A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş–Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Összehasonlító irodalom: Figyelemcélpontok LLM3010 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Fogarasi György 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve dr. Borbély András 2.4 II. 2.5 Félév 1. 2.6. Az értékelés vizsga 2.7 A tantárgy Kötelező, Tanulmányi év MB+ módja típusa alaptantárgy MM
3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 2 melyből: 3.2 előadás 2 3.3 szeminárium/labor 3.4 A tantervben szereplő összóraszám 70 melyből: 3.5 előadás 56 3.6 szeminárium/labor A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 28 3.8 A félév össz-óraszáma 98 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi
4.2 Kompetenciabeli
A II. év 1. félévében tartott Összehasonlító irodalom (LLY3010) előadás előzetes felvétele a tanulmányi szerződésbe
1 14 óra 8 8 8 2 2 0
5. Feltételek 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
előadóterem, alkalmilag vetítő, laptop, hangszórók
szemináriumi terem, alkalmilag vetítő, laptop, hangszórók
Általános kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó kompetenciák C1.1
C1.2
C1.3
C1.5
CT1
CT2
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése
7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
Az előadás célja a problémacentrikus komparatív vizsgálat demonstrálása. A figyelem kérdéskörének (elméleteinek, idiómájának és etimológiájának) körüljárása a vonatkozó elméleti hagyományok és a figyelem működését előtérbe állító műalkotások együttes értelmezésével valósul meg. „Figyelemzavar, figyelemdeficit, figyelemmenedzsment” – néhány kifejezés a figyelemmel foglalkozó népszerű segédkönyvek szótárából. Úgy tűnik, mintha a jelenkor egyik szorongásának forrása a figyelem fölötti kontroll elvesztése volna. Az igény e (talán sosem volt) kontroll helyreállítására keresletet szül olyan gyorstalpalók iránt, melyek – ahogy egy frissen megjelent könyv alcíme fogalmaz – „a figyelem tudatos irányításának” köznapi praktikáit kínálják az addikciós kalandozással vagy szétszóródással szemben. Az előadás nem próbál versenybe szállni ezen a piacon.
Célkitűzése alapvetően kritikai. Ugyanakkor nem nélkülözi a nagyon is gyakorlati szempontokat és konzekvenciákat. A kutatás viszonyítási pontjául a klasszikus pszichológiai irodalom figyelem-meghatározása, a figyelemnek felfokozott érzékelésként, fókuszálásként vagy összpontosításként, vagyis egyfajta „célzásként” való elgondolása szolgál. Saját vizsgálódásunk kiindulópontja ezzel szemben inkább diszkurzív vagy tropologikus: a figyelem fogalmát mint idiómát vesszük szemügyre, a figyelem fogalmához annak nyelvi beágyazottsága felől közelítünk. A félév első felében a figyelem három idiomatikus vetületét elemezzük: a feszülés, a fizetés és a fordulás mozzanatát. A félév második felében – immár a szoros nyelvi összefüggéseken túl – három további kritikai aspektust járunk körül: a figyelemnek a technikával, a teatralitással és a terrorizmussal való kapcsolatát. Az elemzések során külön figyelmet fordítunk arra, hogy a célzó figyelem egyúttal megcélzott figyelem is (mely csakis annyiban lehet képes odafordulni bármihez, amennyiben odafordítják, azaz – terelésül – mozgásának útjába helyeznek ezt vagy azt). Megpróbálunk számot vetni a „figyelemcélpontok” ilyetén ambivalenciájával. Az olvasmányok túlnyomó többségét a vonatkozó elméleti diskurzus klasszikusai adják (William James, Jonathan Crary, Adam Smith, Edmund Burke, Oswald Spengler, Martin Heidegger, Walter Benjamin, Alex P. Schmid, Carl Schmitt, Arisztotelész, Immanuel Kant, Edmund Burke, Samuel Weber), de elemzünk költészetet (Thomas Gray, William Wordsworth), regényrészletet (Daniel Defoe, Karl May) és filmet (Alfred Hitchcock, James Cameron) is.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás
