HuszadiK évfolyam
21. száirv
Orosháza, 1902. május 22.
EVANG. EGYHÁZ SS ISKOLA A tanitói fizetések leszállításának kérdéséhez. Tárgyalás alapját képezte ez a kérdés a legutóbbi egyetemes érdemében hozott e
közgyűlésen
határozat
nem
tárgyban, a bányai
is, habár az ügy
létesült.
Határozatot
egyházkerület köz-
g y ű l é s e jegyzőkönyve 6 2 . pont alatt,
mely ellen
levólileg) megállapított és az egyházi felsőbbség álltai megerősített fizetéseket — ide nem értve a netaláni személyhez kötött javadalmakat — alább nem szállíthatja" és hogy a tanitói ós lelkészi hiványok (vocator) ügyében az egyházmegyei közgyűlés határoz, „felebbezós esetén" véglegesen az egyházkerületi közgyűlés. (Egyházi Alkotmány 44., 87. és 1 1 4 . § § )
A ki ismeri tanitóválasztási szabályrendelefelebbezést az egyetemes gyűléshez. Három köz- teink intézkedését, hogy mielőtt a tanitó választás lemény jelent meg e kérdésről a „Néptanítók czóljából kiadná a hivatalos kijelölést az esperes, L a p j á é b a n t. i. az 1 9 0 1 . 43., 4 6 . és 50. számá- kinek ilynemű hivatalos kijelölési irata nélkül taban, hangja panaszos, tartalma vádolja az iskola nítót választani nem lehet, tartozik a gyülekezet fentartókat és az egyházmegyei főhatóságokat, az új dijievelet bemutatni az esperesnél, ki azt összehasonmelyekhez „fölmegy a dijlevél megerősítés végett, az általa vezetett dijlevólkönyvvel d e hát azok is csak jóváhagyják; igy csinálnak lítja ós ha a javadalomra nézve csonkulást nem e g y jó állásból két rosszat, igy rontják el a volt vesz észre, csakis ezen esetben adhatja ki a hij ó állásokat országszerte." Az egyik cikkíró (Nagy vatalos kijelölést: annak azt kell mondania: nálunk Béla Szegszárdon), a kinek szavait az előző so- alapos ok ama panaszokra nem adódik; ós ha adódrokban szórói-szóra idéztem, még azt is tudja, nék, a felsőbb hatóság, az egyházmegyei, egyházhogy „országos panasz hangzik a felekezeti tani- kerületi közgyűlés megorvosolná a bajt. Különös tók részóról, hogy m i n d e n ü t t , a hol egy ta- mégis, hogy az „országos panaszszal* a panasznitó nyugdíjaztatik, meghal, vagy eltávozik, az tevők nem fordulnak az illetékes fórumhoz j o g amúgy is silányan dotált, (de kevéssel utóbb ön- orvoslás végett és ha itt jogos panaszuk meg nem hallgattatnék, akkor fordulnának a fófelügyeleti jomaga mégis jó állásnak nevezi kétszer is) tanitói got gyakorló kormányhoz, hanem a vallás- és közállás javadalmazását az iskolafentartók önkónyüoktatásügyi minisztérium által kiadott „Néptanítók leg lejebb szállítják, megcsonkítják." Lapjá'-ban panaszolják el keserveiket, hogy a miMily súlyt kiván helyezni ezen önmagának nisztérium úgy általánosságban elmondott, de semmi egyenesen ellentmondó, nagyhangú kijelentésre, tónynyel be nem igazolt panaszaikra ismét általáazt a szives olvasóra bízom. Miután azonban azon nosságban intézkedéseket tegyen. közleményre ketten is feleltek ós annak lényeges Magokra a teendő intézkedésekre nézve sintartalmát magukóvá tették, fel kell vetni a kérdést, vájjon a megvádoltatásra egyházunk is csak- csenek a panasztevók egy véleményen. Egyikök ugyan okot szolgáltatott-e? A ki emlékszik az azt vitatja, hogy „az 1 8 9 3 . évi XXVI. t. cz. végegyetemes gyűlés tárgyalására, a ki ismeri a bá- rehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítások nyai egyházkerületnek határozatát, a ki ismeri 8. §ában a legpregnánsabb módon jut amaz elv zsinati törvényeinket, annak azt kell felelnie, hogy kifejezésre, hogy nemcsak a tanitói fizetések öszaz iskolafenntartó gyülekezet „a hiványilag (dij- szege, de a mi az egyes iskolák beléletóre nézve ^ p e n az
érdekelt
orosházi
gyülekezet
adott be
döntőbb befolyású, — m é g maga az á l l á s j a v a d a l m a sem csorbítható, azaz nem csorbítható azon alap, — illetőleg törzsfizetés, melylyel az állás annak idején kreáltatott." Ébből ugyan az következnék, hogy eléggé világos intézkedés hiányában nem vagyunk, tehát újabb intézkedésre szükség nincs; czikkiró mégis örömmel üdvözli „azon lelkes indítványt, hogy a tanitói fizetések minimuma törvény által 1 2 0 0 vagy legalább 1C00 koronában állapitattnók meg." Én is örömmel üdvözlöm, csak hogy ez a kérdés ez idő szerint nem a tanitói fizetések leszállításának, hanem felemelésének kérdése; tehát nem tartozik tárgyunk keretébe. Mellesleg jegyzem meg egyébiránt, hogy az 1893. évi XXVI. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri utasítások 8. §-a egy árva betűvel sem említi azon „alap, illetőleg törzsfizetést, melylyel az állás annak idején kreáltatott és a mely nem csorbítható;" sőt ellenkezőleg ezen idézett §, második bekezdésében, melyet a czikkiró nem idézett, egyenesen ki van mondva, hogy a tanitói illetményekben »bizony változás is állhat be," csakhogy bármily változás állana be, tehát akár fizetés emelése, akár fizetés leszállítása, azt a tanfelügyelőnél be kell jelenteni. Egy másik vélemény nem kivánja azt, hogy a törzsfizetós, melylyel egykor az állás kreáltatott, legyen zsinórmértékül felvéve (ugyan rosszul volnánk, hogy a József császár idejebeli, vagy a múlt század első felében megállapított javadalmakat akarnók a mai követelményeknek megfelelőkül oda állítani,) hanem azt vitatja, hogy „a már egykor megállapított, 1893-ban a főszolgabíró által felvett jegyzőkönyvben foglalt tanitói javadalmakat lejebb szállítani, megcsonkítani egy fillérrel se lehessen ós az eddig lejebb szállítottak azonnal helyre állítandók." És ily tartalmú rendeletben kellene a minisztériumnak felhívni az összes egyházi főhatóságokat; mivel az 1 8 9 3 . óvi XXVI. t .-cz. 10. § a igy szól: a tanitói fizetések eddig megállapított és az iskolafenntartók által saját anyagi forrásaikból kiszolgáltatott mennyisége továbbra is csonkittatlanul kiszolgáltatandó, illetőleg államsegély igénybevétele czéljából le nem szállítható. Mellesleg megjegyzem, hogy a kántortanitói javadalmaknak a szolgabirák által 1893«ban foganatosított megbecsülése a tanitói nyugdíjba beszámítható tisztán tanitói javadalom kiderítése czéljából történt és mindenesetre kedvezőbb a tanítókra nézve ezt a becslést venni fel alap vagy
