A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia 1.5 Képzési szint Magiszteri képzés 1.6 Szak / Képesítés Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok
2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Kultúra hermeneutikája 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Dr. Veress Károly egyetemi tanár 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Dr. Kerekes Erzsébet tanársegéd 2.4 Tanulmányi év 1 2.5 Félév 2 2.6. Értékelés módja vizsga 2.7 Tantárgy típusa alaptárgy 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 42 melyből: 3.5 előadás 28 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 50 3.8 A félév össz-óraszáma 42 fizikai / 141 konv. 3.9 Kreditszám 8 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
1 14 óra 15 15 20 28 4
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
Részvétel az előadások 70%-án.
A szemináriumokon való részvétel és a szemináriumi dolgozat elkészítése kötelező. A szemináriumi hiányzásokat egyéni pótlási terv alapján lehet pótolni a vizsgaidőszak kezdetéig.
Transzverzális kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák C1.1 A kultúra és művészetek filozófiájához, a kulturális jelenségekhez és gyakorlatokhoz kapcsolódó elméletek és módszertani orientációk megismerési területének elmélyítése. C6.1 Komplex emberközi és kultúraközi problémák megoldására alkalmas megfelelő módszerek és technikák kiválasztása és meghatározása. C6.2 A kulturális különbségek beazonosítása, értelmezése és érvényrejuttatása szakmai kontextusban és a mindennapi életben; a demokráciára jellemző politikai és kulturális pluralizmus felismerése. C1.3 A filozófiai hermeneutikai fogalmak és módszerek egészében és részletekbemenően történő bemutatása és adekvát felhasználása a kulturális jelenségek és folyamatok kutatásában. C6.5 Egy esettanulmány vagy egy filozófiai tanácsadás kidolgozása komplex emberközi és kultúraközi téma kapcsán. CT1 Magas nehézségi fokú problémahelyzetek realista, illetve mind elméleti, mind gyakorlati érveléssel való kezelése, hatékony megoldásuk érdekében. CT2 Komplex tevékenységek és projektek kivitelezése, részvétel a döntéshozatalban és a felelősségvállalásban multidiszciplináris csoportmunka keretében. CT3 Saját szakmai fejlődés és tevékenységek biztosítása és a személyi autonómi gyakorlása váratlan tanulási és tevékenységi helyzetekben.
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
A hermeneutikai szemléletmód és beállítódás alkalmazása a kulturális jelenségek és folyamatok kutatásában. A kulturális tapasztalat mint hermeneutikai tapasztalat problematizálása; A kulturális kérdésekre irányuló értelmező vizsgálódás elméleti és módszertani megalapozása; A hermeneutika hozzájárulási lehetőségeinek feltárása a kulturális elméletek és gyakorlatok terén szükségessé váló paradigmaváltásokhoz.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás A kultúra terminus történeti szemantikája. A kulturális modernitás konstitúciója Értelmiség és kultúra Ideológia és kultúra-tudat A kulturális tudat hermeneutikai kritikája A kulturális tapasztalat mint hermeneutikai tapasztalat A kultúra mint képzés, teremtés, játék A kultúra mint érték, norma, minta, jelentés A kulturális emlékezet és a hagyomány Nemzedékek és nemzedékváltások. A kultúra mint „inter”kultúra ‒ interkulturalitás (Inter)kulturális identitás és kommunikáció. A kultúraközi párbeszéd esélyei A megértés kultúrája Könyvészet
Didaktikai módszerek előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita előadás, problematizálás, vita
Megjegyzések
x x x Testes Könyv I. Ictus és JATE, Szeged, 1996.: HOLLAND, Norman: Egység, identitás, szöveg. 283–306; ALTHUSSER, Louis: Ideológia és ideologikus államapparátusok. 373–412. x x x A kultúra narratívái. Narratívák 3. (Szerk. Thomka Beáta). Kijárat Kiadó, Bp., 1999.: CURRIE, Mark: Elbeszélés, politika, történelem. 19–38; RÜSEN, Jörn: A történelem retorikája. 39–50; RICOEUR, Paul: Emlékezet ‒ felejtés ‒ történelem. 51–67; CARR, David: A történelem realitása. 69–83.
