XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna
ONK, Debrecen 2014. november 6–8.
Az előadás főbb pontjai
Tanulói eredményesség – fogalmi megközelítés Az eredményesség lehetséges mutatói A tanulói eredményesség háttértényezői
Oktatáseredményességi kutatások • a tanulói teljesítmények/eredmények alakulását közvetve vagy közvetlenül befolyásoló tényezők feltárása • a tudományos eredményeken alapuló fejlesztések lehetőségei Mi az eredményesség? Elsősorban a tanulói teljesítményre koncentráló megközelítés: • kognitív eredményességi mutatók általában nem fedi le a tantárgyak teljes spektrumát nem vizsgálja a nonkognitív készségeket A tágabban értelmezett eredményesség: • nehezebben mérhető tényezők is, pl. hogyan érzik magukat a tanulók az iskolában, szociális kompetenciák, hiányzás, lemorzsolódás stb. Az intézményi célhoz kötött eredményesség: • az iskola megvalósítja-e a maga elé kitűzött célt Eredményesség és méltányosság
Az adatfelvételről • kérdőíves kutatás a TÁMOP 3.1.1. 4.3. témacsoport (A közoktatás minőségének és eredményességének vizsgálata) keretében • reprezentatív minta, összesen több mint 14 ezer 9. és 11. évfolyamra járó tanuló bevonásával • Főbb kérdéskörök: o o o o o o
Általános iskolai és középfokú tanulmányok, eredmények Tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel A tanulásról alkotott vélemény, motiváció Intézményi légkör, elégedettség Jövővel kapcsolatos elképzelések Családi háttér
• A kutatást végezte: Medián Kft. • Adatfelvétel: 2014. május–június
Lehetséges eredményességi mutatók Tanulmányi eredményesség: • középiskolai átlageredmények és tantárgyi osztályzatok • különböző versenyeken való (sikeres) részvétel • már meglévő vagy a közeljövőben tervezett nyelvvizsga • továbbtanulási cél (a jelenlegi szintnél magasabb iskolai végzettséget tervez)
Szubjektív sikeresség: - az iskola által sikeresen megalapozott szakmai életpálya esélye • mennyire elégedett az iskolával • milyen a viszonya a képzéshez, tanult szakmához • mennyire határozott a jövőképe
9. 11. 9. 11. 9. 11. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
gimnázium
szakközépiskola
szakiskola
A jelenlegi tanulmányi eredmény és az általános iskolai bukás/fenyegető bukás összefüggései nem volt bukás
3,4
bukás, vagy fenyegető bukás
3,2
nem volt bukás
3,2
bukás, vagy fenyegető bukás
2,8
nem volt bukás
3,4
bukás, vagy fenyegető bukás
3,0
nem volt bukás
3,4
bukás, vagy fenyegető bukás
2,7
nem volt bukás
3,9
bukás, vagy fenyegető bukás
3,3
nem volt bukás
3,9
bukás, vagy fenyegető bukás
3,1 1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
A 11. évfolyamon kisebb a különbség az általános iskolai tanulmányi kudarcot elszenvedők és el nem szenvedők tanulmányi eredményei között csökkenő általános iskolai hatás vagy lemorzsolódás?
