A TANULÁS TÁMOGATÁSA A GYOMAENDRŐDI RÓZSAHEGYI KÁLMÁN KISTÉRSÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN CÉL: Minden tanulót eljuttatni a képességei optimumára. Megvalósítás: Pedagógiai program II. fejezet, Helyi tanterv szerint. FELADAT: Az önálló ismeretszerzés képességeinek fejlesztése Megvalósítás: A tanulás tanítása modul bevezetésével. • Pedagógiai programunk A képzés rendje c. fejezetének mottója egy idézet Szent-Györgyi Alberttől, amely így szól: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Ez az idézet a mi felfogásunkban azt jelenti, hogy iskolánk nem elsősorban a lexikális tudás megszerzését tűzte ki célul, hanem a teljesítőképesség kifejlesztését. Ehhez az első és legfontosabb feladatunknak tartjuk a tanulás hatékony metodikájának a megtanítását. • A NAT kiemelt fejlesztési feladatként írja elő a tanulás tanítását. Mi 1998-ban határoztuk el ennek a stúdiumnak a bevezetését. A tantestület minden tagja elvégzett egy 30 órás tanfolyamot. Itt a pedagógusok Oroszlány Péter vezetésével megismerkedtek az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tanulásmódszertant tanító programjával, tantervével és tanítási technikáival. Ezek után mi is bevezettük ezt a helyi tantervbe építve. Azt a megoldást választottuk, hogy az egyes témákat a különböző szaktárgyak órái közé illesztettük, biztosítva rá szabad órakeretet. A témák feldolgozása után következő szaktárgyi órákon pedig az elsajátított tanulási technikák gyakorlására adtunk lehetőséget. A gyakorlatban ez úgy történt, hogy a tanév kezdete előtti héten az egy osztályban tanító pedagógusok összeültek és elosztották egymás között a témákat. Minden osztálynak készült egy táblázat, amely a témák naptári elosztását tartalmazta. Ezek a tervek a tanári szobában voltak kifüggesztve, hogy mindenki láthassa, az adott időszakban a tanulásmódszertan melyik területét kell gyakoroltatni az egyes osztályokban. A megvalósítás a pedagógusok tevékenységének összehangolásán múlott. Ez pedig nem volt zökkenőmentes. Vagy hiányzás miatt, vagy a tananyagban történt csúszás miatt előfordult, hogy elmaradtak a felvállalt órák. Ha ez egyszer is megtörtént, az egész rendszer felborult, ellenőrizhetetlenné és értékelhetetlenné vált. A másik problémát az jelentette, hogy nem volt lehetőség csoportbontásra, ami nehezítette a tanulók mindegyikének őszinte megnyilvánulását, illetve megfelelő aktivitását. Az egyéni adottságok és fejlettségi szint figyelembe vételének is korlátja volt a teljes osztálykeretben történő foglalkozás. • A program felülvizsgálata után a modulrendszerű folytatás mellett döntöttünk. A modulok beépítésére évente kétszer, tanév elején és a második félév elején kerül sor. Ez kétszer három napot jelent, egy tanévben összesen 32 órát. A felső tagozat tanulóit 10-15 fős csoportokra osztjuk. Előzetes felmérést végezünk a tanulási stratégiákról és a tanulási motivációról. Ennek eredménye alapján szervezzük a csoportokat, homogénebb összetételt biztosítva. Az egyes csoportoknak kialakult szokásaikhoz és tanulás-módszertani kultúrájához igazodó programot tudunk biztosítani. A 3-3 nap alatt csak ezzel foglalkozunk, így mi pedagógusok is rákényszerülünk arra, hogy alapos felkészüléssel komolyan végezzük el ezt a feladatot. Így a későbbi szaktárgyi órákon is nagyobb teret kaphat a tanulásmódszertan gyakorlása, mint azelőtt. • A tervezett projekt központi témája tehát a tanulásmódszertan tanítása. A tananyagtartalom pszichológiai, ezen belül fejlődés lélektani megalapozottságú. Pedagógiai vonatkozásban a személyiségfejlesztés része. Nagy József személyiség felfogása alapján a kognitív motívum-
