A Sebes-Körös (HUKM20016) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve
Debrecen 2014
Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Vezető szakmai koordinátor Dr. Müller Zoltán Szakmai koordinátor Dr. Juhász Péter Vezető természettudományi szakértő Dr. Kiss Béla Vezető agrárgazdálkodási szakértő Fülöp Gyula Közreműködő szakértők Sallai Zoltán Mizsei Edvárd Kovács Tibor Lesku Balázs Dr. Estók Péter Dr. Gulyás Gergely
2
Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!
3
Tartalomjegyzék 1. A terület azonosító adatai........................................................................................... 6 1.1. Név...................................................................................................................... 6 1.2. Azonosító kód...................................................................................................... 6 1.3. Kiterjedés............................................................................................................ 6 1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek...........................................6 1.4.1. Jelölő élőhelyek............................................................................................. 6 1.4.2. Jelölő fajok.................................................................................................... 6 1.4.3. Az adatlapon eredetileg nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok....................................................................................................................... 6 1.5. Érintett települések............................................................................................. 7 1.6. Egyéb védettségi kategóriák...............................................................................7 1.7. Tervezési és egyéb előírások...............................................................................7 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv....................................................................7 1.7.2. Településrendezési eszközök........................................................................7 1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek................................................................7 1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek............................................7 1.7.5. Halgazdálkodási tervek................................................................................8 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv..........................................................................8 1.7.7. Egyéb tervek................................................................................................ 8 1.7.8. Jogerős engedélyek...................................................................................... 8 2. Veszélyeztető tényezők............................................................................................ 10 3. Kezelési feladatok meghatározása...........................................................................13 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése.........................................13 3.2. Kezelési javaslatok............................................................................................ 13 3.2.1. Élőhelyek kezelése..................................................................................... 13 3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés...................................................39 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések.............................................................................39 3.2.4. Kutatás, monitorozás.................................................................................. 39 3.2.5. Mellékletek................................................................................................. 39 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében.............................................................................40 3.3.1. Agrártámogatások...................................................................................... 40 3.3.2. Pályázatok.................................................................................................. 43 3.3.3. Egyéb......................................................................................................... 44 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja.............................................44 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök.........................................................44 3.4.2. A kommunikáció címzettjei.........................................................................46 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel......................................47 3.4.4. Kommunikációs melléklet...........................................................................48
4
I. Natura 2000 fenntartási terv
1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve: Sebes-Körös
1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója:
HUKM20016
1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiter- 1455 ha jedése:
1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek • • •
91E0* - Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3150 - Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel 6440 - Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei
1.4.2. Jelölő fajok • • • • • • • • • • •
tompa folyamkagyló (Unio crassus) balin (Aspius aspius) vágó csík (Cobitis taenia) halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus) selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer) réti csík (Misgurnus fossilis) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) német bucó (Zingel streber) vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) vidra (Lutra lutra)
1.4.3. Az adatlapon eredetileg nem jelölő értékként szereplő, de annak javasolt fajok • • •
széles durbincs (Gymnocephalus baloni) törpecsík (Sabanejewia aurata) magyar bucó (Zingel zingel)
6
1.5. Érintet települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település
Érintett terület (ha)
Település területének érintettsége (%)
Körösladány Köröstarcsa Szeghalom Vésztő
1.6. Egyéb védetségi kategóriák Típus
Kód
Név
Kiterjedés
Védetté nyilvánító jogszabály száma
1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv -
1.7.2. Településrendezési eszközök • •
Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény. Békés megye megyei területrendezési terve (11/2012. (Vi.27.) önkormányzati rendelettel módosított 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet).
1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek A tervezési területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervek tekintetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Erdészeti Igazgatóságán elérhető Országos Erdőállomány Adattár erdőtervi adatai nyújtanak erdőrészlet szinten aktuális információkat, ezeknek a lényegi részeit és következtetéseit a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.2. Erdészet című fejezet tartalmazza (lekért alapadatok erdőrészlet szinten: terület, faállománytípus, rendeltetés, kor, természetesség, tervezett fahasználat, távlati célállomány).
1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A területet érintő vadgazdálkodási, vadászati főbb adatokat a körzeti vadgazdálkodási tervek tartalmazzák, a fontosabb részleteket és következtetéseket a II. Megalapozó dokumentáció 1.3.3.3. Vadgazdálkodás, halászat, horgászat című fejezet tartalmazza. 7
1.7.5. Halgazdálkodási tervek -
1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv A terület a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Tisza részvízgyűjtőjéhez, annak az AlsóTisza bal part (2-14 Sebes-Körös) tervezési alegységhez tartozik.
1.7.7. Egyéb tervek A területre vonatkozóan, az itt előforduló védett, illetve Natura 2000 fajok tekintetében jelenleg nincs aktuális fajvédelmi terv érvényben.
1.7.8. Jogerős engedélyek A tervezési területre vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabályok: • A TANÁCS 92/43/EGK IRÁNYELVE (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről ( Élőhelyvédelmi Irányelv”); • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet; • Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet; • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény; • A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KoM rendelet; • Fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól szóló 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet; • Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény; • A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról; • A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény; • A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet; • A Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet; • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet; • A nem termelő mezőgazdasági beruházások támogatásáról szóló 33/2008 (III. 27.) FVM rendelet; 8
•
•
• •
•
•
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet; 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről; 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról; 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól és módosításai ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról; 379/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról; 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról.
9
2. Veszélyeztető tényezők Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (% )
Kód
Veszélyeztető tényező neve
Jelentősége
A03.03
kaszálás felhagyása/hiánya
M
3
A03.03
kaszálás felhagyása/hiánya
M
6
F02.01
hivatásos passzív halászat
M
8
F02.01.01
varsázás
M
8
F02.02
hivatásos aktív halászat
M
8
F02.02.01
fenékhálózás
M
8
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Az élőhelyek hosszú távú fenntartása érdekében egyes helyeken az intenzív kaszálás a gyepalkotó karakterfajok magrodukcióját korlátozza, mely hosszú távon az élőhely természetességének csökkenését vetíti elő. Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440): Az élőhelyek hosszú távú fenntartása érdekében a kaszálás felhagyása/hiánya az invazív lágyszárú, illetőleg fa- és cserjefajok terjedését segíti elő. Az új halászati szabályozás miatt a kopoltyúhálós halászat vélhetően visszaszorul, azonban a törvény nem tiltja meg egyértelműen a használatát. Többször találkoztunk kopoltyúhálóval fogott balinokkal (Aspius aspius) és gardákkal (Pelecus cultratus). A balin (Aspius aspius) rendszeresen előforduló faj a területen és a halászzsákmányban is. A halászzsákmány fogási adatai 2007 és 2011 közötti időszakból állnak rendelkezésre a Sebes-Körösből, a kifogott éves mennyisége 14-174 kg között változott. A magyar bucó (Zingel zingel) ritkán, de előfordul a halászok által használt halászeszközökben, így a varsákban is. A balin (Aspius aspius) rendszeresen előforduló faj a területen és a halászzsákmányban is. A halászzsákmány fogási adatai 2007 és 2011 közötti időszakból állnak rendelkezésre a Sebes-Körösből, a kifogott éves mennyisége 14-174 kg között változott. A magyar bucó (Zingel zingel) ritkán, de előfordul a halászok által használt halászeszközökben.
Kevésbé jellemző halászati módszer, de alkalmazása esetén releváns veszélyforrást jelent a magyar bucó (Zingel zingel) esetében. F02.03
szabadidős halfogás
M
9
F02.03.02
horgászat
M
9
I01
idegenhonos inváziós fajok jelenléte
M
12
A finomszerelékes horgászat során több jelölőfaj is zsákmányul eshet (Pelecus cultratus, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber) illetve a pergető horgászat során rendszeres zsákmány a balin (Aspius aspius). A balin (Aspius aspius) rendszeres zsákmány. A horgászzsákmány fogási adatai 2007 és 2011 közötti időszakból állnak rendelkezésre, a kifogott éves mennyisége a Sebes-Körösben 124-407 kg között változott. A széles durbincs (Gymnocephalus baloni) falánkságánál fogva gyakran mélyre nyeli a horgot, ezáltal a horgászat releváns veszélyeztető tényező a taxon esetében. A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) falánkságánál fogva gyakran mélyre nyeli a horgot, ezáltal a horgászat releváns veszélyeztető tényező a taxon esetében. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0): Az inváziós fa- és cserjefajok (Fraxinus pennsylvanica, Acer negundo, Amorpha fruticosa) terjedése az élőhelytípus valamennyi állományában jelentős problémát jelent. A duszzasztott szakaszokon nagyobb arányban jelennek meg az ezüstkárász, razbóra, fekete törpeharcsa és a naphal egyedei.
