben), 1761, 1763 (részben), 1764 (részben), 1765 (részben), 1766 (részben), 1767 (részben), 1768a (részben), 1769 (részben), 1770 (részben), 1771, 1776 (részben), 1778 (részben), 1779 (részben), 1785 (részben), 1787 (részben), 1788 (részben), 1796 (részben), 1807 (részben), 1811 (részben), 1812 (részben), 1813 (részben), 1815 (részben), 1816 (részben), 1822 (részben), 1823 (részben), 1824 (részben), 1825 (részben), 1826 (részben), 1827 (részben), 1829 (részben), 1830, 1831 (részben), 1838 (részben), 1840 (részben), 1845a (részben), 1847 (részben), 1848 (részben), 1849 (részben), 1850, 1851, 1852, 1853, 1854, 1855 (részben), 1858 (részben), 1864 (részben), 1865 (részben), 1868 (részben), 1870 (részben), 20
•
1876 (részben), 1877 (részben), 1878 (részben), 1880 (részben), 1881 (részben), 1882 (részben), 1883 (részben), 1884 (részben), 1885 (részben), 1886 (részben), 1888 (részben), 1889 (részben), 1891 (részben), 1892 (részben), 1893 (részben), 1894 (részben), 1895 (részben), 1896 (részben), 1897 (részben), 1900 (részben), 1901a (részben), 1901b, 1902 (részben), 1903c, 1904a, 1905c, 1906 (részben), 1908 (részben), 1909 (részben), 1910 (részben), 1911 (részben), 1912 (részben), 1913a, 1914 (részben), 1915 (részben), 1916 (részben), 1917 (részben), 1918 (részben), 1919 (részben), 1920 (részben), 1921 (részben), 1922 (részben), 1926 (részben), 1927 (részben), 1928 (részben), 1929 (részben), 1930 (részben), 1931 (részben), 1932a (részben), 1932b (részben), 1932c, 1933 (részben), 1934 (részben), 1936 (részben), 1937 (részben), 1938 (részben), 1939 (részben), 1940 (részben), 1941 (részben), 1942a, 1942b (részben), 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948 (részben), 1949 (részben), 1950 (részben), 1951 (részben), 1952a, 1952b (részben), 1953 (részben), 1954 (részben), 1955 (részben), 1956 (részben), 1958 (részben), 1959, 1960, 1961 (részben), 1963 (részben), 1964 (részben), 1965 (részben), 1966 (részben) érintett erdőrészlet(ek): nincs érintettség
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • • • • •
Az őshonos erdőállományokat folyamatos erdőborítással javasolt kezelni. Az őshonos főfafajú erdőkben az invazív fafajok visszaszorítása javasolt. A nem őshonos állományok szerkezetátalakítása javasolt. A mezővédő erdősávként szolgáló erdőrészletekben olyan gazdálkodás folytatható, amely mellett folyamatosan be tudja tölteni a mezővédő funkcióját az állomány. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) • A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. (E03) • Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. (E09) • Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé – a díszes tarkalepke védelmében – legalább 10 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntar21
• •
• • • • • • •
• •
tása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E14) A gyérítések és véghasználatok során legalább 20 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. (E16) Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása. (E21) Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (többségében 30 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása. (E22) A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. (E27) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. (E28) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. (E38) A vágásterületen történő égetés tilos. (E50) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. (E54) A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. (E69) Erdősztyepp-erdők füves részeinek fenntartó kezelése. (E76) inváziós növényfajok visszaszorítása (E70)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra való áttérés, erdőszegélyek kímélete, idegenhonos fafajok visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A javasolt erdőkezelések a jelenlegi természetesség fenntartását, természetes úton és erdőgazdálkodási beavatkozásokkal elősegítve történő javulását szolgálják. A közösségi jelentőségű élőhelytípus (91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgy fajokkal) karakterének megőrzése/javítása mel22
lett, ehhez az élőhelyhez kötődő közösségi jelentőségű fajok (pl. nagy szarvasbogár, díszes tarkalepke, magyar tavaszi-fésűsbagoly) védelmi helyzetének javítását is szolgálják. A legfontosabb erdőkezelési feladatok között jelentkezik az akác visszaszorítása, terjedésének megakadályozása. KE-7 kezelési egység: Kő-völgy védett erdőterületei (a) A kezelési egység meghatározása: Ehhez a kezelési egységhez általában vágásos üzemmódban kezelt cseres tölgyesek tartoznak. Nagy részük természetességi állapota kedvezőtlen, elegyetlenek, közép- vagy fiatalkorúak. Kisebb arányban ültetett fenyvesek is találhatók a területen. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: • • • •
élőhelyek: Á-NÉR: cseres-kocsánytalan tölgyesek (L2a), őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők (Rda), erdei- és feketefenyvesek (S4) / Natura 2000 kód: 91M0 – Pannon cseres-tölgyesek érintett közösségi jelentőségű faj(ok): Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) érintett földrészlet(ek): Tard: 0217/1 (részben), 0217/2 (részben), 0218/2 (részben) érintett erdőrészlet(ek): Tard: 3A, 3E, 3F, 3G, 3H, 3I, 4A, 4B, 17B
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: •
• •
A kezelési egység területén az erdőállományok természetességi állapotának megőrzése vagy javítása mellett végezhető erdőgazdálkodás. Ennek érdekében javasolt a kezelési egység legalább egy részén folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módra áttérni, továbbá az erdőszegélyek felé egy fahossznyi szélességben érintetlenül hagyott erdősávot fenntartani. Az akác visszaszorítása is a természetességi állapot javítását szolgálja. A fenyves állományok szerkezetátalakítása javasolt. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok (e) Gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok: Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok:
23
• • • • •
• •
• • • • • • •
•
A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok előírása. (E03) Rakodó, depónia kialakításának szigorú területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmét figyelembe véve jelölhetők ki. (E09) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé – a díszes tarkalepke védelmében – legalább 10 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E14) A gyérítések és véghasználatok során legalább 20 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. (E16) Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m 3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén többségében legalább 20 cm átmérőt elérő álló és/vagy fekvő holtfa folyamatos fenntartása. (E21) Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, kifejezetten vastag (többségében 30 cm mellmagassági átmérő feletti) odvas, böhönc, fészkelő- és búvóhelynek alkalmas élő fák kijelölése és folyamatos fenntartásának biztosítása. (E22) A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. (E27) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. (E28) Őshonos fafajú állományok véghasználata során átlagosan 5-20% területi lefedettséget biztosító mikroélőhelyek visszahagyása, lehetőleg az idős állomány összetételét jellemző formában. (E38) A vágásterületen történő égetés tilos. (E50) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. (E54) A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. (E69) inváziós növényfajok visszaszorítása (E70)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodásra való áttérés, erdőszegélyek kímélete, idegenhonos fafajok visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik.
24
(f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A javasolt erdőkezelések a jelenlegi természetesség fenntartását, természetes úton és erdőgazdálkodási beavatkozásokkal elősegítve történő javulását szolgálják. A közösségi jelentőségű élőhelytípus (91M0 – Pannon cseres-tölgyesek) karakterének megőrzése/javítása mellett, ehhez az élőhelyhez kötődő közösségi jelentőségű fajok (pl. nagy szarvasbogár, magyar tavaszi-fésűsbagoly) védelmi helyzetének javítását is szolgálják. A legfontosabb erdőkezelési feladatok között jelentkezik az akác visszaszorítása, terjedésének megakadályozása. KE-8 kezelési egység: Kő-völgy fokozottan védett erdőterületei (a) A kezelési egység meghatározása: A kezelési egység egésze területe jelölő élőhelytípusba tartozik. Legnagyobb részén erdőtársulások találhatók a völgytalpi ligeterdőtől a molyhos tölgyes bokorerdőig. Külön értéke a területnek, hogy folyamatos az átmenet az egyes erdőtípusok között, így az átmeneti erdőtípusokhoz kötődő élőlények is élőhelyet nyújt. Az erdők egy része jelenleg is faanyagtermesztést nem szolgáló üzemmódban van (vágáskor: 999 év). (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
•
• •
élőhelyek: Á-NÉR: köves talajú lejtősztyepek (H3a), égerligetek (J5), gyertyános kocsánytalan tölgyesek (K2), mész- és melegkedvelő tölgyesek (L1), cseres-kocsánytalan tölgyesek (L2a), hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek (L2x), molyhos tölgyes bokorerdők (M1), őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők (RDa) / Natura 2000 kód: 6240 – Szubpannon sztyeppek, 91E0 – Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők, 91G0 – Pannon gyertyános-tölgyesek, 91H0 – Pannon molyhos tölgyesek, 91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.), 91M0 – Pannon cseres-tölgyesek érintett közösségi jelentőségű faj(ok): leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus), csonkafülű denevér (Myotis emarginatus), közönséges denevér (Myotis myotis), kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) érintett földrészlet(ek): Tard: 0211/2, 0214/1, 0217/2 (részben) érintett erdőrészlet(ek): Tard: 2A, 2B, 2C, 2D, 2E, 2TN, 3B, 3C, 3D, 3F, 3TN
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • A kezelési egység területe igen értékes edei élőhelykomplexum, melynek természetszerű erdeit faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódba javasolt tenni. • A fenyves származékerdők szerkezetátalakítása javasolt. • Az idegenhonos fafajok valamennyi egyede eltávolítandó. • Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
25
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: Erdőterületek esetén a vonatkozó erdőterv rendelet és körzeti erdőterv, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet ismerteti a kötelezően betartandó előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok A kezelési egység erdőterülete unikális természeti értéket képvisel, ezért az élőhely jelenlegi természetességi állapota fenntartandó, illetve az idegenhonos fajok eltávolításával javítandó. Ez leginkább a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód alkalmazásával érhető el. Erdőgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A Natura 2000 elsődleges rendeltetés átvezetése a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében. (E01) • A körzeti erdőtervezés során – a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében – az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. (E03) • Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) • Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) • Meghatározott erdőrészletekben az élőhelyek és fajok védelme érdekében teljes érintetlenség biztosítása az inváziós növényfajok eltávolítására vonatkozó tevékenység kivételével. (E10) • Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása. (E54) • Inváziós növényfajok visszaszorítása (E70) • Faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód fenntartása. (E87) Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód alkalmazása, a fenyves állományok szerkezetátalakítása, az idegenhonos fafajok eltávolítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása:
26
A tervezési egység területén lévő erdei élőhelykomplexum igen értékes, a Bükkaljára jellemző erdei élőhelytípusok nagy része megtalálható benne. A gazdasági tevékenység megszűntével és a természetes folyamatok érvényre jutásával olyan magas élőhelyi diverzitású refúgiumterület hozható létre, amely a környező, vágásos üzemmódban kezelt erdőterületek számára folyamatos propagulumforrást (utánpótlás a visszatelepüléshez) biztosíthatna. A kezelési egység egyes erdőterületei most is refúgium-élőhelyként szolgál több igen értékes faj számára [(pl. pannon gyík ( Ablepharus kitaibelii fitzingeri), zörgőbagoly (Rileyana fovea)]. KE-9 kezelési egység: A Bála-völgy gyepei (a) A kezelési egység meghatározása: Ebbe a kezelési egységbe tartozik a Bükkalja egyik legjobb állapotban fennmaradt gyepes élőhelykomplexuma, melyet a völgytalpon főleg mocsárrétek, a domboldalakon pedig sztyeprétek alkotnak. Igen értékesek a területen található sztyepcserjések is. A területen élő ürgepopuláció jelentős természeti értéket képvisel. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
• • •
élőhelyek: Á-NÉR: nem zsombékoló magassásrétek (B5), mocsárrétek (D34), köves talajú lejtősztyepek (H3a), erdőssztyeprétek, félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok (H4), égerligetek (J5), hegylábi zárt erdőssztyep tölgyesek (L2x), sztyepcserjések (M6), jellegtelen üde gyepek (OB), jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC), magaskórós ruderális gyomnövényzet (OF), üde- és nedves cserjések (P2a), galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b), őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők (RC), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők (RDb), ültetett akácosok (S1), nem őshonos fafajok spontán állományai (S6), egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1), homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubikgödrök, mesterséges löszfalak (U7) / Natura 2000 kód: 40A0 – Szubkontinentális peripannon cserjések, 6210 – Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia), 6240 – Szubpannon sztyeppek, 6510 – Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 91E0 – Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők, 91I0 – Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) érintett közösségi jelentőségű faj(ok): piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), magyar tarsza (Isophya costata), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax), ürge (Spermophilus citellus) érintett földrészlet(ek): Tard: 0202/2 (részben), 0202/4, 0202/6, 0202/7, 0202/8 (részben), 0211/1 (részben), 215 (részben), 0216, 0217/1 (részben), 0218/1, 0218/2 (részben), 0219/1 (részben), 0220/3 (részben), 0220/4 (részben) érintett erdőrészlet(ek): nincs érintettség
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: •
A kezelési egység jelentős részén folyik gyephasználat (legeltetés, kaszálás), ami hosszú távon, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével fenntartandó. Ezzel a gazdálkodási móddal megőrizhetők a közösségi jelentőségű élőhelytípusok.