törzsfizetós gyanánt, mely nem volna lejebb szállítható, sem nem csorbítható, mint ha az e l ő z » pontban emiitett törzsfizetést vennők alapul. Ámde 1 8 9 3 . óta is nagy haladás történt. Azóta legalább a protestánsoknál sok-sok tanitó nak fizetése, mely a szolgabírói becslés szerint 3 0 0 frt, vagy azon alul volt, 8 0 0 koronára ki lett egészítve a hitfelekezetek kérelmére. Ugyan miért nem szerzett magának erről tudomást N a g y Béla (Szegszárdon) egyházkerületi jegyzőkönyveinkből, mielőtt „országos panaszának" kifejezést adott a „Néptanítók Lapjá" ban a felekezeti iskolák fenntartóinak önkénykedóse miatt, melylyel a tanitói állás javadalmazását m i n d e n ü t t , a hol egy tanitó nyugdijaztatik, meghal vagy eltávozik, lejebb szállítják, megcsonkítják? Ugyancsak m e g köszönné az a sok-sok tanitó, ha fizetésök az 1893ban a főszolgabíró által felvett javadalom összegére leszállittatnék, megcsonkíttatnék I Hadd foglaljon itt helyet egy kis statisztikai kimutatás az ág. h. evang. egyház 1 8 9 3 ik és 1 9 0 1 ik óvi jegyzőkönyvéből. Az 1 8 9 3 ik évit azért választottam, mivel a panaszos közlemények irói épen ezt az évet emiitik, mint a melytől kezdve — lévén a tanítóknak korpótlókra igényök, a tanitói fizetések leszállítása nagy arányokat öltött volna — a gyülekezetek önkényéből fukarkodásábóll Hát felekezeti iskolánkba járt 1893-ban 1 0 5 , 4 8 9 mindennapi tanuló, idegen iskolákba, t e hát államiba, községibe, más felekezetibe 8886, összesen 114 2 7 5 ; 1 9 0 1 ben pediu 96 666, idegen iskolákba 18,698, összesen 1 1 5 . 3 6 0 . M^g az iskolába járó evangélikus gyermekek száma 1087tel emelkedett, addig 9 8 0 8 al emelkedett az idegen iskolákba járóknak száma ; a tandíjat, az iskolai adót ezek nem az evang. egyháznak, hanem az állami, községi stb. iskoláknak fizették. Daczara ennek, az említett évek alatt, 1 3 0 3 ról i 3 7 0 re szaporodott a mi egyházunk iskolainak száma, tehát 67-tel ós 1558-ról 1 6 1 4 re az evang. egyház által alkalmazott tanerők száma, tehát 56 tal (11 üresedésben volt.) Leszállott a tandijjövedeleui 2 2 0 , 0 4 0 koronáról 1 7 6 , 0 3 8 koronára, tehát 4 4 0 0 5 koronával, mely valószínűleg az idegen, a nem felesezetünkbeli tanintézetek pénztárába folyt be az oda járó 9 8 0 8 evang. gyermek után Mégis tisztán iskolai adó czimén az egyliázhivektöl befolyt 1^93 ban 5 6 6 , 4 6 0 korona, 1901 ben pedig 6 6 5 , 2 5 2 korona, szoporulat 9 8 , 7 9 2 korona. No ezek az adatok nem fukarság mellett, hanem növekedő á l d ó - -
-zatkészsóg mellett tanúskodnak I Ha mind a mellett 1 9 0 1 ben egy egy tanulónak taníttatásáért keívesebbet költöttünk, mint 1 8 9 3 ban, ha a tanitói fizetések átlaga is kisebb volna, ennek oka az egyházon kivül eső körülményekben volna keresendő, de semmi esetre sem irható az egyház rovására, ekkép : „igy könnyitenek magukon;" mert a fentebbiekből kitetszik, hogy nem könnyítettünk magunkon, hanem nagyobb tehert hordozunk. Egy harmadik vélemény dr. D u d á s Gyuláé ^Zomborban,) a mely szerint »kétségkívül kívánatos, hogy a tanitói állomásokkal egybekötött javadalom szent ós sérthetetlen volta egy újabb törvény által biztosittassók, vagy pedig — a mi esetleg még helyesebb lenne — a tanitói fizetések minimuma az eddigi 6 0 0 koronáról legalább 1 0 0 0 koronára emeltetnék föl." Mellesleg megjegyzem, hogy dr. Dudás nem mondja meg, hogy a tanitói állomásokkal egybekötött melyik korbeli javadalmat kivánja újabb törvény által szentnek ós sérthetetlennek biztosítani, a József császár korabelit-e, a mult század első felében megállapítottat-e, az 1 8 9 3 . évi szolgabírói becslés szerint valót, vagy a jelenlegit? Ha az előbbi esetek lebegnek szeme előtt, akkor már megmondottam véleményemet, ha a legutolsó eset, akkor az 1 8 9 3 . XXVI. t. cz. 10. íj-a által kívánságának elég van téve Azt kell tehát feltenni, hogy a tanitói fizetések leszállításának czime alatt a tanitói fizetéseknek egy újabb törvény általi rendezése, jobban mondva felemelése mellett küzd. Es az első helyen emiitett panaszos még túllicitálja ót, az a minimumot 1 2 0 0 koronában, legalább is 1 0 0 0 koronában kívánván megállapittatni, a mely utóbbi összegből aztán nem is enged el. Á tanügynek kétségen kivül előnyére lenne, ha szerény napszámosainak jutalma nagyobb volna. Jól tudja ezt tanügyi kormányunk, nem kevesebbé az iskolafenntartó egyházak. És bizony sem az ország, sem az egyház kormányán nem múlik, hogy a tanitók fizetése csekély. Csakhogy a tanitói javadalom emeléséhez nem közgyűlési határozat, nem egyházi szabályrendelet, nem zsinati törvény, nem is országos törvény, nem is kormányrendelet kívántatik, hanem pénz és ismét pénz. N e m is hiszem, hogy mostanában az országnak pénzügyi helyzetében ilyen örvendetes fordulat beálljon, az egyházak — különösen a mi evang. egyházunk — nagy iskolai adóját még emelni,
veszedelmes kísérlet volna. Mert nem szabad feledni, hogy mig a községek, melyekben állami vagy községi iskola van, állami adójuknak 5 $ át fizetik iskolai adóban, a többet az adóhivatal adja és mig a szerencsésebb vallásfelekezet az állam bőkezű alapitványaiból gazdagon el van látva a szükségesekkel, az evangélikus egyház hivei iskolai adóban állami adójuknak 1 5 — 2 0 és még több, sokkal több száztóliját fizetik ! A húrt nem szabad, nem lehet túlfeszíteni. E kórdós eldöntésénél nemcsak kizárólag a tanitók érdekét, bár elismerem fontos érdekét, kell szem előtt tartani (a mint ezt a panaszos felszólamlók teszik,) hanem a polgári s egyházi községek teherviselési képességót, sajátlagos viszonyait, is. Jól tudja ezt közoktatásügyi kormányunk és azért az államsegélyt a korpótlék fedezésére megadta minden egyházközségnek, mely kimutatja, hogy 5$-nál nagyobb iskolai adóval terheli híveit, folyamodott és megadja neki az államsegélyt a tanitói javadalom kiegészítésére is. Jól tudj a a közoktatásügyi kormány, hogy ha a tanitói fizetéseket újabb törvény által rendezné, azaz fölemelné, oly szükségletet teremtene, melynek fedezése az állampénztárra háramlanók. Leszállítását, csonkítását a tanitói fizetéseknek senki se óhajthatja, senki se helyeselheti, legfeljebb bizonyos kényszerítő körülmények hatása mentené azt egyes esetekben. Azt nem tudnám aláirni, hogy a tanitói javadalom örök időkre szent és sérthetetlen, melyhez a csökkentés szándékával soha semmi körülmények közt hozzányúlni nem szabad. Az elvi helyes álláspont mindenesetre az, hogy a meghívó és dijlevél a tanítóval törvényszerűen kötött kétoldalú szerződós, melyet a meghívó gyülekezetnek felbontania, egyoldalulag megmásítania, megcsonkítania nem szabad. Sőt az üresedésbe jött tanitói állomással egybekötött javadalmat sem csökkentheti a gyülekezet egymaga. Megállapítja ugyan a gyülekezeti közgyűlés a gyülekezet összes tisztviselőinek járandóságait, de azzal a megszorítással, hogy a hiványilag megállapított ós az egyházi felsőbbség által megerősített fizetéseket alább nem szállíthatja. (Zsinati törvény 44. § a.) Azonban ugyan ezen törvény 87. §. o) pontja szerint az egyházmegyei közgyűlés határoz a tanitói ós lelkészi hiványok ügyében, a 114. §. n) pontja szerint pedig az egyházkerületi közgyűlés, ha hozzá az ügy megfelebbeztetett, véglegesen határoz a lelkészi ós tanitói hiványok ügyében. Nincs itt ki-
