A TANULÓK EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDJÁNAK BIZTOSÍTÁSA Helyzetelemzés az Országos Élelmezésbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet 2005.-ben küldött ajánlásának alapján Az Egészségügyi Minisztérium Népegészségügyi Főosztályának összefoglalójában négy alapvető kritérium szerepel. Ennek figyelembevételével készült az elemzés. A vizsgálat szempontjai 1. Egészséges táplálkozás: - az iskolai büfé - a folyosókon használható ital-automaták - az iskolai közétkeztetés 2. Testnevelés, egészségtan - testmozgás - egészségnevelő programok (pedagógiai program, osztályfőnöki munkaterv) 3. Személyiségközpontú pedagógiai módszerek - Az emberi értékek kompetenciája (pedagógiai program, osztályfőnöki munkaterv) 4. Környezetvédelem és fogyasztóvédelem - Környezeti nevelés (pedagógiai program, osztályfőnöki munkaterv) Részletes kifejtés 1. Egészséges táplálkozás: - az iskolai büfé - a folyosókon használható ital-automaták - az iskolai közétkeztetés Az iskolai büfé mind nyitva tartásával, mind higiéniás körülményeivel messzemenőkig szolgálja a tanulók és az iskolai dolgozók igényeit. Két helyiségből kialakított telephelyükön gondosan elkülönítik az előkészítő részt és az árusításra alkalmas teret. A megvásárolt élelmiszerek helyben fogyasztására kialakított folyosórész viszont némi kívánnivalót hagy maga után zsúfoltsága, fontos közlekedési funkciója, silány berendezése és az ifjúság hanyag bánásmódja miatt. A büfé munkaterületének szűkössége nem teszi lehetővé, hogy a kínálat megfelelő mennyiségű friss zöldséget tartalmazzon. Hasonló okból hiányzik a választékból a tojás, illetve a tojás alapanyagú szendvics és saláta is. A szendvicsekhez Delma light margarint, sertéssonkát, zalai felvágottat és szalámit használnak. A sonkás szendvicshez kígyóuborkát, a zalai felvágott mellé csemege uborkát tesznek. A szendvicsek leggyakrabban vizes zsemléből készülnek, kisebb mennyiségben találunk sajtos kifliből készültet is. Iskolatejet és kakaót, gyümölcsös joghurtot és kefirt mindig kínálnak, de a tejes termékek
forgalma nagyon csekély. Szeletelt sajtot szendvicsben, túrót pedig körözött formájában, szintén szendvicsként árusítanak. Gazdag és népszerű a péksütemény választék. Túrós, diós és mákos változatok mellett megtaláljuk a csokoládés, illetve meggyes töltelékeket is. Burgonyás és sajtos pogácsát, sós perecet valamint pitát árusítanak. A választék részét képezik a különböző chips-ek, amiknek a népszerűsége az elmúlt években egyre csökken a büfét üzemeltető alkalmazottak szerint. Az ajánlásban megfogalmazott magvas-, korpás-, barna-, rozs- és graham kenyérfélék teljesen kimaradnak a kínálatból magas áruk, és nehéz beszerezhetőségük miatt. A gabonakészítmények közül többféle müzli-szeletet és puffasztott gabonaszeletet találunk. A zöldségféléket főétel formájában a helyben készített majonézes kukorica- és franciasaláta képviselik. Almán és a téli szezonban árusított narancson kívül más gyümölcs árusítása nem megoldható. A tervek között szerepel a kimért befőtt forgalmazása. Rostos üdítőből, szűrt gyümölcsléből megfelelő minőségű és mennyiségű a választék. Palackos ásványvízből szénsavasat és szénsavmenteset is árulnak. Megtalálható ezek mellett a Coca-Cola Company tulajdonát képező szénsavas üdítőital-automata, melyből colát, fantát, tonicot és rostos gyümölcslevet vásárolhatnak a diákok. Meleg italként helyben főzött, cukorral és citromlével ízesített teát lehet kapni. A büfé szolgáltatásai közé tartozik a presszókávé árusítása is. Hasonlóan