A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE

FM ASZK - MÁTRA ERDÉSZETI, MEZŐGAZDASÁGI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZAKGIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE (BELSŐ SZABÁLYZAT)

KÉSZÍTETTE:

JÓVÁHAGYTA:

PATAKI TAMÁS

KARNIS PÁLNÉ

SZAKMAI IGAZGATÓHELYETTES

IGAZGATÓ

2017.10.01.

FM ASzK - Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE – 2017.10.01

1

A szabályzat célja Jelen szabályzat célja a tanulók teljesítményének egységes értékelése, a pedagógiai mérésértékelés intézményen belüli összehangolása, az értékelési kultúra színvonalának emelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben, valamint az FM Kelet-magyarországi Agrárszakképző Központ 2017. szeptember 1-től hatályos Pedagógiai Programjában és Házirendjében foglaltakkal összhangban.

2

A tanulói teljesítmény értékelésének elvei és területei

2.1 Az értékelésre vonatkozó alapelvek Az értékelés legyen objektív, érvényes és megbízható! Az értékelés arra irányul, hogy a deklarált céloknak (követelményeknek) mennyire felelnek meg az eredmények (a tanuló teljesítménye, és nem csak a tárgyi tudása). Kiemeli a pozitívumokat, javaslatot tesz a hiányosságok kijavítására, és a tanuló fejlődését helyezi előtérbe. Objektív az értékelés, ha tárgyszerű (megfelel a szakmai, tantervi követelményeknek), a teljesítményre vonatkozik és az értékelés eredménye független az értékelő, illetve a tanuló személyétől (pl. pontos, egyértelmű javítókulcs). Az objektivitás érdekében tudatosan mérsékelni kell a tudat alatt működő ismert szociálpszichológiai jelenségek hatásait (a tanuló „skatulyázás”-a, előítéletek, „holdudvarhatás” stb). Érvényes (valid) az értékelés, ha valóban azt a teljesítményt mértük, amit célul tűztünk ki (az ismeretelemekhez pontosan meg kell határozni a kompetencia szintet és ennek megfelelően kell a feladatokat megfogalmazni). Kétféle aspektusa a fogalmi (azt kérjük számon, amit megtanítottunk) és a tartalmi (a tanuló és az értékelő azonosan értelmezi a feladatot) érvényesség. Megbízható az értékelés akkor, ha az adott tárgykörre vonatkozó azonos típusú feladatokra kapott megoldások korrelálnak egymással (az azonos tudást, képességet mérő feladatoknál a hasonló képességű, felkészültségű tanulók teljesítményében nincs nagy szórás). Megbízhatóságról akkor beszélhetünk, ha a kérdés vagy a feladat valid, tehát minden diák számára ugyanazt jelenti. A megbízhatóság ezért csak az érvényesség biztosítása után értelmezhető. Az értékelés ne legyen ítélet! Az értékelés eszköz a tanulási motiváció kialakításában és fejlesztésében. Az értékelés során – a pozitívumok, az erősségek hangsúlyozásával – sikerélmény biztosítása mellett fejlesztjük a reális énkép kialakulását, segítjük a tanuló motivációjának fenntartását. A tanár értékelésekor a tanulót tájékoztatja a fejlődés lehetőségéről, esélyéről, rámutat arra, hogy az aktuális teljesítmény miben jobb, vagy több a megelőzőnél, s az esetleges hiányok milyen módon pótolhatóak, javíthatóak.

1. oldal


Az értékelési formák (mint a dolgozat, röpdolgozat, teszt, szóbeli felelet, házi dolgozat, házi feladat, önálló feladat, gyakorlati produktum, órai vagy gyakorlati foglalkozáson végzett munka, projektmunka és online feladat stb.) változatos alkalmazása elvárás. A tanuló értékelésére az írásbeli formák mellett kötelező legalább egy, ettől eltérő értékelési módot alkalmazni minden félévben. Az értékelési módszerek és az értékelési alapelvek kiegészítik, támogatják egymást. 2.2 Az érdemjegyek kialakítása Az érdemjegyek kialakítása becsléssel (szóbeli értékelés) vagy méréssel (írásbeli értékelés) történik. Mindkét esetben a viszonyítás az optimális (jeles) és a minimum (elégséges) követelményszinthez történik. A minimum követelményeket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki és a tanmenetek tartalmazzák. A továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket a tanév elején ismertetni kell a tanulókkal, majd a tananyag feldolgozása során minden tematikus egységnél újra fel kell rá hívni a figyelmet. Szóbeli értékelésnél Jeles (5) érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervben meghatározott kompetenciák döntő részének birtokában van. Nem elvárt a tökéletesen hibátlan teljesítmény, kisebb pontatlanság – korrigálás utáni ismételt, helyes megoldás esetén – megengedhető! Jó (4) érdemjegyet kap a tanuló, ha kevés és kis súlyú hibát ejt, illetve egy közepes súlyú hiba esetén akkor, ha gondolkodásra késztethető és rávezethető a tévedésére. Közepes (3) érdemjegyet kap a tanuló, ha a teljesítés pontatlan, az ismeretekben sok a bizonytalanság és a hiány, a hibák korrigálása többé-kevésbé rendszeres tanári segítséget igényel. Elégséges (2) érdemjegyet kap a tanuló, ha az ismeretekben és a készségekben súlyos hibák, hiányok tapasztalhatók, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális kompetenciával rendelkezik. Elégtelen (1) az érdemjegy, ha a tanuló a továbbhaladáshoz szükséges minimális kompetenciával sem rendelkezik. Írásbeli értékelésnél Az érdemjegyek kialakítása az elérhető maximális teljesítmény (pontszám) százalékában meghatározott sávok szerint történik. A sávok kialakítását a tantárgy sajátosságai, a vizsgán szokásos arányok, vagy az értékelés célja, típusa határozzák meg. Csak olyan feladatlap, teszt, vagy egyéb mérőeszköz használható, amelyen a kérdések jól olvashatóak, a 2.1. pontban felsorolt alapelvek figyelembe vételével készült és tartalmazza az elérhető pontszámokat, valamint az érdemjegyekhez rendelt százaléksávokat. Értékelés után az elért eredményt, teljesítményt bekarikázva, a tanuló neve mellett/alatt kell feltüntetni. Az értékelést a javító tanár kézjegyével szignálja.

2. oldal


Témazáró felmérésre a témakör végén, az összefoglalást és ismétlést követően kerülhet sor. Egy tanítási napon 2-nél több témazáró felmérés (dolgozat) nem íratható! A tanmenetben és az e-naplóban rögzített témazáró teljesítése minden tanulónak kötelező, ennek hiányában a tanuló nem osztályozható. A nem teljesített témazáró pótlására a tanulónak egyszeri pótlási lehetőséget kell biztosítani. 2.3 Az osztályzatok kialakítása A pedagógus a tanuló teljesítményét félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A teljesítmények értékelést a Pedagógia Program 3.7.3 pontjában rögzített rendszerességgel kell elvégezni. Az osztályzatot – amennyiben az érdemjegyek átlaga eléri vagy meghaladja a 2,00-át – a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagából kell képezni a kerekítés szabályai szerint. Amennyiben az érdemjegyek átlaga nem éri el a 2,00-át az osztályzat kialakításakor 1,71től felfelé kell, 1,71 alatt lefelé lehet kerekíteni. A tanuló év végi osztályzata – a tanuló teljesítményében bekövetkezett tartós és jelentős romlás miatt – elégtelen, amennyiben második félévi teljesítménye nem éri el az 1,71-et. A tanítási év során egy-egy tanulási szakaszt lezáró, összegző értékelés (témazáró) során adott érdemjegyet kettes súlyszorzóval kell figyelembe venni az osztályzat kialakításakor. 2.4 A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó külön szabályok Az írásbeli vizsga érékelése: 0-39 %: 40-59 %: 60-79 %: 80-90 %: 91-100 %:

elégtelen elégséges közepes jó jeles

2.5 A szakmai gyakorlat értékelésének további speciális szabályai A tanuló a gyakorlati vizsgára történő sikeres felkészítés érdekében gyakorlati naplót vezet, a tanítási év elején meghatározott gyűjteményt, feladatot készít és ad be jelen szabályzat 1. számú mellékletében meghatározott módon és időben, valamint az egyes évfolyamokon előírt feladatokból a 2. számú melléklet szerinti gyakorlati házi vizsgát tesz. A gyűjtemények, feladatok, valamint a gyakorlati házi vizsga értékelése a mellékletben foglaltak alapján történik. A gyakorlati napló formai és tartalmi követelményeit a gyakorlati oktatásvezető határozza meg, és a szorgalmi időszak végéig mindenki számára hozzáférhető módon a 3. számú mellékletben foglaltak szerint teszi közzé. A gyakorlati házi vizsgát a tanítási év vége előtt legalább 30 nappal kell megszervezni. A tanuló a gyakorlati házi vizsgát két oktató jelenlétében teszi le.