J02
emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok
M
9
A megépített duzzasztók jelentős veszélyeztető tényezőt jelentenek több áramláskedvelő jelölő faj esetében. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ezért az alábbi fajok elveszítik a szaporodásukhoz szükséges iszapmentes aljzatot: Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber. Tipikus veszélyeztető tényező több áramláskedvelő jelölő faj esetében. Az erőművek csúcsra járatása miatt viszonylag nagy a napi vízszint-ingadozás, ami az ívási időszakban jelentős veszélyeztető tényezőt jelent több jelölőfaj (Aspius aspius, Cobitis taenia, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Sabanejewia aurata, Zingel zingel) esetében, az ikrák ideiglenes szárazra kerülése miatt. A duzzasztók felvizén a víz áramlása lelassul, melynek hatására a meder feliszapolódik, ezért az alábbi fajok elveszítik a szaporodásukhoz szükséges iszapmentes aljzatot: Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel. A duzzasztás hatására több jelölő halfaj elveszíti a felvizen a szaporodásához szükséges üledékmentes aljzatot, ezért releváns veszélyeztető tényező több taxon esetében: (Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber). Ugyancsak nagy problémát jelent a partvédelmi kövezések elhelyezése és a parti fásszárúak eltávolítása, mellyel részben az árnyékolóhatás szűnik meg, valamint a növényzetre ívó fajok szaporodóhelye is csökken, valamint csökken a búvóhelyek aránya is. A duzzasztás hatására több jelölő halfaj elveszíti a felvizen a szaporodásához szükséges üledékmentes aljzatot, ezért releváns veszélyeztető tényező több taxon esetében: (Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber).
J02.05.05
törpe vízművek, duzzasztók
M
3
J03.01
tipikus élőhelyi adottságok csökkenése vagy megszűnése
M
8
K01.02
eliszapolódás, feliszapolódás
M
9
XO
államhatáron kívülről érkező veszélyek és hatások
M
9
A07
biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata
M
10
M
10
Lutra lutra: az egyre gyakrabbá váló aszályos időszakokban a Sebes-köröst érintő fokozottabb vízkivételek összességében negatívan befolyásolhatják a vízi életközösséget, beleértve a vidrát is
M
9
Lutra lutra: a vidra kedveli a parti, partközeli vegetáció strukturális diverzitását, az ezt csökkentő, lefolyást elősegítő munkálatok negatívan befolyásolhatják élőhelyét
J02.06.01 J02.12
felszíni vízkivétel mezőgazdasági célra vízi és part vegetáció kezelése csatornázási célból
Kód
Potenciális veszélyeztető tényező neve
Jelentősége
A02.03
gyepterület átalakítása szántóvá
L
1
L
1
L
1
L
1
L
1
A04.01.01 A04.02 A04.03 A08
intenzív szarvasmarhalegeltetés alullegeltetés pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya trágyázás
Tipikus veszélyeztető tényező a területen. Korábban rendszeresen érkezett szennyezés az országhatáron kívülről, a vízminőségre érzékeny fajok visszaszorulását eredményezheti, mint pl. Aspius aspius, Gobio albipinnatus, Gymnocephalus baloni, Gymnocephalus schraetser, Zingel zingel, Zingel streber. Lutra lutra: a különböző vegyületek a víztérbe kerülve a vidra táplálékbázisán keresztül kihathatnak a terület vidráira, a biomagnifikáció miatt a kedvezőtlen hatások fokozottabban érvényesülhetnek e csúcsragadozónál
Érintett terület Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (% ) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440)
B01
erdőtelepítés
L
1
B02
erdőgazdálkodás (beleértve az ültetvényeket is)
L
1
L
1
L
1
B02.01.02 B02.02
erdő felújítás idegenhonos fajokkal nevelő vágások és egyéb tisztások
Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)
B02.04
lábonálló és/vagy elfekvő holt faanyag eltávolítása
L
1
D01.02
autópályák, autóútak, fő- és mellékutak
L
1
E03
szemét, hulladék
L
1
G05.11
közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás
L
1
I01
idegenhonos inváziós fajok jelenléte
L
1
I03.02
genetikai szennyezés (növények)
L
1
J02.04
árvízhatás megváltoztatása
L
1
J02.12.02
gátak, árvízvédelmi töltések
L
1
K01.03
kiszáradás
L
1
Bombina bombina: Potenciális veszélyeztető tényező
1
Emys orbicularis: A mocsári teknős állományok további potenciális veszélyeztető tényezője a vidra által okozott predáció a juvenilis és kifejlett egyedek esetében, továbbá jelentős lehet a róka általi fészekpredáció.
K03.04
ragadozás (predáció)
L
Lutra lutra: sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Lutra lutra: sok vidra esik a közúti közlekedés áldozatául, elsősorban a revírt kereső, kóborló fiatal állatok közül Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Emys orbicularis: A vizsgált mocsári teknős élőhelyeken nem figyeltünk meg idegenhonos teknősfajt, de néhány egyed jelenléte valószínűsíthető, amelyek potenciális kompetítorai lehetnek a mocsári teknősnek. Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei (6440) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)
3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése 3.2. Kezelési javaslatok 3.2.1. Élőhelyek kezelése A víztestek jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges lenne megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A folyószabályozás vízföldrajzi hatásai, a duzzasztóművek működése, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások hatására jelentősen megváltozott a vízhozam, a vízjárás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapota is. Jelen kezelési terv lehetőségein túl mutat ezeknek a problémáknak a megoldása. Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. A hullámtéri folyótól elszakadt holt medrek, kubikok, vízállásokat az áradások fokozatosan iszappal feltöltik, a mentett oldaliak nagy részénél az élő víz betáplálása nincs megoldva. Vizsgálandó a nagyobb méterű, mély kubikok és holtmedrek kapcsolata a folyómederrel. A felmérések alapján javítani, vagy ahol már megszűnt helyreállítani kell ezt kapcsolatot. A feliszapolódott medrek esetében szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. Ugyanakkor törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A mezofil gyepek, egy-egy kiszélesedő hullámtéri öblözet kivételével sávszerűen az árvízvédelmi töltéseken és azok gátlábi mezsgyéiben fordulnak elő. Zömük zavart és jellegtelen, egy részük parlagból gyepesedett, bennük az idegenhonos, invazív gyalogakác terjeszkedik. Állapotjavulásuk, hosszú távú fenntartásuk csak az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Hosszú távú cél a termőhelyi adottságok figyelembe vételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. Az idegen honos fásszárú állományok mi hamarabbi letermelése, eltávolítása, a propagulum források csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagyobb mértékű természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A meglévő szántók élőhely-rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítése támogatandó célkitűzés. A tervezés során a természeti adottságok figyelembe 13
vételével több élőhelyes, (pl. gyep, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. KE-1 kezelési egység (1) Meghatározása: A Sebes-Körös és a Berettyó medre, kisvízi víztere (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: U9xAc, U8 (×OB×Ac), U8, • Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslato a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • • •
A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. (V01) Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. (V19) Élőhely-rekonstrukció. (V63)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A víztestek jó ökológiai állapotának fenntartásához szükséges lenne megfelelő áramló jellegű, folyamatos vízpótlás. A folyószabályozás vízföldrajzi hatásai, a duzzasztóművek működése, valamint a vízgyűjtő természeti környezetében bekövetkezett változások hatására jelentősen megváltozott a vízjárás, a vízkészlet-gazdálkodás, s ezen keresztül a vizes élőhelyek állapota is. Jelen kezelési terv lehetőségein túlmutat ezeknek a problémáknak a megoldása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok A Körösladányi duzzasztómű hallépcsőjének mihamarabbi megépítése. Környezetvédelmi szabályozáson és hatósági ellenőrzésen keresztül megoldandó feladat a víztesteket érő mezőgazdasági, ipari és kommunális szennyezések és terhelések minimalizálása. (7) Kezelési javaslatok indoklása 14
A Sebes-Körös erősen szabályozott víztest. Ökológiai állapotának befolyásolása túl mutat jelen kezelési terv lehetőségein. KE-2 kezelési egység (1) Meghatározása: Levágott és lefűződött holtmedrek állandó jellegű, zömmel nyílt, hínáros vízterei (2) Érintettség vizsgálata • •
élőhelyek: U9×Ac, U9×BA×Ac, U9×Ac×BA, B1a×U9×Ac, Ac×OA, Ac×OB Natura 2000 élőhelyek: 3150
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • • •
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-rekonstrukció. (V63)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A hullámtéri holtágak vízforgalmát döntően a folyó vízállás-változásai, a mentett oldaliakét pedig a víz betáplálások megléte vagy hiánya határozzák meg. Vizsgálandó a nagyobb méretű, mély kubikok és holtmedrek kapcsolata a folyómederrel. A felmérések alapján javítani, vagy ahol már megszűnt helyreállítani kell ezt kapcsolatot. A hullámtéren lévőknél megoldás lehet műtárggyal ellátott tápcsatornák létesítése, melyek az árvizek bevezetését és a visszaáramló vizek megtartását szolgálják. A mentett oldali holtágak zömének nincs kapcsolata az élővízfolyással, vízpótlásuk megoldása sürgető feladat. A feliszapolódott medrek esetében szükséges lehet részleges vagy teljes mederkotrásra. A kotrások során törekedni kell az összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására. A nádasok és más természetes élőhelyek területén a zagyelhelyezés kerülendő. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. 15
(6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az állandó vizű holtágak több Natura 2000 jelölő faj élőhelyei. A feliszapolódott és a folyótól részben vagy teljesen elzárt holtmedrek, nagyobb kubikok, mint vizes élőhelyek fennmaradása, természeti értékeik megőrzése csak aktív vízügyi beavatkozások foganatosításával lehetséges. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása) megszüntetésével állítható meg. A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. A nádaratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. A nádasokban jelentkező invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása miatt is fontos. A nádasokra vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-3 kezelési egység (1) Meghatározása: Kiszáradó holt medrek, kubikok, vízállások, mocsári és iszap növényzete (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: B1a×OA, B2, B2×OA, B5×B2, OA, OA(×Ac), B2×B5 • Natura 2000 élőhelyek: 3150 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • • •
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) Élőhely-rekonstrukció. (V63)
16
