A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár 1.2 Kar Római Katolikus Teológia Kar 1.3 Intézet Pasztorálteológia Intézet 1.4 Szakterület Római Katolikus Teológia 1.5 Képzési szint mesteri 1.6 Szak / Képesítés Teológiai mesteri
2. A tantárgy adatai Részletes Szentségtan 2.1 A tantárgy neve 2.2 Az előadásért felelős tanár neve Bara Zoltán-József 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve 2.4 Tanulmányi 2012/13 2.5 Félév 2.6. Értékelés vizsga 2.7 Tantárgy típusa mesteri év I. módja 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 4 melyből: 3.2 előadás 1 3.3 szeminárium/labor 2 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 56 melyből: 3.5 előadás 28 3.6 szeminárium/labor 28 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 10 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 5 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 5 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 10 Vizsgák 10 Más tevékenységek: .................. 4 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 100 3.8 A félév össz-óraszáma 56 3.9 Kreditszám 7 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli
nincs nincs
5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei
tábla, vetítő, szemléltető eszközök tábla, vetítő, szemléltető eszközök
Transzverzális kompetenciák
Szakmai kompetenciák
6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák A szentségtani bevezetés a kegyelemközlésnek az egyházi élet középpontjában álló hatékony jeleiről tárgyal. Sorra veszi a beavató (keresztség, bérmálás, Eucharisztia), a gyógyulást adó (Bűnbocsánat, betegek kenete) és a közösség szolgálatára rendelt (papszentelés, házasság) szentségek teológiai alapjait. A részletes szentségtan tehát a hét szentség bibliai alapjait, a velük kapcsolatos dogmatörténeti fejlődést vizsgálja, majd a szisztematikus reflexió során megvilágítja azok teológiáját, valamint megismerkedik a modern kérdésfeltevésekkel és megközelítési módokkal.
Különös tekintettel a többi vallásfelekezetnek a mi álláspontunkhoz való viszonyulását is vizsgáljuk.
7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései
Az előadások során azt szeretnénk elérni, hogy a hallgatók, akik gyakorló lelkipásztorok lesznek, elsajátítsák mindazokat az elméleti kérdéseket, amelyek az eredményes katolikus lelkipásztorkodás feltételei. Az Egyház életének elméleti megismerése és elsajátítása.
8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás
Didaktikai módszerek Megjegyzések 1. §. Az Eukarisztia, 1. Az eukarisztia, a keresztény élet előadás, magyarázat forrása és tetőpontja”, 2. Az eukarisztia titka, 3. Az eukarisztia teológiájának rövid története, 4. Az eukarisztia és a nem-katolikus keresztények, 2. §. HÁLÁS MEGEMLÉKEZÉS ÜNNEPI LAKOMA KERETÉBEN, 1. Az utolsó vacsora szertartása, 2. Az utolsó vacsora lakomájának megjelenítése, 3. Az utolsó vacsora megjelenítésének hatásai, 4. Eukarisztikus lakománkon Jézus a mi vendéglátónk, 5. Az eukarisztikus lakoma kultikus lakoma 2. §. JÉZUS ÉS AZ EGYHÁZ ÁLDOZATA, 1. Jézus életáldozata, 2. Az utolsó vacsora mint áldozati lakoma, 3. Az Egyház áldozata, 4. A golgotai áldozat és a szentmiseáldozat összefüggése, 1. Memoria, repraesentatio, applicatio, 2. Relatív áldozat, 3. Azonosság és különbözőség, 4. Hogyan kapcsolódik bele az Egyház áldozata Krisztus golgotai áldozatába? a) A bekapcsolódás elvi alapja, b) A bekapcsolódás gyakorlat megvalósulása), 5. A szentmisének melyik részében kell keresnünk az áldozati jelleget? 