3. oldal


A szakmai gyakorlaton nyújtott teljesítmény minősítésekor az osztályzat kialakítása a tantárgyak szerinti valamennyi témakör érdemjegyeinek, a gyakorlati naplóra, beadandó gyűjteményre/feladatra, valamint a gyakorlati házi vizsgára kapott érdemjegyek, illetve a 2.3. pontban foglaltak figyelembe vételével történik. A gyakorlati házi vizsgán kapott érdemjegyet a témazáróval azonos módon súlyozzuk. Elégtelen a tanuló gyakorlati teljesítménye, ha a gyakorlati napló vezetésére, a beadandó gyűjteményre, feladatra, illetve a gyakorlati házi vizsgán bármely vizsgafeladatra, vizsgarészre kapott érdemjegye elégtelen. A sikertelen gyakorlati házi vizsgát a javítóvizsgára vonatkozó előírások szerint lehet megismételni.

4. oldal

1. sz. melléklet (Gyűjtemények, feladatok)

ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK A KÖTELEZŐ GYŰJTEMÉNYEK/FELADATOK LEADÁSÁHOZ ÉS ÉRTÉKELÉSÉHEZ

A gyűjtemény/feladat elkészítésének célja: A gyűjtemények/feladatok elkészítésének célja, hogy javuljon és megszilárduljon a tanulók fajismerete, fejlessze a rendszerező képességüket, ismerjék meg az egyes fajok élőhelyét és életmódját, a gazdasági állatok és növények tulajdonságait. A feladat neveljen az önálló, rendszeres, gondos munkavégzésre, tudatos és ésszerű időbeosztásra, az esztétikus külső forma iránti igényre. A gyűjtés általános követelményei: A gyűjtési munka, vagy feladat kivitelezése nem okozhat kárt a természetben. A gyűjthető fajok körét, az egyes feladatok részletes követelményeit a függelékek tartalmazzák. Ahol csak nemzetségnév szerepel, ott különösen ügyelni kell a védett fajokra, amelyek gyűjtése tilos! A tanulmányi idő alatt a következő gyűjteményeket/feladatokat kell leadni:

Szakgimnázium - OKJ 54 625 01 Vadgazdálkodási technikus (9.a.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség

Feladat kiadás határideje

Beadási határidő

9

Leveles hajtás gyűjtemény

60 db

9. évfolyam március

10. évfolyam október

10

Tél i ha jtá s gyűjtemény Hul l a ték gyűjtemény

60 db 10 db

10. évfol ya m s zeptember 10. évfol ya m s zeptember

10. évfol ya m má rci us 10. évfol ya m ja nuá r

11

Va dnyom (fénykép i s l ehet) Termés - és ma ggyűjtemény

10 db 30 db


11. évfol ya m má rci us 12. évfol ya m s zeptember

12

Ti pus jel ző növények Ki főzött koponya Ma kett + műs za ki ra jz

30 db 1 db 1 db

12. évfol ya m s zeptember 12. évfol ya m s zeptember 12. évfol ya m s zeptember

13. évfol ya m október 13. évfol ya m október 13. évfol ya m október

Szakgimnázium - OKJ 54 621 02 Mezőgazdasági technikus (9.a 10.a.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség

9

Gazdasági állatok jellemzése

15 db


9. évfolyam április

10

Termés- és maggyűjtemény

15 db

10. évfolyam szeptember

10. évfolyam áprlis

11

Szá ntóföl di kul túrnövények

15 db

10. évfol ya m á pri l i s

11. évfol ya m má jus

12

Lá gys zá rú (gyom) gyűjtemény

15 db

12. évfol ya m s zeptember

12. évfol ya m má rci us

13

Level es ha jtá s (kertés zeti növ.)

12 db


13. évfol ya m október

Érvényes: 2017. október 1-től


Beadási határidő

5. oldal

1. sz. melléklet (Gyűjtemények, feladatok) Szakgimnázium - OKJ 54 623 02 Erdésztechnikus (9.b., 9.c., 10.b., 10.c.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség


Beadási határidő

9


60 db



10

Téli hajtás gyűjtemény

60 db



11


10 db 30 db



12

Ti pus jel ző növények Cs íra cs emete gyűjtemény

30 db 12 db


13. évfol ya m október 13. évfol ya m október

XXXIII. Mezőgazdaság ágazat ( 11.a., 12.a.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség


Beadási határidő

9

Ga zda s á gi á l l a tok jel l emzés e

15 db



10

Termés - és ma ggyűjtemény

15 db


10. évfol ya m á prl i s

11

Szántóföldi kultúrnövények

15 db

10. évfolyam április

11. évfolyam május

12

Lágyszárú (gyom) gyűjtemény

15 db



13

Level es ha jtá s (kertés zeti növ.)

12 db



XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás szakközépiskolai ágazat ( 11.b., 11.c, 12.b.,12.c.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség

9

Level es ha jtá s gyűjtemény

60 db



10

Tél i ha jtá s gyűjtemény Hul l a ték

60 db 10 db



11

Vadnyom (fénykép is lehet) Termés- és maggyűjtemény

10 db 30 db

11. évfolyam szeptember 11. évfolyam szeptember

11. évfolyam március 12. évfolyam szeptember

12

Ti pus jel ző növények Cs íra cs emete gyűjtemény

30 db 12 db


13. évfol ya m október 13. évfol ya m október


Beadási határidő

Szakközépiskola szakképző évfolyam - OKJ 54 621 01 Mezőgazdasági technikus ( 13.a.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség


Beadási határidő

9

Ga zda s á gi á l l a tok jel l emzés e

15 db



10

Termés - és ma ggyűjtemény

15 db


10. évfol ya m á prl i s

11

Szá ntóföl di kul túrnövények

15 db



12

Lá gys zá rú (gyom) gyűjtemény

15 db



13

Leveles hajtás (kertészeti növ.)

12 db

12. évfolyam május



6. oldal

1. sz. melléklet (Gyűjtemények, feladatok) Szakközépiskola szakképző évfolyam - OKJ 54 623 01 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus ( 13.b., 13.c.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség


Beadási határidő

9

Level es ha jtá s gyűjtemény

60 db



10

Tél i ha jtá s gyűjtemény Hul l a ték

60 db 10 db



11


10 db 30 db

11. évfol ya m s zeptember 11. évfol ya m október


12

Tipusjelző növények Fametszet gyűjtemény Kifőzött koponya

30 db 15 db 1 db

12. évfolyam szeptember 12. évfolyam szeptember 12. évfolyam szeptember

13. évfolyam október 13. évfolyam október 13. évfolyam október

Szakgimnázium - OKJ 54 623 02 Erdésztechnikus (13.E., 13. Esti) Évf. 13

Gyűjtemény

Mennyiség


Beadási határidő

Téli hajtás gyűjtemény Vadnyom (fénykép is lehet)

60 db 10 db


13. évfolyam március 13. évfolyam március

Leveles hajtás gyűjtemény Csíracsemete gyűjtemény Tipusjelző növények

60 db 12 db 30 db

13. évfolyam március 13. évfolyam szeptember 13. évfolyam szeptember

14. évfolyam október 14. évfolyam október 14. évfolyam október

Szakközépiskola - OKJ 34 623 01 Erdészti szakmunkás (9.f., 10.f.) Évf.

Gyűjtemény

Mennyiség


Beadási határidő

9


40 db



10

Termésgyűjtemény (erdei) Erdei melléktermékek

20 db 10 db


11. évfolyam október 11. évfolyam október

11

Va dnyom (fénykép i s l ehet)

5 db



Megjegyzés: * A Szabályzat hatályba lépése előtt kiadott gyűjteményeket és feladatokat a kiadáskor ismertetett követelmények és határidő szerint kell leadni.