27
•
•
A kezelési egység területe gyep (illetve legelő) művelési ágú, azonban a cserjésedés és a fásodás egyes részeken (különösen a domboldali szárazabb gyepeken) jelentősebb mértékű. Ezt a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen folyamatot meg kell állítani cserjeirtással, kaszálással vagy legeltetéssel. A cserjeirtás során kisebb cserjés foltokat, sávokat javasolt visszahagyni. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Felülvetés nem megengedett. (GY01) • Fogasolás nem megengedett. (GY09) • Tárcsázás nem megengedett. (GY10) • Gyepszellőztetés nem megengedett. (GY12) • Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) • Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. (GY19) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) • Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) • A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) • Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29) • A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) • A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban, írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) • Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) • A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) • Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. (GY59) • Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működé-
28
• • •
•
si terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. (GY103) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. (GY110) Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A 3.2.2. fejezetben ismertetett KEOP-pályázat Tardhoz kapcsolódó része nagyrészt ezen kezelési egység területén valósult meg. Ennek keretében becserjésedett gyepeken történt cserjeirtás, melynek köszönhetően lehetővé vált a gyep újbóli hasznosítása legeltetéssel vagy kaszálással. A szántó-gyep határokon vékony (1-3 m) cserjeszegély (kökény, galagonya, vadrózsa) kialakítása javasolt a szántó felől érkező kedvezőtlen hatások mérséklése céljából. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (inváziós cserjefajok visszaszorítása, gyepek siskásodásának, cserjésedésének megakadályozása, visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A hegylábperemi gyepterületek a Bükkalján igen veszélyeztetettek, lévén a fenntartó művelés hiányában erősen cserjésednek, erdősülnek, több helyen özönnövényekkel fertőzöttek. A tervezési területen a jelenlegi fenntartó kezelés (kaszálás, legeltetés) a Natura 2000 célkitűzéseket szolgálja. A javasolt kezelési előírások a hatékonyabb gyepfenntartás technológiáját ismertetik. A cserjés, átmeneti élőhelyekre szükség van, ezért nem cél a kökényes–galagonyás cserjések teljes felszámolása a területen. Ezek mozaikos megtartása, kialakítása fontos természetvédelmi cél. Ehhez az élőhelytípushoz kötődik a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) közösségi jelentőségű faj is. KE-10 kezelési egység: Tardi-patak (a) A kezelési egység meghatározása: Ebbe a kezelési egységbe a Tardi-patak menti fás, ligeterdő jellegű élőhelyek és a patak medre tartozik. 29
(b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: • • • •
élőhelyek: Á-NÉR: őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők (RB) / Natura 2000 kód: 91E0 – Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők érintett közösségi jelentőségű faj(ok): nincs érintettség érintett földrészlet(ek): Tard: 0202/2 (részben), 0214/2, 0215 (részben) érintett erdőrészlet(ek): nincs érintettség
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: •
A patak menti ligeterdősáv érintetlenül hagyandó, csak az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedei távolíthatók el.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A víztestek hasznosításával kapcsolatos jogi szabályozás alapjait az 1995. évi LVII. törvény, a víztestekre vonatkozó Uniós irányelveket pedig az EU Víz Keretirányelv tartalmazza. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok • •
A vízi növényzet és a part menti növényzet irtása (vágás, nádégetés, cserjék kivágása) tilos (V14). Inváziós növényfajok visszaszorítása (E70)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A kezelési egység területére vonatkozóan élőhelyrekonstrukciós vagy élőhelyfejlesztési javaslat nem merül fel. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt. (g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A vízfolyás menti keskeny ligeterdősáv és cserjés szegélye a tervezési területen egyedülálló élőhelytípus. Ökológiai folyosóként betöltött szerepe jelentős, továbbá a patakmeder mikroklímájának megőrzése szempontjából kulcsszerepet játszik. Ezen okok miatt az élőhely hosszútávon fenntartandó.
30
KE-11 kezelési egység: A Száraztó gyepei (a) A kezelési egység meghatározása: Ebbe a kezelési egységbe a Száraz-tó területén lévő gyepek tartoznak. Ezek általában lejtősztyep jellegűek, különböző mértékben cserjésednek. Az itt élő ürgepopuláció jelentős természeti értéket képvisel. (b) A kezelési egység megfeleltetése / Érintettség vizsgálata: •
• • •
élőhelyek: Á-NÉR: köves talajú lejtősztyepek (H3a), jellegtelen fátlan vizes élőhelyek (OA), jellegtelen üde gyepek (OB), jellegtelen száraz-félszáraz gyepek (OC), galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjések (P2b), idegenhonos cserje vagy japánkeserűfű fajok uralta állományok (P2c), őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok (RA), őshonos fafajú puhafás jellegtelen vagy pionír erdők (RB), őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők (Rda), őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők (Rdb), ültetett akácosok (S1), egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák (T1) / Natura 2000 kód: 40A0 – Szubkontinentális peripannon cserjések, 6240 – Szubpannon sztyeppek érintett közösségi jelentőségű faj(ok): piros kígyószisz (Echium russicum), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), magyar tarsza (Isophya costata), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vöröshasú unka (Bombina bombina), ürge (Spermophilus citellus) érintett földrészlet(ek): Tard: 02/5a, 02/5b, 07/1, 07/2b, 07/3, Tibolddaróc: 085/3, 085/4, 085/5 érintett erdőrészlet(ek): Tard: 12C
(c) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: • •
•
A kezelési egység jelentős részén folyik gyephasználat (legeltetés, kaszálás), ami hosszú távon, a természetvédelmi szempontok figyelembe vételével fenntartandó. A kezelési egység területe gyep (illetve legelő) művelési ágú, azonban a cserjésedés és a fásodás egyes részeken jelentősebb mértékű. Ezt a természetvédelmi szempontból kedvezőtlen folyamatot meg kell állítani cserjeirtással, kaszálással vagy legeltetéssel. A cserjeirtás során kisebb cserjés foltokat, sávokat javasolt visszahagyni. Zárttéri vadtartás és vadkibocsátás nem javasolható a kezelési egység területén.
(d) Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: (-) Kötelezően betartandó előírások: A gyepterületek esetén a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet ismerteti a kötelezően betartandó földhasználati előírásokat. (-) Önkéntesen vállalható előírások-javaslatok Gyepterületekre vonatkozó kezelési előírás-javaslatok: • Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. (GY19) • A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (GY24) 31
• • • • • •
•
• • • • •
•
Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. (GY27) A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. (GY28) Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. (GY29) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. (GY30) A cserjeirtás megkezdésének időpontját legalább 5 nappal korábban, írásban a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságnak be kell jelenteni, valamint a meghagyásra szánt cserjéket cserjefoltokat a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatósággal egyeztetni kell. (GY31) Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY44) Legeltetési terv készítése és egyeztetése szükséges a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal. (GY59) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. (GY110) Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. (GY115) Éjszakázó helyek és ideiglenes karámok helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117)
Vadgazdálkodással kapcsolatos kezelési javaslatok: • A területen szóró, vadetető, sózó nem létesíthető. (VA03) (e) Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A szántó-gyep határokon vékony (1-3 m) cserjeszegély (kökény, galagonya, vadrózsa) kialakítása javasolt a szántó felől érkező kedvezőtlen hatások mérséklése céljából. A Száraz-ér medrét javasolt az eredeti kanyargós mederbe visszaterelni, ezzel a jelölő vöröshasú unkának új élőhelyek létesíthetők. Az élőhelyek állapotának javítását szolgáló intézkedések (inváziós cserjefajok visszaszorítása, gyepek siskásodásának, cserjésedésének megakadályozása, visszaszorítása) a gazdálkodási jellegű kezelési, fenntartási javaslatok részét képezik. (f) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: A kezelési egység területén olyan tevékenység, amely a természetközeli élőhely területének csökkenésével jár (beépítés, új vonalas létesítmények, pl. utak kialakítása) nem javasolt.
32
(g) A kezelési, fenntartási javaslatok indoklása: A hegylábperemi gyepterületek a Bükkalján igen veszélyeztetettek, lévén a fenntartó művelés hiányában erősen cserjésednek, erdősülnek, több helyen özönnövényekkel fertőzöttek. A tervezési területen a jelenlegi fenntartó kezelés (kaszálás, legeltetés) a Natura 2000 célkitűzéseket szolgálja. A javasolt kezelési előírások a hatékonyabb gyepfenntartás technológiáját ismertetik. A cserjés, átmeneti élőhelyekre szükség van, ezért nem cél a kökényes–galagonyás cserjések teljes felszámolása a területen. Ezek mozaikos megtartása, kialakítása fontos természetvédelmi cél. Ehhez az élőhelytípushoz kötődik a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) közösségi jelentőségű faj is. 3.2.2.
Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés
Az élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatokat a dokumentáció 3.2.1 pontjánál, az egyes kezelési egységek (KE1-KE11) részletes leírásánál adtuk meg. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a 2013. év során zárt egy 3 éves KEOP-pályázatot „Rétek, gyepek, (fás)legelők helyreállítása és kezelése a BNPI működési területén”(KEOP-3.1.2/2F/092009-0007) címmel. A projekt kiemelt célja volt az élőhelyvédelem és -helyreállítás részcélokhoz kapcsolódóan a gyepes élőhelyek rehabilitációja és kezelése, a BNPI három tájegységének, védett és Natura 2000-es területein. A 3 éves élőhelykezelési programban a klasszikus tevékenységek szerepeltek: cserjeirtás, szárzúzás, invazív növényfajok elleni védekezés, valamint gépi és kézi kaszálás. Az élőhelyfejlesztés végső célja az egykoron a hagyományos tájhasználat révén létrejött változatos élőhelystruktúra kialakítása, az ezekhez kötődő életközösségek, továbbá az életközösségek legjelentősebb zászlóshajó-fajai (kiemelten a Natura 2000 jelölőfajok) fennmaradásának biztosítása, állományuk növelése, a tájképi értékek megőrzése. Az elvégzett tevékenységekkel olyan állapot elérésére törekedtünk, amely a hagyományos tájhasználati módok újrahonosításával, ill. alacsony költségvetésű természetvédelmi kezelésekkel hosszú távon fenntartható. 3.2.3.
Fajvédelmi intézkedések
A fajvédelmi intézkedések nagyrészt kapcsolódnak az élőhelykezelési intézkedésekhez. Például a gyepek hasznosítására tett javaslatok kedvezőek lehetnek a terület jelölő fajainak ( piros kígyószisz, Janka-tarsóka) fenntartása szempontjából. A jelölő fajokra az alábbi fajvédelmi intézkedések tehetők: piros kígyószisz (Echium russicum) • A cserjésedő termőhelyeken kézi, kis léptékű cserjeirtás javasolt • A kezelt gyepterület, őszi átlegeltetése is kedvező hatást érhet el Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) • A faj speciális kezelést nem igényel a területen. A jelenleg folyó gazdálkodás és hasznosítás mellett állományai stabilan fenntarthatók. magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) • A faj élőhelyéül szolgáló – jelenleg vágásos üzemmódban kezelt – tölgyesekben folyamatos erdőborítást biztosító módon lehet erdőgazdálkodási tevékenységet végezni.
33
magyar tarsza (Isophya costata) • A jelen viszonyok fenntartása, esetleges javítása mellett lehetőség van a faj állományainak hosszabb távú fennmaradására. vöröshasú unka (Bombina bombina) • A jelenlegi élőhelyfolt fennmaradásának biztosítása • Új vizes élőhelyek (kubikgödrök) kialakítása az egyedek szaporodásának biztosítása érdekében ürge (Spermophilus citellus) • Élőhelyfenntartó kaszálás és/vagy legeltetés • A genetikai állomány frissítése céljából más populációból származó egyedek telepítése. 3.2.4.
Kutatás, monitorozás
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (http://www.termeszetvedelem.hu/nbmr) keretében egyenesszárnyú (Orthoptera) monitorozás a tervezési területet (3 éves visszatérési idővel). A növénytársulások monitorozása keretében a sztyepprét (Pulsatillo-Festucetum rupicolae) társulás vizsgálata folyik. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézete a Szekrény-völgy területén hosszú távú szukcessziós vizsgálatokat folytat az 1990-es évektől. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezésre álltak korábban is biotikai alapadatok, melyek jelen tervezés során kiegészültek a közösségi jelentőségű állatfajok felméréseivel. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozandó több felmérési, kutatási vizsgálat is folyt a területen az elmúlt években: • A tervezés alapját képező, 2006-ban készült élőhelytérkép pontosítása, aktualizálása 2013ban történt meg. • A lepkészeti, bogártani felmérések elsősorban a közösségi jelentőségű fajokra fókuszáltak. A jövőre nézve legfontosabbnak tartott kutatási, monitorozási feladatok a tervezési területen: • A terület védett növényfajainak, gerinctelen és avifaunájának nyomon követése, kiemelt figyelemmel a kezelés (leégés, legeltetés) élővilágra gyakorolt hatására. • Szukcessziós változások figyelemmel kísérése, az élőhelytérképezés megismétlése javasolt 5 éves visszatérési idővel. • A legeltetés (intenzitása, legeltetési sűrűség, időbeliség) és kaszálás gyepekre vonatkozó hatásainak a monitorozása, érvényesítése a BNPI vagyonkezelt területein a bérleti szerződések felülvizsgálatakor.
34
3.2.5.