(
mondva, hogy csakis új állomás szervezésekor határoz az esperességi gyűlés a dijlevél ügyében. É s a jogszokás az, hogy az egyházi hatóság megvizsgálja az új dijlevelet tanítói személyváltozás esetekor és ha azt a régi dijlevéllel megegyezőnek találja, jóváhagyja, vagy a javadalom leszállítását múlhatatlanul szükségesnek, indokoltnak tartja, határoz a dijlevél ügyében. Az E. A. 195. § a ugyan kizárja az akár hiványilag, akár szabályrendeletileg fennálló díjazás leszállítását. De ez az egyházi felsőbb hatóság határozathozatali jogát a hivány ügyében nem szünteti meg, csak bizonyos határok közé szorítja. Hiványilag fennáll az a díjazás, melyet a szabályosan létrejött megerősítés, ez a kétoldalú szerződés biztosit; szabályrendeletileg fennáll az a díjazás, melyet — mint minimumot, a tanitóválasztási szabályrendelet állapított meg. Az igy fennálló dijazás le nem szállítható. Az egyháznak ama jogát, hogy a tanítói fizetéseket megállapíthatja, elismeri a népnevelési törvény is, az 1 8 9 3 . évi XXVI. t.-cz. is 10. §. azzal a megszorítással, hogy a tanítói fizetés mennyisége az államsegély igénybevétele czéljából le nem szállítható és tisztességes lakáson ós legalább 1U holdnyi kerten (vagy ennek megfelelő b'órértéken) kívül 6 0 0 koronánál kevesebb nem lehet. A minimumon felül levő fizetés leszállításába könnyű szerrel bele nem fog nyugodni semmiféle hatóság, de fordulhatnak eló oly körülmények 4 melyek az ügy eldöntésekor a vis major súlyával esnek a latba, vagy a summa lex, a salus reipublicae (azaz ecclesiae) súlyával. Állami s községi iskoláknál ugyan nem fordulhat elő ilyen kényszer helyzet. Akár emelkedik a lélekszám ós adózási képesség, az iskolai adó az állami adónak 5$-a, a mi ezenfelül az iskola fenntartására kell, adja az állami pénztár, nem úgy a hittelékezeti iskoláknál. Például szükségessé vált, (hogy ép azon a példán kezdjem, mely leggyakrabban fordul eló) egy második tanítói állomás szervezése a tanulók sokaságánál fogva. A tanfelügyelő régen sürgeti, de a gyülekezet a fönnálló dijlevél terhes kötelezetts é g e mellett még államsegélylyel sem képes második tanítói állomást szervezni. Azonban megüresedik állomása, beszünteti ezt ós két új állomást szervez, a régi dijlevél leszállításával, de úgy, hogy a leszállított összeget, sőt ennél is jóval többet, a második tanítói állomásra fordit. Egy jó állásból két rosszabbat, nem bánom hát két rosszat csináltak, de nem hogy könnyítsenek önmagukon,
hanem mivel máskép a régi nyomorúságos h e l y zetet, a törvényellenes állapotot megszüntetni nenfr állott volna módjukban. Az egyházi hatóság nem< léphet közbe tiltakozásával, hogy továbbra is fenntartandó az abnormis helyzet. Vagy egymásután elváltak az anyától a filiák és leányegyházközségekké alakultak, mind megannyi iskolával és tanítóval. Az anyagyülekezetnél alig negyedrésze maradt meg a tanköteleseknek, a fizető egyháztagoknak. Az egyházi hatóság nem kényszeritheti az elváltakat, hogy tovább is az eddigi mérvben fizessék a tanítót, a kinek szolgálatával csak vasárnap délelőtt élnek, de az anyagyülekezetet selehet kötelezni méltányosan, hogy az elmaradt háromnegyed rész tanítói javadalmat ha törikszakad kiizzadja. Az egyházi hatóság örülni fog, hogy a népnevelésnek három új temploma nyílott m e g ! Még nyomasztóbb a kényszer helyzet, m é g kínosabb az állapot, ha az állam állit iskolát vagy egy község, valamely egyházközségünk, illetve iskolai községünk eddigi területén ós a hivek iskolailag oda csatoltattak, oda járatják gyermekeiket, oda fizetik a tandijat, oda az iskolai adót. Az e g y ház tanácstalanul áli, mit tegyen a régi hiványnyal, mikép kárpótolja a tanitót a veszteségeért. Annyi bizonyos, hogy a fizetések ilyetén okokból való leszállítását nem lehet egy általános szabályzattal, rendelettel vagy törvónynyel m e g gátolni, de esetről esetre kell megfontolás ós elbírálás tárgyává tenni, hogy minél kevesebb méltatlanság történjék. Tetszetős érv, hogy a jobban javadalmazott állomások megosztásával, a fizetések ilyetén csökkentésével megszűnik a mód, hogy a tanitó, ki kisebb javadalom mellett szolgált, jobb javadalomra előléphessen. De hát hol van a biztosíték, hogy szabadon választó gyülekezeteink mindig a régebbi szolgát fogják felkeresni s előléptetni, hol van a hatalom, mely a legjobban javadalmazó gyülekezeteket kényszerítse, hogy mindig csak azok közül válogassanak, a kik kenyerök javá t immár, megették, kiknek óletnapja már hanyatlik ? Kinevezési rendszer mellett ez lehetséges, hogy egészen c z é l s z e r ü e : az kérdéses. KUND
SÁMUEL.
Könyörgés.
rint {tartandó istentisztelet nek fel.
— A 123-ik zsoltár. —
Á nagy égen keresve szent, orczád A t j á n k ! — fölszáll tekintetünk hozzád'f Tűrve-bizva mennyei királyunk I Áldást mink csak kezeidből várunk. fia ránk esik irgalmad sugára, Sziveinket eltölti a hála. Ha elborúl tekinteted fénye, Szolgáidnak tünedez reménye. Nincs senki más, ki Nincsen a ki örömre Esdve-esdünk elédbe Mig kegyelmed ránk
bánatunk lássa, is váltsa; borulva, sugárzik újra 1
Irgalmat adj 1 irgalomnak atyja 1 Csordúltig tóit lelkünk gyalázatja: Es égeti orczánkat a lángja, Es szemeink szégyenkönybe mártja. Csúfság villog ránk a dús szeméből, Óh 1 mért hagyod népedet szegényüli? Megutálnak kevólyeink minket, Ohl mért lássák fájó könnyeinket!? Könyörület, könyörület nékünk J Mig nem hajolsz hozzánk, addig kérünk : Mig a porból föl nem emelsz végre S nem visz karod hitünk győzelmére !
Zúz
PÁL.