x x x A történelem poétikája. Narratívák 4. (Szerk. Thomka Beáta). Kijárat Kiadó, Bp. 2000.: ANKERSMIT, F. R.: Hat tézis a narrativista történetfilozófiáról. 111–120; Nyelv és történeti tapasztalat. 169–184; RÜSEN, Jörn: Történeti gondolkodás a kultúraközi diskurzusban. 201–214. x x x A határok átjárhatóságáról. (Szerk. Veress Károly–Gál László). Presa Universitara Clujeana. 2006. 5‒56; 57‒71; 102‒116; 143‒166; 301‒314; 315‒334. x x x Az interkulturalitás ‒ interdiszciplináris megközelítésben. (Szerk. Veress Károly). Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság‒Kolozsvár, 2008. 11‒38; 39‒64; 65‒130; 149‒158. GADAMER, Hans-Georg: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Gondolat, Bp., 1984. 31–37; 47– 65; 88–100; 191–217; 218–229; 240–268; 269–283; 305–339; 348–370. HABERMAS, Jürgen: Filozófiai diskurzus a modernségről. Helikon Kiadó, Bp., 1998. 7–16; 25–41; 73–91; 92–111; 112–134; 241–265; 273–296. HEIDEGGER, Martin: Az idő fogalma. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1992. HONNETH, Axel: Elismerés és megvetés. Jelenkor, Pécs, 1997. 97–168. HUIZINGA, Johan: Homo ludens. Kísérlet a kultúra játékelemeinek a meghatározására. Universum Kiadó, Szeged, 1990. KOMORÓCZY Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Századvég Kiadó, Bp., 1992. 90–107; 183–198; 199–229; 230–304; 305–341. LÉVI-STRAUSS, Claude: Antropologia structurală. Editura Politică, Buc., 1978. 39–99, 221–290, 333–416. LYOTARD, Jean-Francois: A posztmodern állapot. In: A posztmodern állapot. (Szerk. Bujalos István). Századvég Kiadó, Bp., 1993. MANNHEIM Károly: Ideológia és utópia. Atlantisz, Bp., 9–68, 69–128. NYÍRI Kristóf: Nyelv és hagyomány. In: A hagyomány filozófiája. T-Twins Kiadó, Bp., 1994. 13–64. RICOEUR, Paul: Ştiinţă şi ideologie; Ideologia şi utopia: două expresii ale imaginarului social. In: Eseuri de hermeneutică. Humanitas, 1995. 204–230; 274–286. VERESS Károly: A nemzedékváltás szerepe a kultúrában. Pro Philosophia‒Polis, Kolozsvár, 1999. VERESS Károly: Az értelem értelméről. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2003. 39–52, 53–68, 159–171, 184–214. VERESS Károly: A megértés csodájáról. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006. 10–26, 140–190, 191–245. Könyvészet a hermeneutikai ismeretek elsajátításához azok számára, akik nem végeztek hermeneutikai előtanulmányokat: FEHÉR M. István: Hermeneutikai tanulmányok I. L’Harmattan, Bp., 2001. GADAMER, Hans-Georg: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Gondolat, Bp., 1984. 191–268; 269–339. GRONDIN, Jean: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris, Bp., 2002. Veress Károly: Bevezetés a hermeneutikába. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság‒Kolozsvár, 2007; 2010.