Mellékletek
A kezelési egységek lehatárolását mutató térkép:
35
A kezelési egységek összefoglaló táblázata (megj. a csillaggal (*) jelölt hrsz-ek és erdőrészletek csak részben érintik a lehatárolt kezelési egységet): Kezelési Kezelési egység egység kódja megnevezése
Területe Érintett helyrajzi számok (ha)
Érintett erdőrészletek
KE-1
Kisrét gyepterületei és a Szekrény-völgy gyepei, spontán erdősülő területei
34,4
Tard: 0172b (*), 0174, 0180/1, 0180/12, 0180/13, 0180/14, 0180/15, 0180/16, 0180/17, 0180/18, 0180/19, 0180/20, 0180/21, 0180/22, 0180/23, 0180/24, 0180/25, 0180/26, 0180/27, 0180/28, 0180/29, 0180/30, 0180/31, 0180/32, 0180/33, 0180/34, 0180/35, 0180/36, 0180/37, 0180/38, 0180/61a, 0180/61b
Tard: 9B, 9F
KE-2
Sugoró oldal cserjésedő gyepei
3,4
Tard: 0167, 0168, 0169, 0170
KE-3
Sugoró kezelt erdőterülete 21
KE-4
Sugoró érintetlenül hagyandó erdőterülete
KE-5
Pokol-oldal és a Kisbábaszék egykori kisparcellás gyümölcsösei, szőlői
Tard: 0171 (*)
Tard: 6A, 6B, 6D (*)
23,3
Tard: 171 (*), 0172b (*)
Tard: 6C, 6D (*), 6E
17,8
Tard: 0203 (*), 1676a, Tard: 10B, 10D, 1677b, 1702, 1703, 1741, 10E, 16D, 16E, 16I, 1742, 1743, 1744, 1745, 17A, 17C 1746, 1747, 1748, 1749, 1750 (*), 1751 (*), 1752 (*), 1753a, 1754 (*), 1755, 1756 (*), 1757 (*), 1758, 1759, 1760 (*), 1762, 1763 (*), 1764 (*), 1765 (*), 1766 (*), 1767 (*), 1768a (*), 1768b, 1769 (*), 1770 (*), 1772, 1773, 1774, 1775, 1776 (*), 1777, 1778 (*), 1779 (*), 1780, 1781, 1782, 1783, 1784, 1785 (*), 1786, 1787 (*), 1788 (*), 1789, 1790, 1791, 1792, 1793, 1794, 1795, 1796 (*), 1797, 1798, 1799, 1800, 1801, 1802, 1803, 1804, 1805, 1806,
36
1807 (*), 1808, 1809, 1810, 1811 (*), 1812 (*), 1813 (*), 1814, 1815 (*), 1816 (*), 1817, 1818, 1819, 1820, 1821, 1822 (*), 1823 (*), 1824 (*), 1825 (*), 1826 (*), 1827 (*), 1828, 1829 (*), 1831 (*), 1832, 1833, 1834, 1835, 1836, 1837, 1838 (*), 1839, 1840 (*), 1841, 1842, 1843, 1844, 1845a (*), 1845b, 1845c, 1846, 1847 (*), 1848 (*), 1849 (*), 1855 (*), 1856, 1857, 1858 (*), 1859, 1860, 1861, 1862, 1863, 1864 (*), 1865 (*), 1866, 1867, 1868 (*), 1869, 1870 (*), 1871, 1872, 1873, 1874, 1875, 1876 (*), 1877 (*), 1878 (*), 1879, 1880 (*), 1881 (*), 1882 (*), 1883 (*), 1884 (*), 1885 (*), 1886 (*), 1887, 1888 (*), 1889 (*), 1890, 1891 (*), 1892 (*), 1893 (*), 1894 (*), 1895 (*), 1896 (*), 1897 (*), 1898, 1899, 1900 (*), 1901a (*), 1902 (*), 1903a, 1903b, 1904b, 1904c, 1905a, 1905b, 1906 (*), 1907, 1908 (*), 1909 (*), 1910 (*), 1911 (*), 1912 (*), 1913b, 1913c, 1914 (*), 1915 (*), 1916 (*), 1917 (*), 1918 (*), 1919 (*), 1920 (*), 1921 (*), 1922 (*), 1923, 1924, 1925, 1926 (*), 1928 (*), 1929 (*), 1930 (*), 1931 (*), 1932a (*), 1932b (*), 1933 (*), 1934 (*), 1935, 1936 (*), 1937 (*), 1938 (*), 1939 (*), 1940 (*), 1941 (*), 1942b (*), 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948 (*), 1949 (*), 1950 (*), 1951 (*), 1952b (*), 1953 (*), 1954 (*), 1955 (*), 1956 (*), 1957, 1958 (*), 1961 (*), 1962, 1963 (*), 1964 (*), 1965 (*), 1966 (*), 1967 KE-6
Bála-völgy beerdősült területei
35,4
Tard: 0202/8 (*), 0202/9, 0203 (*), 0211/1 (*), 0219/1 (*), 0220/3 (*), 0220/4 (*),
37
1750 (*), 1751 (*), 1752 (*), 1753b, 1754 (*), 1756 (*), 1757 (*), 1760 (*), 1761, 1763 (*), 1764 (*), 1765 (*), 1766 (*), 1767 (*), 1768a (*), 1769 (*), 1770 (*), 1771, 1776 (*), 1778 (*), 1779 (*), 1785 (*), 1787 (*), 1788 (*), 1796 (*), 1807 (*), 1811 (*), 1812 (*), 1813 (*), 1815 (*), 1816 (*), 1822 (*), 1823 (*), 1824 (*), 1825 (*), 1826 (*), 1827 (*), 1829 (*), 1830, 1831 (*), 1838 (*), 1840 (*), 1845a (*), 1847 (*), 1848 (*), 1849 (*), 1850, 1851, 1852, 1853, 1854, 1855 (*), 1858 (*), 1864 (*), 1865 (*), 1868 (*), 1870 (*), 1876 (*), 1877 (*), 1878 (*), 1880 (*), 1881 (*), 1882 (*), 1883 (*), 1884 (*), 1885 (*), 1886 (*), 1888 (*), 1889 (*), 1891 (*), 1892 (*), 1893 (*), 1894 (*), 1895 (*), 1896 (*), 1897 (*), 1900 (*), 1901a (*), 1901b, 1902 (*), 1903c, 1904a, 1905c, 1906 (*), 1908 (*), 1909 (*), 1910 (*), 1911 (*), 1912 (*), 1913a, 1914 (*), 1915 (*), 1916 (*), 1917 (*), 1918 (*), 1919 (*), 1920 (*), 1921 (*), 1922 (*), 1926 (*), 1927 (*), 1928 (*), 1929 (*), 1930 (*), 1931 (*), 1932a (*), 1932b (*), 1932c, 1933 (*), 1934 (*), 1936 (*), 1937 (*), 1938 (*), 1939 (*), 1940 (*), 1941 (*), 1942a, 1942b (*), 1943, 1944, 1945, 1946, 1947, 1948 (*), 1949 (*), 1950 (*), 1951 (*), 1952a, 1952b (*), 1953 (*), 1954 (*), 1955 (*), 1956 (*), 1958 (*), 1959, 1960, 1961 (*), 1963 (*), 1964 (*), 1965 (*), 1966 (*) KE-7
Kő-völgy védett erdőterületei
22,1
Tard: 0217/1 (*), 0217/2 (*), 0218/2 (*)
Tard: 3A, 3E, 3F, 3G, 3H, 3I, 4A, 4B, 17B
KE-8
Kő-völgy fokozottan
33,2
Tard: 0211/2, 0214/1,
Tard: 2A, 2B, 2C,
38
védett erdőterületei
0217/2 (*)
2D, 2E, 2TN, 3B, 3C, 3D, 3F, 3TN
KE-9
A Bála-völgy gyepei
136,6
Tard: 0202/2 (*), 0202/4, 0202/6, 0202/7, 0202/8 (*), 0211/1 (*), 215 (*), 0216, 0217/1 (*), 0218/1, 0218/2 (*), 0219/1 (*), 0220/3 (*), 0220/4 (*)
-
KE-10
Tardi-patak
4,3
Tard: 0202/2 (*), 0214/2, 0215 (*)
-
KE-11
A Száraztó gyepei
130,2
Tard: 02/5a, 02/5b, 07/1, 07/2b, 07/3, Tibolddaróc: 085/3, 085/4, 085/5
Tard: 12C
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1.
Agrártámogatások
A tervezési terület nagy része mezőgazdasági hasznosítás (legelőgazdálkodás) alatt áll. Az elérhető (lehívható) támogatásokat a földtulajdonosok és a területhasználók jelenleg is felhasználják, elsősorban a földalapú támogatások tekintetében. A Natura 2000 kompenzációs támogatást a terület gazdálkodóinak csak egy része tudja felhasználni. Az erdő művelési ágú területek nagy része állami tulajdonban (Egererdő Zrt.) van, kisebb része magántulajdonban. 3.3.1.1. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott minden hasznosított mezőgazdasági terület jogosult az egységes területalapú támogatásra. A hasznosított mezőgazdasági terület hazánkban a művelt szántó és gyepterületekre vonatkozik, melyek a MePAR rendszerben támogatható területként vannak nyilvántartva. Az egységes területalapú támogatás (Single Area Payment Scheme – SAPS) feltétele a terület művelésben tartása, valamint a „kölcsönös megfeleltetés” (KM) rendszerének betartása. A gazdálkodó által az összes bejelentett területet helyes mezőgazdasági és környezeti állapotban kell tartani. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak teljesítését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) külön megállapodás alapján az illetékes szakhatóságok bevonásával térinformatikai módszerekkel, illetve helyszíni ellenőrzés során végzi. Az Uniós csatlakozást követően hazánk támogatási rendszere a többi tagállaméhoz harmonizáltan alakult ki. Ez vonatkozik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre is. Az alábbiakban az egységes területalapú támogatáson (23/2013. (IV.09.) VM rendelet) felül a mező- és erdőgazdálkodás során igénybe vehető kompenzációs jellegű kifizetéseket, illetve a környezet- és természetvédelmi célú mező- és erdőgazdálkodási támogatásokat soroljuk fel. Kötelező földhasználati előírások ellenértékeként igényelhető kompenzációs jellegű kifizetések: 39
•
•
Tekintettel arra, hogy a 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet alapján földhasználati előírások vannak hatályban a gyepterületekre vonatkozóan, a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz területalapú, kompenzációs támogatás vehető igénybe, melynek értéke jelenleg 38 EUR/ha évente. A Natura 2000 gyepekre vonatkozó földhasználati szabályok betartása független attól, hogy a gazdálkodó igényelte-e a támogatást. Ehhez hasonlóan, a Natura 2000 irányelveket érvényre juttató jogszabályok végrehajtásával érintett, az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőrészlet területén felmerülő költségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából a 41/2012 (IV. 27.) VM rendelet alapján a magánkézben lévő, Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz kompenzációs támogatás igényelhető, mely az erdő természetességétől, a faállomány korától és összetételétől függően évente 40-230 EUR/ha lehet.
Önkéntesen vállalt előírások nyomán igényelhető mező- és erdőgazdálkodási támogatások: • Az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok közül az ország egész területén (a támogatható területeken) igénybe vehető horizontális szántóföldi, gyepgazdálkodási és ültetvény célprogramok érhetők el a 61/2009. (V.14.) FVM rendelet jelenleg hatályos rendelkezései alapján. • Az erdőterületekre vonatkozóan az erdő-környezetvédelmi célprogramok kifizetései vehetők igénybe a 124/2009. (IX.24.) FVM rendelet alapján. • Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása (25/2007. (IV.17.) FVM rendelet). Ez az intézkedés támogatási lehetőséget biztosít a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező területeken gazdálkodók részére az 1257/1999/EK tanácsi rendeletének 19-20. cikkelyei alapján. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatásának célja a fenti rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők hatásainak részbeni kompenzációja. A KAT támogatás a Natura 2000 támogatással együtt igényelhető. Nem termelő mezőgazdasági beruházások: • A 33/2008. (III.27.) FVM rendelet alapján támogatás vehető igénybe olyan földhasználati intézkedésekre, amelyek gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódnak, ugyanakkor a vidéki táj értékeinek, állat- és növényvilágának fennmaradását szolgálják, ez által növelik a Natura 2000 területek közjóléti értékét, illetve hozzájárulnak a környezetgazdálkodási célok teljesítéséhez. 3.3.1.2. Javasolt agrártámogatási rendszerek A jelenleg is elérhető támogatási programokkal a terület fenntartó kezelése elvileg megvalósítható (lásd Natura 2000 gyepterületekre vonatkozó kötelező földhasznosítási előírások). Mivel a távlati természetvédelmi célként fogalmaztuk meg a facsoportok, fasorok felújítását, fejlesztését, így ez mindenképp nevesítendő a jövőbeli agrár-erdészeti támogatási rendszerekben. A tervezési terület vonatkozásában azt is figyelembe kell venni, hogy nem maga a legelő állatállomány nagysága a kulcstényező a legeltetési rendszer értékelésekor (lásd túllegeltetés – alul hasznosítás), hanem az időjárástól nagymértékben függő legelőterületek „minősége” (pl. a fűhozam mennyisége). Az adaptív kezelési igényeket figyelembe véve, nem javasolt konkrét legeltetési sűrűségre (állategység/ha) vonatkozó előírás-javaslatok megtétele. Az egységes területalapú támogatás feltételeként megjelenő helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások, illetve a 40
269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet földhasználati előírásai, valamint a 128/2007. (X.31.) FVM rendelet alapján a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályai nem feleltethetők meg minden esetben a tervezési területen megfogalmazott, közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelmét szolgáló javaslatoknak. Szükségesnek mutatkozik az olyan földhasználati előírásokat és kompenzációs támogatásokat tartalmazó jogszabályi háttér, amely lehetővé teszi az adott Natura 2000 területen jelölő státuszú élőhelyek és fajok igényeire épülő, területspecifikus megoldásokat. A javasolt elemek egyike a gyepterületen foltokban vagy a szántók felé sávokban található cserjések valamint a eróziónak legjobban kitett és egyben jelölő növényfajok tömeges előfordulásával is jellemezhető gyeprészek kímélete a tervezési területen. Az ily módon alul hasznosított, természetvédelmi szempontból pedig igen fontos területegységeken a gazdálkodót (földhasználó) kompenzációs támogatás kell, hogy megillesse (jelen gyakorlat szerint inkább a szankcionálásra számíthat). A cserjés foltok kíméletében jelentős előrelépésnek tekinthető támogatási oldalról az, hogy 2014-től a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) keretében a kunhalmok és a gémeskutak mellett védendő tájelemnek minősülnek a fa-és bokorcsoportok is. Az idegenhonos vagy inváziós növényfajok térségi jelenlétéhez kapcsolódóan, új előírás javaslat (korlátozás) is megfogalmazható. Inváziós fajok (pl. energiacélú ültetvények /akác, fűz, energiafű, stb./ telepítésének korlátozása a Natura 2000 terület szélétől számított 200 m-en belül (ez a szabályozás jelenleg csak inváziós fásszárúaknál és védett természeti területekre van megállapítva). 3.3.2.