Didaktikai módszerek Megjegyzés ek 1. Bevezetés: a figyelem elméletei és idiómája (James, előadás Crary) 2. Figyelemfeszülések (Smith, Burke) előadás és szövegelemezés 3. Figyelemfizetések (Gray, Wordsworth) előadás és szövegelemezés 4. Figyelemfordulások (Wordsworth) előadás és szövegelemezés 5. Figyelem és technika 1. (Spengler, Heidegger) előadás és szövegelemzés 6. Figyelem és technika 2. (Heidegger) előadás és szövegelemezés 7. Figyelem és teatralitás 1. (Benjamin) előadás és
8. Figyelem és teatralitás 2. (Hitchcock) 9. Figyelem és terrorizmus 1. (Schmid, Schmitt) 10. Figyelem és terrorizmus 2. (Arisztotelész, Kant) 11. Figyelem és terrorizmus 3. (Burke, Weber) 12. A figyelem nyoma (Defoe, May) 13. A figyelem nyoma (Cameron) 14. Összefoglalás Könyvészet
szövegelemezés előadás és filmelemzés előadás és szövegelemezés előadás és szövegelemezés előadás és szövegelemezés előadás és szövegelemezés előadás és filmelemezés előadás
William James, „Attention”, in The Principles of Psychology (1890). Jonathan Crary, „Modernity and the Problem of Attention”, in Suspension of Perception (Cambridge, MA: MIT Press, 2001). Adam Smith, „Az erkölcsi érzelmek elmélete”, 1759 (1. rész, 1. szakasz, 1. fej.: A szimpátiáról), in Brit moralisták a XVIII. sz.‐ban (Budapest: Gondolat, 1977). Edmund Burke, Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően, 1757/59 (4. rész, 2‐5. fej.) (Budapest: Magvető, 2008). Thomas Gray, „Elégia egy falusi temetőben”, 1751, in Klasszikus angol költők I. (Budapest: Európa, 1986). William Wordsworth, „Sorok a tinterni apátság fölött”, 1798, in Wordsworth és Coleridge versei (Budapest: Európa, 1982). William Wordsworth, „Esszék sírfeliratokról”, 1810, Pompeji 1997/2‐3. William Wordsworth, „Residence in London”, 1805/50 (kézirat) Oswald Spengler, Ember és gép, 1931 („A technika mint az élet taktikája”, „Növényevők és ragadozók”) (). Martin Heidegger, „A világkép kora”, 1938, in MH, Rejtekutak (Budapest: Osiris, 2006). Martin Heidegger, „Kérdés a technika nyomán”, 1953, in A későújkor józansága II., szerk. Tillmann J. A. (Budapest. Göncöl, 2004). Martin Heidegger, „Az állvány”, 1949 (kézirat). Walter Benjamin, „A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában”, 1938, in WB: Kommentár és prófécia (Budapest: Gondolat, ); szerk. Zoltai Dénes (Budapest: Gondolat, 1969), 301−334.; vagy „A
műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában”, ford. Kurucz Andrea,
. Alfred Hitchcock, Hátsó ablak (Rear Window), 1954 (film).
Fogarasi György, „A hátsónál is hátrébb: teatralitás Hitchcocknál”, Apertúra 2010/ősz Alex P. Schmid és Jenny de Graaf, „Az erőszak mint kommunikáció (A terroristák sajtómédia‐használata)”, in A posztmodern (Budapest: Gondolat, 1992). Alex P. Schmid, „The Definition of Terrorism”, in The Routledge Handbook of Terrorism Research (London: Routledge, 2011). Carl Schmitt, „A partizán elmélete”, in CS: A politikai fogalma (Budapest: Osiris, Pallas, Attraktor, 2002). Arisztotelész, Retorika (Budapest: Telosz, 1999), 2. könyv, 4‐5. fej. Immanuel Kant, „A fenséges analitikája”, in Az ítélőerő kritikája, ford. Papp Zoltán (Szeged: Ictus, 1997; Budapest: Osiris, 2003). Immanuel Kant, „Az örök békéről”, in Történelemfilozófiai írások (Szeged: Ictus, 1997).
Edmund Burke, Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően, ford. Fogarasi György (Budapest: Magvető, 2008). Samuel Weber, Theatricality as Medium (New York: Fordham, 2004). Daniel Defoe, Robinson Crusoe, 1719 (Budapest: Európa, 1996). Karl May, Winnetou I‐IV, 1878‐1910 (5., 13. fej.), A medveölő fia, 1887 (9. fej.) James Cameron, Két tűz között (True Lies), 1994 (film).