Az általános iskolai bukás/fenyegető bukás aránya évfolyamok és képzéstípusok szerint 100%
95%
95%
89%
90%
85%
80% 70% 63% 60% 54% 50%
gimnázium
46%
szakközépiskola 40%
szakiskola
37%
30% 20%
15% 11%
10%
5%
5%
0% bukás, vagy fenyegető bukás 9. évfolyam
nem volt bukás
bukás, vagy fenyegető bukás 11. évfolyam
nem volt bukás
Legalább iskolai szintű versenyeredmény a középfokú tanulmányok során 60%
52%
53%
50%
40% 34% 9. évfolyam
30%
11. évfolyam 24%
23%
20% 13%
13% 10% 10%
0% 6 vagy 8 osztályos gimnázium
4 vagy 5 osztályos gimnázium
szakközépiskola
szakiskola
Nyelvvizsga szerzése
11. évfolyam
szakiskola 3%5%
szakközépiskola
40%
5% 6%
4 vagy 5 osztályos gimnázium
17%
6 vagy 8 osztályos gimnázium
9. évfolyam
65%
62%
14%
10%
45%
42%
szakközépiskola 2%3%
5%
5% 5%
6 vagy 8 osztályos gimnázium
8%
18%
86%
10% 10%
30%
40%
50%
60%
3% 70%
nincs, de idén szeretné megszerezni
nincs, nem szeretne
5%
80% 20%
már van
nincs, később szeretné megszerezni
55%
77%
4 vagy 5 osztályos gimnázium
0%
24%
11%
37%
szakiskola 1% 2%
53%
80%
90%
100%
A megszerezni kívánt legmagasabb iskolai végzettség
11. évfolyam
szakiskola
32%
szakközépiskola
10%
4 vagy 5 osztályos gimnázium
6 vagy 8 osztályos gimnázium
6%
23%
6%
10%
4% 2% 6%
9. évfolyam
19%
7%
4 vagy 5 osztályos gimnázium 2%
21%
0%
10% érettségi
22%
73%
9%
6 vagy 8 osztályos gimnázium 2%4% 4%
9%
55%
30%
31%
8%
5%
23%
41%
szakközépiskola
10%
13%
szakiskola
OKJ végzettség
34%
8%
16%
23%
25%
9%
20%
53%
20% 20%
5%
70% 30%
felsőoktatási szakképzés
40%
50% főiskola, BA/BSc
60%
70%
egyetem, MA/MSc
80%
90% NT/NV
100%
Tanulmányi eredményességi mutató 13 változó standardizált értékei átlagolva: • félévi átlag összességében és 7 tantárgyra – 8 változó • versenyeredmények – 3 változó • nyelvvizsga szerzése és szerzési szándéka • továbbtanulási szándék (a jelenleg tanultnál magasabb iskolai végzettség megszerzése)
A tisztán tanulmányi átlag alapján képzettnél összetettebb index, de a tanulmányi átlag szerepe továbbra is jelentős A kapott indexet negyedelve, a felső 25%-hoz tartozás valószínűsége – logisztikus regresszió
Az eredményességindex kategóriái
11. évfolyam
szakiskola
32%
szakközépiskola
35%
4 vagy 5 osztályos gimnázium
6 vagy 8 osztályos gimnázium
39%
12%
5%
24%
18%
10%
21%
23%
30%
8%
18%
39%
24%
62%
1.negyed 2. negyed
szakiskola
42%
35%
16%
8%
3. negyed
9. évfolyam
4. negyed
szakközépiskola
32%
4 vagy 5 osztályos gimnázium
10%
20%
6 vagy 8 osztályos gimnázium 3% 8% 0%
27%
10%
26%
30%
40%
23% 20%
15%
67% 30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
Szocio-demográfiai hatás
Bejáró (ref.:otthon lakik)***
1,235
,959
Kollégista (ref: otthon lakik)
,646 ,635 1,902 1,420
Lány (ref: Fiú)*** ,911
1,046
Lakóhely más város (ref: község)
1,176 1,473
Lakóhely megyeszékhely (ref: község)**
Lakóhely Budapest (ref: község)***
,514 ,410
11. évfolyam 3,865 3,580
Könyvek száma 500-nál több (ref: 50-nél kevesebb)***
9. évfolyam
2,925 3,057
Könyvek száma 101-500 (ref: 50-nél kevesebb)*** 1,628 1,871
Könyvek száma 51-100 (ref: 50-nél kevesebb)*** A magasabb végzettségű szülő iskolai végzettsége felsőfokú (ref. max. 8 osztály)***
5,822
A magasabb végzettségű szülő iskolai végzettsége érettségi (ref. max. 8 osztály)***
6,488
2,659 3,034
A magasabb végzettségű szülő iskolai végzettsége szakmunkás (ref. max. 8 osztály)**
1,562 1,571 0,0
1,0
2,0
3,0
4,0
5,0
6,0
7,0
Családi támogató környezet
Szülőtől naponta kér a tanulásban segítséget (ref.: soha) ***
,438 ,435 ,611 ,689
Szülőtől kb. hetente kér a tanulásban segítséget (ref.: soha) ***
,834 ,908
Szülőtől kb. havonta kér a tanulásban segítséget (ref.: soha)
,924
Szülőtől ritkán kér a tanulásban segítséget (ref.: soha)
1,078 2,501
Családom, szüleim támogatják a tanulást - teljesen igaz (ref: inkább nem) ***
3,015
1,371 1,289
Családom, szüleim támogatják a tanulást - inkább igaz (ref: inkább nem)
,873
A szülők rendszeresen megkérdezik/megnézik a jegyeket (ref: nem igazán) *** 9. évf.
