A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş–Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Irodalomelmélet LLM2007 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Borbély András 2.4 Tanulmányi év I. 2.5 Félév 2. 2.6. Az értékelés módja
E
2.7 A tantárgy típusa
Kö A
3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 A tantervben szereplő össz70 melyből: 3.5 előadás 4 3.6 szeminárium/labor óraszám A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
• •
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei
•
előadóterem
1 1 óra 25 10 25
5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
•
szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel
Általános kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó kompetenciák
•
Jártasság a teoretikus gondolkodásban; elmélet és gyakorlat korrelációja az irodalomtudományban és az irodalommal foglalkozás más területein
•
Az irodalomelméleti alapfogalmak adekvát alkalmazása
•
Az irodalomelmélet nyelvhasználatának elsajátítása, alapfogalmainak meghatározása, adekvát alkalmazása
•
Az irodalomelméleti fogalmaknak a kulturális jelenségek tanulmányozásában történő alkalmazása; az irodalmi beszéd a kultúra más beszédmódjainak kontextusában
•
•
A modern irodalomtudomány irányzatainak, ezek módszereinek, szemléleti sajátosságainak ismerete Irodalomelméleti témájú igényes szövegek írása
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
Az irodalomelmélet elsődleges célja tájékozódást nyújtani a mai irodalomelméleti irányzatok között, az irodalommal foglalkozás reflektált gyakorlatának megalapozása. A fent megjelölt célnak megfelelően további célkitűzéseink: gyakoroltatni az elméleti szövegek olvasását és értelmezését, az irodalomelmélet és az irodalomtudomány más ágai (pl. irodalomtörténet) közötti elszakíthatatlan kapcsolatok megmutatása, valamint annak tudatosítása, hogy az irodalommal foglalkozás mindig valamilyen elméleti beállítódást feltételez, hiszen nincs látás nézet, nincs kép valamilyen szemléletmód, nincs válasz kérdés nélkül. •
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1. Az irodalomelmélet mibenléte, helye, szerepe tudásunk rendszerében
2. Az irodalom funkcióváltásai
3. Kánon és kanonizáció
4. A modern irodalomelmélet paradigmaváltásai 5. A szerző kérdése
6. Az irodalomtudományi pozitivizmus, a szellemtörténet
7. A modern műközpontú irányzatok
8. Az orosz formalizmus, az amerikai új kriticizmus, a francia strukturalizmus
9. A befogadás kérdésének előtérbe kerülése
10. A dekonstrukció
Didaktikai módszerek Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások, műértelmezési gyakorlatok Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások, műértelmezési gyakorlatok Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás,
Megjegyzések
11. Az intertextualitás mint irodalmi és mint elméleti kérdés
12. Az irodalmi hermeneutika
13. A történetiség problémája (hermeneutikai megközelítés)
14. Összefoglalás
beszélgetés, interaktív eljárások, műértelmezési gyakorlatok Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások, műértelmezési gyakorlatok Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások, műértelmezési gyakorlatok Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások, műértelmezési gyakorlatok Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások
Könyvészet 1. Jefferson – Robey: Bevezetés. In: Bevezetés a modern irodalomelméletbe. Osiris Kiadó, Bp., 1995. 2. Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződás a posztmodern korban. In: uő: „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei. Balassi Kiadó, Bp., 1995. 3. Hyppolite Taine: Az angol irodalom története. Előszó. In: Bókay Antal-Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 1998. 4. Riffaterre, Michael: Költői struktúrák leírása. Baudelaire: A macskák c. költeményének kétféle megközelítése. In: Bókay Antal-Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 1998. 5. Roland Barthes: A strukturalista aktivitás. In: Bókay Antal-Vilcsek Béla: A modern
irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 1998. 6. Umberto Eco: Levél az eszményi olvasóhoz. In: Bevezetés az olvasás "mesterségébe". Polis Kiadó, Kolozsvár, 2002. 7. Eco, Umberto: Széljegyzetek A rózsa nevéhez. In: uő: A rózsa neve 8. Gadamer, Hans-Georg: Ki vagyok Én és ki vagy Te? In: Bókay-Vilcsek (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 2002. 9. Jacques Derrida: Mi a költészet? In: Bókay-Vilcsek (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 2002. 8.2 Szeminárium / Labor
Didaktikai módszerek 1. Bevezetés. A munkamódszer megbeszélése, Megbeszélés, vitaindítók kiválasztása. Az irodalomtudomány interaktív kialakulásának vázlatos történet: a filozófiai esztétikák; a eljárások pozitivizmus és biografizmus (race, milieu, momenthistorique); a szellemtörténet (élmény és jelentés) és a régi hermeneutika (szó szerinti, allegorikus, morális, anagogikus jelentés) 2. A strukturalizmus. A modernitás fogalma és műimmanens kritika. A strukturalizmus sajátos szerepe a magyar irodalomtudományban
Megbeszélés, interaktív eljárások
Kötelező: • TerryEagleton, Strukturalizmus és szemiotika, Budapest, Helikon Kiadó, 2000, 83-112. • RomanIngarden, Az irodalmi műalkotás kétdimenziós szerkezete, in: Stilisztikai tanulmányok, Bukarest, Kriterion, 1976., 25-39 Kiselőadások: • Formateremtő elvek a költői alkotásban, szerk. Hankiss Elemér, Budapest, Akadémiai, 1971. (csak áttekintésre) • A novellaelemzés új módszerei, szerk.Hankiss Elemér, Budapest, 1971. (csak áttekintésre) • Bezeczky Gábor, A strukturalizmus Magyarországon, in: 2000, 2006/4. (http://ketezer.hu/2006/04/astrukturalizmus-magyarorszagon/) 3. A strukturalizmus meghaladása. Mihail Bahtyin és a Megbeszélés, nyelv szociopétikai megközelítése. Roland Barthes és interaktív
Megjegyzések
a struktúra újrafelosztása.