8.2 Szeminárium / Labor 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Didaktikai módszerek Megjegyzés ek
Bevezetés: a pszichoanalízis és az irodalomtudomány viszonyának kritikai tisztázása A mítosz mint elfojtás. A felvilágosodás és a mítosz, a mítosz és a modernitás kapcsolata. Homérosz: Odüszeia „Az értelem álma szörnyeket szül”. Francisco Goya: Szaturnusz felfalja gyermekeit A fantasztikum és a kísérteties. E. T. A. Hoffmann: A homokember Polifónia vagy apakomplexus? I. F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek Polifónia vagy apakomplexus? II. F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek A művészet és a tömeg. Charles Baudelaire: A modern élet festője
Kötelező szépirodalmi olvasmányok:
Homérosz: Odüszeia, Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1986. (Vagy bármely más kiadás) E. T. A. Hoffmann: A Homokember, in: Uő., Az arany virágcserép, Budapest, Európa Kiadó, 1982. F. M. Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek, Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1991. (Vagy bármely más kiadás) Charles Baudelaire: A modern élet festője, in: Uő., Válogatott művészeti írásai, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1964, 129-163. (Vagy bármely más kiadás)
Kötelező szakirodalmi olvasmányok:
Terry Eagleton: Pszichoanalízis, in: Uő., A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Budapest, Helikon Kiadó, 2000, 133-167. Immanuel Kant: Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás?, in: Uő., A vallás a puszta ész határain belül és más írások, Budapest, Gondolat Kiadó, 1974, 80-89. (http://mek.niif.hu/06600/06616/html/#14) Theodor W. Adorno: Odüszeusz, avagy mítosz és felvilágosodás, in: Uő., A felvilágosodás dialektikája, Budapest, Atlantisz Kiadó, 2011, 65-106. Földényi F. László: A lélek szakadéka. Goya Szaturnusza, in: Uő., A festészet éjszakai oldala, Budapest/Pozsony, Kalligram Kiadó, 2004, 167-344. Sigmund Freud, A kísérteties, in: Erõs Ferenc–Argejó Éva (szerk.), Sigmund Freud Mûvei, IX, Mûvészeti írások, Budapest, Filum, 2001, 245–281. Sigmund Freud: Dosztojevszkij és az apagyilkosság, in: Bókay Antal, Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Budapest, Filum, 1998. Mihail Bahtyin: Dosztojevszkij poétikájának problémái, in: Uő., A szó esztétikája, Budapest, Gondolat Kiadó, 1976, 29-147. Karl Marx: Az áru fétisjellege és ennek titka, in: Uő., A tőke: A politikai gazdaságtan bírálata, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1973, I, 74-85.
Ajánlott olvasmányok:
Sigmund Freud: Esszék, Budapest, Gondolat, 1982. Interpretációk: E. T. A. Hoffmann: Regények és elbeszélések – Olvasatok, szerk. Günter Sasse, Budapest,
Láva Kiadó, 2006. Bevezetés a XIX. századi orosz irodalom történetébe, szerk. Kroó Katalin, Budapest, Bölcsész Konzorcium kiadása, 2006. Jacques Derrida: Marx kísértetei: Az adósállam, a gyász munkája és az új Internacionálé, Pécs, Jelenkor, 1995. Jacques Derrida: Az idő adománya. A hamis pénz, Budapest, Gond-Cura Alapítvány/Palatinus Kiadó, 2003.
9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.4 Előadás
10.5 Szeminárium
10.1 Értékelési kritériumok
10.2 Értékelési módszerek
10.3 Ennek aránya a végső jegyben 50%
Jártasság a témában és a Írásbeli vizsga szakirodalomban A megadott vizsgafeladatra koncentrálás Az írásbeli vizsgadolgozat szövegszervezése Órai aktivitás, órai aktivitás pontozása 25% vitakészség Kiselőadások minősége Szemináriumi dolgozat
Szemináriumi dolgozat
10.6 Minimális követelmények Szépirodalmi szövegek elolvasása óráról órára A kötelező szakirodalom elolvasása Jelenlét a szemináriumon (1 hiányzás megengedett) A félév során egyszer szemináriumi vitaindítót tartani 7-8 oldalas dolgozat megírása Vizsgatétel az előadás anyagából
25%
