A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş–Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Esztétika LLY5016 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Serestély Zalán 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév 5. 2.6. Az értékelés módja
E
2.7 A tantárgy típusa
VA
3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 A tantervben szereplő össz7 melyből: 3.5 előadás 4 3.6 szeminárium/labor óraszám A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
• •
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei
•
előadóterem
1 1 óra 25 10 25
5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
•
szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel
Általános kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó kompetenciák •
Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; az esztétikai kérdések hagyománytörténete
•
Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat
•
Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a „hagyománytörténésbe” való beillesztése: a klasszikus esztétika kérdéseinek „posztmodern” újrafogalmazása
•
Önálló esztétikai szemlélet kialakítása az esztétikai gondolkodás hagyományának ismeretében
•
Igényes szövegek alkotása az esztétika témaköreiben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt)
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
•
Az esztétikai gondolkodás hagyományának, illetve e hagyomány jelentősebb alapszövegeinek olvasása, applikatív megértése Egy, az esztétikai tapasztalat fontosabb kérdéseit felvető, bevezető órasorozatot követően az előadások gondolatmenete az esztétika történetének klasszikus szövegei nyomán halad, Platóntól Gadamerig. Tulajdonképpen nem hagyományos értelemben vett „esztétikatörténeti” kurzusra kell itt gondolni, hiszen a klasszikus szövegek (újra)olvasása révén az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a „hagyománytörténésbe” való beillesztését fogjuk megkísérelni. Más szavakkal: megpróbáljuk „visszakeresni” a „szép aktualitásával” kapcsolatos kérdéseink gyökereit az esztétikai gondolkodás hagyományában, illetve fordítva: megkíséreljük újra (és új módon) feltenni a régi esztétikai
kérdéseket.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
Didaktikai módszerek Az esztétikai diszciplína Előadás, alapkérdései, korunk kultúrájában beszélgetés, betöltött szerepe és ennek interaktív eljárások problematikussága Esztétikai gondolkodás az Előadás, antikvitásban: Platón (ideatan, beszélgetés, szépségfelfogása, a művészet interaktív eljárások létrangjának kérdése) Esztétikai gondolkodás az Előadás, antikvitásban: Arisztotelész (a beszélgetés, mimészisz, a tragédia és a interaktív eljárások katharszisz fogalmai mentén felvetődő kérdések) A középkori keresztény filozófia Előadás, szépségfelfogása beszélgetés, interaktív eljárások A művészet mint a szép Előadás, vizsgálatának kitüntetett területe a beszélgetés, reneszánsz korában interaktív eljárások Az esztétikai diszciplína Előadás, megalapozása: Alexander beszélgetés, Baumgarten interaktív eljárások A szép fogalmának Előadás, szubjektivizálása: Immanuel Kant beszélgetés, interaktív eljárások A művészet mint az emberi szellem Előadás, fejlődésének egyik állomása Hegel beszélgetés, koncepciójában interaktív eljárások Esztétikai aktus és esztétikai tárgy korrelatív viszonya a fenomenológiai esztétikában Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója (Heidegger), az esztétikai tudat kritikája (Gadamer) Heidegger posztmetafizikus művészetfelfogása (A műalkotás
Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés,
Megjegyzések
13.
eredete) Gadamer: Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep (A szép aktualitása) Szöveg és interpretáció viszonya
14.
Hermeneutika és dekonstrukció
12.
interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások
Könyvészet Platón: A lakoma. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. Platón: Az állam, X. rész. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., 1984. Arisztotelész: Poétika. Pannonklett Kiadó, Bp., 1997. Szent Ágoston: Vallomások és más írások (részletek az Esztétikai olvasókönyv A szép aktualitása kérdéséhez c. válogatásból) Leonardo Da Vinci: Tudomány és művészet (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) I. Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Schiller: Levelek az ember esztétikai neveléséről (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Lessing: Laokoón (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Hegel: Esztétika (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) M. Heidegger: A műalkotás eredete. Európa Könyvkiadó, Bp., 1988. H. G. Gadamer: A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége c. fejezet. In: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest, 1984. 8.2 Szeminárium / Labor 1. Kísértés és keletkezés – versesztétikák 2. Gép és techné – a megfigyelőszerep (háborús turista, antropológus) problémájának megjelenése az