A gyűjtési munka megismerése és a gyűjtés nagyobb része a gyakorlatokon történik. Azon fajok esetében, amelyeknél a gyakorlaton csak az élőhely tanulmányozására van lehetőség, a növényeket a gyűjtésre alkalmas időben önállóan kell begyűjteni. A preparálást, a gyűjtemények követelmények szerinti formai kialakítását, valamint a vadgazdálkodási berendezés tervezését és kivitelezését a tanuló önálló munkával végzi, amelyhez a feladatot kiadó tanártól segítséget kérhet. A beadási határidőként megjelölt napon az ellenőrzéssel megbízott tanár beszedi a gyűjteményeket. A gyűjtemények ellenőrzése, értékelése: A gyűjtemények tartalmi érdemjegyének (T) kialakítása elsősorban a fajok helyes meghatározása, a preparálás minősége, illetve a feliratozás szakmai helyessége (Pl. a faj tudományos és magyar neve, gyűjtés helye, ideje) alapján történik az alábbiak szerint:


7. oldal

1. sz. melléklet (Gyűjtemények, feladatok)

Értékelés

Technikus

Szakmunkás

9-12. évf.

13-14. évf.

jeles (5)

0-9 % hiba

0-9 % hiba

0-9 % hiba

jó (4)

10-19 % hiba

10-19 % hiba

10-19 % hiba

közepes (3)

20-34 % hiba

20-29 % hiba

20-34 % hiba

elégséges (2)

35-49 % hiba

30-39 % hiba

35-49 % hiba

elégtelen (1)

50 % vagy több hiba



(Ettől eltérően értékeljük a csíracsemete-gyűjteményt, a kifőzött koponyát, a vadgazdálkodási berendezések tervezése, valamint a gazdasági állatok jellemzése feladatokat. Ezek speciális értékelési szempontjait e gyűjtemények/feladatok útmutatói tartalmazzák.)

Külön kerül értékelésre a gyűjtemény külalakja (K), illetve a feladatok kivitelezésnek minősége (K), amelyet elsősorban a feliratozás gondossága, illetve a kivitelezés egyéb esztétikai jellemzői határoznak meg. Többdarabos gyűjtemény kivitelezésének értékelése a tartalmi értékelésre vonatkozó hibahatárok alapján, tételenként is történhet, vagy a gyűjtemény egészének megítélése alapján. A gyűjteményre/feladatra kapott végleges érdemjegy (É) a következő képlet szerint alakul ki:

É = (2 x T + K)/3, ahol (T > 1 és K > 1) A kapott eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész jegyre kerekítjük. Bármely elégtelen részérdemjegy (T vagy K) esetén a tanuló nem teljesítette a követelményeket, ami elégtelen értékelést von maga után. Az esti munkarend szerinti képzésen a külalakot nem osztályozzuk. Itt a gyűjtemény formai értékelése a tartalmi jegybe kerül beépítésre. A javítás befejezése után a tanár tanórán vagy gyakorlaton közli az érdemjegyeket, és minden tanuló munkáját néhány mondattal értékeli. A nem elfogadható gyűjtemények/feladatok hiányainak pótlására határidőt jelöl ki. Az a tanuló, aki gyűjteményét nem adja le határidőre, gyakorlatból elégtelen osztályzatot kap, s részére a tanár új beadási időpontot határoz meg. A javító tanár a gyűjteményre/feladatra adott érdemjegyet a Szakmai gyakorlat tantárgyhoz írja be. Ez a jegy a félévi, illetve év végi osztályzat kialakításánál kétszeres súllyal kerül beszámításra. Aki a félévi osztályozó értekezletig nem ad le legalább elégséges érdemjegyű gyűjteményt/feladatot, annak a félévi Szakmai gyakorlat osztályzata elégtelen. A pótlást az év végi osztályozó értekezletig kell elvégezni. Aki az év végi osztályozó értekezletig nem rendelkezik – az évfolyamra előírt valamennyi gyűjteményre/feladatra – legalább elégséges értékeléssel, annak év végi Szakmai gyakorlat osztályzata elégtelen és évet kell ismételnie. Ha a mulasztás jellege lehetővé teszi, hogy a tanuló a nyári időszakban pótolja a gyűjtemény hiányosságait, akkor a nevelőtestület osztályozó értekezleten hozott határozata alapján, ezt a javítóvizsgák idejéig elvégezheti.


8. oldal

1. sz. függelék ÚTMUTATÓ A TÉLI HAJTÁS GYŰJTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Követelmények: A gyűjteménynek a kiadott listán szereplő fajokból 60 darabot kell tartalmaznia! A hajtásokat A/4-es műszaki rajzlapokon kell beadni. A gyűjtőlapok sablonját az útmutatóhoz mellékeljük. A fafajokból 8 cm-es, tipikus, kifejlett és jellemzően beszíneződött rügyű hajtásvégek gyűjtendők (kivéve az iszalagból, ahol a hajtás közbeeső darabja). A hajtásokon a csúcsrügyön kívül a keresztben átellenes rügyállású fafajoknál legalább két pár oldalrügynek, a többinél legalább egy oldalrügynek kell lennie. A hajtások rögzítését és feliratozását a feladatot kiadó tanár által meghatározott módon kell elvégezni.

FAJLISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

Amerikai kőris Aranyeső Bálványfa Barkócaberkenye Bibircses kecskerágó Bibircses nyír Bükk Csepleszmeggy Cserszömörce Csertölgy Csigolyafűz Csíkos kecskerágó Csörgőfa Ezüst hárs Ezüst juhar Fehér akác Fehér eper Fehér fűz Fehér nyár Fekete bodza Fekete dió Fekete nyár Földi szeder Galagonya Gledícsia Gyertyán Hamvas szeder


28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.

Hegyi juhar Hegyi szil Húsos som Iszalag Japán akác Kányabangita Kecskefűz Kései meggy Keskenylevelű ezüstfa Kinincs (gyalogakác) Kislevelű hárs Kocsányos tölgy Kocsánytalan tölgy Korai juhar Kökény Közönséges dió Kutyabenge Madárberkenye Madárcseresznye Magas kőris Magyar kőris Málna Mezei juhar Mezei szil Mézgás éger Mogyoró Mogyorós hólyagfa

55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81.

Molyhos tölgy Nagylevelű hárs Nemes nyár Nyugati ostorfa Ostorménbangita Platán Rezgő nyár Sajmeggy Sárga fagyöngy Sóskaborbolya Szelídgesztenye Szürke nyár Tamariska Tatárjuhar Törékeny fűz Vadalma Vadgesztenye Vadkörte Vadrózsa (gyepűrózsa) Varjútövisbenge Vénic-szil Veresgyűrűsom Vesszős fagyal Virágos kőris Vörös tölgy Zöld juhar Zselnicemeggy

9. oldal

2. sz. függelék ÚTMUTATÓ A LEVELES HAJTÁS GYŰJTEMÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

Követelmények: Az egyes fajokból tipikus, kifejlett levelű, ép, egészséges hajtások gyűjthetők. A válogatásnál vegyük figyelembe a gyűjtőlap méretét is! A virágos hajtások emelik a gyűjtemény értékét! A begyűjtött anyagot a fonnyadás és összeszáradás elkerülése érdekében a lehető legrövidebb időn belül préselni kell. A leveleket gondosan ki kell simítani és két nedvszívó papírréteg (pl. újságpapír) közé helyezve le kell nyomtatni (pl. súlyosabb könyvekkel). A növények addig préselődnek, amíg légszárazak nem lesznek. A hajtásokat a papírboltokban kapható gyűjtőlapokra átlátszó ragasztóval úgy rögzítjük, hogy a többszöri lapozás se tehessen kárt bennük. A gyűjtőlapon feltüntetendő: - a faj magyar neve, - a faj tudományos neve, - a gyűjtő neve, osztálya - a gyűjtés helye, ideje. A gyűjtőlapokat szalagos iratgyűjtőben kell elhelyezni. A lapokat a jobb alsó sarokban folyamatos számozással kell ellátni.

XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat tanulóinak A gyűjteménynek a kiadott listán szereplő fajokból 60 darabot kell tartalmaznia!

XXXIII. Mezőgazdaság ágazat tanulóinak A gyűjteménynek a kiadott listán szereplő fajokból 15 darabot kell tartalmaznia!


10. oldal

2. sz. függelék

FAJLISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat tanulóinak 1.