Pályázatok
A 3.2.2. pont alatt részletezett pályázat /Rétek, gyepek, (fás)legelők helyreállítása és kezelése a BNPI működési területén – KEOP-3.1.2/2F/09-2009-0007/ lezajlott, azonban kívánatos további hasonló tevékenységi körű pályázás a terület állapotának fenntartási költségeire, ill. a jelölő fajok fajvédelmi programjának megvalósítására. 3.3.3.
Egyéb
A fent listázott tervezési kereteken és lehetőségeken túl egyéb javaslat nem fogalmazható meg.
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1.
Felhasznált kommunikációs eszközök
A tervezési folyamat során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján folyamatosan frissülő tematikus aloldalt alakítottunk ki, ahol a területekkel kapcsolatos alapinformációk mellett a (véleményezhető) egyeztetési tervdokumentációt is elérhetővé tettük pdf formátumban: http://bnpi.hu/naturaterv Eszköz típus
Alkalmazott dokumentáció
Mutatók
Időpont
Érintettek BNPI Iktatórendszer (ügyiratszám), Üisz: 34-2/1/2014. 2014.02.07. levélben feladást igazoló szelvényről másolat, 28 levél kiküldése érintetteknek + eés/vagy ee-mail visszaigazoló tértivevény mail (ismert címek esetén) mailben történő megkeresése és tájékoztatása
41
Terepbejárás
Terepi jegyzőkönyv, résztvevők Üisz: 34-2/4/2014. 2014.02.13. száma, fotódokumentáció hitelesített jegyzőkönyv résztvevők száma: 16 fő (tulajdonos – 10 fő; hatóság – 2 fő; NGO – 1 fő; BNPI – 3 fő)
Nyomtatott tájékoztató
A BNPI elkészített egy Natura 2000 A fórumon a jelenlevőknek átadott dossziét, mely a tervezéssel és a dossziék száma Natura 2000 területekkel kapcsolatban számos információval látja el a célzott érintettek körét (elsősorban: gazdálkodók, földhasználók). A dossziéba elhelyeztük a hatályos Natura 2000 gyep és erdőtámogatási rendeleteket, kaszálási bejelentőket).
Fórum (összes érintett)
Jelenléti ív, fotódokumentáció
emlékeztető, FÓRUM után töltendő
Önkormányzati Igazolás az önkormányzat részéről közzététel
FÓRUM után töltendő
Honlap
www.bnpi.hu/file/346
3.4.2.
Elérhetősége, adatfeltöltés dátuma
2014.08.29.
2014.08.22
A kommunikáció címzettjei Célcsoport
Szervezetek, képviselet
Gazdálkodók, területhasználók (mezőgazdaság)
Magántulajdonosok (18 tulajdonos)
Vadgazdálkodók
Mezőkövesdi Matyó Vt. ; II. Rákóczi Ferenc Vt.;
Önkormányzatok
Tard Község Önkormányzata; Tibolddaróc Község Önkormányzata;
Hatóságok
Nevesítve: • • • • • • •
Civil szervezetek
• • •
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság Mezőkövesdi Járási Földhivatal Nemzeti Környezetügyi Intézet Északmagyarországi Kirendeltség Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Tard Turizmus Egyesület Tard Polgárőr Egyesület
42
• • Helyi lakosság
3.4.3.
Tard Község Fejlődéséért Közalapítvány Nemzeti Agrárgazdasági Kamara BorsodAbaúj-Zemplén megyei Igazgatósága
Az érintett település lakosai
Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel
FÓRUM után töltendő!
43
II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció
44
1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A tervezési terület a Bükk-vidék középtájnak az Egri-Bükkalja kistájának keleti szélén található. A Natura 2000 terület keleti részterületének egy kis része átnyúlik a Miskolci-Bükkaljára. A völgyekkel tagolt dombvidéki–hegylábperemi tájra az erdők-gyepek-mezőgazdasági területek mozaikja jellemző, melyet az egykori extenzív tájhasználat alakított ki. A hagyományos gyephasznosítási formák háttérbe szorulásával az egykori legelők, kaszálók cserjésekké alakultak/aklakulnak át, így a gyepekhez kötődő élővilágnak csak refúgiumai találhatók manapság. Éppen ezért a tervezési terület nagy kiterjedésű, összefüggő, nagyrészt ma is hasznosított gyepei kiemelkedő természeti értéket képviselnek. 1.1.1.
Éghajlati adottságok
Mérsékelten meleg – mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. A napsütés évi összege meghaladja az 1850 órát, a nyári időszakban 750-760, a téliben 180 napos óra körüli. Az évi középhőmérsékletéket 9-10 C körüli. Az évi csapadékösszeg 600 mm körüli, de jelentős eltéréseket mutat. Az aszályos években jóval 500 mm alatt is lehet, extrém csapadékos években, a 800 mm-t is meghaladhatja. Időjárásának különlegessége a nyáron a Bükkből hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékból keletkező árvizek a Tardi-patak csekély vízáteresztő képessége miatt. 1.1.2.
Vízrajzi adottságok
A Bükkalja völgyei észak-déli futásirányúak, melyekben részben recens patakok is futnak. A tervezési területen a Tardi-patak található. 1.1.3.
Talajtani adottságok
A miocén-korú tufafelszíneken elsősorban barnaföldeket és nyiroktalajokat találunk. A völgytalpakon jellegzetes réti talajok alakultak ki. Az Alfölddel határos pleisztocén lösszel keveredett lejtőhordalék-felszínen az agyagos csernozjom barna erdőtalajok előfordulása jellemző.
1.2. Természeti adottságok A területen a 2006-ban zajlott élőhelytérképezés pontosítására, aktualizálásra 2013-ban került sor, az Általános Élőhelyosztályozási Rendszer /Á-NÉR 2011/ kritériumrendszerét követve. Az egyes lehatárolt élőhelyfoltokhoz természetességi / degradáltsági mutatókat is rendeltünk (Németh Ferenc – Seregélyes Tibor féle természetességi, degradáltsági osztályozás; TDO, 1-5 skála). Az élőhelytérképezés során pontos adatokhoz jutottunk az adott élőhelyfolt méretéről, kiterjedéséről, természetességéről, mely tervezési alapot is biztosított a kezelési egységek (KE) meghatározásához, az azokon javasolt természetvédelmi kezelési javaslatok megfogalmazásához. Élőhely neve
Kódja
Terület (ha)
Arány (%)
Natura 2000 élőhely
Nem zsombékoló magassásrétek
B5
3,3
0,7
-
Mocsárrétek
D34
26,2
5,7
6510
Köves talajú lejtősztyeppek
H3a
175,9
38,1
-
Félszáraz irtásrétek, száraz
H4
14,4
3,1
6210
45
Élőhely neve
Kódja
Terület (ha)
Arány (%)
Natura 2000 élőhely
H5a
4,2
0,9
6240
Égerligetek
J5
0,3
0,1
91E0
Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek
K2
5,4
1,2
91G0
Mész- és melegkedvelő tölgyesek
L1
3,0
0,7
91H0
Cseres-kocsánytalan tölgyesek
L2a
35,4
7,7
91M0
Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek
L2x
56,8
12,3
91I0
Molyhos tölgyes bokorerdők
M1
1,2
0,2
91H0
Nyílt lösztölgyesek
M2
0,8
0,2
91I0
Sztyepcserjések
M6
0,03
0,0
40A0
Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek
OA
0,13
0,0
-
Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok
OB
15,0
3,3
-
Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok
OC
20,38
4,4
-
Magaskórós ruderális gyomnövényzet
OF
0,3
0,1
-
Üde cserjések
P2a
1,02
0,2
-
Galagonyás-kökényes-borókás cserjések
P2b
39,8
8,6
40A0*
Idegenhonos cserje uralta állományok
P2c
0,19
0,0
-
Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok
RA
3,7
0,8
-
Puhafás pionír és jellegtelen erdők
RB
5,9
1,3
-
Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők
RC
13,8
3,0
-
Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők
RDa
1,1
0,2
Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők
RDb
6,87
1,5
-
Ültetett akácosok
S1
7,7
1,7
-
Nemesnyárasok
S2
1,1
0,2
Ültetett erdei- és feketefenyvesek
S4
3,4
0,7
-
Nem őshonos fajok spontán állományai
S6
7,8
1,7
-
Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák
T1
4,4
0,9
Kiskertek
T9
0,6
0,1
Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubukgödrök, mesterséges löszfalak
U7
1,4
0,3
magaskórósok és erdőssztyeprétek Löszgyepek, kötött talajú sztyepprétek
-
46
Élőhely neve
Kódja
Terület (ha)
Arány (%)
U6
0,2
0,0
Nyitott bányafelületek összesen
461,72
Natura 2000 élőhely
100,0
1.táblázat: A tervezési területen előforduló élőhelyek kiterjedése (ha), aránya (%) és Natura 2000 élőhelyekkel való megfeleltethetősége (Á-NÉR 2011 alapján) [* – a kategória csak részben, egyes poligonok szintjén feleltethető meg az adott Natura 2000 élőhelykategóriával]
Natura 2000 élőhely megnevezése
Kódja
Minősítése
Területe / aránya (SDF 2013 alapján)
Területe / aránya (2013 felmérés alapján)
Szubkontinentális peripannon cserjések
40A0
B-CBB
4,62 ha / 1%
1,05 ha / 0,2%
Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia)
6210
D
9,24 ha / 2%
14,41 ha / 3,1%
Szubpannon sztyeppék
6240
C-CBB
46,18 ha / 10%
175,92 ha / 38,1%
Síksági pannon löszgyepek
6250
-
-
4,24 ha / 0,9%
Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis)
6510
B-CBC
69,28 / 15%
26,22 ha / 5,7%
Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae)
91E0
D
9,24 ha / 2%
3,26 ha / 0,7%
Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal
91G0
-
-
5,44 ha / 1,2%
Pannon molyhos tölgyesek Quercus 91H0 pubescensszel
-
-
4,18 ha / 0,9%
Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.)
91I0
C-CCC
23,1 ha / 5%
57,59 ha / 12,5%
Pannon cseres-tölgyesek
91M0
C-CCC
46,18 ha / 10%
35,37 ha / 7,7%
2. táblázat: A jelölés alapjául szolgáló élőhelytípusok adatainak összevetése a 2013-as Natura 2000 adatbázis (SDF) illetve a 2013 felmérés alapján
47
A 2013-as élőhelytérképezés alapján az alábbi közösségi jelentőségű fajokra vonatkoztatható adatbázis (SDF) változásokat javaslunk (indoklással): • Mivel korábban nem készült a területen élőhelytérkép (a SDF-on az adatminőség „gyengének” (poor) van megjelölve), így jelentősnek tekinthető adatváltozást tapasztaltunk a tárgyévi térképezés során. Megjegyzendő, hogy a térképezési területen nagy arányban fordulnak elő nem tipikus kifejlődésű származék gyep-, cserjés és erdőtípusok. •
Az Á-NÉR és Natura 2000 interpretáció változása miatt csak azon Prunetum jellegű cserjéseket soroltuk a 40A0 élőhelytípushoz (a tipikus törpe mandulás, csepleszmeggyes M2 élőhelytípus mellett), melyek több sztyepp- és erdőssztyepp fajt tartalmaznak. A tervezési területen nagy arányban fordulnak elő, azon töviskes cserjések (P2b), amelyek nem feleltethetők meg így a szubkontinentális peripannon cserjések élőhelytípusnak.