BELFÖLD. Az ey. ref. egyetemes konvent az állam és egyház s a felekezeti viszonyra nézve a következő határozatot hozta: A.) Egy értelemben van bizottságunk a kerületek felterjesztésében foglalt azon kívánsággal, hogy az 1848. óvi XX. és az 1 8 6 8 . óvi L1II. törvényczikkekben lefektetett s a küiömböző vallásfelekezetek közötti egyenlőséget ós viszonosságot megállapító nagy elvek érvényre juttatása érdekében zsinatunknak lépéseket kell tennie. És pedig: 1. Szükségesnek tartjuk, hogy a katonaságnál az evang reform vallású katonák számarányának megfelelő lelkészi állás szerveztessék s ezek egyenlő jogkört nyerjenek a római katholikus lábon lelkészekkel A konvent tett ugyan már ily irányban lépéseket. Sikere nem volt. Most tegye meg a zsinat, kapcsolatban azzal, hogy kérje, miszerint az ev. ref. vallású katonák, saját lelkészeik előtt, a mi egyházunk szertartása sze-
keretében,
eskettesse-
2. Szükségesnek tartjuk, hogy a vallásoktatás kérdése úgy az állami, mint a községi iskolákban, valamint a katonai reál- és zárdai, vagy más kath. jellegű iskolákban az egyenlőség és viszonosság elvei alapján oldassék meg. Nem szorítkozunk itt csupán arra, hogy egyházunk vallástanitói méltányos dotáczióban részesüljenek, hanem arra, hogy vallástanitóink minden iskolában helyet nyerjenek s egyházunk tanainak tanításától a növendékek el ne vonassanak. Ez irányban fontosnak tartjuk, hogy a vallástan a magántanulókra nézve is kötelező tantárgygyá tétessék s az osztályjegyzék a feljebb vitelnél épen úgy megkivántassék, mint a nyilvános tanulóknál. 3. Szükségesnek tartjuk, hogy az ágostai testvérekkel a mult esztendőben megújitott egyezség a zsinatnak bejelentessék, részint azért, hogy ezen egyezséget szankczionálja, részint azért, hogy hatalmazza fel a konventet arra, hogy ha és amenynyiben szüksége merülne fel: az ágostai testvérek legfőbb hatóságával egyetértve intézkedhessók az egyezség módosítása iránt. 4. Azt, hogy egyházunk az állami ünnepélyeknél ne mellőztessék, hogy ünnepeink egyenlő elbírálás alá essenek a római katholikusokéval, s a vasárnapi munkaszünet ne csak az ipari, hanem a mezei és hivatali munkára is kiterjesztessék, nem óhatia bizottságunk a zsinat elébe vinni, A konvent azonban esetról-esetre, a szükség szerint, tehet ez irányban kellő intézkedést. 5. Mellőzendőnek tartjuk azt, hogy zsinatunk lépést tegyen a főrendiházi törvény oly irányú változtatasára, miszerint mindenik püspök ós főgondnok helyet nyerjen ott. 6. Arra nézve, hogy az egyetemeken protestáns fakultás állittassék, még egyházkerületeink sem foglaltak állast, idevonatkozó munkálatuk folyamatban vari- Elégnek tartjuk, ha a konvent ez ügyet nyilván tartja s a beérkezett vélemények alapján majd érdemileg is foglalkozik vele. 7. Mellőzendőnek tartjuk, hogy zsinatunk lépést tegyen a férfi- ós női szerzetrendek beköltözése tárgyában, törvényhozási intézkedés megtételére. 8. Mellőzendőnek tartjuk, hogy minden minket illető országos törvény előkészítésénél meghallgattassék egyházunk, mert ez egyenesen a törvényhozás korlátozására vezetne. 9. Arra nézve, hogy tanáraink, tanítóink az állami ós községi tanárokkal és tanítókkal egyenlő kedvezményekben részesüljenek, nem szükséges a zsinatnak tenni lépéseket. Elég, ha ez irányban a konvent figyelme felhivatván — ez, a hozzá bejelentett, feltárt és megindokolt ügyében, az államkormanyhoz fordul s az ugyanazonos szolgá-
latra való tekintetből, azokat a ked/ezmenyeket kéri tanáraink s tanítóinkra is kiterjesztetni. 10. Nem tartjuk szükségesnek, hogy az egyházunknak ós iskoláinknak a magyar korona öszszes országaiban levó ev. ref. egyházakra kitérjesztése tárgyában lépést tegyen. 11. Nem iavasoihatjuk azt, hogy az 1 8 6 8 . LUI. t. C/5. 12. §-ának visszaállítása iránt zsinatunk lépést tegyen. B) 12. Az 1 8 4 8 . évi XX. törvónyczikknek, a bevett vallásfelekezetek összes egyházi ós szükségleti fedezésére vonitkoóó 3 ik pontjával foglalkozott ós foglalkozni fog épen a jelen konventi ülés is. Sem az 1 8 9 8 . évi XtV-ik, sem az 1 8 8 3 . évi XXVI-ik, sem az 1 8 8 3 . évi XXX ik, sem az 1 8 9 4 . évi, tehát a lelkészi, tanitói fizetések kiegészítésével, a gimnáziumok segélyezésével és nem állami tanárok nyugdíjintézetével foglalkozó törvény által, egyházunknak ezen igényét kielégítve nem találjuk. Határozott lépést kell tennie zsinatunknak ez irányban. Nagyon fontosnak tartjuk azonban azt, hogy zsinatunk körültekintően járjon el. E tárgynál első sorban az veendő figyelembe, hogy anyaszentegyházunk tagjai egyes vidékeken valóban elviselhetlen terhet viselnek, s bár tekintettel kell lennünk egyházunknak kielégítésre váró egyéb szükségleteire is, az első és legégetőbb közezélt, melynek megoldására egyházunk saját ereje merőben elégtelen, a helyenkint elviselhetlen adóteher leszállítása képezi Nem tartanok azonban helyesnek, ha az ügy az egyházi adózás kérdésének olyatén megoldásával hozatnék kapcsolatba, mely az egyes gyülekezetek legfőbb önkormányzati jogának: a költségvetési jognak lényeges csorbítását vonná maga után, valamint v é g z e t e s b a l l é p é s v o l n a a z állami dotáció kórdósének megvonás á t az a d ó z á s i ü g y n e k az e g y e t e m e s e g y h á z r a k i t e r j e s z t e n d ő általános és v é g l e g e s rendezésétől tenni függővé. . ~ D e igenis hangsúlyozni kivánjuk, hogy az állami dotáció első sorban a túlmagas adóteher leszállítása czóljából kérendő s a njert dotáció az adózási ügy fokozatos megoldásával karöltve első sorban erre a czélra fordítandó. Ennélfogva annak hangsúlyozása mellett, hogy egyházunk az 1848. évi XX t. cz. 3. § merev végrehajtását nem kívánja, anyagi erőnknek és a hivek gdóteherviselési képességének gondos számbavételével mutatandó ki ama szükséglet, melynek fedezésére az egyház, a saját ereje, híveinek adó* viselési képességének túlfeszitése nélkül, elégtelen s úgy kéri egyházunk az országos törvényhozás útján a dotációnak 10 évről 10 évre megállapítását Ez utóbbit ós igy azért, mert a kor ós fej-
lődő igények évről-évre több követeléssel állnak elő s e fejlődő igényekkel szemben ma meg s e m volna állapitható szükségletünk s nem lenne államháztartásunk keretében az égető kérdésnek a mai viszonyokhoz arányított megoldása keresztülvihető. A midőn tehát egyetértünk mindnyájan s e g y akarattal valljuk, hogy az 1 8 4 8 . évi XX. törvényczikk 3-ik § ának betű szerinti keresztülvitelét n e m kivánjuk, ugyanakkor egyet kell értenünk abban is, hogy az állami dotációt, nem esetről esetre, az országos költségvetés keretében, hanem törvényhozás útján 10 évről 10 évre megállapítandó oly összegben kérjük, mely mostani szükségleteinknek megfelel.