Amerikai kőris

31. Hegyi juhar

61. Molyhos tölgy

2.

Aranyeső

32. Hegyi szil

62. Nagylevelű hárs

3.

Bálványfa

33. Húsos som

63. Nemes nyár

4.

Barkócaberkenye

34. Iszalag

64. Nyugati ostorfa

5.

Bibircses kecskerágó

35. Japán akác

65. Ostorménbangita

6.

Bibircses nyír

36. Jegenyefenyő

66. Platán

7.

Bükk

37. Kányabangita

67. Rezgő nyár

8.

Csepleszmeggy

38. Kecskefűz

68. Sajmeggy

9.

Cserszömörce

39. Kései meggy

69. Sárga fagyöngy

10. Csertölgy

40. Keskenylevelű ezüstfa

70. Simafenyő

11. Csigolyafűz

41. Kinincs (gyalogakác)

71. Sóskaborbolya

12. Csíkos kecskerágó

42. Kislevelű hárs

72. Szelídgesztenye

13. Csörgőfa

43. Kocsányos tölgy

73. Szürke nyár

14. Duglászfenyő

44. Kocsánytalan tölgy

74. Tamariska

15. Erdei fenyő

45. Korai juhar

75. Tatárjuhar

16. Ezüst hárs

46. Kökény

76. Tiszafa

17. Ezüst juhar

47. Közönséges boróka

77. Törékeny fűz

18. Fehér akác

48. Közönséges dió

78. Vadalma

19. Fehér eper

49. Kutyabenge

79. Vadgesztenye

20. Fehér fűz

50. Lucfenyő

80. Vadkörte

21. Fehér nyár

51. Madárberkenye

81. Vadrózsa (gyepűrózsa)

22. Fekete bodza

52. Madárcseresznye

82. Varjútövisbenge

23. Fekete dió

53. Magas kőris

83. Vénic szil

24. Fekete fenyő

54. Magyar kőris

84. Veresgyűrűsom

25. Fekete nyár

55. Málna

85. Vesszős fagyal

26. Földi szeder

56. Mezei juhar

86. Virágos kőris

27. Galagonya

57. Mezei szil

87. Vörösfenyő

28. Gledícsia

58. Mézgás éger

88. Vörös tölgy

29. Gyertyán

59. Mogyoró

89. Zöld juhar

30. Hamvas szeder

60. Mogyorós hólyagfa

90. Zselnicemeggy


11. oldal

2. sz. függelék XXXIII. Mezőgazdaság ágazat tanulóinak Kertészeti növények (zöldségnövények és gyümölcsfajok) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Fejeskáposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Fejes saláta Sóska Spenót Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek Cékla Paprika Paradicsom Uborka Fokhagyma Hagymafélék Görögdinnye Sárgadinnye Tökfélék


21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.

Sütőtök Alma Körte Szilva Cseresznye Meggy Őszibarack Kajszibarack Dió Mogyoró Szőlő Birsalma Nektarin Málna Ribiszke Köszméte Szamóca Szeder Bodza

12. oldal

3. sz. függelék ÚTMUTATÓ A MAG- ÉS TERMÉSGYŰJTEMÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Követelmények: XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat tanulóinak A gyűjteménynek 30 féle (szakmunkásoknál 20 féle) fás növény magját, illetve termését kell tartalmaznia a leveles hajtás gyűjtemény készítéséhez mellékelt fajlistából. Tipikus, fajra jellemző, érett magot és termést kell gyűjteni. A húsos burkú magokat a buroktól meg kell tisztítani és meg kell szárítani. A gyűjteményben a teljesen száraz magokat olyan módon kell elhelyezni, ahogy a csemetekertben felhasználásra kerülnek. (Pl. a fenyőket szárnytalanítva, a bibircses nyírt a pikkelyekkel együtt.) A magokat és terméseket zárható fóliatasakba kell tenni, a tasakokat kartonlapra, rajzlapra kell kapcsozni vagy ragasztani. A gyűjtőlapon feltüntetendő: - a faj magyar neve, - a faj tudományos neve, - a gyűjtő neve, - a gyűjtés helye, ideje. A fóliatasakba a nagyobb magvúakból néhány darabot, az apró magvúakból annyit kell elhelyezni, hogy a mag színe, mérete, alakja jól látható legyen. A kartonlapok egy megfelelő méretű dobozba helyezendők. A dobozok reklám feliratait papírral le kell ragasztani. A dobozon fel kell tüntetni a gyűjtő nevét és osztályát. XXXIII. Mezőgazdaság ágazat tanulóinak A mezőgazdasági technikus tanulók gyűjteményének termesztett szántóföldi és kertészeti kultúrák fajra jellemző, érett magjaiból kell tartalmaznia 15 félét a következő listából: FAJLISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ 1.

Búza

8.

Napraforgó

15. Lencse

2.

Árpa

9.

Őszi káposztarepce

16. Paprika

3.

Rozs

10. Burgonya

17. Paradicsom

4.

Zab

11. Cukorrépa

18. Uborka

5.

Kukorica

12. Lucerna

19. Dinnye

6.

Borsó

13. Vöröshere

20. Tökfélék

7.

Szója

14. Tritikálé

A gyűjteményen feltüntetendő: - a magyar név, - a tudományos név, - a gyűjtő neve, osztálya A magokat teljesen száraz állapotban, zárható fóliában fa, parafa lapon vagy gyűjtő dobozban kell leadni.


13. oldal

4. sz. függelék ÚTMUTATÓ A CSÍRCSEMETE-GYŰJTEMÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ Követelmények: A gyűjteménynek 12 fafaj csíracsemetéjét kell tartalmaznia. A gyűjthető fajokat a mellékelt lista tartalmazza. A csíranövényeket szikleveles állapotban kell begyűjteni. Azok a fajok, amelyeknek a sziklevelei jellemzően a talajban maradnak, az első 2-3 levél megjelenése után gyűjtendők. A begyűjtött anyagot a fonnyadás és összeszáradás elkerülése érdekében a lehető legrövidebb időn belül préselni kell. A leveleket gondosan ki kell simítani és két nedvszívó papírréteg (pl. újságpapír) közé helyezve le kell nyomtatni (pl. súlyosabb könyvekkel). A növények addig préselődnek, amíg légszárazak nem lesznek. A csíracsemetéket a papírboltokban kapható gyűjtőlapokra átlátszó ragasztóval úgy rögzítjük, hogy a többszöri lapozás se tehessen kárt bennük. A gyűjtőlapon feltüntetendő: - a faj magyar neve, - a faj tudományos neve, - a gyűjtő neve, - a gyűjtés helye, ideje. A kőris, juhar, hárs és szil csíracsemetéknél csak a nemzetségnevet kell megadni. A gyűjtőlapokat szalagos iratgyűjtőben vagy hajtogatós dossziéban kell elhelyezni. A lapokat a jobb alsó sarokban, folyamatos számozással kell ellátni. Tartalmi értékelés (T): Minden hiba fél pont és minden hiány egy pont levonást jelent. 11,5 – 12 pont: jeles (5) 11 pont: jó (4) 10,5 pont: közepes (3) 9,5 -10,5 pont: elégséges (2) 10,5 pont alatt elégtelen (1)

FAJLISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ 1. Bibircses nyír 2. Bükk 3. Cser 4. Erdeifenyő 5. Fehér akác 6. Feketefenyő 7. Gyertyán 8. Hárs 9. Jegenyefenyő 10. Juhar 11. Kocsányos tölgy


12. Kocsánytalan tölgy 13. Kőris 14. Lucfenyő 15. Madárcseresznye 16. Mézgás éger 17. Szelídgesztenye 18. Szil 19. Vadgesztenye 20. Vörösfenyő 21. Vörös tölgy

14. oldal

5. sz. függelék ÚTMUTATÓ A LÁGYSZÁRÚ GYŰJTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

Követelmények: Az egyes fajokból tipikus, lehetőleg virágos, kifejlett, ép, egészséges példányt kell gyűjteni. A válogatásnál vegyük figyelembe a gyűjtőlap méreteit is. A begyűjtött anyagot a fonnyadás és összeszáradás elkerülése érdekében a lehető legrövidebb időn belül préselni kell. A leveleket gondosan ki kell simítani és két nedvszívó papírréteg (pl. újságpapír) közé helyezve le kell nyomtatni (pl. súlyosabb könyvekkel). A növények addig préselődnek, amíg légszárazak nem lesznek. A növényeket a papírboltokban kapható gyűjtőlapokra kell rögzíteni átlátszó ragasztóval úgy, hogy a többszöri lapozás se tehessen kárt bennük. A gyűjtőlapon feltüntetendő: - a faj magyar neve, - a faj tudományos neve, - a gyűjtő neve, osztálya - a gyűjtés helye, ideje. A gyűjtőlapokat szalagos iratgyűjtőben kell elhelyezni. A lapokat a jobb alsó sarokban folyamatos sorszámozással kell ellátni. A gyomnövényeket a gyűjtemény végére kell tenni 1-től kezdődő sorszámozással.

XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat tanulóinak A gyűjteménynek 20 db típusjelző, valamint 10 gyomnövényt (összesen 30 db) kell tartalmaznia a listán szereplő fajok közül. Ügyeljünk arra, hogy védett növényekben ne tegyünk kárt!

XXXIII. Mezőgazdaság ágazat tanulóinak A gyűjteménynek jellemzően mezőgazdasági területen előforduló 15 gyomnövényt kell tartalmaznia a listán szereplő fajok közül.


15. oldal

5. sz. függelék FAJLISTA LÁGYSZÁRÚ GYŰJTEMÉNYHEZ

XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat tanulóinak

31. Felemáslevelű

1.

Angol perje

2.

Barázdált csenkesz

3.

Berki szellőrózsa

32. Francia perje

62. Parti sás

4.

Bogláros szellőrózsa

33. Galambvirág

63. Pettyegetett tüdőfű

5.

Borostyán

34. Gumós nadálytő

64. Podagrafű

6.

Borostyánlevelű

35. Gyepes sédbúza

65. Posvány sás

veronika

36. Gyöngyvirág

66. Ragadós galaj

7.

Borsos keserűfű

37. Hagymás fogasír

67. Réti ecsetpázsit

8.

Bükksás

38. Hamvas szeder

68. Réti peremizs

9.

Cérna tippan

39. Hegyi csenkesz

69. Ritkás sás

10. Csomós ebír

40. Hegyi sás

70. Salátaboglárka

11. Egyvirágú gyöngyperje

41. Homoki csenkesz

71. Sárga árvacsalán

12. Enyves zsálya

42. Hölgypáfrány

72. Saspáfrány

13. Erdei füzike

43. Kányazsombor

73. Selyem sás

14. Erdei gyöngyköles

44. Kékperje

74. Selymes zanót

15. Erdei ibolya

45. Keskenylevelű réti

75. Siskanád

16. Erdei madársóska

csenkesz

perje

60. Odvas keltike 61. Olocsány csillaghúr

76. Sovány csenkesz

17. Erdei nádtippan

46. Kis télizöld

77. Sudár rozsnok

18. Erdei nenyúljhozzám

47. Ligeti perje

78. Szagos müge

19. Erdei pajzsika

48. Magas aranyvessző

79. Sziki üröm

20. Erdei sás

49. Magyar varfű

80. Szőrfű

21. Erdei sédbúza

50. Meddő rozsnok

81. Szőrös repkény

22. Erdei szálkaperje

51. Medvehagyma

82. Szürke káka

23. Erdei tisztesfű

52. Mocsári gólyahír

83. Tavaszi lednek

24. Évelő szélfű

53. Mocsári nefelejcs

84. Tollas szálkaperje

25. Ezüstperje

54. Nadragulya

85. Varázslófű

26. Fedél rozsnok

55. Nagy csalán

86. Vékony csenkesz

27. Fehér perjeszittyó

56. Nagy kékperje

87. Vérehulló fecskefű

28. Fehér sás

57. Nagy szittyó

88. Vörös acsalapu

29. Fekete áfonya

58. Naprózsa

89. Zamatos turbolya

30. Fekete nadálytő

59. Nyúlánk sás

90. Zsombéksás


16. oldal

5. sz. függelék Gyomnövények 1.

Alkörmös

11. Földi szeder

21. Parlagi madársóska

2.

Betyárkóró

12. Erdei iszalag

22. Pásztortáska

3.

Csillagpázsit

13. Kakaslábfű

23. Pipacs

4.

Ebszékfű

14. Kicsiny gombvirág

24. Piros árvacsalán

5.

Egynyári perje

15. Közönséges cickafark

25. Pongyolapitypang

6.

Erdei lórum

16. Tarackbúza

26. Porcsin keserűfű

7.

Fakó muhar

17. Mezei aszat

27. Selyemkóró

8.

Fehér libatop

18. Mezei szulák

28. Szőrös disznóparéj

9.

Fekete üröm

19. Mezei zsurló

29. Tyúkhúr

20. Parlagfű

30. Vadkomló

10. Földi bodza

XXXIII. Mezőgazdaság ágazat tanulóinak

1.

Szőrös disznóparéj

10. Kakaslábfű

19. Csomós ebír

2.

Fehér libatop

11. Zöld muhar

20. Farkas kutyatej

3.

Parlagfű

12. Mezei zsúrló

21. Csillagpázsit

4.

Pongyola pitypang

13. Csattanó maszlag

22. Fenyércirok

5.

Mezei acat

14. Réti perje

23. Napraforgó szádor

6.

Tyúkhúr

15. Ragadós galaj

24. Lándzsás útifű

7.

Tarackbúza

16. Mezei csorbóka

25. Angol perje

8.

Búzavirág

17. Porcsin keserűfű

26. Francia pernye

9.

Betyárkóró

18. Apró szulák


17. oldal

6. sz. függelék ÚTMUTATÓ A FAMETSZET GYŰJTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

A fametszet gyűjteménynek 15 fafajt kell tartalmaznia. A gyűjthető fajokat a mellékelt lista tartalmazza. A fametszetek 10 x 5 x 3 cm-es hasábok, ahol az 5 cm-es párhuzamos élek (a kambiumtól mérve) egyike sugárirányú, a másik húrirányú, és hosszanti (10 cm-es) oldalán mindig tartalmazza a kérget. Az így előállított fatest légszáraz, lecsiszolt, szálka- és penészmentes, nem tartalmaz fahibát, vagy olyan elváltozást, ami a jellegzetes felismerési bélyegek megfigyelését zavarja. A fametszetek 10 x 5 cm-es lapjának bal alsó sarkában, 1 x 1 cm-es lapon felragasztva, Times New Roman 12-es nagy nyomtatott betűtípussal kell a fafaj nevét megadni az Erdészeti leírólap kódjegyzékében szereplő rövidítés szerint. A fametszetek egy megfelelő méretű dobozba helyezendők. A dobozok reklám feliratait papírral le kell ragasztani. A dobozon fel kell tüntetni a gyűjtő nevét és osztályát.

FAJLISTA A FAMETSZT GYŰJTEMÉNY KÉSZÍTÉSÉHEZ

1. Akác

12. Fűz

23. Rezgőnyár

2. Barkócaberkenye

13. Gyertyán

24. Szelídgesztenye

3. Bükk

14. Hárs

25. Szil

4. Csertölgy

15. Juhar

26. Tölgy (az összes faj

5. Éger

16. Jegenyefenyő

6. Eper

17. Kőris

7. Erdeifenyő

18. Közönséges dió

8. Fehérnyár

19. Lucfenyő

9. Feketedió

20. Nemes nyár

10. Feketefenyő

21. Nyír

11. Feketenyár

22. Platán


külön-külön)

27. Vadalma 28. Vadcseresznye 29. Vadkörte 30. Vörösfenyő

18. oldal

7. sz. függelék ÚTMUTATÓ AZ ERDEI MELLÉKTERMÉK GYŰJTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

A gyűjtemények 20 darab szabadon választott erdei mellékterméket kell tartalmaznia a mellékelt listából. A begyűjtött anyagokat természetben, a terméseket (gyümölcsöket) megfelelően kiszárított állapotban, vagy a jellemző bélyegeket jól láthatóan megjelenítő fotón lehet beadni. Védett növényt, vagy olyan mellékterméket, amely csak az élőhely, illetve növényegyed károsításával gyűjthető (pl. mohák, gyöngyvirág, hóvirág, ciklámen, hunyor, csodabogyók, farkas boroszlán, salamonpecsét, zsurló, zanót, lisztes berkenye, fekete galagonya, homoktövis, tiszafa, magyar tölgy stb.) kizárólag fotódokumentációval adható le. A melléktermékeket beszámozva, külön lapra rögzítve, zárható műanyag tasakban kell elhelyezni. A számokhoz tartozó megnevezést a gyűjtőlapon kell feltüntetni. A gyűjtőlapokat egy megfelelő méretű dobozba kell elhelyezni. A dobozok reklám feliratait papírral le kell ragasztani. A dobozon fel kell tüntetni a gyűjtő nevét és osztályát.

LISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ

1. erdei gyümölcsök (szárítva) 2. tobozok és magjuk 3. mohák 4. száraz termések (pl.: bükk, tölgy, cser makkja) 5. faszén 6. gyanta 7. gyógynövények 8. gombák (pl.: tapló) 9. hullott őzagancs


19. oldal

8. sz. függelék ÚTMUTATÓ A KIFŐZÖTT KOPONYA ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A gyűjteménynek a kiadott listán szereplő fajokból, azok kifőzött koponyájából 1 darabot kell tartalmaznia. A vaddisznó, a ragadozó emlősök, valamint az apróvadfajok kifőzött koponyája is az állkapcsokkal együtt értendő. A koponyákat egy, a méretüknek megfelelő dobozban kell elhelyezni. A dobozon fel kell tüntetni: a gyűjtő nevét, osztályát, a gyűjtés idejét, a faj magyar megnevezését. Minden koponyát a fejről való eltávolítás után megnyúzunk. A nyúzásnál fokozottan oda kell figyelni, hogy a késsel ne sértsük meg a csont felszínét, mert ez a kikészített koponyán később csúnyán meglátszódik. Ezután eltávolítjuk a szemgolyót és a környékén található zsírszövetet, majd az öreglyukon át az agyvelőt összetörjük és vízsugárral kimossuk a koponyaüregből. Az agyhártyát is ilyenkor nyersen távolítjuk el. Átfolyó hideg vízzel végezzük a vértelenítést. Ha erre nincs módunk, cseréljük gyakran az áztató vizet. Ilyenkor 1% konyhasó hozzáadásával gyorsíthatjuk a folyamatot. A következő művelet maga a kifőzés. Az egyes vadfajok koponyájának kifőzése közötti különbségeket fokozottan figyelembe kell venni és annak módja szerint eljárni. A kifőzést követően – miután letisztítottuk a koponyát az izmoktól, hártyáktól, inaktól – következik a fehérítés. Fehérítésre kizárólag hidrogén-peroxidot használunk (33 %-os töménységű oldat a fodrászellátó üzletekben szerezhető be). Ajánlatos egy lapos edény fölött ecsetelni az előzetesen nedvesített csontot, az ecsetelést többször megismételjük, majd leöblítjük. Másik eljárási mód, amikor a hidrogén-peroxidot magnézium-oxiddal vagy bécsi fehér porral tejfel sűrűségű péppé keverjük és ezt a pépet kenjük fel a koponyára. 10-24 órán át sötét helyen hagyjuk, majd tiszta vízzel leöblítjük. Mind a két esetben a fehérítés után megszárítjuk a koponyát és a száradás után behelyezhető a gyűjtődobozba. Értékelés: A feladatra egy jegyet kapnak a tanulók. Megfelelő a feladat kivitelezése, ha a koponya nincs megsértve, az inak és egyéb anyagok eltávolítása maradéktalanul megtörtént, valamint a fehérítés is megfelelő.

FAJLISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ 21. Gím tarvad

Szőrmés ragadozók:

22. Dám tarvad

28. Borz

23. Őz tarvad

29. Róka

24. Muflon tarvad

30. Nyest

25. Vaddisznó

31. Nyestkutya

26. Mezei nyúl

32. Aranysakál

27. Üregi nyúl

33. Házigörény


20. oldal

9. sz. függelék ÚTMUTATÓ VADNYOM GYŰJTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. A gyűjteménynek a kiadott listán szereplő fajokból, azok nyomáról készült fényképből, vagy gipszből kiöntött nyomlenyomatból 10 darabot kell tartalmaznia. A felsorolt vadfajok listájából egy fajon belül csak egy ivar nevezhető meg. A gyűjtemény tartalmazzon 5 db nagyvadfaj nyom lenyomatát és 5 db egyéb vadfaj nyom lenyomatát a felsoroltak közül. A gyűjtemény kétféleképpen készíthető el. 1. Miután a terepen felfedeztük a kívánt nyomot, a helyszínen összekeverjük a gipszet, hogy pozitív nyomot készíthessünk. A gipszkeverésnél mindig be kell tartani a gipsz és a víz helyes arányát, a keverési időtartamot és kellő önthetőségét. A gipsz beöntéskor figyeljünk arra, hogy egy pontból indulva terítse be a mintafelületet, elkerülve ezzel a levegő bezáródását. Az így elkészült pozitív nyomot haza visszük és otthon készítünk belőle negatív nyomot. Nagyon fontos, hogy a terepen elkészített nyomot száraz és hűvös helyen tároljuk, hőtől és közvetlen napsugárzástól védjük a további munkálatokig, így elkerülhető az elektrosztatikus feltöltődés (por és egyéb szennyezőanyagok megtapadása a felületén). Ezután a pozitív nyomból negatív nyomot készítünk. A pozitív nyomból úgy tudunk negatív nyomot készíteni, hogy először szobahőmérsékleten 20-25 °C-on vékony rétegben, finom ecsettel felvisszük a lemintázandó formára a formaleválasztó folyadékot. Ezután várunk 5-10 percet, hogy az anyag beszívódjon a gipszformába. A kezelés után a formát leönthetjük a gipsszel vagy magát a formát helyezzük bele az előzőleg valamilyen formába kiöntött gipszbe (ügyelve a helyes arányokra és az öntési technikára). A gipsz kikeményedése után könnyedén, de mégis óvatosan leválasztható a gipsz az eredeti formáról. Az elkészült gipszformát a továbbiakban nem kell bekenni a formaleválasztóval. Ezután helyezze el a lenyomatokat egy megfelelő méretű papírdobozban, az egyes formákat papírral válassza el egymástól. A formák aljára írja rá a vadfaj magyar nevét. A papírdobozon tüntesse fel a gyűjtő nevét, osztályát. 2. A terepen megtalált nyomokról fényképfelvételt is készíthet. A fénykép készítésénél nagyon fontos, hogy a nyom mellé helyezzen el egy vonalzót vagy egyéb hosszúságmérő eszközt, hogy jól kivehető legyen a nyom mérete. Az egyediség miatt helyezzen el a nyom mellett egy személyes tárgyat vagy írja rá a vonalzóra a nevét. Arra oda kell figyelni, hogy mindig ugyanaz a tárgy és vonalzó vagy egyéb hosszúságmérő eszköz legyen minden nyom mellett. Ezután nyomtassa ki vagy hívassa elő a képeket színes formában. Nagyon ügyeljen a minőségre. Homályos, nehezen kivehető képeket nem tudunk elfogadni. Az sem fogadható el, ha a vonalzón nem lehet leolvasni a nyom méretét. A fénykép vagy nyomtatott kép mérete 10 x 15–ös. A fénykép hátuljára írja rá a vadfaj magyar megnevezését. A képeket helyezze el egy borítékban. A borítékra írja rá a nevét, osztályát. FAJLISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

gímszarvas dámszarvas őz muflon vaddisznó róka borz aranysakál farkas nyest nyuszt


12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

nyestkutya mosómedve hermelin házi görény menyét vidra vadmacska mezei nyúl üregi nyúl fácán fogoly

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

balkáni gerle dolmányos varjú tőkés réce csörgő réce vetési lúd szárcsa túzok holló kárókatona