5. A szentmiseáldozat hatásai, 1. Engesztelő áldozat is lehet 2. Holtakért és a szentek tiszteletére is be lehet mutatni, 3. A szentmise értéke;
Könyvészet: ELŐD I., 485–505;
3. §. JÉZUS SZÓMATIKUS-SZUBSZTANCIÁLIS előadás, magyarázat JELENLÉTE, 1. Jézus jelenlétének bizonyítása a Bibliából, 1. Az utolsó vacsorán elhangzott kijelentések, 2. A kafarnaumi zsinagógában elhangzott ígéret, 2. A szenthagyomány tanúsága a szomatikus jelenlétről, 4. §. HOGYAN LESZ JELENVŐVÉ AZ EUKARISZTIÁBAN? 1. Az átlényegülés dogmája, 2. Az átlényegülés hittudományos értelmezése, 1. A ,,klasszikus értelmezés'', 2. Mai törekvések az átlényegülés értelmezésében, a) A klasszikus értelmezés kiegészítése b) Az antropológiai szempont érvényesítése c) A fenomenológiai elemzés igénybevétele), 5. §. MILYEN KRISZTUS VAN JELEN AZ EUKARISZTIÁBAN? 1. A kenyérben is, a borban is az egész Krisztus van jelen, 2. A színek legkisebb részében az egész Krisztus van, 3. Az eukarisztikus Krisztus nem érzékelhető, 1. Testének szervei is jelen vannak, mégis hozzáférhetetlen az emberi tapasztalat számára, és nem használja érzékszerveit 2. Mi a magyarázata ezeknek? ( a) Klasszikus értelmezés b) Az újabb elképzelések nem beszélnek Jézus akcidenseiről c) A köznapi nyelvhasználatra hivatkozó értelmezés) 4. Jelen vannak-e Jézus életeseményei? 5. Az eukarisztia tisztelete, 1. Jézus jelenlétének tartama, 2. Az eukarisztikus Krisztust imádás illeti meg; Könyvészet: ELŐD I., 505–526;
6. §. AZ EUKARISZTIA SZENTSÉGI HATÁSAI, 1. Az előadás, magyarázat eukarisztiának a korábbiakban már említett hatásai, 2. Az eukarisztia ekkléziológiai hatása, 1. Az Egyház egységének jele és táplálója, 2. Az Egyház belekapcsolódása a mennyei liturgiába, 3. Az Egyház önmegvalósításának vállalása, 4. Nem magánájtatosság, hanem a közösség ünnepe, 3. Az eukarisztia krisztológiai hatása: bensőséges egyesülés Krisztussal, 4. Az eukarisztia szótériológiai hatása: kegyelmeket biztosít, 1. Megszentelő kegyelmet, 2. Segítő kegyelmeket 3. Szentségi kegyelmet, 4. Az eukarisztia feltámadásunk és üdvösségünk záloga, 7. §. MIK SZÜKSÉGESEK AZ EUKARISZTIA ÜNNEPLÉSÉHEZ? 1. A szentségi jel anyaga és formája, 1. Anyaga búzakenyér és szőlőbor, 2. Formáját a konszekrálás szavai alkotják, 2. A szentség létrehozója és kiszolgáltatója, 3. Kik részesülnek az eukarisztia hatásaiban? 1. A hatások közvetítésének kétfélesége, 2. A hatások közvetítésének feltételei, 4. Az eukarisztia szükségessége, 8. §. A KERESZTSÉG SZENTSÉGI JELLEGE, 1. A keresztség szentségének előzményei, 2. Keresztség az ősegyház gyakorlatában, 3. A keresztség mint szentség, 4. Keresztség és hit, keresztség és mágia, 5. A keresztség szentsége és a szenthagyomány, 9. §.