Az egyetemes egyház, mint háztulajdonos Budapesten. Ne örüljön senki, nem ö r ö költünk I A mai viszonyok között nagy uraink s e szoktak egyházunknak palotákat ajándékozni. D e még nagyobb ajándékok is igen ritkán csurrannak. (Tudtommal az egyetemes nyugdíjintézetre is csupán a régi kimeríthetetlen kútforrásból c s u r r a n t , a mit siettek uraink elismerő szavak kíséretében melegen megköszönni, nehogy egy g r e g a rius papé legyen a dicsőség és siettek a szép példát — nem követni.) Egyszerűen a mult évi egyet, gyűlés jkvében a 109. sz. a. határozat végrehajtásáról van szó. Az emiitett pont alatt kiküldött és meghatalmazott bizottság ideiglenes szerződós alkpján megvette az üllői út ós a Szentkirályi utcza sarkán épült kétemeletes bérházat 3 8 0 . 0 0 0 korona vételárért az egyetem számára. Br. P r ó n a y Dezső egyh. és isk. felügyelő úr ó méltósága f, évi május hó 13 ára egybehívta a jog- pénz és nyugdíjügyi bizottságokat együttes tanácskozásra a házvétel ügyében. A bizottság beható tanácskozás után, a remélhető kedvező nyereség mérlegelésével — a vételt — az egyetemes közgyűlés jóváhagyásának feltétele mellett — jóvá hagyta s a további szüks é g e s teendők végrehajtására az egyetemes felügyelő ós az egyetemes ügyész urakat felhatalmazta. Az ideiglenes szerződés úgy van megkötve, hogy ez az eladókat feltétlenül köti, holott az egyetem, ha a vételt jóvá nem hagyná, semmi kárt nem szenvedne. A bizottság úgy az előadó ügyész űr jelentése, mint a helyszíni szemle után arról győződött meg, hogy a vétel pénzügyileg kedvező. A felkórt szakértők által megvizsgált, s a mostani épités modornál sokkal szilárdabban építettnek, tehát jónak talált sarok épület két impozáns homlokzattal bir az üllői útra és a Szentkirályi utczára, a mely utóbbi az épületet a klinikától választja ei. A Szentkirályi utczai homlokzatnak mintegy \ része nincsen kiépítve, a mi reánk nézve azért kedvező, mert itt nagyon szépen emelhetjük fel az egyetem részére szükséges helyiségeket (dísztermet, bízott-
sági űlési kisebb termeket, levéltári helyiséget, a m i é r t most a budapesti egyháznak 4 0 0 kor. bért fizetünk, stb.) A kiépített terület ez idó szerint nagyon keveset jövedelmez a budapesti szokásos lakbérekhez viszonyítva. — és mégis meghozza — az adók, épületfenntartás és biztosítási dijak levő násával is — a 47»% ot, holott a befektetendő értékpapírok eddig csak 37»%-ot jövedelmeztek. Itt tehát már 1$, — vagy, mert a számítás fillórekre nem lehet egyező — több, mint fy4% nyer e s é g van feltüntetve. Szükség van azonban a nappal is gázzal világított konyhák átalakítására. Ez a munkálat mintegy 7 0 0 0 koronába kerül, de a jelenlegi bérlók által aoár eddig is beígért béremelés folytán ez az összeg 7$-ot, — adótöbblet levonáséal 6$-ot íog hozni,
kolczi üzletvezető, protestáns G ö r g e y László jubileuma alkalmával. Azóta a .Borsodmegyei Lapok," a hír első közlője, s a „Magyar Szó" is megczáfolta a hirnek ezt a részét. Zelenka püspök nem volt a r. kath istenitiszteleten. De mit keresett ott Görgey i s ? ! A szarvasi főgimnázium felügyelő bizottságának elnökévé a fenntartó gyülekezetek 4 4 szóval 2 0 ellen H a v i á r Danit választották, ki hivatalát már el is foglalta, 1 0 0 0 koronát adván ösztöndíj alapul a fenntartó három egyházmegyéből származó evang. tanulónak, A delegatió egyik ülésén H e g e d ű s Sándor a protestáns lelkészek számának aránytalanságáról panaszkodott. A régi panaszok, a melyek arra vonatkoztak, hogy a protestáns lelkészek más Már maga a beépített terület is tehát elő" vallású táborkari, lelkész íönhatósága alatt állanak, nyösen jövedelmez. Igen, de van még 2 6 2 • öl a hadügyminiszter jóakaratú intézkedése folytán beépítetlen terület, a melyet ha csak olcsón, 6 0 0 megszűntek, de előfordultak olyan anomáliák, hogy koronával számítunk is, ingyen kap egyetemünk pl. Galicziába rendelt huszárezredeknél, a melyek 1 5 7 , 0 0 0 koronánál nagyobb értéket. Természetes tisztikarának és legénységének 85 százaléka prodolog, hogy ha az egyetemes egyház az udvarnak testáns, nem volt protestáns pap; volt rá eset» m é g kiépít etlen két oldalára is emel épületeket, a hogy protestáns ezredes temetésénél, nem lóvén 2 6 2 • ölból akkor is kell udvarnak fennhagyni protestáns lelkész, bakakáplár mondott imát. Szóba bizonyos területet, de az újonnan építendő laká- hozza a protestáns lelkészek anyagi javadalmazások és bolthelyiségek minden körülmények között sának javítását is és a következő határozati javasgazdagon fogják kifizetni az amortisationális költ- latot terjeszti elő : „Utasittatik a közös hadügyminiszter, hogy a katonai intézeteknél ós csapaségeket. A vételár fedezésére vonatkozólag azt fogja toknál levő protestáns növendékek, illetőleg katoajánlani a bizottság, hogy az alapok a következő nák lelki szükségleteinek kielégítésére a protestáns hányad szerint fektessenek be, a jövedelem is lelkészek számát szaporítsa és ezeknek önálló, a ugyanezen percentuátió szerint lévén felosztandó : többi katonai lelkészekével egyenlő rangú szervezetet adjon." 1. Egyetemes lelkészi nyugdíjintézet 7io°/ 0 Falvay Antalt, a budapesti ev. elemi és 2. Közalap 7107<> polgári iskolák igazgatóját, működése 40-dik, igaz3. Közigazgatási pénztár , . . . 710% gatósága 25 dik éve alkalmával növendékei ós az 4 . Theológ. akadémiai alap . . . 7io%> egyház szép ünnepély keretében üdvözölték. 5. Szinovitz alapítvány 7io7n l,
/io°/. H.
Az eperjesi ág. hitv. er. theológia beimissziói egyesülete 1902. május 21-én v a l l á s o s e s t é l y t tartott. Műsor: 1 „Himnusz, - Schubert Ferencztól, Énekli az ág. h. ev. polgári leányiskola énekkara V á r k o l y Szeréna úrhölgy vezetése alatt. 2. „Egy percznyi csönd." Irta Szász Károly. Szavalja V á r k o l y Ottilia úrhölgy. 3. „A vallásszabadságról." Irta s felolvassa dr. H o r v á t h Ödön kir. tanácsos, jogakadémiai dókán. 4 . „Reformations-Symphonie" — Mendelssohntól. Zongorán játszák dr. H o r v á t h Ödönné ós B a l l j ó Aurólné úrnók 5. Részlet Petőfi „Apostol" czimű költeményéből. Szavalja K e l l ő Gusztáv theol. hallgató. 6 „A magasba, ég Urához," Heroldtól. Énekli az ág. hitv. ev. polgári leányiskola énekkara V á r k o l y Szeréna úrhölgy vezetése alatt.