21. oldal

10. sz. függelék ÚTMUTATÓ A HULLATÉK GYŰJTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. A gyűjteménynek a kiadott listán szereplő fajokból, azok hullatékáról készült fényképből vagy kiszárított hullatékából 10 darabot kell tartalmaznia. A felsorolt vadfajok listájából egy fajon belül csak egy ivar nevezhető meg. A gyűjtemény tartalmazzon 5 db nagyvadfaj hullatékát és 5 db egyéb vadfaj hullatékát a felsoroltak közül. A gyűjtemény kétféleképpen készíthető el. 1. A terepen megtalálva az adott vadfaj hullatékát felszedjük, papírzacskóba csomagolva haza visszük. Ha szükséges szobahőmérsékleten kiszárítjuk. A kiszárított hullatékot önzáró tasakba helyezzük. A tasakokat számokkal látjuk el. A számok alapján géppel írott listát kell készíteni a vadfaj magyar megnevezésével. A listát tartalmazó papírlapon tüntesse fel a gyűjtő nevét, a gyűjtés helyét. Ezután a tasakokat egy dobozban helyezze el. A tasakokat egy megfelelő méretű parafa vagy fa táblán is elhelyezheti. Ebben az esetben a vadfaj megnevezése a tasakok alatt szerepeljen. CSAK MEGFELELŐEN KISZÁRÍTOTT GYŰJTEMÉNY FOGADHATÓ EL! 2. A terepen megtalált hullatékról fényképfelvételt is készíthet. A fénykép készítésénél nagyon fontos, hogy a hullaték mellé helyezzen el egy vonalzót vagy egyéb hosszúságmérő eszközt, hogy jól kivehető legyen a hullaték mérete. Az egyediség miatt helyezzen el a hullaték mellett egy személyes tárgyat vagy írja rá a vonalzóra a nevét. Arra oda kell figyelni, hogy mindig ugyanaz a tárgy és vonalzó vagy egyéb hosszúságmérő eszköz legyen minden hullaték mellett. Ezután nyomtassa ki vagy hívassa elő a képeket színes formában. Nagyon ügyeljen a minőségre. Homályos, nehezen kivehető képeket nem tudunk elfogadni. Az sem fogadható el, ha a vonalzón nem lehet leolvasni a hullaték méretét. A fénykép vagy nyomtatott kép mérete 10 x 15–ös. A fénykép hátuljára írja rá a vadfaj megnevezését. A képeket helyezze el egy borítékban. A borítékra írja rá a nevét, osztályát.

FAJLISTA A GYŰJTEMÉNYHEZ 1. gímszarvas

14. hermelin

2. dámszarvas

15. házi görény

3. őz

16. menyét

4. muflon

17. vidra

5. vaddisznó

18. vadmacska

6. róka

19. mezei nyúl

7. borz

20. üregi nyúl

8. aranysakál

21. fácán

9. farkas

22. balkáni gerle

10. nyest

23. dolmányos varjú

11. nyuszt

24. tőkés réce

12. nyestkutya

25. vetési lúd

13. mosómedve


22. oldal

11. sz. függelék ÚTMUTATÓ VADGAZDÁLKODÁSI BERENDEZÉSEK TERVEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE FELADATHOZ

A feladat célja, hogy a tanuló járja végig a tervezéstől a kivitelezésig terjedő munkafázisokat, ismerje meg az egyszerű műszaki ábrázolás követelményeit, fedezze fel egy berendezés, létesítmény építésének lényeges mozzanatait (találkozási és mérhető pontok, stb). A feladat két részből áll: -

vadgazdálkodási berendezés/létesítmény méretarányos makettjének és a beadott makettről készült méretarányos műszaki rajz

elkészítése. A beadandó makettnek és rajznak nem kell egy méretarányban készülnie (nem is tilos), de a rajzon a valóságos méreteknek és nem a makett méreteinek kell szerepelnie. A méreteknek a megfelelő átszámolás után a maketten megmérhetőnek kell lennie (a kicsinyítésből és nagyításból adódó minimális eltérések megengedettek). A következő vadgazdálkodási berendezések és létesítmények műszaki rajza és makettje készíthető el: -

magasles tetővel vagy tető nélkül hordozható les őzetető szálastakarmány etető (padlásos vagy padlás nélküli) fácán voiler

Nem választható berendezések: -

fácán etető sózóvályú tuskósózó szóró

A tervrajzok két nézetben készülnek az egyértelmű méretezéshez (kivétel: fácán volier, ahol felülnézeti ábrázolás elegendő). A rajzot szövegmezővel ellátott műszaki rajzlapon, ceruzával kell készíteni. A rajzlap mérete: A/4 vagy A/3. A nézeti rajzok egy lapon is elkészíthetőek. A rajzok feliratozása, méretezése kézírással, de a szabványíráshoz hasonlóan készül (folyóírás nem elfogadható). A méretarányt úgy kell megválasztani, hogy a rajz áttekinthető és értelmezhető legyen. Ajánlott méretarányok: M 1:10, M 1:20, M1:25 Makett anyaga: vásárolt léc, készített léc, szedett faanyag (pl som, stb., ami méretében megfelel). Rögzítések módja: szög, ragasztás, csavar, csapolás és ezek kombinációi (kivétel extrém, de munkaigényes megoldásoknál). Festés és faanyag kezelése nem kötelező. A feladat értékelése: Mind a rajz, mind pedig a makett 2-2 részjeggyel (tartalmi és alaki) kerül értékelésre. A 4 részjegy egyszerű számtani átlaga adja a feladatra adható érdemjegyet.


23. oldal

12. sz. függelék ÚTMUTATÓ A GAZDASÁGI ÁLLATOK JELLEMZÉSE FELADATHOZ

A tanulóknak a listában szereplő gazdasági állat fajtalistából legalább 15 darabos, leírásokat és képet tartalmazó összeállítást kell készíteni. A leírásoknak tartalmaznia kell a fajta eredetét (származását), a küllemet, és a hasznosítást. Röviden jellemezni kell a hazai tenyésztés helyzetét, a fajta jelentőségét, és ismertetni kell a legfontosabb (külsőbelső) értékmérő tulajdonságokat. A gyűjteményt A/4 formátumban, Times New Román, vagy Calibri betűtípussal, 11-12 p betűnagysággal kell elkészíteni, lefűzve, iratgyűjtő dossziéban. A képek lehetőség szerint színesek legyenek. Tartalmi értékelés (T) Valamely, a fenti felsorolásban szereplő jellemző kifejtésének elmaradása egy jegy levonást eredményez a tartalmi jegyből (T). A fenti hat jellemző szakmailag hibátlan tartalmú kifejtése esetén max. 6 x 5 pont adható a feladat tartalmi részére: 28 – 30 pont: jeles (5) 24 -27 pont: jó (4) 20 - 23 pont: közepes (3) 17 -19 pont: elégséges (2) 16 pont alatt elégtelen (1) A feladat értékelése egyebekben az általános részben leírtak szerint történik.


Szarvasmarha fajták 1. Magyar szürke 2. Magyar tarka 3. Holstein-fríz 4. Jersey 5. Ayrshire 6. Hereford 7. Limousin 8. Charolais

Sertés fajták 9. Magyar nagy fehér 10. Magyar lapály 11. Piretrain 12. Duroc 13. Hampshire 14. Mangalica


Lófajták 15. Angol telivér 16. Arab telivér 17. Lipicai 18. Nóniusz 19. Kisbéri félvér 20. Gidrán 21. Magyar hidegvérű

Baromfi fajták és hibridek 22. Sárga magyar tyúk 23. Kendermagos magyar tyúk 24. Fehér cornish 25. Leghorn tyúk 26. Bábolna harco tyúk 27. Bronzpulyka 28. Rézpulyka 29. B.U.T plyka

30. Magyar parlagi gyöngytyúk 31. Szürke landeszi lúd 32. Magyar kacsa

Juhfajták 33. Hortobágyi (magyar) racka 34. Gyimesi racka 35. Cikta 36. Cigája 37. Awassi 38. Lacaune 39. Magyar merinó 40. Suffolk 41. Texel 42. Ile de france 43. Német húsmerinó 44. Német fekete fejű húsjuh

24. oldal

13. sz. függelék ÚTMUTATÓ A SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRNÖVÉNYEK GYŰJTEMÉNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

A gyűjteménynek a kiadott listán szereplő fajokból 15 db-t kell tartalmaznia. Követelmények: Az egyes fajokból tipikus, lehetőleg ép, egészséges, a jellemző bélyegeket tartalmazó példányt, növényképletet kell gyűjteni. A válogatásnál vegyük figyelembe a gyűjtőlap méreteit is. A begyűjtött anyagot a fonnyadás és összeszáradás elkerülése érdekében a lehető legrövidebb időn belül préselni kell. A leveleket gondosan ki kell simítani és két nedvszívó papírréteg (pl. újságpapír) közé helyezve le kell nyomtatni (pl. súlyosabb könyvekkel). A növények addig préselődnek, amíg légszárazak nem lesznek. A növényeket a papírboltokban kapható gyűjtőlapokra kell rögzíteni átlátszó ragasztóval úgy, hogy a többszöri lapozás se tehessen kárt bennük. A gyűjtőlapon feltüntetendő: - a faj magyar neve, - a faj tudományos neve, - a gyűjtő neve, osztálya - a gyűjtés helye, ideje. A gyűjteménynek a következő listán szereplő fajokból 15 db-t kell tartalmaznia.