Didaktikai módszerek bevezető beszélgetés Megbeszélés, interaktív eljárások
Megjegyzések
irodalomban Eelemzett mű: KAFKA, Franz: A fegyencgyarmaton. In uő: Elbeszélések. Kriterion, Bukarest, 1978, 116-142. 3. Ekphraszisz – képiség és hatalomkritika az irodalomban
Megbeszélés, interaktív eljárások
Elemzett mű: BODOR Ádám: Az Eufrátesz Babilonnál. In Demény Péter (szerk.): Lassított lónézés. Erdélyi magyar elbeszélők 1918-2000. Kalota, Kolozsvár, 2002, 242256. 4. A festészet esztétikái – Cézanne Elemzett mű: Cézanne-festmények 5. A festészet esztétikái – Bacon és a szervek nélküli test
Megbeszélés, interaktív eljárások
Megbeszélés, interaktív eljárások
Elemzett mű: Bacon-festmények 6. „A nők ideje” – nőírás Elemzett mű: FOUCAULT, Michel (bemut.): Herculine Barbin, más néven Alexina B. Jószöveg Műhely, Budapest, 1997. 7. Háború és tanúskodás
Megbeszélés, interaktív eljárások
Megbeszélés, interaktív eljárások
Elemzett mű: MANCHEVSKI, Milcho (rendező, 1994): Before the Rain (film). Mikado Film, Egyesült Királyság–Macedón Köztársaság. Könyvészet 1. DÉRY Tibor: Egy vers keletkezése. In Nyugat, 1928/2. HÖLLERER, Walter: Egy vers keletkezése. In Hajnal Gábor (szerk.): A líra ma. Gondolat,
Budapest, 1968, 19-39. PASOLINI, Paolo Pier: Az OKP-t a fiataloknak. In uő: Eretnek empirizmus. Osiris, Budapest, 2007, 190-201. DERRIDA, Jacques: Mi a költészet. In Bókay Antal (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest, 2002, 276-279. GADAMER, Hans-Georg: Miként járul hozzá a költészet az igazság kereséséhez? In uő: A szép aktualitása, T-Twins, Budapest, 1994, 142-156. 2. KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: A gondolkodás háborúi. Töredékek az erőszakos diskurzusok 20. századi történetéből. Ráció, Budapest, 2014, 118-141. BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsősbbsége. In Kis Attila et al. (szerk.): Testes Könyv I. Ictus, Szeged, 1996, 161–193. GUMBRECHT, Hans Ulrich: A jelenlét előállítása. Amit a jelentés nem közvetít. Ráció Kiadó – Historia Litteraria Alapítvány, Budapest, 2010, 25-46. SPENGLER, Oswald: Gép és ember (részlet). In Maróti Andor (szerk.): Forrásmunkák a kultúra elméletéből I. Szöveggyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 102110. 3. MITCHELL, W. J. T.: Az ekphraszisz és a Másik. In uő: Válogatott írásai. A képek politikája. JATEPress, Szeged, 2008, 193-222. BOEHM, Gottfried: A képleírás. A kép és a nyelv határairól. In Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 1. Kijárat, Budapest, 1998, DELEUZE, Gilles: Mi a halálösztön? In Thalassa, 1997/1, 32-38. 4. MERLEAU-PONTY, Maurice: A szem és a szellem. In Bacsó Béla (szerk.): Fenomén és mű. Kijárat, Budapest, 2002, 53-77 MERLEAU-PONTY, Maurice: Cézanne kételye. In Enigma, 1996/3, 76-90. (részlet a „Le doute de Cézanne” c. írásból) BOEHM, Gottfried: Paul Cézanne: Montagne Sainte-Victoire. Válogatott művészeti írások. Kijárat, Budapest, 2005, 7-83. 5. DELEUZE, Gilles: Francis Bacon. Az érzet logikája. Atlantisz, Budapest, 2014, 11-65. DELEUZE, Gilles – GUATTARI, Félix: Hogyan készítsünk magunknak szervek nélküli
testet? In Theatron, 2007 ősz-tél. 38-50. NIETZSCHE, Friedrich: A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról. In Athenaeum 1992, I/3, 3–15. 6. KRISTEVA, Julia: A nők ideje. In Kis Attila et al. (szerk.): Testes Könyv II. Ictus, Szeged, 1997, 327-357. FOUCAULT, Michel: A szexualitás története. A tudás akarása. Atlantisz, Budapest, 1996, 753. PLUMWOOD, Val: Feminizmus – ökofeminizmus. Liget, 2000/4, 43-53 7. ŽIŽEK, Slavoj: Betekintés az iszlám irataiba. In uő: A törékeny abszolútum. Typotex, Budapest, 2008, 1-37. DERRIDA, Jacques: Adni – kinek? (A tudás paradoxona). In Gulyás Gábor – Széplaki Gerda (szerk.): Az árnyék helye. Tanulmányok a hatalom, a morál és az erőszak kérdéseiről. Kalligram, Pozsony, 2011, 55-80.
9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. •
A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más – hazai és főként magyarországi egyetemek – mai gyakorlatát.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.4 Előadás
10.1 Értékelési kritériumok
10.2 Értékelési módszerek
Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések
Írásbeli dolgozat, aktív részvétel a megbeszéléseken
A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként)
10.3 Ennek aránya a végső jegyben 1/3
1/3
felismerése 10.5 Szeminárium / Labor
• Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása
•
•
10.6 Minimális követelmények •
Minden órára 1/3 kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete, illetve ugyancsak kötelező a szemináriumi kiselőadás vállalása (legfeljebb 30 perces bemutató előre megadott, az aktuális témát elmélyítő szakirodalmi tételek alapján). A félév végéig minden hallgatónak egy előzetes egyeztetés után közösen kiválasztott műről kell elemzést leadnia, amelyben a műnek feltehető kérdések között helyet kap az áttekintett szakirodalom intermediális kérdésfeltevéseinek valamelyike. Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás megengedett