Hihetetlennek mondtuk azt a hírt, mintha Z e l e n k a Pál püspök misére ment volna a mis-
Gazdakörök (gazdák vagy földmivelők szövetsége). A Magyar Gazdaszövetségnek
egyik legfőbb törekvése a kisgazdák ós földmivelók támogatása s érdekeiknek hathatós előmozdítása. Hogy ez minél eredményesebb legyen, legsürgősebb feladat a kisgazdák és földmivelők szervezkedése. A szervezkedés módozatainak megbeszélése czétjából a Magyar Gazdaszövetség a f. évi június hó 12-ón, csütörtökön, d u. fél 4 órakor Budapesten a vármegyeház dísztermében egy értekezletet tart, melyre ez úton is meghívja a lelkész, tanitó és jegyzőket, valamint mindazon birtokosokat, gazdákat és földmivelóket, kik a földmivelők szervezkedésénél, illetve a községi gazdakörök létesítésénél (földmivelők vagy gazdák szövetsége) közreműködni hajlandók. Ezen értekezleten a fölkért előadók részletesen fogják ismertetni a kisgazdák ós földmivelők szervezkedésének szükségességét vagyis a gazdakörök czélját, hivatásat ós működési irányát; A kik e hazafias nemes munkában részt venni kívánnak s az értekezleten jelen
lenni akarnak, szíveskedjenek l e g k é s ő b b j ú - e pápai bús időkben más püspökök is követnék s n i u s h ó l - i g a Magyar Gazdaszövetség titkári jó példát, hogy igy a/után rendszeresíteni lehetne hivatalánál (Budapest, B iross-utcza 1 0 ) jelent- s a Péterfillérektói különválasztva kezelni az újévi K. I. kezni. Miután lehetséges, hogy ingyenes elszállá- ajándékokat! (Nem volna rossz.) A „Los von Romw Olaszországban. A solást kaphatnak az értekezleten megjelenők, a mennyiben tehát erre reflektálnak, szíveskedjenek „Los von Rom" immár nemesak Ausztriában j á r j a ebbeli szándékukat szintén június l - i g tudatni. A hódító körútját, hanem — mint ismeretes — m á r jelentkezők félárú vasútmenetjegy váltására jogo- a katholicizmus legerősebb várainak, F r a n c z i a o r sító igazolványt kapnak, ha közlik pontos czimü- szágnak, Spanyolországnak ós Portugáliának kapui ket s azon vasúti állomás nevét, honnan elindulni is megnyíltak előtte A Rómaellenes mozgalmak akarnak. Az értekezletet megelőzőleg ismerkedés 1 "már Olaszországban is termékeny talajra találtak. czéljából társas étkezés lesz d. u. 1 órakor a B r ä u n l i c h német lelkész egy folyóiratot indított Pannonia-szálló (Kerepesi út) éttermében. meg, melynek legújabb két füzetében igen é r d e k feszítően találjuk megirva az olaszországi „róma> ellenes" mozgalmakat. Az illető czikkeket K R ö n n e k e gommezni szuperintendens irta. Az o l a s z o r szági evangyéliomi mozgalmaknak legújabb ténykedese az, hogy az evangyéliom terjesztésével KÜLFÖLD. foglalkozó egyházi testületek szövetségre léptek „Olaszország evangyéliomi tanácsa' czim alatt A „Le Chrétien Francais" állandó ro- ós egy közös hatóságot szerveztek a munka rendkonszenvvel ós lelkesedéssel irván a franczia proszeressé. egyöntetűvé ós egyetértővé tételére. Röatestáns ügyek, főképen pedig a nemzeti liberális neke említett czikkeiben a legszebb jövőt jósolja katholikus mozgalmakról — az úgynevezett (ultaz evangyéliomnak Olaszországban. A biblia mind ramontán) ligáról igy emlékszik meg vonatkozással szélesebb körben hinti szét az isteni igazságok az országos képviselőválasztásra: „A barátok sefényét, s ha nem egyhirtelen is, de el fog j ö n n i rege felvonult . . . egyaránt republikánusok ók, az idó, a mikor beteljesedik Garibaldi ama monvagy nemzetiek, vagy a szabadság hivei ; sehol be dása, h o g y : „a biblia az az ágyú, a mely le íogja nem tartva a törvényt; teszik azt s úgy, a mi s dönteni a pápás Rómát." a hogy nekik használ ; a tanításnak is apostolai, Protestáns üldözések Francziaországde gyűlöletre tanítanak; a türelemnek is hirdetői, b a n . A választásoknál szenvedett kudarcz keserűám nálok a türelem abban áll, hogy a köztársaségei a franczia klerikális naczionálista párt s ö p ság tűrje az ó merényleteiket. Az ó jelöltjeik ha redékét a protestánsok ellen irányuló legaljasabb kell fehérek, ha kell feketék, vagy se feketék se tüntetésekre ragadta. A választások előtt csak „Le fehérek. Az ő szabadságuk neve: megtévesztés. a zsidókkal I" volt a csataszó, de választás után Jelöltjeik hűséget fogadva Itáliának, Spanyolormár nem kell az álarcz és a naczionalizmus most szágnak, mégis Franciaországban biznak. A jea „Le a hugenottákkal 1" jelszó alatt küzd, — zsuiták jelöltjei ők. Róma hadserege Francziaor szágban Francziaország ellen, kik polgárháborút azaz, hogy dühöng. Különösen a Oevenek vidékén idéztek fel a nemzetben, felkeltvén s alkalmazván izgattak a fanatizált népet csúnya tüntetésekre. a multak szellemét, a reactió erejét, az erőszak, Rochepaule ban 2 0 0 fegyveres ember követelte a hazugság, tudatlanság s butítás eszközeit a nép- plébános parancsszavát arra, hogy az „eretnekekormányzásban . . . Polgárok 1 vigyázzatok I . . . ket" elpusztíthassa. Más helységekben petróleumhogy Belgium sorsára ne jussatok I" — Terjedel- mal leöntött kecskéket égettek el elevenen mágmes czikket ir a lap továbbá arról, hogy kívána- lyarakásokon „Égessétek el az eretnekeket 1 Halál tos e, hogy országgyűlési papi képviselők is le- a hugenottákra!" kiáltozások között. Minthogy a gyenek a parlamentben? A kérdésre úgy felel, protestáns lakosság tübbségben van, csak nyugalhogy liberális szellemű papi képviselő, mint pap mának ós türelmének köszönhető, hogy vér nem is nagy hasznára lehet nemzetének a parlament- folyt. A vizsgálat több előkelő állású környékbelit ben is, ultramontán pap azonban csak ront ós kevert gyanúba. bont. — A római pápáról is a különféle megemlékezések között szól s azt indítványozza a lap azon alkalomból, midőn az angersi püspök újévi ajándékul egy bizonyos összeget tett le Szent Péter lábaihoz a Péterfillórek mellé, hogy jó volna behozni még a „pápai borravalókat is," hogy meg legyen a háromság: Péterfillér, újévi ajándék és borravaló. XIII. Leó ugyanis köszönettel fogadván az újévi ajándékpénzt, azon óhajának adott kifejezést, vajha
IRODALOM. Magyar SZÓ. S z e n t i v á n y i Árpád képviselőházi nyilatkozatát bírálgatva, igy végzi czikkót egy ev. esperes : „Méltóságos uram I Tudja-e azt, hogy a jog kötelesség nélkül önkény? T u d j a e
^izt, hogy egy autonóm egyházi testület az önkényt nem tűri, a kötelességmulasztást büntetni •is tudja? Az az egyházkerület, a melyet ön most oly rosszul képviselt, joggal megkövetelheti ós m e g is követeli felügyelőjétől, hogy ne csak jogait gyakorolja, de kötelességeit is végezze ; hogy '•esküjéhez képest az eléje szabott utasításokat ós az egyetemes gyűlés határozatait megtartsa. Ha pedig ezen kötelességek elvégzése pártállásával ellenkezik, vonja le a kötelességek összeütközéséből magára nézve a konzekvencziát. Emlékezzék Luther szavaira, a ki azt mondotta: hogy nem (tanácsos az embernek az Isten és a saját lelkiismerete ellen bármit is tennie: s mondjon le azon diszes állásról, a melyen a protestáns egyház vezéreinek, védelmezőinek s buzgó harczosainak van •csak helye."
Hollandia fénykora. Minden nemzetnek értéke az emberiség kifejlődésének tett szolgálatától függ. A legkisebb országok, melyek nagy szolgálatot tettek az emberiség kifejlődésének bevésték nevüket az emberiség törtónetkönyvébe. Görögország már régen elpusztult, de műveltsége ma i s él, mert a görög nép élete beolvadt az e m b e r i s é g szerves kifejlődésébe Tyrus ós Velen43ze már csak árnyékai lettek régi önmaguknak, d e Veronese képei, a dogé palota csodálatos művészi hangulata még ébren tartják Velencze fénykorát, s a piaczára még mindig azzal a tisztelettel lépünk, mint mikor az aranyos Bucentoro szállt ki az Adriára s ormáról a dogé arany gyűrűt vetett a habokba, eljegyezni a tengerrel a tenger szép királynőjét, Velenczét, a tenger álmát, Olaszország legszebb leányát. — S fönt Északon egy kis ország épen igy irta be nevét az emberiség történetkönyvébe, Van Ostade csodálatos művészete megrögzítette Hollandiának a fénykorát A politikai Hollandia szenvedhetett vereséget, gyászt é s baltörtóneteket, a művészi Hollandia mindig azon a fokon maradt, a hova Rembrandt, Rubens, V a n Dyk emelte. Hollandiának egyszinű földje, ködös levegője és szürke ege művészi témává lett a holland mesterek tájképein. — Erről a fén y e s korról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 159. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője M a r c z a l i Henrik egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is. Egy egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötósben 16 kor o n a ; füzetenként is kapható 6 0 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., ÜUói-út 18 sz.) s minden hazai könyvkereskedés útján, havi részletfizetésre is. Lővy József F i a , miskolczi könyvárús tisztelettel kéri a lelkész urakat, kiknek saját kiadásában bármilyen egyházi mű, praedicatió, emlékb e s z é d , búcsúztatók stb jelentek volna meg, hogy
azok pontos cziniót, megjelenési óvót, lapszámát ós árát vele közölnék, egy a nevezett czég által legközelebb kiadandó protestáns egyházi irók műveit tartalmazó kézikönyvbe való felvétel végett. Sibenbürgisch-Deutshes Tagblatt. „Először is meg kell mondani, hogy a Kossuth párt szónoka V e r e s József: véleményünk szerint feladatának egészen kitűnő módon felelt meg ós hogy mi azt az álláspontot, melyet beszédében körülirt, egészen helyesnek tartjuk, habár némely pontjaiban a megokolás, melyet mi szász szempontból adnánk, természetesen másként hangzanék. A fel fogás, melyet a Kossuth-párt ebben a kórdósben tanusit, teljesen mérsékelt, higgadt és az adott viszonyoknak minden irányban tökéletesen megfelel."