és képességrendszer fejlesztését szolgálja. Ezen túlmenően a kommunikációs képesség fejlesztésével a szociális és a személyes kompetencia kialakítását is segíti. A tanulás tanításának hatékonysága minden tantárgy tanításában megtérül, mivel alapját adja a tanulási képesség szaktárgyi órákon való fejlesztésének. • A tanulásmódszertan intenzív, időszakos képességfejlesztő tréning. A PROGRAMMODUL CÉLJAI • A tanuláshoz való viszony formálása. Lehetőséget ad a gyermeknek az iskolához, a tanuláshoz, a tanárokhoz való viszony átgondolására, átértékelésére. Fontos, hogy minden gyermek szóhoz jusson és elfogadó légkörben beszélhessen iskolával kapcsolatos nehézségeiről, jó vagy rossz tapasztalatairól, negatív és feldolgozatlan élményeiről. • Képességek fejlesztése. Az egyes alapképességeket időszakosan és visszatérően középpontba állítja, fejlődésüknek lökésszerű impulzust ad. Alapképességnek tekinti a koncentrációs képességet, a beszédben és írásban való önkifejezés, a hangos és a néma olvasás, az emlékezés, a gondolkodás, az ismeretek világában való eligazodás képességét. • Személyiségépítés. A tanulásmódszertan tanítása során a személyiség egészére hatunk, a tanulási képességek fejlesztésekor a teljes személyiséget kell magunk előtt látnunk. Ez a gyermek pillanatnyi állapotához, helyzetéhez való alkalmazkodást jelent, vagyis onnan kell elindulni, ahol a gyermek éppen tart. • Tanulási szokások kialakítása. A tanulók tanulási szokásainak megismerése, a célszerűtlen szokások elhagyásának, jó szokások felvételének kezdeményezése, a helyes szokások gyakorlása, kondicionálása. A tanulók egyéni tanulási kultúrájának felépítése, annak a szokásrendnek, munkarendnek, napirendnek a megtalálása, amely sikeres teljesítményhez vezet. • Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása. A tanulás gazdaságos és eredményes, személyre szabott módszereinek elsajátítása. Konkrét módszerek, eljárások, tanulási fogások, technikák bemutatása és gyakoroltatása egészen a tanuló saját tanulási módszerének kialakulásáig. KÖVETELMÉNY Az igényesség és az önfejlesztés vágyának és örömének a felébresztése. A tanulók önmagukhoz mért fejlődése a kitűzött célokban: • A tanulási kedv felébredése, • Előrehaladás az alapképességekben: a figyelem tartósságának és mélységének a növekedése, a szóbeli és az írásbeli kifejezőképesség árnyaltabbá válása, az olvasás sebességének és a szövegfelfogás mértékének fokozódása, az emlékezet javulása, a problémamegoldó- képesség javulása, a tájékozódóképesség csíráinak kialakulása • A tanulási módszerek, tanulási technikák, technológiák elsajátítása valamennyi képességterületen TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK A program a tanév során kétszer három napi időtartamban, összesen 32 tanítási órában zajlik. Az előzetes felmérés eredményei alapján a felső tagozatos tanulókból 10-15 fős csoportokat szervezünk. A foglalkozások tematikája a csoportok adottsága alapján különböző lehet. Az egyéni adottságokhoz
2
való alkalmazkodást az alacsony csoportlétszámok teszik lehetővé. A témák az életkori sajátosságok figyelembe vételével kerültek elosztásra az egyes évfolyamok között. TANANYAGTARTALOM ÉVFOLYAMONKÉNTI BONTÁSBAN Évfolyamok, témakörök 5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Mire való az iskola?
Önművelés
Mire való az iskola?