ambivalens kérdés az italt árusító automata problémája is. A legtöbbet a forró csokiból, az olasz cappuccino-ból és a különféle kávéfajtákból fogyasztanak gyerekeink, a legkevesebbet pedig a meleg levesből. Az automata jelenléte még lehetetlenebbé teszi az egyéni szokások megfigyelését, és a felnőttek (akár tanár, akár a büfé alkalmazott) jótékony célú befolyását Iskolánk a diákok étkeztetésében az ELAMEN Rt. szolgáltatásait veszi igénybe. A részvénytársaság vezetői minden tanév kezdete előtt hivatalosan tárgyalnak táplálkozástudományi szakemberekkel és az ő ajánlásuk figyelembe vételével állítják össze a tanulók étrendjét. Szigorúan előírt rendje van korcsoportonként a heti kalóriaértéknek, a hús és zöldségfélék arányának, a tésztafélék és az édességek gyakoriságának. A napközis tanulók reggelit, ebédet és uzsonnát kapnak. Reggelire általában kakaó, tejeskávé, joghurt stb. Uzsonnára kalács, sajtkrém, túrókrém, tojáskrém, margarinos kenyér, zöldségfélével ritkán felvágottal stb. Tanulóink nagyobb része csak az iskolai ebédet veszi igénybe. Az ebédlő helyiség rendezett, tiszta és megfelelő méretű. Az étkezés ideje két hosszabb szünetre szerveződik: egy húsz percesre és egy félórásra. Ebédre húsfélék csirke, pulyka, kevés marha, nagyon ritkán sertés köretek: zöldségféle, főzelékek, burgonya, rizs tésztafélék: hetente egyszer sütemény helyett gyümölcs, kompót, vagy szénsavmentes ivólé Nagyon ritkán van hal és rozskenyér. Ez utóbbit leszámítva, diákjaink közétkeztetése megfelel az ajánlásban felsorolt kritériumoknak. (Melléklet: a 2005. évi, október havi étrend.) 2. Testnevelés, egészségtan - testmozgás - egészségnevelő programok (pedagógiai program, osztályfőnöki munkaterv)
Egészségfejlesztő testmozgás Nagy szerepük van a testnevelési óráknak is, illetve ehhez kapcsolódóan az egészséges életmódhoz nélkülözhetetlen rendszeres testmozgásra szoktatásnak. Minden nyáron szervezünk sporttábort az 1-6 évfolyamokon, ahol az úszás, labdajátékok szerepelnek. Az osztályfőnökök 3-5 napos kerékpártúrákat vezetnek a nyári szünetben a 7-10 évfolyamokon. Gyakorlóiskolánkban nagy hagyománya van (1985-től) a vízi túráknak a 8-12 évfolyamokon. Az iskola saját felszerelésével (hajók, sátrak, táborozási eszközök) nyaranta 3-4 vízi vándortábort szervezünk (kezdő, középhaladó, haladó). Mivel rendkívül népszerűek ezek a táborok, már volt diákjaink, ill. a felsőbb évfolyamosok is segítenek a szervezésben, vezetésben. Így végzett orvos, biológus is vezet tábort jelenlegi diákoknak. A táborok felejthetetlen hatását mutatja, hogy az öregdiákok időnként nosztalgia tábort szerveznek maguknak. A téli időszakban (leginkább az olcsóbb szezonutáni szakaszban) sítáborokat szerveznek tanáraink minden korosztálynak. Az egészséges életmódra nevelésben a családi élet, a szülők játszanak lényeges szerepet. Erről az osztályfőnök konzultál a szülőkkel. A mindennapi testnevelésre az iskola megfelelő kereteket biztosít. Az alsó tagozaton a napirend részét képezi a tanítás utáni szabadtéri mozgás, játék. Az udvar nagyobbaktól elkülönített részére szabadtéri játékokat vásárolunk. A közeli Városliget jó idő esetén sokféle lehetőséget ad a testmozgásra. A nagyobbaknak minden reggel 7-8 óra között tanári felügyelet mellett szabadon választható sportolási lehetőség áll rendelkezésre. Az iskolában Diáksportkör működik, melynek labdarúgás és kosárlabda szakcsoportjai rendszeresen tartanak edzéseket, illetve vesznek részt versenyeken. Időszakosan más sportágakban is alakul szakcsoport (évente 1-2) az