•
A Fűzfa-oldal peremén végighúzódó löszgyep karakterfajokban gazdag, magasfüvű rétszerű állományt löszgyepként azonosítottuk, a macskahere (Phlomis tuberosa) tömeges megjelenése jól kirajzolja határát.
•
Új térképezett élőhelyként jelentkező erdei élőhelytípus a pannon gyertyános tölgyes (91G0) és a pannon molyhos tölgyes (91H0). mindkét élőhelytípusnak szép kifejlődésű állományai ismertek a kő-völgyi területegységben.
•
A Sugaró erdőtömbjét, bár nem egységes megjelenésű és természetességű erdőssztyepp tölgyesként (L2x ill. 91I0) térképeztük, annak zárt hegylábperemi altípusát képezi.
•
Összesen 10 közösségi jelentőségű élőhelytípus fordul elő a tervezési területen.
1.2.1.
A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek
Élőhelytípus kódja 40A0* 6510 6240* 91I0* 91M0 6210 91E0*
6250 91G0* 91H0
Élőhelytípus megnevezése Szubkontinentális peripannon cserjések Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Szubpannon sztyeppék Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) Pannon cseres-tölgyesek Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Síksági pannon löszgyepek Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel
Reprezentativitás (A-D) B B C C C D D
(új – javasolt: D) (új – javasolt: D) (új – javasolt: D)
Közösségi jelentőségű jelölő élőhelytípusok: Szubkontinentális peripannon cserjések Élőhely kódja:
40A0*
38
Élőhely előfordulásai a területen:
Kis fragmentumokban mindhárom területegységen megjelnnek állományaik. A leg tipikusabb sztyepcserjések a Bála-völgy nyugati oldalán fordulnak elő.
Élőhely területi aránya:
0,2% (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely kiterjedése a területen:
1,05 ha (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely jellemzése: Ehhez az élőhelyhez soroltuk a tipikus törpe mandulás (Amygdaletum nanae), csepleszmeggyes (Prunetum fruticosae) állományokat, melyek tervezési területen előforduló állományai tipikusak, igen fafgazdagok. Számos sztyepprétekkel közös karakterfajuk van, pl. Thlaspi jankae, Dictamnus albus, Inula germanica, Iris spp, Lathyrus lacteus). Ide soroltuk azon töviskes cserjéseket (Pruno spinosae-Crataegetum) is, melyek magasabb természetességűek és árvalányhajas, vagy sztyepprét jellegű állományokban találhatók. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:
A törpemandulás, csepleszmeggyes cserjések magas természetességűek, a bükkaljai állományok egyik legszebb reprezentánsai találhatók a tervezési területen.
Élőhely veszélyeztetettsége:
Az élőhelytípus alacsony veszélyeztetettségű.
Veszélyeztető tényezők:
A területen elsősorban a természetes szukcesszióból következő záródás veszélyezteti. Az erdővé záródás elsősorban a bába-széki völgyben jelentkezik, ott a cserjések jelentős része már erdő alá szorulva tenyészik. Mivel közvetlenül erdőterülethez illeszkedik, így az erdőgazdálkodási tevékenységek közvetve veszélyeztethetik (pl. készletezés, faanyag mozgatása, stb.). A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe: (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony • B02.01 – erdőfelújítás (L) • I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (M) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (H)
Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) Élőhely kódja:
6510
Élőhely előfordulásai a területen:
Az élőhely előfordulásának jelentős része a Bála-völgy völgytalpi részére esik, kisebb, nádasodó állománya a sugarói erdőtömb előtt
39
is előfordul. Élőhely területi aránya:
5,7% (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely kiterjedése a területen:
26,22 ha (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely jellemzése: Tipikus bükkaljai völgytalpi kaszálórét, melyet időszakosan legeltetnek is. A Bála-rét több alföldi jellegű, a hegylábperemre felhatoló mocsárréti elem termőhelye (pl. Clematis integrifolia, Galium boreale, Galega officinalis, Leonurus marrubiastrum, stb.). A pataknál közvetlenül fűzligethez, illetve ennek leromlásával kialakult amerikai kőrises ligethez kapcsolódik. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:
Az élőhely természetközeli állapotú (TDO=4), a nádasodó foltok ennél degradáltabbak.
Élőhely veszélyeztetettsége:
Az élőhely a fenntartó kaszálásoknak köszönhetően alacsony veszélyeztetettségű.
Veszélyeztető tényezők:
A kaszálókat leginkább a gépkocsi-közlekedésből eredeztethető kerékvágások veszélyeztetik. ezeken a területeken sérül a gyeptakaró, foltokban inváziós fajok és gyomok is felüthetik a fejüket. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe: (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony • A02 – művelési mód változása (L) • G01.03 - motoros járművel végzett tevékenység (M) • I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (L) • I02 – problémát jelentő őshonos fajok (M) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (L)
Szubpannon sztyeppék Élőhely kódja:
6240*
Élőhely előfordulásai a területen:
Mindhárom területegységen előforduló, a legnagyobb kiterjedést elérő közösségi élőhelytípus. Több közösségi jelentőségű faj is ehhez köthető (pl. ürge, Janka-tarsóka, leánykökörcsin, piros kígyószisz).
40
Élőhely területi aránya:
38,1% (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely kiterjedése a területen:
175,92 ha (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely jellemzése: Markánsan két formában mutatkozik a területen. (1) A lankásabb domboldalakban általában Festuca rupicola dominanciával jellemezhető szárazgyepeket találunk, korábban erősebben legeltetve. Igen változatos megjelenésűek és természetességűek állományaik. A szárazgyepek részben átmeneti jelleget mutatnak a hegylábperemi löszgyepekkel, de a karakterfajok hiányában inkább sztyepprétekhez köthetők (főleg generalista száraz gyep fajok alkotják). A taposott részeken erősen lepusztul, több esetben Bothriochloa-s, vagy völgytalpon Lolium perenne – Festuca pseudovina dominancia jellemzi. Állományaik jelentőse része frissen cserjeirtva, kezelve. (2) A kő-völgy bejáratánál, ahol a szálkőzet a talajfelszínen van ott tipikus megjelenésű Pulsatillo-Festucetum rupicolae állományok találhatók, bokorerdők (Ceraso-Quercetum) illetve melegkedvelő tölgyesekkel (CornoQuercetum) érintkezve. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:
Nagy kiterjedése miatt a természetességi értékek nagy szórást mutatnak a birkával erősen legelt degradált (TDO=2) típustól a természetesig (TDO=5). Az élőhelykezelések révén az elmúlt évtizedben számos állományuk regenerálódott.
Élőhely veszélyeztetettsége:
A cserjésedés révén közepesen veszélyeztetett élőhelytípusnak tekinthető a tervezési területen.
Veszélyeztető tényezők:
A területen elsősorban a természetes szukcesszióból következő záródás veszélyezteti a másodlagos, hegylábi állományokat. Ez részben kökénnyel, galagonyával, vadrózsával, másrészt akáccal történhet a területen, a fenntartó és helyreállító kezelések ennek megakadályozását szolgálják. A Kő-völgy bejáratánál található kisebb edafikus sztyeppréteknél a vadak által okozott taposási, rágási kár is jelentős (elsősorban vaddisznó). A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe: (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony • • • • •
A02 - művelési mód változása (L) F04 - növénygyűjtés, általános (L) I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (M) K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (H) K04.05 – növényevők általi károkozás (vadrágás is) (M)
41
Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) Élőhely kódja:
91I0*
Élőhely előfordulásai a területen:
Származék állományaik fordulnak elő a tervezési területen, elsősorban zárt „lösztölgyesek” formájában (pl. Sugaró erdőtömbje). A nyíltabb tölgyes foltok egyértelműen másodlagos szukcesszióval sztyepprétek, irtásrétek záródásával alakultak ki (elsősorban Szekrény-völgy). Mindamellett, hogy országosan is az egyik legveszélyeztetettebb élőhelytípus, a tervezési terület célkitűzéseinek megvalósításában az élőhelyfoltok kezelése hangsúlyosan jelentkezi.
Élőhely területi aránya:
12,5% (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely kiterjedése a területen:
57,59 ha (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely jellemzése: A területen a hegylábperemi típus fordul elő, melyek sok vonásban emlékeztetnek a cseres-tölgyesekre illetve a melegkedvelő tölgyesekre. A molyhos tölgy ha alárendelten is a legtöbb állományban megtalálható. A fásszárú szint változatos, elegyes, az üdébb részek (pl. Sugaró) esetén még a Fraxinus angustifolia is megjelenik. Legfajgazdagabb, erdőssztyepp elemekben gazdag foltja ismert a Bába-szék völgyében, ahol szép kifejlődésű törpe mandulás, parlagi rózsás állományokkal mozaikol. Itt a társulásra jellemző fajok nagy arányban fordulnak el, pl. Dictamnus albus, Iris graminea, Phlomis tuberosa, stb. Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:
Az élőhelyfoltok természetessége élőhelyfoltonként eltérő lehet, a besorolás átlaga a közepesen leromlott (TDO=3) és a természetszerű (TDO=4) kategóriáknál található.
Élőhely veszélyeztetettsége:
Az élőhelyek veszélyezettsége – figxelembevéve az élőhelytípus országos ritkaságát és veszélyeztetettségét is – közepes.
Veszélyeztető tényezők:
A fakivágások által „megnyitott” erdőfoltokban honos cserjésék (elsősorban töviskesek) illetve akácok hatolhatnak be, melyek a természetes állapotok leromlásához vezethetnek. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe: (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony • B02.01 – erdőfelújítás (M) • B02.04 - lábonálló és/vagy elfekvőholt faanyag eltávolítása (M) • E03 – szemét, hulladék (L) • I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (H) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (H)
42
Pannon cseres-tölgyesek Élőhely kódja:
91M0
Élőhely előfordulásai a területen:
A tervezési terület bála-völgyi egységének északi erdősült részének a legnagyobb kiterjedésű élőhelytípusa.
Élőhely területi aránya:
7,7% (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely kiterjedése a területen:
35,37 ha (a 2013. évi élőhelytérképezés alapján)
Élőhely jellemzése: A Bükkaljára tipikus klímazonális cseres-tölgyesen találhatók a tervezési területen. Fő erdei fafajuk a Quercus cerris és a Q. petraea, elegyben azonban több egyéb faj is előfordul (Acer capestre, Ulmus minor, Carpinus betulus). A jelentős erdőssztyepp hatást mutatja a tatárjuhar helyenkénti tömeges feldúsulása. A cserjeszint általában dús és változatos. Foltokban erdeifenyő betelepítésekkel elegyes (ezeket „RDa” élőhelytípusként térképeztük). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése:
Az élőhelyfoltok közepes természetességűek, általánosságban elmondható, hogy a Kő-völgyhöz közel eső idősebb állományok a természetesebbek, ezek melegkedvelő tölgyesekkel, sztyepprétekkel érintkeznek. A Karud oldalban főképp fiatal, erdőgazdaságilag kezelt állományok találhatók.
Élőhely veszélyeztetettsége:
Mint zonális erdőtípus mérsékeltebben veszélyeztetett. Az erdészeti kezelések hatására a behatoló erdőssztyeppfajok csak az idősebb állományokban található meg. A peremhelyzeti szituáció miatt a behatoló inváziós akác térhódítása a legjelentősebb veszélyeztető tényezőnek tekinthető.
Veszélyeztető tényezők:
A peremhelyzeti szituáció miatt a behatoló inváziós akác térhódítása a legjelentősebb veszélyeztető tényezőnek tekinthető. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe: (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony • B02.01 – erdőfelújítás (M) • B02.04 - lábonálló és/vagy elfekvőholt faanyag eltávolítása (H) • I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (H) • K02.01 – fajösszetétel változás, szukcesszió (M)
43
1.2.2.
A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok
Irányelv melléklete
Population (A-D)
Faj név
II., IV.
piros kígyószisz (Echium russicum)
C
II., IV.
Janka-tarsóka (Thlaspi jankae)
C
II., IV.
leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)
D
Piros kígyószisz (Echium russicum) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A faj szórványosan a tervezési terület több alegységében is előfordul, több évre visszanyúlva legstabilabban a Bála-völgy nyugati oldalán, illetve a sugarói erdőtömb déli szegélyében. A Száraz-tóban is ismertté vált kisebb állománya. A Szekrényvölgyből, bár korábbi adatok ismertek a tárgyévben nem került elő.
Állománynagyság (jelöléskor):
100
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A 2013-as évben a sugarói erdőtömb peremén mutatkozott csak a faj, itt 33 tő lett felmérve. A A jelöléskor megadott állománynagyság megfelelőnek tűnik a teljes tervezési terület-ra vonatkoztatva.
Állomány változásának tendenciái és okai:
A fajra igen jellemző a fluktuáció, amely mind a vegetatív tőleveles hajtásokra, mind pedig a virágzó hajtásokra vonatkozik. Aszályos időszakban zárt gyepekben időszakosan nem jelentkezik. (a 2013-as év általánosan nem kedvezett a térségben a fajnak).
Faj veszélyeztetettsége:
A faj közepesen veszélyeztetett a tervezési területen, mely részben belső (populációdinamikai), részben külső (élőhely, ill. ennek kezelés) hatásokból tevődik össze.