8.2 Szeminárium / Labor A szemináriumi tevékenység megbeszélése (könyvészet, szakdolgozat, követelmények, értékelés) Szövegértelmezés ‒ Koselleck: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája (241– 298); Márkus: A kultúra társadalma: a kulturális modernitás konstitúciója (67‒90). Szövegértelmezés ‒ Habermas: A modernség: befejezetlen program. In: Válogatott tanulmányok. (259–281); Jameson: A késői kapitalizmus kulturális logikája (413–442). Szövegértelmezés ‒ Molnár: Az európai értelmiségi (265–290); Molnár: Az értelmiségi és a filozófus (291– 319). Szövegértelmezés ‒ Geertz: Az ideológia mint kulturális rendszer (26–71). Szövegértelmezés ‒ Gadamer: Szöveg és interpretáció (17–42). Szövegértelmezés ‒ Gadamer: Képzés (31–37); Foucault: Mi a szerző? (119–146). Szövegértelmezés ‒ Heidegger: A dolog (6–53); A nyelv (54–109). Szövegértelmezés ‒ Gadamer: Hermeneutika és
Didaktikai módszerek beszélgetés referátum, problematizálás, vita
referátum, problematizálás, vita
referátum, problematizálás, vita
referátum, problematizálás, vita referátum, problematizálás, vita referátum, problematizálás, vita referátum, problematizálás, vita referátum, problematizálás, vita
Megjegyzések
historizmus (348–370). Szövegértelmezés ‒ Assmann: Az emlékezés kultúrája (29–86). Szövegértelmezés ‒ Mannheim: A nemzedékek problémája (201–254). Szövegértelmezés ‒ Habermas: Képesek-e a komplex társadalmak ésszerű identitás kialakítására? In: válogatott tanulmányok. (141–182); Ricoeur: Az én és az elbeszélt azonosság (373–412). Szövegértelmezés ‒ Gadamer: A nyelvek sokfélesége és a világ megértése (3–14). Szemináriumi tevékenység kiértékelése
referátum, problematizálás, vita referátum, problematizálás, vita referátum, problematizálás, vita
referátum, problematizálás, vita Írásbeli és szóbeli ellenőrzés a megbeszélt szövegekből
Könyvészet ASSMANN, Jan: A kulturális emlékezet. Atlantisz Könyvkiadó, Bp., 1999. 29–86; 87–128; 129–158. GADAMER, Hans-Georg: Szöveg és interpretáció. In: Szöveg és interpretáció. Cserépfalvi. é.n. 17–42. GADAMER, Hans-Georg: A nyelvek sokfélesége és a világ megértése. In: Mi az esztétika? Athenaeum. 1991. I. köt. 1. füzet. 3–14. GEERTZ, Clifford: Az értelmezés hatalma. Osiris, Bp., 1994, 2001. 26–71, 344–373, 374–396. HABERMAS, Jürgen: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp., 1994. 11–58, 141–182, 259–282. HEIDEGGER, Martin: A dolog és A nyelv. Sárvár, 1998. 6–53; 54–109. JAMESON, Fredric: A késői kapitalizmus kulturális logikája. In: Testes Könyv. I. 413–442. KOSELLECK, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Bp., 2003. 17–98; 247–162; 201–240; 241–298; 345–430. MANNHEIM Károly: Tudásszociológiai tanulmányok. Osiris, Bp., 2000. 125–182, 201–254. MÁRKUS György: Kultúra és modernitás. T-Twins K. Bp. 1992. 9–44; 67–90; 191–274. MOLNÁR Tamás: Az értelmiség alkonya. Akadémiai Kiadó, Bp., 1996. 13–45; 46–75; 113–149; 150–186; 187–207; 208–222; 223–238; 265–290; 291–319. RICOEUR, Paul: (2) Történelem és fikció kereszteződése; Az én és az elbeszélt azonosság. In: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. (Szerk. Szegedy-Maszák Mihály). Osiris Kiadó, Bp., 1999. 353–372; 373–412.
9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. Komplex kulturális és kultúraközi jelenségek és folyamatok értelmezési és megértési képessége; jártasságok a kulturális menedzsment terén; kultúrafordítás; hermeneutikai terápia inter- és multikulturális környezetben. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.4 Előadás
10.5 Szeminárium / Labor
10.1 Értékelési kritériumok
10.2 Értékelési módszerek
Az előadott ismeretanyag elsajátítása, megfelelő alkalmazása és használata. A hermeneutikai nézőpont, beállítódás, fogalomkészlet, nyelvezet kellő elsajátítása és alkalmazása. A tanulmányozott szövegek tartalmi ismerete.
Folyamatos ellenőrzés; Félév végi írásbeli vizsga.
Az önálló munka és egyéni kutatás eredményeinek bemutatása szakdolgozat formájában.
10.3 Aránya a végső jegyben 40%
Folyamatos ellenőrzés; Félév végi írásbeli vizsga.
20%
Referátumok értékelése, az elsajátított ismeretek tesztelése. A szakdolgozat kiértékelése.
10%
30%
10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei Az előadásokon 70%-os, a szemináriumokon 100%-os részvétel. Egy szemináriumi referátum bemutatása; egy konkrét kulturális jelenség értelmező vizsgálatát elvégző applikatív szakdolgozat elkészítése és bemutatása. A szövegek és a bemutatott kulturális jelenségek értelmezésében való aktív részvétel. Kitöltés dátuma
Előadás felelőse
Szeminárium felelőse
2013. szeptember 30.
Veress Károly
Kerekes Erzsébet
Az intézeti jóváhagyás dátuma
Intézetigazgató
..........................
..........................