1,979
,798
A szülők gyakran megkérdezik/megnézik a jegyeket (ref: nem igazán) ** 9. évf.
1,486
,868
A szülők leginkább a bizonyítványt nézik (ref: nem igazán) ** 9. évf.
1,534
,934
Az iskoláról a szülőkkel szinte naponta beszélget (ref: szinte soha) *** 9. évf.
1,462
,549
Az iskoláról a szülőkkel kb. havonta beszélget (ref: szinte soha) *** 11 évf.
9. évfolyam 1,943
,717
Az iskoláról a szülőkkel kb. hetente beszélget (ref: szinte soha) **
11. évfolyam
1,169 1,597 1,861
Szülői értekezletre szinte mindig jár (ref: nem jár)***
1,059 1,102
Szülői értekezletre többnyire jár (ref: nem jár)
,679 ,873
Szülői értekezletre néha jár (ref: nem jár)
1,282 1,131
Együtt választották az iskolát **
0,0
1,0
2,0
3,0
Az iskolai légkör, környezet megítélése
Az iskolában jól érzem magam
3,24 3,12 3,02 2,90
Jelenlegi tanáraimmal jól kijövök
3,22 3,10 3,00 2,85 3,20 3,02 2,95
Baráti környezetem támogatja a tanulást
4. negyed
2,81
3.negyed 3,12
Az iskolám minden segítséget megad, amire a jó tanulási eredmény eléréséhez szükségem lehet
2. negyed
2,98 2,86 2,77
1. negyed
3,24 3,01
Büszke vagyok arra, hogy ebbe az iskolába járhatok
2,81 2,65 2,83 2,71 2,60 2,53
Az osztályomban elismerést vált ki, ha valaki jól tanul
1,00
1,50
2,00
2,50
3,00
3,50
Iskolai légkör, környezet hatása
Az iskola minden segítséget megad a tanuláshoz - teljesen egyetért (ref: nem ért egyet) **
1,215 1,380
Az iskola minden segítséget megad a tanuláshoz - inkább egyetért (ref: nem ért egyet) **
1,158 1,350
Büszke arra, hogy ide jár - teljesen egyetért (ref: nem ért egyet) ***
2,885 2,602 1,596 1,540
Büszke arra, hogy idejár - inkább egyetért (ref: nem ért egyet) ***
11. évfolyam Jól érzi magát az iskolában - teljesen egyetért (ref: nem ért egyet) *** 9. évf.
1,126
Jól érzi magát az iskolában - inkább egyetért (ref: nem ért egyet) ** 9.évf.