érdeklődésnek megfelelően. Az iskola vállalja a gyógytestnevelés biztosítását, melynek anyagi hátterét a költségvetésből biztosítja. Minden évben korosztályonként 4-5 csoport működik. Iskolánk egészségnevelő programja A program célja, hogy a családokkal együttműködve az iskola kialakítsa a diákokban egészséges életmódra való igényt, a tanulók körében megelőzze a droghasználatot, s azt tartsa távol az iskolától. Az egészséges életmódra nevelés szempontjából is a tantervekben kidolgozott biológiai, egészségtani, életvezetési ismeretek adják az alapokat. Erre épülnek az osztályfőnöki órákon a téma etikai vonatkozásainak a megbeszélésére, megismertetésére szolgáló órák. Feladatok: - életvezetési ismeretek és készségek kialakítása - harmonikus személyiségfejlesztés - testi-lelki egészséges életmódra nevelés - védő tényezők erősítése - a szenvedélybetegség kialakulásában veszélyeztető tényezők csökkentése - érzelmi intelligencia fejlesztése - reális információnyújtás a drogokról - tapasztalatokra alapozott, a tanulók aktív bevonására építő, interaktív pedagógiai módszer kialakítása Az egyes szintek konkrét feladatai: Iskolavezetés:
- drogfogyasztással kapcsolatos szabályok alkotása, tudatosítása, betartatása - iskolai légkör meghatározója (pl. tisztelet megkövetelése) - következetes, egyenletes számonkérése a tanultaknak - emberséges légkör - pályázati lehetőséggel, és továbbtanulási támogatással biztosítja a pedagógusok továbbképzését a témában - szermentes szabadidős tevékenységeket kínál, mellyel segíti a tanulók - szocializációját (csapatsport, túrák, táborok) - tananyagon kívüli siker elérését (szakkörök, önképzőkörök, színjátszás) - képességek kibontakoztatását - feszültségek levezetését (sport) - összehangolja drogprevenciós tevékenységeit a helyi közösséggel (önkormányzat) - támogatja, koordinálja a tantestület konszenzusra jutását - reális célokat tűz ki az iskolai drogstratégiában és gondoskodik azok végrehajtásáról Gyermekvédelem: - az iskolai gyermekvédelmi felelős, összehangolja, szervezi az egészségnevelési program megvalósulását - folyamatosan jár drogprevenciós képzésekre, konferenciákra - az ott hallottakat közreadja a tanári karnak - tartja a kapcsolatot külső szervekkel, civil szervezetekkel - szakmai segítséget nyújt a drogprevenciót végző pedagógusoknak - számon tartja és támogatja a rászoruló és a szociálisan leszakadó tanulókat Pedagógus: Mint osztályfőnök, és mint szaktanár, személyisége meghatározó az egészségneveléssel, a droggal kapcsolatban is! Fontos, hogy tisztázza saját álláspontját, hozzáállását, kompetencia határait a témában való jártasságát. Kulcsszereplő a drogprevencióban (ő végzi a munka dandárját). Segíti a tanulók életvezetési ismereteinek bővítését és fejleszti készségeiket, fejleszti a tanulók érzelmi intelligenciáját. Amennyiben szakterületébe vág, reális információt nyújt a drogokról. Követi a tanulók személyiségfejlődését, elakadásnál, regressziónál szakember segítségét kéri. Drogprobléma esetén motiválja a tanulót a szakember segítségének igénybevételére. A törvényes keretek között kapcsolatot tart a szülőkkel, probléma esetén őket tájékoztatja, együttműködik velük. Szülők: Szülőkkel való együttműködés nélkül a drogstratégia nem éri el a kívánt célt, míg velük együtt a hatékonyság hatványozott. Fontos, hogy a szülők is reális ismereteket kapjanak! Fontos a felelősség tudatosítása! Fontos, hogy a család tudja, hogy mi az ő része a drogprevencióban: - feltétel nélküli szeretet - ismerje meg gyermekét - a család légköre - kommunikáció - célok és a hozzávivő út - a szülő beszélgessen gyermekével a drogról - szertartások a családban - kontroll