A KERESZTSÉG HATÁSAI, 1. Beiktatása keresztény közösségbe, 2. Az újjászületés kegyelme, 1. Jézussal együtt eltemetkezünk a halálba,2. Új életre kelünk,3. A keresztség szentségi kegyelme, 4. A keresztség eszkatológiai vonatkozása, 10. §. A KERESZTSÉG KISZOLGÁLTATÁSA, 1. A keresztség kiszolgáltatója és felvevője, 1. Kiszolgáltatója, 2. Felvevője, (a) Minden meg nem keresztelt ember b) Kisgyermekek is), 2. A keresztség szentségi anyaga és formája, 3. A keresztség szükségessége, 1. Eszközszerűen szükséges, 2. Pótolhatja a vágykeresztség, 3. Pótolhatja a vérkeresztség, 11. §. A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGI JELLEGE, 1. A bérmálás az Egyház történetében, 1. A pünkösd Lelke, 2. A pünkösdi Lélek és az apostolok, 3. A pünkösdi Lélek és az első keresztények, 4. A bérmálás további története, 2. Krisztus által alapított külön szentség, 1. Más, mint a keresztség 2. Szentségi jellege; Könyvészet: ELŐD I., 526–555; 12. §. A BÉRMÁLÁS HATÁSAI, 1. Krisztológiai hatás, 2. előadás, magyarázat Szótériológiai hatás, 3. Ekkléziológiai hatás, 4. Eszkatológiai hatás, 5. A bérmálás charactere, 6. Szentségi kegyelem, 13. §. A BÉRMÁLÁS KISZOLGÁLTATÁSA, 1. A bérmálás kiszolgáltatója és felvevője, 2. A bérmálás szükségessége 14. §. AZ EGYHÁZIREND SZENTSÉGI JELLEGE, 1. A papi szolgálat és fokozatai, 1. Isten egész népe papi nép, 2. A ,,sacerdotium ministeriale” Krisztus akaratára vezethető vissza 2. Papi szolgálat és papi ,,hatalom” az Egyházban, 3. Szentelés útján közölt vezetői megbízatások, 1. Külön szentség, 2. Mely fokozatok mondhatók szentségi jellegűnek? 3. Egyéb iurisdictio-s szolgálatok és más tisztségek a mai Egyházban 4. Szentelési hatalom és iurisdictio-s hatalom, 15. §. AZ EGYHÁZIREND SZENTSÉGÉNEK HATÁSAI, 1. Eltörölhetetlen jegy, 1. Krisztológiai hatás, 2. Ekkléziológiai hatás, 2. Apostoli küldetés, 3. Szentségi kegyelem, 4. Megszentelő kegyelem 16. §. AZ EGYHÁZIREND SZENTSÉGNEK KISZOLGÁLTATÁSA, 1. A szentség anyaga és formája, 2. A szentség kiszolgáltatója, 1. Rendes kiszolgáltatója a püspök, 2. Hozzátartozik-e a szentség anyagához a papság kézfeltétele? 3. Mi szükséges a kiszolgáltató részéről? 4. A keleti ortodoxok, az anglikánok és egyes protestáns felekezetek szentelései, 3. A szentség felvevője; Könyvészet: ELŐD I., 555–574; 17. §. A BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGÉNEK ALAPÍTÁSA, előadás, magyarázat 1. A bűn teológiája, 2. A bűn és a bűnbocsánat ekkléziológiai vonatkozása, 1. Krisztus Egyháza szent, de mégis bűnbocsánatra szorul, 2. Az Egyház küzdelme a bűn ellen, 3. Az Egyház bűnbocsátó hatalma,4. A bűnbocsátó hatalom minden bűnre kiterjed, 3. Az egyházi bűnbocsánat szentségi jellege, 1. Az egyházi bűnbocsánat szentségi úton történik, 2. Más szentség, mint a keresztség. 3. Bíráskodás, kegyosztás, orvoslás, 18. §. A BŰNBOCSÁNAT
SZENTSÉGÉNEK SZENTSÉGI JELE, 1. A szentség formája, 2. A szentség anyaga, 1. A bánat, (a) A bánat fogalma és tulajdonságai b) Szükségessége c) A tökéletes bánat d) A kevésbé tökéletes bánat), 2. A bűnbevallás, (a) Szükségessége b) Szükséges tárgya c) Nem szükséges tárgya), 3. Az elégtétel, (a) Gyónás után is fennmaradhatnak ideiglenes büntetések b) Az önkéntes elégtétel d) A kiszabott elégtétel), 19. §. A BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGÉNEK HASZNÁLATA, 1. A szentség hatásai, 1. Az Egyházzal való megbékélés, 2. Istennel való megbékélés, 3. Esetleges