A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş–Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom monoszak 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Esztétikai hermeneutika LLM3062 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Benke András 2.4 Tanulmányi év II. 2.5 Félév 3. 2.6. Az értékelés C módja
2.7 A tantárgy típusa
Kö A
3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 1 3.3 szeminárium/labor 3.4 A tantervben szereplő össz7 melyből: 3.5 előadás 2 3.6 szeminárium/labor óraszám A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 56 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei
előadóterem
1 1 óra 15 5 15
5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel
Általános kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó kompetenciák
Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; e megközelítés aktualitásának tudatosítása az internetkultúra korában
Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat
Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdések beillesztése a „hagyománytörténésbe”; a klasszikus esztétika kérdéseinek „posztmodern” újrafogalmazása
Az „esztétikai megkülönböztetés” gyakorlatának meghaladása („esztétikai megnem-különböztetés”)
Igényes műértelmező szövegek alkotása esztétikai hermeneutikai megközelítésben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt)
Önálló kutatási program kimunkálása (egyéni és csoportos)
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
Az esztétikai gondolkodás hagyományának hermeneutikai szempontú újraértelmezése, az esztétikai tapasztalat prioritásának tudatosítása az (esztétikai) ismeretekkel szemben Van-e aktualitása az esztétikai tapasztalatnak az internetkultúra korában? Az előadássorozat számba veszi azokat a fogalmakat (esztétikai tapasztalat, szöveg és interpretáció, dialogicitás, elváráshorizont, a műalkotás befogadása mint önmegértés, igazságtörténés, temporalitás, hatástörténeti tudat, képzés, módszerprobléma stb.), érveket és tapasztalatokat, amelyek által a Hans-Georg Gadamer főművében javasolt új diszciplína – az esztétikai hermeneutika –
pozitív válaszlehetőségeket villant fel a fenti – kultúránk válságára is utaló – kérdésre. A szemináriumok művészetolvasási kísérletek számára teremtenek alkalmat, a fenomenológiai esztétika és az esztétikai hermeneutika körébe tartozó olvasmányok applikatív megértése által.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. Az esztétikai dimenzió túllépése: az esztétika feloldódása a hermeneutikában 2. Esztétikai aktus és esztétikai tárgy viszonya a fenomenológiai esztétikában 3. Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója, az esztétikai tudat kritikája 4. A szépség mint az igazság megtörténése a műben 5. Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep 6. Szöveg és interpretáció viszonya – esztétikai hermeneutikai megközelítésben 7. Műértelmezés és önmegértés
Didaktikai módszerek Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások
Megjegyzések
Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások
Könyvészet 1. Rüdiger Bubner: A jelenkori esztétika némely feltételéről. In: Athenaeum I. 1991/1. 2. Nicolai Hartmann: Esztétika. Magyar Helikon, 1977. - Első rész I. szakasz: az esztétikai aktusszerkezet.
- Első rész II. szakasz: Az esztétikai tárgy struktúrája - Második rész I. szakasz: A rétegegymásután a művészetekben 3. Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp., 1988. 4. Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In uő: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994. 5. Hans-Georg Gadamer: Ki vagyok én és ki vagy te? In: Bókay – Vilcsek (szerk): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 2002. 6. Hans-Robert Jauss: A költői szöveg az olvasás horizontváltásában. In uő: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika. Osiris, Bp., 1997. 7. Hans-Georg Gadamer: Épületek és képek olvasása. In uő: A szép aktualitása. TTwins, Bp., 1994. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések Megbeszélés, 1. Esztétika és hermeneutika kapcsolatának történeti áttekintése interaktív eljárások, műértelmezések 2. Tér és térhasználat a szövegben, utak Megbeszélés, a szöveg felé interaktív eljárások, műértelmezések 3. Szerző és olvasó a virtuális térben Megbeszélés, interaktív eljárások, műértelmezések 4. Politika és esztétika kapcsolatának Megbeszélés, lehetőségei interaktív eljárások, műértelmezések 5. Történeti tudat és kulturális identitás Megbeszélés, jelentősége az interpretációban interaktív eljárások, műértelmezések 6. Idegenség Megbeszélés, interaktív eljárások, műértelmezések Megbeszélés, 7. Adaptáció mint mediális fordítás és interpretáció interaktív eljárások Könyvészet FARAGÓ Kornélia, A zárt tágasság paradoxona = F.K., Kultúrák és narratívák, Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2005, 5-10. FARAGÓ Kornélia, Az út-jellegű értésformák = F.K., Kultúrák és narratívák, Újvidék,
Forum Könyvkiadó, 2005. 11-21. DERRIDA, Jacques, A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diskurzusában, Helikon, 1994, 1/2. FOUCAULT, Michel, Más terekről. ONLINE: http://exindex.hu/index.php?page=3&id=253 (2015.10.01.)