Válaszok. A 18 dik számban közreadott kérdésre nézve ez a nézetem: az E. A, 22. § a szerint az elnök k ö t e l e s a fölött őrködni, hogy a gyűlés ne hozzon hatáskörén túl terjeszkedő határozatot. Ebből következik, hogy nemcsak nem kötelessége kihirdetni olyan határozatot, hanem még a tárgyalás alá sem szabad olyan ügyet vagy indítványt ereszteni, a mi a gyűlés törvényes hatáskörén túl terjed; ha tárgyalás vagy szavazás ala bocsátja, vagy épen a határozatot is kimondja : a törvénytelenségnek maga is részese és előmozdítója, sőt okozója lett, mert ha nem tette volna fel a kérdést : nem lehetett volna belőle határozat. Az elnököt pedig nem lehet a kórdós feltevésére, még kevésbbé a határozat kimondására kényszeríteni, hiszen az E. A. 23. § a megadja neki a módot arra, hogy a hatáskörén túl terjeszkedő határozatot megakadályozza: „joga és kötelessége a tárgyalást felfüggeszteni, ha ez sem vezetne sikerre, a gyűlést berekeszteni." Szomorú dolog, ha az elnökségnek nincs annyi belátása, tekintélye vagy bátorsága, hogy meg tudná akadályozni az ilyen határozatokat és nagyon gyanús, hogy nem kivánta-e maga is azokat a határozatokat? Rosszul szokta ott vezetni az elnökség a gyűlést, a hol még a hatáskört sem ismerik a gyűlés tagjai 1 Sok bajnak, zavarnak lesz az ilyen elnök okozója. Fejére kell olvasni a 3 2 4 . d) pontot. A kérdésnek egyik részét nem fogadhatom el, tehát válasz sem kell reá ; ez a része igy szól : „azon esetben- ha a határozatnak az illető testület, például az egyháztanács felelős, e vétség hogyan torolható meg?" Hiszen az egyháztanács az elnök nélkül határozatot nem mondhat, tehát nem is lehet felelős. Határozattá az ó akaratát az elnök kimondása teszi, arra pedig a 2 2 ós 23. §.
kimondja, hogy „köteles," „joga és kötelessége" stb. Tehát az elnök a felelős, nem a testület. À 11-dik számban olvasható ez a kérdés: összeegyeztethető e a theológusok, mint jövendőbeli lelkészek hivatásával az, hogy valamely színtársulattal együtt nyilvánosan szerepeljenek? Válaszom ez- nem egyeztethető össze. Sót még erről vitatkozni sem lehet ig^zi theológusnak.
Ü Z E N E T Ü K .
Kézirat visszaküldésére nem vállalkozom. B« J . Válaszát Majba V. úr czikkóje Dem adhatom ki, de tartalmát jelzem: a .Családi Lap-"nak 531, az „Ertesitó"-nek 75 előfizetője van; ön és elődjei a 8 k. tagsági dijból 2 koronát a lap előfize-
Pályázat.
Pályázat. A dunáninneni ág. hitv. ev, egyházkerület pályázatot hirdet a f. év szeptember 1-én Modor városában megnyitandó, bennlakással egybekötött polgári leányiskola
3 tanítónői állására. Kettőt nyelv és történelmi, egyet pedig számtan és természettudományi szakra. Csak ág. hitv. ev. vallású tanítónők pályázhatnak A bizottságilag megállapított s egyházkerületi gyűlésileg még helyben h a g y a n d ó fketés áll évi 1000 koronából, lakásból és teljes ellátásból az intézetben E g y i k e a megválasztottaknak meg fog bizatni az igazgatónői teendőkkel külön tiszteletdíj mellett. — A f o l y a m o d v á n y o k felszeielendők keresztlevéllel, tanítói oklevéllel, egészségi s eddigi m ű k ö d é s r e vonatkozó bizonyítványokkal, valamint a nyelvismeretek kimutatásával, esetleg a tornára, zenére, női kézimunkára vonatkozó igazolvánvok kai. — Az összes ira-
tok f. év július líó 10 ig beküldendők dr. Baltik Frigyes püspökhöz Balassagyarmatra. Bármely felvilágosításokkal szolgai H u l l e r u n g K á r o l y íőesperes Modorban 4i Balassagyarmaton, hó 17 én.
1902.
tésére számítottak, s igy számítva nem fizet olyan sokat rá a Luther-társaság a lapokra. Csakhogy épen itt van ám a bibi ! A 8 k. tagsági dij v o l t akkor is, mikor a lap még meg sem indult! A lap életrevalósága és jövedelmezősége mellett tehát nem lehet arra hivatkozni, hogy a társasági tagok is kapják; kapják ám, de kéretlenül, nem előfizetés következtében. Nézetem szerint igaza van Majbának, hogy az e l ő f i z e t ő k kis száma miatt sokba vannak azok a lapok a Luther-társaságiak 1 Nagyon sokba ! Még pedig a nélkül, hogy viszont az erkölcsi eredmény megfelelő volna! — S . K. Köszönöm az üdvözletet! Bizony ideje, hogy erélyesen vegyük kezünkbe ügyeink intézését, mert különben tekintélyünk, befolyásunk, létünk elvész! Az illető úr nem járatja lapunkat; talán azért nincs is táiókozva az egyház akarata felől, — de azért az egyháztól nyert állása tekintélyével beszél, s minket lelkészeket is vezetni akarna egyházi ügyekben. A politika horgára ne engedjük akasztani egyházunkat! — S . E. Megjelenik.
évi
m jus
A dunáninneni ág. h. ev. egyházkerület elnöksage.
A békéscsabai államilag segélyezett ág h ev Rudolf-főgimnáziumnál egy l a t i n * g ö r ö g nyelvi tanszékié pályázat hirdettetik — A rendes tanár törzsfizetése 2400 kor., lakáspénze 480 k o r , részesül öt ízben 200—200 kor. ötödéves korpótlékban. A törzsfizetés idővel 2800, illetőleg 3200 koronára emelkedik Ezekben a fizetési fokozatokban a lakáspénz 600 kor. — A más intézetekben rendes tanári minőségben eltöltött évek a korpótlékba beszámíttatnak s a már ott élvezett m a g a s a b b f o k ú törzsfizetés is azonnal megadatik. —A pályázók csak ág. h. ev. vallásúak lehetnek. N y u g d í j i g é n y az 1894. évi XXVII. t. cz. értelmében. — H a a kijelölt szakból okleveles és egyébként is alkalmatos tanférfiú nem jelentkeznék, nem okleveles i s figyelembe vétetik s 1600 kor. évi fizetéssel s 200 kor. lakáspénzzel alkalmaztatik. A pályázók a főgimnáziumot k o r m á n y z ó bizottsághoz czimzett s kellően felszerelt f o l y a m o d v á n y u k a t ennek a bizottságnak világi elnökéhez (dr. Zsilinszky Endre) k ü l d j é k be, még pedig június hó 20-ig bezárólag. — A megválasztott állását 1902. ÓVÍ aug. hó 30 án tartozik elfoglalni s költözködesi költségeinek részben való megtérítésére is számithat. 43 3-1 Kelt Békéscsabán, 1902. m á j u s 17-én. A főgimnáziumi bizottság elnöksége.