- a visszautasítás készsége - ha gyanús jeleket látna ... Orvos, Védőnő: - követi a tanulók testi fejlődését - figyel a droghasználat testi jeleire - az orvosi rendelő ajtaja nyitott a lelki problémával küzdő tanulók előtt - szükség esetén (a droggal kapcsolatban) elsősegélyt nyújt - szakmai tudásával segítséget nyújt a drogprevenciót végző pedagógusnak, vagy felkérésre prevenciós órát tart. Pl. a következő tematika szerint: 1, A drogok közös jellemzői - Kipróbálás, hozzászokás, függőség - A nikotin, mint drog - Aktív, passzív dohányzás - A dohányzás eü.-i következményei - Terhesség és dohányzás 2, Az alkohol, mint drog - az alkohol akut krónikus hatásai - az alkohol eü.-i, családi, mentális, társadalmi következményei 3, Hogyan hat a drog - testi, lelki, szociális függőség - eü.-i családi, jogi, szociális következményei Hogyan teljesíthetők a feladatok? A fenti szinteken tevékenykedők állandó kapcsolattartása, konzultációja elengedhetetlen. Az összehangolt és megtervezett cselekedetek, akciók lehetnek csak hatékonyak. Az egyeztetést a drogkoordinátor pedagógus szervezi. Módszerek 1. Kit hogyan érünk el? Tanuló - osztályfőnöki órán évi 10 egészségfejlesztő óra - tanórán, életvezetési ismeretek és képességek tanórákhoz kapcsolódó részeivel - tanórán kívüli elfoglaltsággal - iskolai könyvtáron keresztül Pedagógus - lehetőség továbbképzésre - nevelési értekezlet - iskolai könyvtár - szükség esetén esetelemző megbeszélés szakember segítségével Szülő - rendhagyó szülői értekezlet külön a drogproblémában - ismeretterjesztő anyag adása 2. A megvalósítás módszerei didaktikai játék drámajáték kérdőív teszt (elő és utó) előadás meghívott előadóval pl.
- rendőr - volt drogos fiatal - gyermekét elveszített szülő - drogügyben ítélkező bíró - addiktológus - pszihológus - olyan híres ember, aki elkötelezte magát a szermentes életre pl. sportoló, színész látogatás kiállításon vagy kiállítás helybeli megszervezése drogbusz filmvetítés irodalmi mű elemzése információk CD-n drogbőrönd (pedagógusoknak!) riport hangkazettán gyógyult drogos fiatallal iskolaújság faliújság, plakát 3. Személyiségközpontú pedagógiai módszerek - az emberi értékek kompetenciája (pedagógiai program, osztályfőnöki munkaterv) Nevelésünk cél- és eszközrendszerét egy sokoldalúan fejlett, állandóan megújulni képes "emberideál" határozza meg. Milyen legyen az általunk nevelt fiatal, milyen képességek fejlesztése várható el? - legyen nyitott a társadalmi és a természeti környezet megismerésére - legyen önálló akarattal rendelkező, érzelmekre is fogékony - legyen alkalmazkodó-képes - legyen szociálisan érzékeny, empátiára és segítségnyújtásra kész - legyen célja és jövőképe A hat- és a nyolcosztályos gimnáziumi képzés nagyobb felelősséget hárít a pedagógusra, mint a korábbi négy éves ciklus, hiszen a serdüléstől a felnőtté válásig folyamatosan a gyermek mellett áll, ezért a nevelés minden területén szerepet kell vállalnia. Tevékenységében elsősorban az alábbi kompetenciák kialakítását kell szem előtt tartania: - az emberi munka és kultúra megbecsülése - az egészséges, káros szenvedélyektől mentes életvitel - a környezeti ártalmak tudatos elkerülése - a természet szeretete és védelme A nevelés terét, melyben a tanár, a szülő és a gyermek folyamatosan jelen van tágítani kell, felhasználva minden lehetőséget. Ilyenek például az osztályfőnöki órán és tanórán kívüli - egyéni beszélgetések - valamilyen közös tevékenység (kiállítás, diákszínpad, alkalmi műsorok, iskolaújság, honlap készítés) - délutáni, hétvégi összejövetelek - színház, múzeum, film - könyvtári munkák