1,088 1,202
9. évfolyam 1,452
Együtt tanulás osztálytársakkal tanórán kívül rendszeresen (ref: nem szokott) ***
1,901 1,634
Együtt tanulás osztálytársakkal tanórán kívül alkalmanként (ref: nem szokott) ***
1,843 1,618 0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
Eredményesség és tanuláshoz való viszony Faktorelemzés
Eredményorientált
A tanulással jobban érvényesülhetek az életben.
,473
Tanulmányi eredményeim elsősorban tőlem függnek.
,360
Elutasító
Az iskolában megtanult dolgok többsége felesleges tudás.
,649
Az iskola nem igazán segít abban, hogy felkészítsen a későbbi életre.
,703
Az iskolába járás felesleges időpazarlás.
,597
Fontos számomra, hogy jól teljesítsek az iskolában.
,720
Növeli tanulási kedvemet, ha tanáraim, osztálytársaim, szüleim elismerik az erőfeszítéseimet.
,502
Az iskolában kapott házi feladatokat rendszeresen elkészítem.
,480
Extraction Method: Maximum Likelihood. Rotation Method: Varimax with Kaiser Normalization.
Lineáris regressziós modell
Std. B
szign.
Eredményorientált
,278
< 0,001
Elutasító
-,084
< 0,001
A tanuláshoz való viszony – eredményorientáltság -0,8 Nem: fiú lány Képzés típusa: gimnázium szakközép szakiskola 8. végi átlag: 3-as vagy alatta 3,1-3,9 4,0-4,5 4,5 felett Utolsó félévi átlag: 3-as vagy alatta 3,1-3,9 4,0-4,5 4,5 felett Szülői iskolázottság: max. 8 osztály szakmunkásképző érettségi felsőfokú Általános iskolai kudarc: igen nem Középiskolai kudarc: évismétlés fenyegető bukás egyik sem Az iskolában jól érzem magam: Egyáltalán nem igaz -0,74 Inkább nem igaz Inkább igaz Teljes mértékben Szülei figyelemmel kísérik a tanulmányi eredményt: Nem igazán Leginkább a bizonyítványt nézik Gyakran megnézik, megkérdezik a jegyet Rendszeresen megnézik, megkérdezik
-0,6
-0,4
-0,2
0,0
0,2
0,4
0,6
-0,12 0,14 0,11 -0,06 -0,07 -0,23 -0,09 0,05 0,28 -0,27 -0,05 0,24 0,46 0,04 -0,05 -0,02 0,08 -0,17 0,04 -0,27 -0,21 0,11 -0,30 0,01 0,24 -0,40 -0,28 0,00 0,22
0,8
A tanuláshoz való viszony – elutasítás -0,4 Nem: fiú lány Képzés típusa: gimnázium szakközép szakiskola 8. végi átlag: 3-as vagy alatta 3,1-3,9 4,0-4,5 4,5 felett Utolsó félévi átlag: 3-as vagy alatta 3,1-3,9 4,0-4,5 4,5 felett Szülői iskolázottság: max. 8 osztály szakmunkásképző érettségi felsőfokú Általános iskolai kudarc: igen nem Középiskolai kudarc: évismétlés fenyegető bukás egyik sem Az iskolában jól érzem magam: Egyáltalán nem igaz Inkább nem igaz Inkább igaz Teljes mértékben Szülei figyelemmel kísérik a tanulmányi eredményt: Nem igazán Leginkább a bizonyítványt nézik Gyakran megnézik, megkérdezik a jegyet Rendszeresen megnézik, megkérdezik
-0,3
-0,2
-0,1
0,0
0,1
0,2
0,3
0,06 -0,08 -0,08 0,01 0,11 0,12 0,07 -0,05 -0,16 0,10 0,03 -0,14
-0,24 0,11 0,02 -0,02 -0,05 0,13 -0,03
0,08 0,13 -0,06 0,29 0,24 -0,03 -0,12 0,18 0,16 -0,04 -0,08
0,4
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! tamop311.ofi.hu www.ofi.hu
[email protected] [email protected]