DUNAJCSIK Mátyás, Az olvasó lázadása (avagy túléli-e a kortárs irodalmi élet arcvesztés nélkül az online nyilvánosság robbanását?), Magyar Narancs, 2007/33. ONLINE: http://magyarnarancs.hu/publicisztika/az_olvaso_lazadasa_avagy_tulelie_a_kortars_irodalmi_elet_arcvesztes_nelkul_az_online_nyilvanossag_robbanasat-67531 (2015.10.01.) CRITICAL ART ENSAMBLE, Az anti-copyright pénzügyi előnyei. ONLINE: http://exindex.hu/index.php?page=3&id=408 (2015.10.01.) FOUCAULT, Michel, Nyelv a végtelenhez = M.F., Mi a szerző?, Debrecen, Latin Betűk, 1999, 256-283. BORGES, Jorge Luis, Bábeli könyvtár. ONLINE: ftp://staropramen.mokk.bme.hu/Language/Hungarian/Crawl/MEK/mek.oszk.hu/00400/00461 /html/borges11.htm#vi (2015.10.01.)
ŽIŽEK, Slavoj, A tőke kísértete = Z.S., A törékeny abszolútum. Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért?, Budapest, Typotext 2011, 19-36. RANCIÉRE, Jacques, Politika és esztétika, Budapest, Műcsarnok Kiadó, 2009, 9-26. SELYEM Zsuzsa, A zsarnokság, a megváltás és az irodalom viszonyáról = S.ZS. Fehérek közt, Budapest, Vigilia Kiadó, 2007, 5-38. GROYS, Boris, A demokrácia művészete. ONLINE: http://ujnautilus.info/demokracia-muveszete (2015.10.01.) JAUSS, Hans Robert, Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja, 1980/1-2, 8-39. HALL, Stuart, A kulturális identitásról = Multikulturalizmus, szerk. Feischmidt M., Budapest, Láthatatlan Kollégium – Osiris, 1997, 60-85. BALASSA Péter, Lehetséges-e az esztétikai nevelés egyáltalán?. ONLINE: http://www.c3.hu/~gond/tartalom/18-19/balassa.html (2015.10.01.) HEIDEGGER, Martin, Költők – Mi végre? = M.H., Rejtekutak, Budapest, Osiris, 2006, 233-278. TAR Sándor, A térkép szélén, Holmi, 2002/4. ONLINE: http://www.holmi.org/2002/04/tar-sandor-haz-a-terkep-szelen (2015.10.01.) HAJDÚ Szabolcs, Délibáb, 2014.
PETHŐ Ágnes, Filmvászonra vetített irodalom. Az adaptáció mint mediális fölülírás? = P.Á., Múzsák tükre: Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben, Csíkszereda, Pro-Print, 2003. ZSIGMOND Adél, Az interpetáció mint értelmezői művelet, Látó, 2010/2. ONLINE: http://www.lato.ro/article.php/A-filmes-adaptáció-mint-értelmezői-művelet/1607/ (2015.10.01.) CSIGER Ádám, Django a magyar ugaron, Tiszatáj, 2015/3. ONLINE: http://tiszatajonline.hu/?p=75621 (2015.10.01.) BERÉNYI Csaba, Határtalan végesség. ONLINE: http://magazin.apertura.hu/film/hatartalan-vegesseg-delibab/6579/ (2015.10.01.) DERRIDA, Jacques, Az idegen kérdése: az idegentől jött, = Biczó Gábor szerk., Az Idegen. Variációk Simmeltől Derridáig, Debrecen, Csokonai Kiadó, 2004, 11-30. WALDENFELS, Bernhard, Felelet arra, ami idegen. Egy reszponzív fenomenológia vázlata. ONLINE: http://www.c3.hu/~gond/tartalom/20/frawald.html (2015.10.01.) SAID, Edward, BURGNER, Christoph, Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, Lettre, 1998/28. ONLINE: http://epa.oszk.hu/00000/00012/00012/said.htm (2015.10.01.)
9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.
A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más – hazai és főként magyarországi egyetemek – mai gyakorlatát.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.4 Előadás
10.5 Szeminárium / Labor
10.1 Értékelési kritériumok Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése
Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása
10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben Írásbeli dolgozat, aktív 1/3 részvétel a megbeszéléseken
A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként)
10.6 Minimális követelmények
1/3
Minden órára 1/3 kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete A félév során minden hallgató részt vesz egy általa kiválasztott szemináriumi téma vezetésében (2 fős csoportokban) Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás megengedett A félév végén a kötelező olvasmányokban foglalt alapvető ismeretek elsajátítása teszt formájában kerül ellenőrzésre.