- közös munkavégzés osztályban, iskolában, iskola környékén (takarítás, szertárrendezés, kertművelés) - sportrendezvények - klubdélutánok, játékdélutánok - "kreatív délutánok" (ajándékkészítés, dekorációk) - karitatív tevékenységek (segítségnyújtás pl.: öregek otthonában, kórházban, szociális otthonokban, fogyatékkal élők iskoláiban) - kirándulások - alacsonyabb évfolyamok patronálása (közös rendezvények, kirándulások, korrepetálás) - osztálytáborok, egyéb szaktáborok (kézműves, néptánc, dráma, olvasó, honismereti, régész, stb.) A személyiség fejlesztésének összetett feladata nevelőmunkánk mindennapjainak része. Kiemelt jelentőségű ebben a tanórák mellett a színes iskolai élet, a fentebb felsorolt programok változatossága, amelyek a Radnótis diák szabadidejének egy részét tartalmasan töltik ki, és amelyek kialakítják, illetve növelik a tolerancia készséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai és a mindennapi életben való viselkedésre is. Nagy szerepük van a tanár-diák kapcsolat alakításában, egymás alaposabb megismerésében és elfogadásában is. A diák-öntevékenység korábban kialakult formáinak, valamint újak bevezetésének ösztönzésével az aktivitás, kreativitás, szociális munka különböző lehetőségeit teremtjük meg. Ezt szolgálják az önképzőkörök, valamint a széles skálájú diákprogramok. • a három, korosztályok szerint működő énekkar, és a magyar és idegen nyelvű színjátszó körök munkájához biztosítjuk a feltételeket, ők iskolai rendezvényeken is szerepelnek, • a diákok munkáiból, képzőművészeti vállalkozások alkotásaiból iskolai kiállításokat, tárlatokat rendezünk, • a néptáncot szakkörök az 1-4. korosztály számára működnek, • a diákönkormányzat az 5-8. és a 9-12. évfolyamnak külön szervez rendszeresen kulturális és szórakoztató programokat, melyek megvalósítását költségvetésből is támogatjuk. 4. Környezetvédelem és fogyasztóvédelem - környezeti nevelés (pedagógiai program, osztályfőnöki munkaterv) Kiemelt feladatunknak tekintjük a természet és az épített környezet védelmére, a természet szeretetére, megóvására történő nevelést. Ez szinte minden tantárgy anyagában megjelenik, kiemelten a biológia, fizika, földrajz, kémia, osztályfőnöki órák tantervében. A tantervi anyagokban a természet megismerésének, szeretetének, védelmének a tanítása alsó tagozattól az érettségiig folyamatosan történik az iskolai nevelés legtermészetesebb, legközvetlenebb színhelyén, a tanítási órán. Ezen túl az alsó tagozaton a szülők hozzájárulásával erdei iskolák, a nagyobb gimnazisták részvételével pedig ökológiai táborok szerveződnek. Ez utóbbiban méréseket, gyakorlatokat végeznek, egy-egy hazai vagy külföldi táj természeti értékeivel ismerkednek a diákok. Rendszeres foglalkozások vannak az iskolában a tanítási órákon kívül szervezett szakkörökön. Ezek alsó tagozaton és a nagyobb diákok számára is rendelkezésre állnak. Az iskola épületében létrehozott Zöld Pontok gondozása, a folyosón lévő zöld növények