eljárások
Kötelező: • Terry Eagleton, A posztstrukturalizmus, Budapest, Helikon, 2000, 113-132. Vitaindító előadás: • Mihail Bahtyin,A szó a költészetben és a prózában, in: uő, A szó esztétikája, Budapest, Gondolat, 1976, 173-215. • Roland Barthes, S/Z, Bp., Osiris, 1997, 13-32. 4. Hermeneutika I. Heidegger és a metafizika meghaladása. A megértés elsődlegessége. Az egzisztenciális hermeneutika.
Megbeszélés, interaktív eljárások
Kötelező: • Richard E. Palmer, Heidegger posztmodernsége, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 177-190. Kiselőadás: • Olay Csaba, Ullmann Tamás, Kontinentális filozófia a XX, században, Budapest, L’Harmattan, 2011, 111128. • Martin Heidegger, A filozófia vége és a gondolkodás feladata, in: Uő., „…költőien lakozik az ember…”. Válogatott írások, Budapest/Szeged, TTwins/Pompeji, 1994, 255-277. 5. Posztstrukturalizmus és dekonstrukció. A logocentrizmus kritikája, az el-különböződés, az iterabilitás, az oltvány Kötelező: • Jonathan Culler, Dekonstrukció. Elmélet és kritika a strukturalizmus után, Budapest, Osiris, 1997, 117154. • Jacques Derrida, Mi a költészet?, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 276-279. Vitaindító előadás: • Jacques Derrida, A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában, in: A posztmodern
Megbeszélés, interaktív eljárások
irodalomtudomány kialakulása A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 265-275. 6. Hermeneutika II. A nyelv kitüntetettsége és a soknyelvűség. Hermeneutika az oktatásban.
Megbeszélés, interaktív eljárások
Kötelező: • Hans-Georg Gadamer, A nyelvek sokfélesége és a világ megértése, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 191-197. Kiselőadás: • Orbán Gyöngyi, "...ugyanúgy mint mindig". A hermeneutika helye az irodalomoktatásban, in: Uő., Híd és korlát. Irodalmi hermeneutikai esszék, Kolozsvár, Egyetemi Műhely/Bolyai Társaság, 2014, 83-105. 7. Posztkoloniális kritika. Gyarmatosítás, multikulturalizmus, helyi kultúra. Az alárendelt szóhoz juttatása
Megbeszélés, interaktív eljárások
Kötelező: • Edward Said, Bevezetés a posztkoloniálisdiszkurzusba, in: A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, szerk. Bókay Antal, Vilcsek Béla, Budapest, Osiris Kiadó, 2000, 601-613. (http://epa.oszk.hu/00000/00012/00012/said.ht m) Kiselőadás: • GayatriChakravortySpivak, Szóra bírható-e az alárendelt?, Helikon Irodalomtudományi Szemle, 1996/4, 450-483.
Könyvészet Lásd fentebb 9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.
•
A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más – hazai és főként magyarországi egyetemek – mai gyakorlatát.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.4 Előadás
10.5 Szeminárium / Labor
10.1 Értékelési kritériumok
10.2 Értékelési módszerek
Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a gondolkodásba A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése
Írásbeli dolgozat, aktív részvétel a megbeszéléseken
10.3 Ennek aránya a végső jegyben 1/3
A szakirodalom 1/3 számonkérése (a vizsgadolgozat részeként)
Alapvető elvárás a kötelező Órai aktivitás, érvelés a szövegek óráról órára figyelembevétel való elolvasása, fogalmak, gondolatok kiemelése és kérdések megfogalmazása a szemináriumon, és konstruktív bekapcsolódás az órai megbeszélésbe. Minden órán két problémafölvető-bemutató kiselőadás hangzik el: egyik a kötelezőnek megjelölt szöveg, a másik a kiselőadásra megjelölt szövegek alapján. A vizsga a kollokviummal egybekötött írásbeli teszt, mely egyben feltétele a szóbeli vizsgának. Egy hiányzás megengedett. Kizárólag indokolt esetben egy további hiányzás az adott óra olvasmányairól
bemutatott részletes jegyzetekkel váltható ki.
10.6 Minimális követelmények • Órai jelenlét • Szakirodalmak elolvasása • Szemináriumzáró dolgozat