Veszélyeztető tényezők:
A faj a legeltetést jól tűri, sajnálatosan pont azokon a becserjésedő részeken fordul elő stabilan, melyek a legeltetésből (birka) kimaradnak. Mivel az a faj állományai részben üzemtervezett erdőterületek és fásítások szomszédságában találhatók, így az erdészeti tevékenységek, külön tekintettel a készletezés, faanyagmozgatás a vegetációs időszakban veszélyeztető tényezőként léphet fel. A gazdálkodás visszaszorulásával potenciálisan jelentkezhet az
44
idegenhonos, inváziós fafajok (elsősorban akác) illetve a cserjések (kökény, galagonya) térhódítása. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony A02 – művelési mód változása (M) A04.01.02 – intenzív birka (M) A04.02 – alullegeltetés (L) B02.02 – nevelővágások és egyéb tisztások (L) G01.02 – túrázás, lovaglás és nem gépesített járművel végzett tevékenység (L) G01.03 – motoros járművel végzett tevékenység (L) I01 – idegenhonos inváziós fajok jelenléte (M) K02 – természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok (M)
Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A faj általánosan elterjedt a tervezési terület száraz gyepein, cserjésedő domboldalain.
Állománynagyság (jelöléskor):
500 tő
Állománynagyság (tervkészítéskor):
23.066 tő (javasolt új állományadat: min:20.000 – max. 25.000) A három részegységben az alábbi megoszlásban fordult elő a faj a 2013-as felmérés során: • Bála-völgy & Kő-völgy: 15.652 tő (360 rekord) • Sugaró & Szekrény-völgy: 1.835 tő (102 rekord) • Száraz-tó: 5.579 tő (189 rekord) A faj pontfedvényéből kiinduló, 20 méteres pufferrel készült poligon-fedvény alapján összesen 52,2 hektár kiterjedésben fordul elő a faj a tervezési területen (a tervezési terület 11%-a).
Állomány változásának tendenciái és okai:
Az állományadat pontosodása egyértelműen „intenzitásának” fokozódásával magyarázható.
a felmérés
Faj veszélyeztetettsége:
A faj nem veszélyeztetett a területen, a Natura 2000 terület szomszédságában is jelentős, nagy egyedszámú állományai ismertek. A terület kezelése révén állománya fenntartható, esetleg növelhető is.
45
Veszélyeztető tényezők:
A területen folyó extenzív birkalegeltetést a faj egyedei jól tűrik, lévén ez a fűavar eltávolításához vezetnek. Mind az alul-, mind pedig a túllegeltetés során állománycsökkenéssel számolhatunk. A bála-völgyi részegységben évtizedek óta futó gyeprekonstrukciós munkák során a faj állománya megerősödött. Mivel az a faj állományai részeben üzemtervezett erdőterületek és fásítások szomszédságában található, így az erdészeti tevékenységek, külön tekintettel a készletezés, faanyagmozgatás a vegetációs időszakban veszélyeztető tényezőként léphet fel. A gazdálkodás visszaszorulásával potenciálisan jelentkezhet az idegenhonos, inváziós fafajok (elsősorban akác) és a töviskes cserjések (galagonya, kökény, vadrózsa) térhódítása. A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony A02 - művelési mód változása (M) A04.01.02 - intenzív birka-legeltetés (L) A04.02 - alullegeltetés (L) B02.02 - nevelővágások és egyéb tisztások (L) G01.03 - motoros járművel végzett tevékenység (L) I01 - idegenhonos inváziós fajok jelenléte (M) K02 - természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok (M)
Leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A terület egyetlen pontjáról, a Kő-völgy bejáratánál fordul elő egy kis állománya.
Állománynagyság (jelöléskor):
50
Állománynagyság (tervkészítéskor):
10-(30) A faj ismert populációját 2013. július 31-én mértük fel vegetatív állapotban (tőlevelek számolása). Összesen 8 egyedet észleltünk a területen, igen kis – pár négyzetméteres – foltban.
Állomány változásának tendenciái és okai:
A BNPI adatszolgáltatása alapján csökkenő állománya él a területen (2004: 48 tő; 2007: 20 tő; 2008: 11 tő; 2013: 9 tő)
46
Faj veszélyeztetettsége:
A faj erősen veszélyeztetett, ugyanakkor a megfelelő élőhelytípus (lejtősztyepprét) eleve igen kis kiterjedésű a tervezési területen.
Veszélyeztető tényezők:
A faj igen kis területen fordul elő, egy erodált sziklás lejtősztyeppréten. Az erodált felszínek kialakításáért elsősorban a vadállomány (muflon, vaddisznó) a felelős. Mivel a sztyepprét jó kilátást biztosít a Bála-völgy irányában, így erősödő turizmus hatása is jelentkezik (bár turistaút nem vezet a területen). Ennek mértéke a faj szempontjából nehezen határozható meg (pl. virágzó egyedek letépése, taposási kár, stb.). A veszélyeztető tényezői az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: Az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony D01.01 – ösvények, burkolatlan utak, bicikliutak (L) G01 – szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek, rekreációs tevékenységek (M) G05.01 – emberi taposás, zavarás (L) K01.01 – erózió (L) K02 – természetes élőhely átalakulások, szukcessziós folyamatok (L) K04.05 – növényevők általi károkozás (vadrágás is) (H)
1.2.3.
A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok
Irányelv melléklete
Populáció (A-D)
Faj név
II.
díszes légivadász (Coenagrion ornatum)
C
II., IV.
magyar tarsza (Isophya costata)
C
II., IV.
magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii)
C
II., IV.
vöröshasú unka (Bombina bombina)
C
II., IV.
ürge (Spermophilus citellus)
C
II., IV.
díszes tarkalepke (Euphydryas maturna)
D
II., IV.
nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
D
II., IV.
sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax)
(új – javasolt: D)
II.
nagy szarvasbogár (Lucanus cervus)
D
II., IV.
nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)
D
II., IV.
csonkafülű denevér (Myotis emarginatus)
D
47
Irányelv melléklete
Populáció (A-D)
Faj név
II., IV.
közönséges denevér (Myotis myotis)
D
II., IV.
kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)
(új – javasolt: C)
IV.
farkasalmalepke (Zerynthia polyxena)
C
IV.
nagyfoltú hangyaboglárka (Maculinea arion)
C
IV.
erdei sikló (Elaphe longissima)
C
IV.
zöld gyík (Lacerta viridis)
C
V.
gyepi béka (Rana temporaria)
C
IV.
erdei pele (Dryomys nitedula)
C
IV.
Brandt-denevér (Myotis brandtii)
C
IV.
vízi denevér (Myotis daubentonii)
C
IV.
horgasszőrű denevér (Myotis nattereri)
C
Jelölő státuszú állatfajok Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Irányelv melléklete:
II.
Faj előfordulásai a területen:
A megalapozó dokumentáció elkészítése kapcsán elvégzett aktuális felmérések és szkennelő jellegű terepbejárások, ill. a Tard környéki erdőssztyepp (HUBN20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen, valamint annak közelében az elmúlt 25-30 éves időszakban végzett eseti felmérések során nem sikerült egyértelműen bizonyítani a díszes légivadász jelenlétét a Natura 2000 területen, vagy azon kívül, de a határához közel található, a faj számára potenciálisan alkalmas élőhelyeken. A 2013-ban végzett felmérések során azt tapasztaltuk, hogy a Tard környéki erdőssztyepp (HUBN20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet összesen 3 olyan kisvízfolyás érinti, mely potenciálisan alkalmas lehet a díszes légivadász számára élőhelyként. Ez a 3 élőhely a Tardi-patak (felső szakasza Tardi-érként szerepel a térképeken), a Tardi-patakba torkolló Cserépváraljai-patak, ill. a Kácsi-patak egyik mellékvízfolyása, a Száraz-tó-ér. 2013-ban a három említett kisvízfolyás mindegyike hosszú ideig gyakorlatilag teljesen kiszáradt állapotban volt. A faj imágója április közepétől egészen augusztus elejéig repül, de fő repülési időszaka május közepe és június közepe közötti időszakra tehető. Nyár második felében, ill. kora ősszel már lárva alakban található meg a kisvízfolyásokban, majd lárva alakban telel át. Ebből következően a kisvízfolyások kiszáradását nem jól tolerálja. A rendszeresen és hosszabb időszakra kiszáradó kisvízfolyások már nem alkalmas élőhelyek a faj számára. A Tard környéki erdőssztyepp (HUBN20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érintő kisvízfolyás-szakaszok az utóbbi évek aszályos periódusaiban jellemzően teljesen kiszáradtak. Ez lehet az oka annak, hogy a faj jelenlétét évek óta
48
nem sikerül igazolni a területről. A díszes légivadász lárvái a dombvidéki, hegylábi, valamint a számottevő magasságkülönbségekkel jellemezhető un. tökéletlen síksági területek többé-kevésbé állandónak tekinthető kisvízfolyásainak mérsékelt, ill. lassú áramlású szakaszait preferálják. A faj potenciális élőhelyének tekinthető mederszakaszok aljzata közepesen finom ill. finom mederanyagú. Szemcseösszetétel tekintetében legfeljebb apró kavics-sóder (2 cm – 2 mm), ill. jellemzően ettől finomabb (homok, iszap) anyag dominál az üledékben. A díszes légivadász lárvái alapvetően metafitikus életmódúak, tehát tartós megtelepedésük csak az említett vízfolyásszakaszok medrének növényzettel borított habitatfoltjain lehetséges. A díszes légivadász legnagyobb egyedsűrűségű állományai olyan mederszakaszokon alakulnak ki, ahol a mederanyag és az áramlási viszonyok a meder két partja mentén lehetővé teszik számottevő, összességében a mederkeresztmetszet 30-60%-át borító kétszikűekben (Sium erectum, Myosotis palustris, Mentha aquatica) gazdag alacsony vagy közepes magasságú emerz mocsári növényzet kialakulását. Állománynagyság (jelöléskor):
100
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Not present
Állomány változásának tendenciái és okai:
Tendenciaváltozásra alkalmas monitorozó adatokkal nem rendelkezünk.
Faj veszélyeztetettsége:
A Tard környéki erdőssztyepp (HUBN20009) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érintő kisvízfolyásszakaszok jelenlegi ökológiai-környezeti adottságai, elsősorban vízháztartási sajátosságai nem alkalmasak a faj állományainak megtelepedésére, ezért a veszélyeztetettség nem értelmezhető.
Veszélyeztető tényezők:
Nem indikálható.
Magyar tarsza (Isophya costata) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A faj a tervezési terület-hoz tartozó három területegységből kettőn volt kimutatható. A két állomány jelenléte korábban is ismert volt. Azok mindkét esetben korlátozott elterjedést mutatnak a területeken belül. Az egyik állomány a Szekréynvölgy déli lejőjén, míg a másik a Bála völgy nyugati lejtőjén található.
Állománynagyság (jelöléskor):
<10
49
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Az állomány nagysága a faj életmódja miatt nagyon nehezen becsülhető. Tekintve a kis számú fogott egyedet (mindkét területen csak 1-2 „kósza” példány került elő) és a korábbi adatokat is figyelembe véve az állomány mérete jelentősen korlátozott összesen legfeljebb 1000-1500 egyedre tehető
Állomány változásának tendenciái és okai:
Az állomány felmérése minden esetben csak nagy hibával valósítható meg. Tényleges változás az állomány méretében nem valószínűsíthető az eltérések a módszer hiányosságaira vezethetők vissza. Az állomány a vizsgált időszakban folyamatosan kisméretűnek tekinthető jelentősebb változások nélkül.
Faj veszélyeztetettsége:
A faj fennmaradása a területen, a rá ható gyakran kedvezőtlen hatások és a lokális állományok kis mérete miatt egyaránt veszélyben van. A jelen viszonyok fenntartása, vagy esetleges javítása mellett azonban lehetőség van az állományok hosszabb távú fennmaradására.
Veszélyeztető tényezők:
A faj állományait a szekunder szukcesszió miatt átalakuló élőhely szerkezet és az intenzív vagy nem megfelelő időben végzett kezelések egyaránt veszélyeztetik. További nehézséget jelenthetnek a mezo- és makroklimatikus változások, melyek szintén a gyepszerkezet, illetve a növényzeti mikroklíma változásán keresztül hathatnak kedvezőtlenül a helyi állományokra.
Magyar tavaszi-fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) Irányelv melléklete:
II.
Faj előfordulásai a területen:
A Natura 2000 terület cser elegyes lösztölgyes jellegű állományaiban (Sugaró), illetve bokorerdő jellegű felnyíló erdeiben (Kő-völgy és Bába-völgy oldala) fordul elő a faj. Kisebb egyedszámban gyenge természetességű, intenzíven művelt cser elegyes tölgyesekben is megél (Kis-Meggyes).
Állománynagyság (jelöléskor):
1000
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A jelölés óta eltelt időszakban a faj élőhelyeinek állapotában nem történt változás, így a faj állománynagysága sem változott számottevően.
Állomány változásának tendenciái és okai:
Tendenciaváltozásra alkalmas monitoring adatokkal nem rendelkezünk. Feltételezhető, hogy az állománynagyság az
50
elmúlt évtizedben állandó volt. Faj veszélyeztetettsége:
Jelenleg a faj veszélyeztetettsége alacsony a területen.