A
főgimnáziumnál
államilag s e g é l y e z e t t
a latin-magyar
és
á g . h. e v .
magyar-
n é m e t t a n s z é k e k r e p á l y á z h a t n i . — Az a l k a l m a z a n d ó r e n d e s tanár é v i dija 2 4 0 0 kor. t ö r z s f i z e t é s , 5 0 0 kor. lakáspénz, 200 koronányi ö t ö d é v e s pótlók, m e l y n t ó b b i e l ő n y az a l k a l m a z a n d ó v é g l e g e s í t é s é t ő l s z á m i t . A r e n d e s tanárok t ö r z s f i z e t ó s e u t ó b b 2 8 0 0 — 3 2 0 0 koronáig emelkedhetik. Üresedós és kiválóság esetén e l ő l é p t e t é s r e v a n k i l á t á s . A z i n t é z e t b e l é p ő az ors z á g o s t a n á r n y u g d i j n a k k ö t e l e z e t t tagja. — Csak á g . h . e v a n g é l i k u s o k bírnak k i l á t á s s a l v é g l e g e s í t é s r e s o k l e v e l e s e k a p r ó b a é v után figyelemben részesülnek. — Nem oklevelesek csak h e l y e t t e s e k ü l alkalm a z h a t ó k . E z e k é v i dija 1 6 0 0 kor. é s 2 0 0 k o r o n a lakáspénz. — A pályázók életkorukra, vallásukra, tanulmányaikra, képesítésükre, egészségükre, eddigi s z o l g á l a t a i k r a , h a d k ö t e l e z e t t s é g ü k r e v o n a t k o z ó irataikat f . é v i j ú n i u s h ó 1 5 - i k é i g bezárólag a főgimnázium igazgatójához küldjék. — A megválaszt o t t h i v a t a l á t a u g u s z t u s v é g é n tartorik e l f o g l a l n i . S z a r v a s o n , 1902. é v i m á j u s hó
14-én.
H a v i á r 39 2 - 1
I
D a n i
főgimn. felügyelő
flOUllML \
II"
•I
J T
Kaphatók nálam
1
||
Jankó Károly
%
42 l - l
ev. lelkész.
m Az „Evang. Egyház és Iskola" 11. és 12. számaiban közreadott £ bngyikfaliisi lelkész vá| | í l a s z t á s pályázata, az egyházkerületi elnökség helybenhagyásán val, folyó évi június 1-ig meghoszszabbittatik. Kelt Rozsnyón, 1902. május 6 án.
Terray Gyula
. ISKOLAI ANYAKÖNYVEK.
P i l ISKOLAI NAPLÓK | M |
2 - 2
főesperes.
ás
M U L A S Z T Á S I
NAPLÓK,
továbbá KERESZTELÉSI, ESKETÉSI ÉS HALÁLOZÁSI
A
N
Y
A
K
Ö
N
Y
V
E
Csekély havi
K
részletfizetésre
és
===== K I V O N A T O K
=
s vállalkozom bármily nagy t e r j e d e l m ű
szállítja a magyar és német
o o o o M TT "V J E K , o o o o JEGYZŐKÖNYVEK és ISKOLAIKÖNYVEK,
prot. egyliázirodalom összes termékeit minden árfelemelés nélkül. 14 12—12
végre
x R O Y A T O S
I Y E K x
Kimerítő árjegyzéket kívánatra ingyen kúld
elkészítésére.
A megrendelt tárgyakat kívánatra bekötve szállítom.
VERES LÂJOS Orosházán.
I
Il
keresek, ki a tót nyelvben is jártas. J a v a d a l m a : bútorozott lakás, teljes ellátás és készpénz fizetés külön megállapodás szerint. Az állás elfoglalása azonnal kívánatos. — Ha I más nem akad, egyelőre kisegítő theológust is elfogadok a szün- I időkre. Irsa, u. p Albertirsa, Pestmegye, 1902. m á j u s hó 18.
László Albert és társa a t i s z á n t ú l i ev. r e f . e g y h á z k e r ü l e t b i z o m á nyosa, prot. irodalmi könyvkereskedése
Debreczenben.
I I
Pályázat. A he?yalai ág. hitv. ev. egyházmegye elnöksége köztudomísra hozza, hogy a tiszai ©egyházkerület, az Egyházi a l k o t mány 140. §-ínak megfelelően, püspöke mellett Miskolczon
másodlelkészi állást szervezett. — A mísodtelkészt az illető egyházközség közgyűlése, az érvényben levő lelkészválasztási szabályrendelet szerint, szabadon választja — A másodlelkésznek hiványba foglalandó kötelességeit az illető egyházközség a püspökkel egyetértően állapitja meg. oly kikötéssel azonban, hogy a püspök jogosult legyen a másodlelkészt szükség esetén püspöki misszionáriusképen megbízni és kiküldeni. — A másodlelkósz alkalmaztatásának időtartama a püspök személyéhez kötött, vagyis csak addig tart, mig a püspök hivatalban áll; azután pedig az illető egyházközség visszanyeri és szabadon gyakorolhatja lelkészválasztási jogát; a másodlelkész pedig, ha e minősége megszűnnék és ha az illető egyházközség rendes lel készül meg nem választaná: az új püspöit
oldala mellett, miut oüspök missionárius nyer folytatólagos alkalmazást. —• A másodlelkész évi fizetéseül az egyházkerület részére az egyetemes közalapból, püspöki missionárius tartására rendelt 2400 korona tétetik folyóvá; megtelelő lakásáról pedig az illető egyházközség köteles gondoskodni. — A kivánt előmunkálatok megtétele után, a megíllapitott hiványbati körvonalozott összes teendők mellett, a miskolczi ág. hitv. ev. egyházközség ezen másodlelkészi állást pályázat útján tölti be. Javadalma lesz: az egyházkerületi pénztárból, a közalap terhére 3 havi részletekben kiűzetett évi 2400 azaz kétezernégyszáz korona; az egyház nyilvános közkönyvtárának kezeléséért a Teöreök-féle alapítványból rendelt átalány; az esetenként felszámítandó útiköltség és napidij missiói külteendőinél ; az egyházközségtől 2 szobás szabad lakas, család alapítás ese tében pedig megfelelő lakáshoz szükségelt pótlék. — Az Írásbeli pályázat a kivánt okmányokkal felszerelve f. év június hő 4 ig Ózdra (Borsod in.) az esperesi hivatalhoz küldendő. Kelt Ózdon és Miskolczon, 1902. máj. 1. T d r ó c z y
P á l
föesperes.
NOVOTNY harangöntőde és
— T
34 3—3
R a d v á n y
István
kir. tanacsos egyhm. felügyelő.
ANTAL
vasharanglábgyár
e m e s v á r—G y á r v á r o s .
Ajánlja m a g á t több é v i s z a v a t o l á s m e l l e t t r é g i h a r a n g o k újraö n t é s é r e , v a l a m i n t új h a r a n g o k ó s t e l j e s h a r a n g c s o p o r t o k e l ő r e m e g h a t á r o z o t t h a n g o k utáni e l k é s z í t é s é r e . K ü l ö n ö s e n ajánlja saját t a l á l m á n y ú
szabadalmazott átlyukasztott HARANGJAIT, m e l y e k felső részükön a hegedűéhez hasonló S alakú nyílásokkal v a n n a k e l l á t v a é s azért e r ő s e b b , t e r j e d e l m e s e b b é s m é l y e b b h a n g ú a k , mint a régi m o d o r ú a k . Ily s z e r k e z e t ű 327 k g r o s h a r a n g h a n g b a n e g y e n l ő 4 0 8 k g r o s régi m o d o r ú h a r a n g g a l . Ajánl t o v á b b á f o r g a t h a t ó vertvasi i l y e n e k k e l v a l ó ú j r a s z e r e l ó s é t ós v e r t v a s - h a r a n g l á b a k a t . 3 0 0 k g r . alul
k o r o n á k a t , régi h a r a n g o k h a r a n g o k raktáron v a n n a k . Költségvetések és k é p e s árlapok d í j m e n t e s e n szolgáltatnak.
A z 1 8 0 6 . o r s z . k i á l l í t á s o n B u d a p e s t e n mii l e n i a m i n a g y é r e m m e l
10 52—51
kitüntetve