A tanulás belső föltételei
Koncentráció
Beszédművelés
Beszédművelés
Az emlékezet fejlesztése
Beszédművelés
Koncentráció
Olvasásfejlesztés számítógéppel
A gondolkodás kultúrája
Kifejező olvasás
Dinamikus olvasás Kifejező olvasás
Olvasásfejlesztés számítógéppel
A gondolkodás kultúrája
AZ EGYES TÉMAKÖRÖKHÖZ TARTOZÓ TÉMÁK ÉS TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK • Mire való az iskola? Memoriterek: játékos gyakorlatok versekkel, mondókákkal Levél az iskoláról: szemelvény megbeszélése, levélírás Vita az iskoláról: Hogy érzem magam? - beszélgetés, vita Hogyan tanulok? Önvizsgálat. A tanuláshoz szükséges belső állapot. Szemelvény, egyéni tapasztalatok megbeszélése. A tanulást segítő külső körülmények. Egyéni tapasztalatok megbeszélése. Jó tanulási szokások. Tréning Tanulást segítő módszerek. Tréning, összegzés és rögzítés • A tanulás belső feltételei Önértékelés: Mennyit változtam? Memoriterek. Játékos gyakorlatok. Tehetség, képességek: öröklődés és nevelhetőség. Szemelvények, beszélgetés. Önismeret, önbizalom: beszélgetés, önismereti tréning. Mi készteti az embert tanulásra? Beszélgetés, felmérés elemzése. A tanulás nélkülözhetetlen kellékei. Szerepjáték, megbeszélés. Szándékok és törekvések. Szemelvény, megbeszélés Elhatározások, akaraterő. Tréning. Tanulást segítő módszerek. Összegzés, rögzítés. • Koncentráció Önértékelés, memoriterek. Játékos feladatok. Figyelj csak! Figyelmi feladatok. Nézz és láss! Megfigyelési gyakorlatok. Az ábrándozás a tanulás megrontója. Esetmegbeszélések. Aktívan! Tréning. Koncentrációs gyakorlatok. További koncentrációs gyakorlatok. Jó tanácsok: tanulást segítő módszerek. Összegzés, rögzítés. • Beszédművelés Önértékelés, memoriterek. Hatalmas fegyver a szó. Beszélgetés a beszédről.
3
Tiszta beszéd. Artikulációs gyakorlatok. Önvizsgálat: beszédhibák. Légzéstechnika, hangképzés. Beszédtechnikai gyakorlatok. A szókincs: idegen szavak a beszédben. Szemelvények magnóról, videóról. Felelet, témaismertetés, kiselőadás. Szituációs játékok. Szókincsfejlesztő gyakorlatok. A lámpaláz. Tanulást segítő módszerek.
• Kifejező olvasás Memoriter. Önértékelés: leltár. Tréningezzünk! Olvasás és beszéd. Összefüggés vizsgálata. Készülj a felolvasásra! Gyakorlatok. A blattoló olvasás. Gyakorlatok. Saját szövegeink felolvasása. Gyakorlatok. Hogyan válhat a felolvasás élőbeszéddé? Gyakorlatok. Mesemondás. • Dinamikus olvasás (Csak jól olvasó gyermekek számára) Memoriterek. Önértékelés. Tréningezzünk! Olvasási teszt. Önvizsgálat: olvasási szokásaim. A néma olvasás fejlesztése. Gyakorlatok. A perifériás látás fejlesztése. A fixációszélesség növelése. Ritmikus szemmozgás. Regessziógátlás. • Olvasásfejlesztés számítógéppel Tíz olvasási gyakorlat a néma olvasás fejlesztésére. (Külön tanári felkészítéssel 20 napos önálló program, önkéntes alapon szabad időkeretben.) • Az emlékezet fejlesztése. Memóriapróba. Önértékelés. Az emlékezetről. Ismeretelméleti fogalmak megbeszélése. Az olvasottak rögzítése és felidézése. A vázlatírás gyakorlása. A vázlat bővítése feleletté. Ismétlés a tudás anyja! Beszélgetés, egyéni szokások és tapasztalatok alapján. A bevésés szellemi segítői. Gyakorlatok. Az eredményes rögzítés föltételei. A lényeg megragadása. Gyakorlatok. Új tanulási módszerek. A tanultak rögzítése. • A gondolkodás kultúrája Memóriapróba. Önértékelés. Tréningezzünk! Tanulás és gondolkodás: önvizsgálat. Gondolkodom, tehát vagyok. A logika elemi szabályai. Tanulás belátással. Beszélgetés A vita. Szerepjáték. Agytorna. Gondolkodási szokások. A gondolkodás főbb irányai. Tanulást segítő módszerek. • Önművelés Emlékezetpróba. Játékos gyakorlatok. Tréningezzünk! Információk zuhataga. Önálló gyűjtés. Könyv és könyvtár. Könyvtárhasználati feladatok megoldása. 4
Az írott sajtó. Könyvtári gyakorlatok. Rádió, TV, videó. Önálló felkészülés alapján beszámolók készítése. Ujjgyakorlatok. Tanulást segítő módszerek. Rögzítés.