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A folyótól elszakadt hullámtéri holtmedreket, kubikokat, vízállásokat az áradások fokozatosan iszappal feltöltik, a mentett oldaliak nagy részénél az élő víz betáplálása nincs megoldva. Ezen, vegetációs időszakban vízterüket gyorsan elvesztő, ezért az év nagy részében nedves-iszapos vagy száraz aljzatú élőhelyek esetében is vizsgálandó szabályozott módon történő összeköttetésük lehetősége a folyóval. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A feltöltődött és az év nagyobb részében csak nedves vízállások, kubikok, holt medrek ökológiai helyzetét javíthatja részleges kotrásuk és összekapcsolásuk a folyóval. KE-4 kezelési egység (1) Meghatározása: Zárt nádasok és gyékényesek (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: B1a, OA, B1a (×B5), B1a×RA, • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok (a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások. (b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • •
A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. (V06) A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell. (V42) A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. (V44) A nádaratás csak fagyott talajon végezhető. (V56) A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. (V57) 17
•
Élőhely-rekonstrukció. (V63)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Összetett környezeti hatások következtében (tápanyag-felhalmozódás, feltöltődés, kedvezőtlen vízháztartási folyamatok, kezelés hiánya) elsősorban a lefűződött holt medrekben a nádasok és gyékényesek terjeszkedése figyelhető meg. A nádasok a víztér jelentős részét elfoglalták, erősen lecsökkentve a nyílt vízfelületek arányát, elvéve ezzel az úszó és rögzült hínártársulások életterét. Felmérések alapján vizsgálni kell, hogy célzott kotrásokkal, más élőhelyek jelentős károsítása nélkül lehetséges-e mélyebb, nyílt vízterek kialakítása, főként a lefűződőt holtmedrekben. Az ilyen összefüggő nádasok „felnyitásával” megfelelő arányú nyílt vízfelület-nádfolt mozaikok alakíthatók ki. A medrek kotrása esetén azonban összefüggő partszegélyi nádasok fenntartására kell törekedni. A nádasok területén történő zagyelhelyezés kerülendő. A fenti vizes élőhely-fejlesztés nem valósítható meg a medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztosítása nélkül. A feltöltődés és a vízhiány hatására kiszáradó állományokban szoliter és foltszerű pionír fásodás indulhat el. Változatlan vízháztartási viszonyok mellett várható ezek részleges szukcesszionális beerdősödése. Ebbe a természetes folyamatba a magasabb térszínen található nádasok esetében kisebb kezeléseken kívül (tájidegen fásszárúak eltávolítása) nem szükséges beavatkozni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A Sebes-Körös holtmedreiben jelentős kiterjedésben találhatók zárt nádasok és gyékényesek, melyek néhol már más természetes élőhelyek rovására terjeszkednek. A folyamat elsősorban a kiváltó okok (medrek vízháztartásának javítása, vízvisszatartás, illetve víztöbblet biztosítása, tápanyag-akkumuláció kizárása) megszüntetésével állítható meg. A vízterek összefüggő nádasainak felnyitásával, nádas-nyíltvíz felület mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás növelhető. A természetes szukcesszionális erdősödés a kiszáradó nádasokban kedvező folyamat. A spontán fásodást a tájidegen fajok kiszelektálása segítheti. A holtmedrek vízügyi helyreállító kotrása időszakosan a partszegélyek nádasait károsíthatják, állapotukat leronthatják. Hosszútávon veszélyt jelent a nádasok természetességére a szárazodó állományokba kirakott iszap, mivel adventív cserje- és fafajok telepedhetnek meg és nyerhetnek később teret. Ez a heliofil nád eltűnéséhez és egy tájidegen fásvegetáció kialakulásához vezethet. A nádasokban jelentkező invazív növényfajok mechanikus eltávolítása a más természetes élőhelyekre történő terjeszkedésük megakadályozása 18
miatt is fontos. A nádasok esetleges aratására vonatkozó szabályozás az élőhely károsításának és élővilága zavarásának elkerülését szolgálja. KE-5 kezelési egység (1) Meghatározása: Ártéri mocsárrétek, valamint kiszáradó, illetve átmeneti helyzetű változataik és degradátumaik (2) Érintettség vizsgálata • •
élőhelyek: OC×OB, OB(×D34), OB×D34, OB, D34×OB, OB×D34(×P2c), OB×S7×S1, OB(×P2c), OB×RA, OB×OG, OB×S6, OB×OA, Natura 2000 élőhelyek: 6440
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • • • • •
•
• • • • •
Fogasolás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30). Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát fafajtól függően a vegetációs időszak kezdetén (április-május) vagy végén (augusztus-szeptember) kell elvégezni. (GY34) A legeltetési sűrűséget a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY44). Legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék(GY67). Legeltethető állatfaj: juh (GY68). Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár) (GY70). Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figye19
• • • •
• •
• •
lembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos (GY116). Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzetipark-igazgatósággal egyeztetni szükséges (GY117) Élőhely-rekonstrukció. (GY118) A legeléskizárt területet a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetetten kell kialakítani. (GY122)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A Sebes-Körös és a Berettyó hullámterének mezofil gyepjei, egy-egy kiszélesedő öblözet kivételével sávszerűen az árvízvédelmi töltéseken és a gátlábi mezsgyékben fordulnak elő. Zömük zavart és jellegtelen, egy részük parlagból gyepesedett, bennük az idegenhonos, invazív gyalogakác terjeszkedik. Állapotjavulásuk, hosszú távú fenntartásuk csak az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megoldás. Ha ez nem lehetséges, akkor lehetőleg évről-évre ugyanott, egy eredetileg is degradált vagy özöngyomok által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fontosságú az özönfajok visszaszorítása, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása, illetve a már elözönlött, gyalogakácos hajdani gyepek rekonstrukciója (elsődleges feladat a 235 és 234, valamint a 229 számú foltok esetében). (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok
20
Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az üde gyepek állapotának javítása, rekonstrukciója, arányuk növelése gyeperdő mozaikok kialakításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás emelését segítheti. KE-6 kezelési egység (1) Meghatározása: Száraz, jellegtelen, gyomos gyepek (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: OC, OC(xF2) • Natura 2000 élőhelyek: 1530 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • • • •
• •
• • • • •
Fogasolás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület 21
• • • •
• •
szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Gyomos, száraz gyepek a két vízfolyás benapozott árvízvédelmi töltés oldalain, mezsgyéiben találhatók. Zömük kezelése a vízügyi szerv által megoldott. Élőhely-rekonstrukciót és élőhely-fejlesztést nem igényelnek. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására javulhat az élőhelyek diverzitása. KE-7 kezelési egység (1) Meghatározása: Szikes vagy szikesedő gyepek (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: F2, OC (xF2), OBxF2 • Natura 2000 élőhelyek: 1530 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok
22
a) Kötelező előírások és korlátozások Gyepek esetén a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18) Korm. rend előírásait szükséges alapul venni. Az erdőfoltokra nem adhatók meg kötelező előírások. b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • • • • • • • • • • •
• • • •
• •
Fogasolás nem megengedett (GY09). Tárcsázás nem megengedett (GY10). Hengerezés nem megengedett (GY11). Gyepszellőztetés nem megengedett (GY12). Kiszántás nem megengedett. (GY13) Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. (GY14) A gyepek természetvédelmi szempontú égetése csak a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság egyedi írásos véleménye alapján történhet. (25) Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező (GY30) Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék. (GY67) Legeltethető állatfaj: juh. (GY68) Legeltethető állatfaj: kecske. (GY69) Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár). (GY70) Évente az időjárási viszonyoknak és a gyep állapotának megfelelő, természetvédelmi-ökológiai és a gazdálkodási szempontokat egyaránt figyelembe vevő kaszálási terv készítése és egyeztetése a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal, valamint az így egyeztetett kaszálási terv végrehajtása (GY79). A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni (GY80). A szénát a kaszálást követő 2 héten belül össze kell gyűjteni és eltávolítani a területről, vagy sávokban elégetni. (GY86) A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén minimum 10 cm-es fűtarló biztosítása (GY92) fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szerv munkatársát. A talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani a természetvédelmi szerv javaslata alapján. (GY103) A területen trágyadepónia, széna és szalmakazlak elhelyezése tilos. (GY116) Éjszakázó helyek, ideiglenes karámok és jószágállások helyét a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetni szükséges. (GY117)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok 23
A folyók védtöltéseinek és mezsgyéinek egyes szakaszait, a talaj és a vízháztartási viszonyok miatt szikes rétek degradátumai borítják. Rajtuk néhol az idegenhonos, invazív gyalogakác és a nád terjeszkedik. Állapotjavulásuk, hosszú távú fenntartásuk csak az extenzív gazdálkodás fellendüléstől, elsősorban a külterjes legeltetéstől várható. Mind a kaszálás, mind pedig a legeltetés (állatlétszám/legeltetett terület nagysága) a gyepek aktuális ökológiai állapotát figyelembe véve végzendő. Javasolt a rétgazdálkodás jellegű hasznosítás, amikor is a májusi-júniusi kaszálás után meghatározott állatlétszámmal sarjlegeltetés folyik. Amennyiben szükséges karám, annak a gyepen kívüli elhelyezése a jó megoldás. Ha, ez nem lehetséges, akkor lehetőleg évről-évre ugyanott, egy eredetileg is degradált vagy özöngyomok által fertőzött gyeprészen történjen a kialakítása. Kiemelkedő fontosságú az özönfajok visszaszorítása, egyéb hasznosítás híján legalább rendszeres szárzúzás megvalósítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A kaszálására és legeltetésére vonatkozó előírások hatására természetes fajdiverzitásuk javulhat. Az invazív fajok irtása az élőhely fennmaradáshoz szükséges. KE-8 kezelési egység (1) Meghatározása: Őshonos cserjések és bokorfüzesek (2) Érintettség vizsgálata • •
élőhelyek: P2b, P2b(×P2c) Natura 2000 élőhelyek: -
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) • Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) • Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108) 24
• • •
A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Élőhelyrekonstrukció. (GY118) Mezőgazdasági földterület első erdősítése támogatható. (GY119)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A kezelési egységet két nagyobb kökényes-galagonyás és egy bokorfüzes folt (Berettyó) képviseli. Ezt elsősorban a terjeszkedő gyalogakácosok visszaszorításával (a bokorfüzesek esetében a folyóparti gyalogakácosok eltávolítása, nyílt, iszapos felszínek kialakulása lehetőséget adhat a felújulásra) és a nagyobb gyepterületek szegélyében és diszpergáltan előforduló cserjefoltok megőrzésével lehet elérni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Annak ellenére, hogy kis kiterjedésűek, mint sajátos élőhelyek fontos fenntartásuk, a bokorfüzesek esetében pedig arányuk növelése. KE-9 kezelési egység (1) Meghatározása: Puhafaligetek és jellegtelen származékaik, degradátuma (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: J4, P1, RA, J4×RA, RA×J4, RB, P1(×OD), J4×OD, RB×P2c, J4×S6, RA×OB, RB×J4, J4×RDb • Natura 2000 élőhelyek: 91E0 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások •
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) 25
• • •
•
•
• •
•
•
• •
•
•
•
• • • •
Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során, a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. (E17) A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. (E18) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljes körű kímélete. (E19) Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítása. (E29) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) 26
• • • • •
•
• •
•
• • • • •
Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Talajvédelmi rendeltetésű és felnyíló (erdőssztyepp jellegű) erdők esetében a felújítás során a táj- és termőhelyhonos fafajok tuskó- és gyökérsarj eredetű újulatának megőrzése. (E61) Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is. (E64) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Az adott erdőrészletben véghasználatot követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Az élőhelykategóriát alkotó erdőtípusok közül az érintett területen csak a puhafa-ligeterdők (J4) jellemzőek. Rövidtávon elérendő a meglévő erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invazívok visszaszorítását biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. A természetközelinek mondható állományok vágáskorát javasolt emelni, a tisztítások/gyérítések/egyéb termelések során az özönfajokat a lehetséges legnagyobb mértékben vissza kell szorítani. A tarvágásos véghasználatok számát és területét minimalizálni vagy mellőzni javasolt. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével természetes puhafa ligeterdő foltok felnevelése. Ennek érdekében javasolt a magszórásra képes idős, őshonos füzeket, nyarakat – üzemtervezett erdőben és azon kívül is – mind az erdőgazdálkodás, mind egyéb kezelés során 27
kímélni a genetikai állomány átmentése miatt. Vágásterületeken hangsúlyos az invazívoktól mentesített hagyásfa-csoportok meghagyása. Kikerülhetetlen tarvágásos véghasználat esetén a természetközeli füzek, füzesek helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hogy a letermelt füzes állomány tuskósarjról való – legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e (füzes állományokban, illetve elszórtan álló fűz egyedek esetében is). Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshonos fajokkal történő felújítások és/vagy erdősítések során javasolt elegyes, csak hazai, nemesítés mentes füzekből és nyarakból (valamint természetes elegyfajaikból) álló állományok létrehozása. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhonos fajok szelekciójával. Élőhely-rekonstrukciós program keretében, a site szántóin az adott talaj és vízháztartási viszonyoknak megfelelő, tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál! (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található puhafaligetek zöme sem szerkezetében, sem fajkészletében nem mondható természetszerűnek. Természetszerűbbé alakításuk, a gyep-erdő mozaikok arányainak javítása, a szántók erdősítése a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. KE-10 kezelési egység (1) Meghatározása: Őshonos fafajok nemesített és klónozott változatainak telepített állományai (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: P1, RDb, S2×RDb, RA, S7 • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások
28
Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • • •
•
•
• •
• • •
•
• • • • •
•
Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőség fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során, a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljes körű kímélete. (E19) Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) 29
• •
A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok A kezelési egységbe főként nemes nyarasok és kisebb arányban szürke nyár klón telepítések tartoznak. Rövidtávon letermelésük után elérendő helyükön őshonos fajokból álló telepítések létesítése. Hosszú távú cél a termőhelyi adottságok figyelembe vételével a tájra jellemző potenciális természetes erdő típusok foltjainak felnevelése. További nemesített és klónozott állományok ültetése kerülendő. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása A kezelési egységbe főként nemes nyarasok és szürke nyár klón telepítések helyén természetszerű erdők felnevelésével, a gyep-erdő mozaikok arányainak javításával a természetes élőhely- és fajdiverzitás jelentősen növelhető. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti. KE-11 kezelési egység (1) Meghatározása: Idegenhonos fásszárúak összefüggő állományai vagy általuk uralt erdők (2) Érintettség vizsgálata • élőhelyek: P2c×OB, P2c, S6, RDb×J4, S7, RA, P2c×S6, S6×J4, S7×P2a, OB×S7, S1 P2c(×D34), S7×OA • Natura 2000 élőhelyek: 91E0 (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások •
b) Önkéntesen vállalható előírások 30
•
• • •
•
•
• •
•
• •
•
• • • • •
•
Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítésének korlátozása. (E04) Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntartása. Az elő- és véghasználatok során, a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. (E18) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljes körű kímélete. (E19) Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Idegenhonos fafajú faállomány szerkezetátalakítása (E54) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok egyedeinek meghagyása (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is. (E64) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69)
31
•
•
• • •
Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75) Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Nem csak a természetszerű erdő foltokban jelentkeznek nagy számban idegenhonos fásszárúak, hanem összefüggő állományaik is kialakultak. Ezek mihamarabbi letermelése, eltávolítása, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása sürgető feladat. A gyalogakácosodott gyepek esetében hosszútávon az extenzív legeltetés mind ökonómiai, mind pedig ökológiai szempontból a legkedvezőbb kezelés, hasznosítás. Az idegenhonos fajok uralta erdők esetében, letermelésük után rövidtávon elérendő helyükön őshonos fajokból álló telepítések létesítése. Hosszú távú cél a talaj és vízháztartási viszonyoknak figyelembevételével tájhonos erdőfoltok felnevelése. Idegenhonos állományok hosszú távú fenntartása, már propagulum termelésük okán sem javasolt, esetleges ültetésük pedig kerülendő. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (7) Kezelési javaslatok indoklása Az idegenhonos fásszárú állományok mihamarabbi letermelése, eltávolítása, a propagulum források csökkentése, helyükön természetszerű élőhelyek ki- vagy visszaalakítása az egyik legfontosabb természetvédelmi feladat a területen, melytől a legnagyobb mértékű természetes élőhely- és fajdiverzitás növekedés várható. KE-12 kezelési egység 32
(1) Meghatározása: Szántók, ugarok, fiatal parlagok (2) Érintettség vizsgálata • •
élőhelyek: T1, T2, T9, T10 Natura 2000 élőhelyek: -
(3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • •
•
• •
•
• • • • •
Pillangósok esetén természetkímélő kaszálás, vadriasztó lánc használata kötelező. (SZ03) Fokozottan védett, földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve kaszálást azonnal abba kell hagyni, és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes állami természetvédelmi szervet. A gazdálkodó értesítésétől számított 3 munkanapon belül a természetvédelmi szerv köteles a gazdálkodót a kaszálásra, illetve betakarításra vonatkozó feltételekről tájékoztatni. Amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, akkor a megkezdett munkavégzés a többi előírás figyelembevételével folytatható. (SZ07) A növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depóniát csak szántókon lehet létrehozni, és ott legfeljebb 2 hónapig lehet tárolni. (SZ09) Trágya, műtrágya: természetes vizektől mért 200 m-en belül trágya, műtrágya nem deponálható. (SZ10) Szalma, széna: szalma-, széna depóniát és bálát (különösen a felszíni vizektől mért 200 m távolságon belül és ártéren) a területről 30 napon belül le kell hordani. A parcella szélein legalább 20 méter széles növényvédőszer mentes táblaszegélyt kell hagyni, ahol szükség esetén mechanikai gyomirtást kell végezni. (SZ16) Kizárólag környezetkímélő besorolású növényvédő szerek alkalmazása. (SZ19) Kártevők elleni védekezés kizárólag szelektív szerekkel lehetséges. (SZ20) Légi kivitelezésű növényvédelem és tápanyag-utánpótlás tilos. (SZ21) Totális gyomirtó szerek használata nem engedélyezhető a területen. (SZ24) Mozaikos kisparcellás gazdálkodás folytatása, ahol egy tábla mérete legfeljebb 5 hektár. (SZ29)
33
• • •
• • • • • • • • • • • •
Istállótrágya kijuttatásának mértéke, éves átlagban nem haladhatja meg a 100 q/ha-t. (SZ34) Tápanyag utánpótlást csak szerves trágyával lehet végezni. (Sz37) Kijelölt területen évelő szálas pillangós takarmánynövényeket (évelő szálas pillangósok, vagy azok keveréke, illetve füves keveréke) kell termeszteni legalább 5 évig. (SZ39) Fás szárú és lágy szárú energetikai ültetvény telepítése tilos. (SZ43) Az időszakos- és állandó vízállások körül 3 méteres szegélyben talajművelés nem végezhető. (SZ49) Lejtőirányú művelés nem megengedett. (SZ50) Szántó vizes élőhellyé alakítása, spontán gyepesedéssel. (SZ51) Szántó füves élőhellyé alakítása, spontán felhagyással. (SZ53) Szántó füves élőhellyé alakítása, lucerna kultúrát követő spontán gyepesedéssel. (SZ55) Mezőgazdasági földterület első erdősítése. (SZ56) Agrár-erdészeti rendszerek kialakítása. (SZ57) Telepítés előtt, valamint a program teljes ideje alatt műtrágya és bárminemű szerves trágya alkalmazása tilos (SZ62) A telepítést követő évtől legalább évi egyszeri kaszálás illetve kíméletes pásztoroló legeltetés szükséges. (SZ64) A vetést követő egy vagy két évben júliusi tisztító kaszálást kell végezni a nedves szántó gyomfajainak visszaszorítására (SZ65) Természetbarát gyepesítés, termőhelytől függően üde rét vagy száraz gyep kialakulásának elősegítése; tájidegen magkeverék használata tilos, csak a termőhelyre jellemző őshonos fajok vethetők. (SZ67)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Környezetkímélő, lehetőleg tájfajták vetésével végzett növénytermesztés a rövid és középtávú cél. Hosszútávon a meglévő szántók rekonstrukciós program keretében történő visszagyepesítése (felhagyás, spontán gyepesedés és gyepesítés) és erdősítése támogatandó célkitűzés. A tervezés során az természeti adottságok figyelembe vételével több élőhelyes (pl. gyep, erdőfolt vagy facsoport) változatos mozaikok kialakítása javasolt. A rekonstrukciókat az AKG támogatási rendszer segítheti. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok A fentebb vázolt élőhely-rekonstrukciós program keretében, gyepes élőhelyekkel mozaikoló, az adott szántó talaj és vízháztartás viszonyainak megfelelő, a tájra jellemző természetes erdőtípusok foltjait érdemes telepíteni. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok.