ápolása is a környezet óvására, ápolására szoktat. Pályázatok útján folyamatosan igyekszünk biztosítani a feltételeket az iskolaudvar fásítására, bokrok ültetésére, a folyosók és lépcsőházak növényekkel való gazdagítására.. A nyári táborok programjaiban kiemelkedő szerepet kap a természetvédelem. Különösen hatásos a nevelés a nomád jellegű táborozás során (pl. vízi vándortáborok), ahol a természet közeli táborozás kultúráját is elsajátíthatják a résztvevők. A fenti célt szolgálja még külön fejezetben megfogalmazott környezetnevelési program A környezeti kultúra napjainkban egyre nagyobb szerepet kap az oktató-nevelő munkában is. Nem lehet elég korán kezdeni a környezetvédő, természetszerető ember személyiségének kialakítását. Elfogadott nézet szerint már az óvodás korban el kell kezdeni ezt a tevékenységet, és ennek egyenes folytatása az iskolai környezeti nevelés, amit természetesen az tehet igazán hatásossá, ha a családi nevelésben is megvannak ennek alapjai. Az iskola környezeti nevelési programjának célja: * legszűkebb környezetünk szebbé, kellemesebbé, hasznosabbá tétele úgy, hogy az a diákság elképzeléseinek eleget tegyen; * az élő- és élettelen környezet jobb megismerése, tanulmányozása, gondozása; * az élő környezettel szembeni felelősség kialakítása, az élő környezet ápolása; * helyi értékek, problémák feltérképezése, helyi célok megfogalmazása; * a tanulók szociális érzékenységének fejlesztése, kritikus gondolkodás kialakítása, az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására ösztönzés; * papírgyűjtés szervezése, a hulladékkezelés, -hasznosítás lehetőségeinek megismerése; * a környezeti kultúra fejlesztésére irányuló tevékenységek hagyománnyá nemesítése. E program megvalósításában részt vesznek tanárok, tanárjelöltek és diákok. A 12 évfolyamos iskolában, minden korosztály képviselteti magát az iskolában folyó környezeti nevelési programban. A program főbb témakörei: 1. Az iskola mint szűkebb környezetünk szebbé tétele, rendben tartása. Ennek keretében létrejött iskolánk "ZÖLD PONTJA", az élősarok, mely sziklafalba ültetett növényekből, egy 200 literes akváriumból és több terráriumból áll. 2. Pályázatot írunk ki az iskola tanulói számára természettudományos témakörben. A pályázat nyertese ingyen mehet az iskolai természetkutató táborba. A program e részének az a célja, hogy: • a diákok "megízlelhessék" a könyvtári kutató munkát örömét, szakkönyveket forgassanak, és önállóan írjanak meg egy 5-7 oldalas tudományos ismertetőt, melyet ábrákkal, képanyaggal egészítenek ki; • saját megfigyeléseket tegyenek, és azt jegyzőkönyvszerűen, precízen leírják és értelmezzék; • a tanárjelöltek is a diákok segítségére állnak ebben a munkában, így a jelöltek nem csak a tényleges tanítási gyakorlaton vesznek részt, hanem alkalmuk nyílik a diákokkal egy közvetlenebb kapcsolattartásra is. E mellett a tanárjelölteket bevonva a környezeti nevelésbe, a későbbiekben a tanítás során felhasználhatják az itt szerzett tapasztalatokat; • hagyományteremtőnek szánjuk az ilyen jellegű iskolai pályázati rendszert, minden évben más-más, a természeti jelenségek megismerésével kapcsolatos témakörben meghirdetve a pályázatot. 3. Évek óta szervezzük már a nyári természetkutató táborokat. Szakmai tábornak hirdetjük meg, és ezt a gyerekek is, a tanárok is komolyan veszik: víz- és talajvizsgálatok, mikroklíma
mérések, térképészkedés, növény- és állathatározás folyik, sok-sok játékkal, ügyességi feladatokkal, csapatversennyel. A tábor a nagy érdeklődésre való tekintettel már hagyománnyá vált az iskolában.. A táborokba volt diákokat és tanárjelölteket is hívunk. 4. Az iskolában működő „környezetvédelmi ifik” segítenek a legtöbb program lebonyolításában. Szervezik az élősarok gondozását, részt vesznek a természetkutató tábor programjainak megvalósításában, és környezetvédelmi akadályversenyt szerveznek, – tanári irányítással – az alsó tagozatosok részére. Létszámuk 20-25 fő, a nagygimnazista korosztályból kerülnek ki. A különböző környezetvédelmi rendezvényekre plakátokat készítenek. Minden tanév végén a kitartó, tanórán kívüli munkájukért a bizonyítványukba bekerül a környezetvédelmi munkáért járó dicséret. 