hatások, 2. A bűnbocsánat szentségének kiszolgáltatása, 1. Kiszolgáltatója, 2. Felvevője, 3. A bűnbocsánat szentségének szükségessége, 20. §. A BÚCSÚ, 1. A búcsú fogalma, 2. A búcsúk alkalmazásának elvi kérdései, 3. A búcsúk alkalmazásának gyakorlati vonatkozásai; Könyvészet: ELŐD I., 574–596; 21. §. A BETEGEK KENETÉNEK SZENTSÉGI JELLEGE, előadás, magyarázat 1. A szentség dogmatörténete, 1. A betegek megszentelése a Bibliában, 2. A betegek kenete a későbbi Egyházban, 2. A betegek kenete mint szentség, 22. §. A BETEGEK KENETÉNEK HATÁSAI, 1. Res et sacramentum, 1. Krisztológiai hatás, 2. Szótériológiai hatás, 3. Ekkléziológiai hatás, 2. A kegyelem közlése, 3. Egyéb hatások, 23. §. A BETEGEK KENETÉNEK KISZOLGÁLTATÁSA, 1. A betegek kenetének kiszolgáltatója és felvevője, 2. A betegek kenetének szentségi jele, 3. A betegek kenetének szükségessége, 4. Dogmák a betegek kenetének szentségéről, 24. §. A HÁZASSÁG SZENTSÉGI JELLEGE, 1. A házasság dogmatörténete, 1. A házasság és a Biblia, 2. A házasság a szenthagyományban és az egyházi állásfoglalásokban, 3. A házasság és a protestánsok, 2. A házasság mint szentség, 1. Természetfölötti hatást közvetítő misztérium 2. Mi a szentség a házasságban? 3. A házassági szerződés,4. Dogmatika és egyházjog, 25. §. A HÁZASSÁG ÜDVÖSSÉGI HATÁSAI, 26. §. A HÁZASSÁG TULAJDONSÁGA, 1. A házasság célja és értelme, 2. A házasság lényeges tulajdonságai, 1. Egysége, ( a) Tételünk csak a szimultán poligámiát tiltja b) Tételünk bibliai igazolás c) A szukcesszív poligámia meg van engedve), 2. A házasság felbonthatatlansága, (a) Belső felbonthatatlanság b) Abszolút külső felbonthatatlanságról nem beszélhetünk); Könyvészet: ELŐD I., 596–616; 27. §. A HÁZASSÁG SZENTSÉGÉNEK előadás, magyarázat KISZOLGÁLTATÁSA 1. Kiszolgáltatója és felvevője, 2. A házasság szentségi jele, 3. A házasság szükségessége, 1. Semmiféle törvény által nem kötelező 2. Isten szándékaival megegyező, tehát dicséretes 3. A szűzi állapot elvileg kiválóbb a házasságnál, 4. Akik kényszerűségből magányosok; Könyvészet: ELŐD I.,617–621;
Könyvészet ELŐD I., Katolikus Dogmatika, Budapest 1978. SCHNEIDER, TH., (Szerk.), A Dogmatika Kézikönyve, II, Budapest 1996. Vigilia Kiadó, Bp. 1996, 499-599. DENZINGER, H., – HÜNERMANN, P., (Szerk.), Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Bátonyterenye/ Budapest 2004. BEINERT, W., A katolikus dogmatika lexikona, Budapest 2006. MÜLLER, GERHARD LUDWIG, Katolikus dogmatika - a teológia tanulmányozásához és alkalmazásához, Kairosz Kiadó, Győr 2007, 635–736; SCHNEIDER, THEODOR (szerk.), A dogmatika kézikönyve II., Vigilia, Budapest 1996, 235–396; ELŐD ISTVÁN, Katolikus dogmatika, Szent István Társulat, Budapest 1978, 195–248; 485–620; BEINERT, WOLFGANG, A katolikus dogmatika lexikona, Vigilia, Budapest 2006; SCHÜTZ ANTAL, Dogmatika I-II. A katolikus hitigazságok rendszere, Szent István Társulat, Budapest 1937; TAKÁCS JÓZSEF, Dogmatika, Örökmécs Kiadó, Bátonyterenye 2005; GÁL FERENC, Dogmatika I–II., Szent István Társulat, Budapest 1990; FILA BÉLA, JUNG LÁSZLÓ (szerk.), Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai, Örökmécs Alapítvány, Kisterenye – Budapest 1997; DENZINGER, H., – HÜNERMANN, P., (Szerk.), Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai, Bátonyterenye–Budapest 2004; A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest 2006. GÁL FERENC, Az egyház kegyelmi rendje, Budapest 1981.