34
(7) Kezelési javaslatok indoklása A szántók gyep-erdő mozaikokká történő átalakításával hosszútávon jelentősen lehetne növelni a természetközeli élőhelyek arányát. A mozaikok un. ökoton hatása viszonylag hamar érezhető lesz a természetes fajdiverzitás növekedésében. A szántóföldi technológiákra (tápanyag utánpótlás, kemikáliák) vonatkozó előírások a határos természetes élőhelyek ökológiai állapotának megőrzését szolgálják. KE-13 kezelési egység (1) Meghatározása: Településrészek, utak, épületek, műtárgyak, vízügyi létesítmények (2) Érintettség vizsgálata: • élőhelyek: BA, OB×BA, OP×BA×B7, U3, U4, U7, U8, U10, U11, U4×RB, OG, • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • • • • •
Inváziós fás szárúak mechanikus irtása kötelező. (GY26) Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. (GY107) Erősen fertőzött foltokat sokkoló kaszálással évente legalább háromszor kezelni kell. (GY108) A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. (GY109) Élőhelyrekonstrukció. (GY118)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Érdemes megvizsgálni egyes földutak fenntartásának szükségességét, illetve élőhelyi átalakításának lehetőségét. A jelenleg is működő és már felhagyott homok kitermelések partmenti rakodó tereinek rehabilitációja, kezelése megoldandó feladat. Az önfenntartó őshonos halpopulációk fennmaradásának egyik feltétele a Sebes-Körös hosszirányú átjárhatóságának biztosítása Körösladányi duzzasztónál. A megfelelő minőségű hallépcső tervei már elkészültek, a kivitelezés folyamatban van. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok
35
Nincsenek erdőtelepítésre vonatkozó gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok. (6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Az ingatlan nyilvántartásba vett földutak esetében fontos azok folyamatos karbantartása, hogy az útelhagyásos gyepkárok megakadályozhatók legyenek. (7) Kezelési javaslatok indoklása A Natura 2000 területet érő káros hatások csökkentése és kizárása fontos feladat. A kezelési egység ilyen jellegű potenciális és aktuális hatásait a hatályos környezetvédelmi és birtokügyi szabályozás alapján jelentősen lehet csökkenteni. KE-14 kezelési egység (1) Meghatározása: Őshonos fafajú, keményfás, jellegtelen erdők (2) Érintettség vizsgálata: • élőhelyek: RC, RA • Natura 2000 élőhelyek: (3) Gazdálkodáshoz kötődő kezelési javaslatok a) Kötelező előírások és korlátozások Nem adhatók meg kötelező előírások b) Önkéntesen vállalható előírások • • •
•
•
• •
Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése. (E05) Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése. (E06) Rakodó, depónia kialakításának területi korlátozása (a közösségi jelentőségű élőhelyekre, illetve fajokra történő esetleges káros hatások miatt). (E08) A fakitermeléshez és anyagmozgatáshoz szükséges közelítő nyomok csak a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének figyelembe vételével. (E09) A fával nem, vagy részben fedett területek egyéb részletként (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó, kopár) történő lehatárolása, szükség esetén az erdőrészlet megosztásával. (E11) A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. (E12) Állománynevelés során a nyiladékok és állományszélek felé legalább 5 m széles erdőszegély létrehozásának elősegítése vagy a meglévők fenntar-
36
•
•
• •
•
•
•
• • • • • • • • •
•
tása. Az elő- és véghasználatok során, a tájidegen növények eltávolítása (az őshonos növényekre nézve kíméletes módszerekkel). (E13) Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. (E17) A ritka fajhoz tartozó, vagy odvas, vagy böhöncös, vagy idős, vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. (E18) Az elő- és véghasználatok során az előzetesen meghatározott fa-, illetve cserjefajok teljes körű kímélete. (E19) Fokozottan védett jelölő madárfaj fészkének (madárfajtól függően meghatározott) körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása. (E20) Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében). (E25) Az előhasználatok során az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyása, fenntartása, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. (E26) Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámának minimális szintre szorítása, illetve lehetőség szerinti teljes eltávolítása. (E29) A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fafajok eltávolítása. (E30) Az adott erdőrészletben véghasználat esetén szálalóvágás alkalmazása. (E36) A fakitermelés elvégzésére idő- és térbeli korlátozás megállapítása. (E41) Felújítás táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal. (E51) Őshonos fafajú faállomány táj- és termőhelyhonos fa- és cserjefajokkal történő felújítása. (E52) Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazása. (E57) Az erdősítések során a természetes erdőtársulásnak megfelelő elegyfajok biztosítása. (E58) A környező gyepterületek védelme érdekében az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok terjeszkedésének megakadályozása. (E69) Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók agresszívan terjedő fajok visszaszorítására. (E72) Kártevők elleni védekezésnél a szelektív szerek vagy biológiai módszerek alkalmazását kell előnyben részesíteni. Nem használhatók olyan hatóanyag tartalmú készítmények, amelyek közösségi jelentőségű, illetve védett fajok egyedeit is elpusztítják. (E75)
37
• • • • •
Az idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítása révén felnyíló erdő, vagy tisztás kialakítása. (E89) A területhasználat megváltoztatása. (E90) A terület további hasznosítása nem erdőgazdálkodási tevékenység keretében. (E91) Az adott erdőrészletben véghasználatot követően természetes felújítás. (E92) Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. (VA01)
(4) Élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatok Természetszerű keményfa ligeterdők helyett, csak jellegtelen, őshonos keményfás ültetvények fordulnak elő a területen. A fő alkotó faj a Fraxinus angustifolia subsp. pannonica, kisebb részt a Quercus robur, a másodlombkorona szintben zömmel idegen honos fajok, Fraxinus pennyslvanica, Elaeagnus angustifolia, Amorpha fruticosa találhatók. Rövidtávon elérendő e keményfás erdők szerkezetének és fajkészletének természetszerűbbé alakítása. Fenntartásuk, természetességük javítása csak az invazívok visszaszorítását biztosító erdőgazdálkodás/erdőkezelés bevezetésével lehetséges. A természetközelinek mondható állományok vágáskorát javasolt emelni, a tisztítások/gyérítések/egyéb termelések során az özönfajokat a lehetséges legnagyobb mértékben vissza kell szorítani. A tarvágásos véghasználatok számát és területét minimalizálni vagy mellőzni javasolt. A hosszú távú cél - amennyiben a termőhelyi adottságok megfelelnek – helyükön és élőhely-rekonstrukciós program keretében a site szántóin, természetes keményfa ligeterdő foltok felnevelése. A genetikai állomány átmentése érdekében javasolt a magszórásra képes tájhonos keményfa fajok idősebb példányait – üzemtervezett erdőben és azon kívül is – mind az erdőgazdálkodás, mind egyéb kezelés során kímélni. Vágásterületeken hangsúlyos az invazívoktól mentesített hagyásfa-csoportok meghagyása! Kikerülhetetlen tarvágásos véghasználat esetén a természetközelibbé vált keményfás foltok helyi génkészletének megőrzése érdekében minden esetben vizsgálandó, hogy a letermelt állományok tuskósarjról való – legalább részterületes (pl. szegélyeket érintő) felújítása megvalósítható-e. Tájidegen fajjal felújítás ne történjen. Az őshonos fajokkal történő felújítások és/vagy erdősítések során javasolt elegyes, csak hazai, nemesítésmentes, lehetőleg ökotipusos csemetékből vagy magból (makk) felnevelt állományok létrehozása. Táj- és élőhely-mintázati szempontból vizsgálandó az erdőterületek jelenlegi elhelyezkedésének megfelelősége, s amennyiben szükséges javasolt a gyep-erdő mozaikok arányainak csereerdősítéssel történő javítása. A természetes erdősülések segítése az idegenhonos fajok szelekciójával. A site szántóin a talaj és vízháztartási viszonyok figyelembe vételével tájjellemző természetes erdőtípust érdemes telepíteni. (5) Erdőtelepítésre vonatkozó javaslatok Lásd fentebb az élőhely-rekonstrukciós és élőhely-fejlesztési javaslatoknál.