1. Búza

11. Borsó

2. Árpa

12. Bab

3. Tritikálé

13. Napraforgó

4. Zab

14. Őszi káposztarepce

5. Rozs

15. Burgonya

6. Rizs

16. Cukorrépa

7. Kukorica

17. Takarmányrépa

8. Cirok

18. Csicsóka

9. Szudánifű

19. Lucerna

10. Szója

20. Vöröshere


25. oldal

2. sz. melléklet (Gyakorlati házi vizsgák) A GYAKORLATI HÁZI VIZSGÁK RENDJE

OKJ 34 623 01 Erdészeti szakmunkás 10. évf. 1. Felismerés (gyakorlati vizsga felismerési jegyzéke alapján) - leveles és téli hajtás, gombák 2. A motorfűrész biztonságos kezelése (üzembe helyezés, napi karbantartás és alapvágásformák) 11. évf. 3. Felismerés (gyakorlati vizsga felismerési jegyzéke alapján) - vadfajok és erdei melléktermékek OKJ 54 623 02 Erdésztechnikus 10. évf. 1. Felismerés (gyakorlati vizsga felismerési jegyzéke alapján) - Állat- és növényfelismerés a károsítók és kórképek kivételével 11. évf. 2. A motorfűrész biztonságos kezelése (üzembe helyezés, napi karbantartás és alapvágásformák) 12. évf. 3. Vadászlőfegyver biztonságos kezelése (szét- és összeszerelés, lőfegyver hordmódja, lőfegyver tűzkész állapotba hozása, lőfegyver karbantartása) és kispuska lövészet (3 próbalövést követően 10 lövés leadása kispuskával, álló testhelyzetből). OKJ 54 623 01 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus 12. évf. 1. Felismerés (gyakorlati vizsga felismerési jegyzéke alapján) - Állat- és növényfelismerés a típusjelzők, károsítók és kórképek kivételével 13. évf. 2. A motorfűrész biztonságos kezelése (üzembe helyezés, napi karbantartás és alapvágásformák) 3. Vadászlőfegyver biztonságos kezelése (szét- és összeszerelés, lőfegyver hordmódja, lőfegyver tűzkész állapotba hozása, lőfegyver karbantartása) és kispuska lövészet (3 próbalövést követően 10 lövés leadása kispuskával, álló testhelyzetből). OKJ 54 625 01 Vadgazdálkodási technikus 10. évf. 1. Felismerés (gyakorlati vizsga felismerési jegyzéke alapján) - Állat- és növényfelismerés a vadászkutyák, cserjék takarmánynövények kivételével

és

lágyszárúak,

valamint

a

13. évf. 2. A motorfűrész biztonságos kezelése (üzembe helyezés, napi karbantartás és alapvágásformák) 3. Vadászlőfegyver biztonságos kezelése (szét- és összeszerelés, lőfegyver hordmódja, lőfegyver tűzkész állapotba hozása, lőfegyver karbantartása) és kispuska lövészet (3 próbalövést követően 10 lövés leadása kispuskával, álló testhelyzetből).


26. oldal

2. sz. melléklet (Gyakorlati házi vizsgák) A felismerés vizsgafeladat értékelése a Herman Ottó Intézet által – 3587-97/2014/NAKVI, 2673125/2016/HERMAN, 2673-134/2016/HERMAN, 2673-146/2016/HERMAN és 2673-168/2016/HERMAN számon – kiadott felismerési jegyzék és értékelési útmutató szerint történik, a megadott ponthatárok %-ra váltásával. A motorfűrész biztonságos kezelése vizsgafeladat értékelése a komplex szakmai vizsgán szokásos módon történik. Az eredményes vizsga követelménye, hogy a tanuló ne szegje meg súlyosan az EBSZ előírásait (műtárgyakat, a munkaeszközt, valamint saját és mások testi épségét ne veszélyeztesse), az alapvágásformák kivitelezése során a motorfűrész nem fullad le, a vezetőlemez nem szorul meg, a szúróvágásnál nincs visszacsapódás. A vadászlőfegyver biztonságos kezelése és használata vizsgafeladat értékelése: Az eredményes vizsga követelménye, hogy a tanuló ne szegje meg súlyosan a lőfegyvertartás és -kezelés biztonsági előírásait és a fegyverhasználat során -

Vadgazdálkodási technikus képzésben részt vevő tanuló 100-ból 60 köregységet, Erdésztechnikus képzésben részt vevő tanuló 100-ból 50 köregységet érjen el.

A biztonságos fegyverhasználat súlyos megszegésének minősül és eredménytelen annak a vizsgája, aki a lőállásból kifordul, a lezárt zárdugattyújú fegyverrel úgy forog, hogy a fegyver csöve emberre mutat, ill. a töltés – ürítés alkalmával bármilyen veszélyhelyzetet idéz elő. A vizsgarészeket külön-külön érdemjeggyel értékelik. A vizsgafeladatra kapott érdemjegyet a részérdemjegyek átlagából kell képezni a kerekítés szabályai szerint.


27. oldal

3. sz. melléklet (Gyakorlati napló) A GYAKORLATI NAPLÓ ALAKI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

Alaki követelmények: A nyári gyakorlat megkezdésekor minden diáknak új füzetet kell kezdenie, melynek formai követelményei a következők: A füzet A4-es méretű, NEM LEHET SPIRÁLOZOTT, a benne lévő lapok mintája lehet sima, vonalas vagy négyzetrácsos. A füzet külső kinézete az alábbi, 1. ábra alapján. (a Saját Névnek, a „Gyakorlati napló” feliratnak, az évszámnak és az osztálynak minden esetben a külső borítón kell szerepelnie!) A füzet kinyitása után a borító belső oldalára a nyomtatott és kiadott „GYAKORLATOK” feliratú táblázatot kell beragasztani a 2. ábra szerint, melyet az egyes gyakorlatok után ki kell tölteni. A füzetlapok széleire a 2 cm-es margót tollal, vonalzó mellett kell megrajzolni (ha nincs eredetileg a lapokra nyomtatva)!

A gyakorlati füzetet kinyitva, a jobb oldalon lehet kezdeni az első gyakorlat beírását. Ezt követően a többi (2., 3., stb…) gyakorlatot folytatólagosan kell vezetni, egy oldalon egy gyakorlati nap kerüljön beírásra.


28. oldal

3. sz. melléklet (Gyakorlati napló) A füzet jobb első és valamennyi további oldalát a következő minta szerint kell vezetni:

Tartalmi követelmények: A gyakorlati napló a gyakorlaton látottak, illetve elvégzett tevékenységek rögzítésére szolgál. Az egyes napok gyakorlati tananyagának beírása minimum fél oldal terjedelemben fogadható el. A fél oldalnál rövidebb, nem a gyakorlatról szóló, szakmai hibákkal teli napló nem elfogadható (elégtelen), melynek pótlása a következő osztályba lépés feltétele! A gyakorlati napok beírását olvashatóan, minden oldal alján, a felügyelettel megbízott gyakorlatvezető aláírásával kell igazolni. A betegség miatt elmulasztott gyakorlati napokat pótolni kell! Az utolsó gyakorlati napot lezáró oldalon a gyakorlatvezető aláírása és pecsétje igazolja a hiánytalan napok számát. A nem igazolt gyakorlati napló nem elfogadható (elégtelen). A tanulónak felróható okból hiányosan letöltött nyári gyakorlat, valamint határidőre le nem adott gyakorlati napló, osztályismétlést von maga után. A befejezett és leigazolt gyakorlati naplókat a leadási határidőre, vagy azt megelőzően a gyakorlati oktatásvezetőnél, illetve az iskolatitkárságon lehet leadni.


29. oldal

A TANULÓ TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Recommend Documents