8.2 Szeminárium / Labor Minden diák egy adott témából 10–15 oldalas dolgozatot állít össze, amit a szemináriumi órák alatt előad. Könyvészet
Didaktikai módszerek Megjegyzések Előadás, megbeszélés Az egyéni és a tudományos munkában való elmélyedés
ALSZEGHY ZOLTÁN, A gyónás, Róma 1978; TOBIN EAMON, A kiengesztelődás szentsége, Korda, Kecskemét 1997; AA.VV., Anamnesis. Eucaristia; teologia e storia della celebrazione, Vo.l 3/2, Marietti, Casale Monferrato 1983; AUER, J. – RATZINGER, J., Kleine Katholische Dogmatik, Friedrich Pustet Verlag, III. Band, Regensburg 1975; BÁNYAI J., Dogmatikai előadások vázlata, Szarvas 1990; BÉKÉS G. J., La presenza eucaristica, in TRIACCA, A. M. (ed.) Baptême - eucharistie - ministère. Réflexions de théologiens catholiques sur le document oecuménique „La réconciliation des églises”, , Ed. Anselmiana, Roma 1977, 133–151; BORDONI, M., Gesù di Nazaret. Signore e Cristo, Herder Verlag–Pontificia Università Lateranense, Perugia 1986; BORDONI, M., La Cristologia nell'orizonte dello Spirito, Queriniana, Brescia 1995; COURTH, F., I sacramenti. Un trattato per lo studio e per la prassi, Queriniana, Brescia 1999; ROCCHETTA, C., I sacramenti della fede, Ed. Dehoniane, Bologna 1997; CSÖGL J., A szentségek életértéke, SZIT., Bp. 1973; CSERHÁTI J., Az Egyház szentségei, Bp. 1972; DÖRNYEI István–GERGYE Győző–CSÖGL János, A szentségek életértéke, SZIT., Bp. 1973; FERENŢ, E., Euharistia. Sacramentul sacrificiului lui Cristos, Iaşi 1996; FERENŢ, E., Teologia Dogmatică sacramentală în lumina Conciliului Vatican II., Iaşi 1992; REMETE, G., Sfintele Taine în contextul dialogului orodox-luteran, Editura Arhiepiscopiei Ortodoxe, Alba Iulia 1999; GÁL F., Az
egyház kegyelmi rendje, Bp. 1981; GERARDI, R., Eucaristia e penitenza, sacramenti di riconciliazione nella dottrina del concilio di Trento, PUL., Roma 1975; GERKEN, A., Teologia dell’Eucaristia, Ed. Paoline, Alba, 1977; MÜLLER, G. L., Katholische Dogmatik für Studium und Praxis der Theologie, Herder Verlag Freiburg i. Br. 2005; NEMESSZEGHY Ervin, Teológiai vázlatok, SZIT., Bp. 1983; PESCH O.H., Il Concilio Vaticano II, Preistoria, svolgimento, risultati, storia post-conciliare, Collana: Biblioteca di teologia contemporanea 131, Queriniana, Brescia 2005; QUARELLO, E., Il sacrificio di Cristo e della sua chiesa. Rassegna e riflessioni su posizioni recenti, Queriniana, Brescia 1970; RAHNER, K., A hit alapjai, SZIT., Bp. 1985; A Keresztény Egységtitkárság Ökumenikus Direktóriuma, Budapest, 1983; AUER, JOHANN – JOSEPH RATZINGER, Kleine Katholische Dogmatik VII. Pustet, Regensburg, 1972; XVI. BENEDEK PÁPA, Sacramentum caritatis, Róma, 2007; BEINERT, WOLFGANG, Glaubenszugänge, Lehrbuch der katholischen Dogmatik, Paderborn, 1993. Band 3; BROUARD, MAURICE, Eucharistia, Encyclopédie de l’Eucharistie, Paris, 2002; COURTH, FRANZ, Die Sakramente, Freiburg, 1995; GÁNÓCZY SÁNDOR, Bevezetés a katolikus szentségtanba, Pannonhalma, 2006; Gemeinsame römisch-katholische evangelisch-lutherische Kommission: Das Herrenmahl, Paderborn, 1978; GERKEN, ALEXANDER, Theologie der Eucharistie, Kösel, München, 1973; BALTHASAR, HANS URS VON, Christlicher Stand, Einsiedeln, 1981; HAUNERLAND, WINFRIED (Hg.), Mehr als Brot und Wein, Würzburg, 2005; Boldog II. JÁNOS PÁL: Az egyház az Eucharisztiából él. Budapest, 2003; JUNGMANN, ANDREAS, A szentmise, Eisenstadt, 1977; KASPER, WALTER, Sakrament der Einheit, Freiburg, 