5. Évek óta, a Föld Napján környezetvédelmi akadályversenyt szervezünk az alsó tagozatosok számára, melyet az iskola szomszédságában lévő Városligetben bonyolítunk le. 6. A vízi vándortáborok hagyománya több évtizedre tekint vissza iskolánkban. A táborhelyek kialakítása, a higiénia megteremtése, a főzés, a hulladék kezelése mind-mind környezetvédelmi kérdéseket vetnek fel, melyeket a diákoknak a gyakorlatban kell megoldaniuk. Mindehhez hozzátartozik a folyóvizek megfigyelése, a víz tisztaságának értékelése, az esetleges szennyeződések okainak megbeszélése. Ezek a táborok, „nomád” jellegüknél fogva, megtanítják a gyerekeket arra, hogyan viselkedjenek a civilizáció – addig talán észre sem vett – kényelmétől távol 7. Régi hagyománya van annak is, hogy a 11. és 12. évfolyam diákjainak megszervezzük a Műszaki Egyetem területén működő kísérleti atomreaktor meglátogatását. Célunk, hogy az atomerőművekkel szemben kialakult alaptalan félelmeket eloszlassuk. Tervezzük, hogy a 7. és 8. évfolyammal feldolgozzuk a hulladékkezelés, hulladékégető, illetve a csatorna, szennyvíz, szennyvíztisztító-telep kérdéskört. Ennek keretében hulladékégető és szennyvíztisztító-telep látogatását is beiktatjuk. 8. Átfogó és kampányszerű környezetvédelmi programok iskolánkban Mennyire „zöld” az iskola? – Alkalomszerűen történik annak kiderítése, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretén belül a tanulók felmérést végeznek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészítik a csepegő csapok térképét, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza zöldítési tervét. A program egyszerre mozgósít tanárt, diákot, technikai dolgozót és vezetőséget. Kiállítások – Környezetvédelmi kiállításokat (szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás) szervezünk. Iskolai zöld médiumok – Az iskolai könyvtárban a természetkutató táborok, a szakkörök, pályázatok és a környezeti nevelési projektek anyagából gyűjteményt hozunk létre. Az iskolaújság, és az évkönyv hírt ad a környezeti neveléssel összefüggő eseményekről. Tanulmányi kirándulás – A tanulmányi kirándulásokon figyelmet fordítunk egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerésére. Nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba látogatunk. Városligeti Botanikus kert – Gondozásba vétel, a már meglévő illetve általunk ültetett növények meghatározása és rövid ismertetők készítése.
Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Kézműves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak.) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készítünk, amelyekből kiállítás és karácsonyi vásárt szervezünk Egészségnap – A szülőkkel összefogva az egészséges ételek, italok, sportrendezvények, táncbemutatók, egészségi állapot felmérése, drogprevenció. Látogatások – Állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy munkalapok segítik az ismeretek önálló feldolgozását. Az egészséges életmódra nevelés akkor sikeres, ha az egészséges életvitel valóban jellemzi diákjaink későbbi életét az iskolából történő távozás után is. A rendszeres testmozgás, változatos, egészséges táplálkozás mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe. Készítette 2005. októberében a nevelési munkacsoport: Hegyi Györgyné, Láng György és Széplaki Györgyné