38
(6) Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok Nincsenek nem gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok (7) Kezelési javaslatok indoklása Az élőhelyi felmérések alapján, a területen található keményfás telepítések sem szerkezetükben, sem fajkészletükben nem mondhatók természetszerűnek. Természetszerűbbé alakításuk, a gyep-erdő mozaikok arányainak javítása, a szántók erdősítése a természetes élőhely- és fajdiverzitást jelentősen növelheti. Az erdészeti munkák, fahasználatok szabályozása az erdő, mint élőhely folyamatos fennmaradását segíti.
3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Az élőhely-rekonstrukciós, fejlesztési lehetőségek előírásszerűen a kezelési egységekben (KE), a 3.2.1. fejezeten belül bedolgozva jelennek meg az önkéntesen vállalható kezelési előírások között.
3.2.3. Fajvédelmi intézkedések Az egyes fajokkal kapcsolatosan a fajvédelmi intézkedések élőhelykezelési jellegűek, így beépültek a kezelési egységekre megfogalmazott javaslatok közé. A jelölő fajok védelme érdekében a Natura 2000 területen további fajvédelmi intézkedés foganatosítása nem indokolt.
3.2.4. Kutatás, monitorozás Élőhelyek: A tervezés alapját jelentő élőhelytérképezés 2013 folyamán készült el. A jövőbeni kutatások célja a területen előforduló, illetve potenciálisan megjelenő közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok állományváltozásának követése. A közösségi jelentőségű élőhelyek kiterjedésének monitorozására javasoljuk az NBmR protokoll szerinti élőhelytérképezés elvégzését 5 évente. Javasolt a jelölő élőhelyek (3150, 6440, 91E0) állományainak állapotát is 1-1 mintavételi helyen monitorozni, erre alkalmas módszer a közösségi jelentőségű gyepekre kidolgozott vonatkozó módszertan. A terülten előforduló közösségi jelentőségű kétéltű és hüllő fajok (Bombina bombina, Emys orbicularis) monitorozását az NbmR protokoll alapján javasolt végezni. A jelölő halfajok monitorozását 10 évente el kell végezni elektromos halászattal. A felmérés során mennyiségi mintavételt szükséges elvégezni. A vidra (Lutra lutra) monitorozása egyszerű eszközökkel nem végezhető el a partmenti dús vegetáció miatt. A faj hazánkban kedvező természetvédelmi helyzete miatt jelentős ráfordítást igénylő kutatási és monitorozási módszerek alkalmazására jelenleg nincs szükség a területen. Az élőhely megfelelő minőségű fennmaradása és a terület zavarás mentessége biztosítja a faj számára szükséges feltételeket.
3.2.5. Mellékletek 39
3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi hátér és a tulajdonviszonyok függvényében 3.3.1. Agrártámogatások Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A területen folyó gazdálkodást érintő, kifejezetten területalapú agrártámogatások közül a fontosabbak, amelyeknek természetvédelmi, illetve természetkímélő gazdálkodást befolyásoló vonzatai vannak: Fontosabb szántóföldi és gyepgazdálkodási ,illetve kapcsolódó támogatások: • egységes területalapú támogatás (SAPS), területhez kötött támogatási összegekkel • agrár-környezetgazdálkodási támogatások (időszak: 2009-2014, 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet és kapcsolódó rendeletei); ezen belül a területen elérhetők a szigorúbb előírásokat tartalmazó de magasabb kifizetési öszszeggel járó zonális természetkímélő gazdálkodási célprogramok is, mivel a terület egy része a „Kis-Sárrét mintaterület” Magas Természeti Értékű Területbe tartozik (MTÉT) • nem termelő beruházások támogatása (időszak: 2009-2014, 33/2008. (III.27.) FVM rendelet) • Natura 2000 gyepterületek kompenzációs kifizetése (269/2007 /X. 18./ Kormányrendelet, 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet) • előzőekhez kapcsolódó Kölcsönös Megfeleltetés rendszere, a két kötelezően betartandó egységével: Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) és a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási követelmények (JFGK); ezeknek általánosan betartandó környezetvédelmi, illetve madárés élőhelyvédelmi előírásai alap szinten segítik a mezőgazdaságilag hasznosított területekhez kötődő jelölő élőhelyek és fajok megőrzését. Fontosabb erdőgazdálkodási támogatások: • 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól • 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól • 124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről • 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 40
•
41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
Javasolt agrártámogatási rendszer A jelenlegi, területalapú agrártámogatásokhoz kapcsolódó és kötelezően betartandó elvárásokat tartalmazó HMKÁ és JFGK rendszer további folytatása várható, amivel mint alapszintű általános előírásokkal továbbra is számolni kell. Ezeket fogja kiegészíteni a SAPS-hoz (EMVA I. pillér) kapcsolódó „zöld komponens”, amely szintén kötelezően alkalmazandó lesz (monokultúra csökkentése, gyepek megőrzése és várhatóan a gazdálkodó területének 5%-án ökológiai célterület kialakítása). Bár ezek az elvárások a tényleges hazai bevezetésig még „puhulhatnak”. Előbbi 3 előírás-csomag összességében egy alapszintű és horizontális hatású elvárás-rendszert alkotnak, alapvetően kedvező hatásúak a környezet- és természetvédelem szempontjából, elsősorban a területek állapotának megőrzését segítik, további romlásukat megelőzik vagy legalább lassítják. Jelen Natura 2000 fenntartási terveknek kiemelt szerepe lehet a következő Európai Uniós tervezési időszakhoz kapcsolódó hazai „Vidékfejlesztési Program 2014-2020” természeti értékek szempontjából minél kedvezőbb megvalósításában. Elsősorban a program végrehajtási rendeleteibe beépülve, azokba való kapcsolódási pontjainak előrelátó kidolgozásával, hogy miként tud egymásra épülni és illeszkedni az agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és egyéb releváns intézkedésekkel és azok konkrét műveleteivel. Ezek között már sok rekonstrukciós, illetve élőhelyfejlesztési célú elem is található. Az EMVA II. pilléréhez kapcsolódó, 2014-2020 időszakra szóló Vidékfejlesztési Program tervezési dokumentuma alapján a következő (jellemzően területalapú) alintézkedések és műveleteik lehetnek közvetlenül kedvező hatással a terület természeti értékeinek megőrzése és főként az élőhelyek fejlesztése szempontjából, így ezek minél korábbi, teljesebb és szélesebb körű megvalósulása kívánatos a terület természeti értékeinek szempontjából: Nem termelő beruházások támogatása mezőgazdasági területeken: • Madárvédelmi célú eszközbeszerzések (madárbarát kaszáláshoz vadriasztó lánc beszerzése, madárvédelmi berendezések beszerzése /jellemzőn fészekodúk/) • Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások (inváziós növényfajok visszaszorítása gyepterületeken, tartós zöldugar létesítése szántóterületeken, gyeptelepítés, sövény telepítése mezőgazdasági táblák szegélyein) • Vízgazdálkodási beruházások (területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítása, partmenti pufferzóna kialakítása) Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása • Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása – horizontális (gyepgazdálkodásos extenzív állattartás fás területen, mezővédő fásítás kialakítása) Erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások 41
•
Az erdei ökoszisztémák környezeti értékének növelését célzó beruházások – horizontális és innovációs (ökológiai célú erdőszerkezet átalakítás őshonos fajokkal, mikroélőhelyek kialakítása és fenntartása)
Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések • Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (szántó, gyep, ültetvény, vizes élőhely, nádas; külön vízvédelmi célú szántóterületek /nitrát, erózió, belvíz, aszály, partmenti sáv/, természetkímélő gazdálkodási módszerek kiemelt földrajzi zónákban: Magas Természeti Értékű Területek, Natura 2000 területek és Víz Keretirányelv területek, választható előírásokból gazdálkodónként irányítottan/segítséggel összeállított vállalási csomagok, előírások eltérő környezeti hatása alapján súlyozva azok kifizetési értékét, belépő-alap-választható szintezettséggel, alkalmazkodó pontozási rendszerrel) Ökológiai gazdálkodás támogatása • Ökológiai gazdálkodás (környezetkímélő gazdálkodás) Kompenzációs kifizetések Natura 2000 gyepterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) Kompenzációs kifizetések Natura 2000 erdőterületeken (jelenlegi rendszeren alapuló) Kompenzációs kifizetések vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területeken • Víz Keretirányelvhez kapcsolódó kompenzációs kifizetések (erózió- és belvíz érzékeny területek, partmenti puffersáv) Kompenzációs kifizetések természeti hátránnyal érintett területeken (jelenlegi KAT folytatása új lehatárolással: gyepek megőrzése és takarmánytermő kultúrák támogatása) Erdő-környezetvédelmi kifizetések (jelenlegi rendszeren alapuló: ápolás, felújítás, véghasználat) Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, ideértve a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését • Együttműködésben megvalósuló fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás, terület- és tájhasználat váltás ösztönzése és megvalósítása (térségi szintű, komplex tájhasználati mintaprojektek) Erdőterületek tulajdonosváltása: A Natura 2000 hálózatba tartozó erdőterületek esetében célszerű lehet kidolgozni egy olyan pályázati/finanszírozási rendszert, amely a későbbiekben irányítottan támogatja a nemzeti park igazgatóságok erdőterületeket érintő tulajdonszerzését, területvásárlásait – kibővítve a jelenleg eseti költségvetési forrásokat. A magángazdálkodók számára a Natura 2000 előírások betartása sok esetben vállalhatatlan teher, amit jelenleg nem kompenzál megfelelő mértékben semmilyen támogatás (pl. letermelt akác állomány után őshonos fafajokból álló erdő létrehozása alföldi körülmények között). Ezen gazdálkodók valószínűleg értékesítenék az erdőtulajdonukat az állam (nemzeti park igazgatóság) részére.