2004; MCDONNEL, K. – G.T. MONTAGUE, Christian Initiation and Baptism in the Holy Spirit, Collegeville, 1991; LACOSTE, JEAN-YVES, Dictionnaire critique de théologia, Paris, 2002; LAFONT, GHISLAIN, Eucharistie, Paris, 2001; LEHMANN, KARL – PANNENBERG, WOLFHART: Lehrverurteilungen – kirchentrennend? I. Freiburg, 1986; LIES, LOTHAR, Sakramententheologie, Graz, 1980; II. Ökumenikus direktórium az ökumenizmus elveinek és szabályainak alkalmazásáról, Szent István Társulat, Budapest, 1996; MOLONEY, RAYMOND, The Eucharist, London, 1995; NOCKE, FRANZ-JOSEF, Sakramententheologie, Düsseldorf, 1997. OICA. Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Sapientia Főiskola, 2007; OTT, LUDWIG, Grundriss der Dogmatik, Herder, 1981; PASCHASIUS RADBERTUS, RATRAMNUS, Az Úr testéről és véréről, Budapest, 2001; RAHNER, KARL, Was ist ein Sakrament, Freiburg, 1972; RAHNER, KARL, Über die Sakrament der Kirche, Frreiburg, 1985; RATZINGER, JOSEPH, Eucharistie – Mitte der Kirche, München, 1978; RATZINGER, JOSEPH, Weggemeinschaft des Glaubens, Augsburg, 2002; SCHMAUS, GRILLMEIER, SCHEFFCZYK, SEYBOLD, Handbuch der Dogmengeschichte (HDG) Freiburg, 1979. SCHNEIDER, THEODOR, Zeichen der Nähe Gottes, Grünewald, Mainz, 1998; SCHÜRMANN, HEINZ, Jesus, Paderborn, 1993; SEMMELROTH, OTTO, Die Kirche als Ursakrament. Knecht, Frankfurt, 1953; SEMMELROTH, OTTO, Kommentar zur dogmatischen Konstitution über die Kirche. In: Lexikon für Theologie und Kirche, Freiburg, 1966. Band 12., 314.skk; THURIAN, MAX, La confession, Taizé, 1977VORGRIMLER, HERBERT, Sakramententheologie, Düsseldorf, 1987; VORGRIMLER, HERBERT, Új teológiai szótár, Budapest, 2006; RATZINGER, J., Problemi e risultati del Concilio Vaticano II, Collana: Giornale di teologia 8, Queriniana, Brescia 2005; REMETE, G., Dogmatica Ortodoxă, Editura Reîntregirea, Alba Iulia 2000; SCHNEIDER, TH., Zeichen der Nahe Gottes. Grundriss der Sakramententheologie, Matthias–Grünewald Verlag, Mainz 1979; SZEGEDI László, Biblikus Szentségtan, II. 2. és V. 2., Vác 1995; TANGORRA, G., Dall’assemblea liturgica alla chiesa, Ed. Dehoniane, Bologna 1999; CASTELLUCCI, E., Il ministero ordinato, Queriniana, Brescia 2002; RATZINGER, J., Das Problem der Transsubstantiation und die Frage nach dem Sinn der Eucharistie, in: ThQ 147 (1967), 129–158; RATZINGER, J., Der Geist der Liturgie. Eine Einführung, Freiburg 2000; RATZINGER, J., Ein neues Lied für den Herrn. Christusglaube und Liturgie in der Gegenwart, Freiburg 1995; RATZINGER, J., Gott ist uns nah. Eucharistie: Mitte des Lebens, Augsburg 2002²; RATZINGER, J., Ist die Eucharistie ein Opfer?, in: Conc 3 (1967), 299–304; RATZINGER, J., Theologie der Liturgie, in: FKTh 18 (2002), 1–13; RATZINGER, J., Volk und Haus Gottes in Augustins Lehre von der Kirche (MThS II/7), München 1954; Unveränd. Nachdruck mit neuem Vorwort St. Ottilien 1992; RATZINGER, J., Weggemeinschaft des Glaubens. Kirche als Communio (hg. vom Schülerkreis), Augsburg 2002; RAUCH, A., – IMHOF, P. (Hg.), Die Eucharistie der Einen Kirche. Eucharistische Ekklesiologie – Perspektiven und Grenzen (Koinonia Bd. III), München 1983; REHM, J., Das Abendmahl. Römisch-Katholische und Evangelisch-Lutherische Kirche im Dialog. Mit einer Einführung von Hans Küng, Tübingen 2000²; REHM, J., Evangelisch-Katholische Gottesdienstgemeinschaft als liturgische Gestaltungsaufgabe, in: RUSSO, A., COFFELE, G., (Hg.), Divinarum Rerum Notitia (FS Walter