Veszélyeztető tényezők:
Jelentősebb veszélyeztető tényező jelenleg nincs a területen. Potenciális veszélyeztető tényező a vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás. A cser elegyes erdők letermelésével (FVB, FVV) a faj Natura 2000 területen belüli állománya jelentősen csökkenhet. A bokorerdő jellegű állományokban élő népességeket nem veszélyezteti az erdőgazdálkodás. A veszélyeztető tényezők az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: (az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • B02 – erdőgazdálkodás (L)
Vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A terület csak a Száraz-tó (768411, 283830) területén található meanderekben ismert szaporodó állománya, de a tervezési terület más pontjain is előfordulhat.
Állománynagyság (jelöléskor):
<10000
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A 2013-ban végzett vizsgálatok eredményei alapján a tervezési területen a faj állománya legalább 20000 egyedre tehető.
Állomány változásának tendenciái és okai:
Tendenciaváltozás megállapítására alkalmas monitorozó kiindulási adatokkal nem rendelkezünk.
Faj veszélyeztetettsége:
A területen a faj veszélyeztetett, mivel csak egyetlen élőhelyfoltban ismert a szaporodása.
Veszélyeztető tényezők:
A fajt veszélyezteti az élőhelyek átalakulása, beszűkülése, degradálódása: J03.01 tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése.
51
Ürge (Spermophilus citellus) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
Az ürge két, egymástól elkülönülő állományt alkot a területen, a Bála-völgyben (Tardi Legelő TT), ill. az un. Száraztó dűlőben. A két állomány között napjainkban nincs kapcsolat. A Bálavölgyben legeltetett gyepterületen él az ürge. Itt a 2000-es évek elejére a kedvezőtlen élőhelyi változások következtében (legeltetés teljes felhagyása, gyepek becserjésedése) alig maradt néhány tucat példány (max. 30-40 egyed).
Állománynagyság (jelöléskor):
300
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A 2013-ban végzett vizsgálatok eredményei alapján a tervezési területen a faj összállománya 650-720 egyed közé tehető.
Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége:
A közeljövőben reális lehetőség van arra, hogy a két kolónia összeolvad (a két terület között az ürgék számára ideális feltételeket nyújtó gyepek alakultak ki az elmúlt évek során), így egy létszámában és genetikai hátterében megerősödő ürgeállomány maradhat fenn hosszú távon a Natura 2000-es területeken.
Veszélyeztető tényezők:
Palacknyak-hatás: nagyon kevés „túlélő” adja a jelenlegi kolónia genetikai hátterét A 2010 és 2011 évek rendkívül csapadékos időszakai, majd a 2012. évi aszály következtében mindkét területen észrevehetően csökkent az ürgék száma. Kedvezőtlen élőhelyi változások: kaszálás, legeltetés elmaradása.
Közösségi jelentőségű, nem jelölő állatfajok: Díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
Fagyalos, illetve hazai kőrises erdőszegélyeken fordul elő (pl. Sugaró) a faj.
Állománynagyság (jelöléskor):
100
52
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A jelölés óta eltelt időszakban a faj élőhelyeinek területi kiterjedése nem csökkent, feltételezhető, hogy állománynagysága sem változott jelentősen.
Állomány változásának tendenciái és okai:
Tendenciaváltozásra alkalmas monitoring adatokkal nem rendelkezünk. Feltételezhető, hogy a faj állománynagysága nem változott jelentősen.
Faj veszélyeztetettsége:
A faj veszélyeztetettsége jelenleg alacsony a Natura 2000 területen.
Veszélyeztető tényezők:
Jelenleg nem ismert jelentős veszélyeztető tényező. Potenciális veszélyeztető tényező az erdőfoltok letermelése. A veszélyeztető tényezők az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: (az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • B02 – erdőgazdálkodás (L)
Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A völgytalpi mocsárréteken (Bála-völgy, Szekrény-völgy, Fűzfa-oldal, Száraz-tó) fordul elő a faj.
Állománynagyság (jelöléskor):
100
Állománynagyság (tervkészítéskor):
kb. 100
Állomány változásának tendenciái és okai:
Tendenciaváltozásra alkalmas monitoring adatokkal nem rendelkezünk. A völgytalpi rétek kezelésének hiányában a faj számára kedvezőtlen irányba változnak meg az élőhely adottságai. Ez a jelenség a Szekrény-völgyben, és a Fűzfa-oldalon már megindult az elmúlt néhány évben. Jelenleg még nem mutatható ki egyértelműen a faj egyedszámán csökkenő tendencia, de ez középtavon szinte bizonyosan be fog következni, amennyiben továbbra is fennáll a gyephasználat hiánya.
Faj veszélyeztetettsége:
A kaszálással vagy legeltetéssel kezelt élőhelyeken a faj nem veszélyeztetett. A kezeletlen élőhelyeken a faj veszélyeztetettsége még alacsony, de a jövőben ennek mértéke emelkedni fog.
53
Jelenleg összességében alacsony a faj veszélyeztetettsége a Natura 2000 területen. Veszélyeztető tényezők:
Az extenzív gyephasználat hiánya jelent veszélyeztetőtényezőt a faj számára. A veszélyeztető tényezők az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: (az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • A03.03 – kaszálás felhagyása/hiánya (L)
Sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A Natura 2000 terület cserjés erdőszegélyein, cserjésedő gyepein és sztyeppcserjéseiben fordul elő.
Állománynagyság (jelöléskor):
-
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Nincs megbízható adat. Szakértői becslés alapján legalább százas nagyságrendű az imágók gyedszáma.
Állomány változásának tendenciái és okai:
Tendenciaváltozásra rendelkezünk.
Faj veszélyeztetettsége:
A faj veszélyeztetettsége alacsony a területen.
Veszélyeztető tényezők:
Jelentősebb veszélyeztető tényező jelenleg nincs a területen.
alkalmas
monitoring
adatokkal
nem
A veszélyeztető tényezők az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: (az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • nincs veszélyeztető tényező vagy hatás
Nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) Irányelv melléklete:
II.
54
Faj előfordulásai a területen:
30 évnél idősebb tölgy állományokat (Quercus cerris, Q. petraea) átvizsgálva két erdőfolban sikerült megtalálni: Sugaró és Bála-völgy.
Állománynagyság (jelöléskor):
D
Állománynagyság (tervkészítéskor):
Az állománynagysága 20-50 egyed lehet. A Sugaró nevű erdőben nagy területe ellenére csak hosszas keresés után sikerült kimutatni, a Bála-völgyben pedig kicsi az élőhely.
Állomány változásának tendenciái és okai:
Tendenciaváltozásra rendelkezünk.
Faj veszélyeztetettsége:
A faj a jelenlegi körülmények között alacsony veszélyeztetettségű a területen. A véghasználati terület keletkezésével járó erdőgazdálkodás igen jelentős potenciális veszélyeztető tényező.
Veszélyeztető tényezők:
Az akác helyenkénti térhódítása valamint a vaddisznók magas száma nem kívánatos a faj szempontjából. A véghasználati terület keletkezésével járó erdőgazdálkodás igen jelentős potenciális veszélyeztető tényező.
alkalmas
monitoring
adatokkal
nem
Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A faj előfordulása bizonyított a területről. A tervezési terület fajlistájára bizonyított lokális előfordulása alapján került fel. A faj által használt nyári szálláshelytipus alapján leginkább erdőlakó fajként ismerjük. A faj jellemzően a csúcsszáradt fák zsindelyszerűen elhelyezkedő, leválló fakérgek alatt találja meg szálláshelyét. Alkalmanként barlangbejáratok, sziklák repedéseiben telepszik meg. A faj a vizsgálati területen végzett aktuális mintavételek során is előkerült.
Állománynagyság (jelöléskor):
5
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A faj folyamatos jelenléte igazolható a területen, de pontos egyedszám nem megadható, jelen becslésünk szerint, mely egy átlagos kolónia nagyságának felel meg, legfeljebb 20-40 egyed használhatja a területet.
Állomány változásának
Az állomány változásának tendenciája nem adható meg. A fajt a
55
tendenciái és okai:
területen elsősorban az idős erdőterületek arányának csökkenése, a lineáris vegetációs struktúrák felszámolódása veszélyeztetheti.
Faj veszélyeztetettsége:
A tervezési terület területén és annak közelében több alkalommal is kimutatásra került. A terület megfelelő természetvédelmi kezelése révén állománya fenntartható. A terület északról a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területével határos, mely vélhetően adminisztratív intézkedések révén is biztosítani fogja a faj optimális élőhelyi igényeit.
Veszélyeztető tényezők:
A területen a fajt elsődlegesen az erdészeti tevékenység veszélyezteti, különösen a honos fafajokat érintő egészségügyi gyérítések, illetve az idős erdőállományokat felszámoló véghasználatok kedvezőtlenek a faj fennmaradása szempontjából. A veszélyeztető tényezők az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: (az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • A02 művelési mód változása (M) • A10.01 bozótosok, cserjések eltávolítása (M) • A07 vegyszerek használata (L) • B02.02 tarvágások, vágásterületek kialakítása (H) • B02.04 holtfa eltávolítása (H) • G01.04.02 Barlangászat (elsősorban illegális) (H) • H06.02 fényszennyezés (H) • M01.01klímaváltozás (H) • J03.02 élőhelyek közti kapcsolatrendszer felszámolása (H)
Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A faj előfordulása bizonyított a területről. A tervezési terület fajlistájára bizonyított lokális előfordulása alapján került fel. A faj által használt nyári szálláshelytipus alapján leginkább épületlakó fajként ismerjük. Legközelebbi ismert épületlakó kolóniája több, mint tíz kilométerre található a tervezési területtól. A faj a vizsgálati területen végzett aktuális mintavételek során is előkerült. Mobilis fajként jellemezhető, szálláshelyeitől 12,5 km-re is eltávolodik éjszakai vadászata során. Egyedi
56
táplálkozóterületének nagysága 50-70 ha közt változik. Az összefüggő erdőterületek, mint potenciális táplálkozóterületként jelentősek a faj számára, de olykor parkokban, gyümölcsösökben is előfordulhat. A faji és szerkezeti szempontból gazdag vegetációt részesíti előnyben. Táplálkozása során kerüli a nyílt területeket, a sűrű növényzetben vadászik, ahol a levelekről szedegeti az ízeltlábúakat. A megfigyelések szerint olykor szívesen vadászik istállók közelében, ahol a pihenő legyeket is összeszedi. A faj speciális szálláshelyi igényei miatt is gyakran társul a nagy patkósdenevérrel (Rhinolophus ferrumequinum), mellyel vegyes kolóniákat is alkothat. Az augusztus közepétől kezdődő nászidőszakban faj nagy tömegekben jelenik meg a Bükk barlangjainál. Mivel a faj a területen bizonyítottan jelen van, és a tervezési terület az kielégíti a faj általános élőhelyi igényeit ezért a faj „D” besorolása a területen indokolt. Állománynagyság (jelöléskor):
1
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A faj folyamatos jelenléte feltételezhető a területen. Pontos egyedszám nem volt megadható, jelen becslésünk szerint legfeljebb 20-30 egyed használhatja a területet. Mivel a faj mobilis, így a közeli kisebb-nagyobb populációk közti kapcsolat feltételezhető, illetve azok is használhatják a tervezési terület és annak közelében található élőhelyfoltok nyújtotta potenciális táplálkozóterületeket.
Állomány változásának tendenciái és okai:
A lokális állomány változásának tendenciája jelen ismeretek alapján nem adható meg.
Faj veszélyeztetettsége:
A tervezési terület területén és annak közelében több alkalommal is kimutatásra került. A terület megfelelő természetvédelmi kezelése révén állománya fenntartható. A terület északról a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területével határos, mely vélhetően adminisztratív intézkedések révén is biztosítani fogja a faj optimális élőhelyi igényeit.
Veszélyeztető tényezők:
A területen a fajt elsődlegesen az erdészeti tevékenység veszélyezteti, különösen a honos fafajokat érintő egészségügyi gyérítések, illetve az idős erdőállományokat felszámoló véghasználatok kedvezőtlenek a faj fennmaradása szempontjából. A faj természetes fogyasztói közül jelentős veszélyforrást jelent a gyöngybagoly, melynek nem körültekintő megtelepítése egyetlen költési szezon alatt, több ezer denevér szülőkolóniáját is felszámolhatja a denevérek fogyasztása, folyamatos zavarása révén. A veszélyeztető tényezők az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por
57
tal alapján: (az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • A02 művelési mód változása (M) • A10.01 bozótosok, cserjések eltávolítása (M) • A07 vegyszerek használata (L) • B02.02 tarvágások, vágásterületek kialakítása (H) • B02.04 holtfa eltávolítása (H) • G01.04.02 Barlangászat (elsősorban illegális) (H) • H06.02 fényszennyezés (H) • M01.01klímaváltozás (H) • J03.02 élőhelyek közti kapcsolatrendszer felszámolása (H)
Közönséges denevér (Myotis myotis) Irányelv melléklete:
II., IV.
Faj előfordulásai a területen:
A faj előfordulása bizonyított a területről. A tervezési terület fajlistájára bizonyított lokális előfordulása alapján került fel. A közeli település épületlakó kolóniája alapján a faj előfordulása egyébént is várható volt. A faj a területen végzett aktuális mintavételek során is előkerült. A tervezési terület erdőállományait táplálkozóterületként használja a faj.