42
Ez azonban csak akkor jelenthet kedvező és tartós megoldást, ha a nemzeti park igazgatóság elegendő erőforrással (szakember, költségkeret) rendelkezik az így megnövekvő erdőterületeinek szakmailag (erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt) megfelelő kezeléséhez. Ha a tulajdonos nem kívánja eladni a tulajdonát, akkor a módosított normatív területalapú támogatási rendszer lefedheti az igényeket, a támogatás mértékének átgondolása-újraszámítása mellett. Szaktanácsadás: Kiemelten fontos lenne a természetkímélő gazdálkodási módszerek ismereteinek szaktanácsadókon keresztüli eljuttatása a gazdálkodókhoz, egyrészt a helyi természetvédelmi szakemberek bevonásával, másrészt a jelenlegi tanácsadói állomány felkészítésével. A mostani agrár-szaktanácsadási rendszert mindenképp bővíteni kellene specializált, célzottan a Natura 2000 és Magas Természeti Értékű Területeken tevékenykedő szaktanácsadók egyedi hálózatával, amely természetesen integrálódna a rendszerbe, annak a koordinálásával működhetne. Ezen szaktanácsadók kiválasztásában, felkészítésében és rendszeres magas szintű képzésében illetve szakmai háttéranyagokkal történő ellátásában részt kellene vennie az összes nemzeti park igazgatóságnak, a természetvédelmi tudásbázisoknak és kutatóhelyeknek (pl. MTA Ökológiai Kutatóközpont, egyetemi tanszékek), és a gyakorlati gazdálkodást is folytató természetvédelmi civil szervezeteknek. Ezen feladatokra pl. támogatott innovációs projekteket is lehetne fejleszteni a 2014-2020 Vidékfejlesztési Programon belül, vagy a KEHOP-on belül mint konstrukciót megjeleníteni és pályázati forrást nyújtani rá. A szaktanácsadáshoz kapcsolódva fontos szerepe lehet a bemutató üzemeknek, amennyiben sikerül elegendő számú, példamutató természetkímélő gazdálkodást folytató nyitott gazdaságot bevonni a hálózatba, szerencsés esetben földrajzilag is lefedve a fontosabb élőhelytípusokat, tájegységeket. A nemzeti park igazgatóságok gazdálkodást folytató egységei az eddigiekhez hasonlóan ebben is úttörő szerepet vállalhatnak. Ezen Natura 2000 fenntartási tervek előzőeket is segíthetik, pl. a területi szaktanácsadók felkészítését és terepi tanácsadói munkájukat, az agrártámogatási/vidékfejlesztési programokban résztvevő gazdálkodók felkészítését és ellenőrzéseit.
3.3.2. Pályázatok A területet érintően jelenleg és jövőben várhatóan elérhető fontosabb hazai, illetve Európai Uniós pályázati források: Környezet- és Energia Operatív Program (KEOP): Európai Uniós és hazai társfinanszírozású pályázati forrás, egyes konstrukcióiban kifejezetten célzott élőhely-rekonstrukciót és élőhelyfejlesztési beruházásokat támogat, önrész mentes kedvezményezettként jellemzően nemzeti park igazgatóságokkal, általában kisebb és közepes területnagyság és beruházási érték esetében. Az új EU-s tervezési időszakban (2014-2020) Környezeti és Energiahatékonysági Program (KEHOP) néven folytatódik.
43
LIFE + Nature: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten természetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú, illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg. LIFE + Environment: Európai Uniós és hazai társfinanszírozású, valamint önrészes hozzájárulású, kifejezetten környezetvédelmi célú, Natura 2000 rendszerrel (élőhelyekkel vagy jelölő fajokkal) összefüggő komplex fejlesztéseket támogató pályázati forrás, jellemzően komplex vagy nagyobb kiterjedésű, hosszabb távú, illetve határon átnyúló projekteket támogat. Rendszeresen, évente hirdetik meg.
3.3.3. Egyéb A tervezési területhez kapcsolódóan nincs egyéb javasolt eszköz a kezelési javaslatok megvalósításához.
3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Érintetek elektronikus levélben történő megkeresése és tájékoztatása A kommunikációs tervben meghatározott legfontosabb érintettekről a tervezési terület figyelembe vételével, célzott legyűjtéssel címlista került összeállításra. A megkeresett érintettek csoportjainak felsorolását a 3.4.2. Kommunikáció címzettjei című fejezet tartalmazza. A címlista alapján a legfontosabb érintettek első körben elektronikus levélben kaptak tájékoztatást a tervezés elindulásáról és céljáról, a tervezés résztvevőiről, a tervről történő tájékozódási és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. Az elektronikus levél tartalmazta a fő tájékozódási és véleményezési lehetőségként megadott honlap címét és egy közvetlen véleményezési emailcímet, valamint mellékletként a tervezésről szóló tájékoztató dokumentumot is. Második körben a legfontosabb érintettek elektronikus levélben figyelemfelhívást és tájékoztatást kaptak a terület fenntartási tervével kapcsolatban megtartandó gazdafórumról, annak pontos helyszínéről és időpontjáról, felkérve a címzetteket a részvételre hogy véleményüket szóbeli formában is elmondhassák. A levél megerősítésként újból tartalmazta az egyéb, írásbeli véleményezési lehetőségek felsorolását is.
Honlap és email-cím A tervezés információi (tervezésről és tervezőkről tájékoztatás, terv megismerési és letöltési lehetősége) minden érdeklődő számára szabadon hozzáférhető módon, kifejezetten a fenntartási tervekkel kapcsolatos kommunikáció céljára kialakított www.respect.hu/natura weboldalon jelentek meg. Ezen a honlapon lehetőség van közvetlen hozzászólási felületen is írásbeli véleményeket, javaslatokat eljuttatni a tervezésben résztvevők felé. 44
A honlap hozzászólási felületét kiegészítően egy külön, kifejezetten a fenntartási terv véleményezésére létrehozott email-cím is rendelkezésre állt az érintettek számára, hogy írásbeli hozzászólásukkal, javaslatukkal részt vehessenek a tervezés folyamatában (
[email protected]).
Sajtóközlemény és hirdetés A tervezés megkezdéséről sajtóközlemény került kiadásra, főként a megyében érintett nyomtatott és elektronikus sajtóorgánumok részére. A sajtóközlemény röviden tartalmazott információkat a tervezés elindulásáról és céljáról, a tervezés résztvevőiről, a tervről történő tájékozódási és a bekapcsolódási, véleményezési lehetőségekről. A közlemény kiadását elsősorban internetes felületeken történő megjelenések követték. A tervezés lényegi szakaszában, a sajtóközlemény tartalmával fizetett hirdetés jelent meg a leginkább érintett Békés megyében egy nagy példányszámú ingyenes kétheti lapban, amely számos érintetthez eljut (Csabai Mérleg, 2014. június 19., 28.000 példány), valamint a tartalma a lap internetes oldalán is megjelent (www.csabaimerleg.hu, 2014. június 5.)
Jegyzőkönyvezet terepbejárás A tervezés lényegi szakaszában meg kívántuk ismerni a területen a legjelentősebb földhasználók ismereteit a témakörről, szükségleteit és elvárásait. E célból terepbejárással egybekötött helyszíni interjúkat végeztünk a legfontosabb területhasználókkal. A helyszíni interjúkhoz készült egy részletes kérdéssor (bővebben a 3.4.4. Kommunikációs melléklet című fejezetben), ami alapján minden fontos kérdés felmerült és a kapott válaszok írásban dokumentálásra kerültek. A terepbejárásokat, helyszíni interjúkat a kommunikációs tevékenységben részt vevő Körösök Völgye Natúrpark Egyesület helyi ismeretekkel rendelkező munkatársai bonyolították le 2014. június és július hónapban. Az elhangzottakról a helyszínen interjús jegyzőkönyv készült. A helyszíni személyes interjúk alanyait az érintettek elemzését követően választottuk ki: a jelentősebb földtulajdonosokat, a természetvédelmi őrök által javasolt vezető gazdálkodókat, a nagyobb hatással lévő területhasználókat, a szabályozó és hasznosító szervezetek kerestük meg. A kapott információk jól felhasználhatónak bizonyultak a szakmai tervezés során, főként a kezelési javaslatok megfogalmazásánál.