Kardinal Kasper), Rom 2001, 517ff.; ROTHKRANZ, J., Mahl- oder Opfercharakter der heiligen Messe? Ein Klärungsversuch auf der Grundlage der Theologie des hl. Thomas von Aquin und J. A. Berrenbergs, Frankfurt 1989²; SCHEFFCZYK, L., Christus – Kirche – Sakramente: Die Vergegenwärtigung des Heils in der Welt, in: BRANDMÜLLER, W., (Hg.), Christus in den Sakramenten der Kirche, Aachen 1998, 9–29; SCHEFFCZYK, L., Das Wort und die Sakramente in der Kirche. Mit Bezug auf die Feier des Sonntags, in: Ibidem., Glaube in der Bewährung. Schriften III, St. Ottilien 1991,
376–409 (zuvor als: Arbeitshilfen 37, hg. vom Sekretariat der Deutschen Bischofskonferenz, Bonn 1985); SCHEFFCZYK, L., Die Heilszeichen von Brot und Wein. Eucharistie als Mitte christlichen Lebens, München 1973; SCHNEIDER, TH., Deinen Tod verkünden wir. Gesammelte Schriften zm erneuerten Eucharistieverständnis, Düsseldorf 1980; SCHEFFCZYK, L., Eucharistie – Mysterium des Lebens, in: Ibidem., Schwerpunkte des Glaubens, Schriften I, Einsiedeln 1977, 349–366; SCHEFFCZYK, L., Rechtfertigung und Eucharistie (Heftreihe der Gustav-SiewerthAkademie, Heft 5), Weilheim-Bierbronnen 1999 (auch in: Ibidem., Ökumene. Der steile Weg der Wahrheit, Siegburg 2004, 304–324); SCHILLEBEECKX, E., Christus. Sakrament der Gottesbegegnung, Mainz 1965²; SCHILLEBEECKX, E., Die eucharistische Gegenwart, Düsseldorf 1968²; SCHMEMANN, A., Die Eucharistie. Sakrament des Gottesreichs, Freiburg 2005; SCHNEIDER, M., Sakrament des Alltags (Edition Cardo 21), Köln 1998; VORGRIMMLER, H, Sakramententheologie, Patmos Verlag, Düsseldorf 1987; SCHNEIDER, TH., Zeichen der Nahe Gottes. Grundriss der Sakramententheologie, Matthias-Grünewald Verlag, Mainz 1979; SCHNEIDER, M., Das Sakrament der Eucharistie (Edition Cardo 94), Köln 2004; AUGE, M., L’iniziazione cristiana: Battesimo e Confermazione, Roma 2004; CATTANEO, E., Il sacramento dell’ordine, Cinisello Balsamo 2004; DUMEA, CL., Sacramentele, ITRC, Iaşi 2004 (pro manuscripto); FALSINI, R., Penitenza e riconciliazione, Milano 2003; NOCENT, A., ed., I sacramenti. Teologia e storia della celebrazione, Genova 1986; FERENŢ, E., Teologia fundamentală a sacramentelor, Editura Arhiep. RomanoCatolice, Bucureşti 2003; FERENŢ, E., Teologia dogmatică sacramentală în lumina Conciliului Vatican II, ITRC, Iaşi 1997; VORGRIMMLER, H, Sakramententheologie, Patmos Verlag, Düsseldorf 1987; A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai, Szent István Társulat, Budapest 2006; GÁNÓCZY SÁNDOR, Bevezetés a katolikus szentségtanba, Pannonhalma 2006.
9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A ma emberének a szentségekhez való viszonyulása a modern társadalom kihívásai közepette.
10. Értékelés Tevékenység típusa
10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek
10.4 Előadás
Első vizsgaidőpontban
10.5 Szeminárium / Labor Szemeszter idején
vizsga
10.3 Aránya a végső jegyben 3/4
Egyéni munka
1/4
10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei • Átfogó képet kap a szentségtan főbb kérdéseiről. • Képes kritikusan értékelni a mai teológiai megközelítési módokat. • Elkötelezett, az egyház hagyományához és tanításához hűen tud számot adni az Egyház Szentségeibe vetett hitéről.
Kitöltés dátuma 2015. május 12. Előadás felelőse Dr. Bara Zoltán-József
Szeminárium felelőse –
Az intézeti jóváhagyás dátuma
Intézetigazgató
..........................
..........................