Állománynagyság (jelöléskor):
50
Állománynagyság (tervkészítéskor):
A faj jelenléte feltételezhető területen, pontos egyedszám nem volt megadható, jelen becslésünk szerint legfeljebb 20-50 egyed használhatja a területet. Mivel a faj rendkívül mobilis, egyetlen éjszaka 5-26 km közti távolságokat is bejár, így a közeli kisebbnagyobb populációk közti kapcsolat feltételezhető, illetve azok is használhatják a tervezési terület és annak közelében található élőhelyfoltok potenciális táplálkozóterületeit.
Állomány változásának tendenciái és okai:
Az állomány változásának tendenciája nem adható meg. A közeli templompadláson gyöngybagoly rendszeres jelenléte miatt a faj kolóniája jelentősen csökkent.
Faj veszélyeztetettsége:
A faj közepesen veszélyeztetett a területen, a tervezési terület szomszédságában kis egyedszámú állományai ismertek. A terület megfelelő természetvédelmi kezelése révén állománya fenntartható. A terület északról a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett területével határos, mely vélhetően adminisztratív intézkedések révén is biztosítani fogja a faj
58
optimális élőhelyi igényeit. Veszélyeztető tényezők:
1.2.4.
A területen a fajt elsődlegesen az erdészeti tevékenység veszélyezteti, különösen a honos fafajokat érintő egészségügyi gyérítések, illetve az idős erdőállományokat felszámoló véghasználatok kedvezőtlenek a faj fennmaradása szempontjából. A tervezési terület nyugati oldalán is nagy kiterjedésű egyidős fiatalosok találhatók. A faj természetes fogyasztói közül jelentős veszélyforrást jelent a gyöngybagoly, melynek nem körültekintő megtelepítése egyetlen költési szezon alatt, több ezer denevér szülőkolóniáját is felszámolhatja a denevérek fogyasztása, folyamatos zavarása révén. A veszélyeztető tényezők az alábbiak a (http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_por tal alapján: (az adott veszélyeztető tényezők besorolása hármas kategóriarendszerbe (H (high) – magas; M (medium) – közepes; L (low) alacsony) • A02 művelési mód változása (M) • A10.01 bozótosok, cserjések eltávolítása (M) • A07 vegyszerek használata (L) • B02.02 tarvágások, vágásterületek kialakítása (H) • B02.04 holtfa eltávolítása (H) • G01.04.02 Barlangászat (elsősorban illegális) (H) • H06.02 fényszennyezés (H) • M01.01klímaváltozás (H) • J03.02 élőhelyek közti kapcsolatrendszer felszámolása (H)
A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok
Magyar név
Tudományos név
Védettség (V, FV)
Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)
Pannon gyík
Ablepharus kitai- FV belii fitzingeri
Nagyon jelentős. Hazánkban nagyon ritka, főként sziklagyepeken fordul elő.
Kis hőscincér
Cerambyx scopolii V
Hazánkban általánosan elterjedt és gyakori.
Szalagos díszbogár
Coraebus fasciatus V
Hazánk tölgyeseiben általánosan elterjedt és gyakori. Az imágók a lobkorona szintben tartózkodnak, ezért kerülnek ritkán szem elé, viszont a lárva által készített rágáskép (halálgyűrű) alapján könnyen kimutatható.
Magyar virágbogár
Protaetia ungarica V
Az erdőspuszták gyepterületeinek jellemző, ritka bogara. Lárvája elsősorban bogáncsfélék gyökerének korhadó részeivel táplálkozik, az imágók pedig leginkább e bogáncsfélék virágzatán található.
59
Tudományos név
Védettség (V, FV)
Pettyes szilcincér
Saperda punctata
V
Hazánk hegy-, domb- és síkvidéki szileseiben nem gyakori. Lárváját Ulmus campestris törzsből sikerült kimutatni.
Zörgőbagoly
Rileyana fovea
V
Molyhos tölgyes bokorerdőkhöz kötődő, diszjunkt elterjedésű pontomediterrán faunaelem. A Bükkalján ritka. A tervezési területen a Bába-völgy déli oldalán, a molyhos tölgyes bokorerdőben fordul elő.
Magyar név
Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)
1.3. Területhasználat A tervezési terület érintett ingatlanjai a dokumentáció I. részének 3.2.5. fejezetében olvashatók. 1.3.1.
Művelési ág szerinti megoszlás
A földhivatali nyilvántartás alapján a művelési ágak között dominálnak a gyepek (legelő, összesen közel 71%). Az erdők aránya is jelentős (21,46%), míg a szántók aránya csekély (0,87%). Művelési ág
kiterjedés (ha)
arány (%)
327,67
70,95
szántó
3, 98
0,87
erdő
99,12
21,46
művelésből kivett
7,78
1,68
zártkert
23,29
5,04
összesen
461,84
100
gyep (legelő)
1.3.2.
Tulajdoni viszonyok
A tervezési terület több mint a fele állami tulajdonban van az Egererdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében. Mintegy 40% a magántulajdonú ingatlanok részesedése, ill. kevesebb mint 1%-át birtokolja a területnek Tard Község Önkormányzata. 1.3.3.
Területhasználat és kezelés
A tervezési terület túlnyomó részén mezőgazdasági hasznosítás, a domboldalakon általában legelőgazdálkodás, a völgytalpon kaszálás folyik. 1.3.3.1 Mezőgazdaság A tervezési területen a gyepgazdálkodás jellemző. A gyepek a tervezési terület több mint 70%-át teszi ki. A szántó művelési ágú területek aránya elenyésző, 0,87%. 1.3.3.2 Erdőgazdálkodás A tervezési terület erdeiben általában folyik erdőgazdálkodás. Ez a Natura 2000 kijelölés szempontjából is meghatározó, hiszen a tervezési területen jelölő erdei élőhelytípusok is 60
előfordulnak (91I0, 91M0) és számos közösségi jelentőségű faj erdőkhöz köthető (pl. magyar tavaszi fésűsbagoly, díszes tarkalepke, denevérfajok, nagy szarvasbogár). Az erdőtervezett erdőterületek kiterjedése 99,12 hektár (a teljes tervezési terület 21,46%-a). 1.3.3.3 Vadgazdálkodás A tervezési területen a vadgazdálkodási jogot a 652710 számú Mezőkövesdi Matyó Vadásztársaság és a 652810 számú II. Rákóczi Ferenc Vadásztársaság gyakorolja. A Mezőkövesdi Matyó Vt. 5974 ha területen gazdálkodik, a vadászterület Tard térségét érinti. A vadállomány kezelését a biológiai egyensúly fenntartásának figyelembe vételével vadgazdálkodási és vadászati üzemterv szabályozza, melyek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal vadászati hatóságánál érhetők el. A vadászterület nagyvadas jellege (állandó állománya van az őznek, gímszarvasnak, vaddisznónak) mellett a tervezési területen apróvad (mezei nyúl, fácán) is előfordul. Természetvédelmi szempontból a vaddisznó a gyepek feltúrásával, az őz és a mezei nyúl védett növényeket is érintő rágásával okozhat jelentősebb károkat. 1.3.3.4 Vízgazdálkodás A tervezési területen átfolyó Tardi-patak Tard Község Önkormányzatának tulajdonában van. A Tard 07/3 hrsz.-ú csatorna a Bükkalja-Dél-Borsodi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat kezelésében van, de jelenleg folyik a vízgazdálkodási társulatok kezelésében levő területek átvétele a vízügyi igazgatóságok – jelen esetben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság – részéről. 1.3.3.5 Turizmus A tervezési területnek üdülési szempontból elenyésző a jelentősége. A megközelítési nehézségek, a szilárd burkolatú utak hiánya miatt jelenleg a terület látogatottsága elenyésző, elsősorban a területhasználókra (legeltetés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás) korlátozódik. 1.3.3.6 Ipar A tervezési terület közelében ipari létesítmény, potenciális szennyező forrás nem található. 1.3.3.7 Infrastruktúra A tervezési terület alacsony infrastruktúrával rendelkezik: nyomvonalas létesítmények (vezetékek) nincsenek. A területen csak stabilizálatlan földutak találhatók, melyek a környéken folyó gazdálkodás (mező-, erdő- és vadgazdálkodás) céljait szolgálják.
61
2. Felhasznált irodalom Bioaqua Pro Kft, (2013): Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet szerinti pályázat keretében a BNPI területén végzett, a HUBN20009 azonosítójú Tard környéki erdőssztyepp területre vonatkozó kutatási jelentés. Debrecen (kézirat) Dövényi Zoltán (szerk).(2010): Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás, Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8. Marosi Sándor – Somogyi Sándor szerk. (1990): Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Vidékfejlesztési Minisztérium (szerk.) (2013): Útmutató a Natura 2000 fenntartási tervek készítéséhez. VM, Budapest 36 pp.
Világháló helyek: • https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdeszet_szakteruletek/erdotervezes/korz_erd • http://www.vmi.szie.hu/adattar/pdf/korz_ff.pdf • http:// www.vizeink.hu/files3/2_8_Bukk_es_Borsodi-Mezoseg.pdf • http://www.baz.hu/content.php?cid=cont_4a1a6bf574bfd0.82242802 • http://bd.eionet.europa.eu/activities/Natura_2000/reference_portal • http://natura2000.eea.europa.eu
3. Térképek • • • • • • • • • • • • • •
1) A tervezési terület áttekintő térképe 2) A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe I. 3) A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe II. 4) A tervezési terület művelési ág megosztási térképe 5. A tervezési terület üzemtervezett erdőterületeinek térképe 6) Az országos ökológiai hálózat térképe 7) A tervezési terület élőhelytérképe 8) A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura) élőhelytérképe 9) ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe I. (leánykökörcsin) 10) ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe II. (piros kígyószisz) 11) ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe III. (Janka-tarsóka) 12) ábra: Közösségi jelentőségű állatfajok térképe I. (magyar tavaszi-fésűsbagoly) 13) ábra: Közösségi jelentőségű állatfajok térképe II. (magyar tarsza) 14) ábra: Közösségi jelentőségű állatfajok térképe III. (ürge)
62
1. ábra: A tervezési terület áttekintő térképe (2014)
63
2. ábra: A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe I. (2014)
64
3. ábra: A tervezési terület ingatlannyilvánítási térképe II. (2014)
65
4. ábra: A tervezési terület művelési ág megosztási térképe (2014)
66
5. ábra: A tervezési terület üzemtervezett erdőterületeinek térképe (2014)
67
6. ábra: Az országos ökológiai hálózat térképe (2014)
68
7. ábra: A tervezési terület élőhelytérképe. (2014) (B5 - Nem zsombékoló magassásrétek; D34 – Mocsárrétek; H3a - Köves talajú lejtősztyeppek; H4 - Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek; H5a - Löszgyepek, kötött talajú sztyepprétek; J5 – Égerligetek; K2 - Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek; L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek; L2a - Cseres-kocsánytalan tölgyesek; L2x - Hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyesek; M1 - Molyhos tölgyes bokorerdők; M2 - Nyílt lösztölgyesek; M6 – Sztyepcserjések; OA - Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek; OB - Jellegtelen üde gyepek és magaskórósok; OC - Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok; OF - Magaskórós ruderális gyomnövényzet; P2a - Üde cserjések; P2b - Galagonyás-kökényesborókás cserjések; P2c - Idegenhonos cserje uralta állományok; RA - Őshonos fajú facsoportok, fasorok, erdősávok; RB - Puhafás pionír és jellegtelen erdők; RC - Őshonos fafajú keményfás jellegtelen erdők; Rda - Őshonos lombos fafajokkal elegyes fenyves származékerdők; Rdb - Őshonos lombos fafajokkal elegyes idegenhonos lombos és vegyes erdők; S1 - Ültetett akácosok; S2 – Nemesnyárasok; S4 - Ültetett erdei- és feketefenyvesek; S6 - Nem őshonos fajok spontán állományai; T1 - Egyéves, intenzív szántóföldi kultúrák; T9 – Kiskertek; U7 - Homok-, agyag-, tőzeg- és kavicsbányák, digó- és kubukgödrök, mesterséges löszfalak; U6 - Nyitott bányafelületek)
69
8. ábra: A tervezési terület közösségi jelentőségű (Natura) élőhelytérképe) .(2014) (40A0 - Szubkontinentális peripannon cserjések; 6210 - Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia); 6240 - Szubpannon sztyeppék; 6250 - Síksági pannon löszgyepek; 6510 - Sík- és dombvidé ki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis); 91E0 - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae); 91G0 - Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal; 91H0 - Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel; 91I0 - Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.); 91M0 - Pannon cserestölgyesek)
70
9. ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe I. (leánykökörcsin) (2014)
71
10. ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe II. (piros kígyószisz) (2014)
72
11. ábra: Közösségi jelentőségű növényfajok térképe III. (Janka-tarsóka) (2014)
73
12. ábra: Közösségi jelentőségű állatfajok térképe I. (magyar tavaszi-fésűsbagoly) (2014)
74
13. ábra: Közösségi jelentőségű állatfajok térképe II. (magyar tarsza) (2014)
75
14. ábra: Közösségi jelentőségű állatfajok térképe III. (ürge) (2014)
76
4. Fotódokumentáció
1. kép: A Bála-völgy
77
2. kép: Völgytalpi sásos mocsárrét ligeterdőfragmentummal a Szekrény-völgyben
78
3. kép: A tervezési terület egyik jelölőfaja a piros kígyószisz (Echium russicum)
79