Gazdafórum A tervezési területet érintően a fenntartási tervvel kapcsolatban gazdafórum került megrendezésre 2014. augusztus elején. A gazdafórum az érintettek széles körében került meghirdetésre, amelyet a gazdálkodók esetében a területileg illetékes falugazdászokon és önkormányzatokon keresztüli tájékoztatás is megerősített. A fórum megfelelő lehetőség a terv szélesebb körű megismerésének és a kapcsolódó véleménynyilvánítás biztosítására. Az érintett gazdálkodók, érdeklődők, döntéshozó és felügyeleti szervek számára lehetőség nyílt a fenntartási 45
terv részleteinek megismerésére, a tervezett intézkedések okainak és összefüggéseinek megértésére, illetve a szóbeli vélemények és javaslatok közvetlen tervezők felé történő megfogalmazására. A fórumon a fenntartási tervről a tervező BioAqua Pro Kft. szakértői és megbízottjai, illetve a KMNPI munkatársai adtak tájékoztatást, illetve válaszoltak a kérdésekre és fogadták a hozzászólásokat, javaslatokat – amelyek írásos emlékeztetőben kerültek rögzítésre.
Önkormányzati közzététel A fenntartási terv önkormányzati közzététele a tervezési terület közigazgatási határok alapján érintett összes településének önkormányzatánál, az illetékes polgármesteri hivatalokban történt, lehetőség szerint kifüggesztés, helyi újságban vagy települési honlapon történő híradás útján.
3.4.2. A kommunikáció címzetjei A kommunikáció címzettjeit a támogatási rendelet, illetve a korábbi tervezési kommunikációs projektek tapasztalatai alapján a következőkben határoztuk meg. A fenntartási tervben előírtak végrehajtásában érintettek: o o o o o o o
érintett földhasználók, gazdálkodók érintett ingatlantulajdonosok, vagyonkezelők területileg illetékes területi államigazgatási szervek érintett önkormányzatok érintett vízgazdálkodási társulatok érintett vadgazdálkodási szervek érintett vizeken a halászati jogok jogosultjai
A fenntartási tervezés eredményeit felhasználó szakmai szervezetek: o területileg illetékes falugazdászok és agrár szaktanácsadók o területileg illetékes agrárgazdasági kamara, gazdálkodói szakmai szövetségek és más gazdálkodói érdekképviseleti szervek az érintett ágazatokban o térségi szakterületi, környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek o területileg illetékes területi államigazgatási szervek Az önkormányzatok, államigazgatási szervek, a területen működő civil és érdekképviseleti szervek elérhetőségei gyűjtés alapján rendelkezésre álltak. A területen érintett földtulajdonosok és vagyonkezelők megkeresése érdekében átnéztük a legfrissebb földhivatali adatokat. A földhivatali adatbázis másrészt segített a legfontosabb, meghatározó véleménnyel rendelkező nagyobb gazdálkodók kiválasztásában is, amelyhez javaslataikkal segítséget nyújtottak a helyi terepi ismeretekkel rendelkező területileg illetékes KMNPI természetvédelmi őrök is.
46
A tájékoztató elektronikus leveleket a következő, a tervezési területen érintett célcsoportok kapták meg: o közigazgatási határukkal érintett települési önkormányzatok (polgármesteri hivatalok: polgármester, jegyző) o megyei főfalugazdász és az érintett településeken illetékes falugazdászok; rajtuk keresztül a települések gazdálkodói, földhasználói o a tervezési területen illetékességi vagy működési területtel rendelkező területi államigazgatási szervek o érintett Vízgazdálkodási Társulatok o Dél-Alföldi Erdészeti Zrt. (DALERD) o megyei Horgász Egyesületek Szövetsége o Országos Magyar Vadászkamara megyei Területi Szervezete o Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezete o érintett LEADER Helyi Akciócsoportok o Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat megyei referense Jegyzőkönyvezett terepbejárások, interjúk célcsoportjai: Személyes megkeresésre, jegyzőkönyvezett terepbejárásra a jelentősebb nagyságú területen gazdálkodó, meghatározó területhasználók (akik legtöbb esetben földtulajdonosok is), a területi természetvédelmi őrök javaslataival megerősített helyi gazdálkodók esetében került sor. A listát érintett Vízügyi Igazgatóságokkal és Vízgazdálkodási Társulatokkal, ágazati érdekképviseletekkel (Agrárgazdasági Kamara, Vadászkamara), területeket hasznosító szakmai szervezettel (Horgász Szövetség) és erdészettel (DALERD) egészítettük ki.
3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel A területi kezelő szervek közül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a tervezésben Együttműködő félként vesz részt. A további területi hatósági és vagyonkezelő szerveknek a tervezés elindulásáról, a tervek elérhetőségét és a véleményezési lehetőséget tartalmazó, illetve a gazdafórumokról szóló tájékoztató elektronikus levél szintén kiküldésre került: o Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége o Nemzeti Környezetügyi Intézet Körös-vidéki Kirendeltség o Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság o Békés Megyei Kormányhivatal o Békés Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága o Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága o Békés Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága o Békés Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága o Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége o Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóság o Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 47
3.4.4. Kommunikációs melléklet A területhasználókkal közös terepbejárások jegyzőkönyvezett helyszíni interjúinak levezetéséhez használt kérdéssor: 1. Gazdálkodással kapcsolatos adatok – mekkora, milyen jellegű területen, mióta, milyen gazdálkodást folytat? Ha tart állatot állatfajta, állatlétszám, stb. 2. Mondja el saját szavaival, hogy mit tud a Natura 2000-ről? Mit tud a programról és célkitűzéseiről? Mikor és honnan/kitől hallott róla először? Vane tudomása a környékben más Natura 2000 területekről? 3. Tudja-e, hogy miért jelölték ki Natura 2000 területnek az Ön által művelt földterületet? (Ha igen, akkor ismeri-e a Natura 2000/természetvédelem szempontjából fontos növény- és állatfajokat vagy élőhelyeket – meg tude nevezni néhányat?) 4. Milyen tájékoztatásban volt eddig része a Natura 2000 támogatások, előírások kapcsán? Kiktől? Ha szükséges, honnan informálódik természetvédelmi, Natura 2000-t érintő kérdésekről? 5. Elégedett-e az ezen a téren nyújtott tájékoztatással, értesül-e folyamatosan az ezzel kapcsolatos eseményekről, változásokról, friss információkról? 6. Amennyiben nem vagy csak részben elégedett, Ön szerint hogyan lehetne javítani a kommunikáció hatásfokán? 1. Honnan értesül a változásokról és melyik a leghasznosabb kommunikációs csatorna? 2. Igényelt-e gyepterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 3. Igényelt-e az erdőterületére Natura 2000 kompenzációs támogatást? (Ha nem, mi ennek az oka?) (Ha igen, arányban áll-e a támogatás összege a betartandó előírásokkal?) 4. Ha erdőterülete van, kerültek-e be új előírások a területre vonatkozó erdőtervbe a Natura 2000 kijelölésnek köszönhetően? 5. Ha kerültek be új előírások az erdőtervbe, okoz-e valamilyen nehézséget vagy hátrányt a betartásuk? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 6. Ha igényelt Natura 2000 kompenzációs támogatást, mik a tapasztalatai az eddigi kifizetési rendszerrel kapcsolatban? Milyen konkrét változtatásokat javasolna? 7. Származott-e bármiféle hátránya a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 8. Származott-e bármiféle előnye (a kompenzációs támogatáson kívül!) a Natura 2000 kihirdetése miatt? (Ha igen, akkor annak rövid összefoglalása) 9. Részesült-e bármely földhasználati előírás elmulasztása miatt szankcióban? (Ha igen, melyik előírás miatt és miért?) 10. Vannak-e módosítási javaslatai a Natura 2000 előírásokkal vagy azok betartásának ellenőrzésével kapcsolatban? 48
11. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdő-környezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 12. Részt vesz-e bármilyen agrár-környezetgazdálkodási (AKG), vagy erdő-környezetvédelmi (EKV) célprogramban? Ha igen, melyikben/melyekben, mekkora területekkel? Ha nem, tervezi-e, hogy ha lehetőség nyílik rá, belép? 13. Mik a tapasztalatai ezekről a célprogramokról pl. az alábbi szempontok szerint: a program céljainak egyértelműsége, az előírások érthetősége, betarthatósága, a kifizetés ütemezése, a program hatékonysága (célok megvalósulása)? 14. Kifejezetten természetvédelmi szempontból milyen földhasználatot érintő változtatásokat javasolna vagy vállalna önkéntesen a gazdálkodásában? 15. Mi a 3 legnagyobb gazdálkodással összefüggő problémája? (A Natura 2000-től függetlenül) 16. Tervez-e fejlesztést a gazdálkodásában a következő 3-5 évben, és ha igen, milyen jellegűt? 17. Ha az anyagiak nem korlátoznák, milyen fejlesztéseket gondolna fontosnak, értelmesnek? 18. Tervez-e művelési ág váltást a következő 3-5 évben? 19. (Ha igen, milyen váltást: gyepfeltörést, gyeptelepítést, erdőtelepítést, vizes élőhely kialakítást; illetve kiegészítésként mezővédő erdősávot, füves mezsgyét, stb.) 20. Vesz-e igénybe szaktanácsadást a gazdálkodása során? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 21. Kap-e elegendő szaktanácsot Natura 2000 illetve természetkímélő gazdálkodás témakörben? (Ha igen, melyik szervezettől veszi igénybe?) 22. Véleménye szerint megfelelően szolgálják a természeti értékek védelmét az ismert előírások? Ha nem, milyen módosításokat javasolna? 23. Amióta a területen él/gazdálkodik milyen változásokat tapasztalt a környezetben, tájban? Hogyan változott a tájhasználat, az élővilág? Voltak-e ebben kiemelkedő környezeti események (nagy víz, nagy aszály, stb.)? Mik lehetnek a változások hátterében?
49