ÉRTÉKELÉS
A teljes program négy évre szól, az általános iskola felső tagozata számára. A program megvalósítása azonban évenként értékelhető intézményi szinten. A tanulók értékelése a tréning során folyamatos egyrészt a beépített tesztek, önvizsgálatok által, valamint a csoport tagjai és a pedagógusok által. Egy-egy kurzus végén a tanulók is leírják tapasztalataikat, javaslataikat, amelyeket a pedagógusok értékelnek és felhasználnak a továbbiakban.
A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELEI
Reformpedagógiai szemléletű tantestület. Tanári felkészültség és elhívatottság. 10-15 fős csoportok kialakításának a lehetősége. Eszközök: Tanulásmódszertan oktatócsomag (Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. A tanulás tanítása tanári kézikönyv, AKG Kiadó 1995., diasorozat, fóliasorozat, hangkazetták, videokazetta, olvasásfejlesztő program). Technikai eszközök: videó lejátszó, írásvetítő, magnó, számítógép, fénymásoló.
VÁRHATÓ EREDMÉNYEK
Mérhetően javul az iskolához és a tanuláshoz való viszony az érintett tanulók esetében. Mérhetően fejlődik a megcélzott képességcsoport. Érettebbé válik a tanulók személyisége. Hatékonyabbá és eredményesebbé válik a különböző tantárgyak tanulása. Kedvezőtlen tanulási szokások kialakulása előzhető meg. A helyes tanulási módszerek szokássá válnak.
INDIKÁTOROK
Tanulási motivációk javulása (mérés, trendvizsgálat a mellékelt kérdőívvel) Tanulmányi eredmények javulása Tanulási stratégiák gazdagabb és hatékonyabb repertoárja (mérés, trendvizsgálat a mellékelt kérdőívvel) Csökken a félszeg, nehezen megnyilatkozó tanulók száma.
AJÁNLOTT IRODALOM:
Deákné B. Katalin: Neked is lehet jobb jegyed! Tanulási módszerek, ötletek. Pápa, Deák és Társa Kiadó.
Fürstné dr. Kólyi Erzsébet – Sipos Endre: Hogyan is tanuljak? Hasznos tanácsok tizenéveseknek és szüleiknek, Bp., Honffy Kiadó, 1992.
Kovácsné Sipos Márta: A tanulás fortélyai. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006.
Mező Ferenc: A tanulás stratégiája. Debrecen, Pedellus Novitas Kft., 2004.
Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Tanulási képességet fejlesztő tréning 12-16 éveseknek. Bp., AKG Kiadó, 1997.
Oroszlány Péter: Tanári kézikönyv a tanulás tanításához. Bp., AKG Kiadó, 1995.
5
Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez 10 kortól. Bp., Metódus-Tan, 2003.
Oroszlány Péter: Tanulásmódszertani évkönyv 2003/2004. Bp., Metódus-Tan, 2003.
Paul Ginnis: Tanítási és tanulási receptkönyv. Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei. Pécs, Alexandra Kiadó, 2007.
Réthy Endréné: Önismereti alapok. Emberismeret 13 éveseknek. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004.
Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Bp., Műszaki Könyvkiadó, 2000.
6
