A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeș–Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Kortárs irodalomelméleti irányzatok LLM6161 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Andorkó Júlia 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév 6. 2.6. Az értékelés E 2.7 A tantárgy módja típusa
Kö A
3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 5 melyből: 3.2 előadás 3 3.3 szeminárium/labor 3.4 A tantervben szereplő össz11 melyből: 3.5 előadás 6 3.6 szeminárium/labor óraszám A tanulmányi idő elosztása: A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: .................. 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 42 3.8 A félév össz-óraszáma 154 3.9 Kreditszám 6 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
• •
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei
•
előadóterem
2 2 óra 15 5 15
5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
•
szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel
Általános kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó kompetenciák
•
Az irodalom esztétikai és kulturális vonatkozásainak felismerése
•
Szöveg és interpretáció viszonyának dialogikus felfogása
•
Szövegek textuális és intertextextuális vonatkozásait figyelemmel kísérő elemzése, szövegértelmezési technikák alkalmazása
•
A szövegkritika elmélete és gyakorlata
•
Saját szakmai álláspontok, illetve egyéni irodalomszemlélet kialakítása a vonatkozó szakirodalom ismeretében
•
Igényes szövegek alkotása (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt)
•
Önálló kutatási program kimunkálása (egyéni és csoportos)
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
•
Az irodalom mint kulturális jelenség sokszempontú megközelítése, az irodalommal foglalkozás reflektált gyakorlata Az előadássorozat a szöveg és interpretáció kérdéskörében a kortárs irodalomelméleti irányzatok közül elsősorban az (irodalmi) hermeneutika és a dekonstrukció – valamint e kettő termékeny vitájában megmutatkozó elméleteket és ezek alkalmazhatóságának lehetőségeit járja körül. A szemináriumi beszélgetések és közös műértelmezések lehetővé tennék a megértés problematikusságának, a mű és interpretáció viszonyának, az értelmezés lehetetlen lehetőségének, az írás és olvasás rejtélyes működésének, a történeti távolság problematikusságának stb. hermeneutikai megvilágítását az elolvasott szakirodalom alapján.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Didaktikai módszerek Szöveg és interpretáció viszonyának Előadás, kérdése a kortárs irodalomelméleti beszélgetés, irányzatokban interaktív eljárások Az „eminens szöveg” és az „irodalom Előadás, határhelyzete” (Gadamer) beszélgetés, interaktív eljárások Szöveg, irodalmi szöveg, írás, olvasás Előadás, (Ricoeur) beszélgetés, interaktív eljárások Mit jelent egy szöveget megérteni? Előadás, (Frank) beszélgetés, interaktív eljárások Magyarázat és/vagy megértés (Ricoeur) Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások Lét, megértés, irodalom (Bultmann) Előadás, beszélgetés, interaktív eljárások A nyelv mint a hermeneutikai tapasztalat Előadás, közege (Heidegger, Gadamer, Derrida) beszélgetés, interaktív eljárások
Megjegyzések
Könyvészet 1. Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció. In: Bacsó Béla (szerk:) Szöveg és interpretáció, Cserépfalvi Kiadó, Bp., é. n. 2. Paul Ricoeur: Mi a szöveg? In: uő: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Osiris, 1999. 3. Rudolf Bultmann: A hermeneutika problémája. In: Bacsó Béla (vál.): Filozófiai hermeneutika. Szöveggyűjtemény, Budapest, 1990. 4. Hans-Georg Gadamer: Az irodalom határhelyzete. In: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Gondolat, Bp., 1984. 5. Hans-Georg Gadamer: Az eminens szöveg és igazsága. In: A szép aktualitása. T-TWINS, 1994. 6. Hans-Georg Gadamer: Ki vagyok én és ki vagy te? In: Bókay – Vilcsek (szerk): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris, Bp., 2002.
7. 9. Jacques Derrida: Mi a költészet? In: Bókay-Vilcsek (szerk.): A posztmodern
irodalomtudomány kialakulása. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp., 2002. 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai Megjegyzések módszerek 1. „Érted-e, amit olvasol?” A megértés bevezető akadályai és ezek termékennyé tétele a beszélgetés Biblia olvasásában 2. A szöveg túlismertsége mint a megértés akadálya. kísérlet ezek lebontására
Megbeszélés, interaktív eljárások
3. Olvashatók-e az „érthetetlennek” szánt szövegek (és hogyan)?
Megbeszélés, interaktív eljárások
4. Intertextualitás, intermedialitás: olvasási stratégiák
Megbeszélés, interaktív eljárások
5. A történeti érzék szerepe a művészetolvasásban: gyakoroltatásának lehetőségei 6. Műértelmezés és irodalomoktatás: hogyan tehető (újra) élvezetes olvasmánnyá a János vitéz és/vagy a Szigeti veszedelem? 7. Lehet-e a tudományos szövegeket élvezettel olvasni?
Megbeszélés, interaktív eljárások Megbeszélés, interaktív eljárások
Megbeszélés, interaktív eljárások
Könyvészet 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Northrop Frye: Kettős tükör Oskar Batschmann: Művészettörténeti hermeneutika. . Corvina, Bp., 1998. Sipos Lajos (szerk.): Irodalomtanítás a harmadik évezredben Derrida: A kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródása. In: Gondolat – Jel Martin Heidegger: A műalkotás eredete. Bp., 1988. Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In uő: A szép aktualitása. T-Twins, Bp., 1994.
9. A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. •
A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más – hazai és főként magyarországi egyetemek – mai gyakorlatát.
10. Értékelés A tevékenység típusa 10.4 Előadás
10.5 Szeminárium / Labor
10.1 Értékelési kritériumok
10.2 Értékelési módszerek
Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések felismerése
Írásbeli dolgozat, aktív részvétel a megbeszéléseken
A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként) •
Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása
•
•
10.3 Ennek aránya a végső jegyben 1/3
1/3
Minden órára 1/3 kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete, ami röpdolgozat írásával kerül ellenőrzésre. A félév végéig minden hallgatónak egy előzetes egyeztetés után közösen kiválasztott műről kell elemzést leadnia, amelyben a műnek feltehető kérdések között helyet kap az áttekintett szakirodalom intermediális kérdésfeltevéseinek valamelyike. Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás
•
•
megengedett A félév végén a kötelező olvasmányokban foglalt alapvető ismeretek elsajátítása teszt formájában kerül ellenőrzésre. A v gső é jegy a műelemzés (60%) és a teszt (40 %) eredményeiből áll össze.
10.6 Minimális követelmények •
Kitöltés dátuma szeminárium felelőse
2013. november 13.
.......................... ...................................
Az előadás felelőse:
...............................
Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató/Tanszékvezető ..........................
.........
A
